Kapcsolt vállalkozások számvitele, adózása

A számviteli törvény a konszolidált beszámolóval, a kapcsolt vállalkozások közötti viszonyok kiszűrésével valósítja meg a független felek által elért eredmény bemutatását. Az adótörvények a független felek között elérhető árak és eredmény bemutatásával és figyelembevételével adóztatják a kapcsolt vállalkozások közötti ügyeleteket és eredményüket. Az adótörvények céljának megfelelően, a számviteli törvénytől, a mértékadó befolyástól eltérő tartalmat takar a kapcsolt vállalkozás fogalom.

Kapcsolt vállalkozások a számvitelben

#?-:nbsp;

Kapcsolt vállalkozás – konszolidált beszámoló

#?-:nbsp;

A kapcsolt vállalkozás kifejezést a gazdasági élet több területén használjuk. A kifejezés legelterjedtebb, leggyakoribb használata az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésével kapcsolatos. A konszolidált beszámoló elkészítése során, a vállalatcsoport egymás közötti üzleti kapcsolatainak kiszűrésével – mintha egy vállalatként működne -, a mérleg a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet tükrözi.

A konszolidáció alapja

#?-:nbsp;

A konszolidáció alapja, hogy egymással tőkebefektetési kapcsolatban álló vállalkozások egy érdekcsoportot képviselhetnek, s ezért közöttük az általános piaci szabályok korlátozottan érvényesülhetnek. A vállalkozások kettős értelemben is önállóak, egyrészt jogilag is függetlenek egymástól, másrészt gazdaságilag képesek az elkülönült érdekeiket érvényesíteni. Az egymással érdekeltségi viszonyban álló vállalkozások kapcsolatát az jellemzi, hogy az egyik vállalkozás a másik vállalkozás üzleti és pénzügyi politikáját befolyásolja, saját érdekeinek megfelelően alakítja.

Részesedési viszony fennállása esetén az üzleti kapcsolatokban nem a piaci megmérettetés, hanem az uralmi helyzet érvényesülhet. Ebből következik, hogy a beszámolók információtartalma az uralmi helyzetben levő vállalkozás érdekei szerint torzulhatnak.

Ezt a helyzetet hivatott feloldani a konszolidált beszámoló úgy, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló cégek együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét mutatja be. Amíg az egyedi beszámoló egyetlen jogi személy helyzetét tükrözi, addig az összevont beszámoló egy vállalatcsoport együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét mutatja be.

Beszámolókészítési kötelezettség

#?-:nbsp;

A konszolidált beszámolót annak az anyavállalatnak kell elkészítenie, amely vállalatcsoportnál az anya- és leányvállalatok konszolidálás előtti összesített adatai az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

- a mérlegfőösszeg a 2700 millió forintot,

- az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,

- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Mentesülés

#?-:nbsp;

Nem minősül kapcsolt vállalatnak az a vállalat, amely fölött nem gyakorol mértékadó befolyást a konszolidálásra kötelezett vállalat. A mértékadó befolyás nem érvényesül a 20 százalék alatt lévő szavazati arány esetén. Bevonás alóli felmentésben részesülnek azok a leányvállalatok, közös vállalatok is, amelyek az összevont beszámoló mérlegfordulónapján előtársaságként működnek.

Tilalmak

#?-:nbsp;

Az összevont éves beszámoló nem szolgálhat alapul

- a konszolidálásba bevont vállalatok tulajdonosai osztalékigényének,

- a hitelezők számára arra, hogy igényeket nyújthatnának be, a konszolidálásba bevont vállalatokkal szemben, továbbá

- a társasági adó fizetésének.

Kapcsolt vállalkozás az általános forgalmi adóban

#?-:nbsp;

Gazdaságilag nem független fél az áfatörvényben

#?-:nbsp;

Az adótörvények közül a kapcsolt viszonyt az Áfa-tv. értelmezi a legszélesebben. Meghatározásában "gazdaságilag nem független fél"-ként értékelhetjük a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Ilyen az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja, az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, az adóalany közeli hozzátartozója, valamint a felsoroltak közeli hozzátartozója. Nem független fél az az adózóval munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló fél sem, aki a megbízóval, az adózóval alá- és fölérendeltségi helyzetben van a teljesítés feltételeiben és díjazásában.

Az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél

#?-:nbsp;

A fentieken túlmenően az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél az, aki a számviteli törvény rendelkezései alapján az adóalany anyavállalatának, leányvállalatának, illetve társult vállalkozásának minősülne, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna. Tehát minden olyan esetben, ahol a szavazati arány a mértékadó 20 százalékot eléri.

Forgalmiérték-meghatározás

#?-:nbsp;

Az adó alapjául szolgáló fogalmi érték meghatározásának a gazdaságilag nem független felekkel lebonyolított áfát érintő gazdasági eseményeknél van jelentősége. Az áfa alapjául szolgáló forgalmi érték ebben az esetben a terméknek és a szolgáltatásnak az az ára, amely független felek között – normális piaci körülmények mellett – általában elérhető lenne. Ezt a forgalmi értéket kell alapul venni az alábbi esetekben:

- az áfatörvény termékértékesítésnek minősíti az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből történő kivonást, illetve az ellenérték nélküli átadást;

- szolgáltatásnyújtásnak tekinti az adóalanyiságot eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, valamint a más részére ellenérték nélkül végzett, nem termékértékesítésnek minősülő tevékenységet akkor, ha az előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható. Ezekben az esetekben a törvény a piaci, a gazdaságilag független felek között elérhető összegben határozza meg az áfa alapjául szolgáló forgalmi értéket.

Kapcsolt vállalkozás a társasági adózásban

#?-:nbsp;

A vállalkozások célja a gazdasági haszon elérése, a profit maximalizálása. Független felek között a piac alakítja az árakat, végső soron a profitot. Az árak maximálása a cél, ennek csak a fizetőképes kereslet szab korlátot. Amennyiben a piacon van alacsonyabb ár, a kereslet oda irányul. A független felek között elérhető, a kereslet-kínálat által befolyásolt árat szokásos piaci árnak nevezzük. A piaci versenyben az árat a vállalkozás költségszintje, piaci pozíciója befolyásolja.

Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetén azonban az árak eltérhetnek a piaci ártól. Nem érvényesül tisztán a kereslet-kínálat törvénye. A kapcsolt vállalkozások egymás között irányított áron kereskedhetnek. A Tao-törvényben érvényesül legszélesebben a kapcsolt vállalkozások egymással bonyolított ügyleteinek piacosítására törekvés.

A kapcsolt, nem független felek között irányítási, befolyásolási viszonyok érvényesülnek. Ez a viszony lehetővé teszi, hogy az egymással fennálló üzleti kapcsolataikban eltérő feltételeket alkalmazzanak, mint a független vállalkozásokkal létrejött ügyleteiknél.

A nyereség átirányítása adóelkerülési, adóminimalizálási megfontolásokból a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyeleteinek során az ár befolyásolásával a legkézenfekvőbb. Az ellenérték így eltérhet a piaci ártól, ezzel eltérítik az adóalapot is attól, ami a szokásos piaci ár mellett elérhető lenne.

Többségi, meghatározó befolyás szabályozása a Tao-törvényben

#?-:nbsp;

A társaságiadó-törvény 4. §-ának 23. pontja határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát – utalással a 2006. június 30-áig hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerinti többségi irányítást biztosító befolyásra. Eszerint többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Ettől bővebb fogalmat használ 2006. július 1-jétől kezdődően a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, amelyben a "többségi befolyás" fogalom lép a korábbi meghatározás helyébe, amely közelebb áll a Tao-törvény kapcsolt vállalkozásra vonatkozó leírásához.

Többségi befolyás

#?-:nbsp;

A többségi befolyás olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

Meghatározó befolyás

#?-:nbsp;

A meghatározó befolyás fogalmával bővül a társasági törvény, amellyel a Tao-törvény kapcsolt vállalkozás fogalmához közelít. E szerint a meghatározó befolyás akkor érvényesül jogi személyben, ha a tag, illetőleg részvényes jogosult a jogi személy vezető tisztségviselőinek vagy felügyelőbizottsága tagjainak többségét megválasztani vagy visszahívni. Ugyancsak meghatározó a befolyás, ha a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok ötven százalékával.

A meghatározó befolyás – az előzőeken túlmenően – akkor is fennáll, ha a jogi személy a meghatározó befolyás jogosultságait közvetett módon birtokolja. A befolyás mértékének meghatározásánál a köztes vállalkozás által birtokolt szavazati jogot is figyelembe kell venni. A köztes vállalkozás egy másik jogi személy, aki tulajdonos a vizsgált vállalkozásban. Ilyenkor a köztes vállalkozást megillető szavazatot össze kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban lévő szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazat meghaladja az 50 százalékot, akkor nem kell szorozni, hanem az általa birtokolt teljes szavazati jogot kell számításba venni.

(Az adózás rendjéről szóló törvény 178. §-ának 17. pontja ugyanezt a definíciót használja.)

Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak?

#?-:nbsp;

Kapcsolt vállalkozás vizsgálata az egymással szerződéses viszonyban álló felek között lehetséges. Nem szükséges, hogy mindkét fél a Tao-törvény szerinti adózó legyen. Elegendő, ha az egyik fél adózó.

Kapcsolt vállalkozás a befolyás mértéke szerint

#?-:nbsp;

Kapcsolt vállalkozásnak minősül a Tao-törvény alapján az adózó és az a másik személy, amelyben az adózó a Gt. rendelkezései szerint közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, vagy ha a másik személy az adózóban többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Akkor is kapcsolt viszony áll fenn az adózó és a másik személy között, ha harmadik személy mindkettőjükben a Gt. szerinti többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

Kapcsolt vállalkozás bel- és külföldi relációban

#?-:nbsp;

A külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelyére is vizsgálni kell a kapcsolt vállalkozási viszony fennállását akkor, ha a külföldi vállalkozóval a fentiek szerinti viszonyban álló fél közötti ügyleteket kell minősíteni. Tehát a külföldi illetőségű adózó és belföldi telephelye, továbbá a külföldi illetőségű adózó külföldi telephelyei közötti elszámolások esetén, valamint a külföldi vállalkozó és az általa tulajdonolt, vagy benne tulajdonnal rendelkező vállalkozó közötti kapcsolat esetén is el kell végezni a minősítést.

Kapcsolt vállalkozássá minősítés jogosítványok alapján

#?-:nbsp;

Mindezekre igaz, hogy többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha bármelyik fél jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására. A közeli hozzátartozók szavazatát is figyelembe kell venni a befolyás mértékének megállapításához.

A számviteli és adózási minősítés eltérései

#?-:nbsp;

A számviteli törvény csak a törvény hatálya alá tartozó személyek esetén vizsgálja a konszolidálás minősítéséhez a viszonyt, a magánszemélyek esetében nem vizsgálja a kapcsolatot. A Tao-törvény viszont ettől eltérően a magánszemélyek között fennálló kapcsolatot is számításba veszi. Ha egy társaságban egy magánszemélynek 40 százalék a szavazati joga, a közeli hozzátartozóé pedig 10 százalék, akkor a magánszemély kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha közötte és a tulajdonolt vállalkozás között szerződés jön létre.

Bejelentési kötelezettség

#?-:nbsp;

A kapcsolt vállalkozási viszonyt a szerződés megkötését követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Az Art. 15. §-ának (4) bekezdése alapján a társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozás létrejöttekor – mint adókötelezettséget érintő változást – be kell jelenteni a másik kapcsolt vállalkozással érintett adózó nevét, valamint adószámát az adóhatóságnak.

Transzferár-nyilvántartás

#?-:nbsp;

A kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár-nyilvántartás a társasági adózás bizonylata. A nyilvántartást a hazai Tao-törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozások tranzakcióira, szerződéseire kell elkészíteni. Sem az egyéb adótörvények, sem a nemzetközi egyezmények definícióját nem kell figyelembe venni a transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett kör megállapításakor.

Adózás előtti eredmény módosítása

#?-:nbsp;

Amennyiben a kapcsolt felek között alkalmazott ár megegyezik a szokásos piaci árral, az adózónak nincs egyéb teendője.

Amennyiben azonban a nyilvántartás szerint az alkalmazott ár eltér a piaci ártól, úgy az adózás előtti eredményt módosítani kell. Növelni kell az adózás előtti eredményt, ha az adózó adózás előtti eredménye alacsonyabb lett, mintha a piaci árat alkalmazták volna.

A kapcsolt másik fél az adóalap emelésének összegével csökkentheti viszont az adózás előtti eredményét, hiszen az alkalmazott ár miatt nála magasabb lett az adózás előtti eredmény. A transzferár-nyilvántartást mindkét félnél el kell készíteni, ennek a része az is, hogy egymást értesíteni kell az adóalap növelés-csökkentés összegéről. A másik fél által is aláírt okirattal kell rendelkezni, amely tartalmazza a különbözet összegét. A tranzakció két szereplője egyező összeggel csökkentheti, illetve növelheti adózás előtti eredményét. Az adózás előtti eredmény csökkentésének további feltétele, hogy a kapcsolt felek belföldi személyek, vagy olyan külföldi személyek legyenek, amelyek az illetőségük szerinti állam jogszabályai szerinti társasági adónak megfelelő adónak az alanyai. Hiába nyilatkozik tehát adóalap-növelésről a Tao-törvény szerint "ellenőrzött külföldi társaság", az adóalap-csökkentés ez esetben nem alkalmazható a hazai félnél, hiszen ellenőrzött külföldi társaságnak az a vállalkozás minősül, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel bír, és amelynek székhelye, telephelye olyan államban van, ahol a jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő kötelezettséget, vagy annak mértéke nem éri el a magyar társasági adó mértékének kétharmadát (jelenleg 10,67 százalékot).

Transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezettek

#?-:nbsp;

A kapcsolt vállalkozások szerződéses viszonyairól – mint azt korábban már említettük – transzferár-nyilvántartást kell készíteni, mégpedig legkésőbb az adóévről készített társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejéig (a tárgyévet követő május 31.). E nyilvántartási kötelezettséget a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet (R.) írja elő.

Az R. szerinti nyilvántartási kötelezettség a társasági adó alanyai közül

- a gazdasági társaságot (kkt., bt., kft., rt.),

- az egyesülést,

- az európai részvénytársaságot,

- a szövetkezetet, az európai szövetkezetet és

- a külföldi vállalkozót terheli.

Mentesség a nyilvántartás-készítési kötelezettség alól

#?-:nbsp;

A mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózóknak nem kell a nyilvántartást elkészíteniük, azonban a kisvállalkozások és kapcsolt vállalkozásuk közötti ügyletek esetében is el kell végezni a társaságiadó-alap módosítását akkor, ha az általuk alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól. Az adóhatósági ellenőrzésnél – nyilvántartás nélkül is – bizonyítaniuk kell azt általuk alkalmazott ár és a piaci ár közötti eltérést.

Nem kell nyilvántartást készíteni azoknál az áraknál, amelyek – jellegüknél fogva – biztosan piaci árak. Ennek megfelelően nem kell nyilvántartást vezetni a tőzsdén kötött ügyletekre, valamint a rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott ár esetén. (Nem mentesül azonban a nyilvántartás készítése alól a bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár.)

Amennyiben független felek kötnek szerződést egymással, majd később kapcsolt viszony keletkezik közöttük, úgy a szerződés változatlan feltételek szerinti fennállása esetén sem kell elkészíteni a nyilvántartást, hiszen az eredeti szerződés független felek között köttetett. A szerződés lényeges körülményeinek, az ár, a szállítási feltételek stb. megváltoztatása esetén azonban el kell készíteni a nyilvántartást.

Végül lényeges, hogy a kapcsolt vállalkozással kötött szerződésről nyilvántartást kell vezetni, függetlenül attól, hogy az adózó vevőként vagy eladóként kötötte a szerződést.

A transzferár-nyilvántartás összeállítása

#?-:nbsp;

Az adózónak a tőle elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt kell a nyilvántartás elkészítése során figyelembe vennie. Az adóhatóság nem követelhet az ellenőrzés során aránytalanul nagy költségráfordítást igénylő nyilvántartást. A tőle elvárható gondosság mértékének, a költségráfordítás aránytalanságának a megítélése azonban az adóhatóság mérlegelésétől függ.

Ha az adózó az ár kialakításáig vagy az árváltozásig nem készítette el a nyilvántartást, az ezt követően készített nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden, az elkészítés időpontjában – legkésőbb az adóév utolsó napjáig – az adózótól elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.

A transzferár-nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni. Ha egy szerződésben több eltérő tranzakció is szerepel, akkor is csak egy nyilvántartást kell készíteni.

Ha a szerződéses körülményekben lényeges változás áll be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenének, akkor a nyilvántartást módosítani kell, és fontos, hogy nemcsak a jelentős és rendszeres, hanem a kis értékű, egyedi ügyletek, kölcsönök esetében is el kell készíteni a nyilvántartást, továbbá a kötelezettség a költségátterhelések, ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetében is fennáll.

A teljes nyilvántartás tartalma

#?-:nbsp;

Az R. határozza meg a (teljes) nyilvántartás tartalmát, azonban annak formájára nem tartalmaz előírást.

Az R. szerint a nyilvántartásnak tartalmaznia kell

- a kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát, ennek hiányában a cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát, valamint a cégjegyzéket (nyilvántartást) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;

- a szerződés tartalmának bemutatását, valamint azzal összefüggésben a szerződést tárgyát, megkötésének időpontját és a szerződés időbeli hatályát, az eszköz, a szolgáltatás jellemzőit, a teljesítés módját és feltételét, a végzett tevékenység elemeit, jellemzőit, a felhasznált erőforrásokat és a vállalt üzleti kockázatot, a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit;

- az érintett eszköz fizikai jellemzőit, minőségét, mennyiségét, illetve a szolgáltatás jellegét és terjedelmét;

- a kockázatok szempontjából az árfolyamkockázat, a garancia, illetve a pénzügyi teljesítésre vonatkozó kockázat értékelését;

- a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszert, annak a Tao-törvényben szereplő megnevezését, egyéb módszer választása esetén a módszer jellemzőit (lásd korábban, a keretes részben), a módszer kiválasztásának indokait, az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, valamint az adatok kiválasztásának menetét és indokát, az összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonatkozó tényeket, adatokat, körülményeket;

- a szokásos piaci árat az összehasonlítható eszközök (szolgáltatások) alapján, és a választott módszertől függően számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát;

- a szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének meghatározását és az emiatt szükséges kiigazítást;

- a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban a bíróság, hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát, az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját, a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat; valamint

- a nyilvántartás elkészítésének és módosításának időpontját.

Transzferár-megállapítással kapcsolatos jogkövetkezmények

#?-:nbsp;

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint büntethető az adózó, amennyiben nem tesz eleget a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos – előzőekben ismertetett – kötelezettségeinek, illetve a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének. A mulasztó fél ellenőrzéseik alkalmával sújtható mulasztási bírsággal, amely az általános mértéktől eltérően 2 millió forintig terjedhet. Az Art. emellett szankcionálja a hiányos, illetve az előírásoktól eltérő nyilvántartás vezetését is.

A jó nyilvántartással az adózó mentesül a szankció alól. Amennyiben az adóhivatal bizonyítani tudja, hogy a nyilvántartás nem körültekintően készült, és emiatt nem fogadja el a bemutatott szokásos piaci árat, a különbség miatt elmaradt adót adóbírsággal növelten állapítja meg.