Emelkedett a jegybanki alapkamat
A 8/2006. (VI. 19.) MNB rendelet június 20-ától 6,25%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.
(Magyar Közlöny, 2006/73.)
Minisztériumok összevonása, átnevezése
Az országgyűlési képviselők 2006. évi általános választását követően megalakult Országgyűlés által választott miniszterelnök megválasztásával egyidejűleg, június 9-ével hatályba lépett a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény.
A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők:
– Egészségügyi Minisztérium,
– Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
– Gazdasági és Közlekedési Minisztérium,
– Honvédelmi Minisztérium,
– Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium,
– Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
– Külügyminisztérium,
– Oktatási és Kulturális Minisztérium,
– Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium,
– Pénzügyminisztérium,
– Szociális és Munkaügyi Minisztérium.
Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott törvény vagy rendelet
a) Belügyminisztériumot, valamint belügyminisztert említ, ott
aa) a helyi önkormányzatokkal, a katasztrófák elleni védekezéssel, a közigazgatás-szervezéssel, a választással, a népszavazással, a kommunális ellátással, a településüzemeltetéssel, a temetkezéssel, a kéményseprő-ipari közszolgáltatással, a köziratok kezelésének szakmai irányításával, továbbá a sporttal kapcsolatos feladatok tekintetében Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, valamint önkormányzati és területfejlesztési minisztert,
ab) a közbiztonság, valamint az élet- és vagyonbiztonság védelmével, az államhatár őrizetével és a határforgalom ellenőrzésével, a magyar állampolgársággal, az anyakönyvvel, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatok tekintetében Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, valamint igazságügyi és rendészeti minisztert,
b) Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumot, valamint foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert említ, ott Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, valamint szociális és munkaügyi minisztert,
c) Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumot, valamint ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztert említ, ott Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, valamint szociális és munkaügyi minisztert,
d) Igazságügyi Minisztériumot, valamint igazságügyi minisztert említ, ott Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, valamint igazságügyi és rendészeti minisztert,
e) Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, valamint informatikai és hírközlési minisztert említ, ott – a közigazgatási informatikai feladatokat kivéve – Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint gazdasági és közlekedési minisztert,
f) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, valamint a nemzeti kulturális örökség miniszterét említ, ott Oktatási és Kulturális Minisztériumot, valamint oktatási és kulturális minisztert,
g) Oktatási Minisztériumot, valamint oktatási minisztert említ, ott
ga) a kutatás-fejlesztéssel, valamint a technológiai innovációval összefüggő feladatok tekintetében Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, valamint gazdasági és közlekedési minisztert,
gb) a szakképzéssel kapcsolatos feladatok tekintetében Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, valamint szociális és munkaügyi minisztert,
gc) a ga)-gb) alpontok hatálya alá nem tartozó feladatok tekintetében Oktatási és Kulturális Minisztériumot, valamint oktatási és kulturális minisztert,
h) a területfejlesztésért, az építésügy ágazati irányításáért, a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért, valamint az idegenforgalom ágazati irányításáért felelős minisztériumot, valamint minisztert említ, ott Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, valamint önkormányzati és területfejlesztési minisztert,
i) az Európai Unió közösségi politikáiból eredő kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért felelős minisztert említ, azon külügyminisztert,
j) a határon túli magyarok ügyeivel, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletével kapcsolatos feladatkörrel összefüggésben Külügyminisztériumot, valamint külügyminisztert, ott Miniszterelnöki Hivatalt, valamint Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert,
k) a közigazgatási informatikai feladatokért, valamint országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatokért felelős minisztériumot vagy minisztert említ, ott Miniszterelnöki Hivatalt, valamint Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert
kell érteni.
(Magyar Közlöny, 2006/67. szám)
A rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása
A munkáltatónak a támogatás igénylésével egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában arról is nyilatkoznia kell, hogy vele szemben a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ának (7) bekezdésében meghatározott általános, valamint az Áht. 15. §-a (9) bekezdésének a) pontjában meghatározott különös feltételei teljesülnek, azok hiánya nem jelenti a támogatás nyújtásának akadályát. Egyebek mellett ezzel a szabállyal egészül ki a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló 1/2006. (II. 2.) FMM rendelet.
A módosítás szerint pályázati úton nyújtott támogatások esetében
– a támogatást nyújtó,
– olyan támogatási eljárásban, amelynek lebonyolításában jogszabály felhatalmazása vagy megbízás alapján más szervezet működik közre –, a pályázati eljárás lebonyolításában közreműködő szerv
a támogatási szerződés megkötését megelőzően terjeszti elő a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet azon munkáltatók vonatkozásában, amelyek a pályázati kiírásban szereplő valamennyi feltételnek megfelelnek, és amelyek támogatásáról a támogatást nyújtó döntött.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és az Egyenlő Bánásmód Hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmazza, hogy azt a hatóság
– mely munkáltató(k) tekintetében,
– a rendezett munkaügyi kapcsolatok mely feltételeinek igazolása céljából,
– mely szerv előtt folyamatban lévő eljárás(ok)ban történő felhasználás céljából,
– mely nyilvántartás adatai alapján
állította ki.
(Magyar Közlöny, 2006/61. szám)
A foglalkozási betegségek körének kiterjesztése
Eddig a baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét a kormány rendeletben állapította meg. Az Alkotmánybíróság a 21/2006. (V. 31.) AB határozatában alkotmányellenesnek ítélte ezt a korlátozást, így jövőre már valamennyi foglalkozási betegség és üzemi baleset esetén jár a baleseti ellátás. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint normatív módon nem szabható meg az, hogy adott megbetegedés milyen súlyú, az életminőséget mennyiben korlátozza, milyen fokú munkaképesség-csökkenést okoz.
(Magyar Közlöny, 2006/64. szám)
Szakképzési hozzájárulás, a képzés fejlesztésének támogatása
Az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságán bejelentkezni az OM Alapkezelő által a Magyar Közlönyben és az Oktatási Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon.
A szakmai alapképzés meghatározása
A szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatásának szabályait módosító 24/2006. (VI. 8.) OM rendelet szerint fejlesztési támogatás szempontjából szakmai alapképzésnek kell tekinteni:
– a szakiskola 9. évfolyamán szervezett gyakorlati oktatást, 10. évfolyamán szervezett szakmai alapozó gyakorlati oktatást, továbbá
– a szakközépiskola 9-12. évfolyamán szervezett szakmai orientációt, gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatást is,
amennyiben az ott szerzett ismereteket a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján beszámítják a szakképzési tanulmányokba.
A fejlesztési támogatás nyilvántartása, felhasználása
A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a fejlesztési támogatásban részesített elkülönítetten köteles nyilvántartani.
A kapott fejlesztési támogatás nem használható fel önrészként a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze forrásaiból megvalósuló pályázat keretében.
A fejlesztési támogatás nyilvánossága
A fejlesztési támogatás átadása és átvétele nyilvános, a kapott fejlesztési támogatást nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a fejlesztési támogatásban részesített honlapján, melyet a tárgyévet követő második év január 31-éig a honlapon kell tartani.
A fejlesztési támogatásban részesített a tárgyévet követő év március 15-éig a fejlesztési megállapodást vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát – több fejlesztési megállapodás esetén a támogatók nevét (cégnevét), címét (székhelyét) és a támogatás összegét (az átvett tárgyi eszköznek a fejlesztési megállapodásban szereplő értékét) tartalmazó összesítőt is – köteles megküldeni az OM Alapkezelőnek. Az összesítőn fel kell tüntetni a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény tárgyévi tanulói, illetve hallgatói átlaglétszámát, továbbá a szakmai alapképzésben részesülő szakképző iskolai tanulók, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részesülő hallgatók számát.
A fejlesztési támogatás visszafizetése jogutód nélküli megszűnés esetén
Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített jogutód nélkül megszűnik, akkor a fejlesztési támogatás felhasználásáról a megszűnést megelőző 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan köteles elszámolást benyújtani az OM Alapkezelő részére. Az OM Alapkezelő az elszámolást 30 napon belül ellenőrzi, a jogutód nélkül megszűnő fejlesztési támogatásban részesített befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 60 napon belül köteles befizetni a Kincstárnál vezetett Munkaerő-piaci Alap képzési alaprész lebonyolítási számlára. A megszűnésről köteles írásban értesíteni az OM Alapkezelőt és a területileg illetékes adóhatóságot. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegét.
Elszámolás, ha a támogatott átalakul
Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített átalakul, összevonásra kerül, akkor arról köteles írásban értesíteni az OM Alapkezelőt, és adatot kell szolgáltatnia az átalakulás, összevonás időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegéről, a szakmai alapképzésben részt vevő tanulók számáról. Az adatokat köteles a honlapján közzétenni.
Kizárás a fejlesztési támogatásból
A fejlesztési támogatásban részesített meghatározott időre – de legfeljebb öt évre – az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) javaslata alapján, az oktatási miniszter döntésével kizárható a szakképzési hozzájárulás kedvezményezetteinek köréből, ha az alábbi feltételekből bármelyik bekövetkezik:
– a fejlesztési megállapodásban rögzített kötelezettség egyáltalán nem, vagy 75 százalék alatti arányban teljesül, és a fejlesztési támogatásban részesített a támogatási összeg különbözetét a meghiúsulást követő 60 napon belül nem utalta át,
– a fejlesztési támogatásban részesített a fejlesztési megállapodásban megjelölt céltól eltérő feladatot valósít meg,
– a fejlesztési támogatásban részesített az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget.
(Magyar Közlöny, 2006/69. szám)
Az Országos Képzési Jegyzék módosulása
Változott az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet. A 25/2006. (VI. 8.) OM rendelet alapján politikai és civil társadalmi tudományok megnevezésével egészült ki a társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések felsorolása, valamint a mezőgazdaság alcím utáni felsorolást az alábbi váltja fel:
621 Növénytermesztés és állattenyésztés
622 Kertészet
623 Erdőgazdálkodás
624 Halgazdálkodás
625 Vadgazdálkodás
641 Állatorvosi kisegítők képzése
(Magyar Közlöny, 2006/69. szám)
Közbeszerzés az Európai Közösségben
A 8001/2006. (MK 65.) KüM- TNM-IM együttes tájékoztató a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről szóló 8001/2005. (X. 27.) KüM- TNM-IM együttes tájékoztatót módosítja.
A megállapodás az Egyesült Államok, Kanada, Hongkong (Kína), Izland, Izrael, Japán, Korea, Liechtenstein, Norvégia, Szingapúr, Svájc, Aruba tekintetében alkalmazandó.
(Magyar Közlöny, 2006/64. szám)
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség létesül
A kormány – a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítására – létrehozza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.
Az Ügynökség szervezeti rendszerét meghatározó 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet a feladatok között sorolja fel egyebek mellett:
– javaslatokat készít a kormány fejlesztéspolitikai elveire és céljaira,
– elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket,
– segíti az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását,
– szervezetén belül – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: AVOP) kivételével – létrehozza az operatív programok irányító hatóságát, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoringrendszerét, koordinálja a feladathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását,
– szervezi az Európai Unió strukturális és kohéziós politikájával kapcsolatos hazai feladatokat.
Az Ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Hivatal általános jogutóda. Ahol jogszabály Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, illetve – az AVOP kivételével – irányító hatóságot említ, ott a továbbiakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kell érteni.
(Magyar Közlöny, 2006/72. szám)
Épületek energetikai jellemzőinek meghatározása
Az épületek energetikai jellemzőit meghatározó 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak.
Nem terjed ki a rendelet hatálya
– az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre,
– a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,
– hitéleti célra használt épületre,
– a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre,
– a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre,
– az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
– a sátorszerkezetre,
– a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére.
Az épület energiafelhasználásának követelményértékét a jogszabály 1. számú melléklete szerint kell megállapítani.
A rendeletet a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2006/62. szám)
Nemzetközi fuvarozás TIR-igazolvánnyal
Június 15-étől már hatályos a 33/2006. (VI. 7.) GKM rendelet, amely az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény mellékleteit módosítja
(Magyar Közlöny, 2006/68. szám)
Tachográf kártya kiadásának hatósági eljárási díja
A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes szabályokat módosította a 35/2006. (VI. 15.) GKM rendelet. A közúti közlekedésben használt tachográfkártya-kiadás hatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díjai változtak június 23-ától.
A fizetendő díj kártyánként:
|
Gépjármű-vezetői kártya kiadása, cseréje, pótlása |
700 Ft |
|
Műhelykártya kiadása, cseréje, pótlása |
7700 Ft |
|
Üzembentartói kártya kiadása, cseréje, pótlása |
7700 Ft |
|
Ellenőri kártya kiadása, cseréje, pótlása |
2700 Ft |
(Magyar Közlöny, 2006/72. szám)
Autógáztartályok ellenőrzése
A gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, az üzemben tartó által tölthető autógáztartály időszakos ellenőrzésének szabályait tartalmazza a 30/2006. (VI. 1.) GKM rendelet. Az időszakos ellenőrzést az üzemben tartó köteles kérni, de megbízása alapján kérheti az időszakos ellenőrzés előkészítésére alkalmas szervezet is, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki-biztonsági feladatkörében eljáró, területileg illetékes műszaki-biztonsági felügyelőségeinél.
A felügyelőség az időszakos ellenőrzésről tanúsítványt állít ki, ha az autógáztartály biztonságosan üzemeltethető. A felügyelőség a hatósági eljárásokért díjat számít fel. Az időszakos ellenőrzést a felügyelőség az általa nyilvántartásba vett szervezeteknél végzi.
(Magyar Közlöny, 2006/66. szám)
Textiltermékek forgalomba hozatala
2007. január 6-ától megváltoznak a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményei. A módosítást a 32/2006. (VI. 1.) GKM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2006/66. szám)
Szikvízgyártás Biztonsági Szabályzata
Kihirdették a szikvíz gyártásának, töltésének, valamint a szikvizes palack és ballon tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatát. Az erről szóló 45/2006. (VI. 15.) FVM rendeletet december 1-jétől kell majd alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2006/72.)
Agrár- és környezetgazdálkodási támogatások
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének néhány szabálya május 27-étől, a többi rendelkezés szeptember 1-jétől módosult. A változásokat a 40/2006. (V. 24.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2006/62. szám)
Vadvédelem, vadgazdálkodás
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosítása szerint vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület földtulajdonosi közösségének képviselője köteles a birtokában lévő okiratok és egyéb javak, dolgok megőrzéséről gondoskodni mindaddig, amíg az adott földterülettel érintett új földtulajdonosi közösség képviselője azokat át nem veszi. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.
A módosítást tartalmazó 42/ 2006. (V. 31.) FVM rendelet új szabályként kimondja: az új földtulajdonosi közösség képviselője birtokba kerülése esetén – a felelős őrző jogszerűen követelt költségeinek megfizetését követően – köteles haladéktalanul átvenni a vadászterület fekvése szerint érintett földterületekre vonatkozó okiratokat, javakat, dolgokat.
Vadászterület megszűnése esetén a megszűnt vadászterület jogosultja – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az okszerű gazdálkodás mértékéig az új jogosulttal szemben igényt tarthat a korábban létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések, valamint a vadaskertben, vadasparkban tartott vad ellenértékére.
Vadászterület megszűnése esetén, amennyiben az új jogosult a vadászterületen létesített vadaskertet tovább kívánja üzemeltetni, akkor azt az új üzemtervi ciklus megkezdéséig a vadászati hatósághoz a nyilvántartásba történő átvezetés végett be kell jelenteni. Ha az új jogosult a vadaskertet nem kívánja tovább üzemeltetni, akkor a vadgazdálkodási üzemterv benyújtásával egyidejűleg kezdeményezheti a vadászati hatóságnál a vadaskert-létesítési engedély visszavonását.
A társas nagyvadvadászaton részt vevő vadászok száma - ide nem értve a hivatásos vadászokat és a hajtást irányító vadászokat – nem haladhatja meg a 25 főt.
(Magyar Közlöny, 2006/64. szám)