Informatika 2006

A szoftverhasználat jogi feltételei

A számítógépes szoftver szerzői jogi értelemben a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján ugyanúgy szellemi alkotás, mint például egy irodalmi alkotás, habár ezekre számos speciális szabály vonatkozik. Itt is igaz azonban az az általános elv, hogy a szoftver felhasználása olyan mértékben megengedett (jogszerű), amilyen mértékben a szerző azt engedélyezte.

Licencszerződés

Az Szjt. alapján ez a szerzői engedély jogilag egy szerződésnek minősül, amely a szerző által meghatározott feltételekkel jogosítja fel a felhasználót (vásárlót) a szoftver használatára. A szerződés többféle név alatt jelenhet meg: végfelhasználói licencszerződés (Licence Agreement, End User Licence Agreement – EULA), felhasználási feltételek (Terms of Use) stb. A licencszerződés jelentőségét az adja, hogy annak megsértője a szerzői jogról szóló törvényt is megszegi, vagyis törvénysértést követ el – akkor is, ha egyébként a szoftvert vásárolta. Ennek tipikus példája, ha a számítógéphez vásárolt OEM rendszerű Microsoft Windows terméket másik számítógépre is telepíti, vagy ha azt számítógépe lecserélésekor az új számítógépre telepíti át (akkor is, ha az előzőről törli a szoftvert). A licencszerződésben foglaltak be nem tartása miatti jogsértések azért veszélyesek, mert a felhasználó rendelkezik ugyan megvásárolt jogtiszta szoftverrel, de azok téves használata miatt – esetleg tudtán kívül – mégis jogsértést követ el.

Szerződéses feltételek elfogadása

A felhasználási szerződést szoftverek esetén a felhasználó leggyakrabban a következő módokon fogadja el:

– gyakran a szoftver letöltése csak úgy lehetséges, ha a felhasználó előzőleg elfogadja a feltételeket,

– máskor a telepítés folyamatában jelenik meg a felhasználási szerződés, a felhasználó ennek elfogadása nélkül nem tudja telepíteni a szoftvert,

– kereskedelmi forgalomban értékesített szoftver esetén a felhasználási szerződést gyakran papír alapon (is) mellékelik.

Számos esetben gondot okoz azonban, hogy ezek a feltételek csak angolul (és esetleg más idegen nyelven) érhetők el – ilyenkor a felhasználó gyakran úgy fogadja el a feltételeket, hogy azokat nem ismeri. Ez azonban természetesen nem mentesíti a felhasználót, a feltételeket így is köteles betartani. Szintén a felhasználó felelőssége, hogy a képernyőn megjelenített felhasználási feltételeket ténylegesen elolvassa és értelmezze, és csak ezt követően fogadja el a feltételeket.

Tipikus licenckonstrukciók

Az alábbiakban elsőként áttekintést adunk a szoftverlicencek jellemző típusairól, feltételeiről. Ezt követően – alapvető jelentőségük miatt - kiemeljük azt a két Microsoft terméket, amelyet talán mindegyik hazai vállalkozás használ. Ez a két termék a Microsoft Windows és a Microsoft Office.

Általánosságban kimondható, hogy ahány szoftver, annyi felhasználási konstrukció. Minden szoftver fejlesztője – a szoftver rendeltetésére, a fejlesztő üzleti modelljére tekintettel – egyedi feltételrendszert támaszt, amelyet a felhasználási szerződésben jelenít meg.

Felhasználási feltételek eltérései

A felhasználási feltételek jellemzően a következő kérdésekben mutatnak eltéréseket:

– használható példányszám: a vásárolt licenc egyetlen vagy több (és konkrétan hány darab) számítógépen való futtatást tesz lehetővé,

– felhasználói jogok (például biztosított-e szoftverfrissítés, telefonos támogatás stb.),

– felhasználási korlátozások (például az adott licenc csak magáncélú felhasználást tesz lehetővé, az üzleti célú felhasználás tiltott).

A Microsoft Windows és Office használata

E szoftverek számos változata érhető el, egyrészt a verzió, fejlettség szerint (például Office '98, 2000, XP, 2003 stb.), másrészt pedig az adott termékben található szoftverösszetevők szerint (Standard, Small Business, Professional).

A használat feltételrendszere

Mindkét terméknél a leggyakoribb az OEM konstrukció, amelynek legfontosabb sajátosságai a következők:

– alacsonyabb áron érhető el a teljes verzióknál,

– minden számítógéphez külön-külön meg kell vásárolni,

– csak hardverrel együtt vásárolható,

– csak azzal a hardverrel együtt használható, amellyel együtt megvásárlásra került (a szoftvernek és hardvernek egy számlán kell szerepelnie).

Az Office termékek (a teljes Office csomag, vagy annak külön is megvásárolható elemei – Word, Excel) esetében még szigorúbb a feltételrendszer; ezek csak komplett számítógéppel együtt vásárolhatók meg, és csak ezen a számítógépen használhatók. A szoftver tehát itt is a hardverhez tartozik, jogilag összeolvadnak.

A fenti követelmények bármelyikének megsértése esetén a felhasználás jogellenes.

Ma már minden OEM Windows és Office termékhez tartozik egy, a felhasználás jogszerűségét igazoló matrica (COA – Certificate of Authenticity). A felhasználó köteles ezt a matricát arra a számítógépre ragasztani, amelyhez a szoftver tartozik. Szintén meg kell őrizni azt a számlát, amin szerepel a hardver- és szoftvertermék.

Ha a vállalkozás hosszabb távon úgy kívánja lecserélni a számítógépeit, hogy ezzel egyidejűleg nem kíván szoftvert cserélni, akkor az ilyen vállalkozások számára az ún. teljes dobozos konstrukció lehet a megoldás. Ez nem csak hardverrel együtt vásárolható, így bármely, a cég tulajdonában lévő számítógépre telepíthető. Itt is szigorúan betartandó szabály azonban, hogy a vállalkozás annyi példányban köteles megvásárolni a terméket, ahány számítógépre telepíteni kívánja.

Végül megemlítjük, hogy más típusú licencek is elérhetők, amelyek elsősorban nagyobb vállalkozások számára jelenthetnek előnyös megoldást. Ilyen például az Open Licence vagy az Open előfizetés.

Adatvédelem és számítástechnika

Adatvédelmi alapelvek

Manapság az informatika fejlődésével a személyes adatok védelme egyre inkább előtérbe kerül, hiszen az egyre nagyobb adattárolási és -feldolgozási kapacitás a személyes adatok nagyléptékű feldolgozásának, személyes adatokat tartalmazó adatbázisok kialakításának veszélyét is hozta magával.

Az informatika üzleti célú használata azonban néhány újszerű kérdést is felvetett e területen. Az alábbi elemzésben két ilyen speciális kérdést vizsgálunk:

– egy vállalkozás milyen feltételekkel figyelheti meg munkavállalóinak internetezési szokásait, és ismerheti meg az általa küldött és fogadott e-maileket, valamint

– milyen feltételekkel használható az e-mail reklámüzenetek küldésére?

Munkavállaló internet- és e-mail használatának megfigyelése

Egyre gyakrabban merül fel a gyakorlatban, hogy megismerheti-e a munkáltató a munkavállalók munkahelyi internetforgalmát, valamint e-mailjeit. Az igény két fő okból jelentkezik:

– gyakran a munkáltató így kívánja ellenőrizni, hogy munkavállalói munkaidőben valóban kizárólag a vállalkozás érdekében, a munkáltatói utasításokat mindenben betartva ténykednek-e, és/vagy

– a munkavállalók távolléte (például betegség, szabadság) idején folytatni kívánják a munkavállaló által végzett tevékenységet, meg kívánják előzni, hogy a munkavállaló távolléte miatt valamely információ ne jusson időben a vezetők tudomására.

A munkahelyen használt informatikai eszközök a legtöbb esetben a munkáltató tulajdonában vannak, így annak használatáról főszabályként a munkáltató jogosult rendelkezni, jogosult azt szabályozni. Az ellenőrzés egyes módszerei (így különösen az e-mailek ellenőrzése) azonban olyan személyes adatok megismerésére biztosít lehetőséget a munkáltató számára, amelyre főszabályként nem jogosult.

Az e-mailek munkáltató általi megfigyelése kapcsán jogi szempontból különbséget kell tenni a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét vagy nevének töredékét is tartalmazó, valamint az olyan e-mail címek között, amelyek a cég ügyeinek intézését szolgálják, és nem egy-egy munkavállaló személyéhez kötöttek.

Az utóbbi esetben (például az "info@" kezdetű e-mail címeken) folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik – a postafiókhoz hozzáférő munkavállaló – magánjellegű levelezést is folytatott, hiszen azt a munkavállaló annak tudatában tette, hogy az ide érkező e-maileket más is olvashatja.

A személyes, csak az érintett munkavállaló (illetve a rendszergazda) számára hozzáférhető e-mail címen folytatott levelezést adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést és telefonálást, vagyis a munkáltató kizárólag a munkavállaló hozzájárulása alapján ismerheti meg ezek tartalmát. Ez a legtöbb munkakörnél olyan eseteket jelent, mint például a munkavállaló betegsége vagy szabadságon tartózkodása. Ilyenkor nyomós indoka van az e-mail címre beérkező e-mailek megismerésének. Ezeket az esetköröket célszerű a munkaszerződésben rögzíteni ("Munkavállaló tudomásul veszi, hogy...").

Az internetoldalak látogatásának megfigyelése jogilag a fentiekkel azonos elvek szerint alakul. Ha a munkáltató "személyes használatára" rendelt számítógépen dolgozik (például ha egy csak általa használt számítógépet használ), akkor az ilyen "személyes" helyen tárolt adatok, valamint a csak adott felhasználó számára elérhető tárhelyen tárolt adatok megismerése csak a munkavállaló hozzájárulása alapján lehet jogszerű. Nem szükséges külön hozzájárulást kérni viszont például a közös használatú hálózati meghajtókra, valamint a több személy által használt számítógép közös mappáiba mentett dokumentumok megismeréséhez, hiszen a fentiekhez hasonlóan a munkavállalónak számítania kellett arra, hogy ezen állományokhoz más személyek is hozzáférnek.

A munkáltatói megfigyelés szabályainak rögzítésére tehát a munkaszerződés (kollektív szerződés stb.) jelenthet megfelelő helyet. Ezáltal ugyanis a munkavállaló megfelelően informálttá válik, valamint egyúttal megadhatja hozzájárulását az így rögzített adatkezelésekhez. Újabb adatkezelések bevezetése, a meglévők kiterjesztése esetén a munkavállaló külön hozzájárulásának beszerzésére van szükség.

A fentiek betartása azért fontos, mivel e követelmények megsértése jogellenes adatkezelésnek minősül, amely az adatvédelmi biztos vizsgálatát és intézkedését válthatják ki, de bizonyos esetekben (amennyiben a jogellenes adatkezelés a munkavállalónak kárt okoz) akár büntetőjogi felelősséget is megalapozhat.

Kéretlen reklámüzenetek (spam)

A gazdasági reklám egyik hatékony eszköze lehet(ne) az e-mail alapú reklám (az ún. "spam"). Az e-mail szinte korlátlan számú felhasználó felé való reklámozást tesz (tehetne) lehetővé, lényegében ingyenesen. A jogi szabályozás azonban mára szigorú szabályrendszert alakított ki az ilyen célú felhasználás megfelelő korlátozására, elsősorban az internethasználók védelmében.

A kérdés adatvédelmi jelentőségét az adja, hogy valamely természetes személy saját használatú e-mail címe (ideértve a saját használatú munkahelyi címeket is) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) általános definíciója alapján személyes adatnak minősülhet. Konkrétan azt mondhatjuk, hogy a személy nevét, annak töredékét tartalmazó e-mail cím, valamint valamennyi személyes használatú e-mail cím személyes adat, amelynek kezelése (megismerése, rögzítése, felhasználása) csak az Avtv. szabályai szerint lehetséges.

Az első követelmény tehát az e-mail cím megszerzésével kapcsolatos: az e-mail címek kizárólag jogszerűen, az érintett személy vagy törvény felhatalmazása alapján gyűjthetők.

Az Avtv. szerinti követelményrendszer azonban csak a reklámozás céljára való felhasználás egyik vetülete. 2002. január 1-jén lépett hatályba az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény (Ekt.), amely az elektronikus hirdetésekre vonatkozóan további – részben adatvédelmi jellegű – szabályokat tartalmaz.

Az Ekt. definíciója szerint "elektronikus hirdetés" az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás (például e-mail) útján tett bármely közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse a vállalkozást, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét. A törvény csupán néhány kivételt tesz e tág meghatározás alól – ezeket a következőkben fejtjük ki.

Az Ekt. alapján elektronikus levelezés útján kizárólag a másik fél egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető ilyen elektronikus hirdetés (ún. opt-in rendszer). Míg az Ekt. eredetileg írásbeli hozzájárulást követelt meg (amely on-line közegben igen életszerűtlen követelmény volt), idén január 1-jétől kezdődően ez a hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon megtehető, amely lehetővé teszi a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személy azonosítását, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.

Ez a hozzájárulás természetesen utóbb bármikor visszavonható. A megtiltás jogának biztosítéka, hogy minden egyes küldött hirdetéshez kapcsolódóan tájékoztatni kell a címzettet arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen elektronikus hirdetés küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti.

Az Ekt. szerint az ilyen formában küldött reklám kapcsán, amint az hozzáférhetővé válik a címzett számára, világosan és egyértelműen azonosítható módon tájékoztatást kell adni a levél hirdetés mivoltáról, valamint a valós feladó személyéről. Az Ekt. általános indoklása szerint a reklám azonosíthatóságának már az üzenet megnyitását megelőzően egyértelműnek kell lennie.

Az elektronikus kereskedelem szabályai

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) szabályozási tárgyából adódóan valószínűleg gyakran esik még át módosításokon, ahogy ez megtörtént az Európai Bizottság múlt évben megküldött "észrevételeinek" kapcsán is 2006. január 1-jétől kezdődő hatállyal több ponton is. Anélkül, hogy a részletszabályokba vagy a törvényben előforduló szabályozási pontatlanságokba, hibákba belemennénk, a törvény fontosabb módosításait az alábbiakban foglalhatjuk össze (a változatlanul maradt szabályok bemutatásához lásd lapunk 2005. júliusi számát!).

Adatközlési, tájékoztatási kötelezettség előírása

Az Ektv. 4. §-a pontosítva előírja, hogy a szolgáltatás nyújtójának milyen adatokat és tájékoztatást kell közvetlenül, folyamatosan, könnyen hozzáférhetően, magyarul és elektronikus úton közzétenni, annak érdekében, hogy azonosítható és felelősségre vonható legyen a későbbiekben, ha különböző jogszabályi kötelezettségeit nem teljesíti. Egyértelműen a szolgáltatást igénybe vevő szempontjából van ennek különös, garanciális jelentősége - különösen, ha fogyasztóról beszélünk.

Igényérvényesítési okok kiterjesztése

Az elektronikus úton kötött szerződések speciális szabályaira (általános szerződési feltételek megismerhetősége, adatbeviteli hibák kijavíthatósága, ajánlati kötöttség megszűnésének sajátos esete stb.) és a szolgáltatók, valamint közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályokban 2004 óta nem történt lényeges módosítás. Abban viszont igen, hogy az információs társadalmi szolgáltatás ellen már nemcsak a szerzői és szomszédos jogok megsértése esetén lehet fellépni a szolgáltatóval szemben, hanem akkor is, ha a hozzáférhetővé tett információ a jogosult védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát sérti.

Elektronikus hirdetésekre vonatkozó előírások

Az Ektv. új "elektronikus hirdetésre vonatkozó szabályok" címet viselő 14. §-ának módosításai már szembetűnőbbek.

Tájékoztatás elektronikus hirdetésnél

A törvény előírja, hogy világosan és egyértelműen azonosítható módon tájékoztatni kell mindenfajta elektronikus hirdetésnél:

– a hirdetés jellegéről (amint az hozzáférhetővé válik),

– a hirdető, illetve a valós feladó személyéről (például e-mail esetén),

– különleges ajánlat ilyen jellegéről, és könnyen hozzáférhetővé kell tenni az ajánlati felhívás részleteit,

– sorsolásos játék, szerencsejáték jellegről és a részvételi feltételekről.

Előzetes hozzájárulás

E-mail vagy egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel pedig kizárólag egyértelmű, előzetes hozzájárulással küldhető elektronikus hirdetés. A hozzájáruló nyilatkozatnak olyannak kell lennie, amely lehetővé teszi a személy azonosítását, és hogy a hozzájárulás önkéntes és megfelelő tájékoztatáson alapuló legyen. Ez bármikor korlátozás és indokolás nélkül ingyenesen visszavonható. A hirdetésben tájékoztatást kell adni arról, hogy ezt milyen módon teheti meg a címzett.

Nyilvántartás vezetésének kötelezettsége

Továbbra is kötelező nyilvántartást vezetni azokról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy hirdetést kapjanak, és csakis számukra küldhető elektronikus hirdetés. Ebből haladéktalanul törölni kell azokat, akik hozzájárulásukat visszavonták.

Felelősség

Az Ektv. szerint az elektronikus hirdető, a hirdetési szolgáltató és a hirdetés közzétevője is felelős azért, ha a hirdetési jellegre és a hirdető kilétére vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget megszegik. A fenti felsorolásban szereplő másik két momentum sérelméért csak a hirdető felel. Az e-mail és társai útján küldött hirdetésekre vonatkozó szabályok megszegéséért szintén mindhárom lehetséges szereplő felelősséggel tartozik.

Szakmaspecifikus korlátozás lehetősége

Új eleme a törvénynek, hogy egyes "szabályozott" szakmákat gyakorlók esetében megengedi, hogy az adott szakmára vonatkozó szabályok – például etikai kódexek – korlátozásokat, tilalmakat vagy tartalmi követelményeket állapítsanak meg elektronikus hirdetések esetén, például a szakma függetlenségének, méltóságának érdekében.

Eljárási kérdések

Az Ektv. vegyes és záró rendelkezései között találhatjuk azokat a szabályokat, amelyek újrarendezik a törvény rendelkezéseinek megszegése esetén eljáró hatóságok közti "szereposztást", azaz mikor van önálló hatásköre vagy mikor jár el szakhatóságként a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Újdonság az 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő elektronikus kereskedelmi bírság kiszabásának lehetősége, ha megsértik az elektronikus hirdetésre vonatkozó előírásokat.

Elektronikus információszabadság

2006. január 1-jétől lépett hatályba a címben szereplő témát szabályozó 2005. évi XC. törvény, amelynek célja, hogy biztosítsa a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok meghatározott körének elektronikus úton való közzétételét, méghozzá bárki számára, személyazonosítás és adatigénylés nélkül, folyamatosan és díjmentesen. Leegyszerűsítve mindez annyit jelent, hogy a törvény meghatározott szervek számára honlapkészítési és -fenntartási kötelezettséget ír elő, valamint meghatározza, hogy mely adatokat kell mindenképpen a polgárok tudomására hozni, összhangban más jogszabályokkal, így az adatvédelmi, az államháztartási vagy az "üvegzseb" törvénnyel.

A közzététel módja

A közzététel fogalma eszerint internetes honlapon, digitális formában történő hozzáférhetővé tételt takar. Ez azonban nem mentesít a hagyományos, egyedi hozzáférés biztosításának kötelezettsége alól, bár elvileg éppen a szervek ez alól való tehermentesítése a törvény célja – részben.

Honlapfenntartási kötelezettség

Az adatfelelősök egy részének saját honlappal kell rendelkeznie (például az Országgyűlés Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, az ORTT, az OIT, a megyei közigazgatási hivatalok, minisztériumok, országos kamarák stb.), míg mások akár társulást is létrehozhatnak e célra, vagy pedig a felügyeletüket, irányításukat ellátó szerv által fenntartott honlapon is eleget tehetnek a törvénynek (az "adatközlő" tehát más is lehet).

Folyamatos adatáramlás

Az adatközlőnek kell gondoskodnia a honlap alkalmas kialakításáról, folyamatos üzemeltetéséről, üzemzavarok elhárításáról és az adatok frissítéséről. Emellett az adatfelelős szerv vezetője gondoskodik az adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről és az adatközlőnek való megküldésről. A megküldött adatok közzétételéért folyamatos hozzáférhetőségéért, frissítéséért az adatközlő felel.

Központi elektronikus jegyzék

Az egyes elkülönülő honlapok és adatbázisok, nyilvántartások leíró adatait összesítendő, az IHM által működtetett "központi elektronikus jegyzék" is létrehozandó egységes közadatkereső rendszerrel, az egységes szempontok szerinti hozzáférést és keresést célozva.

A jogalkotás nyilvánossága

Koncepciók, tervezetek közzététele

A jogszabály-előkészítési szakaszban a tervezetet előkészítő miniszter vagy országos hatáskörű szerv kötelessége a közzététel, ami vonatkozik a koncepciókra, tervezetekre, kapcsolódó előterjesztésekre és indokolásokra egyaránt – némi kivétellel. A kormányzati portálon (www.magyarország.hu) elérhetőségüket közös adatbázis tartalmazza. Biztosítani kell emellett, hogy bárki "on-line" véleményt nyilváníthasson az előkészítés során. Sőt, elutasított észrevételeknél összefoglaló indokolás is szükséges.

Törvényalkotási szakaszok eredményeinek közzététele

Az Országgyűlés honlapján a törvényalkotás egyes szakaszainak eredményei szintén megjelenítendők, például a javaslatok, módosító javaslatok, bizottsági ajánlások, a plenáris ülésen zajló viták, a zárószavazás jegyzőkönyvei, vagyis minden olyan momentum, amelyből nyomon követhetők egy törvény megszületésének körülményei.

A Magyar Közlönnyel kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Emellett a Magyar Közlönyt nemcsak nyomtatott formában, hanem oldalhű digitális – módosítás ellen védett, letölthető – változatban is közzé kell tenni, a megjelenés napján. Minisztériumoknál és országos hatáskörű szerveknél ezzel szemben a hivatalos lap nyomtatott terjesztése már opcionális lehetőség, nem főszabály.

Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye

A jogszabályok (illetve az állami irányítás eszközei) közötti tájékozódás a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében is lehetséges.

Önkormányzati rendeletek közzététele

Helyi önkormányzati szinten a jegyző feladata, hogy megküldje a rendeleteket a fővárosi (megyei) közigazgatási hivatalokon keresztül a belügyminiszternek, aki gondoskodik az erre a célra létrehozott honlapon való közzétételükről.

Bírósági határozatok nyilvánossága

A többi szabálytól eltérően a bírósági határozatok nyilvánosságáról szóló IV. Rész csak jövő júliustól lép hatályba. A Bírósági Határozatok Gyűjteményének digitális formájában közzéteszik majd – a teljesség igénye nélkül – a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által hozott érdemi határozatok, a jogegységi határozatok, elvi bírósági határozatok, kollégiumi vélemények, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások.

Az idevágó paragrafusok érdekes részleteket tartalmaznak a különböző érdekek védelmében is, amelyeket a közzététel esetleg sérthet: így gondoskodni kell a megfelelő anonimizálásról; házassági perekben hozott határozatok nem tehetők közzé akkor, ha az egyik fél kérte annak mellőzését; nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel kapcsolatban hozott határozat csak a sértett hozzájárulásával tehető közzé, és így tovább.

Felelősség

Az elektronikus információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségek megszegése külön jogszabályban meghatározott büntetőjogi és fegyelmi felelősséget von maga után.

Elektronikus eljárások

Hazánkban is egyre erősödő igény, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív és egyéb ügyeiket ne csak hosszas sorban állás árán, hanem egyszerűen, elektronikus úton is el tudják intézni. Ez azonban nemcsak egyszerűen állampolgári igény, hanem ma már az Európai Unió által támasztott követelmény is. Az Európai Unió 2001-ben kijelölt 20 olyan közszolgáltatást, amelyek elektronikus elérésének helyzetét folyamatosan figyeli a tagországokban (Common List of Basic Public Services). Ezek túlnyomórészt hatósági eljárások (adóeljárás, útlevéligénylés stb.), de a listán szerepel a cégbejegyzési eljárás és az elektronikus közbeszerzés is.

Az alábbiakban áttekintjük, hogy hazánkban jelenleg milyen körben van lehetőség elektronikus ügyintézésre a három legfontosabb eljárástípusban: a hatósági eljárásokban (külön kiemelve a földhivatali eljárásokat), a cégbíróság előtti eljárásokban, valamint a közbeszerzési eljárásokban.

Közigazgatási hatósági eljárások

2005. november 1-jén lépett hatályba a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).

Elektronikus úton gyakorolható eljárási cselekmények

Az állam szolgáltató jellegét erősíteni hivatott reformok között kiemelkedő jelentőséggel bír az elektronikus ügyintézés lehetőségének megteremtése. A törvény alapján a közigazgatási hatósági eljárásban az egyes eljárási cselekmények főszabályként elektronikus úton is gyakorolhatók. Ennek megfelelően

– az ügyfél jogosult beadványait (kérelem, hiánypótlás stb.) elektronikus dokumentumban benyújtani,

– a hatóság – ha az ügyfél elektronikus úton nyújtotta be a beadványát - elektronikus úton kézbesíti a döntését.

A Ket. alapján tehát az ügyfélnek lehetősége nyílik elektronikus dokumentumokkal történő ügyintézésre. Kivételt ez alól törvény, kormányrendelet, valamint önkormányzati rendelet állapíthat meg az adott ágazatra, önkormányzati rendelet esetén pedig az önkormányzat előtt zajló egyes ügyekre vonatkozóan. Az elektronikus ügyintézés ugyanakkor valójában nem egy teljesen eltérő ügyintézési forma; az elektronikus út használata leegyszerűsítve egy újfajta kommunikációs lehetőség az ügyfél és a hatóság, bíróság között. A kétféle eljárás között számos intézmény biztosítja az átjárás lehetőségét szükség esetére (hiteles másolatkészítés stb.), valamint általános elv, hogy az elektronikus és hagyományos forma között az ügyfél jogosult választani.

Földhivatali eljárások

A hatósági eljárások között kiemelt elvárás lenne a földhivatali eljárások elektronikus útra terelése – a sorban állás még ma is itt az egyik legkomolyabb probléma. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások azonban sajnálatos módon kivételt képeznek a Ket. által felállított főszabály alól: jelenleg egyáltalán nem, 2007. január 1-jétől kezdve pedig csupán a melléklet nélküli beadványok nyújthatók be elektronikus úton.

Már ma is lehetőség nyílik azonban tulajdoni lapok elektronikus formában történő kiadására, mind hiteles, mind nem hiteles formában. Az ez iránti kérelem előterjeszthető elektronikus úton is, akár az ügyfélkapu felhasználásával, akár közvetlenül a földhivatalnál.

Elektronikus cégeljárás

Az EU fent ismertetett elvárásaira és a céginformációs rendszer informatikai fejlettségére is tekintettel az igazságszolgáltatás területén a cégeljárást jelölték ki az elektronikus ügyintézés meghonosításának kísérleti terepeként. Kifejezett EU-s elvárás eredménye volt, hogy az első társasági jogi irányelv 2003-ban történt módosítása a kft.-k és rt.-k vonatkozásában előírta az elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítását.

Az irányelvet átültető törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényt módosítva szűk körben eleget tett ennek a jogharmonizációs kötelezettségnek, több lépcsőben, fokozatosan vezetve be az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2006 elején elfogadott új cégeljárási törvény valamennyi társasági formára kiterjeszti. A törvény hatálybalépését (2006. július 1-jét) követően valamennyi társasági forma esetében lehetőség nyílik a cég- és változásbejegyzési kérelem elektronikus úton történő benyújtására.

Képviselői jogosítványok

A kérelem benyújtására – a kötelező jogi képviseletre tekintettel – a meghatalmazott jogi képviselő (ügyvéd, közjegyző) jogosult. Szintén a jogi képviselő jogosult az eredetileg papír alapon létező dokumentumok (társasági szerződés, hatósági igazolások) elektronikus formába alakítására annak érdekében, hogy azok a beadványhoz mellékelhetők legyenek.

Iratbetekintés elektronikus úton

Szintén lehetőség nyílik a cégbíróság által nyilvántartott adatok és iratok elektronikus úton történő megismerésére. A cégnyilvántartásból adatok és dokumentumok elektronikus formában történő kiadása is kérhető, akár hiteles, akár nem hiteles formában. A másolat iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

Elektronikus közbeszerzés

Az EU által előírt kiemelt közszolgáltatások listáján szerepel az elektronikus közbeszerzés megteremtésének fontos célja, az új közösségi követelményeknek való megfelelés mellett a szabályozás rugalmasabbá, a közbeszerzési eljárás gyorsabbá és átláthatóbbá tétele is.

A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről szóló kormányrendelet számos területen biztosít lehetőséget egyes konkrét eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzésére. Főszabályként az elektronikus ügyintézés minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumokkal lehetséges.

Elektronikus Közbeszerzési Rendszer

A rendelet alapvető intézményként rendelkezik az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről, amelynek rendeltetése az elektronikus közbeszerzések informatikai támogatása. A rendszer jelentőségét növeli, hogy például a központosított közbeszerzés alá tartozó szervezetek kizárólag az EKR igénybevételével teljesíthetik beszerzéseiket.

Dinamikus beszerzési rendszer, elektronikus árlejtés

Hosszas, többéves előkészítés után 2005 őszén fogadta el az Országgyűlés a közbeszerzési törvény módosítását.

A megújult szabályozás új jogintézményként szabályozza a dinamikus beszerzési rendszert, mely már teljes egészében elektronikus rendszer.

Szintén alapvető jogintézmény az elektronikus árlejtés, amely olyan ismétlődő folyamat, amelynek során elektronikus úton történik az újabb árajánlatok, illetve egyéb számszerűsíthető ajánlati feltételek megtétele, amelyek rangsorolása automatikus.

Az elektronikus út igénybevehetősége az új társasági törvény szerint

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek többsége 2006. június 1-jén lép hatályba, ezek közé tartoznak azok is, amelyek értelmében "lazább", megengedőbb és a mai igényekhez jobban alkalmazkodó szabályok vonatkoznak majd elvileg valamennyi társasági forma, habár valószínűleg inkább a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok szervezeti működésére. Gyakorlati jelentősége feltehetően ez utóbbi társasági formáknál lesz ugyanis a következő, a Gt. általános részében található szabálynak.

Tagsági jogok gyakorlása elektronikus formában

A Gt. 7. §-ának (3) bekezdése értelmében a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) előírhatják a tagsági jogok elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő gyakorlásának módját és feltételeit.

Feltétel az azonosíthatóság

A jogszabályok általános szövegezéséhez hűen, a törvény nem "video-" "telefon-" vagy "internetkonferenciához" hasonló megfogalmazást használ, hiszen a technika adott állása szerint többfajta elektronikus módszer is elképzelhető. Minden esetben lényeges azonban, hogy a módszer lehetővé tegye az azonosíthatóságot, hiszen személyes jelenlét hiányában arra valamilyen garanciát kell biztosítani, hogy a tagsági vagy részvényesi jogokat a jogosult gyakorolja.

A joggyakorlás módjának rögzítési kötelezettsége

Az idézett jogszabályhelyből kitűnik továbbá az a fontos szabály, hogy az elektronikus hírközlő eszköz igénybevehetőségét már előzetesen rögzíteni kell a társaság létesítő okiratában, csak akkor alkalmazható, ha módjáról és feltételeiről már a társasági szerződés vagy az alapszabály (alapító okirat) is rendelkezik.

Esélyegyenlőség biztosítása

A másik, a tagok (részvényesek) jogegyenlőségének biztosítását szolgáló, garanciális jellegű általános szabály szerint pedig "tilos ezen eszközök oly módon történő alkalmazása, amely a tagok (részvényesek) egy része számára a joggyakorlást megnehezítené vagy ellehetetlenítené".

Meghatalmazott, felügyelőbizottsági tag részvétele elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével

A gazdasági társaság legfőbb szervének határozathozatalára vonatkozó általános részi szabályok közt a Gt. megismétli a fenti szabályt, pontosítva annyiban, hogy a tag vagy részvényes meghatalmazottja is ily módon vegyen részt a legfőbb szerv ülésén.

Hasonlóképpen a felügyelőbizottság legfőbb szerv által jóváhagyott ügyrendje – annak részletes szabályai – alapján elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével való részvétel a felügyelőbizottság ülésén is lehetséges.

Írásbeliség

A Gt. a törvényben előírt jognyilatkozatok és határozatok írásban való tudomásra hozását lehetővé teszi legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában is. Erre lehetőséget biztosíthat az rt. alapszabálya is például közgyűlési meghívók megküldésénél - ha a részvényes ezt kéri.

Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy a közgyűlés összehívására vonatkozó hirdetményt a nyomtatott sajtó helyett a részvénytársaság honlapján kell közzétenni. Emellett előírhatja a nyomtatott sajtóban történő együttes közzétételt is, továbbá azt, hogy azokat a részvényeseket, akik ezt kívánják, a közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban vagy a honlapon történt közzététel mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a részvényes részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.