A Munka Törvénykönyve (Mt.) 2001 óta szabályozza önálló fejezetben a munkaerő-kölcsönzést, ezzel is kiemelve a munkaviszony általános szabályaitól eltérő rendelkezéseket.
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus jogviszony, melynek során a munkáltatói oldalon két jogalany, a kölcsönbeadó és kölcsönvevő munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként a kölcsönadott munkavállaló. A munkaviszony a kölcsönbeadóval létesül, a munkavállaló tényleges foglalkoztatása azonban a kölcsönvevőnél valósul meg.
A munkaerő-kölcsönzés fejlődése
A munkaerő-kölcsönzés (kirendelés) kialakulása Magyarországon az 1989-1990-es évektől számítható. Kezdetben jellemzően a multinacionális cégek vették igénybe ezt a szolgáltatást, hiszen ennek az eszköznek a kihasználása számukra évtizedes hagyományokkal bírt. Tavaly hazánkban számtalan vállalkozás vette fel tevékenységi körébe a kölcsönzést, becslések szerint jelenleg ötszázra tehető létszámuk.
Munkaerő-utánpótlás napjainkban
Napjainkban a munkaerő-utánpótlásnak többféle megoldása van, melyek közül a munkaerő-kölcsönzés egyre nagyobb jelentőséggel bír. A munkaerő-kölcsönzésre több személyzeti tanácsadó cég szakosodott.
A munkaerő kölcsönzés rugalmas munkapiaci eszközt biztosít a vállalkozások részére. Szükség lehet rá például, ha egy adott feladat, projekt ellátására keresnek új munkaerőt, ha a munkavállaló beteg, vagy gyesen, akár szabadságon van, ha a cég szezonális tevékenységet folytat, és munkaerőigénye nem folyamatos. De szükség lehet munkaerő-kölcsönzésre évzáráskor, új számítógépes rendszer bevezetésekor, tréningek, továbbképzések idején is.
Lényege, hogy az így igényelt szakember nem kerül a cég állományába, ezzel megkíméli a céget a ki- és beléptetéstől, felmondás esetén a végkielégítéstől, bérszámfejtéstől és egyéb munkaügyi problémáktól. További előnye még, hogy a kölcsönző által meghatározott feladatra, bármennyi időre és létszámra kérhető a szolgáltatás. Továbbá nem kell bajlódni a munkajogi kérdésekkel. Mit tehet ilyenkor a munkáltató? Például tanácsadó céghez fordul, és igénybe veszi a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatását, ezáltal az összes gondot elhárítja a saját feje felől.
A megbízó mindig előre közli szakmai, személyi igényeit, melyre a tanácsadó cégek gyorsan reagálnak. A munkáltató szerepét mindig a tanácsadó cég tölti be, és szerződéskötés előtt részletesen elmagyarázza a leendő dolgozónak a munkaerő-kölcsönzés lényegét. A szolgáltatás díja általában havonta, teljesítés után fizetendő, és a költségekből leírható.
Munkaerő-közvetítés változásának indokai
A munkaerő-kölcsönzés január elsejétől megváltozott törvényi szabályozása mintegy száztízezer magyar munkavállalót és több száz céget érint. A munkaerő-kölcsönzés – eredeti koncepciója szerint – a rugalmas foglalkoztatást teszi lehetővé, az eddigi gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a kölcsönzött munkavállalók más, általában kedvezőtlenebb körülmények között dolgoztak, mint a munkaszerződéses társaik. A bérek rendszerint alacsonyabbak voltak, és a közvetített munkavállalóra nem vonatkoztak a kollektív szerződések.
Elismerten voltak-vannak olyan vállalatok, nagyok és kisebbek, amelyek azért alapítottak munkaerő-kölcsönző cégeket, hogy költségeket takarítsanak meg.
Gyakran sérültek a munkavállalók jogai, másrészt a törvény torzította a piaci versenyt: mivel azoknak a cégeknek, amelyeknek lehetőségük volt a cégalapításra, sikerült lejjebb szorítaniuk a költségeiket, ezáltal versenyelőnyre tettek szert. A törvény adta lehetőséggel főleg azok a vállalkozások éltek, melyek tartós munkaerő-kölcsönzésre rendezkedtek be, ahol a kölcsönzött munkaerővel nem a kapacitásbeli problémákat akarták áthidalni, vagy nem szezonális jelenségről volt szó.
Számos cég visszaélt a munkaerő-kölcsönzéssel. Sokan a járulékfizetési kötelezettségek alól akartak kibújni, amikor kölcsönmunkaerővel töltötték fel a pozíciókat. Ennek egyik jellemző példája, amikor egy dolgozót ugyanabban a munkakörben négy órában, munkaszerződéssel foglalkoztattak, majd további négy órában alkalmi munkavállalói könyvvel, kölcsönzött munkaerőként. Az utóbbit a megváltozott jogszabályok már nem teszik lehetővé. Az sem volt ritka, hogy egy cégtulajdonos egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kft.-t vagy bt.-t alapított, melyen keresztül saját cégéhez közvetített ki munkaerőt az általánosnál kedvezőtlenebb szabályok szerint.
A munkaerő-kölcsönzés új szabályai
A munkaerő-kölcsönzésnek három szereplője van: a kölcsönzőcég, a kölcsönzött és a kölcsönbeadó, ami legtöbbször egy erre szakosodott szolgáltató cég, aki alkalmazza a munkavállalót, elintézi az adminisztrációs kötelezettségeket, kifizeti a béreket, és vállalja a felelősséget kölcsönzőért és dolgozóért egyaránt.
Munkaerő-kölcsönzés
A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.
A kölcsönbeadó
Kölcsönbeadó az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek átengedi, és a munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó tehát a munkavállalóval a későbbiekben történő kikölcsönzés céljából munkaszerződést köt. A kölcsönbeadó gyakorolja a munkaviszony létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a munkavállaló tekintetében.
Kölcsönbeadó csak az lehet, akit meghatározott feltételek teljesülése esetén a munkaügyi központ nyilvántartása vett.
Az Mt. alapján munkáltató az lehet, aki jogképes. A munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó munkáltatói kör jóval szűkebb, ugyanis csak belföldi székhelyű kft., rt., közhasznú társaság vagy szövetkezet lehet, amely megfelel az előírt feltételeknek, és nyilvántartásba vették.
A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét és folytatásának feltételeit kormányrendelet szabályozza.
Kölcsönvevő
Kölcsönvevő az a munkáltató, aki a kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót foglalkoztatja, és munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönadóval megosztva gyakorolja. Kölcsönvevő munkáltató bármelyik munkáltató lehet.
A munkaszerződés
A kölcsönadó és a munkavállaló, valamint a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő munkaszerződését kötelező előírások formálják. Mindkét szerződést kötelező írásba foglalni. A kölcsönzés során a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő megosztva gyakorolják, megállapodásuk szerint. A munkaviszony létesítésekor, már a munkaszerződésben rögzíteni kell, hogy az kölcsönzés céljából jött létre, mert ha ezt a szerződés nem tartalmazza, illetve nem ebben állapodtak meg a felek, utóbb a munkaszerződés nem módosítható ennek érdekében.
A kölcsönzés időtartama nem korlátozott, az szólhat pár napra, de akár évekre is. Az elvégzendő munkák köre sincs behatárolva.
Nyilvántartásba vétel
A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének szabályait a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet rendezi.
A kölcsönbeadó és a magán- munkaközvetítő nyilvántartásba vétele
A kölcsönbeadót és a magán-munkaközvetítőt ahhoz, hogy tevékenységüket gyakorolhassák, a székhelyük szerinti munkaügyi központnak nyilvántartásba kell vennie. A munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba a kölcsönbeadót és a magán-munkaerőközvetítőt, ha:
– a cégjegyzékbe vagy – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, illetve az egyéni vállalkozó rendelkezik magán-munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolvánnyal,
– a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy rendelkezik a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal, a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel, továbbá
– igazolja – a rendelet által előírt esetekben – a vagyoni biztosíték letétbe helyezését.
Amennyiben a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, ezekkel a feltételekkel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez az alábbi okmányokat kell csatolni:
– három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát,
– a rendeletben meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve a rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,
– a jogszabály által megkövetelt, pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést.
A munkaügyi központ nyilvántartása
A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A munkaügyi központ a nyilvántartásba vett adatokról a Foglalkoztatási Hivatalt negyedévenként tájékoztatja. A munkaügyi központ és a Foglalkoztatási Hivatal által vezetett nyilvántartásba – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartása mellett – bárki betekinthet, és arról másolatot kérhet.
A kölcsönbeadó és a magán- munkaközvetítő tevékenységének ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlése
A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes munkaügyi központ a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez.
A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése
A munkaügyi központ törli a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból, ha
– tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy
– a megkívánt feltételekkel nem rendelkezik, vagy
– a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, vagy
– a szabályok többszöri megszegésével folytatja tevékenységét.
A munkaügyi központ törölheti a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból, ha az adatszolgáltatási kötelezettségüknek felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesznek eleget. A törlésről a munkaügyi központ a kölcsönzési, illetve magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a vállalkozói igazolványt kiállító szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti.
Munkaerő-kölcsönzés az Európai Unióban
Az Európai Unió tagállamaiban is létezik és szabályozott a munkaerő-kölcsönzés, de e foglalkoztatási formára szinte országonként eltérő az igény. Vannak államok, amelyek megengedik a munkaerő-kölcsönzést, és a munkajogi szabályok között fogalmazták meg az erre vonatkozó rendelkezéseket, mások nem tiltják ugyan, de szigorú szabályokat alkotnak a kölcsönzésre, harmadrészt pedig van, ahol tiltják a kölcsönzési tevékenység folytatását. Egyes országokban csak meghatározott körülmények (pl. helyettesítés, idénymunka) miatt kerülhet sor kölcsönzésre, sok esetben az időtartama is korlátozott, előírják továbbá, hogy a kölcsönvevőnél állandó alkalmazásban állók létszámához képest milyen arányú lehet a kölcsönzött munkavállalók száma, valamint hogy nekik is biztosítani kell az állandó alkalmazottakat megillető bérszínvonalat, valamint a kölcsönzéssel egyet kell értenie a kölcsönvevőnél működő szakszervezetnek is.
A munkáltató, a kölcsönzőcég és a munkavállaló közötti munkajogi viszony
Semmis a munkavállaló és a kölcsönbeadó között létrejött olyan megállapodás, amely
– a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése után a kölcsönvevővel való jogviszony-létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő;
– alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást (közvetítési díjat) kell fizetni, ha a kölcsönvevővel kíván jogviszonyt létesíteni.
Általános elvárás, hogy a kölcsönbeadó, a kölcsönvevő és a munkavállaló a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együttműködjön.
A kölcsönzés során a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő – megállapodásuk szerint – megosztva gyakorolja. Az Mt. ez alól két kivételt határoz meg egyrészt a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti, azaz a kirendelés jogával nem élhet, másrészt a kölcsönvevő nem gyakorolhatja a munkaviszony megszüntetésének jogát, azt csak kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja.
Az új szabályok alapján semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a felek között tulajdonosi kapcsolat van. A jogalkotó ezzel a szabállyal kívánta megszüntetni azt a gyakorlatot, mely alapján egy munkáltató azért hozott létre kölcsönzőcéget, hogy ezen keresztül vehesse fel alaptevékenységébe tartozó feladatait ellátó alkalmazottait. Így ugyanis a munkaviszonyt megkerülve – az ezzel járó előnyök kihasználása mellett - a munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztathattak alkalmazottakat.
Tekintettel arra, hogy a munkavégzésre a kölcsönvevőnél kerül sor, a munkavállaló munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére a kölcsönvevőnél irányadó szabályok vonatkoznak.
Semmis megállapodások
A törvény értelmében semmisnek, azaz érvénytelennek kell tekinteni az olyan megállapodást, amelyben a kölcsönbeadó megtiltja a munkavállaló számára a kölcsönvevőnél történő elhelyezkedést. Semmis az a kikötés is, amely szerint ha mégis elhelyezkedik a kölcsönvevőnél a munkavállaló, akkor ezért közvetítési díjat kér.
A munkabért a kölcsönbeadó fizeti
A kölcsönbeadó munkabér-fizetési kötelezettségét nem érinti, ha a kölcsönvevő a kölcsönbeadónak járó díjat esedékességekor nem fizette meg.
A kölcsönbeadót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, befizetési kötelezettségek
A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.
A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlása
A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg. A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.
Tiltott munkaerő-kölcsönzés
A jogszabály tiltja, hogy a magán-munkaerőt kölcsönző a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetítse.
Tiltott továbbá a munkát keresőt nem létező állásba, valamint olyan állásba közvetíteni, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, de tilos olyan munkaerőigényt is kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz.
Nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult. Külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak – a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó – jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.
Tilos továbbá munkavállaló kölcsönzése, ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével - legfeljebb hat hónapja szűnt meg.
Az Mt. módosítása a munkaerő-kölcsönzés során gyakori visszaélésnek kíván gátat szabni, miszerint a munkáltató másik céget hoz létre abból a célból, hogy saját munkavállalóit az foglalkoztassa a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó, a munkavállaló számára az általánosnál kedvezőtlenebb szabályok szerint, s e feltételekkel az eredeti munkáltató számára a dolgozókat visszakölcsönözze. Ezért a törvény megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban - hat hónapon belül – a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban.
Tiltott adatrögzítés
Tilos olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.
A munkát kereső tájékoztatása
A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.
Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól – különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról – a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.
Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.
Egyenlő munkáért egyenlő bér
A törvénymódosítás elkészítésénél abból az elvi megfontolásból indultak ki, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ezért az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva, bizonyos idő elteltéhez, illetve a foglalkoztatás céljához kötődően a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállalók munkabérét, illetve a további juttatásait a nem kölcsönzés alapján dolgozó munkavállalókat megillető mértékűvel azonos szintre emelni.
A 2005. év végéig hatályos szabályok alapján a kölcsönzött munkavállaló a határozatlan időre szóló megállapodás alapján hosszú éveken át az egyenlő bánásmód érvényesülése nélkül dolgozhatott a kölcsönvevőnél. Rá egyáltalán nem vonatkozott az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének alkalmazása.
A kölcsönzés időtartama alatt az Mt. 142/A § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha
– a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama a hat hónapot meghaladja, vagy
– a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevőnél történő munkavégzés megkezdésének időpontját megelőző két évben a kölcsönvevőnél – kölcsönzés alapján – összesen legalább hat hónapot dolgozott. Ha a kölcsönvevőnél kölcsönzés alapján munkavégzéssel töltött összeszámított időtartam az újabb kölcsönzés alatt éri el a hat hónapot, a fenti szabályt a hat hónap elérésének időpontjától kell alkalmazni.
A színlelt szerződés jogkövetkezménye
Amennyiben a kölcsönbeadó – a kölcsönbevevőnél történő tényleges munkavégzés megkezdéséig – nem felel meg a jogszabályok által megkívánt feltételeknek, vagy nem köt az Mt. szabályai szerint a munkavállalóval munkaszerződést, a munkaviszony a kölcsönvevő és a munkavállaló között jön létre a munkavégzés tényleges megkezdésének napjával. Ebben az esetben a kölcsönvevő követelheti ezzel összefüggésben keletkezett kára megtérítését a kölcsönbeadótól, feltéve, ha jóhiszeműen és tisztességesen járt el.
A friss törvény szerint a kölcsönbeadó köteles bejelenteni a kölcsönzést az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba, még mielőtt a munkavállaló munkába áll, az igazoló okirat másolatát pedig el kell juttatnia a kölcsönvevőnek. Ha ezt nem teszi, a kölcsönvevő kezdeményezésére a kölcsönbeadó köteles átadni azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a kölcsönadó megkötötte a munkaszerződést a munkavállalóval.
A jogszabályi változások érzékenyen érinthetik azokat a cégeket, melyek tevékenységeik egy részét kiszervezték, például az informatikai üzletágat vagy az ügyfélszolgálatot. A vállalatok ugyanis a legtöbbször kölcsönzött munkaerővel fedték le ezt a területet, az életbe lépő jogszabály szerint viszont a fél évnél régebben a cégnél tevékenykedő kölcsönmunkaerőt állományba kell venni.