Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH közzétette a 2006. május 1. és május 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
ESZ-95 275 forint/l
ESZ-98 284 forint/l
Gázolaj 268 forint/l
Keverék 292 forint/l
A 2006. június 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárak a következők:
ESZ-95 285 forint/l
ESZ-98 298 forint/l
Gázolaj 278 forint/l
Keverék 302 forint/l
(Magyar Közlöny, 2006/48, 59. szám)
Cégeljárás
Az új Gt. hatálybalépésétől, azaz július 1-jétől új szabályok vonatkoznak a cégbejegyzési eljárásra is. Erről a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet, míg a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről a 22/2006. (V. 18.) IM rendelet szól. Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás kérdéseit a 24/2006. (V. 18.) IM rendelet tartalmazza. Annak szabályait, hogy miképpen lehet elektronikus úton megfizetni a cégeljárásban és más cégügyekben az illetéket és a közzétételi költségtérítést, a 25/2006. (V. 18.) IM rendeletben találjuk.
A július 1-jét megelőzően bejegyzett, illetve július 1-jén bejegyzés alatt álló gazdasági társaságok azon – az adott cégformától függő – adatainak törlésére, amelyeket a cégjegyzék az új szabályok szerint már nem tart nyilván, társasági szerződésüknek a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti módosítására vonatkozó cégbírósági bejelentést követően kerül sor elektronikus úton.
A szerződésmódosítás megtörténtéig a gazdasági társaságok változásbejegyzési eljárásában a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény mellékletében meghatározott okiratokat kell benyújtani, és a 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a nyomtatványon fel kell tüntetni, hogy a társasági szerződés a 2006. évi IV. törvény 336. §-a szerinti módosítására még nem került sor.
(A témával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)
(Magyar Közlöny, 2006/59. szám)
Elektronikus bevallás, adatszolgáltatás
Az elektronikus úton történő adókötelezettség teljesítésének feltételeit állapítja meg a 13/2006. (IV. 28.) PM-IHM-MeHVM együttes rendelet. Az állami adóhatóság a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren (KR) keresztül hozzáférhető bevallási és adatszolgáltatási rendszert működtet.
Az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapján képviseleti joggal rendelkező személy az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 193/2005. (IX. 22.) Korm rendeletben (Ekr.) meghatározott, az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett egyedi azonosítóval és titkos jelszóval, illetőleg 2007. január 1-jétől a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással rendelkezzen.
A képviselőnek az erre rendszeresített nyomtatványon be kell jelentenie képviseleti jogosultságát az adókötelezettség elektronikus úton történő első teljesítésének időpontját megelőzően.
Az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítése
Az állami adóhatóság az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez, illetőleg a rendelkező nyilatkozathoz informatikai eljárással titkosított elektronikus űrlapot rendszeresít. Ez biztosítja, hogy az űrlap tartalmát, annak kitöltését követően, csak az állami adóhatóság ismerhesse meg.
Az adózó az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítését a regisztráció során képzett egyedi azonosítójával és titkos jelszavával, illetőleg 2007. január 1-jétől a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással, egyedi azonosítási eljárás útján teljesítheti.
Az adózó a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását 2007. január 1-jétől helyezheti el a kitöltött űrlapon.
Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatait bevallási és adatszolgáltatási rendszerében rögzíti, amelyet az adózó az érkeztetőszám felhasználásával ellenőrizhet.
Ha az állami adóhatóság a KR-ből átvett elektronikus űrlapról megállapítja, hogy az adózó az időbélyegzőben feltüntetett időpontot megelőzően az adott adónem és időszak tekintetében már teljesítette adókötelezettségét, illetőleg az eljárásra nem volt jogosult, az elektronikus űrlap adatainak feldolgozását megtagadja, és az adózót, képviseleti eljárás esetén a képviselőt a KR útján az elektronikus űrlap feldolgozásának megtagadásáról tájékoztatja.
Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap együttes aláírásának szükségessége esetén valamely aláírás hiányáról a KR útján az adózót (képviselőjét) értesíti, és határidő tűzésével felhívja az aláírás teljesítésére.
Ha az adóbevalláshoz jogszabály rendelkezése alapján elektronikus úton nem hozzáférhető mellékletet kell csatolni, az adózó az elektronikus űrlap érkeztetőszámát papír alapú iraton rögzíti, és a mellékletekkel együtt megküldi az illetékes állami adóhatósághoz.
Az adókötelezettség teljesítésének időpontja – bizonyos kivétellel – az időbélyegzőben szereplő időpont.
Az állami adóhatóság a bevallási és adatszolgáltatási rendszer alkalmazásához szükséges informatikai követelményeket, valamint tájékoztatásokat a kormányzati portálon, illetőleg az állami adóhatóság honlapján közzéteszi.
Adatbiztonság
Amennyiben a KR-ben, illetőleg a bevallási és adatszolgáltatási rendszerben üzemzavar történik, az állami adóhatóság honlapján és a KR üzemeltetője a kormányzati portálon az üzemzavarról, illetőleg az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé.
(Magyar Közlöny, 2006/50. szám)
Kártérítés megbízási szerződés felmondásakor
Visszterhes megbízási szerződés – alapos felmondási ok hiányában történő - azonnali hatályú felmondása esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni.
Miután az utóbbi években a Legfelsőbb Bíróság egyes ítélkező tanácsai egymástól eltérő álláspont szerint ítélkeztek, a Legfelsőbb Bíróság 3/2006. Polgári jogegységi határozatával az egységes ítélkezés érdekében foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy visszterhes megbízási szerződés azonnali hatályú felmondása esetén – alapos felmondási ok hiányában – a megbízót terheli-e kártérítési felelősség.
A tanács indoklása szerint nem kétséges, hogy a visszterhes megbízási szerződés is elsődlegesen a megbízó érdekét szolgálja, ugyanakkor a Ptk. 483. §-ának (1) bekezdése biztosítja a megbízó számára azt a jogot, hogy a szerződést időben bármikor, azonnali hatállyal felmondja. A felmondás érvényességéhez a megbízónak az azonnali hatályú felmondását indokolnia sem kell. Ám, ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni. A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint az alapos ok nélkül gyakorolt felmondás miatt fennálló kártérítési felelősséget az indokolja, hogy az alapos ok nélküli jog gyakorlása nem felel meg annak az általános jogelvnek, mely szerint a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Így amennyiben az ilyen magatartás a megbízottnak kárt okoz, a megbízó köteles azt megtéríteni.
(Magyar Közlöny, 2006/51. szám)
Támogatás vállalkozásoknak
A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozása április 27-étől megváltozott. A módosítás szerint a célelőirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó, valamint ha a pályázati felhívás kifejezetten lehetővé teszi, magyar állampolgárságú, vagy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező és az EGT tagállama állampolgárának minősülő természetes személy részére nyújtható.
A fent felsoroltakon kívül támogatás a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat támogatási jogcímei tekintetében a kis- és középvállalkozások, valamint a Kktv. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek részére nyújtható.
Az 1/2001. (I. 5.) GM rendeletben foglaltakon túl nem nyújtható támogatás azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják.
(Magyar Közlöny, 2006/46. szám)
Támogatás megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához
Módosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet. A 118/2006. (V. 12.) Korm. rendelet egyebek mellett a támogatási összeget is megváltoztatta.
Május 20. után a támogatás összege – a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékainak 100 százalékban történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egytizenketted részének
– 60%-át a szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén,
– 80%-át az alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén,
– 120%-át a felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.
(Magyar Közlöny, 2006/55. szám)
Szociális foglalkoztatási támogatás
A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló, május 15-e óta hatályos 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a támogatási összegeket. A szociális intézmény nem jogosult erre a támogatásra azon foglalkoztatott után, aki után a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásban részesül.
(Magyar Közlöny, 2006/55. szám)
Rendezett munkaügyi kapcsolatok
A 122/2006. (V. 19.) Korm. rendelet tartalmazza egyes foglalkoztatási célú támogatásokat megállapító kormányrendeleteknek a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével összefüggő, május 22-étől hatályos módosításait.
A rendelkezések érintik
– a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletet,
– a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet,
– a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletet.
(Magyar Közlöny, 2006/60. szám)
Külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése
A külföldi munkavállaló foglalkoztatásának egyik feltétele, hogy a munkáltatónak legyen bejelentett érvényes munkaerőigénye. Érvényes munkaerőigénynek május 12-e után azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal (ezelőtt 30 nap volt) korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be.
Az engedélymentes foglalkoztatás esetei az 5/2006. (V. 12.) FMM rendelettel az alábbiakkal bővültek: nincs szükség engedélyre:
– külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
– nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez, valamint viszonosság alapján nemzetközi szervezet képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez,
– a rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve, a rendeletben szabályozott esetekben a külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló külföldiek magyarországi munkavégzéséhez.
Viszonosság
A munkaerő-viszonosság szabályait kell alkalmazni annak az államnak az állampolgárára és az állampolgár hozzátartozójára, amely nemzetközi szerződés alapján az Európai Unió tagállamaival azonos megítélés alá esik, vagy amely állam az Európai Unióval nemzetközi szerződésben állapodott meg a munkaerő szabad áramlásáról.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályait május 1-jétől módosító 107/2006. (V. 2.) Korm. rendelet alapján ezentúl a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint Ausztria, Hollandia, Liechtenstein, Németország, Olaszország, Svájc állampolgárait lehet foglalkoztatni.
A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni a munkavállalási engedélyt Dánia, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Norvégia állampolgárai számára.
(A témával Unión belül rovatunkban részletesen foglalkozunk.)
(Magyar Közlöny, 2006/52; 55. szám)
Pályázat Magyarország külföldi megismertetéséért
Magyarország értékeinek külföldön történő megismertetése érdekében a Külügyminisztérium pályázatot írt ki. A 300 ezertől 5 millió forintig elnyerhető vissza nem térítendő támogatásra a pályázatokat 2006. szeptember 30-áig kell benyújtani.
A pályázatot kiíró által támogatandó tevékenységi körök:
– a külképviseletek által jól hasznosítható idegen nyelvű kiállítások megrendezése, kivitelezése,
– a Külügyminisztérium és a külképviseletek által hasznosítható idegen nyelvű audiovizuális információhordozók készítése,
– nemzetközi tanácskozás, szeminárium vagy rendezvény Magyarországon vagy külföldön történő magas színvonalú szervezése és rendezése,
– a Külügyminisztérium tevékenységével összefüggő kiemelkedő jelentőségű külföldi eseményen történő részvétel, magas színvonalú, nem kereskedelmi jellegű produkcióval.
Egy pályázó több tevékenységi körre is benyújthat pályázatot.
Pályázatot a 2004. január 1. előtt Magyarországon nyilvántartásba vett nonprofit szervezetek, valamint a 2004. január 1. előtt Magyarországon bejegyzett profitorientált gazdálkodó szervezetek nyújthatnak be.
Nem nyújthatnak be pályázatot politikai pártok, biztosítóegyesületek, egyházak, köztestületek és természetes személyek.
(Magyar Közlöny, 2006/47. szám)
Építésügyi szakmákban dolgozók kötelező továbbképzése
Egyes, építésüggyel kapcsolatos szakmákban dolgozók részére továbbképzési kötelezettséget ír elő a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet. A képzés célja a szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezők tevékenysége folytatásához szükséges jogszabályi és szakmai ismeretanyag bővítése. A településtervezői, az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenységek gyakorlóinak a kormányrendelet szerinti továbbképzésen kell részt venniük.
(Magyar Közlöny, 2006/50. szám)
Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályai
A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság részletes szabályait állapítja meg. Így meghatározza a szakmagyakorlási jogosultság szakmai feltételeit, a jogosultsági vizsga szervezésével kapcsolatos szervezetek és a szakmai kamarák hatáskörét, feladatát, leírja a szakmagyakorlási tevékenység tartalmát és a szakmagyakorlási jogosultság megállapítása iránti kérelem tartalmát, valamint a névjegyzék vezetését, az abból való törlés és kizárás feltételeit.
(Magyar Közlöny, 2006/50. szám)
Elektronikai hulladékok visszavétele, hasznosítása, a begyűjtéssel járó költségek elszámolása
Május 10. óta az elektromos és elektronikai berendezésekkel kereskedők kötelesek az új háztartási berendezés értékesítésekor a vevő által felajánlott, a megvásárolt termékkel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést a birtokbaadás helyén átvenni. Már a korábbi rendelkezés is kötelezővé tette a visszavételt, de május 10-étől a vevő akár a lakásán is visszaadhatja a régi terméket, amennyiben a kereskedő a helyszínre szállította az újat.
Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai visszavételének szabályait módosító 99/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet szerint ezentúl az elektromos berendezés visszavételi, illetőleg begyűjtési helyétől a hulladékkezelési helyhez a hulladékká vált elektromos berendezést nem kell veszélyes hulladékként szállítani.
Az újrafeldolgozási arányba – a korábbiaktól eltérően - nemcsak az elektromos berendezés részben történő újrahasználatát, de a visszanyeréssel hasznosított hányadot is be kell számítani.
Új szabály továbbá, hogy a gyártó az értékesítési szerződésben köteles megállapodni és gondoskodni a kereskedőnél visszagyűjtésre kerülő elektromos berendezések tárolásának, így különösen a gyűjtőkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezéséről.
(Magyar Közlöny, 2006/49. szám)
Környezetvédelmi termékdíj visszaigénylése
A Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat (Kac.) kezelését végző szervhez 2004. május 1. előtt benyújtott termékdíj-visszaigénylés, továbbá ezt követően 2005. január 1-jéig a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat (Kövice) kezelését végző szervhez - az export utáni visszaigénylés kivételével – benyújtott termékdíj-visszaigénylés esetén a visszaigénylés jogosultságát, amennyiben azt 2006. május 1-jéig jogerősen nem bírálták el, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozatban állapítja meg. A változtatást a 25/2006. (IV. 28.) KvVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2006/50. szám)
Zajkibocsátás
2007. január 1-jétől hatályos az egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról szóló 140/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 125/2006. (V. 19.) Korm. rendelet.
(Magyar Közlöny, 2006/60. szám)
Elektromos berendezés tiltott forgalomba hozatala
2006. július 1-jétől nem hozható forgalomba olyan elektromos berendezés, amelynek homogén anyagaiban – a 26/2006. (IV. 28.) KvVM rendeletben meghatározott kivétellel – ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot, polibrómozott bifenilt (PBB), polibrómozott difenil-étert (PBDE) 0,1 tömegszázalék vagy kadmiumot 0,01 tömegszázalék koncentrációértéknél nagyobb mennyiségben tartalmaz.
(Magyar Közlöny, 2006/50. szám)
Jármű integrált műszaki vizsgálata
Augusztus 1-jét követően a használt gépjármű és pótkocsi forgalomba helyezése előtt integrált vizsgálatot is kell végezni. A 19/2006. (IV. 19.) GKM rendelet szerint integrált vizsgálat: a használt gépjármű és pótkocsi forgalomba helyezés előtti vizsgálata, illetőleg időszakos vizsgálata során elvégzett vizsgálat, amely kiterjed a jármű gyári azonosító jeleinek ellenőrzésére, valamint mindezek adattartalmának és a járműnyilvántartás adatainak összevetésére.
(Magyar Közlöny, 2006/46. szám)
Gépjármű- és utasbiztonság
A 20/2006. (IV. 19.) GKM rendelet az uniós irányelveknek megfelelően módosította a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló korábbi jogszabályt. A változások a gépjárművek külső gyújtású motorjai által előidézett rádiózavarok szűrésével, a gépjárművek belső berendezéseire (ülések és rögzítésük szilárdsága) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésével, a biztonsági övek rögzítésével, az utasbiztonsággal, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeivel, valamint a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatával kapcsolatosak.
(Magyar Közlöny, 2006/46. szám)
Autógáztöltő állomás építésének és üzemeltetésének szabályai
Az autógáztöltő állomás építésének és üzemeltetésének szabályait állapítja meg a 26/2006. (V. 5.) GKM rendelet. E jogszabály rendelkezéseit kell figyelembe venni a belső égésű motorok gázüzemanyag-tartályának töltésére szolgáló autógáz-kimérő szerkezet, gázüzemanyag-tároló, a töltőhely, a gázüzemanyagot szállító tartályautó lefejtőhely, a töltésre érkezett járművek fel- és elvonulására szolgáló közlekedési út, ideiglenes parkolásra szolgáló hely és a működtetéshez szükséges egyéb épület, műtárgy építési engedélyezéséhez szükséges tervezésre és az üzemeltetésre.
Töltőállomást építeni, bővíteni, töltőállomást felújítani, helyreállítani, átalakítani vagy korszerűsíteni csak építési engedély alapján lehet. Az autógáztöltő állomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól szóló 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet megállapítja a különféle hatósági engedélyek iránti kérelmek tartalmát, az engedélyezési eljárás menetét.
(Magyar Közlöny, 2006/53. szám)
Egyes festéket és lakkot gyártó, forgalomba hozó, üzletében tartó nyilvántartásba vételének díja
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjait módosító 21/2006. (IV. 19.) GKM rendelet szerint a korábbiak mellett április 27. után igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szervesoldószer-tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kategóriákba sorolható termékek forgalomba hozójának (és/vagy gyártójának), és üzletének vagy telephelyének közhitelű hatósági nyilvántartásba vételéért is. Az eljárási díj mértéke: 40 000 forint.
(Magyar Közlöny, 2006/46. szám)
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység - működési engedéllyel
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról kiadott 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet egyebek mellett meghatározza a működési engedély iránti kérelem tartalmát.
A kérelemhez mellékelni kell:
– a vállalkozás cégjegyzék szerinti képviselőjének, illetve az egyéni vállalkozónak arra vonatkozó – az érintettek személyazonosító adatait is tartalmazó – nyilatkozatát, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselői, tulajdonosai, tagjai, illetve a tevékenységet szakmailag irányító személy(ek) nem állnak korlátozó rendelkezések hatálya alatt, valamint nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a hatóság félrevezetésének jogkövetkezményét tudomásul vette.
(Magyar Közlöny, 2006/49. szám)
Igazgatási szolgáltatási díjak a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági eljárások során
A használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos termékdíj-visszaigénylés esetében május 2-ától a kérelem előterjesztésekor a kérelemben megjelölt hasznosított (saját hasznosítás vagy hasznosításra átadott) hulladékolaj-mennyiség után kell az igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjait módosító 24/2006. (IV. 24.) KvVM rendelet által megváltoztatott díjtételeket a jogszabály mellékletei tartalmazzák. Új szabály, hogy a vízbázis védőterületét kijelölő határozat által érintett ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által fizetett jogorvoslati eljárás díja ingatlanonként 5000 forint.
(Magyar Közlöny, 2006/48. szám)
Kiemelt üdülőhelyek idegenforgalmi célú hasznosítása
A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítását módosító 100/2006. (IV. 25.) Korm. rendelet megváltoztatta a kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek minősülő községek felsorolását.
(Magyar Közlöny, 2006/49. szám)
Biztonságos kozmetikai termékek
A kozmetikai termékek biztonságát, gyártási, forgalmazási feltételeit és közegészségügyi ellenőrzését módosító 17/2006. (IV. 19.) EüM rendelet 2006. augusztus 22. után több kozmetikai termék forgalomba hozatalát és eladását megtiltja. A jogszabály 2. számú melléklete sorolja fel azokat az összetevőket, amelyeket tartalmazó kozmetikai termékeket a gyártó vagy forgalmazó augusztus 22-ét követően nem hozhatja forgalomba, illetve amely kozmetikai termék nem adható el és nem adható át végső felhasználónak.
(Magyar Közlöny, 2006/46. szám)
Környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai támogatások
Változtak a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének egyes feltételei és a támogatási kérelmek benyújtási határideje. A változást a 33/2006. (V. 2.) FVM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2006/52. szám)
Felszámolók névjegyzéke
Felszámoló az a gazdasági társaság lehet, amely a felszámolók névjegyzékében szerepel. A felszámolók névjegyzékébe a 2006. július 1-jén hatályba lépő 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet szerint – nyilvános pályázat alapján – az a korlátolt felelősségű társaság, illetve az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság vehető fel, amely a csődtörvény 27/C §-ában foglalt feltételeknek megfelel. A gazdasági társaságnak az előírt feltételeket a kormányrendelet 1. számú melléklete szerint igazolnia kell.
A névjegyzékben szerepelni kívánó gazdasági társaságnak okirattal igazolnia kell, hogy
– legalább 50 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vagy
– a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére legalább 50 millió forint értékben biztosítási vagy bankgarancia-szerződést köt.
A névjegyzékbe való felvétel további feltétele annak igazolása, hogy a gazdasági társaság legalább két-két büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót foglalkoztat, akik közül legalább egy-egy főnek a társasággal munkaviszonyban kell állnia.
(Magyar Közlöny, 2006/55. szám)
Igazságügyi informatikai és hírközlési szakértői tevékenység
Az igazságügyi informatikai és hírközlési szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolása iránt annak, aki e tevékenységet kívánja folytatni, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz kérelmet kell benyújtania. A kérelem elbírálásának rendjét az 5/2006. (V. 9.) IHM rendelet fogalmazza meg.
A személyes adatokat tartalmazó kérelem mellé csatolni kell:
– az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendeletben megjelölt képesítési feltétel meglétét igazoló okirat hiteles másolatát (honosított vagy elismert okirat esetében ennek hiteles másolatát),
– a kérelem benyújtásáig végzett szakmai tevékenység leírását azon gyakorlat részletes leírásával, melyek figyelembevételét a szakirányú szakmai gyakorlat számítása szempontjából a kérelmező kéri, kitérve arra, hogy a kérelmező mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal rendelkezik,
– a gyakorlati idő alatt fennálló jogviszony munkáltató általi, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony igazolását, amely tartalmazza a munkavégzés idejét, valamint jellegét,
– szakértőjelölt esetén az igazságügyi szakértői intézménynek vagy szervezetnek a vezetője által a foglalkoztatási viszonyra vonatkozó igazolását.
(Magyar Közlöny, 2006/54. szám)
Közlekedési építményekkel és vízi létesítményekkel kapcsolatos építési műszaki ellenőri névjegyzékbe vétel díja
A közlekedési (közúti, vasúti, hajózási) építményekkel és vízi létesítményekkel kapcsolatos építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői névjegyzékbe vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díja elsőfokú eljárás esetén 8000 forint, a jogosultság bővítése az érvényességi idő lejárta előtt 8000 forint, a jogosultság és a névjegyzékbe vétel meghosszabbításának eljárási díja 4000 forint, amely összegek befizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. Az új díjakat tartalmazó 23/2006. (IV. 25.) GKM rendelet május 3. óta hatályos.
(Magyar Közlöny, 2006/49. szám)
Gázszerelők nyilvántartása
Május 23-ától hatályos a gázszerelők nyilvántartásáról szóló 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet. A rendelet hatálya kiterjed arra a gázszerelőre, aki a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (GET) 3. §-ának 2. pontja szerinti csatlakozóvezeték, illetve a GET 3. §-ának 10. pontja szerinti fogyasztói berendezés szerelési munkáit, illetve a GET 3. §-ának 27. pontja szerinti gázfogyasztó készülékek üzembe helyezését, javítását, karbantartását, cseréjét és műszaki-biztonsági felülvizsgálati munkáit végzi.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a gázszerelők által végezhető tevékenységekről közhitelě hatósági nyilvántartást vezet. A GET 21. §-ában meghatározott szerelési munkák elvégzésére és irányítására az a gázszerelő jogosult, akit a Hivatal a gázszerelők közhitelě hatósági nyilvántartásába felvett. A nyilvántartásba vétellel megszerzett jogosultság a gázszerelői igazolvány érvényességének időtartamára szól, amely öt év. A gázszerelői igazolvány érvényességének időtartama a nyilvántartásba vétel időpontjával kezdődik. A gázszerelői igazolvány érvényességének ideje – a gázszerelő kérelmére – meghosszabbítható. A meghosszabbítás feltétele, hogy a gázszerelői igazolvány érvényességének lejárta napjáig a gázszerelő továbbképzésen vegyen részt. A továbbképzést követően a gázszerelő igazolja vizsgakötelezettségének eredményes teljesítését.
(Magyar Közlöny, 2006/56. szám)
Iparjogvédelmi díjak
Május 27-étől módosultak a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai. Az új díjtételeket a 29/2006. (V. 19.) GKM rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2006/60. szám)
Kiállítási elsőbbség
A 4/2006. (MK 60.) MSZH közlemény tartalmazza a Genius-Budapest Nemzetközi Találmányi Vásáron bemutatásra kerülő találmányok, védjegyek, formatervezési és használati minták kiállítási kedvezményét, illetve kiállítási elsőbbségét.
(Magyar Közlöny, 2006/60. szám)
Támogatott exporthitelek
A GKM közleményben tette közzé az OECD hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodását.
(Magyar Közlöny, 2006/60. szám)