Üzletek működése
A Ktv. alapvető rendelkezése értelmében kereskedelmi tevékenység kizárólag külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. (A működési engedély kiadásának rendjét kormányrendelet határozza meg.)
A működési engedély kiadása
Bizonyos körben maga a Ktv. is tartalmaz rendelkezéseket a működési engedéllyel, illetve az engedélyezési eljárással kapcsolatban. E szerint az üzlet működéséhez szükséges feltételek – ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is – meglétét hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére az üzlet helye szerint illetékes települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője vizsgálja meg. A jegyző a külön jogszabályban (kormányrendelet) meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni.
Forgalmazási korlát, tilalom
A jegyző a működési engedélyt külön jogszabályban meghatározott üzletkörökre adja ki, és ennek megfelelően az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Amennyiben a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, úgy a jegyző a működési engedélyben megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását.
Tevékenység üzleten kívül
A törvény szerint bizonyos kereskedelmi tevékenységek folytatásához nem szükséges üzlet fenntartása. Ilyennek minősülnek a következők:
– értékesítés automatából;
– idegenvezetői tevékenység;
– internetes kereskedelem;
– kereskedelmi ügynöki tevékenység;
– utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján;
– közterületi értékesítés;
– magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése;
– piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével;
– külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés;
– jogszabályban meghatározott kistermelői termékértékesítés; továbbá
– külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység.
Fogyasztóvédelmi rendelkezések
A vásárló ellenőrzési joga
A kereskedőnek biztosítania kell, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát az üzletben ellenőrizhesse.
Vásárlók könyve
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni abból a célból, hogy a vásárlók abba jegyezhessék be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket, illetve javaslataikat. Kiemeli a törvény, hogy a vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. Lényeges, hogy a vásárlók könyve – a Ktv. értelmében - nemcsak úgymond az üzlet egyik kelléke, hiszen az abba a vásárló által tett bejegyzést a kereskedőnek meg kell vizsgálnia, és a bejegyzés alapján foganatosított intézkedésről harminc napon belül tájékoztatnia kell a vásárlót.
Panaszügyintézés üzleten kívül folytatott tevékenység esetén
Amennyiben a kereskedelmi tevékenységet üzlet nélkül folytatják (lásd írásunk korábbi részében), úgy az adott tevékenységre, kereskedelmi formára vagy módszerre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint a kereskedő köteles tájékoztatni a vásárlót
– a székhelyéről,
– a panaszügyintézés helyéről, illetve módjáról, valamint
– az adott tevékenységre vonatkozó sajátos rendelkezésekről.
Kiszolgálási tilalom
Úgyszintén a fogyasztókat védő előírás, miszerint a 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az említett korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedő feladatkörében eljáró személy kétség esetén - saját eljárási jogosultságának igazolását követően – életkorának hitelt érdemlő igazolására hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó személyt. (Gyakorlatilag ez az utóbbi jogosítvány teszi a szabályt életképessé.) Amennyiben a felhívással érintett életkorát nem igazolja megfelelően (például személyi igazolvánnyal, gépjármű-vezetői engedéllyel), úgy az előzőekben felsorolt termékek bármelyikének kiszolgálását meg kell tagadni.
A nyitva tartás szabályozása
Napjainkban egyre gyakrabban hallhatunk olyan esetekről, amikor a hatóság ún. ünnepnapokon történt nyitva tartás miatt alkalmazott szankciót nagy kereskedelmi vállalkozásokkal szemben. A korábbi (belkereskedelmi) törvény nem szabályozta a mostanihoz hasonló részletességgel a kérdést. A jelenlegi szabályozás azonban különös hangsúlyt fektet a nyitvatartási előírásokra - elkerülendő ezzel a későbbiek során az esetleges eltérő jogalkalmazásból adódó hatósági eljárás és annak eredményeként szankció alkalmazása.
A nyitvatartási idő meghatározása
Az új szabályozás lényege, hogy az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével - főszabály szerint – maga a kereskedő állapítja meg. A kereskedő ennek megfelelően köteles
– az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni, valamint
– az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
Korlátozások, tilalmak
December 24-én – a vendéglátóüzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével – az üzletek kizárólag 14 óráig tarthatnak nyitva. A szabályozás láthatóan kógens, attól a jogalkotó nem enged eltérést.
A fentieken túl a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja, emellett a jegyző bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A rendelkezés céljának megvalósulását garantáló előírás, miszerint a korlátozás keretében a jegyző a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárvatartási időszakot is elrendelhet. Külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén pedig a jegyző megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát akkor, ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja.
A működési engedély tartalma
A működési engedély tartalmazza * a kereskedő nevét; * a kereskedő székhelyének címét; * a kereskedő adószámát, statisztikai számjelét; * a kereskedő cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát; * az üzlet nevét; * az üzlet címét; * az üzletkör megnevezését; * az üzletkör jelzőszámát; * az üzletkörhöz tartozó, de szakhatósági állásfoglalás alapján a forgalmazni nem engedett termékek körét; * mozgóbolt esetén az árusításra engedélyezett területeket és az árusításra kijelölt napokat.
Versenyjogi garanciák a Ktv.-ben
Jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma
A korábbi szabályozáshoz képest új elem a versenyjog bizonyos részének beemelése a kereskedelmi törvénybe. A szabályok a beszállítók érdekeit védik a következők szerint.
Jelentős piaci erő
Általános jelleggel mondja ki a törvény, hogy a beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.
A törvény tartalmazza a jelentős piaci erő fennállásának eseteit is. E szerint a jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben akkor, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot; emellett akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.
Tilalmazott magatartások
A Ktv. értelmében visszaélésnek különösen az alábbiakban felsorolt magatartások minősülnek:
– a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
– a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;
– a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing- és más - költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;
– a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;
– a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;
– a különféle – különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő – díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
– a szerződés felbontásával való fenyegetés az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében;
– harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra, továbbá
– ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását.
Megjegyezzük, hogy a felsorolás nem taxatíve jellegű, ami annyit jelent, hogy természetesen más magatartások is vezethetnek adott, egyedi esetben a beszállítóval szembeni visszaélés megállapításához.
Ellenőrzés
Az ellenőrzést végző hatóságok
Jegyző
Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését – az általános szabály szerint - a jegyző, illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik (például fogyasztóvédelmi hatóság, jövedéki hatóság).
A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési jogköre
A fentiektől eltérően a korábbiakban részletezett jelentős piaci erővel visszaélés esetén a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő feletti felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal végzi, mégpedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) eljárási szabályainak alkalmazásával, a Versenyhivatal eljárásában a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. [Az eljáró versenytanács a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén - Tpvt. 21. §-ának c) pontja – szerződéskötésre kötelezhet; bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti stb.]
Szankciók a Ktv. alapján
Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget
– a jegyző az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárvatartási időszak megállapításáról, a Ktv. 6. §-ának (6) bekezdésében meghatározott hanghatást (külön jogszabály szerinti veszélyes mértékű zaj) okozó eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható, illetve
– az ellenőrzésre jogosult hatóság (jövedéki hatóság stb.) a külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz, és a külön jogszabályban (például jövedéki törvény) meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.
Önszabályozó etikai kódex
Az a vállalatcsoport, amelynek kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, a beszállítókkal való kapcsolataiban a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok alkalmazására, az ezeket tartalmazó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására köteles a Ktv. idevonatkozó rendelkezése szerint. Az etikai kódexet a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül - azaz 2006. december 1-jéig – kötelesek elkészíteni és jóváhagyásra benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
Kereskedelmi fogalomtár
Beszállító
Beszállítónak minősül, aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti.
Beszerzési szövetség
Beszerzési szövetség két vagy több vállalkozás által a beszerzési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás.
Csomagküldő kereskedelem
Csomagküldő kereskedelem az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő kizárólag a termék ismertetőjét juttatja el bármely formában a vásárlóhoz, vagy reklámban hívja fel a figyelmet az árura, és az ismertető vagy reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.
Internetes kereskedelem
Internetes kereskedelem az olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során termékek, illetőleg szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése történik a világhálón, valamint egyéb elektronikus hírközlő eszközön keresztül, távollévők között kötött szerződés keretében, ide nem értve a csomagküldő kereskedelmet.
Jelentős piaci erő
Jelentős piaci erőnek minősül az olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni.
Kereskedelmi szolgáltatás
Kereskedelmi szolgáltatás a termékek értékesítését elősegítő vagy az értékesítéssel összefüggő szolgáltatások üzletszerű nyújtása, így különösen a termékek kölcsönzése, kiskereskedelem keretében értékesített fogyasztási cikkek javítása.
Kereskedelmi tevékenység
Kereskedelmi tevékenység a kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység, vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerű végzése, kereskedelmi szolgáltatás nyújtása, amelybe beleértendő a vásárolt termékek és kereskedelmi szolgáltatások gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése, házhoz szállítása.
Kereskedelmi ügynöki tevékenység
Kereskedelmi ügynöki tevékenység az a tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt.
Kereskedő
Kereskedő, aki kereskedelmi tevékenységet folytat.
Kiskereskedelem
Kiskereskedelem a termékek és kereskedelmi szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a vásárló részére.
Közterületi értékesítés
Közterületi értékesítés a közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenység.
Nagykereskedelem
Nagykereskedelem a termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbértékesítése kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a termékek raktározásával, szállításával és a termékekhez kapcsolódó közvetlen szolgáltatások nyújtásával folytatott tevékenységet, a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárlótevékenységet is.
Piac
A piac olyan értékesítőhely, ahol üzletben vagy üzlet nélkül, általában napi, esetenként heti rendszerességgel élelmiszert és napi cikket árusítanak.
Turisztikai tevékenység
Turisztikai tevékenységnek minősül az utazásszervezés, az utazásközvetítés, az idegenvezetés, a kereskedelmi szálláshely, idegenforgalmi információs és szolgáltatóiroda működtetése, a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosítása, a programszervezés és a turisztikai szolgáltatás (gyógy-, örökség-, kongresszusi és aktív turizmus igényeit kielégítő szolgáltatás) nyújtása.
Üzlet
Üzlet a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató-értékesítő hely, ideértve a lakástól vagy lakóingatlantól műszakilag el nem különíthető, fogyasztási cikk javító-szolgáltató tevékenység céljára kialakított helyet, a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató helyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítőhelyeket és a csomagküldő kereskedésnek vevőszolgálat céljából működtetett helyiségét.
Vásár
Vásár az olyan országos vagy helyi jellegű, általában időszaki vagy szakjellegű értékesítési forma, amelynek keretében a termékeket, szolgáltatásokat rendszerint nyílt területen, kirakodással értékesítik.
Vendéglátás
Vendéglátás a kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenység, továbbá a munkahelyen, valamint az oktatási és nevelési intézményekben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés.