A törvény megjelenését követő nyilatkozatokból úgy tűnik, a szakma képviselői fellélegeztek. Mint jelezték: végre előbújhatnak a napvilágra, a közvélekedés ugyanis a lobbizást előszeretettel mossa össze a korrumpálással. A lobbitörvény megalkotása ugyanakkor szemléletformáló erejű lehet, mivel definiálja a legális érdekérvényesítés és a hivatásos lobbista fogalmát.
A lobbitevékenység
A lobbitörvény (2006. évi XLIX. törvény) megállapítása szerint a lobbitevékenység a közhatalmi döntések tartalmát befolyásoló, megbízás alapján, ellenérték fejében (üzletszerűen) végzett tevékenység. A jogalkotó ezzel a törvénnyel kívánja biztosítani a lobbitevékenység nyilvánosságát, meghatározni a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait és megállapítani e tevékenység alapvető előírásait.
Civilszervezetek - a lobbitörvényen kívül
A törvény rendelkezései nem vonatkoznak a gazdasági, társadalmi érdekek védelmére létrehozott szervezetekre, melyek tagságuk érdekeit képviselik a közhatalmi döntéseket hozó szerveknél. De azokra az érdekegyeztetési mechanizmusokra sem, amelyekre az egyeztetés, a véleménykérés, a tájékoztatás, a konzultáció vagy a közhatalmi döntés befolyásolására vonatkozó egyéb tevékenység lehetőségét a közhatalmi döntést hozó szerv vagy jogszabály teremtette.
A lobbitörvény nem érinti az Alkotmány 64. §-ában rögzített jogot, mely alapján mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
A magánszemélyek és a civil szervezetek jogát az a megfogalmazás is erősíti, miszerint a lobbistákról vezetett nyilvántartási rendszer nem akadályozhatja a közhatalmat gyakorló szervek szabad és nyílt elérhetőségét, valamint hogy más jogszabályoknak az érdekérvényesítésre, illetve érdekképviseletre vonatkozó szabályai továbbra is alkalmazhatóak.
A lobbista tevékenységének célja
A lobbista célja, hogy megbízás alapján ellenérték fejében bizonyos közhatalmi döntéseket befolyásoljon.
Közhatalmi szervek és döntéseik
Az Országgyűlés, a kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek, valamint mindezeknek jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntése.
A lobbitevékenység nyilvántartásba vétele
Lobbitevékenységet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathat, akit vagy amelyet nyilvántartásba vettek.
A lobbitörvény – módosítva az ügyvédi törvényt – lehetőséget ad az ügyvédeknek is arra, hogy e tevékenységet gyakorolják.
A nyilvántartást vezető szerv
A lobbisták, illeve a lobbiszervezetek nyilvántartását vezető szerv kijelölésére a kormány kapott felhatalmazást, feltehetően a lobbitörvény szeptember 1-jei hatálybalépését megelőzően a kijelölésre sor is kerül.
Fogalmak
Lobbista: az a természetes személy, akit a törvény előírásai szerinti nyilvántartásba felvesznek és lobbitevékenységet folytat. * Lobbiszervezet: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet a törvény előírásai szerinti nyilvántartásba felvesznek és lobbitevékenységet folytat. * Lobbitevékenység: közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó minden olyan tevékenység vagy magatartás, melyet megbízás alapján, üzletszerűen folytatnak. * Kapcsolatfelvétel: bármely szóbeli vagy írásbeli kommunikáció, ideértve az elektronikus kommunikációt is. * Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy. * Ez alapján közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. * Közhatalmi döntés: az Országgyűlés, a kormány, a helyi önkormányzat, ezek szervei, tagjai vagy tisztségviselői, továbbá az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó döntés. * Közzététel: az adott szerv honlapján digitális formában, bárki számára azonosítás nélkül, ingyenesen történő hozzáférhetővé tétel. * Megbízás: lobbitevékenységre vonatkozó megbízási vagy munkaszerződés megkötése.
Nyilvántartásba vétel – kérelemre
Ahhoz, hogy a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásba vegye az ezt kérelmező természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, különféle feltételeknek kell megfelelnie.
Lobbisták nyilvántartása
A lobbista csak büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet. A lobbisták nyilvántartásába csak azt a cselekvőképes, büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel rendelkező természetes személyt lehet felvenni, aki nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.
A lobbisták nyilvántartásába felvételét kérő természetes személy felvételi kérelmének tartalmaznia kell
– a személy nevét,
– lakcímét,
– anyja nevét,
– születési helyét, idejét,
– három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt és
– a felsőfokú iskolai végzettséget igazoló diploma hitelesített másolatát, illetve külföldön szerzett diploma esetén annak hiteles magyar fordítását.
Lobbiszervezetek nyilvántartása
A lobbiszervezetek nyilvántartásába csak olyan jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet lehet felvenni, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint szabályosan megalakult, rendelkezik olyan taggal vagy alkalmazottal, aki a lobbisták nyilvántartásában szerepel, és nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt.
A lobbiszervezetek nyilvántartásába felvételét kérő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felvételi kérelmének tartalmaznia kell:
– a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, székhelyét,
– a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak nevét,
– a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosultak lakcímét,
– annak az okiratnak a hitelesített másolatát – külföldön alakult szervezet esetén az okirat hiteles magyar fordítását –, amely igazolja, hogy a szervezet a rá vonatkozó jogszabályok alapján szabályszerűen megalakult, illetve ha a működés megkezdéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, annak megtörténtét,
– azon lobbisták nevét, akik a lobbiszervezet megbízása alapján lobbitevékenységet folytatnak,
– a lobbiszervezet képviseletére jogosult eredeti aláírási címpéldányát.
A nyilvántartást vezető szerv tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja az igénylőt a hiányzó adatok pótlására, amennyiben a nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza.
Lobbiigazolvány
A nyilvántartást vezető szerv a lobbista részére díjfizetés ellenében sorszámmal ellátott lobbiigazolványt állít ki. Az igazolvány – a természetes személy arcképén kívül – tartalmazza a lobbista nevét, születési helyét és idejét, továbbá a nyilvántartást vezető szerv nevét és székhelyét, valamint a kiállítás dátumát. Az igazolvány a személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal együtt érvényes.
A lobbiigazolvány visszavonása
A nyilvántartást vezető szerv a lobbista igazolványát visszavonja, ha
– a lobbistát a lobbitevékenységtől jogerősen eltiltották,
– a lobbista a törvényben előírt feltételeknek már nem felel meg,
– a lobbista a lobbitevékenységét megszünteti,
– a lobbistát bármely okból törölték a nyilvántartásból.
Az igazolványának visszavonását követően a lobbista az igazolványát 48 órán belül köteles leadni a nyilvántartást vezető szervnél. A nyilvántartó szerv az igazolvány visszavonásának tényét a lobbista nevének megjelölésével közzéteszi.
A közhatalmi döntést hozó szerv tájékoztatási kötelezettsége
A lobbitevékenységgel érintett, közhatalmi döntést hozó szerv is köteles negyedévente tájékoztatni a nyilvántartást vezető szervet arról, hogy mely döntésekkel kapcsolatban mely lobbisták folytattak nála lobbitevékenységet, és ennek során mely eszközöket vették igénybe. * A nyilvántartást vezető szerv a tájékoztatókat közzéteszi, amelyek nyilvánosak.
Összeférhetetlenség
A jogszabály részletesen felsorolja azokat a tevékenységeket, munkaköröket, amelyek nem összeegyeztethetők a lobbitevékenységgel.
Nem végezhet lobbitevékenységet:
– az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) vagy bizottságának a tagja, továbbá a polgármester, a főpolgármester és a közgyűlés elnöke,
– az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szerv, annak vezetője, tisztségviselője, tagja, valamint a velük közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírói vagy ügyészségi, illetőleg hivatásos szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
– az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik, e szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve a helyi önkormányzatnál az a gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik, e szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságának tagja,
– a párt és annak tisztségviselője,
– a köztestület és annak tisztségviselője,
– a közalapítvány és kezelőszervének tisztségviselője.
A felsoroltak nem lehetnek lobbiszervezet személyes közreműködő tagjai, tulajdonosai, és nem állhatnak szerződéses kapcsolatban lobbiszervezettel.
Amennyiben a lobbitevékenységtől eltiltott közeli hozzátartozója lobbiszervezet személyes közreműködő tagja vagy tulajdonosa, vagy szerződéses kapcsolatban áll lobbiszervezettel, úgy kötelező erről a tényről haladéktalanul tájékoztatni az érintett közhatalmi döntést hozó szervet.
A lobbista törlése a nyilvántartásból
A nyilvántartást vezető szerv határozatával törölheti a lobbistát a nyilvántartásból, ezzel egyidejűleg meghatározott időre eltiltja a lobbitevékenység végzésétől.
Törölni kell a lobbiszervezetek nyilvántartásából azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely nem szabályosan alakult meg, vagy nincs olyan tagja vagy alkalmazottja, aki szerepelne a lobbisták nyilvántartásában, illetve a törvény által megkívánt, nyilvántartáshoz szükséges adatokat nem mellékelte.
Akkor is törölni kell a nyilvántartásból a lobbiszervezetet, ha a nyilvántartáshoz szükséges adatokban bekövetkezett változást 15 napon belül írásban nem jelenti be a nyilvántartást végző szervnek.
A lobbistának negyedévente tájékoztatót kell készítenie tevékenységéről, amelyet el kell küldenie a nyilvántartást végző szervnek Amennyiben a tájékoztató a szükséges adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, illetve a lobbista azt határidőre nem készíti el, a nyilvántartást vezető szerv 15 napos határidő megjelölésével felszólítja a hiányosságok, illetőleg a mulasztás pótlására. A határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilvántartást vezető szerv a lobbiszervezetet vagy a lobbistát törli a nyilvántartásból.
Ha a lobbistát, illetve a lobbiszervezetet a nyilvántartásból törölték - ide nem számítva azt az esetet, ha az érintett a tevékenységét saját döntése alapján szünteti meg –, a lobbista, illetve a lobbiszervezet a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő egy évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.
Amennyiben a lobbistát az egy év letelte után újból nyilvántartásba veszik, és ismételten megszegi a törvény rendelkezéseit, a nyilvántartást vezető szerv törli a nyilvántartásból. Ebben az esetben a lobbista a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő két évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.
Ha a lobbistát ismételten törlik a nyilvántartásból, az esetben a lobbista a nyilvántartásból történő törlés hatálybalépésétől kezdődő három évig nem vehető fel ismét a nyilvántartásba.
A nyilvántartást vezető szervnek a nyilvántartásból való törlést követően - a törlés tényének és okának feltüntetésével – három évig gondoskodnia kell a lobbista, illetve a lobbiszervezet adatainak közzétételéről.
A törlés elleni jogorvoslat
A nyilvántartást vezető szerv döntése ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye.
A lobbista negyedéves tájékoztatási kötelezettsége
A munkájáról negyedévente tájékoztatót kell készítenie, amit el kell juttatnia a lobbisták nyilvántartását vezető szerv részére. Ebben ki kell fejtenie, hogy kinek milyen céllal dolgozott, milyen eszközöket használt, és hogy a közhatalmi döntéshozó szervnél kivel és hányszor vette fel a kapcsolatot. * A tájékoztató tartalmazza: * annak tételes felsorolását, hogy a lobbista mely közhatalmi döntések kapcsán végzett lobbitevékenységet, * az adott jogszabálytervezethez kapcsolódó lobbitevékenység konkrét célja (céljai) lényegének megjelölését, * a lobbitevékenység során az adott ügyben igénybe vett eszközök felsorolását, * annak megjelölését, hogy a közhatalmi döntést hozó szervnél kivel és hány esetben történt kapcsolatfelvétel, * a megengedett mértékű reprezentáció tényét, alkalmankénti összegét, az abban érintett személyek nevének, valamint beosztásának megjelölését.
A lobbitevékenység szabályai
Nyilvánosság
A lobbista nyilvánosan végzi munkáját, így köteles a közhatalmat gyakorló szerv képviselőjével közölni, hogy ki a megbízója és mit akar elérni. Kellő gondossággal kell alátámasztania állításait, és háttéranyagokat, tudományos kiadványokat juttathat el a döntést hozó szervnek. Célja elérése érdekében szakmai tanácskozást is szervezhet.
A lobbitevékenység bizalmi munka
A lobbista nem használhat fel semmilyen, a megbízótól kapott bizalmas vagy egyéb bennfentes információt megbízója hátrányára. A megbízók beleegyezése nélkül nem képviselhet egymással ellentétes érdekeket vagy egymással versenyben álló megbízók érdekeit.
A lobbista köteles tudatni megbízójával, ha a megbízó célja jogellenes, etikátlan, vagy annak végrehajtása a lobbista hivatás alapvető szabályaival ellentétes, és vissza kell utasítania, hogy bármit tegyen a megbízó ilyen célja érdekében, tisztességtelen eszközökkel nem szerezhet információkat a közhatalmi döntést hozó szerv működésével kapcsolatban.
A lobbista kifejtheti megbízója véleményét az Országgyűlés vagy az önkormányzat illetékes bizottsága előtt, a képviselő-testület ülésén vagy a miniszter által kijelölt vezető előtt is.
Bármely országgyűlési képviselőnél, az illetékes miniszter által kijelölt vezetőnél, bármely önkormányzati képviselőnél írásban személyes megbeszélést is kezdeményezhet. A kezdeményezés elfogadásáról a megkeresett személy dönt.
A személyes kapcsolatfelvételről a közhatalmi döntést hozó szerv képviselőjének emlékeztetőt kell készíteni.
Tiltott megkeresés
Amennyiben a lobbista vagy más személy a közhatalmi döntést hozó szervnél nem a törvény szerint eljárva kísérli meg a kapcsolatfelvételt, vagy más módon megszegi a törvény rendelkezéseit, a megkeresett személy köteles erről vezetőjét írásban tájékoztatni, ez esetben el kell utasítania a kapcsolatfelvételre irányuló kérést.
A közhatalmi döntést hozó szervnek a rendelkezésére álló bizonyítékok egyidejű csatolásával haladéktalanul tájékoztatnia kell a nyilvántartást vezető szervet, ha azt észleli, hogy a lobbista a törvényben foglaltakat eljárása során megsértette.
Megvesztegetés kizárva
A lobbista nem adhat és nem ajánlhat fel semmilyen előnyt a döntéshozó szervnek, sem annak tagjának vagy munkatársának. Nem minősül előnynyújtásnak a megbízásonként egy alkalommal a minimálbér egytizedét meg nem haladó reprezentáció. (Ez jelenleg 6250 forint – például legfeljebb ennyiért ebédeltethet meg a lobbista egy országgyűlési képviselőt.)
Összeférhetetlenségi tilalmak
Nem folytathat lobbitevékenységet a lobbista annál a közhatalmi döntést hozó szervnél, amelynél közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be.
Engedély nélküli lobbitevékenység
Amennyiben valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nyilvántartásba vétel nélkül végez lobbitevékenységet, a nyilvántartást vezető szerv tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
A bírság összege függ a jogsértés súlyától, időtartamától, a jogsértő magatartás ismétlődésétől, valamint a jogsértéssel elért, illetve elérni kívánt előnytől.
A bírságot a nyilvántartást vezető szerv számlájára kell befizetni. A bírságot kiszabó határozat hatálybalépésétől számított egy évig nem vehető nyilvántartásba a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel szemben bírságot szabtak ki. Amennyiben ismételten bírságot szabnak ki a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben, két évig nem vehető nyilvántartásba.