A blankettaszerződésnek mint polgári jogi fogalomnak nem tartalmi eleme a felek valamelyikének a szerződés feltételrendszerében is testet öltő kiszolgáltatottsága, sőt, jogunkban számos olyan szabály érvényesül, amely az egyenlőtlenség kiküszöbölésére hivatott. A blankettaszerződések tehát úgynevezett általános szerződési feltételeket tartalmaznak. Ez utóbbiakat az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre határozza meg, és ebben a másik fél nem működhet közre. Önmagában az a tény, hogy a hasonló szerződések nagy számára tekintettel valamely szervezet előre sablonokat készít leendő partnerei számára, még nem feltétlenül valósít meg visszaélést, a jogviták sokkal inkább azokból a mellékzöngékből származnak, amelyek egyre gyakrabban vannak jelen az ilyen szerződések körül.
Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy miként léphetünk fel saját érdekeink védelmében akkor, amikor úgy érezzük: szerződéses partnerünk gazdasági helyzeténél fogva igyekszik magát túlbiztosítani, nekünk pedig feltétlenül szükségünk van az általa nyújtott szolgáltatásra, vagyis nem tehetjük meg azt, hogy egyszerűen odébbállunk vagy mással szerződünk.
Általános szabályok
Együttműködés a felek között
Alapvető szabály, hogy a feleket a szerződés megkötésekor együttműködési kötelezettség terheli, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére.
Tájékoztatási kötelezettség
A jogviszony alanyainak a szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást minden lényeges körülményről, amely a megkötendő szerződéssel kapcsolatos. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, illetőleg a felek között korábban alkalmazott kikötéstől számottevően eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a fentiek szerinti figyelemfelhívó tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
Megtámadhatóság
Hatályos polgári jogunknak szintén alaptétele, hogy amennyiben az általános szerződési feltétel tisztességtelen, úgy a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja a kikötést.
A bírósági megállapítás hatálya
Ha a megtámadás alaposnak bizonyul, a bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, vagyis általános érvényű ítélet születik. Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja, ítéletében feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértő költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza. Ez tehát figyelemfelhívás, amely arra hivatott, hogy a jövőben minél kevesebben essenek áldozatul a tisztességtelenné nyilvánított általános szerződési feltételnek.
Amit nem érint az érvénytelenség megállapítása
Az érvénytelenség megállapítása ugyanakkor nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. Megállapítható tehát, hogy a jogalkotó a tisztességtelen általános szerződési feltételhez vagy kikötéshez – ellentétben például az uzsorás vagy jogszabályba ütköző szerződésekkel – nem a törvény erejénél fogva beálló semmisség, hanem a megtámadhatóság jogkövetkezményét fűzi, vagyis szükség van a sérelmet szenvedett fél hatékony fellépésére.
Tisztességtelen törvényi feltételek
A törvény pontos meghatározását adja annak, hogy az általános szerződési feltétel mely esetekben számít tisztességtelennek. E szerint megtámadási joga keletkezik a sérelmet szenvedő félnek akkor, ha az általános szerződési feltétel a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon a jogviszony alanyainak a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan, vagyis indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. A meghatározásban szereplő, kissé talán általánosnak tűnő kategóriákat a bírói gyakorlat töltötte meg tartalommal, és az elmúlt évtizedekben számos olyan elvi döntés látott napvilágot, amely tovább egyértelműsítette, hogy mely esetekben hivatkozhatunk alappal tisztességtelen általános szerződési feltételre a blankettaszerződés megtámadása során. Példálózó jelleggel hatályos polgári jogunk is nevesít néhány konkrét esetet, amikor kétségkívül egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása. A szerződésre irányadó lényeges rendelkezésektől való jelentős eltérés, valamint a megállapodásban foglalt szabályozásnak a szerződés tárgyával, rendeltetésével való összeegyeztethetetlensége tartozik ezeknek a jogalkotó által eleve helytelenített blankettaszerződéseknek a körébe.
A figyelemfelhívás jelentősége
Hangsúlyozandó, hogy az általános szerződési feltételek azon kikötései, amelyeket a szerződés tartalmaz, külön figyelemfelhívó tájékoztatás nélkül részévé válnak a megállapodásnak. A külön figyelemfelhívás szükségessége olyan esetben merül fel, amikor a szerződésben csupán utalás történik az általános szerződési feltételekre, vagyis például amikor a felek jogviszonya szempontjából lényeges rendelkezéseket nem maga a szerződés, hanem az annak részeként feltüntetett üzleti szabályzat vagy pénzügyi melléklet tartalmazza.
Blankettaszerződésekkel kapcsolatos jogviták
A gyakorlatban számos jogvita bontakozik ki a szerződő felek között amiatt, hogy a szerződés mellékletében foglalt egyes rendelkezések ellentétben vagy a specialitás viszonyában állnak azokkal a feltételekkel, amelyeket az ügyfél által megismert és aláírt irat tartalmazott. Ilyenkor igencsak nehéz bizonyítani, hogy a sérelmet szenvedő félnek nem volt lehetősége áttanulmányozni a kiegészítő megállapodást. Polgári jogunk azonban ismeri az ellentmondó vagy értelmezhetetlen feltétel fogalmát, így nem teljesen reménytelen az erre alapozott igényérvényesítés. * A jogalkotó kifejezetten rögzíti, hogy az általános szerződési feltétel és a szerződés más kikötése közötti eltérés vagy ellentmondás esetén az utóbbi válik a szerződés részévé. Ha ugyanis a szerződés két kikötése egymással ellentétes, úgy azt kell vélelmezni, hogy a szerződéskötés idején a felek egybehangzó akarata a megállapodásba külön beírt feltétel elfogadására, és nem a formanyomtatvány úgynevezett blankettaszövegének automatikus alkalmazására irányult. A gyakorlat szülte vélelem, amely a fentiek szerint jogszabályi megfogalmazást is nyert, megdönthető, vagyis jogvita esetén vele szemben bizonyításnak van helye. * Esetjogunk arra is bőven szolgáltat példákat, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltétel folytán sérelmet szenvedő fél a kikötés érvénytelenítését, a jogviszony másik alanya pedig a szerződés létrejöttének megállapítását egyidejűleg kéri. A bíróság ilyen esetben a támadott kikötés érvényessége tekintetébeni döntést olyan előkérdésnek minősíti, amelynek elbírálása feltétlenül szükséges annak megállapításához, hogy a szerződés a felek között milyen tartalommal jött létre, illetőleg hogy egyáltalán létrejött-e. * Fontos - a bírói gyakorlat kikristályosította jogelv -, hogy a feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötés időpontjában fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.
A közösségi irányelvek szerepe
A tisztességtelen szerződési feltételeket érintően közösségi irányelvek is segítik a hazai jogalkalmazást. Ezek értelmezésében ilyen szerződési feltételről akkor beszélhetünk, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben, az egyedileg meg nem tárgyalt, vagyis előzetesen megfogalmazott kikötés a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő. Megeshet azonban, hogy valamely szerződésnek azt a kikötését, amely általános szerződési feltételnek tűnik, a felek egyedileg megtárgyalták, a megállapodás átfogó megítélése azonban mégis arra enged következtetni, hogy a szerződés a felek valamelyikére indokolatlanul sérelmes. A hatályos bírói gyakorlat – szintén a közösségi irányelvek talaján – arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyenkor a szerződés egészének vizsgálata útján lehet következtetni a megállapodás előzetesen kidolgozott szabványszerződés voltára. A fentiekkel összhangban tehát, amikor egy eladó vagy szolgáltató arra hivatkozik, hogy a szabványfeltételt egyedileg megtárgyalták, ennek bizonyítása az eladót vagy szolgáltatót terheli.
Tisztességtelen szerződési feltételek
A felelősség kizárása, korlátozása
Gyakoriak a tisztességtelen kikötéseket tartalmazó blankettaszerződések a fogyasztókkal kötött megállapodások körében, továbbá az olyan, hasonló jellegű szerződések kapcsán, amelyek az egyes jogalanyok és meghatározott gazdálkodó szervezetek között jönnek létre. A szolgáltatók, illetőleg a magukat erre feljogosítottnak érző gazdálkodó szervezetek saját üzleti érdekeik védelmében gyakran kísérleteznek azzal, hogy kizárják vagy korlátozzák saját felelősségüket a hibás teljesítésért, illetőleg a szerződésszegésért.
Egyoldalú teljesítési kötelezettség
Ugyancsak kedvelt eszköz annak megállapodásba csempészése, hogy a fogyasztóra nézve kötelező a szerződés, míg az eladó vagy szolgáltató szerződési kötelezettségeinek teljesítése olyan feltételhez kötött, amelynek megvalósítása csak az eladó vagy szolgáltató szándékától függ.
Bánatpénz
Egyes tisztességtelen kikötést tartalmazó szerződések engedélyezik az eladó vagy szolgáltató számára a fogyasztó által megfizetett összegek megtartását olyan esetekben, amikor a fogyasztó úgy dönt, hogy nem köt szerződést, vagy a továbbiakban nem veszi igénybe a szolgáltatást, illetőleg nem teljesíti a szerződési feltételeket. E megállapodások visszás módon nem teszik lehetővé a fogyasztó számára, hogy az eladótól vagy szolgáltatótól ugyanakkora összeget igényeljen abban az esetben, ha a szerződést az eladó vagy a szolgáltató mondja fel.
A jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe ütközik a szerződés, ha lehetővé teszi, hogy az eladó vagy szolgáltató a még nem teljesített szolgáltatások ellenértékeként megfizetett összegeket megtartsa olyan esetekben, amikor az eladó vagy szolgáltató bontja fel a szerződést.
Aránytalan kártérítés
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel is, amely a kötelezettségét nem teljesítő fogyasztótól aránytalanul nagy összeg fizetését követeli meg kártérítés címén, arról azonban hallgat, hogy az eladó vagy szolgáltató miként tartozik helytállni saját hasonló magatartása esetén.
Egyoldalú elállási jog
Az eladó vagy szolgáltató, illetőleg a gazdálkodó szervezet számára annak engedélyezése, hogy az saját belátása szerint bontsa fel a szerződést, tisztességtelen akkor, ha ugyanez a jog nem illeti meg a fogyasztót.
A felmondási idő mellőzése
A felmondási idő kiiktatása az eladó vagy szolgáltató általi felmondás esetére, valamint a szerződés meghosszabbításával kapcsolatos jognyilatkozatok körében érvényesülő eltérő szabályozás ugyancsak okot adhat arra, hogy a sérelmet szenvedő fél megtámadási jogával éljen.
A szerződés egyoldalú módosíthatósága
A legveszélyesebbek azok a kikötések, amelyek feljogosítják az eladót vagy szolgáltatót, illetőleg a velünk szerződő gazdálkodó szervezetet a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatására a szerződésben feltüntetett és érvényes indok nélkül, illetőleg amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztóval szerződő fél a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit érvényes indok nélkül egyoldalúan megváltoztassa. Mindezt tetézi, ha a szerződés egyidejűleg kizárja, hogy a fogyasztó vagy a sérelmet szenvedő fél ilyen esetben felmondási jogával éljen.
A szerződésszerű teljesítés megállapítása
A polgári jognak szinte minden területén, tehát nem csupán a fogyasztói szerződések körében fordulnak elő olyan megállapodások, amelyek fenntartják a jogot az eladó vagy szolgáltató (gazdálkodó szervezet) számára annak megállapítására, hogy az áruk vagy szolgáltatások megfelelnek-e a szerződésnek. Ezzel általában együtt jár az is, hogy a szerződés bármely feltételének értelmezésére az eladó vagy szolgáltató jogosult, illetőleg ez a fél következmények nélkül tagadhatja meg saját ellenszolgáltatásának nyújtását, még akkor is, ha ez az eljárása utóbb indokolatlannak bizonyul. Ha a gazdálkodó szervezet kiköti, hogy tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalhatja, a szerződés, illetőleg ez a rendelkezése utóbb tisztességtelen feltétel alkalmazása címén megtámadható.
Vélelmezett tisztességtelen kikötések
Léteznek olyan szerződési feltételek is, amelyek nem megingathatatlanul, a törvény erejénél fogva, hanem csupán az ellenkező bizonyításig minősülnek tisztességtelennek.
Rövid határidő a nyilatkozattételre
Hasonló jogi természetű például az a kikötés, amelynek lényege, hogy a gazdálkodó szervezet a fogyasztónak valamely nyilatkozat megtételére ésszerűtlenül rövid időt biztosít, és ennek eredménytelen eltelte után kimondja a jogvesztést, tehát a nyilatkozatot önkényesen megtettnek vagy különféle vélelmek alapján elmulasztottnak minősíti.
Befolyásolható feltétel
Ellentmond a jóhiszeműség követelményének, ha a gazdálkodó szervezet a saját akaratától függő, kizárólag általa befolyásolható feltétel bekövetkezéséhez köti a teljesítést, miközben a másik féltől a körülményekre való tekintet nélkül megköveteli szolgáltatását. Ha a szerződés ilyen esetben a sérelmet szenvedő fél számára lehetővé teszi az elállást vagy az azonnali hatályú felmondást, illetőleg egyéb érdekérvényesítésre ad módot, akkor tisztességtelen kikötésről értelemszerűen nem beszélhetünk, a kártérítési felelősség azonban természetesen fennáll.
Egyoldalú vis maior
Egyes gazdálkodó szervezetek (például légitársaságok) előszeretettel fogalmazzák meg szerződéseiket úgy, hogy az ő szolgáltatásukat akadályozó valamely körülmény elháríthatatlan, vagyis kimentésre ad alapot, az ügyfelet sújtó vis maior (például betegség) ugyanakkor nem érinti a szolgáltatás igénybevevőjének teljesítési kötelezettségét, még akkor sem, ha a fél a szolgáltatást végül igénybe sem veszi.
A jogorvoslat kizárása, korlátozása
Amikor az eladó vagy szolgáltató tudja, hogy az általa diktált szerződés kirívóan tisztességtelen, gyakorta folyamodik olyan, ugyancsak jogellenes kikötésekhez, amelyek kizárják, hogy a fogyasztó, illetőleg a másik szerződő fél peres eljárás kezdeményezése útján érvényesítse jogait. A fogyasztó akadályozása más jogorvoslati lehetőség igénybevételében ugyancsak gyakori, és arra is bőven találunk példákat esetjogunkban, hogy a szolgáltató a bizonyítási teher önkényes megfordításával igyekszik hátrányos helyzetbe hozni a vele szerződő feleket. Ha a gazdálkodó szervezet szabványszerződésében a jogvita rendezésének törvény által elismert módját köti ki (például választott bírósági eljárás kötelező igénybevétele), úgy nincs lehetőség erre alapozottan támadni, ugyanis garantált, hogy törvényes eljárás szolgáltat majd igazságot a jogviszony alanyai számára.
Bírósági gyakorlat
A szerződés egészének vizsgálata * A fogyasztóknak gyakran olyan körülmények között kell a szerződéseket megkötniük, hogy az eladó vagy szolgáltató ténylegesen nem biztosít lehetőséget számukra a dokumentum végigolvasására, mellékleteinek megismerésére. Ezek a gyakorlatban meglehetősen bonyolult jogi esetek, ugyanis ilyenkor a fogyasztónak, pontosabban a sérelmet szenvedő félnek kell bizonyítania azt, hogy nem is olvashatta végig az aláírás céljából elé tett iratot. A tapasztalat azonban az, hogy egyes szolgáltatók tisztességtelen kikötéseiket szerződésnek nevezett, terjengős és mellékletekkel teletűzdelt fércmunkákba csempészik bele, e dokumentumok végigolvasása pedig még jogi végzettséggel rendelkező személyek számára is szinte teljesíthetetlen feladat. Az utóbbi években érzékelhető a bírói gyakorlat némiképpeni elmozdulása abba az irányba, hogy ilyen esetekben is a szerződés egészének vizsgálata alapján születik döntés annak tisztességtelen vagy elfogadható voltáról. Ha tehát a félnek bizonyíthatóan, de legalábbis valószínűsíthetően nem volt lehetősége arra, hogy kellő részletességgel tájékozódjon az ügylet körülményeit érintően, ezzel párhuzamosan pedig még gazdasági kényszerhelyzetben is volt, igen reális esélye van annak, hogy utóbb lehetősége nyílik erre alapozottan igényt érvényesíteni. * Kombinált szerződések megítélése * A bírói gyakorlat szerint nyilvánvalóan nem illeszkedik a szokásos szerződési gyakorlatba, ha az eladó vagy szolgáltató a jogviszony szempontjából alapul szolgáló szerződés megkötésén kívül, azzal egyidejűleg és kombinálva blanketta formájú megállapodást is aláírat a jogban járatlan féllel. Megfelelő tájékoztatás hiányában ilyenkor a blanketta szerinti szerződés nem jön létre, a benne foglalt általános szerződési feltétel nem válik a megállapodás részévé. * Egyedi esetek * Precedens értékű ítélettel állapította meg a bíróság, hogy jogszabályba ütköző és egyben tisztességtelen szerződési feltétel a gázszolgáltató vállalat általános szerződési feltételei között szereplő azon kikötés, amely alapján a szolgáltató a gázfogyasztás díját nem a gázmérőn leolvasott érték alapján, hanem más módon, például két leolvasás közti időszakban becsléssel határozza meg.
Eljárási szabályok
A blankettaszerződések problémájára polgári jogunk igyekszik olyan megoldást kínálni, amely a szerződéses szabadság elvének sérelme nélkül szab gátat a hátrányosabb helyzetben lévő fél kiszolgáltatottságán nyugvó megállapodási konstrukcióknak. Látható azonban, hogy a fogalmak nem minden esetben egzaktak, egyes elhatárolási kérdések megválaszolásához pedig szükség volt a jogalkalmazók hatékony közreműködésére. Önmagában az a tény, hogy valamely szerződés blankettaszerződés, még nem jelent feltétlenül jogellenességet, e megállapodások sajátossága azonban, hogy a feltételek kimunkálásában a felek egyike nem, vagy nem a kívánatos mértékben vesz részt, így érdekeire a másik félnek kell tekintettel lennie. Amikor tehát a jogalkotó a blankettaszerződések vonatkozásában fogalmaz meg követelményeket, akkor voltaképpen a kedvezőbb helyzetben lévő félnek a kiegyensúlyozott feltételrendszer kialakításával kapcsolatos felelősségét alapozza meg a jogbiztonság jegyében.
A megtámadás terjedelme
Hangsúlyozandó, hogy a tisztességtelen feltétel miatt nem a szerződés, hanem maga a sérelmes kikötés támadható meg. Jóllehet, az ilyen eljárás végső soron ettől függetlenül eredményezheti a szerződés egészének érvénytelenségét, a leggyakoribb jogkövetkezmény mégis a sérelmezett feltétel kiiktatása a szerződésből, azaz a szerződés érvényre emelkedése a sérelmezett rendelkezés nélkül.
Ez a szabályozás a polgári jognak a szerződés megtámadására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban áll, hiszen az a részbeni érvénytelenséget tekinti főszabálynak. A kikötés jogellenes volta azonban értelemszerűen elvezethet az egész szerződés érvénytelenségéhez, ha annak törvényi feltételei fennállnak.
Megtámadási határidő
A tisztességtelen általános szerződési feltételre alapozott megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
A határidő számítása
A megtámadási határidő a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor kezdődik. Ha a sérelmet szenvedő fél részletekben teljesít, a megtámadási határidő kezdete az első teljesítés időpontja, ha pedig a teljesítéskor kényszerhelyzet állt fenn, ennek megszűnte.
Igényérvényesítés a megtámadási határidő lejártát követően
Alapvető és ugyancsak a sérelmet szenvedő fél érdekében álló szabály, hogy a megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt. Ha például valamely gazdálkodó szervezettel szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződést kötünk, és az elénk tett blankettaszerződés aláírásával vállaljuk, hogy akkor is fizetünk, ha a szolgáltatást a továbbiakban már nem kívánjuk igénybe venni, akkor valószínű, hogy a másik fél fel is fog hívni bennünket fizetési kötelezettségünk teljesítésére, vagyis követeléssel lép fel velünk szemben. Ilyen esetben általában alappal hivatkozhatunk kifogásunkban arra, hogy a velünk szemben érvényesíteni kívánt igény alapjául szolgáló szerződési feltétel tisztességtelen. Hangsúlyozandó, hogy a megtámadási határidő letelte után előterjesztett kifogás a bírói gyakorlat szerint nem tekinthető minden szempontból egyenértékűnek a szerződés megtámadásával, mert a keresettel szemben való védekezést szolgálja, hatása pedig ebből eredően a kereseti követeléshez igazodik.
A megtámadás jogának megszűnése
A megtámadás törvény által biztosított joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.
Jogról való lemondás a támadott szerződésben
Jogosnak tűnik a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a megtámadásra jogosultat éppen abban a szerződésben mondatják le megtámadási jogáról, amely alapot adna a tisztességtelen általános szerződési feltétel miatti igényérvényesítésre. A bírói gyakorlat szerint ez kevésbé hatályos lemondás, mintha az érintett azt külön iratban, megfelelő idő elteltével tenné, ugyanis a lemondó nyilatkozat csak akkor érvényes, ha azt a megtámadásra nyitva álló határidő kezdete után tették meg.
Bíróság előtti igényérvényesítés
A megtámadás a fentiek alapján lényegében az arra jogosult egyoldalú, írásbeli, az ellenérdekű félhez intézett nyilatkozata, amely azt tartalmazza, hogy a sérelmet szenvedő fél a szerződést vagy annak rendelkezését valamilyen okból érvényteleníteni kívánja. A közlés eredménytelensége esetére a törvény úgy rendelkezik, hogy az igényt haladéktalanul kell a bíróság előtt érvényesíteni.
Értelmezési kérdések
A gyakorlatban természetesen nem előfeltétele a perlésnek, hogy a sérelmet okozó felet előzetesen írásban megkeressük, a bírói gyakorlat ugyanis egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a keresetlevél alperesnek való kézbesítése az írásbeli felszólítással egyenlő. Az idézett mondatban szereplő haladéktalan szónak sincs különösebb jelentősége, az csupán az indokolatlan késlekedés nélküli eljárásra utal, egyébként minden szempontból a törvényben rögzített határidők irányadóak.
Bizonyítás
A tisztességtelen általános szerződési feltétel vagy az ilyen kikötést tartalmazó szerződés megtámadása során az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött. A bizonyítási teher ilyetén alakulásának indoka az általános szerződési feltétel legfőbb fogalmi ismérvében rejlik. Mivel tehát az ilyen kikötés pusztán az egyik fél akaratából válik a szerződés részévé, a másik félnek szükségszerűen sérül a szerződéskötéssel kapcsolatos alapvető joga, vagyis az, hogy saját érdekei védelmében akár a szerződés szövegének megváltoztatását is kérhesse.
A megtámadási jog korlátjai
Szolgáltatás, ellenszolgáltatás egyértelmű meghatározása
A tisztességtelen szerződési feltételre való hivatkozás és az azt megtámadó felet kötelezettség alól mentesítő jogérvényesítés abszolút korlátja az a rendelkezés, amely szerint a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerződési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmű és mindkét fél számára érthető. Ez a szabály, amellett, hogy a jogalkotó számos esetben elismeri a blankettaszerződések megtámadásának jogát, a szerződések stabilitását hivatott védeni, vagyis azt szolgálja, hogy az, aki a szerződés megkötésekor könnyelműen járt el, utóbb ne élhessen feltétlenül az érvénytelenítés lehetőségével.
Jogszabály által megállapított szerződéses feltétel
Nem minősülhet tisztességtelennek az a szerződési feltétel sem, amelyet jogszabály állapít meg, illetőleg amelyet jogszabály kötelező előírásának megfelelően alakítottak ki.