Szállítmányozási szerződés
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. Ebből a fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a szállítmányozásnál a fuvarozási és bizományi szerződés elemei keverednek.
A Ptk. szerint a szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a megbízója nevében köti meg a küldemény továbbításához szükséges szerződést, továbbá ha a szállítmányozó a küldemény átvételére kap megbízást. (Ebben az esetben felel azért is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.) Személyek utaztatása ellenben nem tekinthető szállítmányozásnak.
A szállítmányozó által megkötött szerződések
A szállítmányozó szerződéseire és más jogcselekményeire a bizomány szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A megbízás elfogadása
A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre. Itt említjük meg, hogy az árunak a fuvarozótól történő átvétele, annak megadott címekre való továbbítása, valamint az átvétel és az újrafeladás közötti időben az áru tárolása, kezelése, megóvása mind szállítmányozói tevékenység, e tevékenységgel kapcsolatos felelősségre a Ptk. speciális szabályai az irányadók.
A megbízó utasításai
A szállítmányozó köteles követni a megbízó utasításait. Ha azonban olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul felhívni.
Ha a megbízó az utasítást ennek ellenére írásban megismétli, a szállítmányozó köteles azt végrehajtani, ám ennek költsége és veszélye a megbízót terheli.
A szállítmányozótól - külön kikötés hiányában – nem várható el, hogy a megbízásban adott általános jellegű diszpozíció visszavonása nélkül is a későbbi szállítmányra a megbízótól újabb rendelkezést kérjen.
Alvállalkozók a szállítmányozásban
A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti, a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem állnak jogviszonyban.
Alvállalkozók kiválasztása
A szállítmányozó a közvetett szállítmányozók kiválasztásánál úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek során meg kell győződnie arról, hogy a szállítmányozók képesek-e a szállítmányozási megbízás, illetve a fuvarfeladat teljesítésére, illetve hogy kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítő szállítmányozó vagy fuvarozó hírében állnak-e.
Felelősség
A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel, kivéve ha más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást. Ilyenkor a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak. Ha a megbízó maga nevezi meg a külföldi szállítmányozót, akinek részére a megbízottja (a belföldi szállítmányozó) a szállítmányozási megbízást adni köteles, a külföldi szállítmányozó által okozott károkért a belföldi szállítmányozó felelőssé nem tehető. A választott szállítmányozó ugyanakkor nem felel a választó szállítmányozó magatartásáért.
Gazdaságosság és biztonság követelménye
A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével kell eljárnia. A küldeményt azonban csak a megbízó kifejezett utasítására köteles biztosítani.
Szállítmányozási díj és egyéb költségek
A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti a megbízótól. Ha például a szállítmányozó az áruküldeménynek a rendeltetési állomáson történő átvételéhez a polgármesteri hivatal kiküldöttjét kellő időben meghívta, de az oda késve érkezett, és emiatt kocsiálláspénzt érvényesít a vasút, a megbízó köteles azt megtéríteni.
Kedvezmény, jutalék
A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat.
Zálogjog
A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan a birtokába kerülnek, illetőleg amelyek felett a birtokában lévő okmányok révén rendelkezik. A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni. Amennyiben ez utóbbi kötelezettségét elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős.
A szállítmányozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más jogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki.
Bizomány a Ptk.-ban
Bizománynál a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni. Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget. Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg. * Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg és a megbízót idejében értesíteni nem tudta. * Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve, ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti. * A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. A bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik. * A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre; vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra, továbbá a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik. * A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg. * A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat. A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségeinek megtérítését követelheti. A díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor igényelheti, ha az adásvételi szerződés a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe. * Az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú felmondással, bizományos pedig 15 napos felmondással megszüntetheti. A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis. * A bizományra egyebekben a megbízás szabályait kell alkalmazni.
A küldemény kezelése, megóvása, továbbítása
A küldemény kezelésére, megóvására és továbbítására a fuvarozás szabályait kell megfelelően alkalmazni a szállítmányozás során. Az alábbiakban ezeket az előírásokat ismertetjük.
Csomagolás
A feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse. Ha felismerhető, hogy a csomagolás ezeknek a követelményeknek nem felel meg, a fuvarozó a küldemény továbbítását csak a feladó írásbeli kívánságára vállalhatja, feltéve ha az mások személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti.
Okmányok
A feladó köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges hatósági kezeléséhez a megfelelő okmányokat átadni. Míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja. A fuvarozó köteles az átadott okmányokat megfelelően felhasználni.
Fuvarlevél
Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja – míg mást nem bizonyítanak – az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte). A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a feladónak átadni, vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni.
Berakodás, kirakodás
A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megfelelő időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a fuvarozást haladéktalanul megkezdeni. A küldemény berakása a feladót, kirakása főszabályként a címzettet terheli.
Késedelem
Ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó elállhat, és
– kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint más fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet követelheti;
– a küldemény elvesztése vagy megsemmisülése, illetőleg késedelemből származó értékcsökkenése (megrongálódás, áru megromlása) esetében pedig követelheti a küldeménynek az értékét, illetőleg az értékcsökkenést. Ezt a jogát azonban csak akkor érvényesítheti, ha a fuvarozóval közölte a küldemény tárgyát, vagy arról a fuvarozó e nélkül is tudott vagy tudnia kellett.
Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti, és el is állhat a szerződéstől.
Annak bizonyítása, hogy a küldeményt sértetlenül adták fel, illetőleg hogy abban nem a vasúti kocsiba való berakás következtében keletkezett kár, a feladót terheli.
Fuvarozási akadály
Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást kérni. A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles megfizetni, amennyiben azok megfizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elő.
Értesítés
A fuvarozó köteles a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges körülményről haladéktalanul értesíteni. Az ennek elmulasztásából eredő károkért felelős. Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási határidő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény kiszolgáltatása nem lehetséges.
A fuvarozó a küldemény megérkezéséről a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. Az értesítés vétele után a küldemény a címzett rendelkezésére áll. A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt a címzett a küldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében utasításokat adhat a fuvarozónak. Az utasítások a fuvarozót csak akkor kötelezik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel. Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli. Jogszabály a címzett utasításadási jogát korlátozhatja.
Ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni, vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem egyenlíti ki, a fuvarozó köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és a küldeményt a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni.
A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után a fuvarozó szállítmányozó elleni igényeket a feladón kívül a címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részéről történt érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszünteti.
Ha a megrendelő akár magánfuvarozót bíz meg a tulajdonát képező áru harmadik (jogi) személytől való átvételével és fuvarozásával, a fuvarozó szállítmányonként jár el, és mint szállítmányozó – külön felhívás nélkül is – köteles az áru mennyiségi átvételekor annak látható hibáit megállapítani és az átadóval elismertetni.
Rendelkezés a küldeménnyel
A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett, megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörében a küldeményt útközben feltartóztathatja, visszairányíttathatja, más címzettet vagy rendeltetési helyet jelölhet ki. A feladót terheli az utólagos rendelkezésével felmerült díjtöbblet és költség.
Igényérvényesítési kötelezettség a szállítmányozásban
A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni. Ő felelős minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri. (Ez a szabály természetesen nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse.) A bírói gyakorlat szerint a szállítmányozó – kifejezett megbízói utasítás nélkül – azonban nem köteles a bizonytalan kimenetelű külföldi igényérvényesítésre. Ugyancsak a bírói gyakorlat állapította meg, hogy igényérvényesítési kötelezettség elmulasztása címén nem állapítható meg az áru külföldi fuvarozását megszervező szállítmányozó kártérítési felelőssége a megbízóját ért amiatti károkért, mert az üzletpolitikai okokból megfizette a külföldi vevőnek – az őt egyébként nem terhelő – a hajófuvarozási során keletkezett károkat. * Igényérvényesítés elmulasztása miatt a megbízó mindaddig nem léphet fel a szállítmányozóval szemben, amíg a harmadik személy elleni követelés a szállítmányozó hibájából el nem évült. Ha azonban a szállítmányozó kijelenti, hogy a megbízó határozott utasítása ellenére sem hajlandó peres úton a harmadik személy ellen fellépni, úgy a szállítmányozó felelősségének az elévülés bekövetkezte előtti megállapítására is sor kerülhet. Nem állapítható meg azonban a szállítmányozó jogellenes magatartása és kártérítési felelőssége, ha az igényérvényesítést a megbízó kárát okozó harmadik személlyel szemben olyan esetben tagadja meg, amikor az nem járna eredménnyel, vagy csak aránytalanul magas költséggel volna lehetséges. * Ha a szállítmányozó megbízója nevében kötötte meg a küldemény továbbításához szükséges szerződést, a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben csak akkor érvényesítheti, ha erre kifejezetten feljogosította. * Ha a szállítmányozó küldemény átvételére kap megbízást, maga köteles gondoskodni arról, hogy megbízójának az áru (küldemény) sérüléséből vagy elvesztéséből származó igényei a fuvarozóval szemben érvényesíthetők legyenek. E kötelezettség elmulasztása esetén a megbízójával szemben kártérítési felelőssége fennáll.
Kárfelelősség
A szállítmányozó fuvarozó módjára felel a szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett kárért. Más károkat az általános kárfelelősségi szabályok szerint köteles megtéríteni (akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható).
Korlátozott felelősség
A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha maga fuvarozta a küldeményt, vagy a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbította, és a kár ennek során keletkezett.
Többletfelelősség
Ha a közúti fuvarozó a fuvarozás mellett azt is elvállalja, hogy az árut a fuvaroztató nevében harmadik személytől átveszi, a helytelen rakodás következményeiért maga tartozik felelősséggel.
A szállítmányozó fuvarozó módjára felel ugyan a küldeményben bekövetkezett károsodásért, de az ellene támasztott kártérítési követelésre nem vonatkoznak a fuvarozó elleni igényérvényesítés különös szabályai.
Mentesülés a felelősség alól
A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt a küldemény teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve, ha a kár
– a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
– a küldemény belső tulajdonsága,
– a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,
– feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy
– annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges okmányokat nem adta át vagy nem jól töltötte ki, továbbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről.
Bizonyítási teher
A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül és elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani. Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő. A feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A helytállás terjedelme
A küldemény teljes vagy részleges elveszése, illetőleg megsemmisülése esetében a fuvarozó fuvardíjra, illetőleg a fuvardíj arányos részére nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az elveszett dolog értékét. A küldemény megrongálódása esetében a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkenés megtérítésére, vagy pedig a rongálódás kiküszöbölésére köteles. Ha a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős.
Ha a feladó írásban utasította a fuvarozót arra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányossága ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben keletkezett kárt is. Ha pedig a fuvarozó a csomagolás kívülről észrevehető hiányossága ellenére anélkül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írásban utasította volna, a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt, valamint a küldeményben keletkezett kárt fele részben a fuvarozó, fele részben a feladó viseli. Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó köteles helytállni, a feladótól azonban a felelősség általános szabályai szerint megtérítést követelhet.
Igényérvényesítés
Ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani, ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni. Szállítmányozóval szemben támasztott kártérítési igényénél azonban nem érvényesül a fuvarozóra vonatkozólag a küldemény kiszolgáltatását követő 3 napban megszabott jogvesztő határidő.
Kármegosztás
A megbízó és a szállítmányozó között kármegosztásnak van helye, ha a küldemény téves címre való továbbítása folyamán előállott kár együttműködésük szervezetlensége, illetőleg mindkét fél pontatlan eljárása folytán keletkezett.
Súlyveszteség
Ha a teljesítés helye a rendeltetési állomás, a fuvarozás alatt – például berakodás folytán - keletkezett és a vasúttal vagy közúti fuvarozóval szemben nem érvényesíthető súlyveszteség – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szállító terhére esik. A beszáradási súlyveszteséget a fuvarozótól átvett áruküldemény tekintetében a szállítmányozó javára is számításba kell venni.
Ha a hivatalos mérlegeléssel feladott vasúti küldemény címzettje a vasúttal való átvételt és a telepére való gépjármű-fuvarozást végző szállítmányozónak úgy ad megbízást, hogy az az átvételkor utánmérlegelést csak dézsmálásra való gyanú esetén végeztessen, a dézsmálás szemmel való észlelésének lehetősége hiányában a szállítmányozó nem tehető felelőssé a címzett telepén megállapított súlyhiányért.
Elévülés
A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kell adni, ha pedig átadták, az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött. A szállítmányozóhoz intézett, fizetésre irányuló felszólítás a kártérítési igény elévülésének nem a szünetelését idézi elő, hanem megszakítja azt.