A gépjárműbeszerzés módjai
Adásvétel
Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a gépjármű tulajdonjogát a vevőre átruházni, a gépjárművet a vevő részére átadni (azaz birtokba adni), a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni.
Ha a vevő gazdasági társaság, a szerződés megkötésekor köteles a szerződéshez csatolni
– a társaság harminc napon belüli cégkivonatát, valamint
– a képviseletre (aláírásra) jogosult vezető tisztségviselő hiteles cégaláírási nyilatkozatát.
Egyéni vállalkozó általi szerződéskötéshez az érvényes vállalkozói igazolványra van csak szükség. A tulajdonosváltáshoz persze bizonyos hatósági dokumentumok is szükségesek, amelyekre írásunk későbbi részében térünk vissza.
Vételárfizetés egy összegben
Amennyiben a vevő egy összegben kifizeti a gépjármű vételárát, azonnal tulajdonossá válik, tehát az eladó és a vevő közötti további kapcsolat a gépjármű vételárának megfizetésével és annak az eladó általi birtokba adásával megszűnik. (Kivéve természetesen a szavatossági, jótállási kötelezettségeket.)
A gépjármű fentiek szerinti átruházását követően a kárveszélyt már a vevő viseli, és a gépjármű terheit is neki kell fizetni.
Részletvétel
A gyakorlatban azonban egyre ritkább a vételár egyösszegű megfizetése. Amennyiben a vevő a vételárat a felek által meghatározott időtartam alatt részletekben fizeti meg, az első részlet teljesítésekor, illetve a gépjármű birtokbavételekor általában nem válik tulajdonossá. Ilyen esetekben az eladó általában él a Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonjog-fenntartási lehetőségével, amely azonban legfeljebb a vételárnak a vevő általi teljes kifizetéséig köthető ki.
Annak ellenére, hogy a vevő az említett esetben a birtokbavétellel nem válik tulajdonossá – azaz a gépkocsival nem rendelkezhet, csupán használhatja, birtokolhatja azt –, a kárveszélyt a birtokbavételt követően neki kell viselnie, emellett értelemszerűen őt terhelik a gépjármű fenntartásával kapcsolatos költségek is.
Részletvétel esetén az eladó főszabály szerint kötelezi a vevőt arra, hogy a gépjárműre teljes körű casco biztosítást kössön, amelynek kedvezményezettje az eladó, illetőleg, ha az ügylethez a vevő hitelt vesz fel, akkor az azt nyújtó pénzintézet. Ez utóbbi esetben nemcsak a fenti dokumentumokat kell a vevőnek bemutatnia, hanem a bankok kérik a vállalkozás
– előző évre vonatkozó adóbevallását és
– mérlegét (eredménykimutatását) is.
Lízingügylet
A vállalkozások - a kedvezőbb költségelszámolás miatt – általában lízingszerződéssel szerzik be a gazdálkodásukhoz szükséges gépjárművet. A lízingszerződés ún. atipikus szerződésfajta, amelyben a vevő meghatározott rendszerességgel lízingdíjat fizet, majd a felek által meghatározott futamidő végén maradványértéken vásárolja meg a lízingtárgyat.
Hitelminősítés
Lízing esetén is irányadóak a részletvételnél ismertetett tulajdonjog-átszállással, birtoklással, kárveszélyviseléssel, valamint biztosításkötési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, valamint ha a vállalkozás a beszerzéshez banki hitelt vesz igénybe, akkor ennél az ügyletnél is át kell esnie az ún. hitelminősítési eljáráson.
Átadott okiratok
A gépjárműbeszerzéskor a vevőnek az eladótól meg kell kapni
– a törzskönyvet (a vételár teljes megfizetésekor),
– a forgalmi engedélyt és
– a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint
– az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiségvizsgálatról szóló hatósági határozatot.
A gépjárműbeszerzés vételáron kívüli egyéb költségei
Visszterhes vagyonátruházási illeték
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése
Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 15 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi esetén minden megkezdett cm3-e után 20 forint. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint.
Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése
Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint illetéket kell fizetni.
Résztulajdon szerzése
Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni.
Regisztrációs adó
2004-től a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó után regisztrációs adót kell fizetni.
Adókötelezettséget keletkeztet tehát a gépjármű forgalomba helyezése, továbbá a gépjármű
– importálása,
– Közösségen belüli beszerzése,
– átalakítása, feltéve hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.
Fizetésre kötelezettek
Az adót az a
– természetes személy,
– jogi személy,
– jogi személyiség nélküli szervezet fizeti, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.
Ez a gépjármű importja esetén az importáló, Közösségen belüli beszerzés esetén az áfa fizetésére kötelezett személy, átalakításnál pedig a gépjármű tulajdonosa.
Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában kötelesek fizetni. (Az adó megfizetéséért pedig egyetemlegesen felelnek.)
Ha a fizetésre kötelezett székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, köteles belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező pénzügyi képviselőt meghatalmazni.
Az adót az adóigazolás kiváltásával – az adóhatósághoz történt bejelentést követően – a gépjárművet a vevőnek értékesítő cég vagy személy, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, hogy az értékesítő belföldön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya.
Az így megfizetett adó, mint más nevében és javára megfizetett összeg, nem tartozik bele a forgalomba helyezést megelőzően teljesített értékesítések, illetve az importáfa alapjába, feltéve, hogy az adó összegét az adót megfizető személy nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként szerepelteti.
Az adófizetési kötelezettség keletkezése
Az adófizetési kötelezettség legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik. (Import esetén a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján, Közösségen belüli beszerzés esetén az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában, átalakításnál pedig az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.)
Adóigazolás regisztrációs adó megfizetéséről
A megfizetett adó összegéről az adóhatóság az adót megfizető személy részére adóigazolást állít ki (akkor is, ha az adókötelezettség negatív előjelű).
Az adóigazolást a továbbiakban együtt kell kezelni azzal a gépjárművel, amelyre az adóigazolás szól.
Új gépjármű Közösségen belüli beszerzésekor, ha az áfát a vámhatóság határozattal állapítja meg, adóigazolás csak akkor adható ki, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint fizetendő áfa megfizetése is megtörtént.
Mentesség a regisztrációs adó alól
A törvény által meghatározott bizonyos esetekben az adót nem kell megfizetni. Ilyenek: * a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén; * az előbb említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén; * külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt gépjármű kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén; * CD betűjelű rendszámmal ellátandó, az első két pontban meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint * ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény szerinti adót meg kell fizetni; * muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.
A gépjármű fenntartási költségei
Gépjárműadó
Gépjárműadót kell fizetni
– a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint
– a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után.
Fizetésre kötelezettek
Adófizetésre kötelezett a gépjármű azon tulajdonosa, üzembentartó esetén üzembentartója, akinek/amelynek a nevére – a hatósági nyilvántartás az év első napján fennálló állapota szerint – a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.
Az év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek.
Ha a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (azaz a szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
Az adó alanya az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
Az adófizetési kötelezettség keletkezése
Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a "V" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.
Az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az adókötelezettség a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.
Az adózó közvetlenül az önkormányzati adóhatóságnak jelenti be a változást követő 15 napon belül, ha az adófizetési kötelezettsége szünetel, a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg. Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után a gépjárműadót félévenként, adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizeti meg, két egyenlő részletben. Kivétel, amikor az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg.
A személygépkocsi beszerzési ára
A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft)
A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és további években (Ft)
1-500 000
6 000
3 000
500 001-1 000 000
8 000
4 000
1 000 001-2 000 000
12 000
6 000
2 000 001-3 000 000
20 000
10 000
3 000 001-4 000 000
26 000
13 000
4 000 001-5 000 000
32 000
16 000
5 000 001-8 000 000
42 000
21 000
8 000 001-10 000 000
60 000
30 000
10 000 001-15 000 000
82 000
41 000
15 000 000 felett
112 000
56 000
Ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető a személygépkocsit üzletszerűen kölcsönző, bérbeadó kifizetőtől (más személytől) nem a teljes naptári hónapra szerezte meg a cégautó használatának jogát, akkor a cégautóadó havonta fizetendő mértéke az adótétel egyharmincad részének és a használat alapjául szolgáló jogviszony (így különösen bérlet) fennállása napjai számának szorzata, ha ez alatt az időszak alatt a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé).
Adóalap
Az adó alapja főszabály szerint a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).
Tehergépjármű esetében – ide nem értve a nyerges vontatót, valamint a lakópótkocsit – az adó alapja a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 százalékával.
Adómentesség a gépjárműadóban
A gépjárműadóról szóló törvény szerint mentes az adó alól * a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű, * a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, * a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, * bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű, * az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja (a viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó), * az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – tulajdonában lévő gépjármű.
Adómérték
Az évi adótétel az előzőekben meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 forint. Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 forint, míg a tehergépjármű után 40 000 forint adót kell fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 forint adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.
A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
A külföldön nyilvántartott gépjárművek esetén az adót az üzembentartó köteles megfizetni. Az adókötelezettség a Magyar Köztársaság területére való belépés napjával kezdődik, és megszűnik azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja. Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.
A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 10 000-10 000 forint, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 30 000-30 000 forint adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 20 000-20 000 forint, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda-, illetve a visszaútra 60 000-60 000 forint adót kell fizetni. Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett.
Ezek az adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót megfizetni. A fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.
Az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, melyet a közúti fuvarozási engedélyre – loco fuvarozás esetén a fuvarozás teljes időtartamára vonatkozóan, tranzitfuvarozás esetén az oda- és visszaútra külön-külön – kell felragasztani a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Az adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni. Adóköteles fuvarozási engedéllyel fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb a Magyar Köztársaság területére való belépéstől számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni.
A Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi.
A cégautó adója
A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (azaz a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját és a cégautó használatával összefüggő más kiadásokat is). Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemélyek – akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül – személyes célra használják vagy használhatják. Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.
Külföldön nyilvántartott gépjárművek adómentessége
Mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut a Magyar Köztársaság területén a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi – attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő – vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi – attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő – határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás). * Mentes az adó alól továbbá a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű. Illetve részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét – ideértve az adó mértékét is – nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. * Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – üzemeltetésében lévő szolgálati gépjármű. * Az adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett, utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett, ha az előzőekben meghatározott távolságot túllépte.
Adófizetésre kötelezettek
Az előbb említett jövedelem után a cégautóadó fizetésére az a kifizető köteles, aki/amely a magánszemélyek számára a magáncélú használatot biztosítja azzal, hogy a cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát – ha a tulajdonos és az üzembentartó (üzemeltető) személye eltér, akkor üzembentartóját (üzemeltetőjét) – kell tekinteni. Kivétel ez alól, ha okirattal bizonyítja, hogy a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólag más személy jogosult. Ez esetben a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető köteles a cégautóadót megfizetni.
Beszerzési ár
A személygépkocsi beszerzési ára
– a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapított bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, egyéni vállalkozó által üzembe helyezett személygépkocsi esetében a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára e törvény rendelkezései szerint megállapított beruházási költsége;
– a személygépkocsinak a magáncélú használat első napjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető bármely okból nem ismeri a személygépkocsi beszerzési árát.
Ha a cégautóadó fizetésére nem az a kifizető (más személy) kötelezett, aki/amely a cégautót a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte, akkor e kifizető (más személy nyilatkozhat a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek a cégautó beszerzési áráról.
A cégautó szokásos piaci értékét a cégautónak megfelelő személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás – a cégautó beszerzésének időpontját figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő – írásba foglalt nyilatkozata alapján is meg lehet állapítani.
Beszerzés éve
A cégautó beszerzésének éve a tulajdonjog megszerzésének éve, ha azonban a cégautóadó megfizetésére nem a tulajdonos kötelezett, akkor az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének (így különösen a bérleti szerződés, a lízingszerződés megkötésének) az éve.
Adómentesség cégautó után
Nem kell a cégautóadót megfizetni azon cégautó után, * amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel vagy figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, valamint amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet; * amelyet postai szolgáltatás (SZJ 64.11.1), közműhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, valamint amelyet társas vállalkozás taxi rendszerű személyszállítás vagy gyakorlati gépjárművezető-oktatás céljából üzemeltet; * amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló egészségügyi miniszteri és pénzügyminiszteri együttes rendeletben meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik; * amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által – az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézetei törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek; * amelyet a kifizető ellenérték fejében adott a magánszemély használatába, feltéve, hogy a használat díjának (például a bérleti díjnak, a lízingdíjnak) a havi mértéke eléri a cégautóadó havi mértékét, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét és közterheit az adott hónapban kizárólag a személygépkocsit használó magánszemély viseli; * melyet átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet; * amelyet vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó üzemeltet, kivéve azon időszakot, amelyre vonatkozóan az értékcsökkenési leírást, a bérleti díjat költségként számolja el. * Egyéb, mentességhez kapcsolódó szabályok * A kifizető – az első négy bekezdésben foglaltaktól eltérően – köteles megállapítani, megfizetni és bevallani a cégautóadót azon cégautó után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott pontokban említett alapfeladatok ellátására használnak, hanem bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható a személyes használat is. Az adó megfizetése alól az említett négy mentességi esetkör alapján mentesülő kifizető köteles a cégautónak az alapfeladat(ok)hoz kapcsolódó kizárólagos használatát igazoló minden dokumentumot (menetlevél, útnyilvántartás) az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, ellenkező esetben azt kell feltételezni, hogy a cégautóadó megfizetése alól az említett rendelkezések alapján nem mentesült. * Ha a kifizető a cégautót a hónap egyetlen napján sem üzemeltette, és ez a tény a körülmények alapján egyértelműen megállapítható, akkor e személygépkocsi után az adott hónapra nem köteles a cégautóadót megállapítani, megfizetni és bevallani. Az említett körülménynek kell tekinteni különösen a cégautó tartalékban tartását és üzemképtelenségét mindaddig, amíg a cégautó forgalomba nem került. * Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség az olyan magáncélú használat alapján, amelynél a magánszemély az egyébként a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek térítést fizetett, feltéve hogy e térítés legalább a magáncélú használat során futott kilométernek megfelelően az üzemanyag-fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár alapján e törvény rendelkezései szerint megállapított vagy a számlák alapján meghatározott üzemanyagköltség és az általános személygépkocsi-normaköltség figyelembevételével kiszámított összeg; az üzemanyagköltség megtérítettnek tekintendő akkor is, ha a magáncélú használatra jutó üzemanyagra fordított kiadást kizárólag a magánszemély viseli.
Adómegállapítás, adóbevallás, adóbefizetés
A cégautóadót a kifizető havonta megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezései szerint megfizeti, illetve bevallja. Az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető – bármely rövid időtartamra – magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden adókötelezettség.
A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a cégautóadót részére a magánszemély megtéríti, de e megállapodás a kifizetőt nem mentesíti a cégautóadóval összefüggő adókötelezettségei (így különösen adómegállapítási, -fizetési és -bevallási kötelezettsége) teljesítése alól.
Gépjármű forgalomba helyezésével kapcsolatos egyéb igazolások, okiratok
Gépjárművel - kivéve a trolibuszt, villamost, kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, állati erővel vont járművet, kézikocsit – közúti forgalomban akkor lehet részt venni, ha forgalomba helyezték, vagy ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték.
A forgalomba helyezés feltételei
A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha
– a tulajdonjog megszerzését okirattal igazolták,
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták,
– a külön jogszabályban meghatározott gépjárművek esetén az adóhatóság által kiállított regisztrációs adóigazolást az ügyfél bemutatta,
– külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű származás-ellenőrzése megtörtént és azt határozattal igazolták,
– az új jármű forgalmazója részére a Központi Közlekedési Felügyelet a külön jogszabályban meghatározott eljárásban engedélyezte a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazásával történő forgalomba helyezést és a forgalmazó a járműhöz a műszaki adatlapot, valamint a vonatkozó rendeletben meghatározott módon a járműkísérő lapot kiállította,
– egyéb új jármű esetében járműkísérő lapot állítottak ki, vagy elvégezték a jármű előzetes eredetiségvizsgálatát, továbbá a közlekedési hatóság azt a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a közúti forgalomban való részvételre műszakilag alkalmasnak minősítette,
– használt jármű esetén műszaki alkalmasságát megállapították, előzetes eredetiségvizsgálatát elvégezték.
Gépjármű származásának igazolása, nyilvántartásba vétele
A jármű származását igazolnia kell
– a magyarországi gyártónak, vezérképviseletnek, összeépítési engedéllyel rendelkezőnek;
– harmadik országból vagy az EGT valamely tagállamából belföldi üzemeltetés céljából behozott jármű esetén annak, aki a forgalomba helyezést kezdeményezi.
Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése
A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezéséig, valamint egyéb olyan járművek esetén, melyek forgalomba helyezése nem indokolt, a jármű ideiglenes forgalomban tartása engedélyezhető, ha az ügyfél kérelméhez bemutatta
– a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét,
– a jármű műszaki alkalmasságát tanúsító, a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot.
Végleges forgalomba helyezés
A jármű forgalomba helyezése nyilvántartásba vétellel, a forgalmi engedély, a rendszámtábla és az új típusú rendszámtáblához tartozó regisztrációs matrica kiadásával valósul meg. A jármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásával valósul meg.
Származás-ellenőrzés
A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott használt jármű forgalomba helyezésének kezdeményezése előtt származás-ellenőrzését el kell végezni. A származás-ellenőrzés kezdeményezése a közlekedési igazgatási hatóságnál származás-ellenőrzési nyilvántartásba vétellel valósul meg.
Járművet akkor lehet származás-ellenőrzési nyilvántartásba venni, ha az ügyfél kérelméhez
– a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, illetve amennyiben az nem magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles, magyar nyelvű fordítását bemutatta,
– a jármű külföldi hatósági engedélyét bemutatta. (Amennyiben a jármű külföldi hatósági engedélyét nem az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állították ki, úgy ahhoz hiteles magyar nyelvű fordítást kell csatolni.)
Fogalomtár
Gépjármű * Gépjármű az olyan szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott. * Pótkocsi * Pótkocsi a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, félpótkocsi, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott. * Személyszállító gépjármű * Személyszállító gépjármű az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű. * Tehergépjármű * Tehergépjármű az előző pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi. * Autóbusz * Autóbusz személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt legalább 9 állandó ülőhely van. * Motorkerékpár * Motorkerékpár olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és saját tömege nem haladja meg a 400 kilogrammot, továbbá az ilyen gépjárművel vontatható egytengelyű utánfutó. * Külföldön nyilvántartott gépjármű * Külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik. * Használt gépjármű * Használt gépjármű az, amely a gyártóüzem által történt kibocsátást követően közúti forgalomban részt vett. * Kombinált árufuvarozás * Kombinált árufuvarozás a tehergépjármű, (nyerges) pótkocsi (vontatóegységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb), az útvonal kezdő vagy záró szakaszát közúton, a másik, légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg.
Előzetes eredetiségvizsgálat
Az előzetes eredetiségvizsgálatot el kell végezni
– használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
– a forgalomból végleg, illetve átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonosváltozás következett be;
– a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor;
– a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;
– biztosítási esemény – kárrendezés – kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;
– a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját – tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor;
– ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel.
A jármű elidegenítése esetén a törzskönyvet, a forgalmi engedélyt és a már korábban felhasznált járműkísérő lapot, valamint az eladó által elvégeztetett előzetes eredetiségvizsgálatról szóló hatósági határozatot a jármű jogszerű megszerzőjének át kell adni.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
Felelősségbiztosítás ideiglenes forgalomban tartás esetén
Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. A szüneteltelés (a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonása) időtartama alatt a szerződést nem kell hatályban tartani.
A regisztrációs adó összege személygépkocsik esetén
A személygépkocsi műszaki tulajdonságai
Adótétel [A személygépkocsi környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet5. számú mellékletének II. pontja szerint]
8-nál jobb
6-8
5-nél rosszabb
Otto-motoros személygépkocsi 1100 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1300 cm3-ig
235 000 Ft/db
350 000 Ft/db
470 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 1101-1400 cm3-ig és dízelmotoros személygépkocsi 1301-1500 cm3-ig
340 000 Ft/db
510 000 Ft/db
680 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 1401-1600 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1501-1700 cm3-ig
450 000 Ft/db
680 000 Ft/db
910 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 1601-1800 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 1701-2000 cm3-ig
700 000 Ft/db
1 040 000 Ft/db
1 390 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 1801-2000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2001-2500 cm3-ig
960 000 Ft/db
1 440 000 Ft/db
1 920 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 2001-2500 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 2501-3000 cm3-ig
1 380 000 Ft/db
2 070 000 Ft/db
2 760 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 2501-3000 cm3 és dízelmotoros személygépkocsi 3001-3500 cm3-ig
2 100 000 Ft/db
3 150 000 Ft/db
4 200 000 Ft/db
Otto-motoros személygépkocsi 3000 cm3 felett és dízelmotoros személygépkocsi 3500 cm3 felett
3 020 000 Ft/db
4 540 000 Ft/db
6 050 000 Ft/db
A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerinti 5 környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású, illetőleg hybrid (elektromos és Otto-, vagy elektromos és dízelmotoros) hajtású személygépkocsi
190 000 Ft/db