Jogszabályváltozások

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH közzétette a 2006. február 1. és február 28. között alkalmazható üzemanyagárakat.

ESZ-95 motorbenzin 253 forint/l

ESZ-98 motorbenzin 266 forint/l

Keverék: 258 forint/l

Gázolaj: 259 forint/l

(Magyar Közlöny, 2006/6. szám)

Adótörvények változása

Adatszolgáltatás elektronikus úton

Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény szerint az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott rendelkezést – a soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezettek kivételével – 2006 negyedik hónapjától kell alkalmazni. Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget 2006 negyedik hónapjától

– a 2005. december 31-ei állapot szerinti 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó,

– az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladatait a Pest megyei és fővárosi kiemelt adózók igazgatósága látja el,

– az Art. 1. számú melléklet I/A/3. pontja szerinti havonta, illetőleg negyedévenként bevallásra kötelezett, ideértve minden esetben az előzőekben meghatározott naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózókat is, 2006. január 1. és 2006. április 30. között az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 172. § j) pontja szerinti Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesíti. Az adózó a regisztrációt követő 8 napon belül e kötelezettsége teljesítéséről bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adózó az Art.-ban meghatározott szabályok szerinti állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselővel rendelkezik, és a képviselő a saját regisztrációját, már regisztrált képviselő esetén az adózó által adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezését követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz az általa a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. A regisztráció 2006. február 1-jétől elvégezhető elektronikusan is az APEH által korábban rendelkezésre bocsátott elektronikus aláírás igénybevételével a Kormányzati Portálon keresztül.

2006. január 1. és 2006. április 30. között az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője is regisztráltathatja magát annak érdekében, hogy az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget önként választó megbízója nevében 2006 negyedik hónapjától elektronikus úton a külön jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíthesse. A kötelezettség teljesítését választó adózó regisztrációs kötelezettsége teljesítésének minősül, ha az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és az állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője a meghatalmazás vagy megbízás keltét követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

A többi adózó 2007. január 1-jétől az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus úton előzetes regisztráció alapján a külön jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti. Ez az adózói kör 2006 negyedik hónapjától kezdődően az állami adóhatóság értesítése alapján az okmányirodánál regisztráltatja magát a Ket. 172. § j) pontja szerinti Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer igénybevételéhez szükséges egyedi azonosító megszerzése érdekében, és a regisztrációt követően e kötelezettsége teljesítéséről 8 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adózó az Art.-ban meghatározott szabályok szerinti állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselővel rendelkezik, és a képviselő a saját regisztrációját, már regisztrált képviselő esetén az adózó által adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezését követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.

Az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására év közben kötelezett - ideértve a 2006. január 1-jét követően tevékenységét megszüntető adózót is –, illetőleg e kötelezettséget választó adózó 2006. április 30-át megelőzően adóbevallásait, adatszolgáltatásait – a benyújtás módját illetően – a 2005. december 31-én hatályos rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti.

Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására 2006 negyedik hónapjától kötelezett, illetőleg az azt választó adózó 2006 negyedik hónapjától valamennyi bevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, függetlenül attól, hogy az mely időszakra vonatkozik.

Az egyéb adózó a 2006. évben esedékes bevallásait – a bevallás módját illetően – a 2005. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesíti, 2007. január 1-jétől valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, ideértve a 2006. évre vonatkozó, de 2007-ben teljesítendő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.

A 2005. december 31-én az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az Art.-ban előírt kötelezettsége alapján elektronikus úton teljesítő adózó, ha az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására 2006 negyedik hónapjától nem kötelezett, és azt nem választja, a 2006. évben bevallási kötelezettségét papír alapú nyomtatványon, 2005-ről 2006-ban adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.

Összesített adatszolgáltatás

Az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására 2006 negyedik hónapjától kötelezett, illetőleg az azt választó adózó az első bevallás benyújtásával egy időben az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallással nem érintett hónapokról, az Art. 31. §-ának (2) bekezdésben meghatározott adattartalommal elektronikus úton összesített adatszolgáltatást teljesít. A kötelezettséget választó adózó, az adatszolgáltatással egy időben az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton havi bontásban bevallást teljesít. Az egyéb adózó a 2006. évről 2007. január 31-éig az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton havi bontásban bevallást, valamint összesített adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére.

A 2006. január 1-jét követően tevékenységét megszüntető adózó az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a soron kívüli bevallásával egyidejűleg soron kívüli összesített adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz.

Járulékbevallás

A fentebb említett, a törvény 1. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni

– a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék bevallására,

– a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék bevallására,

– az egészségügyi hozzájárulás bevallására.

Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartásról szóló bevallás

A társadalombiztosítási egyéni nyilvántartásról szóló bevallást első alkalommal 2006 áprilisára vonatkozóan kell az állami adóhatósághoz az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig teljesíteni. A 2005. és a 2006. évi adatokra vonatkozó adatszolgáltatást a 2005. december 31-éig hatályos rendelkezése szerint 2005-re vonatkozóan 2006. április 30-áig, 2006-ra vonatkozóan 2007. április 30-áig kell a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervekhez teljesíteni.

Evás vállalkozások

Az Eva-tv. 11. §-a (4) bekezdésének az adóelőleg bevallására vonatkozó rendelkezésétől eltérően, az adóalany a 2006. évre vonatkozó adóelőleg-bevallási kötelezettségét az Eva-tv. 2005. december 31-én hatályos rendelkezése szerint teljesíti.

Az Eva-tv.-nek a szakképzési hozzájárulás bevallására vonatkozó rendelkezésétől eltérően az adóalany a 2006. évre vonatkozó szakképzésihozzájárulás-bevallási kötelezettségét az Eva-tv. 2005. december 31-én hatályos rendelkezése szerint teljesíti.

Az Eva-tv.-nek a járulék és az egészségügyi hozzájárulás bevallására vonatkozó rendelkezésétől eltérően, az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a 2006. évre vonatkozó társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást és a vállalkozói járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti adattartalommal, havi bontásban 2007. január 31-éig vallja be.

Pályakezdők foglalkoztatása utáni kedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás

A munkaadó a pályakezdő fiatal foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezmény érvényesítése céljából 2006-ban adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére köteles, ha

– 2005. december 31-én nem tartozik a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó közé,

– adóztatási feladatait nem a kiemelt adózók igazgatósága látja el,

– nem kötelezett az Art. 1. számú mellékletének I/A/3. pontja szerint havi, illetőleg negyedéves bevallásra,

– nem választja az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség teljesítését 2006. április 1-jétől kezdődően.

Társasági adó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 8. §-a (1) bekezdése j) pontjának alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, (kivéve a hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást) adóévi napi átlagos állománya.

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Regisztrációs adó

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (Rega-tv.) alkalmazásában Közösségen belüli beszerzésnek minősül az új gépjármű másik tagállamból történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása, ahol az általános forgalmi adó megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa-tv.) 46. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján történik. Importáló: az Áfa-tv. szerinti importáló.

Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése. Adókötelezettséget keletkeztet továbbá

– a gépjármű importálása,

– a gépjármű Közösségen belüli beszerzése,

– a gépjármű átalakítása,

feltéve hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.

Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló. Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy. Ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a gépjármű tulajdonosa. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, az Art.-ban meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.

Az adófizetési kötelezettség legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában, illetve a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján, avagy az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában, valamint az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.

Az adót az adóigazolás kiváltásával – az adóhatósághoz történt bejelentést követően – az adóigazolás kiváltásának időpontjában az adóalanynak értékesítő vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, hogy az értékesítő belföldön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya. Az így megfizetett adó, mint más nevében és javára megfizetett összeg, nem tartozik bele a forgalomba helyezést megelőzően teljesített értékesítések, illetve az importáfa alapjába, feltéve, hogy az adó összegét az adót megfizető személy nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként szerepelteti. Nem része az adó az import, illetve a Közösségen belüli beszerzés áfaalapjának akkor sem, ha az adóalany és a forgalomba helyezést saját nevére kezdeményező ugyanaz a személy. Nem tartozik bele továbbá az adó az áfa alapjába abban az esetben, ha a gépjármű e törvény szerinti átalakítása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.

A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a tárgyhónapban forgalomba helyezett, a törvény alkalmazásában személygépkocsinak és motorkerékpárnak minősülő gépjárművekről az adóhatóság részére adatot szolgáltat a következő tartalommal:

– a gépjármű rendszáma, alvázszáma, motorszáma;

– a forgalomba helyezés időpontja.

(Magyar Közlöny, 2006/168. szám)

Az adóteljesítmény számítási módja

Az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról tartalmaz szabályokat a január 1-jétől hatályos 56/2005. (XII. 29.) PM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 164-es Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. január 1-je és január 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat.

Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin260 Ft/l

ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin270 Ft/l

Keverék:263 Ft/l

Gázolaj:255 Ft/l

(Magyar Közlöny, 2005/164. szám)

A Széchényi-kártya program folytatódik

A kormány folytatja a Széchenyi-kártya programot. A 2004. július 1-jétől bevezetett maximum 10 millió forintos hitelkeretet a 1130/2005. (XII. 23.) Korm. határozattal január 1-jétől maximum 25 millió forintra emelte. A hitelkonstrukció további sikeres működése érdekében a kormány a kölcsönösszegekre kamattámogatást biztosít.

A Széchenyi-kártya programhoz

– a 2006. január 1-jétől 2010. december 31-éig kibocsátott maximum 25 millió forintos kártyák teljes kölcsönösszegére változatlan mértékű garanciadíj-támogatást biztosít az érintettekkel megkötendő támogatási szerződésben foglalt részletes feltételek szerint, valamint

– a 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint értékig 2 százalékpont,

– a 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig kibocsátott kártyák esetében 10 millió forint értékig 1 százalékpont kamattámogatást biztosít.

2008. január 1-jétől a kamattámogatás mértéke 0 százalékpont.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Tisztességtelen szerződési feltételek a Ptk.-ban

Az általános szerződési feltételekké minősítés ismérvei bővültek a Polgári Törvénykönyv módosítása kapcsán. A március 1-jén hatályba lépő 2006. évi III. törvény szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül, előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

A felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor –, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor.

A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét, a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

A 2006. évi III. törvény módosította a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvényt is. Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Törvény a gazdasági társaságokról

Az Európai Unió társasági jogával való harmonizáció alapján, az Európai Unió tagállamai társasági joga fejlődésének közös sajátosságaira figyelemmel, az Országgyűlés megalkotta a 2006. évi IV. törvényt a gazdasági társaságokról. A jogszabály elsőként a gazdasági társaságok közös szabályait állapítja meg.

E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható.

Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.

Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.

Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

A törvény rendelkezik a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatáról, a kisebbségi jogok védelméről, valamint a hitelezővédelemről, szabályozza a gazdasági társaságok megszűnésének, egyesülésének, szétválásának eseteit.

A törvény második része az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat részletezi. Így a közkereseti társaságra, a betéti társaságra, a korlátolt felelősségű társaságra, a részvénytársaságra, a kooperációs társaságra vonatkozó tudnivalókat összegzi.

Az új szabályok júniusban lépnek hatályba. (A törvénnyel hamarosan részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Törvény a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt azzal a szándékkal alkotta meg az Országgyűlés, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton.

A jogszabály a cégnév, székhely, telephely, képviselet, cégbejegyzés fogalmainak meghatározása mellett részletesen foglalkozik a cégnyilvánossággal, közhitelességgel, a cégjegyzék tartalmával, a cégbejegyzési eljárással, a cégbejegyzéssel kapcsolatos jogorvoslatokkal, a végelszámolás szabályozásával, valamint a vagyonrendezési eljárással.

A cég – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.

A cégnévnek legalább a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy a cég tevékenysége alapvetően mire irányul. A cégnév vezérszót is tartalmazhat, amely elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll. A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve.

(A nyáron hatályba lépő új szabályokkal a közeljövőben részletesen foglalkozunk.)

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Minimálbér és bérminimum a következő években

A valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szól. A 168-as számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén:

– 2006. január 1-jétől havi 62 500 forint,

– 2007. január 1-jétől havi 65 500 forint,

– 2008. január 1-jétől havi 69 000 forint.

A személyi alapbér hetibér alkalmazása esetén:

– 2006. január 1-jétől 14 400 forint,

– 2007. január 1-jétől 15 080 forint,

– 2008. január 1-jétől 15 880 forint.

A személyi alapbér napibér alkalmazása esetén:

– 2006. január 1-jétől 2880 forint,

– 2007. január 1-jétől 3020 forint,

– 2008. január 1-jétől 3180 forint.

A személyi alapbér órabér alkalmazása esetén:

– 2006. január 1-jétől 360 forint,

– 2007. január 1-jétől 377 forint,

– 2008. január 1-jétől 397 forint.

Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgó bér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén:

– 2006. január 1-jétől 62 500 forint,

– 2007. január 1-jétől 65 500 forint,

– 2008. január 1-jétől 69 000 forint.

A kormányrendelet meghatározza a legalább középfokú végzettséget és a szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozók, a gyakorlati idővel bírók, valamint az 50 év feletti munkavállalók garantált bérminimumát is.

A garantált bérminimumok 2006. július 1. és 2008. december 31. között:

Gyakorlati idő 2 évnél legalább

kevesebb 2 év

2006. július 1-jétől 2006. december 31-éig:

havibér Ft/hó 65 700 68 800

hetibér Ft/hét 15 120 15 840

napibér Ft/nap 3 030 3 170

órabér Ft/óra 378 396

2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig:

havibér Ft/hó 72 100 75 400

hetibér Ft/hét 16 590 17 350

napibér Ft/nap 3 330 3 480

órabér Ft/óra 415 434

2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig:

havibér Ft/hó 82 800 86 300

hetibér Ft/hét 19 060 19 850

napibér Ft/nap 3 820 3 980

órabér Ft/óra 477 497

(Magyar Közlöny, 2005/168. szám)

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelve tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokat.

Az irányelv rögzíti a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítésekor alkalmazandó jogszabályokat.

Munkaügyi ellenőrzés során alkalmazandó jogszabályok

A munkaügyi ellenőrzés esetén az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve területi szervei a hatósági ellenőrzés során megállapított körülmények alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat. A munkaügyi ellenőrzés alapján induló közigazgatási eljárásban: a munkavégzésre irányuló szerződés típusát alapvetően az Mt. 75/A §-ának (2) bekezdése alkalmazásával kell meghatározni. Az idézett törvényhely szerint a szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményeire – így különösen a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásaira, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozataira, a tényleges munkavégzés jellegére, az Mt. 102-104. §-aiban meghatározott jogokra és kötelezettségekre - tekintettel kell megítélni, illetve megállapítani.

Az Mt. 102-104. §-ai állapítják meg a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben megjelenő főbb kötelezettségeit. Ezeknek a kötelezettségeknek a megléte meghatározó a munkavégzésre irányuló jogviszony minősítésekor.

Adóellenőrzés során alkalmazandó szabályok

Az adóellenőrzés során az APEH – ellentétben a munkaügyi ellenőrzéssel – nem minősíti át a munkavégzés alapjául szolgáló szerződéseket, azonban amennyiben azt állapítja meg, hogy a polgári jogi keretek (pl. vállalkozás, megbízás) közötti munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi, az adó- és járulékkövetkezmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat, továbbá az Art. által meghatározott jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

Polgári jogi jogviszonyok - munkaviszony

A munkavégzésre irányuló, a polgári jog körébe tartozó jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását mindenkor csak egyedi jelleggel, a jogviszony tényleges tartalmi elemeinek átfogó vizsgálatával lehet elvégezni. A Met. 1. § (5) bekezdése a munkaügyi felügyelő részére biztosítja azt a hatáskört, hogy a tényállás alapján az ellenőrzés megkezdésekor fennálló – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló – jogviszonyt, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolatot minősítse. A minősítés az ellenőrzéskor fennálló jogviszony alapján történhet.

Az irányelv foglalkozik a szerződéstípus megválaszthatóságának kérdéseivel, a hatóság eljárásával az ellenőrzés során, valamint részletesen kifejti azokat a jellemzőket, amelyek meghatározzák a munkaviszonyt.

Általános jogelv, hogy a szerződéseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni, és minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződési akaratot hordozza, színlelt szerződés, amely semmisnek tekintendő. Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér – színlelt szerződés. Ezt az általános jogelvet erősítette meg több döntésében a bírósági gyakorlat is. Adóügyben több esetben mondta ki a bíróság, hogy "az adóhatóságnak a szerződést, az ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalmuk szerint kell minősíteni", ami olyan általános jogelv, amelynek az Art.-ban történő külön kimondása nélkül is érvényesülnie kell. Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér - színlelt szerződés.

Munkaügyi perben eljárva mondta ki a bíróság, hogy "a szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni.

Az irányelv kifejti azokat az elsődleges, valamint másodlagos minősítő jegyeket, amelyek alapján eldönthető, minősíthető egy munkaviszony.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

A Munka Törvénykönyvének módosítása

A kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékéről, továbbá a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó, kormányrendeletben történő szabályozásról. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi CLIV. törvény számos kérdésben, például a munkaszerződés, a legkisebb munkabér megállapításának tartalmát, a teljesítménykövetelmény jóhiszemű alkalmazását és a munkaerő-kölcsönzés szabályát is módosította.

A munkaszerződés kötelező tartalma

A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről tájékoztatja.

A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

Munkaviszony-megszüntetés, felmondás

A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a korábban szabályozottakon túl a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve a gyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a gyermekgondozási segély folyósításának időtartam alatt sem.

A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem az Mt.-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.

Teljesítménykövetelmény megállapítása

A teljesítménykövetelmény megállapítása sérti a Munka Törvénykönyve 143. §-ának (2)–(3) bekezdését, továbbá a jóhiszeműség és tisztesség alapelvét, amennyiben a naptári hónap átlagában az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó munkavállalók

– legalább fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, emellett

– tényleges átlagos teljesítményük száz százaléknál kevesebb.

Ebben az esetben a munkáltató köteles az azonos teljesítménykövetelmény hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló tárgyhavi teljesítményének azonos arányú kiigazítására oly módon, hogy átlagos teljesítményük a százszázalékos szintet elérje. A tárgyhavi teljesítménybért a kiigazított teljesítmény alapján kell megállapítani.

Személyi alapbér kiszámítása

A személyi alapbér kiszámítását a törvény az alábbiak figyelembevételével írja elő: az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell

– teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel,

– részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is.

Munkavállaló kölcsönzése

A munkavállaló kölcsönzése körében tilalmat állít fel a jogszabály. Tilos munkavállaló kölcsönzése:

– jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre,

– a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, illetve

– ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével – legfeljebb hat hónapja szűnt meg.

Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérése esetén köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig

– az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást működtető szerv által kiadott, a bejelentésről szóló igazolás vagy a munkaszerződés egy példányát a munkabér megismerésére alkalmatlan módon, valamint

– a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát a kölcsönvevő részére átadni.

Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha a felek tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással.

(Magyar Közlöny, 205/168. szám)

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzést – bizonyos kivételekkel – az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek (területi felügyelőség) munkaügyi felügyelői látják el.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 2005. évi CLV. törvény szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek megtartására is.

A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó szabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.

A munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(Magyar Közlöny, 2005/168.szám)

Álláskeresőket foglalkoztatók támogatása

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerése érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2005. évi CLXXX. törvényt. E törvény alapján támogatást kaphat a mikro-, kis- és középvállalkozás és civil szervezet, ha álláskeresőt alkalmaz.

A törvény szerint kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó, a törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, legalább 6hónapja működő munkáltatót, ha legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat, és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a törvény szerinti ideig megtartja.

Munkáltatói kedvezmények

Legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül:

– a tételes egészségügyi hozzájárulás,

– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék, valamint

– a munkaadói járulék megfizetése alól.

A munkáltató a kedvezményt – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

Legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának minősül a legalább négyórás részmunkaidőt előíró, határozatlan időre szóló munkaszerződés kötése és ez alapján legalább kétéves időtartamú foglalkoztatás.

A támogatás további feltételei

A kedvezményezettnek 25 százalékban hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, és a munkahelyet a támogatásra jogosult régióban kell fenntartani.

A kedvezmény jogosulatlan igénybevétele

A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint munkaadói járulék megállapítására, megfizetésére, bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art.-ban meghatározottak szerint kerül sor.

Munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége

A legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havi bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

– a munkavállaló részére kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás számított összegéről,

– a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegéről, valamint

– a részmunkaidős foglalkoztatásról.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztatók támogatása

A 25/2005. (XII. 27.) FMM-EüM- IcsSzEM-PM együttes rendelet alapján dotáció azt a megjelölt munkáltatót illeti meg, amely 2006. év januárjában vagy azt megelőző időpontban történő foglalkoztatáshoz jogszerűen dotációt igényelt. A dotáció megilleti a jogutódot is, ha a jogelőd jogosult volt arra.

Nem kaphat dotációt az a munkáltató, amely külön jogszabály alapján a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költség-előirányzat terhére nyújtott költségkompenzációs támogatásban, illetőleg rehabilitációs költségtámogatásban részesül.

A tárgyhónapra járó dotáció havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjától igényelhető az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes elsőfokú szerveinél, amennyiben a gazdálkodó szervezet a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozói számára a tárgyhónapra járó munkabért, valamint annak adó- és járulékterheit megfizette.

A dotáció igényléséhez az erre a célra rendszeresített 111. számú Bevallás a normatív támogatás igényléséről című nyomtatványt kell kitölteni.

A gazdálkodó szervezet köteles az APEH részére bejelenteni, ha a külön jogszabály szerinti bértámogatást, illetőleg költségkompenzációs támogatást vagy rehabilitációs költségtámogatást részére megállapították, és elkülönült nyilvántartást vezetni a megváltozott munkaképességű dolgozókról.

Rehabilitációs akkreditációs díj

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknak az akkreditációs eljárásáért a 26/2005. (XII. 27.) FMM rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetniük.

Ha a kérelmező a székhelyén kívül telephelyének, illetőleg fióktelepének akkreditálását is kérelmezi, az akkreditációs díj összege telephelyenként, illetőleg fióktelepenként 50-50 ezer forinttal nő.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

A foglalkoztatási megállapodás tartalma és ellenőrzése

A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény végrehajtásának szabályai megállapítják a munkaügyi központ és a munkáltató között kötendő foglalkoztatási megállapodás tartalmát, a munkáltatót megillető kedvezmény egyéves időtartamának kezdő és befejező időpontját, valamint a megállapodás betartásának ellenőrzésének módját.

Az 55/2005. (XII. 29.) PM-FMM együttes rendelet alapján a munkaügyi központ a foglalkoztatási kötelezettséget ellenőrzi, annak megszegéséről értesíti az APEH-ot.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Élelmezésiköltség-térítés belföldi hivatalos kiküldetéskor

A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezésiköltség-térítés (napidíj) jár. A napidíj számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.

A valamennyi munkáltatóra és velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra január 1-je óta vonatkozó 278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

Nem számolható el napidíj:

– ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el,

– ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell.

(Magyar Közlöny, 2005/164. szám)

Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek

A magánszemély külszolgálat címén kapott bevételével szemben – ha az nem tartozik az Szja-tv. 83. § (4) bekezdésének hatálya alá – az Szja-tv. 27. § c) pontjában említett igazolás nélkül elismert költségként az ott meghatározott bevételi hányadnak azon részét vonhatja le, amely nem haladja meg a külszolgálat tényleges időtartamára számított

– napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot,

– ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap, az első 90 napra napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, a 91. naptól kezdődően napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget.

Ezenkívül a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 279/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint a magánszemély a külföldi kiküldetés címén kapott bevételéből igazolás nélkül – bizonyos feltételek mellett – elismert költségként napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le.

(Magyar Közlöny, 2005/164. szám)

Munkavédelem

A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltatónak kell gondoskodnia a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében. Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.

Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a 22/2005. (XII. 21.) FMM rendelet értelmében legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

– áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel,

– kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel,

– a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel,

– egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

(Magyar Közlöny, 2005/165. szám)

A zajvédelem egészségi és biztonsági követelményei

Amikor a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve, zajmérést kell végezni. A zajmérés szükségességének meghatározásáról és arról, hogy ki végezhet ilyen mérést egy munkahelyen, a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet szól.

Ezek szerint zajmérést kell végezni:

–új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén,

– meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja,

– munkakör kialakításakor,

–a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

Zajmérést a zajártalom szakterületre az egészségügyi miniszter rendelete alapján engedéllyel rendelkező szakértő és a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet.

A február 15-étől hatályos jogszabály szerint a munkáltató köteles biztosítani a munkavállaló hallásvizsgálatát, ha a munkavállalót érő zajexpozíció meghaladja a felső beavatkozási határértéket. Ilyen esetben a munkavállaló köteles a hallásvizsgálaton részt venni.

(Magyar Közlöny, 2005/166. szám)

Kötelező világítás és hőmérséklet a munkahelyen

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 28/2005. (XII. 28.) FMM-EüM együttes rendelet táblázatba foglalva teszi kötelezővé, hogy a munka jellege szerint milyen hőmérsékletet kell biztosítani az egyes munkahelyeken.

Például hideg évszakban a szellemi munkát végzőknek 20-22 Celsius-fokot, könnyű fizikai munkát végzőknek 18-20 fokot, közepesen nehéz fizikai munkát végzőknek 14-18 fokot, míg nehéz fizikai munkát végzőknek 12-14 fokot kell biztosítani.

Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.

(Magyar Közlöny, 2005/171. szám)

Álláskeresők nyilvántartása

Változott az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet.

A módosításokat tartalmazó 24/2005. (XII. 27.) FMM rendelet szerint amennyiben az álláskeresőt az álláskeresési megállapodás megszegése miatt törölték a nyilvántartásból, az újbóli nyilvántartásba vételre csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.

Ha az álláskereső a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt, vagy rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet folytat, aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása a képzésben történő részvétel, valamint a kereső tevékenység időtartamára szünetel.

A jogszabály a befogadó munkahely kialakításának támogatását és a rehabilitációs célú foglalkoztatási támogatást is részben módosítja.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény is módosult.

A 2006. évi VI. törvény egyebek mellett megállapítja, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni.

A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is kijelölhető.

A törvény új szakasza szerint a hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges.

Mentesül a felelősség alól az említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében.

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Közbeszerzési eljárási szabályok változása

A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés, továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni.

Egyebek mellett erről rendelkezik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt módosító 2005. évi CLXXII. törvény.

Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.

A törvény változtat azon a korábbi szabályon, amely előírta, hogy ki lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Az új rendelkezés szerint a hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbe történő felvétel feltétele az is, hogy a személy, illetve a szervezet rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, kivéve ha már rendelkezik egyéb jogszabály által megkövetelt felelősségbiztosítással, feltéve hogy annak mértéke eléri a külön jogszabályban meghatározott mértéket.

Az új közbeszerzési törvény a korábbi szabályozást kiegészíti a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések alcímmel. E szerint az ajánlatérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, illetve köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Versenypárbeszéd a közbeszerzési eljárásban

Számos kisebb-nagyobb módosítás mellett több új szabállyal egészült ki a közbeszerzési törvény. A változásokat tartalmazó 2005. évi CLXXII. törvény például külön alcímet szentel a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések szabályozásának.

Ezek szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.

Versenypárbeszéd

A törvény bevezeti a versenypárbeszéd intézményét. A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha

– a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetőleg

– a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több részvételre jelentkező közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.

Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére.

A párbeszédeket az ajánlattevőkkel csak akkor lehet együttesen lefolytatni, ha ehhez minden ajánlattevő hozzájárult. A párbeszédek egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. Többfordulós párbeszéd esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokat az ajánlattevőket meghívni a további forduló(k)ra, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a részvételi felhívásban a legkedvezőbb megoldási javaslatot tették. Az ajánlattevők száma azonban az utolsó tárgyalási fordulót követően sem lehet háromnál kevesebb.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Távollevők között kötött szerződés

A 2/2006. (I. 4.) Korm. rendelet március 1-jétől módosítja a távollevők között kötött szerződésekről szóló korábbi jogszabályt. A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet köt egymással az értékesítő áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében, kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).

Ha a rendelet hatálya alá tartozó szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

Változott a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet is.

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Földgázellátás műszaki biztonsága

A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkaköröket betöltő személyeket a munkáltatónak 2006. február 1-jéig be kellett jelentenie a munkakör szerint hatáskörrel bíró Magyar Bányászati Hivatalhoz vagy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz. A bejelentett személyek a 118/2005. (XII. 27.) GKM rendelet szerint – a szükséges továbbképzés hiányában - legkésőbb 2006. június 30-áig tölthetik be munkakörüket.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

A földgáz árszabályozásának keretei

A 105/2005. (XII. 19.) GKM rendelet a földgáz árszabályozásának kereteit jelöli ki. A rendelet

– a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti kereskedelemben értékesített földgáz hatósági legmagasabb árához,

– a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz hatósági legmagasabb árához,

– a földgázszállítás hatósági legmagasabb díjához (a földgáztranzit kivételével),

– a földgázelosztás hatósági legmagasabb díjához,

– a közüzemi ellátás érdekében történő földgáztárolás hatósági legmagasabb díjához kapcsolódó árszabályozási keretek megállapítására terjed ki.

Az árszabályozás kiindulópontját jelentő induló árak megállapításának alapját a 2005-ben az engedélyesi körbe tartozó jogi személyeknél lefolytatott eszköz- és költség-felülvizsgálatok jelentik. Ezen vizsgálatok kereteit, valamint az induló árak megállapítására vonatkozó egyéb keretszabályokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Az induló árak megállapításának időpontja és 2009. december 31. közötti hatósági ármegállapítások árszabályozási kereteit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

A kedvezményes gázellátás igénybevétele

Január 18-ától megváltoztak a kedvezményes gázellátással kapcsolatos támogatássávok, valamint az azokhoz tartozó támogatási mértékek. A kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendeletet a 106/2005. (XII. 19.) GKM rendelet módosította.

Támogatássávok, az ahhoz tartozó támogatás mértéke áfával:

A háztartási fogyasztók részére – a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével – szolgáltatott földgáz támogatása:

– 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 0,748 Ft/MJ,

– 51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 0,601 Ft/MJ,

– 102 000 MJ/év fogyasztás felett fogyasztási helyenként 0,14 Ft/MJ.

Háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott propán-bután gáz és ezek elegyei támogatása:

– 0-51000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként 1,762 Ft/MJ,

– 51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként 1,585 Ft/MJ,

– 102 000 MJ/év fogyasztás felett fogyasztási helyenként 0,369 Ft/MJ.

Háztartási mérő nélküli fogyasztók részére szolgáltatott földgáz támogatása: egységesen 0,748 Ft/MJ.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

Földgáz-rendszerhasználati díjak

Változtak a földgáz rendszerhasználati díjai is. A január 18-ától érvényes változásokat a 107/2005. (XII. 19.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

A földgáz közüzemi díjai

A földgáz közüzemi díjait a 108/2005. (XII. 19.) GKM rendelet 1. számú mellékletben meghatározott viszonteladói, szállítóvezetéki és szolgáltatói nem háztartási árszabás esetén két árkategória szerint határozza meg.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

Villamosenergia-árak közüzemi nagykereskedő és szolgáltató részére

A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai a 111/2005. (XII. 23.) GKM rendelet alapján 2006. január 1-jétől (áfa és energiaadó nélkül):

Csúcsidőszak17,42 Ft/kWh

Völgyidőszak8,71 Ft/kWh

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ára

Változtak az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályai és árai. Az új rendelkezéseket a 112/2005. (XII. 23.) GKM rendelet és mellékletei tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

A villamos energia rendszerhasználati díjai

A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak módosultak január 1-jétől. A változást a 113/2005. (XII. 23.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Közüzemi fogyasztók részére szolgáltatott villamosenergia-árak

A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet módosító 114/2005. (XII. 23.) GKM rendelet január 1-je óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Termékdíjköteles termékek és anyagok köre

A 31/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosítja a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet. A január 1-je óta hatályos jogszabály 1. számú melléklete felsorolja a termékdíjköteles termékek és anyagok körét.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Környezetvédemi termékdíjfizetés és -visszaigénylés

A termékdíj-fizetési kötelezettséggel, valamint a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli menteséggel kapcsolatosan több ponton is változott a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény. E jogszabály 2. § (3) bekezdésének b)-e), valamint g) pontjaiban meghatározott termékek után fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség alól január 1. óta mentesség szerezhető, amennyiben a kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket – külön jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon – hasznosítja, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. A kötelezett vagy a másodlagos kötelezett jogosult a mentesség igénybevételére, ha a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek a kötelezett megbízása alapján hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja, vagy a külön jogszabályban meghatározottak szerint hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik.

A 2005. évi CLXVII. törvény szerint a mentesség – hasznosítást koordináló szervezet kivételével - legfeljebb egy naptári évre szerezhető, és az évente megújítható. Hasznosítást koordináló szervezet esetén a mentesség legfeljebb két naptári évre szerezhető, és külön jogszabályban meghatározott eljárásban legfeljebb tíz éven keresztül, alkalmanként kétéves időtartamokra meghosszabbítható.

A mentesség feltételeit a kormány rendeletben határozza meg úgy, hogy a 2003. évhez viszonyítva a 2006. évben az egyutas műanyag palackcsomagolás forgalomba hozott aránya ne növekedjen, illetve a 2007. évre 6%-ponttal, a 2009. évre 12%-ponttal csökkenjen.

Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az adóhatóságtól az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel. Az importált nem kereskedelmi jellegű, valamint Közösségen belüli behozatal esetén belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség.

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni az importált termékre, amennyiben

– a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre – ideértve más közösségi tagállam területét is - kiszállított késztermékbe, továbbá

– a termék változatlan formában és állapotban külföldre – ideértve más közösségi tagállam területét is – kiszállításra kerül,

– a termék passzív feldolgozást követő visszahozatalakor a befizetési bizonylattal igazolják, hogy a feldolgozási célra kivitt termékdíjköteles termék után a termékdíjat megfizették.

(Magyar Közlöny, 2005/168. szám)

Környezetvédelmi termékdíjmentesség mértéke

A környezetvédelmi termékdíjmentesség új mértékét és meghatározásának módját január 1-je óta a 320/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.

A mentességre vonatkozó kérelmet – hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a jogszabály 2. számú mellékletében meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, illetve ezt követően kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követő 60 napon belül lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez.

A kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése során a fizetendő termékdíjból levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, a mentesség időszakában a hasznosított hulladékmennyiség, illetve a teljesített újrahasználati arány alapján a rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét.

A mentességet – a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével – vissza kell vonni

– a mentességre vonatkozó jogszabályok, illetve a mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértése,

– a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettség ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Törvény a szövetkezetekről

Az Országgyűlés a szövetkezetekről alkotott 2006. évi X. törvénnyel ösztönözni kívánja a szövetkezést, és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez. A törvény szabályozza a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező szövetkezetek alapítását, szervezetét, működését, felelősségét, egyesülését, szétválását, gazdasági társasággá való átalakulását, jogutód nélküli megszűnését, valamint tagjainak jogait, kötelezettségeit, valamint a szövetkezeti szövetségek létesítésének szövetkezeteket érintő szabályait. A lakásszövetkezetekről külön törvény rendelkezik.

A külföldi székhellyel alapított szövetkezetet – a külön törvényben meghatározott rendelkezések szerint Magyarországon bejegyzett fióktelepe által folytatott üzletszerű gazdasági tevékenysége során – az e törvény szerint alapított szövetkezetekkel azonos jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

A szövetkezet fogalma

A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

A szövetkezet alapításának személyi feltételei

Szövetkezetet - ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát.

Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét.

Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 18. életévét betöltötte, vagy 14. életévét betöltötte, és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

A szövetkezet nyilvántartásba vétele

A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül – bejegyzés és közzététel céljából – be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósághoz mint cégbírósághoz. A szövetkezet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet.

A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

A törvény meghatározza a szövetkezet önkormányzati szerveit, azok feladatát, hatáskörét, a tagsági viszony létrejöttét, a tagnyilvántartást, a vagyoni hozzájárulást, a tagi kölcsön feltételeit, a szövetkezet adózás utáni eredménye felosztásának, a szövetkezet gazdálkodásának szabályait.

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Kereskedelmi törvény

A kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve, a kereskedelmi tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza az Országgyűlés a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénnyel.

Kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei

A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység – a törvényben megállapított kivétellel – külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható.

Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

Nem szükséges üzlet az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához:

– automatából történő értékesítés,

– idegenvezetői tevékenység,

–internetes kereskedelem,

– kereskedelmi ügynöki tevékenység,

– utazás értékesítése kizárólag utazásközvetítő útján,

– közterületi értékesítés,

– magánszálláshely idegenforgalmi célú értékesítése,

– piaci és vásári értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott termékkörök kivételével,

– a külön jogszabályban meghatározott üzleten kívüli kereskedés,

– a külön jogszabályban meghatározott kistermelői termékértékesítés,

– a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység.

Az üzlet működéséhez szükséges feltételek meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére az üzlet helye szerint illetékes települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzője vizsgálja meg. A jegyző a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni.

A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal.

A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei, az üzletek nyilvántartásának rendje, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás mellett a törvény kitér a kereskedelmi tevékenység folytatásának ellenőrzésére, de a kötelezettség megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre is.

A piaci visszaélés tilalma

A jogszabály kimondja: a beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.

Például visszaélésnek minősül

– a beszállító indokolatlan megkülönböztetése,

– a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása,

– a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más - költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra,

– a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről,

– a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében.

A kereskedelmi tevékenység ellenőrzése, jogkövetkezmények

Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

A jegyző – a törvényben felsorolt esetekben – az üzlet ideiglenes, illetve azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárvatartási időszak megállapításáról dönthet, az ellenőrzésre jogosult hatóság pedig külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz, és a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.

(Magyar Közlöny, 2006/168. szám)

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Az év elején megszüntetett Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal feladatkörét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal vette át.

A Hivatal a 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott feladat- és hatásköréből:

– ellátja az EU-jogszabályokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat,

– ellátja a kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazása nemzetközileg vállalt feltételeinek betartásával összefüggő engedélyezési feladatokat,

– ellátja - mint kijelölt nemzeti hatóság – a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához, gyártásához is felhasználható vegyi anyagokkal végezhető legális tevékenységek engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatait, tájékoztatási kötelezettségét,

– ellátja a vámkontingensek kezelésével kapcsolatos engedélyezési feladatokat,

– ellátja az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos külön jogszabályban előírt hatósági nyilvántartásba vételi, nyilvántartási, monitoring és az azokkal összefüggő egyeztetési és egyéb közigazgatási-hatósági feladatokat,

– ellátja a közraktárak engedélyezésével, nyilvántartásba vételével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

–ellátja az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályokban előírt közhitelű nyilvántartásba vételi, nyilvántartási, feladatokat,

– ellátja a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával, valamint a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásával kapcsolatos, külön jogszabályokban előírt nyilvántartásba vételi, nyilvántartási, monitoring és az azokkal összefüggő egyeztetési és egyéb közigazgatási feladatokat,

– ellátja a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatát, hitelesítését és nemesfémtartalmuk tanúsítását a külön jogszabályokban meghatározottak alapján.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjai

A gazdasági és közlekedési miniszter 129/2005. (XII. 29.) GKM rendelete tartalmazza a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásainak és igazgatási jellegű szolgáltatásainak díjait.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

A közúti közlekedés törvényi szabályai

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhető – fogalmaz a 2006. évi IX. törvény. A tanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.

A közúti közlekedésről szóló szabályokat módosító törvény 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírsággal fenyegeti azt, aki megszegi:

– meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi szolgáltatásra,

– a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális szabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-ai 3820/85/EGK tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,

– a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az e törvényben a menetíró készülék és tachográfkorong használatára,

– a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására,

– a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,

– a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,

– a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési kötelezettséghez kötött áru- és személyszállítási, továbbá a sajátszámlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,

– a nemzetközi kombinált árufuvarozásra

vonatkozó rendelkezések megsértőit.

(Magyar Közlöny, 2006/1. szám)

Tachográf beszerelése, aktiválása, ellenőrzése

A közúti közlekedésben használt menetíró készülék jóváhagyási eljárására, a tachográf beépítésére, üzembe helyezésére, javítására, cseréjével kapcsolatos eljárásra és a tachográfkártya nyilvántartására vonatkozó szabályokat tartalmazza a 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. Járműbe tachográfot a telephely szerint illetékes közlekedési felügyeletnél bejelentett gépjárműfenntartó szervezet, még használatba nem vett jármű esetében a jármű, illetve a tachográf gyártója építhet be. A tachográffal kapcsolatos valamennyi eljárási szabályt tartalmazza a rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Járművek műszaki vizsgálata

Az uniós szabályoknak megfelelően módosult a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet. A 125/2005. (XII. 29.) GKM rendelet néhány szakasza január 1-jén lépett, a többi július 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás igazolása

Megjelent az új PSZÁF-tájékoztató a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú gépjárművel külföldre utazók érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésének igazolásának módjáról .

(Magyar Közlöny, 2006/6. szám)

Autópálya-használati díjak

Január elsejével emelkedtek az autópálya használatáért fizetendő díjak.

A 2000 forintba kerülő egynapos matricát továbbra is csak a 12 tonnát meghaladó gépjárművekre lehet megváltani. A részletes díjtáblázatot, valamint a pótdíjak mértékét a 167-es Magyar Közlönyben megjelent 110/2005. (XII. 23.) GKM rendelet tartalmazza.

A díjat meghatározott időtartamra előre 1 napos, 4 napos, heti, havi, illetve egyéves matrica megvásárlásával kell kiegyenlíteni.

A díj mértéke a gépjármű kategóriájától függ.

A matrica – 20% áfát tartalmazó – heti ára D1-es kategóriában 2500 forint, havi ára: 4200 forint, éves díja: 37000 forint.

A D4-es gépjármű-kategóriában a heti matricáért 13 000 forintot, a havi matricáért 22 500 forintot, az éves matricáért pedig 190 000 forintot kell fizetni.

A pótdíj mértéke D1-es kategóriában 13 800 forint, a D4-es kategóriában pedig 75 000 forint, amennyiben 15 napon belül befizetik.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Járművek környezetvédelmi vizsgálatának díja

A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjai január 1-jével megváltoztak. Az új díjtételeket a 119/2005. (XII. 27.) GKM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Áru- és személyszállítással kapcsolatos engedélyezési díjak

A közúti árufuvarozói és autóbuszos személyszállítási tevékenység végzésére irányuló engedélyezési eljárás díjait január 1-je után 109/2005. (XII. 21.) GKM rendelet 1. számú melléklete szerint kell megfizetni.

Például a közúti árufuvarozói, illetőleg autóbuszos személyszállító-engedély és belföldi saját számlás autóbuszos utasszállító-igazolvány kiadása, valamint érvényességi idejének lejárta vagy adatváltozás miatti cseréjének alapdíja 4700 Ft/db.

(Magyar Közlöny, 2005/165. szám)

Postai szolgáltatások díja

Részben változtak a belföldi postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjai. Az elsőbbségi levélküldemények feladásakor a korábbi összeget kell fizetni, a levelek és képeslapok, reklámkiadványok feladási díja azonban nőtt.

Elsőbbségi levélküldemények árai:

Szabványlevél 90 Ft

Egyéb levél 120 Ft

Levelezőlap, képes levelezőlap 90 Ft

Levélküldemények árai elsőbbség nélkül:

Szabványlevél 52 Ft

Egyéb levél 75 Ft

Levelezőlap, képes levelezőlap 52 Ft

Címzett reklámküldemények árai:

Kicsi 43 Ft

Közepes 63 Ft

(Magyar Közlöny, 2005/166. szám)

Iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályok változása

A 2005. évi CLXV. törvény módosított néhány iparjogvédelmi és szerzői jogok érvényesítésével összefüggő jogszabályt. Így a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt és a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt. Ezek szerint a megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják. A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

Változott a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény. Az új szabályok szerint a szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig - a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.

Módosult a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény, mely szerint a megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a mintaoltalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják. A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(Magyar Közlöny, 2005/168. szám)

Szabadalmi ügyvivők fegyelmi felelőssége

A 2005. évi CLXVI. törvény a szabadalmi ügyvivők fegyelmi vétségével, valamint a kamara fegyelmi jogkörével kapcsolatos szabályokat módosítja,

(Magyar Közlöny, 2005/168. szám)

Találmányok, védjegyek, használati minták kiállítási kedvezménye

Az 1/2006. (MK 2.) MSZH közlemény sorolja fel azokat a 2006. évi kiállításokon bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat, amelyeket kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illet.

(Magyar Közlöny, 2006/2. szám)

Magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása

Módosult a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet. A változást a január 1-jétől hatályos 307/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2006/168. szám)

Díjfizetés az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek közhiteles nyilvántartásáért

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek közhiteles nyilvántartásáért és kezeléséért 2006. január 1-jétől a 308/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.

A számlavezetési díjat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

A számlavezetési díjat - meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-éig köteles megfizetni a főfelügyelőség által tárgyév január 5-éig kiállított és a tulajdonos részére megküldött számla alapján.

(Magyar Közlöny, 2006/168. szám)

Mérőeszközök hitelesítése

A 309/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletet módosítja. A jogszabály melléklete felsorolja a kötelező hitelesítésű mérőeszközöket és a hitelesítés érvényességének időtartamát.

(Magyar Közlöny, 2006/168. szám)

Hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek részben megváltoznak. A 313/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint például a hulladék termelőjének nem kell adatot szolgáltatnia azon hulladékról, amelyet szerződés alapján közszolgáltatónak, illetve külön jogszabály alapján bejegyzett, a hulladék visszavételére kötelezettnek vagy azzal szerződésben álló átvevőnek ad át.

Az éves adatszolgáltatásra kötelezett nem veszélyes hulladékot kezelőknek a kezelésre történő átvételről 2007-től nem február 1-jéig, hanem március 1-jéig kell adatot szolgáltatniuk.

(Magyar Közlöny, 2006/168. szám)

A tőkepiaci törvény változása

A január 1-jétől, illetve május 20-ától hatályos 2005. évi CLXXXVI. törvény módosította a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt. A jogszabály módosítja egyebek mellett a befolyásszerzés bejelentésének és közzétételének szabályait, a céltársaság ügyvezető szervének különleges eljárását, a központi hitelinformációs rendszerbe történő adatátadást és adatkezelés szabályait. A tőkepiacról szóló törvény kiegészül a kockázatitőke-alapok és a kockázatitőkealap-kezelő fejezetekkel is.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Hitelintézetek adatszolgáltatási köre

A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról az 53/2005. (XII. 28.) PM rendelet szól.

(Magyar Közlöny, 2005/171. szám)

Befektetési szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége

Az év elejétől hatályos az 54/2005. (XII. 28.) PM rendelet, amely a befektetési szolgáltató és a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató magyarországi fióktelepe üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez, a befektetési vállalkozás és hitelintézet kereskedési könyv vezetéséhez, az árutőzsdei szolgáltató és az elszámolóház szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2005/171. szám)

Hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályozás

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása kiegészítő szabályokat léptet életbe a központi hitelinformációs rendszer működésével kapcsolatban, valamint a pénzmosás megelőzése érdekében változtat a korábbi szabályokon. A2005. évi CLXXXVIII. törvény január 1-jén, illetve március 1-jén lép hatályba.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Pénzügyi vállalkozás jelentése a PSZÁF-nak

A pénzügyi vállalkozásnak és az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének az 52/2005. (XII. 28.) PM rendeletben foglaltak szerint negyedéves és éves felügyeleti jelentést kell készítenie a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára, amelyet elektronikus úton kell továbbítani. A jogszabályt 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/171. szám)

Magánnyugdíjpénztárak gazdálkodása

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységének korábbi szabályait módosítja a január elejétől hatályos 332/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások beszámolókészítése, könyvvezetése

A 334/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítja a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosítók, a befektetési alapok, a kockázatitőke-társaságok és a kockázatitőke-alapok éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének korábbi szabályait.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Áfa-visszatérítés külföldön nyilvántartásba vett adóalany részére

Változott a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általánosforgalmiadó-visszatérítés szabálya.

Az az adóalany, amely a tárgyévben, illetve a törvényben meghatározott időszakban

– nem rendelkezik belföldön a termék beszerzésével és a szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül érintett székhellyel, illetve állandó telephellyel – ide nem értve a kereskedelmi képviseletet és a fióktelepet –, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, továbbá

– nem teljesít belföldön termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást (kivéve a rendeletben felsorolt eseteket),

csak a meghatározott esetekben jogosult arra, hogy a gazdasági tevékenységhez belföldön beszerzett és kifizetett termék és igénybe vett szolgáltatás árában foglalt, illetve – importált termék esetén – a megfizetett általános forgalmi adót, valamint az általa kifizetett kompenzációs felárat visszaigényelje.

A külföldön nyilvántartásba vett adóalany a közvetett vámjogi képviselő által megfizetett adó visszatérítésére kizárólag akkor jogosult, ha belföldi adóalanyként ugyanezen adó levonására teljes egészében jogosult lenne.

A 283/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 2006. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2005. december 31-ét követően beszerzett termékekre és igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozóan benyújtott visszatérítési kérelmekre kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/164. szám)

Közösségi vámjog végrehajtása

Módosult a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet. A változásokat az 51/2005. (XII. 28.) PM rendelet foglalja össze.

(Magyar Közlöny, 2005/171. szám)

Szénipari szerkezetátalakítási támogatás

A bányavállalkozó számára nyújtható szénipari szerkezetátalakítási támogatásról döntött az Országgyűlés. A2005. évi CLXXXV. törvény szerint a támogatást a 2010-ig terjedő átmeneti időszakban a bányavállalkozó tevékenységével kapcsolatban felmerülő költségek kompenzálására lehet nyújtani.

(Magyar Közlöny, 2005/172. szám)

Szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények

Január 1-jétől módosult az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe tartozó szociális szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 69/2004. (VIII. 5.) ESzCsM rendelet. A változásokat a 9/2005. (XII. 21.) ICsSzEM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/165. szám)

Szigorodó ingatlan-nyilvántartás

Megváltozott néhány ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos előírás. A117/2005. (XII. 19.) FVM rendelet egyebek mellett újraszabályozza a tulajdoni lap kötelező tartalmát, meghatározza, hogy például a jelzálogjogi bejegyzésnél pontosan mit kell feltüntetni.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletét módosító új jogszabály a kiskorúság, illetve a gondnokság alá helyezés tényének kötelező bejegyzését is előírja. Ezen túl az ingatlan jogi jellegeként feljegyezhető a társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, műemlék, tanya, helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület.

A jogszabály rendezi a soron kívüli ügyintézés engedélyezésével kapcsolatos eljárást is.

Az új végrehajtási szabályok rögzítik, hogy a közjegyző és az ügyvéd csak a tagságot igazoló közjegyzői, illetve ügyvédi kamara 30 napnál nem régebben kiállított igazolása esetén veheti igénybe a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Amennyiben a kérelmező a kérelmet személyesen adja be, és a díj megfizetését nem igazolja, vagy nem a teljes díj megfizetését igazolja, a kérelem, illetve mellékleteinek átvétele nem tagadható meg, de az ügyfelet a hiánypótlásra való felhívás mellett figyelmeztetni kell az igazgatási szolgáltatási díj fizetése elmulasztásának következményeire.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 118/2005. (XII. 19.) FVM rendelet 2006. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a 2005. december 31-éig megindított eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

Fővárosi földhivatalok székhelye

Január 1-jétől részben módosult a földhivatalokról szóló korábbi rendelet. A budapesti körzeti földhivatalok székhelyét a 119/2005. (XII. 19.) FVM rendelet módosította.

(Magyar Közlöny, 2005/163. szám)

A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak

A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és azok mértéke megváltozott. A díjakat és azok mértékét a 60/2005. (XII. 20.) EüM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/164. szám)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjai

Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az üvegházhatású gázkibocsátások engedélyezési eljárásáért, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos Hitelesítői Névjegyzékbe, Hitelesítői Szakértői Névjegyzékbe, valamint Európai Közösségi Hitelesítők Névjegyzékébe való bejegyzéséért, továbbá a hitelesítői jogosultság felfüggesztésének megszüntetéséért.

A felsorolt tevékenységekért a 32/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet mellékletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 50%-a.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjai

A 2006. január 15-ét követően kérelemre indult környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklete sorolja fel a díjköteles eljárásokat.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Jövedéki termékek forgalmazásának szabályai

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendeletet módosító 45/2005. (XII. 26.) PM rendelet egyebek mellett az adóraktári engedéllyel kapcsolatos szabályokat, a legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholterméknek bioetanolként való felhasználását, valamint az adóraktár termékmérleg-nyilvántartásaival kapcsolatos előírásokat tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/169. szám)

Adójeggyel kapcsolatos szabályok változása

Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a január 1-jén hatályba lépett 46/2005. (XII. 26.) PM rendelet módosította.

(Magyar Közlöny, 2005/169. szám)

Zárjegy alkalmazásának feltételei

A 47/2005. (XII. 26.) PM rendelet 1. számú mellékletben feltüntetettektől eltérő űrtartalom-jelzésű zárjegy csak külön engedély alapján gyártható, illetve helyezhető fel. Az egyedi igények alapján gyártott zárjegynek az egy alkalommal megrendelhető zárjegymennyisége az 1. számú melléklet szerinti csomagolási egységre megadott darabszám vagy annak egész számú többszöröse lehet.

(Magyar Közlöny, 2005/169. szám)

A hivatalos devizaárfolyam-lapon nem szereplő külföldi pénznemek

A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát. Az országlista a 170-es Magyar Közlönyben olvasható.

(Magyar Közlöny, 2005/170. szám)

Nyugdíjak korrekciós célú emelése

Az Országgyűlés a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok mérséklése érdekében döntött a nyugdíjak korrekciós emeléséről.

A 2005. évi CLXXIII. törvény pontosan meghatározza a különböző nyugdíjak emelésének százalékos mértékét. Például a 2006. január 1-jét megelőző időponttól kezdődően megállapított ötvenszázalékos mértékű özvegyi (baleseti özvegyi) és szülői (baleseti szülői) nyugdíjat – ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is

– 2006. január 1-jétől 10 százalékkal,

–2007. január 1-jétől az ellátás egytizenegyed részének megfelelő összeggel emelik meg.

A 2006. január 1-je és december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított ötvenöt százalékos mértékű özvegyi (baleseti özvegyi) és szülői (baleseti szülői) nyugdíjat - ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is - 2007. január 1-jétől az ellátás egytizenegyed részének megfelelő összeggel emelik meg.

A legalább 30 – nők esetében legalább 28 – év elismert szolgálati idő alapján megállapított saját jogú nyugellátás – ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat – annyiszor 0,5 százalékkal emelkedik, ahány évvel több az elismert szolgálati idő a 29 - nők esetében a 27 – évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg.

A legalább 30 év elismert szolgálati idő alapján megállapított nyugellátást – ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat – annyiszor 0,5 százalékkal kell emelni, ahány évvel több az elismert szolgálati idő a 29 évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg.

2009. január 1-jétől

– az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 2százalékkal,

– az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4százalékkal,

– az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított saját jogú nyugellátást 4százalékkal

kell felemelni.

Az emelésekről a nyugdíjfolyósító szervek hivatalból – külön határozathozatal nélkül –, a tárgyév január hónapjában esedékes évenkénti rendszeres nyugdíjemeléssel egyidejűleg intézkednek.

(Magyar Közlöny, 2005/171. szám)

Emelkedtek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

2006. január 1-jétől a 2006. január 1-je előtti időponttól megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek, valamint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege az alábbiak szerint emelkedik:

– 4,3 százalékkal emelkedik az átmeneti járadék összege, valamint a havi 77 400 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 77 400 forintot,

– a vakok havi 12 970 forintot el nem érő személyi járadéka havi 12 970 forintra emelkedik,

– a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül a rokkantsági járadék összege havi 1180 forinttal, a rendszeres szociális járadék összege a 2006. december 31-éig a 62. életévüket betöltő személyek esetében havi 1110 forinttal, egyéb esetekben havi 950 forinttal, a központi szociális segély összege havi 1110 forinttal emelkedik.

Az emelés részleteit tartalmazó 290/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a 2006. január 1-jétől a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 17 360 forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 11 970 forint.

A 2005. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 28 630 forint, a rendszeres szociális járadék összege havi 23 060 forint.

Aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, azt az emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Nyugellátások és a baleseti járadékok emelése

2006. január 1-jétől szintén 4,3 százalékkal emelkedik a 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátás. Ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátások külön-külön emelkednek 4,3 százalékkal.

A 291/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a 2005. december 31-ét követő, de 2007. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 25 800 forint. Ugyanezen időpontok között megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 25 800 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 26 960 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 27 950 forint.

A fent említett módon emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka is.

A 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadék 2006. január 1-jétől szintén 4,3 százalékkal emelkedik.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Nyugdíjszámítás

A 292/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítja társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet. A jogszabály meghatározza, hogy a 2005. december 31. és 2007. január 1. között megállapítandó saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset hány százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Ha a 2005. december 31-ét követő és 2007. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 174 000 forintnál több,

– a 174 001-198 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

– a 198 001-223 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,

– a 223 001-248 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,

– a 248 001-273 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát,

– a 273 001-298 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát,

– a 298 001-349 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát,

– a 349 000 forint feletti átlagkereset harminc százalékát

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

Az 1998. január 1. előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj feléledése esetén az özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől 55, 2007. január 1-jétől 60 százalékos mértékű, feltéve, hogy az özvegynek saját jogán nyugdíjat nem állapítottak meg.

Kivételes nyugellátást és kivételes nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt az érintett kérelmezhet. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak gazdálkodási szabályai

A kormány az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályait a 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosította. A jogszabály az év eleje óta hatályos.

(Magyar Közlöny, 2005/167. szám)

Nyugdíj-előtakarékosság

Az Országgyűlés az öngondoskodás, ezen belül is a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése, a nyugdíj-előtakarékoskodók választási lehetőségeinek bővítése, valamint a hazai tőkepiac fejlődési lehetőségeinek bővítése érdekében megalkotta a 2005. évi CLVI. törvényt a nyugdíj-előtakarékossági számlákról.

A Magyar Közlöny 168. számában megjelent törvény alapján nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére vonatkozó megállapodást az a természetes személy köthet, aki nem jogosult az Szja-tv. 3. §-ának 23. pontjában meghatározott nyugdíjra.

Az örökölhető nyugdíjpénzszámla kizárólag a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében vezethető. A nyugdíjpénzszámlán

– az előtakarékoskodó által befizetett vagy átutalt pénz,

– a nyugdíj-értékpapírszámlán és/vagy a nyugdíj-letétiszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozama, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenérték,

– az előtakarékoskodó másik számlavezetőnél vezetett nyugdíjpénzszámlájáról – a számlavezető által kiadott, az előtakarékoskodó nyugdíjpénzszámlája egyenlegéről kiállított igazolás alapján – érkező átutalás, és

– az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által – az előtakarékoskodó javára – átutalt előtakarékossági támogatás kerülhet jóváírásra.

Az előtakarékoskodó a számlavezetőnek

– Magyarországon, illetőleg az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamában kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra,

– magyarországi, illetőleg az EGT más tagállamának szabályozott piacára bevezetett értékpapírra,

– a Magyar Állam, illetőleg az EGT más tagállama által kibocsátott állampapírra, és

– pénzpiaci eszközre vonatkozó ügyletre adhat megbízást.

A számla megszűnése

A nyugdíj-előtakarékossági számlák megszűnnek:

– az előtakarékoskodó részéről történő felmondással,

– a számlavezető részéről történő felmondással,

– az előtakarékoskodó halálával.

Az előtakarékoskodó a nyugdíj-előtakarékossági számlák megszüntetésekor kérheti, hogy a számláján nyilvántartott pénzt egy másik számlavezető által vezetett nyugdíj-előtakarékossági számlákra utalják, igényelheti a pénz számára történő kifizetését, vagy kérheti a nyugdíjpénzszámla, a nyugdíj-értékpapírszámla és/vagy a nyugdíj-letétiszámla átalakítását ügyfélszámlává, bankszámlává, értékpapírszámlává és/vagy értékpapír-letétiszámlává.

(Magyar Közlöny, 2005/168. szám)

Nyugdíj, egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége

A 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet módosította a magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet, az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletet, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletet.

A módosításokat tartalmazó jogszabály rendelkezéseit először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/164. szám)