Átalakulás a cégnél

A gazdasági társaságokról szóló – 2006. július 1-jéig hatályban lévő – 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szabályozza egyrészt azokat az eseteket, amikor az adott gazdasági társaság tagjai úgy döntenek, hogy tevékenységüket más társasági formában, más társasággal együtt, a korábbi társaságból történő kiválással, illetve szétválással alakított társaságban kívánják folytatni, másrészt felsorolja azokat az eseteket, amelyekben – a tagok szándékától függetlenül – a más társasági formába történő átalakulás kötelező. Emellett általános rendelkezései között is találunk az átalakulással kapcsolatos előírásokat.

Az átalakulás általános szabályai

A társaságok alapítására vonatkozó rendelkezések alkalmazása

#?-:nbsp;

A Gt. – átalakulással kapcsolatos – alapvető rendelkezése szerint a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulásakor a gazdasági társaság alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Társasági forma megválasztása

#?-:nbsp;

Az előzőek értelmében tehát átalakuláskor is irányadó a társasági törvénynek az a rendelkezése, hogy gazdasági társaság alapítása kizárólag a Gt.-ben szabályozott formában lehetséges. Ennek megfelelően átalakulással létrehozható a jogi személyiség nélküli közkereseti és a betéti társaság, valamint a jogi személyiségű közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, valamint részvénytársaság.

Tagok száma

#?-:nbsp;

Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges átalakulásnál is.

Felelősség

#?-:nbsp;

Az átalakulás során is figyelemmel kell lenni a Gt.-nek arra az előírására, miszerint természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha például egy korlátolt felelősségű társaság átalakulása betéti társasággá a Gt. alapján kötelező (a kötelező átalakulás szabályozására összeállításunk későbbi részében térünk ki), és a korlátolt felelősségű társaság mindkét tagja adott esetben már beltag betéti társaságban (közkereseti társaságban), továbbá egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság tartozásáért korlátlan felelősséget vállalt, illetve egyéni vállalkozó, akkor a kötelezően létrehozandó új betéti társaságban csak akkor lehet beltag, ha a másik vállalkozásban fennálló jogviszonyát, illetve egyéni vállalkozását megszünteti.

Tilalmak

#?-:nbsp;

Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja az átalakulás eredményeként létrejött gazdasági társaságban sem, továbbá közkereseti és betéti társaság sem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Emellett – törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszemélyes gazdasági társaság nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese.

Társasági szerződés (alapító okirat)

#?-:nbsp;

Az átalakulással létrejövő cégek esetében is szükséges a társasági szerződés megkötése, illetőleg egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében az alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig az alapszabály elfogadása a Gt. szerinti, alábbiakban részletezett alakszerűségekkel.

Alaki követelmények

#?-:nbsp;

A társasági szerződést és az alapító okiratot – amelyet közjegyző által készített, avagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni – valamennyi tagnak (illetve alapítónak) alá kell írnia, azzal, hogy a tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.

A társasági szerződés (alapító okirat) tartalma

#?-:nbsp;

A társasági szerződés tartalma vonatkozásában is irányadók a Gt. alapításra vonatkozó, általános szabályai. E szerint a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni

– a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;

– a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével;

– a gazdasági társaság tevékenységi körét;

– a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;

– a cégjegyzés módját;

– a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét;

– a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; továbbá

– mindazt, amit a társasági törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

Bár a Gt. nem a fenti rendelkezések között tartalmazza, itt kell megemlíteni azt – az átalakuló gazdasági társaság tagjai jogosultságának védelmét biztosító, egyben a társasági szerződés tartalmi elemei vonatkozásában is irányadó – törvényi rendelkezést, miszerint az átalakulás során az egyes tagoknak (részvényeseknek) biztosított külön jogokat vagy előnyöket azonos tartalommal át kell venni a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződésébe (alapító okiratába), kivéve azt az esetet, ha az érintett tag (részvényes) erről írásban kifejezetten lemond.

Többlet tartalmi elemek az egyes társasági formák társasági szerződésében (alapító okiratában)

#?-:nbsp;

Közkereseti társaság

#?-:nbsp;

A társasági szerződésben – a Gt. 11. §-ában felsoroltakon felül szükség szerint – meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait.

Betéti társaság

#?-:nbsp;

A betéti társaság elnevezést – vagy annak "bt." rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a társasági szerződés tartalma vonatkozásában is.

Korlátolt felelősségű társaság

#?-:nbsp;

A társasági szerződésben – a Gt. 11. §-ának (1) bekezdésében felsoroltakon felül – meg kell határozni:

– a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét;

– a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét;

– a szavazati jog mértékét;

– az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját;

– a cégjegyzés módját;

– felügyelőbizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelőbizottság tagjait;

– könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét;

– a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét, emellett szükség esetén rendelkezik a társasági szerződés a következőkről is:

– a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről, valamint

– a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás), azok feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről;

– a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról;

– az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészekről;

– az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy annak korlátozásáról, illetve az átruházásnak a társaság beleegyezéséhez kötéséről;

– jogutódlás esetén az üzletrész átszállásának és az üzletrész felosztásának kizárásáról;

– az üzletrész bevonásának megengedéséről;

– a dolgozói üzletrészről és az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról;

– a határozatképesség szabályozásáról és a határozathozatal módjáról;

– a taggyűlésnek a székhelyen kívüli helyre történő összehívásának szabályozásáról, valamint az ülésen kívül történő határozathozatal határidejéről;

– annak az értékhatárnak a megjelöléséről, amely ügylet tekintetében a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik;

– az adózott eredmény felosztásáról és a társaság megszűnése esetén a tagoknak járó részesedés mértékéről, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek arányától;

– valamennyi tag feljogosításáról az ügyvezetésre és a képviseletre;

– az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról;

– a felügyelőbizottság létrehozása esetén az első felügyelőbizottság tagjainak kijelöléséről;

– könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló kijelöléséről; továbbá

– a törzstőkeemelés esetén az elsőbbségi jog gyakorlásának módjáról.

Részvénytársaság

#?-:nbsp;

A részvénytársaság elnevezését, a működési forma megnevezésével ("nyilvánosan működő részvénytársaság"; "zártkörűen működő részvénytársaság"), illetve rövidített elnevezésében "nyrt." vagy "zrt." rövidítésével a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A zártkörű részvénytársaság alapító okiratában – a Gt. 11. §-ának (1) bekezdésében felsoroltakon kívül – meg kell határozni:

– az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke befizetésének egyéb feltételeit;

– az alapítók nyilatkozatát a valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról;

– az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a részvények típusát és előállításuk módját, valamint a részvények más részvénytípusba tartozó részvényre történő átalakításának a szabályait;

– az igazgatóság tagjainak számát, az első igazgatóság tagjainak nevét és lakóhelyét;

– a felügyelőbizottság tagjainak számát, az első felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét;

– a könyvvizsgáló megbízatásának időtartamát és a részvénytársaság első könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét;

– a részvénytársaság cégjegyzésének módját;

– a közgyűlés összehívásának módját, továbbá a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;

– a részvénytársaság hirdetményei közzétételének módját;

– az alapítás várható költségeit, emellett szükség esetén tartalmazza az alapító okirat a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapító okirat szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló független könyvvizsgáló nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét);

– az egyes részvényfajtákhoz, illetve részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozását, a részvények más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényre történő átalakításának szabályait, valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét részvénysorozatonként;

– az alapítás során, illetve azt követően kibocsátandó átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat;

– az igazgatóság felhatalmazását az alaptőke felemelésére, meghatározva az igazgatóság által végrehajtható alaptőke-emelés legmagasabb összegét;

– az igazgatóság felhatalmazását összevont részvény kiállítására, illetve az összevont részvény megbontására;

– a névre szóló részvények átruházásának korlátozását vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötését;

– a részvények kötelező bevonásának, a Gt. 259. §-ának (5) bekezdése alkalmazásával összefüggésben szükséges, a törvényben elő nem írt eseteit;

– az igazgatóság felhatalmazását – a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban – közbenső mérleg elfogadására, amelyhez a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges; továbbá

– mindazt, amiről a részvényesek az alapító okiratban rendelkezni kívánnak.

Közös vállalat

#?-:nbsp;

A "közös vállalat" elnevezést – vagy annak "kv." rövidítését – a vállalat cégnevében fel kell tüntetni.

A társasági szerződésben – a Gt. 11. §-ának (1) bekezdésében felsoroltakon felül – meg kell határozni:

– a szavazati jog mértékét, gyakorlásának módját;

– az adózott eredményből való részesedés és a veszteség viselésének szabályait;

– a tag kilépése esetén az őt megillető vagyonhányad kiadásának feltételeit;

– a vállalat megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét, továbbá szükség esetén rendelkezik a társasági szerződés

– a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról (mellékszolgáltatás), azok tartalmáról, feltételeiről és a mellékszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén fizetendő kötbér mértékéről, továbbá

– olyan értékhatár meghatározásáról, amelyet meghaladó értékű ügylet tekintetében a döntés az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.

Átalakulási módok

#?-:nbsp;

A Gt. taxatíve felsorolja az egyes átalakulási formákat. E szerint gazdasági társaság átalakulásának minősül

– a gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és

– szétválása (különválás, kiválás) is – a más társasági formába történő átalakulás mellett.

Átalakulás közhasznú társasággá

#?-:nbsp;

A Gt. külön is tartalmazza, hogy a gazdasági társaság közhasznú társasággá is átalakulhat. Erre a külön előírásra azért volt szükség, mert a közhasznú társaságra vonatkozó szabályozást nem a társasági törvény, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza – a szabályozás hasonló a korlátolt felelősségű társaság Gt. szerinti szabályozásához –, azonban magát a társaságot a cégbíróság tartja nyilván.

Adók, illetékek

#?-:nbsp;

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság a Gt. átalakulást szabályozó fejezete szerint álakul át – törvény eltérő rendelkezése hiányában –, külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ez a rendelkezés értelemszerűen nem vonatkozik az átalakulás cégbírósági bejegyzéséért fizetendő eljárási illetékre, illetve a közzétételi költségtérítésre, mert azt az adott eljárási cselekményeknél – hirdetmény közzététel, bejegyzési kérelem benyújtása stb. – meg kell fizetni. (E kérdéskörre vonatkozó szabályokat összeállításunkban részletesen ismertetjük.)

Tilalmak, korlátozások

#?-:nbsp;

Jogutód nélküli megszűnés, a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése

#?-:nbsp;

A Gt. a jelen összeállításban vizsgált kérdéskör vonatkozásában fontos – elsősorban hitelezővédelmi szempontokon alapuló – tilalmakat is tartalmaz, amikor kimondja, hogy nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, továbbá a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették.

Korlát részvénytársaságokra

#?-:nbsp;

A részvénytársaságokat érinti az a korlát, miszerint részvénytársaság átalakulással – a részvénytársaságok egyesülését kivéve – csak zártkörűen alapítható.

Az "előtársasági" működés tilalma

#?-:nbsp;

Az átalakulás kapcsán további korlátozás, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság nem működhet előtársaságként, amely értelemszerű, hiszen az "új cég" bejegyzéséig a jogelőd keretei között folytatja a gazdasági tevékenységet az átalakuló vállalkozás. (A gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során az átalakulás folyamatban létét kifejezetten jelezni kell.) Az előzőek miatt pedig a jogutód gazdasági társaság működése megkezdésének időpontja nem lehet korábbi időpont, mint a cégbejegyzést követő nap.

Kötelező átalakulás

#?-:nbsp;

Amennyiben a gazdasági társaság a számviteli törvény szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével – azaz korlátolt felelősségű társaság esetében 3 millió, míg részvénytársaság esetében 20 millió forint összegnek megfelelő saját tőkével –, és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, úgy a gazdasági társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását.

Korlátolt felelősségű társaságnál haladéktalanul össze kell hívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére, illetve az előző bekezdésben megjelölt érték alá csökkent, valamint ha a társaság fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza, a törzstőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. Ha a törzstőke Gt. által előírt leszállítására azért nincs lehetőség, mert ezzel a társaság törzstőkéje a társasági törvényben meghatározott legkisebb összeg alá csökkenne, a taggyűlés köteles a társaságnak más társasági formában történő átalakulásáról vagy a társaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni.

Részvénytársaság esetén, ha az alaptőke leszállítására irányuló eljárás lefolytatását a cégbíróság rendelte el, a részvénytársaság az alaptőke leszállításának meghiúsulását követően – ha a kötelező alaptőke-leszállítás okai továbbra is fennállnak – köteles a részvénytársaságnak más társasági formába történő átalakulásáról vagy a részvénytársaság jogutód nélküli megszűnéséről határozni.

Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.

Az előzőek értelmében a gyakorlatban a korlátolt felelősségű társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá, míg a részvénytársaságnak korlátolt felelősségű társasággá kell átalakulnia.

A társaságok átalakulásának eljárási szabályai

Az átalakulásnak a Gt. szabályozása szerint szigorú, egyben kógens "menetrendje" van.

A társaság legfőbb szervének határozatai

#?-:nbsp;

A gazdasági társaság legfőbb szerve (közkereseti társaság és betéti társaság esetében a tagok gyűlése, korlátolt felelősségű társaságnál a taggyűlés, részvénytársaságoknál pedig a közgyűlés) az átalakulásról két alkalommal határoz.

A legfőbb szerv első ülésén hozott döntések

#?-:nbsp;

A legfőbb szerv első ízben – a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság előterjesztése alapján – azt állapítja meg, hogy

– a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával, illetve

– előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, továbbá

– dönt arról, hogy a gazdasági társaság milyen formájú gazdasági társasággá alakuljon.

Tájékoztatási kötelezettség

#?-:nbsp;

Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket is.

Az átalakulás dokumentumai

#?-:nbsp;

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással, a vezető tisztségviselők – a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott fordulónapra – elkészítik a következő dokumentumokat:

– az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,

– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét,

– a társasági szerződés (alapító okirat) tervezetét – amelynek megkötésére a jogutód gazdasági társaság tagjai jogosultak –, illetve

– a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.

A "második döntés"

#?-:nbsp;

Az előzőekben felsorolt tervezetek elfogadásáról – azok elkészítését követően – a társaság legfőbb szerve határoz (ez az ún. második döntése a legfőbb szervnek). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap – kivéve azt a korábbiakban már hivatkozott esetet, amikor az átalakuláshoz az érintett gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegét használja fel, mert ilyenkor ez az időtartam maximum hat hónap lehet.

A határozat tartalma

#?-:nbsp;

A második döntés alkalmával a vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján

– tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait (részvényeseit) a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és

– tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. Az említett elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérlegfőösszeg arányának figyelembevételével történik. Garanciális rendelkezés, hogy a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni. E határidő nem érinti azt az esetet, amikor a jogutód társaságban részt venni nem kívánó tagokkal kötött megállapodás harminc napnál későbbi időpontot jelöl meg, mert ilyenkor a szerződés szerinti határidőt kell irányadónak tekinteni a vagyonhányad kiadási határideje vonatkozásában.

Az átalakulás meghiúsulása

#?-:nbsp;

Bár az átalakulásról hozott első döntést megelőzően a társaságok minden valószínűség szerint felmérik az átalakítani kívánt társaság vagyoni helyzetét, a gyakorlatban mégis előfordulhat, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje – a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után – nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét. A Gt. előírása értelmében ilyenkor az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, ha a jogutód gazdasági társaság tagjai (részvényesei) az átalakulás érdekében a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig a különbözetet maguk bocsátják a gazdasági társaság rendelkezésére.

Közzétételi szabályok

#?-:nbsp;

A gazdasági társaság az átalakulásról hozott, fentiek szerinti, ún. második döntését követő nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követő lapszámban kell közzétenni. A közzétételt közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumnál lehet kezdeményezni levélben (1055 Budapest, Kossuth tér 4.) vagy telefaxon (441-3732), a megfelelő mértékű közzétételi költségtérítés befizetésének igazolása mellett (a költségtérítés mértéke jelenleg hirdetményenként 15 000 forint, erre a kérdéskörre a későbbiekben visszatérünk).

A vagyonmérleg-tervezet elkészítése

#?-:nbsp;

A Gt. az átalakulással kapcsolatos eljárási szabályok között általános előírásokat tartalmaz a vagyonmérleg-tervezetre, annak elkészítése módjára, az azokra vonatkozó speciális rendelkezéseket pedig a számviteli törvény határozza meg (erre a későbbiekben térünk ki).

A vagyonmérleg-tervezetek lehetséges eltérései

#?-:nbsp;

A társasági törvény alapján az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetétől bizonyos körben eltérhet, így

– az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulásával;

– az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulással; valamint

– az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra (részvényesre) jutó vagyonhányaddal.

A mérlegbeszámoló elfogadhatósága átalakuláskor

#?-:nbsp;

A vagyonmérleg-tervezeteket a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és azzal azonos bontásban kell elkészíteni. Bizonyos esetben az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. A beszámoló elfogadására akkor van lehetőség az átalakulás során, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg.

Átértékelési lehetőség

#?-:nbsp;

Az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti, ez azonban nem kötelező.

Könyvvizsgáló

#?-:nbsp;

Elsősorban hitelezővédelmi szempontból volt szükséges a Gt. megalkotásakor annak kimondása, miszerint a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és – ha a gazdasági társaságnál ilyen működik, a felügyelőbizottsággal is – ellenőriztetni kell, továbbá hogy a gazdasági társaság könyvvizsgálója nem végezheti el az említett ellenőrzést. Ez utóbbi tilalomhoz kapcsolódik az az előírás is, amelynek értelmében a létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Úgyszintén a hitelezők érdekét védi az a szabály is, miszerint a gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb értékben nem lehet meghatározni.

Kötelező előírások a könyvvizsgálóra

#?-:nbsp;

Lényeges, hogy az átalakulásban részt vevő könyvvizsgáló esetében is alkalmazni kell a Gt. könyvvizsgálókra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Ennek megfelelően

– az átalakulásban részt vevő könyvvizsgáló is betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja;

– természetesen a szóban forgó könyvvizsgáló is köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titok megőrzésére; valamint

– e könyvvizsgáló felelősségére is irányadóak a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk.-ban meghatározott felelősségi szabályok.

Jogutódlás

#?-:nbsp;

Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja, ami azt jelenti, hogy a jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is.

Hatósági engedélyezési eljárás

#?-:nbsp;

Lényeges, hogy amennyiben a gazdasági társaságnak hatósági engedély kiadása iránti kérelme van folyamatban, úgy a gazdasági társaság köteles az átalakulás elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. A hatósági engedély jogosultja a jogutód gazdasági társaság, kivéve azt az esetet, ha a hatósági engedély feltételeinek a jogutód nem felel meg.

Az átalakulás egyes társasági formákra vonatkozó, különös szabályai

Átalakulás korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá, részvénytársasággá

#?-:nbsp;

Alaptőke-összetevők szabad meghatározása

#?-:nbsp;

Abban az esetben, ha a gazdasági társaság – az előzőekben ismertetett eljárás eredményeként – arról döntött, hogy korlátolt felelősségű társasággá, közhasznú társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, akkor a jogutód gazdasági társaság vagy közhasznú társaság törzstőkéjének (alaptőkéjének) meghatározása során a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) arányára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

A vagyonleltár-tervezet többlettartalma

#?-:nbsp;

Az előzőekben meghatározott esetekben a jogutód gazdasági társaság vagyonleltár-tervezetében meg kell jelölni azokat a vagyontárgyakat, amelyek a saját tőkének a mérlegfőösszeghez viszonyított arányos értéke alapján a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét képezik majd.

Az átalakulási hirdetmény tartalmi elemei

#?-:nbsp;

Az átalakulásról szóló közlemény tartalma bővebb az általános (korábbiakban már részletezett) tartalomnál, mert abban meg kell jelölni részvénytársasággá történő átalakulás esetében a részvények típusát, fajtáját (osztályát) és névértékét, továbbá a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét is, közhasznú társasággá való átalakulás esetében pedig a közhasznú tevékenységet.

Részvénytársaság átalakulása más gazdasági társasággá, közhasznú társasággá

#?-:nbsp;

Kötelező döntés részvényátalakításról

#?-:nbsp;

Amennyiben részvénytársaság alakul át más gazdasági társasággá vagy közhasznú társasággá, úgy az átalakulásról hozott, a Gt. 64. §-ának (3) bekezdésben meghatározott döntés alkalmával dönteni kell a bemutatóra szóló részvények névre szóló részvényekké való átalakításáról is. (Az említett jogszabályhely értelmében – amelyre korábban már hivatkozunk – a vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető tisztségviselők előterjesztése alapján tételesen meg kell határozni az átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait – részvényeseit – a tervezett jegyzett tőkéből megillető hányadot, és tételesen meg kell állapítani a jogutód gazdasági társaságban tagként – részvényesként – részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját. Az elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a korábbi jegyzett tőke, illetve a saját tőke és a mérlegfőösszeg arányának figyelembevételével történik.)

Részvények érvénytelenné válása

#?-:nbsp;

A részvények az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzésével érvénytelenné válnak, és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról a cégbejegyzést elrendelő végzés kézhezvételét követő harminc napon belül a jogutód gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek gondoskodnia kell. Ennek során alkalmazandóak a Gt. 263. §-ának alábbi tartalmú rendelkezései:

– nyomdai úton előállított részvények esetén az alaptőke-leszállítás cégbírósági bejegyzését követő harminc napon belül az igazgatóság – zártkörűen működő részvénytársaság esetében a részvényesek írásban történő felszólításával, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében a hirdetményi lapban közzétett felhívással – felszólítja a részvényeseket részvényeiknek a hirdetményben megjelölt határidőn belüli benyújtására. A felszólítás ellenére be nem nyújtott részvényeket a részvénytársaság érvénytelennek nyilvánítja, és ezt a Cégközlönyben közzéteszi (az érvénytelenné nyilvánítással a részvényes részvényesi jogai megszűnnek); illetve

– az érvénytelennek nyilvánított részvények helyébe a részvénytársaság, ha szükséges, új részvényeket bocsát ki, és azokat értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Ha a részvények értékesítése a kibocsátásuktól számított hat hónapon belül nem vezetett eredményre, akkor az alaptőke leszállítása kötelező.

Korlátolt felelősségű társaság átalakulása közhasznú társasággá

#?-:nbsp;

Korlátolt felelősségű társaságnak közhasznú társasággá való átalakulása során az átalakulással létrejövő társaság társaságiszerződés-tervezetének elkészítése helyett elegendő, ha a tagok módosítják az átalakuló gazdasági társaság társasági szerződését. Ez a rendelkezés a szóban forgó gazdasági társaságok – írásunk korábbi részében már említett – hasonló jogi szabályozásával áll összhangban.

Átalakulás betéti társasággá

#?-:nbsp;

Az átalakulási hirdetmény tartalmi elemei

#?-:nbsp;

A gazdasági társaság betéti társasággá alakulásakor, az átalakulásról szóló közleményben az általános tartalmi elemeknél (lásd korábban) felsoroltakon kívül a kültagok vagyoni betétjének összegét is szerepeltetni kell.

Átalakulás közkereseti és betéti társaságok között

#?-:nbsp;

Közkereseti társaság betéti társasággá vagy betéti társaság közkereseti társasággá való átalakulása során az átalakulással létrejövő társaság társaságiszerződés-tervezetének elkészítése helyett elegendő az átalakuló gazdasági társaság társasági szerződésének módosítása. A szabályozás indoka itt az, hogy a két társasági formára lényegében azonos rendelkezések vonatkoznak – minimális, a Gt.-ben nevesített eltéréssel.

A Gt. által átalakulásnak nem minősített változás

#?-:nbsp;

A társasági törvény külön kiemeli, hogy nem minősül átalakulásnak a Gt. 104. §-ában meghatározott társaságiforma-változás.

Tagok kiválása a társaságból

#?-:nbsp;

Eljárás beltagok kiválása esetén

#?-:nbsp;

Az említett rendelkezés a tagkiválással kapcsolatos előírásokat tartalmazza, amelynek alapján, amennyiben a társaságból valamennyi beltag kiválik, úgy a társaság megszűnik, kivéve ha

– az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik; illetve

– a kültagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő társaságiszerződés-módosítást az első bekezdésben meghatározott, három hónapos határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

Eljárás kültagok kiválása esetén

#?-:nbsp;

Ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság megszűnik, kivéve ha

– az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik; illetve

– a beltagok elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságként való továbbfolytatását; és

– az ennek megfelelő társaságiszerződés-módosítást az első bekezdésben meghatározott, három hónapos határidő alatt a cégbírósághoz benyújtják.

A fenti esetek tehát – mint azt már említettük – nem tekintendők átalakulásnak a jelenleg hatályos szabályozás értelmében.

Az átalakulás speciális módjai

Összeállításunknak ebben a részében azokat a társasági törvényben szabályozott átalakulási folyamatokat foglaljuk össze, amelyek során az átalakulás résztvevője nem egyetlen társaság, hanem a folyamatban több társaság vesz részt úgy, hogy annak eredményeként vagy több társaságból egy, vagy pedig egy társaságból több gazdálkodó szervezet jön létre.

Gazdasági társaságok egyesülése

#?-:nbsp;

Gazdasági társaságok egyesülése lehetséges beolvadással vagy összeolvadással. A gazdasági társaságok egyesülése során az átalakulásra vonatkozó – előzőekben már részletezett – közös szabályokat és az átalakulással létrejövő társasági formára vonatkozó szabályokat a társasági törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Az egyesülésre vonatkozó általános szabályok

#?-:nbsp;

Tájékoztatási kötelezettség

#?-:nbsp;

Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok tagjainak (részvényeseinek) az átalakulás elhatározását követően az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok ügyeiről a társaságok vezető tisztségviselői minden, az átalakulással öszszefüggő felvilágosítást kötelesek megadni.

Könyvvizsgáló

#?-:nbsp;

Ha az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok úgy döntenek, akkor a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során valamennyi gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat, azonban itt is irányadó az a szabály, hogy az egyesüléssel érintett társaságok ún. állandó könyvvizsgálója az átalakulás során nem láthatja el a könyvvizsgálatot egyik gazdasági társaság tekintetében sem.

Eltérő jogosítványok

#?-:nbsp;

Az átalakulás során előfordulhat, hogy az egyesülő gazdasági társaságok közül egyes jogok (például a részvénykibocsátás joga) nem mindegyik gazdasági társaságot illetik majd meg. Az ilyen jogosultságok gyakorlása tekintetében kizárólag az a gazdasági társaság minősül jogelődnek, amely az adott joggal maga is rendelkezett. (Ebben a vonatkozásban tehát nem beszélhetünk általános jogutódlásról.)

Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

#?-:nbsp;

Az egyesülés során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénynek a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

Egyesülés beolvadással

#?-:nbsp;

Beolvadáskor a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

Törzstőke (alaptőke)-képzésre vonatkozó előírások

#?-:nbsp;

Beolvadás esetében a beolvadó gazdasági társaságnak az átvevő gazdasági társaságban lévő részesedésének névértékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni, továbbá tilos az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét (alaptőkéjét) megemelni a beolvadó társaság tulajdonában lévő saját törzsbetétek értékével, részvények névértékével. Mindezeken túl a Gt. tilalmazza azt is, hogy az átvevő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság törzstőkéjét, illetve alaptőkéjét megemeljék a beolvadó gazdasági társaság azon törzsbetéteinek értékével, illetve részvényeinek névértékével, amelyek az átvevő gazdasági társaság tulajdonát képezik.

A vagyonmérleg-tervezet tartalma

#?-:nbsp;

A fentiekben megjelölt részesedés értékét, illetve a törzsbetétek értékét, valamint a részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem lehet szerepeltetni.

Egyesülés összeolvadással

#?-:nbsp;

Összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra mint jogutódra száll át.

Társaságiforma-kényszer

#?-:nbsp;

Korlátozás, miszerint összeolvadás során csak és kizárólag az azonos társasági formájú gazdasági társaságok választhatnak a jogutód gazdasági társaságnak más – a korábbi társasági formától eltérő – társasági formát. Egyébként – például egy betéti társaság, valamint egy korlátolt felelősségű társaság összeolvadásakor – a jogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének társasági formájában jöhet létre – azaz a példánál maradva vagy betéti, vagy korlátolt felelősségű társaságként.

Törzstőke (alaptőke)-képzésre vonatkozó előírások, vagyonmérleg-tervezet

#?-:nbsp;

Összeolvadás esetében a gazdasági társaságok saját törzsbetéteinek értékét, részvényeinek névértékét, továbbá kölcsönös részesedésük értékét a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjének meghatározása során nem lehet figyelembe venni. Ezek esetében a Gt. 73. §-ának (5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, azaz a részesedés értékét, illetve a törzsbetétek értékét, valamint a részvények értékét a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében már nem lehet szerepeltetni.

Egyesülési szerződés tervezete

#?-:nbsp;

Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői – abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve mindegyik gazdasági társaság esetében az egyesülés mellett foglalt állást – elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét. A tervezetben meg kell határozni

– az egyesülő gazdasági társaságok nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, nevét és székhelyét;

– az egyesülés módját, a jogutód gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének (alapító okirata, alapszabálya elfogadásának) napját;

– beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében (alapító okiratában) szükséges módosításokat; illetve

– összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének (alapító okiratának) tervezetét.

Az átalakulási hirdetmény tartalma

#?-:nbsp;

Az egyesülésről szóló átalakulási közleményben az általános tartalmi elemeken kívül (lásd korábban) meg kell jelölni az egyesülés módját is.

Részvénytársaságok egyesülése

#?-:nbsp;

Az egyesülési szerződés tartalma

#?-:nbsp;

Részvénytársaságok egyesülésekor a Gt. az egyesülési szerződés korábban már megismert tartalmi elemein túl további tartalmi követelményeket ír elő. E szerint részvénytársaságok egyesülése esetében az egyesülési szerződésben meg kell határozni

– az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és a beolvadó részvénytársaság részvényesei számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítő készpénzfizetés mértékét, amely nem lehet több, mint a részvényesek számára a vagyonhányaduk alapján juttatott részvények névértékének 10 százaléka;

– az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályait;

– azt az időpontot, amelytől fogva a részvények az adózott eredményből való részesedésre jogosítanak;

– azokat a jogokat, amelyeket a jogutód társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek (így az alapítókat megillető előnyökkel, az elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvényfajtához fűződő jogokkal összefüggésben) vagy más értékpapír-tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat; továbbá

– azokat az előnyöket, amelyeket az egyesülő részvénytársaságok az igazgatóságnak, a vezető állású munkavállalóknak, illetve a felügyelőbizottság tagjainak nyújtanak.

Beszámolókészítési kötelezettség

#?-:nbsp;

Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg írásbeli beszámolót is kell készíteniük, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülés szükségességét, valamint a részvények cserearányát, és amennyiben az értékelésnek esetlegesen különös nehézségei voltak, úgy ezeket is meg kell jelölni a beszámolóban.

Kivonatok készítése részvényesi kérelemre

#?-:nbsp;

A részvényesek érdekét védő rendelkezés, miszerint a számukra megismerhető iratokról kérésükre, a részvénytársaság költségére teljes vagy kivonatos másolatot kell készíteni.

Könyvvizsgálói, független szakértői többletfeladatok

#?-:nbsp;

Részvénytársaságok egyesülésekor a vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát a részvénytársaság milyen módszerekkel határozta meg, ezek a módszerek külön-külön milyen értéket eredményeztek, és hogy álláspontja szerint ez a cserearány megfelelő-e. Ha pedig az értékelésnek különös nehézségei voltak, ezeket is ismertetni kell. Az előzőek szerint eljáró könyvvizsgálónak vagy más, az egyesülő részvénytársaságoktól független szakértőnek a részvénytársaságok megbízása alapján készített jelentésében nyilatkoznia kell az egyesülési szerződés tervezetében és a vezető tisztségviselők írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról is. A jelentésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó állásfoglalást is, hogy a tervezett egyesülés veszélyezteti-e a részvénytársaságokkal szembeni hitelezői követeléseknek a kielégítését.

Átváltoztatható kötvénnyel rendelkezők érdekvédelme

#?-:nbsp;

Ha az egyesülésben részt vevő valamely részvénytársaságnak (részvényesnek) átváltoztatható kötvénye van, illetve az egyesülési folyamatban ilyen értékpapír szerepel, akkor e kötvény esetében az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonosok számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogelőd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájárul saját jogosultsága megváltoztatásához. A tulajdonos ezen túlmenően az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelheti a jogutód részvénytársaságtól. Az előzőekben ismertetett előírásokat azonban nem kell alkalmazni akkor, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták egy esetleges egyesülés esetére az említett tulajdonosok helyzetét.

Eljárási szabályok

#?-:nbsp;

Az egyesülési folyamatban szereplő részvénytársaságok harminc nappal az egyesülési szerződés elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek

– az egyesülési szerződés tervezetét;

– az egyesülő részvénytársaságok vezető tisztségviselői által készített írásbeli beszámolót; valamint

– a könyvvizsgálónak, illetve a független szakértőnek az egyesülési szerződés tervezetére és az írásbeli beszámolóra vonatkozó álláspontját tartalmazó jelentést

benyújtani az egyesülő részvénytársaságok cégjegyzékét vezető cégbírósághoz.

Eljárás több részvényfajta, részvényosztály esetén

#?-:nbsp;

Előfordulhat, hogy az egyesülő társaságoknál több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik. Ilyenkor az egyesülést kimondó határozat meghozatala során a Gt. 238. §-át megfelelően alkalmazni kell. [A Gt. 238. §-ának (1) bekezdése alapján a közgyűlés olyan határozata, amely valamely részvénysorozathoz kapcsolódó jogot hátrányosan megváltoztat, akkor hozható meg, ha ahhoz az érintett részvénysorozatok részvényesei az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon külön is hozzájárulnak. Ennek során a részvényhez fűződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések – ide nem értve a 226/E § szerint kizárt szavazati jogosultságot – nem alkalmazhatók. A részvényesi jogok gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat az alapító okiratban (alapszabályban) kell megállapítani. A (2) bekezdés szerint a közgyűlés olyan határozata, amely a nyilvánosan működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatására irányul, csak akkor hozható meg, ha ahhoz a szavazatok egyenként legfeljebb egy százalékát képviselő részvényesek legalább háromnegyedes többsége – az alapító okiratban (alapszabályban) meghatározott módon – előzetesen hozzájárult.]

Hitelezővédelem

#?-:nbsp;

Az egyesüléssel érintett részvénytársaságok hitelezői – a Gt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával – biztosítékot igényelhetnek akkor, ha igazolják, hogy az egyesülés veszélyezteti követeléseik kielégítésének alapját, feltéve hogy az egyesüléssel érintett részvénytársaságok korábban nem nyújtottak számukra biztosítékot. (Az említett jogszabályi rendelkezést összeállításunk korábbi részében már ismertettük.)

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) szerint

#?-:nbsp;

Összefonódás

#?-:nbsp;

Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

A Tpvt. alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.

Közvetlen irányítás

#?-:nbsp;

A Tpvt. alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

Közvetett irányítás

#?-:nbsp;

A Tpvt. alkalmazásában közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás – vele együtt vagy önállóan – irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.

Vállalkozásrész

#?-:nbsp;

A Tpvt. alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok – ideértve a vállalkozás ügyfélállományát is –, amelyek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.

Engedély

#?-:nbsp;

A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni akkor, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző kétéves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által megvalósított – engedélykérési kötelezettség alá nem esett – összefonódásokat is. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni: kamatok és kamatjellegű bevételek; bevétel értékpapírokból: bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból, bevétel részesedésből, bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből, kapott jutalékbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége, továbbá egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.

Nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holdingtársaság, a vegyes tevékenységű holdingtársaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti – legfeljebb egyéves – irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányítási jogaikat nem vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.

Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles engedélyt kérni. Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. A hitelintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv engedélye iránti kérelemmel azonos időpontban kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

A vállalkozásoknak a Tpvt. 24. §-a szerinti összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

Elbírálási szempontok

#?-:nbsp;

Az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacra lépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre; az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait, és az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.

Kötelező engedélyezés

#?-:nbsp;

A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén.

Hatósági előírások az engedélyben

#?-:nbsp;

Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését. Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti. Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.

Engedély nélküli összefonódás

#?-:nbsp;

Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott – a Tpvt. 24. §-a szerint egyébként engedélyköteles – összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

Az engedély visszavonása

#?-:nbsp;

A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapul, vagy kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettséget.