Foglalkoztatói megállapodás
A fogyatékkal élő felnőttek számára szervezett képzés kivételével az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzéshez kizárólag olyan felnőttképzési intézmény részesülhet támogatásban, amely a felnőtt foglalkoztatásához vagy a felnőtt munkahelyének megtartásához szükséges képzésre megállapodást köt a foglalkoztatóval. A foglalkoztatási megállapodásban a foglalkoztató vállalja, hogy a képzésben részt vett felnőttel a szakképesítés megszerzését követő 3 hónapon belül, legalább 6 hónapra foglalkoztatási jogviszonyt létesít, illetőleg a foglalkoztatási jogviszonyát legalább 6 hónapig nem szünteti meg.
A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének felhasználásáról szóló 8/2003. (VII. 4.) FMM rendeletet módosító 21/2005. (XI. 18.) FMM rendelet szerint nem szükséges foglalkoztatási megállapodást kötni, amennyiben a képzésben részt vevő felnőtt a felnőttképzési intézménnyel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalja, hogy a szakképesítés megszerzését követő 3 hónapon belül önfoglalkoztatás keretében a maga számára munkahelyet hoz létre, illetve korábban önfoglalkoztatás keretében létrehozott munkahelyét legalább 6 hónapig fenntartja.
Önfoglalkoztatásnak kell tekinteni, ha a felnőtt egyéni vállalkozóként, vagy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott őstermelőként, vagy az ehhez kapcsolódó szolgáltatói tevékenység keretében, illetve gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként vagy szövetkezeti tagként végez munkát.
A felnőttképzési intézmény a megkötött foglalkoztatási megállapodásban, illetve felnőttképzési szerződésben foglaltak teljesítéséről köteles beszámolót benyújtani a pályázatot kiíró szervhez.
Egyedi döntés alapján támogatás nyújtható a Magyarországon bejegyzett, képzési, képzésfejlesztési célú közalapítvány részére
– a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személy képzéséhez,
– a szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó technikai feltételei fejlesztéséhez, valamint
– a szomszédos államokban élő magyarok felnőttképzésének fejlesztéséhez.
(Magyar Közlöny, 2005/151. szám)
Gyes melletti munkavállalás
2006-tól emelkedik a családi pótlék havi összege. A 152-es számú Magyar Közlönyben megjelent 2005. évi CXXVI. törvény a családi pótlék havi összegét a következőkben állapította meg:
– egygyermekes család esetén 11 000 Ft,
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 000 Ft,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 Ft,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 000 Ft,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 Ft,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 Ft.
A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló jogszabály lehetővé teszi, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathasson keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(Magyar Közlöny, 2005/ 152. szám)
A központosított közbeszerzési rendszer változása
A központosított közbeszerzési rendszert, valamint a központi beszerzőszervezet feladat- és hatáskörét módosította a 258/2005. (XII. 7.) Korm. rendelet. A jogszabály december 15-étől hatályos.
A változás szerint például ha az egyedi közbeszerzési eljárást az Európai Unió költségvetéséből támogatják, az intézmény köteles a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban megjelölni a projektre vagy programra vonatkozó adatokat. A központi beszerzőszervezet a keretmegállapodások hatálya alatt a keretmegállapodásos eljárás második részében indított eljárások eredményéről, illetve eredménytelenségéről, az ilyen módon megkötött szerződések teljesítéséről, illetve módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatala, illetve a Közbeszerzések Tanácsa útján az egyes keretmegállapodások hatályának lejártát követő 30 napon belül teszi közzé.
(Magyar Közlöny, 2005/157. szám)
Országkockázat tőkekövetelménye
Változott az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendelet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendelet. A 38/2005. (XI. 29.) PM rendelet melléklete tartalmazza az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listáját.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló korábbi rendeletet módosította az 57/2005. (XI. 29.) EüM rendelet. Ezek szerint a karcinogénként vagy mutagénként való osztályozást nem kell alkalmazni, ha kimutatható, hogy az anyag 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaz. Ha az anyag nincs karcinogénként vagy mutagénként osztályozva, úgy legalább a (2-)9-16 S-mondatokat kell alkalmazni. E megjegyzés a veszélyes anyagok közösségi jegyzékében szereplő bizonyos összetett kőolajszármazékokra vonatkozik.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
A könyvviteli szolgáltatást végzők által fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért és a nyilvántartásba vett adatok módosításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a nyilvántartásba vételi eljárás során kiadott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezés díját ezentúl nemcsak e célból rendszeresített készpénz-átutalási megbízáson (befizetési csekken), hanem banki átutalással is teljesíteni lehet. Erről a 39/2005. (XI. 29.) PM rendelet szól.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
A személy- és vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályozása
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályozásáról alkotott 2005. évi CXXXIII. törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre, valamint azok folytatóira terjed ki.
Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint magánnyomozói tevékenységet akkor folytathat – amennyiben e törvény kivételt nem tesz –, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara nyilvántartásba vette. Vállalkozás keretében természetes személy ilyen tevékenységet – ha e törvény kivételt nem tesz – csak a kamara tagjaként folytathat.
A szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség – ideértve a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát is – és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá - munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt - a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai
– nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak,
– egyéni vállalkozóként e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak.
Működési engedély, igazolvány
Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által a vállalkozás részére kérelemre kiadott működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás birtokában végezhető.
A rendőrség a működési engedély kiadását megtagadja, ha az egyéni vállalkozó, illetve a vállalkozás vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy törvény által szabályozott korlátozó rendelkezés hatálya alá esik, illetve ha a jogi személy vállalkozást jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltotta.
Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység személyre szóló, a rendőrség által kiadott igazolvány birtokában végezhető.
A törvény részletezi a működési engedély és igazolvány visszavonásának feltételeit, a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató kötelezettségeit, az ilyen tevékenységet végző vállalkozások feladatát, a magánnyomozói kamara felállítását, e tevékenység etikai normáit, valamint a törvényességi felügyelet szabályait.
(Magyar Közlöny, 2005/155. szám)
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal igazgatási szolgáltatási díjai
Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal előtt kezdeményezett, a 101/2005. (XI. 24.) GKM rendeletben felsorolt eljárásokért. Így például:
– az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékekkel kereskedelmi tevékenységet - kivéve a nemesfém ékszer- és díszműáru-kereskedelmi, ügynöki és bizományosi tevékenységet –, továbbá bármely áruval csomagküldő tevékenységet folytató kereskedőnek és üzletének, raktárának, tárolójának nyilvántartásba vételéért, adatváltozás bejegyzéséért, nyilvántartásból kérelemre való törléséért,
– a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel szabályozott utazásszervezői és -közvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéért, adatváltozás és nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások kötelező bejelentésének bejegyzéséért, nyilvántartásból kérelemre való törléséért,
– az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-a szerinti nyilvántartásba való bejegyzéséért, a nyilvántartás adataiban történt változások bejegyzéséért, a nyilvántartásból a tevékenység megszűnése miatt az R. 20. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kérelemre történő törléséért, valamint az ingatlanra vonatkozó használati jog értékesítésének az R. 23. §-a szerinti engedélyezéséért;
– a gázszerelők nyilvántartásáról szóló 26/2000. (VII. 28.) GM rendeletben szabályozott csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére jogosult gázszerelő nyilvántartásáért, a nyilvántartás adataiban történő változások bejegyzéséért, valamint a nyilvántartásból kérelemre való törléséért,
– az idegenvezetésről szóló 41/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet 3. § (1) és 7. § (2) bekezdésében szabályozott idegenvezetői névjegyzékbe történő felvételért, valamint az idegenvezetői igazolvány és azonosító kártya kiadásáért és másolat kiállításáért.
(Magyar Közlöny, 2005/153. szám)
A jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köre, a szolgáltatás módja és határideje
A 24/2005. (XII. 12.) MNB rendelet melléklete felsorolja azokat az információkat, amelyeket 2006. január 1-jétől a Nemzeti Bank számára szolgáltatniuk kell
– a pénzügyi intézményeknek,
– a befektetési vállalkozásoknak,
– a tőzsdének,
– a fent említett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepének,
– a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást teljesítő jogi személynek,
– a pénzügyi intézménynek nem minősülő, saját tulajdonú bankjegykiadó automatát (ATM), illetve készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személynek,
– a kötvényt kibocsátó önkormányzatnak, pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetnek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet magyarországi fióktelepének, valamint
– a Magyar Államkincstárnak.
(Magyar Közlöny, 2005/159. szám)
Kötelező jegybanki tartalék
A Magyar Nemzeti Bank módosította a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. (VI. 11.) MNB rendeletet. A 25/2005. (XII. 12.) MNB rendelet szerint például 2006. február 1-je után a tartalékköteles hitelintézet egy alkalommal, a jogszabályban megállapított határidőig írásban kérheti az MNB-től a megállapított kötelező tartalék összegének módosítását. Módosítási kérelem esetén az MNB megállapítja a tartalékköteles hitelintézet kötelező tartalékának végleges összegét, és erről írásban értesíti a tartalékköteles hitelintézetet. Az MNB a kötelező tartalék után fizetendő kamatot a teljesítési tárgyidőszakot követő hónap 2. MNB-munkanapján fizeti meg a tartalékköteles hitelintézetnek.
A tartalékköteles hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összegét, valamint a tartalékalap kiszámításához a tartalékköteles hitelintézet által szolgáltatott felügyeleti mérlegadatokat az MNB helyszíni és helyszínen kívüli vizsgálattal ellenőrizheti.
(Magyar Közlöny, 2005/159. szám)
Emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatala
A Magyarországon emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatala, forgalmazása és felhasználása során alkalmazandó szabályokat tartalmazza az 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2005/151. szám)
Gyógyhatású anyag vagy termék gyógyszerré minősítése
A külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagként vagy termékként nyilvántartásba vett termék emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerré történő átminősítését az Országos Gyógyszerészeti Intézet kérelemre indított eljárásban végzi.
Az 53/2005. (XI. 18.) EüM rendelet szerint gyógytermék a következő gyógyszerosztályba, illetve gyógyszertípusba minősíthető át az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint:
– orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer,
– hagyományos növényi gyógyszer.
Gyógyszerré minősíthető át a gyógytermék, ha gyógyhatása az OGYI-hoz – a nyilvántartásba vétel során – benyújtott dokumentációja szerint bizonyított.
(Magyar Közlöny, 2005/151. szám)
A használt- és szennyvízkibocsátók önellenőrzésiterv-készítési kötelezettsége
A használt- és szennyvízkibocsátónak önellenőrzési tervet és naplót kell készítenie. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzéséről szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet egyebek mellett az adatszolgáltatással és az önellenőrzéssel kapcsolatos részletes szabályokat rögzíti.
A december 21-én hatályba lépett jogszabály szerint az önellenőrzésre köteles kibocsátónak a tervet a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez jóváhagyásra be kell nyújtania. A terv a jóváhagyásban meghatározott időtartamig, de legfeljebb 5 évig érvényes. Az önellenőrzésre köteles kibocsátó az üzemnaplót évente folyamatosan köteles vezetni. A hatóság az üzemnapló vezetését ellenőrzi, és amennyiben megállapítja, hogy az nem felel meg a jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek, az üzemeltetőt a hiányosságok megszüntetésére kötelezi.
(Magyar Közlöny, 2005/156. szám)
Tüzelőberendezések működési feltételei
December 12-étől módosultak az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételei és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékei. A 28/2005. (XII. 7.) KvVM rendelet szerint, ha a rendelet hatálya alá tartozó berendezés nem megfelelő működése, vagy az ahhoz kapcsolt kibocsátáscsökkentő berendezés meghibásodása a kibocsátási határértékek túllépését okozza, az üzemeltető köteles a nem megfelelő működés bekövetkezését követően legkésőbb 24 órán belül visszaállítani a normál üzemmenetet. Ha ez 24 órán belül nem lehetséges, akkor
– a berendezést olyan tüzelőanyagra kell átállítani, amellyel a kibocsátási határértékek betarthatók, vagy
– a berendezés terhelését oly mértékben kell csökkenteni, hogy a kibocsátási határértékek betarthatók legyenek, vagy
– a berendezést le kell állítani.
A környezetvédelmi hatóságot a határérték-túllépésről az esemény bekövetkezését követő nyolc órán belül tájékoztatni kell. Ezt követően az esemény bekövetkezésének okát, valamint a megtett intézkedéseket tartalmazó jelentést 48 órán belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.
A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőnek a MEH egyetértésével benyújtott kérelmére legfeljebb 10 napi időtartamra engedélyezheti a nagyobb légszennyezőanyag-kibocsátást.
(Magyar Közlöny, 2005/157. szám)
Veszélyes anyagok vizsgálati módszerei
Módosult a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) EszCsM-KvVM-BM együttes rendelet. Az új szabályokat az 56/2005. (XI. 29.) EüM-KvVM-BM együttes rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
Audiovizuális köteles példányok tárolása
Az informatikai és hírközlési miniszter és a nemzeti kulturális örökség minisztere az audiovizuális köteles példány rögzítése, tárolása és külön hordozón történő rendelkezésre bocsátása kapcsán elrendeli, hogy a Nemzeti Audiovizuális Archívumnak (NAVA) az audiovizuális köteles példányt a NAVA-tv.-ben foglaltak szerint rögzíti, és a rögzített műsorszámról készült másolatot az archiválásig elektronikus formában, sugárzási minőségben kell tárolnia.
Amennyiben a rögzítés meghiúsul, illetve technikai vagy egyéb okból lehetetlen, a NAVA írásban felszólítja az érintett műsorszolgáltatót az audiovizuális köteles példány külön hordozón történő rendelkezésre bocsátására. A felszólítás a felhívásban megjelölt időszakban a műsorszolgáltató által nyilvánossághoz közvetített valamennyi audiovizuális köteles példány szolgáltatására vonatkozhat.
Az erről rendelkező 15/2005. (XI. 29.) IHM-NKÖM együttes rendelet 2006. január 1-jén lépett hatályba.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
Engedélyezett növényvédőszer-maradék növényeken
A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mérésekor a mintavételt végző növény- és talajvédelmi szolgálat a laboratóriumi vizsgálat eredményeit közzéteszi.
A módosítást tartalmazó 55/2005. (XI. 23.) EüM-FVM együttes rendelet előírja, hogy a vizsgálati eredményeket havonta, a laboratóriumi vizsgálati bizonyítvány kiállítását követő hónap utolsó napjáig a mintavétel helye szerint illetékes, belföldi rendeltetési helyre szánt behozatali küldemény esetén a rendeltetési hely szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
(Magyar Közlöny, 2005/152. szám)
Támogatás méhészeknek
A méhészeti tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozta a méhészeti támogatások igénybevételének részletes szabályait. Támogatás igényelhető a 108/2005. (XI. 24.) FVM rendelet alapján egyebek mellett méhészeti képzés országos koordinálásához, régiós rendezvények, nemzetközi szemináriumok, kongresszusok szervezéséhez és részvételhez, szaktanácsadó-hálózat kialakításához és működtetéséhez, méhegészségügyi ismeretek gyűjtéséhez és terjesztéséhez, elméleti ismeretterjesztéshez.
A támogatási kérelem folyamatos benyújtásának végső határideje 2006. szeptember 5-e, a hiánypótlások végső benyújtási határideje 2006. október 1-je.
(Magyar Közlöny, 2005/153. szám)
Támogatott szőlőirtás
Szőlőültetvények kivágására támogatás nyújtható abban az esetben, ha egy művelés alatt álló, borszőlőtermesztésre alkalmas szőlőtermő területen véglegesen felhagynak a szőlőtermesztéssel. A kérelmek benyújtásának határideje az adott borpiaci évre vonatkozóan 2006. február 15.
A támogatásról rendelkező 110/2005. (XI. 24.) FVM rendelet alapján a támogatást kizárólag olyan ültetvényre lehet igénybe venni, amelynek összefüggő területe legalább 0,1 hektár. A jogszabály felsorolja azokat a feltételeket, melyek megléte esetén nem igényelhető támogatás.
A támogatás mértéke:
– amennyiben a kivágandó ültetvény nagysága 0,1 ha és 0,25 ha közötti, és ez a kérelmező birtokában vagy használatában lévő teljes szőlőterület, a támogatás mértéke hektáronként legfeljebb 4300 euró,
– a 0,25 ha-nál nagyobb, vagy 0,1 ha és 0,25 ha közötti, de a kérelmező birtokában vagy használatában lévő nem teljes szőlőterületek esetében a hektáronkénti támogatás legmagasabb összegét a jogszabály tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2005/153. szám)
Környezetvédelmi és állatjóléti támogatás
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályai módosultak. A 112/2005. (XI. 29.) FVM rendelet alapján ezentúl állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás állatjóléti és -higiéniai célból a hatályos jogszabályokban meghatározott, az egyes állatfajok tartásának alapvető állatjóléti szabályaira vonatkozó előírások betartásából származó többletköltség részbeni ellentételezésére, illetve kieső jövedelem pótlására vehető igénybe. Ugyanazon évben egy tartási helyre vonatkozóan nem adható egyidejűleg állatjóléti jövedelempótló támogatás és alapvető állatjóléti szabályok betartására irányuló állatjóléti beruházási támogatás. Az állatjóléti jövedelempótló támogatás, valamint a környezetvédelmi beruházási támogatás, illetve kiegészítő állatjóléti szabályok betartására irányuló állatjóléti beruházási támogatás együttes odaítélése lehetséges. A környezetvédelmi célú és az állatjóléti célú beruházási támogatás együttesen adható.
A támogatási kérelemben a beruházással érintett állatlétszámot, de legfeljebb a támogatható állatlétszámot lehet feltüntetni. Támogatható állatlétszámnak azon állatok száma tekinthető, amely a tartási helyen egy időben – a szakmailag indokolt állománycsökkenés, állományváltás vagy értékesítés időszakát kivéve – a támogatási időszak minden évében legalább hat hónapig megtalálható. Borjú, illetve az utónevelt malac és hízósertés esetén a támogatható állatlétszámnak a tartási helyen egy időben legalább két hónapig tartott állatlétszám tekinthető.
A környezetvédelmi célú beruházási támogatást az az állattartó veheti igénybe, aki (amely) a támogatási időszak bármely időpontjában a nitrátrendelet alapján nitrátérzékeny területen üzemeltet tartási helyet, és erről rendelkezik a tartási hely szerinti területileg illetékes megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok igazolásával.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
Kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatása
A központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatásával kapcsolatos módosítást a 113/2005. (XI. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A kifizetési kérelmet egy példányban, a tárgyévre külön jogszabályban megállapított egységes terület alapú támogatási kérelem benyújtásával egy időben, minden évben április 1. és május 15. között, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon, külön eljárásban elbírálva, gazdálkodó szervezet esetében a székhelye, természetes személy esetén a lakhelye szerint illetékes megyei MVH kirendeltséghez kell benyújtani.
(Magyar Közlöny, 2005/154. szám)
Kedvtelési célú vízi járművek tervezése, építése
A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló korábbi jogszabályt módosító 102/2005. (XI. 30.) GKM rendelet a tervezés és építés tekintetében azokra a kész és félkész kedvtelési célú vízi járművekre, amelyek hajótesten mért hossza legalább 2,5 méter, de nem éri el a 24 métert.
A rendelet nem vonatkozik a kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművekre, beleértve a versenyzésre és edzésre szolgáló evezős csónakokat, a kenukra, kajakokra, gondolákra és vízibiciklikre, az 1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművekre, valamint azok túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzataira, a saját használatra épített vízi járművekre, feltéve, hogy a megépítésüket követő öt éven belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba az Európai Közösség piacán.
(Magyar Közlöny, 2005/155. szám)
A jegybanki alapkamat változásai
A jegybanki alapkamat változásainak figyelemmel kísérése minden vállalkozás szempontjából fontos, hiszen ezen alapul a késedelmi kamat számítása.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább a fentiekben meghatározott kamatot köteles megfizetni.
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.
A felek által a fentiekben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a fentebb említettek szerint meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.
Időszak
Mérték (%)
Hivatkozás
2000. I. 20.-2000. II. 29.
13
1/2000. (MK 6.) MNB közlemény
2000. III. 1.-2000. IV. 2.
12
2/2000. (MK 15.) MNB közlemény
2000. IV. 3.-2001. VII. 12.
11
3/2000. (MK 29.) MNB közlemény
2001. VII. 13.-2001. IX. 9.
11,25
1/2001. (MK 82.) MNB közlemény
2001. IX. 10.-2001. X. 24.
11
2/2001. (MK 100.) MNB közlemény
2001. X. 25.-2001. XI. 12.
10,75
3/2001. (MK 119.) MNB közlemény
2001. XI. 13.-2001. XII. 10.
10,25
4/2001. (MK 125.) MNB közlemény
2001. XII. 11.-2002. I. 7.
9,75
5/2001. (MK 141.) MNB közlemény
2002. I. 8.-2002. I 21.
9,5
1/2002. (MK 2.) MNB közlemény
2002. I. 22.-2002 II. 18.
9
2/2002. (MK 9.) MNB közlemény
2002 II. 19.-2002 V 21.
8,5
3/2002. (MK 24.) MNB közlemény
2002 V. 22.-2002 VII. 8.
9
5/2002. (MK 72.) MNB közlemény
2002 VII. 9.-2002. XI. 18.
9,5
6/2002. (MK 97.) MNB közlemény
2002. XI. 19.-2002. XII.16.
9
7/2002. (MK 144.) MNB közlemény
2002. XII.17.-2003. I. 15.
8,5
8/2002. (MK 159.) MNB közlemény
2003. I. 16-án
7,5
1/2003. (MK 6.) MNB közlemény
2003. I. 17.-2003. VI. 10.
6,5
2/2003. (MK 6.) MNB közlemény
2003. VI. 11.-2003. VI. 18.
7,5
3/2003. (MK 66.) MNB közlemény
2003. VI. 19.-2003. XI. 27.
9,5
4/2003. (MK 70.) MNB közlemény
2003. XI. 28.-2004. III. 22.
12,5
5/2003. (MK 138.) MNB közlemény
2004. III. 23.-2004. IV. 5.
12,25
1/2004. (MK 34.) MNB közlemény
2004. IV. 6.-2004. V. 3.
12
2/2004. (MK 42.) MNB közlemény
2004. V. 4.-2004. VIII. 16.
11,5
1/2004. (V. 4.) MNB rendelet
2004. VIII. 17.-2004. X. 18.
11
2/2004. (VIII. 16.) MNB rendelet
2004. X. 19.-2004. XI. 22.
10,5
4/2004. (X. 18.) MNB rendelet
2004. XI. 23.-2004. XII. 20.
10
5/2004. (XI. 22.) MNB rendelet
2004. XII. 21.-2005. I. 24.
9,5
9/2004. (XII. 20.) MNB rendelet
2005. I. 25.-2005. II. 21.
9,00
1/2005. (I. 24.) MNB rendelet
2005. II. 22.-2005. III. 29.
8,25
2/2005. (II. 21.) MNB rendelet
2005. III. 30.-2005. IV. 25.
7,75
3/2005. (III. 29.) MNB rendelet
2005. IV. 26.-2005. V. 23.
7,50
6/2005. (IV. 25.) MNB rendelet
2005. V. 24.-2005. VI. 20.
7,25
8/2005. (V. 23.) MNB rendelet
2005. VI. 21.-2005. VII. 18.
7,00
12/2005. (VI. 20.) MNB rendelet
2005. VII. 19.-2005. VIII. 22.
6,75
15/2005. (VII. 18.) MNB rendelet
2005. VIII. 23.-2005. IX. 19.
6,25
17/2005. (VIII. 22.) MNB rendelet
2005. IX. 20-tól
6,00
19/2005. (IX. 19.) MNB rendelet