Adóváltozások 2006-tól

Az alábbiakban adónemenként ismertetjük a 2006 januárjától hatályos új adózási szabályokat. Külön foglalkozunk az adózás rendjével, az adóigazgatás, -ellenőrzés megváltozott előírásaival.

Személyi jövedelemadó

Fogalmak, értelmező rendelkezések

Költségtérítés

A fogalmak és értelmező rendelkezések költségtérítésre előírása kiegészült azzal a kitétellel, miszerint nem minősül a magánszemély költségtérítésének az az összeg, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Nevesíti továbbá a törvénymódosítás a kiküldetést, a külföldi kiküldetést és külszolgálatból származó jövedelmet is költségtérítésként.

Üzemanyag-fogyasztás elszámolása

A törvénymódosítás következtében, az üzemanyag-fogyasztási norma elszámolásánál a műszaki szakértő által megállapított mérték helyett a gyártó által megállapított mérték is elszámolható a továbbiakban.

Nyugdíj

Új fogalom az értelmező rendelkezések körében, és az elkövetkezendőkben nyugdíjnak minősül:

– a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint – egyezmény hiányában is – az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel, továbbá

– a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás).

2005. július 1-jétől nyugdíjnak minősül a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék is, 2006. január 1-jétől pedig a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás).

Társas vállalkozás

A módosított adótörvény társas vállalkozásnak minősíti a közjegyzői irodákat is a továbbiakban, valamint az európai részvénytársaságot, ideértve az európai holding részvénytársaságot, az európai szövetkezetet és a lakásszövetkezetet egyaránt.

Falusi lakóház

A falusi lakóház fogalma jelentősen megváltozott a módosítás eredményeként. Eszerint

– falusi lakóháznak minősül a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet 1. számú mellékletének I. része szerint kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községben,

– az előző pontban említett melléklet II. része alapján, kiemeltnek nem minősülő településen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint falusias lakóterületnek minősített részeken, valamint

– a már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház), a hozzá tartozó területtel, épületekkel és helyiségekkel.

Hallgatói munkadíj

Hallgatói munkadíjnak minősül a továbbiakban az a bevétel, amelyben akkreditált iskolai rendszerű, illetve mesterképzésben részt vevő hallgató részesül az előzőekben szabályozottakon túl, nem feltétel azonban, hogy a képzés nappali tagozatos legyen.

Adóterhet nem viselő járandóságok

Szociális gondozói díj mentes része

Az adóterhet nem viselő járandóságok között a szociális gondozói díj adóterhet nem viselő része 120 000 forintra emelkedett – a 2005. adóévben hatályos 48 000 forint helyett.

Adóteher bevezetése korábban mentességet élvező tevékenység esetén

A szabadságvesztés-büntetése, előzetes letartóztatása idején munkát végző magánszemély e tevékenységéből származó bevétele 2006. január 1-jétől nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.

Adóalapba nem tartozó tételek

A személyijövedelemadó-törvény jövedelem, bevétel, költség meghatározására vonatkozó szabályozása változatlan maradt, a módosítás érintette azonban az adóalapba nem tartozó tételek körét.

A fentiek szerint adóalapba nem tartozó tételnek számít 2006. január 1-jétől a visszatérített adón, adóelőlegen túl a magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, valamint a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeg.

Azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tagja vagy a kedvezményezett rendelkezése alapján a pénztár működését szabályozó törvény előírásai szerint más ilyen pénztár vagy a Nyugdíj-biztosítási Alap részére utal át, úgyszintén adóalapba nem tartozó tételnek kell tekinteni.

Nem minősül továbbá adóalapba tartozó bevételnek – a kedvezményezett rendelkezése alapján – annak egyéni számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváírt összeg.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek kiszámítása

Az összevont adóalap részét képező nem önálló tevékenységből származó jövedelmek kiszámításánál nem kell figyelembe venni a jövőben azt a bevételt, amelyet * a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén, * az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben vagy * költségtérítés címén – ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését – a munkában töltött napokra, a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély, * 2006. január 1-jétől nem számolhat el költséget a magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén.

Többes munkaviszony

Ki minősül munkáltatónak?

Több munkáltató, illetve munkaviszony esetén 2006. január 1-jétől munkáltatónak az a munkáltató minősül, akivel (amellyel) a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll.

Abban az esetben azonban, ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a munkaidő a leghosszabb.

Ha pedig a munkaidő tartama azonos, vagy ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, azt a munkáltatót kell munkáltatónak tekinteni, ahol a magánszemély magasabb jövedelmet ér el.

Amennyiben a munkaidő és a jövedelem is azonos, akkor az tekintendő munkáltatónak, ahol a jogviszony korábban kezdődött – 2006. január 1-jétől számítva.

Jogviszonyok minősítése és minimálbér kapcsolata

A jövőben heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbér összegét.

Adóterhet nem viselő járandóságok

Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül 2006. január 1-jétől * a nyugdíj-előtakarékossági számla, * az erről szóló külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel a magánszemély (tulajdonos) nevén megnyitott és vezetett számla, valamint * az év első napján érvényes minimálbér, kivéve az Szja-törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért, * a mezőgazdasági termelő segítő családtagja, alkalmazottja részére juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része (a támogatásról külön jogszabály rendelkezik) adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, * a felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege – 2005. október 1-jétől - úgyszintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.

Eljárási szabályok önadózás esetén

A személyijövedelemadó-törvény önadózásra vonatkozó szakaszában a jogalkotó külön meghatározta, hogy a magánszemélyeknek adókötelezettségüket az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Bevallási kötelezettség teljesítése

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély – ideértve az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót is – a nem vállalkozói tevékenységből származó bevételeinek adója tekintetében, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély az éves adóbevallásában, és az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-éig, az adófizetési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves) bontásban teljesíti adóbevallási kötelezettségét, azzal, hogy a negyedéves gyakoriságú adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettséget a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.

Adóbevallást helyettesítő elszámolás megszűnése

Az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás lehetősége 2006. január 1-jétől megszűnt, a személyijövedelemadó-törvény erre vonatkozó szakasza hatályát vesztette.

Adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítás

Az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítására vonatkozó új szabályozás értelmében az a magánszemély sem tehet nyilatkozatot az adóhatósági adómegállapításra, akinek az adóévben olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott.

Végkielégítés

A magánszemély a jövőben a végkielégítés kifizetését megelőzően írásban nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy az úgynevezett megosztásos módszert nem kívánja alkalmazni. E nyilatkozatát első ízben a 2005. adóévben kapott végkielégítés esetén teheti meg. Amennyiben az adózó a következő évre áthúzódó végkielégítést abban az időszakban kívánja leadózni, nem választhatja az adóhatósági adómegállapítást. A végkielégítés összegéből a kifizetőnek 2006. január 1-jétől 18 százalék adóelőleget kell levonnia a megosztást vállaló adózó esetében.

Egyéb jövedelmek

Egyéb jövedelemnek minősül 2006. január 1-jétől a nyugdíj-előtakarékossági számlán kimutatott összeg abban az esetben, ha az meghaladja a számlatulajdonos által teljesített befizetések és az általa elhelyezett befektetési eszközök elhelyezéskor képviselt szokásos piaci értékének együttes összegét.

Adótábla

Az adó mértéke 1550000 forint jövedelem erejéig 18 százalék, ennél magasabb jövedelem elérése esetén 279 000 forint és az 1550000 forint feletti rész 36 százalékának együttes összege.

Adójóváírás

Jogosultsági határ

Az adójóváírás igénybevételének lehetősége jelentősen megváltozott, a jogosultsági határ az adóévre 1 500 000 forintra, a kiegészítő jogosultsági határ az adóévre 1 000 000 forintra módosult.

Adójóváírás-mértékek

Az alap-adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint változatlanul, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az előzőekben hivatkozott 1 500 000 forintos jogosultsági határt.

A 2340 forintos kiegészítő adójóváírás igénybevétele a maximum 1 000 000 forint vagy az az alatti jövedelmet elérő magánszemélyeket illeti meg.

Összevont adóalap adójának csökkenése

Az összevont adóalap adóját kizárólag a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő adóévi befizetésének a 30 százaléka csökkenti. A munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett összeg után a kedvezmény az idei évtől nem vehető figyelembe.

Változás a kedvezményrendszerben

"Sulinet" kedvezmény

A tandíj, a felnőttképzés, a lakáscélú, a tevékenységi, a személyi és családi, valamint a közcélú adományok kedvezmények igénybevételére vonatkozó szabályozás nem módosult. A törvénymódosítás következtében, kizárólag számítógép vásárlása esetén vehető azonban igénybe az úgynevezett "Sulinet" kedvezmény – az egyéb számítástechnikai eszközök kizárásával. A feltételek és az összeghatár nem módosult.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény eltartottanként abban az esetben illeti meg a magánszemélyt, ha az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három főt eléri. Összege jogosultsági hónaponként és eltartottanként 4000 forint 2006. január 1-jétől.

Biztosítási kedvezmény

A biztosítási kedvezmény húsz százalékkal emelt összegét nem kell visszafizetni, ha a levonását megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt.

Kedvezmények korlátozása

A kedvezmények korlátozása vonatkozásában 2006. január 1-jétől az alábbiak az irányadók:

Korlátozás családi kedvezmény érvényesítése esetén

Amennyiben a magánszemély családi kedvezményt érvényesít, és az adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme a következő korlátokat meghaladja:

– 6 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján sem haladta meg a három főt,

– 6 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,

– 7 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,

– 7 millió 500 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,

– 8 millió forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat főt,

akkor e magánszemély a kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja a jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20 százalékát.

Egyéb kedvezmények érvényesítése

Ha az éves összes jövedelem a 6 millió forintot nem haladja meg, a magánszemély

– a tandíj,

– a felnőttképzés díja,

– a számítógép-beszerzésre fordított összeg után,

– a közcélú adomány, valamint

– a biztosítások után

adókedvezményt összesen legfeljebb évi 100 ezer forint összegben érvényesíthet.

Amennyiben a magánszemély éves összes jövedelme a 6 millió forintot meghaladja, úgy a tandíj, a tevékenységi, a közcélú adományok és a biztosítások alapján adókedvezményt összesen legfeljebb évi 100 ezer forintnak, illetve a 6 millió forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó részének megfelelő összegben érvényesíthet.

A 6 500 000 forintot meghaladó éves összes jövedelem esetén a tandíj, a tevékenységi, a közcélú adományok és a biztosítások kedvezménye nem érvényesíthető.

Egyebekben az igénybe vehető kedvezmények együttes összege továbbra is legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.

Rendelkezés az adóról

Új szabályozási terület a módosított személyijövedelemadó-törvényben az adóról történő rendelkezés lehetősége.

2006. január 1-jétől az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár magánszemély tagja külön nyilatkozat (ún. önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat) alapján rendelkezhet az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról:

– az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély által a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint erejéig,

– az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély által tagi jogviszonyára tekintettel befizetett öszszeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint erejéig (ideértve mindkét esetben a munkáltatói hozzájárulás adóköteles részét is).

Eljárás tagsági jogviszony megszűnése esetén

Amennyiben a megjelölt számlát vezető pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt öszszeget a pénztár

– más pénztárba történő átlépés esetén a befogadó pénztárhoz a magánszemély javára továbbutalja,

– kilépés vagy nyugdíjszolgáltatás miatt a tagsági jogviszonyának megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a magánszemélynek kiutalja,

– a magánszemély halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illetőleg kedvezményezett vagy örökös hiányában az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény szabályai szerint a tagok egyéni számlái javára felosztja – azzal, hogy az összeg a pénztárra száll át.

Nyugdíj-előtakarékossági számla

A nyugdíjas évekre való felkészülés új eszköze az ún. nyugdíj-előtakarékossági számla, amelyre a személyijövedelemadó-törvény 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezése ad lehetőséget.

A nyugdíj-előtakarékossági számla tulajdonos magánszemély külön nyilatkozat alapján (ún. nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat) rendelkezhet az adóévben általa nyugdíj-előtakarékossági számlára – jelenleg kizárólag forintban - befizetett összeg 30 százalékának, de több nyugdíj-előtakarékossági számla esetében is legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből történő átutalásáról.

Mindkét rendelkezés vonatkozásában a következő előírásokra kell figyelemmel lenni:

– az adózó a nyilatkozatában több számla esetén is csak egy számlát jelölhet meg,

– a nyilatkozatokban meghatározott összeg átutalására kizárólag azokban az esetekben van lehetőség, ha a magánszemélynek az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótarozása nincs, illetve

– az a magánszemély, aki 2020. január 1. napja előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 000 forint átutalásáról rendelkezhet az adott adóévben.

Eljárás kettős rendelkezés esetén

Amennyiben a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatban is rendelkezik, de adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes öszszeg teljes átutalását nem teszi lehetővé, úgy az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem haladhatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt.

Adóelőleg

Őstermelő

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése vonatkozásában a kifizetőre, illetőleg a munkáltatóra irányadó közös szabályokban a jogalkotó meghatározta az őstermelői tevékenységből származó bevétel adatszolgáltatására vonatkozó adóévet követő január 31-i határidőt is.

Adatszolgáltatási kötelezettség

Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, a kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adóévet követő január 31-éig – magánszemélyenként, negyedéves bontásban – adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Adóelőleg csökkentése

A bevételt terhelő adóelőleg megállapításánál a kiszámított összeget csökkenti 2006. január 1-jétől a magánszemély által legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozat alapján, a havi adójóváírás, amely – figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is – az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka változatlanul, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint.

További feltétel, hogy az adott havi bér(ek) összege nem lehet több, mint a kiegészítő jogosultsági határként meghatározott összeg 1/12-ed része, továbbá a munkáltató, a kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve – nem haladhatja meg a kiegészítő jogosultsági határt.

Önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tagdíj

A magánszemély adókötelezettségei a bevételt terhelő adóelőleg megállapításánál oly módon változtak, hogy a kiszámított összeget a továbbiakban – 2006. január 1-jétől – nem csökkenti a negyedévben, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba a magánszemély által tagdíj címén befizetett és – a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal és a befizetésről a pénztár által kiállított bizonylattal – igazolt összeg 30 százaléka.

Egyéni vállalkozókat érintő változások

Adóelőleg alapja, költségek

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel és az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségek különbözete. A költségek tartalmazzák

– a vállalkozói kivétet,

– az értékcsökkenési leírás időarányos részét és

– az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget egyaránt.

Adóelőleg megfizetése

A vállalkozói személyijövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 5 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg az egyéni vállalkozó, feltéve hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak.

Bevallás

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély, valamint az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó is a nem vállalkozói tevékenységből származó bevételeinek adóelőlege tekintetében, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában kiegészítő tevékenységet folytató, továbbá az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély negyedéves bontásban, az éves adóbevallásában, a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be a fizetendő adóelőleg összegét.

Mentesség az adóelőleg fizetése alól

Továbbra sem kell az adóelőleget megfizetni, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladta meg a 10 000 forintot.

Az egyéni vállalkozó költségelszámolása

Az egyéni vállalkozó a 100 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó, kizárólag üzemi célú tárgyi eszközt, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadást egy összegben számolhatja el. * Teljes egészében levonhatóvá vált a helyi iparűzési adó összege akkor, ha a vállalkozónak nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. * A 2005. évi őszi módosítás óta költségként lehet elszámolni a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján az önkéntesnek nyújtott, de ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást akkor, ha azt az egyéni vállalkozó önkéntes vállalkozási tevékenysége érdekében alkalmazza. * A személygépkocsi általános normaköltsége 9 forintra emelkedett. * A járművek használatával kapcsolatos üzemanyagköltség csak számla alapján számolható el akkor, ha az üzemanyag áfáját levonják.

Az egyéni vállalkozó adózása

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó

A vállalkozói jövedelemadó megállapításának a fő szabályai nem változtak.

2006. január elsejével a jogalkotó bevezette a kétkulcsos, sávos adóztatást.

Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó 5 millió forintot meg nem haladó összegű adóalapig 10 százalék, 5 millió forint feletti adóalap után 500 ezer, illetve a meghaladó összeg 16 százalékát köteles megfizetni akkor, ha az alábbi együttes feltételrendszer teljesül:

– a vállalkozó nem érvényesít az Szja-törvény mellékletében biztosított beruházási hitel kamata után vállalkozói adókedvezményt,

– legalább egy főt foglalkoztat, továbbá

– az átlagos állományi létszám és az adóév első napján érvényes minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg legalább másfélszeresének megfelelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot megfizette és bevallotta.

Ha azonban a vállalkozó székhelye a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt leghátrányosabb kistérségben vagy leghátrányosabb településen van, akkor a minimálbér éves összegét kell figyelembe venni a számoláskor. A főállású – tehát a nem kiegészítő tevékenységet folytató – egyéni vállalkozó önmaga is foglalkoztatottnak tekinthető a kedvezőbb adózás miatt.

Az átlagos állományi létszám számítása

Az átlagos állományi létszám számításakor (a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót önmagát is beleértve akkor, ha a tevékenységét év közben kezdte vagy szüntette meg) az egyes munkavállalók munkaviszonyának első napja és a megszűnés közötti naptári napokat kell összegezni, majd azt az adóév naptári napjaival elosztva, két tizedesre kerekítve kell megállapítani. Ugyanakkor nem kell figyelembe venni az egyéni vállalkozónál történő számítás során azokat a munkavállalókat, akik korábban kapcsolt vállalkozásnál voltak foglalkoztatva, alkalmazva, vagy ott személyesen közreműködtek.

Az átlagos állományi létszám számításánál ugyanakkor nem kell figyelembe venni a munkavállaló 30 napon túli keresőképtelenségének, szülés miatt távollétének az időszakát. Az állományi létszám számításánál a havi minimálbér évesített összege egyenlő az éves legkisebb munkabér 12-szeresével.

Csekély összegű támogatás meghatározása

Új előírás, hogy az állami támogatásokra vonatkozó uniós előírások miatt csekély összegű támogatásnak kell tekinteni a kétkulcsos adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjának 10 százalékkal adózott adóalapja 6 százalékát.

Ha a 10 százalékos kulcsot alkalmazó egyéni vállalkozó más csekély összegű támogatásnak minősülő kedvezményt is érvényesít, akkor a támogatás adótartalma 5 millió forintig 10 százalék, az ezt meghaladó összeg után 16 százalék.

Bevétel

Ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztat, akkor a gyakorlati képzés minden megkezdett hónapja után a minimálbér 24 százalékával csökkentheti a bevételét – a tavalyi 20 százalékkal szemben.

Amortizáció

Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától az elidegenítés vagy a kiselejtezés napjáig lehet elszámolni. Ha például az elidegenítés év közben történik, akkor napi arányosítást kell alkalmazni.

Egyszerűsödött az év közben bevezetett, azonban 2005. január 1-jére visszamenőleges hatállyal alkalmazható azon törvényi rendelkezés, amelynek értelmében a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a már említett kormányrendelet szerinti leghátrányosabb kistérségekben, illetve településeken helyez üzembe tárgyi eszközt, személygépkocsi kivételével járművet, gépet vagy berendezést. A felsorolt esetekben egyösszegű értékcsökkenési leírást alkalmazhat azzal, hogy az eszközök beszerzési árának 1 százaléka, jármű esetén 3 százaléka csekély összegű támogatásnak minősül.

Veszteség

A veszteség elhatárolására későbbi bármely adóév vállalkozói jövedelmével szemben lehetőség van – azonosan az eddigi szabályozással. Ha a tevékenység megkezdésének ötödik évétől számítva az egyéni vállalkozó bevétele nem éri el az elszámolt költség felét, akkor a veszteség elhatárolása érdekében az adóhatóság engedélyét kell kérnie.

Változás, hogy 2006. január 1-jétől a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő az elhatárolt veszteségét az elhatárolást évét megelőző két év adóellenőrzéssel feltárt jövedelmével szemben is elszámolhatja.

Átalányadózás

Az átalányadózásnak mint adózási módnak a választhatósági feltételei nem változtak. Változás azonban, hogy 2006. január 1-jétől az átalányadózás szabályai szerinti adózást választó egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő az átalányadó összegét az átalány-költséghányad levonásával megállapított éves adóalap után a hatályos összevont adóalapnál alkalmazandó adótábla szerinti összegben állapítja meg. (Az átalányadózás egyéb törvényi feltételei nem változtak.)

Adóelőleg

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó változatlanul negyedévente köteles adóelőleget fizetni. A negyedévenként fizetendő adót az év elejétől számítva göngyölítetten kell megállapítani. Új rendelkezés, hogy az egyéni vállalkozónak a progresszív adóval terhelt vállalkozói kivét megállapításakor, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleg számításakor az érvényesíthető adókedvezményeket is göngyölítve kell figyelembe venni.

Emellett 2006. január 1-jétől, ha a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó az év első napjától számítva a negyedév végéig megfelel a kétkulcsos jövedelemadó alkalmazásának, akkor választása szerint – legfeljebb 5 millió forint adóelőleg összegéig – alkalmazhatja a 10 százalékos adókulcsot a negyedéves adóelőleg-fizetések során.

Bevallás

Az egyéni vállalkozónak ezentúl a saját maga által megállapított és meg is fizetett minden adóelőleget a negyedévet követő hónap 15. napjáig kell az adóhatóság felé bevallani.

Ugyancsak új szabály az is, hogy az egyéni vállalkozónak a külön adózó jövedelmei után a saját maga által megállapított adót a negyedévet követő hó 12-éig negyedévente kell megfizetni, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésétől függően negyedévente vagy havonta kell bevallani azt.

Egyéni vállalkozó elhalálozása

2004. évre visszamenőleges hatályú az a módosítás, miszerint az egyéni vállalkozó halála esetén özvegye vagy örököse is folytathatja egyéni vállalkozói igazolvány nélkül a vállalkozást akkor, ha egyébként azt elhunyt is vállalkozói igazolvány nélkül végezhette tevékenységét.

Munkáltatói juttatások

Természetbeni juttatás

A természetbeni juttatásokra vonatkozó új szabályozás – a korábbi, adózási előírások változatlanul hagyása mellett – 2006-tól kimondja, hogy az adóköteles természetbeni juttatások adókötelezettségének megállapításakor adóalapként az ingyenesen, illetve kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

A fentieken túlmenően, fél százalékról 1 százalékra emelkedett a reprezentációs keret, amelynek teljes évi összege nem haladhatja meg a 25 millió forintot.

Béren kívüli juttatások

A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a törvényben tételesen felsorolt, a munkavállalóknak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forint. Béren kívüli juttatás

– az adómentes üdülési csekk, illetve adómentes üdülési szolgáltatás értéke,

– az iskolarendszerű képzés címén a munkáltató által átvállalt képzés összege, amelyet a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni,

– az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba, illetve önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás nem adóköteles része,

– az adómentes iskolakezdési támogatás,

– a bírót, az igazságügyi, ügyészségi alkalmazottat és a köztisztviselőt a vonatkozó törvény alapján megillető adómentes ruházati költségtérítés,

– az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja,

– az adómentes bankszámlaköltség-térítés,

– a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke, valamint

– az ingyenes vagy kedvezményes helyi bérlet révén juttatott adómentes bevétel.

(A juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos felső korlát számításánál nemcsak a magánszemélynek, hanem munkaviszonyára tekintettel a családtagjainak adott juttatásokat is figyelembe kell venni.)

Biztosítások

Adókedvezmények

Továbbra is a törvény 7. számú melléklete írja elő azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén érvényesíthető a biztosítások adókedvezménye. A biztosításokkal kapcsolatos, új rendelkezése a törvénynek, hogy adókedvezmény igénybevételét alapozza meg az is, amikor a magánszemélynek a nyugdíj-, illetve életbiztosítási szerződésből származó jövedelmét az összevont adóalap részeként kell adó alá vonni.

Rendelkezési jog gyakorlása

A törvényben továbbra sem található meg valamennyi, a rendelkezési jog gyakorlásának nem minősülő lehetséges eset, csak a legjellemzőbben előfordulókat nevesíti a jogalkotó. Új szabályként mondja ki azonban a törvény, hogy nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának az az eset, amikor a szerződést úgy módosítják, hogy a magánszemély vagy más személy továbbra is jogosult az adókedvezmény igénybevételére.

Igénybe vett adókedvezmény visszafizetése

A magánszemélynek vissza kell visszafizetnie az élet- és/vagy nyugdíj-biztosítási díj után igénybe vett korábbi évek adókedvezményének 20 százalékkal növelt összegét akkor, ha a biztosítás feletti rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja.

Kiemeljük, hogy 2006-tól a szerződés részleges visszavásárlása is a rendelkezési jog gyakorlásának minősül, ami miatt az adókedvezményt 20 százalékkal növelten kell visszafizetni.

Visszafizetés lejárat előtti megszűnés esetén

Jelentős változás 2006. január 1-jétől, hogy a szerződés lejárat előtti megszüntetése esetén nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt akkor, ha a rendelkezési jog gyakorlása és a kedvezmény levonását megalapozó befizetés évének utolsó napjától számítva legalább 3 év eltelt.

A biztosító szolgáltatásának adómentessége

A biztosító szerződés szerinti szolgáltatása továbbra is adómentes. 2006. január 1-jétől azonban kamatból származó jövedelem jogcímén kell adó alá vonni az ún. maradékjogból származó, tehát a biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezéskor, de nem a biztosító szolgáltatásaként kifizetett azt az összeget, amelynek adója 2006-ban még 0 százalék, de 2007. január 1-jétől már 10 százalékra emelkedik.

Külön adózó jövedelmek

A hazai és uniós tőzsdei ügyletek vonatkozásában, a kapcsolódó törvényi fogalmak, úgymint kamat, árfolyamnyereség pontosításával egyidejűleg a tőzsdei ügyletek bevétele még 2006-ban is kamatként, 0 százalékkal adózik.

Új tartalommal jelenik meg ehhez kapcsolódóan az árfolyamnyereség fogalma. E szerint árfolyamnyereség az értékpapírt átruházó magánszemélynél a bevételnek az a része, amely az értékpapír megszerzésekor azért nem volt adóköteles, mert ahhoz a magánszemély a jegyzett tőke vagy saját tőke felemelése révén jutott hozzá, illetve az átalakulással kapcsolatban szerezte meg azt a jogutódnál.

Változó juttatások

9 ezer forintra emelkedett a magánszemélyeknek adható étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés költsége, és 4500 forintra nőtt a kizárólag készétel vásárlására fordítható utalvány értéke. Új elem, hogy az étel-ital automaták használatához a magánszemély részére elektronikus adathordozó biztosítható.

Adómentességek

A lakáshoz kapcsolódóan adómentes a jogszabályon alapuló, meghatározott személyi kört érintő távfűtési és közműfejlesztési támogatás. * 1 millió forintra emelkedik az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás összege. * A lakás-takarékpénztárakkal kapcsolatban adómentes a jóváírt kamaton felül a lakás-takarékbetétre fizetett kamat is. * A károk megtérítése, kockázatok viselése körében, ha a kártérítés jövedelmet pótol, akkor azt olyan jogcímen kell adó alá vonni, amilyen jövedelmet az ténylegesen pótol. * Adómentes jövedelem a donor díja, valamint a donor étkeztetésének a költsége. * Adómentes az állam által finanszírozott pénzügyi alapból támogatott felnőtt, illetve munkaerő-piaci képzésben részt vevő magánszemély képzésének támogatása, valamint a képzés ideje alatt nyújtott utazási, étkezési juttatása.

Társasági adó, osztalékadó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) módosításai elsősorban a versenyképesség javítását szolgálják, valamint a közösségi és belső jogharmonizáció következtében szükséges kiigazításokat tartalmazzák. A versenyképesség növelése érdekében 2006-ban 5 millió forint adóalapig 10 százalékra csökken a társaságiadó-kulcs. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér másfélszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe. Emellett 2006-tól az iparűzési adó 100 százaléka lesz levonható a társasági adó alapjából.

Belföldi illetőség

A Tao. 2. §-ának (3) bekezdése január 1-jétől a következő tartalommal érvényes: belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. A szövegpontosítás annak érdekében született, hogy egyértelmű legyen, amennyiben nincs Magyarország és a külföldi ország között egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, és a külföldi személy üzletvezetésének helye Magyarország, akkor a külföldi személyt belföldi illetőségűnek kell tekinteni. Ebben az esetben mind külföldről, mind belföldről származó jövedelme után belföldön adózik.

Kedvezményezett részesedéscsere

A Tao. 4. §-a 23/c pontjának módosítása a közösségi jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget. Az Európai Unió Tanácsa 2005. február 17-én módosította a 90/434/EGK tanácsi irányelvet, amely a tagállamban illetőséggel bíró társaságok átalakulásakor alkalmazandó közös adózási rendszerről szól (ez az ún. egyesülési irányelv). Az irányelv módosítása szükségessé tette, hogy a Tao. hatálya kiterjedjen arra az esetre is, amikor kedvezményezett részesedéscsere esetén a részesedést megszerző társaság már többségi részesedéssel rendelkezik, de további részesedést nem szerez. Ennek megfelelően a Tao. 4. §-ának 23/c pontja a következőképp módosul: kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint – szükség esetén – legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának (tagjainak), részvényesének (részvényeseinek), feltéve hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét, vagy ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli.

Vállalkozó munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet

2006. január 1-jétől új kedvezmény érvényesíthető a vállalkozó munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteknél. A kedvezményezettek körének pontos meghatározása érdekében a Tao. 4. §-a a következő 25. ponttal egészül ki: munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik.

Kedvezmények

A munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek csökkenthetik a vállalkozásukból származó adózás előtti eredményüket a tárgyévi adózás előtti vállalkozási nyereségük azon részével, amelyet a tárgyévben vagy a tárgyévet követő adóévben a cél szerinti tevékenység finanszírozására fordítanak.

Korlát

A fenti szabály azonban csak akkor alkalmazható, ha a cél szerinti tevékenység veszteséges. Ennek megfelelően önellenőrzéssel kell korrigálni azt a tévesen igénybe vett adókedvezményt, ami egy jövőbeni veszteségen alapult, de időközben a veszteség nem a tervezettnek megfelelően alakult [Tao. 9. § (2) bekezdésének e) pontja].

Képzőművészeti alkotás kedvezménye

Tovább bővül a képzőművészetet támogatók által igénybe vehető társaságiadóalap-kedvezmény köre. Korábban is választható volt az a kedvezmény, hogy a művészeti értékű képzőművészeti alkotás bekerülési értékével csökkenteni lehetett az adóalapot, de legfeljebb a tárgyévi beruházás értékének 1százalékával [Tao. 7. § (1) bekezdésének a) pontja].

Adóalap-csökkentés

Az új kedvezmény keretében az adózó az adóalapját öt éven keresztül az alkotás beszerzési értékének 20-20 százalékával csökkentheti. Az alkotás esetleges értékesítésekor vagy megsemmisülésekor a ráfordításként elszámolt öszszeg akkor csökkenti az adóalapot, ha nem áll fenn olyan körülmény, amelynek következtében a ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek.

Művészeti érték meghatározása

A művészeti értéket a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által működtetett művészeti zsűrik által kiadott okirat tanúsítja mindkét esetben. Kortárs képző- és iparművészeti alkotásnak minősül – hasonlóan a személyijövedelemadó-törvényhez – a naptári év első napján élő művész képző- és iparművészeti alkotása [Tao. 7. §-ának (22) bekezdése].

A szabály ismertetett módosításával a jogalkotónak kettős szándéka nyilvánul meg: a művészet közvetett támogatásán túl a művészeti tevékenységből származó jövedelmek láthatóvá tétele.

10 százalékos társaságiadó-kulcs

A versenyképesség javítását célozza az a 2006. január 1-jétől hatályos új rendelkezés, miszerint az adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalék adómértéket határoz meg a Tao. Az alacsonyabb adókulcs alkalmazásának azonban feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottai után – átlagban – legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének másfélszerese után fizessen nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, továbbá ne érvényesítsen a társasági adóra alapozott egyéb kedvezményt. * Ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet szerinti leghátrányosabb helyzetű 48 kistérségben vagy 235 településen található, akkor nem a minimálbér másfélszeresét, hanem csak a minimálbért kell elérnie a foglalkoztatottjai után bevallott átlagos járulékalapnak. A nyugdíjas személy a járulékfeltétel számításakor – tekintettel arra, hogy vele összefüggésben más járulékszabályok érvényesek – figyelmen kívül hagyható. Ebből az is következik, hogy akinek csak egyetlen nyugdíjas alkalmazottja van, nem élhet a 10 százalékos adókulcs alkalmazásával. * A 10 százalékos adókulcs alkalmazása – tekintettel arra, hogy feltételhez kötött – a közösségi szabályok alkalmazásában állami támogatásnak minősül. A törvény tartalmazza az állami támogatás összegének meghatározására vonatkozó előírást is, amelyet csekély összegű (de minimis) támogatásként határoz meg. Ennek összege a 10 százalékkal adózott jövedelem 6 százaléka (maximálisan 300 ezer forint). Az adóalapban érvényesített csekély összegű támogatások tartalmának meghatározását a jogszabály 19. § (6) bekezdésének a) pontja szabályozza. Ezt úgy kell meghatározni, hogy az összes említett adóalap-kedvezményt össze kell adni, és 5 millió forintig 10 százalékos, a feletti összegre 16 százalékos adókulcsot alkalmazva kell az adótartalmat meghatározni, és ezt az összeget kell csekély összegű támogatásnak tekinteni. A de minimis támogatás jellegéből fakadóan, a nem kizárólag belföldi árufuvarozó szállítási tevékenységet és egyes mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását, értékesítését, illetve a mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását, értékesítését végző adózók nem alkalmazhatják a kedvezményes 10 százalékos adókulcsot, és továbbra is a 16 százalékos adókulccsal adóznak.

Műemlék ingatlanok védelme

A képzőművészeti alkotások támogatásán túl, társaságiadóalap-kedvezményt lehet igénybe venni műemlék ingatlan felújításáért – természetesen csak abban az esetben, ha az ingatlan az adózó nyilvántartásaiban szerepel. E jogalkotói szándék következtében a Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki: az adózás előtti eredményt csökkenti a műemlékké nyilvánított ingatlannak az állam által garantált hitel igénybevételével történő helyreállítása, felújítása esetén az elszámolt kamat, de legfeljebb az adózó adózás előtti eredménye, feltéve hogy az adózó az ingatlant az eszközei között tartja nyilván. Lényeges azonban, hogy a bérelt ingatlan felújításához felvett hitel kamatára a kedvezmény nem érvényesíthető.

Osztalékadó

Figyelembe véve, hogy 2006. január 1-jétől megszűnik az osztalékadó – az átmeneti rendelkezések között fogalmazza meg a törvény, hogy a svájci illetőségű társaságnak 2005. július 1-jétől fizetett osztalékra azokat az előírásokat kell alkalmazni, amelyek a tagállami társaságokra vonatkoznak [Tao. 29/H §-ának (1) bekezdése].

Kamatirányelv

Az Európai Bizottság irányelvet fogadott el 2003-ban a magánszemélyek megtakarításból származó kamatjövedelmének adóztatásáról (2003/48/EK, kamatirányelv), amelyet 2005. július 1-jétől kell alkalmazni. Ebből kifolyólag születtek egyezmények nem tagállamokkal a tekintetben, hogy miként történik a más államban illetőséggel rendelkező magánszemély kamatból elért jövedelmének adóztatása. Ilyen megegyezés született Svájc és az Európai Unió között a tagállamok nevében. Az egyezmény lényege, hogy Svájc is alkalmazza a kamatirányelvet, azzal a kitétellel, hogy a Svájcban illetőséggel rendelkező társaságnak fizetett osztalékot is hasonlóan kezelik a tagállamok, mint más tagállamból származó osztalékot. Így az a szabály érvényesül a svájci társaságokra, mint az uniósokra.

Visszaigénylés

Az irányelv és a bírósági gyakorlat tette szükségessé a Tao. 29/H §-ának (2) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezéseket. Ha ugyanis egy tagállami társaság még nem rendelkezett két éve az előírt részesedéssel magyar székhelyű társaságban, de a kapott osztalék után megfizette az adót, majd a kifizetést követően teljesül az adómentesség időfeltétele, akkor a megfizetett adó 2005. november 7-étől visszaigényelhető az adóhatóságtól.

Adófizetési kötelezettség

Abban az esetben, ha a kifizető az osztalékot 2005-ben adómentesen fizeti ki, és időközben az adómentes kifizetés feltételei nem teljesülnek, úgy az adót a kifizetőnek meg kell fizetnie 2006-ban, függetlenül attól, hogy az osztalékadóra vonatkozó szabályok 2006. január 1-jétől hatálytalanok.

Fel nem osztható szövetkezeti vagyon

A Tao. 7. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor az a) pontban foglaltakat a szövetkezetnek a társadalmi szervezet igazolása alapján, a társadalmi szervezettől kapott támogatásra nem kell alkalmazni, ha annak forrása a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 17. §-ának (3) bekezdése, illetve az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján szövetkezettől kapott fel nem osztható vagyon. Ez a rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetkezeteknek a jogutód nélküli megszűnéskor, illetve átalakuláskor a fel nem osztható vagyont át kell adniuk más szövetkezetnek vagy szövetkezeti szövetségnek. A szövetkezeti szövetség a kapott fel nem osztható vagyont támogatásként átadhatja tagszövetkezeteinek, mégpedig adómentesen.

Beruházási adókedvezmények

2006. január 1-jétől az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 naptári évben. Korábban 10 adóévre volt érvényesíthető ez a kedvezmény. Ezzel a változással azok járnak jól, akiknek az üzleti éve eltér a naptári évtől. Az adókedvezmény időarányosan érvényesíthető az igénybevétel utolsó naptári évének arra a részére, amely már a következő adóév eleje.

Elismert versus szabályozott piac

Míg korábban az elismert piacon, addig 2006. január 1-jétől csak a szabályozott piacon kötött ügyletre elszámolt nyereség felével lehet az adóévi adózás előtti nyereséget csökkenteni [Tao. 7. § (1) bekezdésének e) pontja].

Szakképzési kedvezmény

2006. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka (korábban ez a mérték 20 százalék volt), ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve változatlanul 12 százaléka akkor, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a képzést.

Szabályozott piac

Szabályozott piacnak minősül a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket: * a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik, * rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, * a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.), * biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni), * a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák, * a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia), * a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről, * szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán.

Növényfajta-oltalom

2006. január 1-jétől bővült a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom alapján igénybe vehető adózás előtti eredményt csökkentő kedvezmény. Ezentúl az ún. növényfajta-oltalom alapján is jogosult lesz az adózó kedvezmény igénybevételére – a jogszabályban megfogalmazottak szerint [Tao. 7. § (1) bekezdésének sz) pontja]. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szabályozza azt, hogy milyen esetekben kell biztosítani a növényfajta-oltalmat. (A törvény értelmében az oltalom akkor biztosítandó, ha a növényfajta egynemű, megkülönböztethető, állandó és új.)

Adóellenőrzés, önellenőrzés

2005-ben csak akkor kellett módosítani az adóalapot, ha a költségtöbbletet az adózó bevételként számolta el, a bevételt pedig ráfordításként. Ezzel szemben 2006. január 1-jétől akkor is módosítani kell az adóalapot, ha az adózó több költséget számolt el, mint amenynyit elszámolhatott volna, és ezt a többletet az ellenőrzés évében költség, ráfordítás csökkenéseként kell elszámolni [Tao. 7. § (1) bekezdésének u) pontja].

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó mint adónem még nem szűnik meg 2006-ban, de gyakorlatilag a vállalkozásra tett gazdasági hatását mérsékli az a jogalkotói szándék, amelynek függvényében módosult a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének x) pontja. Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó által a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, feltéve hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása

Önkormányzatnak bérbe adott lakás

2006. január 1-jétől módosult az önkormányzatnak bérbe adott lakás után igénybe vehető kedvezmény [Tao. 7. §-ának (21) bekezdése]. A megszűnésig kedvezmény címén be nem fizetett adó arányos részét továbbra is vissza kell téríteni – ha az 50. hónapban szűnt meg a 60 hónapra kötött szerződés, akkor az 50 hónap alatt be nem fizetett adó 1/6-át kell késedelmi pótlékkal növelten befizetni.

Csökkentett kedvezmény

A szerződés megszűnését követő hónapokra csökkentett kedvezmény számolható el. Az előző példánál maradva az 50. hónapban megszűnt 60 hónapra kötött szerződés esetén az adóbevallásban még be nem vallott kedvezmény 1/6-a.

Alultőkésítés

A Tao. 8. §-ának (5) bekezdése értelmében az adózás előtti eredményt növeli a kapott kölcsön, valamint minden olyan kötelezettség, ami alapján kamatot kell fizetni. Ezek alapján idetartozik az az eset is, amikor csoportos számlavezetési megállapodás keretében a vállalatcsoporthoz tartozó tagvállalattal szemben kötelezettség áll fenn.

A 4 százalékos társasági adó megszűnése

A 2002. évi XLII. törvény értelmében 2006. január 1-jével hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 28. pontja, a Tao. 19. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 29/B §-ának (7) bekezdése. Az említett rendelkezéseket az adózó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek utolsó napja 2005-ben van. A külföldi tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével így megszűnik a csak általuk fizetett 4 százalékos társasági adó.

Változó értékcsökkenési leírás

Egyösszegű leírás értékhatára

100 ezer forintra nőtt (korábban 50 ezer forint volt) az az értékcsökkenési leírási korlát, amely egyedi értékű tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog és szellemi termék esetén egyösszegű leírást tesz lehetővé és az adóalapból is levonható - a számviteli törvény 2006. január 1-jétől hatályos módosítása következtében.

Tenyészállat

További változás, hogy a tenyészállatok 14,5 százalékkal írhatók le. Így az adózó a tenyészállat bekerülési értékét 100 százalékkal csökkentheti. Eddig erre csak akkor volt lehetősége, ha a tenyészállatot kivezette a nyilvántartásból.

Európai szövetkezet

2006. augusztus 18-ától új adóalannyal bővül a társaságiadó-alanyok köre, az európai szövetkezettel. A szövetkezetre az európai részvénytársaságra vonatkozó szabályok érvényesek. A 1435/2003/ EK rendelet alapján 2006. augusztus 18-ától alapítható európai szövetkezet, amely akkor válik a társasági adó alanyává, ha székhelye Magyarországon található. Ha székhelye más tagállamban van, de Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet, akkor a telephelye lesz a társasági adó alanya.

Jogharmonizációs záradékok a Tao.-ban

A Tao. 31. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat az uniós jogi aktusokat, amelyeknek a Tao. megfelelni hivatott. Ebből kifolyólag ugyanezen bekezdés a következő e)-f) pontokkal bővült: a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról, valamint a Tanács 2003/48/EK irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról.

Egyszerűsített vállalkozói adó

A 2002. évi XLIII. törvény (evatörvény) változásainak jelentős részét két tényező befolyásolta. Az egyik az Európai Unió álláspontja, miszerint nem lehet hátrányos helyzetbe hozni azokat az adóalanyokat, akik nemcsak Magyarországon, hanem az Unió más területén is folytatnak gazdasági tevékenységet. Eddig ezek az adóalanyok a közösségi adószám kiváltásának kötelezettségénél fogva elveszítették evaalanyiságukat. Ezt a hátrányos helyzetet feloldandó, 2006. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy az evaalanyok közösségi adószámmal rendelkezzenek.

A változásokat generáló másik jelentős tényező az új adó- és járulék-nyilvántartási rendszerrel való összhang megteremtése. Elsősorban a bevallásokkal kapcsolatos változások biztosítják ezt az összhangot.

Adóalanyok

A közjegyzőkről szóló, illetőleg a lakásszövetkezetekről szóló törvénnyel való összhang megteremtése miatt kibővül a törvény alanyi köre a közjegyzői irodával és a lakásszövetkezettel. A módosítás már a 2005. évet is érinti. A lakásszövetkezetek külön nevesítve jelennek meg adóalanyként a törvényben. Ez mindössze egy pontosítást jelent, mivel korábban szövetkezetként voltak adóalanyok.

Korlátozások

Az adóalanyi kör meghatározásánál korlátozó rendelkezéseket is bevezet a törvény. E szerint az adóalany akkor választhatja az evaalanyiságot, ha a megelőző két évben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra (hulladékkereskedők), vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására. Továbbá nem választhatja az evát akkor sem az adózó, ha az adóévben a hulladékkereskedelem kapcsán bevezetett, úgynevezett fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

Bejelentés

Az adóalany december 20-áig – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja.

A rendelkezés pontosítja, hogy az adóalany nemcsak bejelenti, hogy ki akar lépni az evaalanyiság alól, hanem a bejelentésre nyitva álló határidőig bejelentését vissza is vonhatja. A visszavonásra vonatkozó lehetőség már a 2005. évben is fennállt.