Személyes adataink védettek, felhasználásának alkotmányos és törvényi korlátai vannak. A személyes adatok védelméről és a közérdelű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) garanciális rendelkezése szerint személyes adatot kezelni csak törvényi vagy helyi önkormányzati rendelet felhatalmazásával vagy az érintett hozzájárulásával lehet.
Adatvédelem, adatkezelés, -továbbítás, összekapcsolás
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatvédelmi törvény szerint az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.
Az érintett jogai
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – bizonyos kivételektől eltekintve – a törlését. A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.
Adattörlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes, ha az érintett kéri,
– az adat hiányos vagy téves,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy
– az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, illetve
– azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.
Tiltakozási jog
Az érintett a törvényben felsorolt esetekben tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen. Például, ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik. Az adatkezelő – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította.
Bírósági út
Amennyiben valaki úgy ítéli meg, hogy személyes adatait valaki jogtalanul használja, bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
Kártérítés
Az adatkezelő, ha az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak kárt okozott, köteles azt megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
Személyes adat felhasználása jogszerűen
Az adatkezeléssel foglalkozó 1995. évi CXIX. törvény (Kkt.) az, amely megengedi a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás, piackutatás, valamint közvetlen üzletszerzés (direktmarketing) címen név és lakcímadat igénylését, illetve kezelését. Ez a törvény a szabad adatkereskedelmet tette főszabálylyá. Az 1992. évi LXIII. adatvédelmi törvény hatálybalépése után és az 1995. évi CXIX. törvény hatálybalépése közötti időben a már meglévő (az érintettek belegyezése nélkül tárolt) címlistákat elvileg meg kellett semmisíteni. Tekintettel azonban a név- és címlisták kiterjedt feketepiacára és a szankciók elmaradására, az 1995. évi CXIX. törvény a meglévő címlisták legalizálására (tehát az érintettek tájékoztatására) vagy megsemmisítésére egyéves határidőt adott.
Hozzájárulás az adatkezeléshez
Adataink adásvételét csak a kifejezetten erre irányuló személyes nyilatkozattal tudjuk megakadályozni. A kutató vagy üzletszerző cég az első megkeresésben köteles tájékoztatást adni arról, hogy az adatokat kitől szerezte és azokat milyen célból, hogyan kívánja felhasználni. A szövegben fel kell hívnia a figyelmet arra is, hogy az érintett miképpen tudja az adatainak további kezelését korlátozni (törlés vagy tiltólistára helyezés kezdeményezése). Mindezt elméletileg jól látható helyen és módon kell közölni.
A beleegyező nyilatkozatnak megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. Olyan információkon, amelyek birtokában az érintett eldöntheti, egyetért-e adatainak kezelésével. A tájékoztatás akkor tekinthető megfelelőnek, ha kiderül belőle, ki az adatkezelő, mi az adatkezelés célja, továbbítják-e valahová az adatokat, és azokat meddig őrzik meg.
Név- és lakcímadatok átvételének szabályai
A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény a közvetlen üzletszerző (DM) tevékenységet végző szervek számára három forrásból teszi lehetővé a név- és lakcímadatok megszerzését az érintettek előzetes beleegyezése nélkül:
– az országos személyiadat- és lakcímnyilvántartásból,
– nyilvános címjegyzékekből és kiadványokból – feltéve ha azok szerkesztésekor vagy adategyeztetésekor az érintettet tájékoztatták a direktmarketing célú adatfelhasználás lehetőségéről és a letiltás jogáról –, valamint
– más, DM-tevékenységet végző cégektől, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg.
A lakcímnyilvántartásból szerzett adatok
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából név- és lakcímadatok a törvény szempontjai szerint igényelhetők. A kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásból igényelt adat csak az igényléstől, illetőleg a legutóbbi egyeztetésből számított hat hónapon belül használható fel, illetőleg továbbítható.
Tájékoztatási kötelezettség
A jelenleg hatályos szabályozás alapján a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg (tehát minden kéretlenül kapott postai küldeményben) a címzettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte, milyen célra, meddig és hogyan használja fel, van-e adatátadási szándéka, igénybe vesz-e közreműködőt, valamint arról, hogy a címzettnek jogában áll adatainak felhasználását a megjelölt célra vagy annak tetszőleges részére bármikor, indokolás nélkül megtiltani.
Az adatkezelés megszüntetésének indokai
A személyes adatoknak az adott célból történő kezelését meg kell szüntetni, ha az a cél, amelyre az adatokat kérték, megvalósult, kivéve, ha az érintett az új cél megjelölésével az adatok további kezeléséhez írásban hozzájárult, valamint ha az érintett a megkereső szervezettel nem kíván együttműködni.
Adatok nyilvántartása, őrzése
Amennyiben az adatokat az azt igénylő másnak továbbadja, mind az adatátadónak, mind az adatot átvevőnek az érintett adatokról nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást az adatátvétel, illetve az adatátadás évét követő ötödik év végéig kell megőrizni.
Adatletiltás
Adataink kiadását a Belügyminisztérium, illetve a nyilvántartás szerveinél, valamint a direktmarketinggel foglalkozó cégeknél is letiltathatjuk.
Adatletiltás a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnál
A lakossági adatok legfőbb kezelője a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (KÖNYV). A KÖNYV-től a kereskedelmi és csomagküldő cégek vásárolják a címeket, de árulják listájukat a pénzintézetek, kamarák és különféle közszolgáltató cégek is. 1998-tól a hazai adatkezelők a jogszerűen kezelt adatállományukat legálisan adhatják el külföldre is. Amikor sorsjegyet, válasz-levelezőlapokat, kérdőíveket töltünk ki, aktívan hozzájárulunk adataink áramlásához.
Adataink kiadását, illetve egyéb módon történő felhasználását korlátozhatjuk, vagy meg is tilthatjuk, azonban az adatvédelmi biztos irodájához évek óta érkező ilyen tárgyú beadványok emelkedő száma arra enged következtetni, hogy a letiltás jogáról sokan nem értesültek.
Az állampolgárok a lakó- vagy tartózkodási helyük szerint illetékes jegyzőhöz (okmányirodához), vagy a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának Ügyfélszolgálati Irodájához (1094 Budapest, Balázs Béla u. 35.) címzett nyilatkozattal (ajánlott levélben vagy személyesen) megtilthatják, hogy személyes adataikat ilyen módon felhasználhassák. Kiskorú gyermek helyett a szülő (törvényes képviselő) nyilatkozhat.
Adatletiltás a direktmarketing tevékenységet végzőknél
Az 1995. évi CXIX. törvény alapján mindenkinek joga van adatainak további felhasználását megtiltani a direktmarketing tevékenységet végző cégnél, de ehhez az érintettnek, az adatait letiltónak kell közvetlenül ahhoz a céghez fordulnia, amely reklámjaival zaklatja. Ebben az esetben szerencsés, ha az, aki nem szeretne kéretlen leveleket, reklámajánlatokat kapni, levélben kéri a kéretlen reklámot küldőt arra, hogy törölje a nevét és címét a címlistájáról. Amennyiben a direktmarketinggel vagy piackutatással foglalkozó cég a tiltó rendelkezés ellenére sem szünteti meg a zaklatást, a panaszszal az adatvédelmi biztos hivatalához lehet fordulni.
Miután sokan akaratuk ellenére szerepelnek számos áruküldő és reklámcég címlistáján, valószínű, hogy nem elegendő az adatokat csak a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnál letiltatni, a reklámanyagok küldése csak akkor szűnik majd meg, ha valakinek türelme van minden újabb cég megkeresésére válaszolni, kérni adatai törlését és megtiltani azok továbbadását. A cégek kötelesek a listákról az adatokat törölni, beleértve a harmadik személy számára továbbadott adatokat is. A kérelmek illetékmentesek. Az adatkezelők kötelesek az érintettet írásban tájékoztatni a tilalmi listára helyezésről.
Ha valaki a megkeresésekre következetesen válaszol, az adott név és cím egy idő után már nem szerepelhet semelyik cég címlistáján – legalábbis a törvényesen és tisztességesen működőkén.
Tilalmi lista
A közvetlen üzletszerző szervnek nyilvántartást (tilalmi listát) kell vezetni azoknak az érintetteknek a név- és lakcímadatairól, akik megtagadták az együttműködést, illetőleg kérték adataik kezelésének az adott célból történő megszüntetését, vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetőleg az adatok átvétele után a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervénél éltek az adatletiltás jogával. A tilalmi lista célja annak biztosítása, hogy a rajta szereplő érintettek adatait ismételten ne vegyék át, harmadik személynek ne adják át, illetőleg ne vegyék új listára. A tilalmi listán szereplő érintettek részére küldemény nem küldhető, kivéve, ha a tilalom csak egyedileg meghatározott célra vonatkozik.
Telefonkönyvekben szereplő adatok nyilvánossága
A telefonkönyvekben szereplő adatok közvetlen üzletszerzés céljára történő felhasználásakor eltérő szabályokat kell alkalmazni a kapcsolatfelvétel módjától függően.
Amennyiben a telefonkönyvben szereplő előfizetők név- és lakcímadatait használják fel üzletszerzés céljára, és a kapcsolatfelvétel írásban történik, az adatkezelés a kutatás- és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény hatálya alá tartozik. AKkt. lehetővé teszi azt, hogy a közvetlen üzletszerző szerv kapcsolatfelvétel céljából felhasználjon "jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben, valamint kiadványban – így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő" név- és lakcímadatot. A törvény nem tiltja az adatok különböző szempontok szerint történő rendszerezését.
A listabróker tevékenység tilos
A közvetlen üzletszerző szerv által a nyilvános telefonkönyv adatainak kigyűjtésével, rendszerezésével létrehozott új adatkezelés azonban már nem minősül "jogszerűen nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállománynak", vagyis az nem adható át korlátozás nélkül más közvetlen üzletszerzőnek. A Kkt. ugyanis a közvetlen üzletszerző szervek közötti adatátvételt akkor teszi lehetővé, ha az érintett ezt az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta vagy tiltotta meg.
A közvetlen üzletszerző személyes adatokat csak törvényi feltételek megléte esetén adhat tovább. A Kkt. nem teszi lehetővé azt, hogy egyes cégek az általuk készített adatbázissal korlátlanul kereskedjenek (vagyis kizárja a listabrókeri tevékenységet). Ez alól a törvény csak két kivételt enged. Az egyik az előbb említett, az érintett tájékoztatását követő adatátadás. Emellett a törvény lehetővé teszi azt, hogy a közvetlen üzletszerző más szervet bízzon meg az adatok kezelésével, átvételével. Ez a rendelkezés azonban nem teszi lehetővé az üzletszerű adatbázis-kereskedelmet. Mivel egy adatkezelésnek nem lehet több adatkezelője, az adatok felvételét, rendszerezését végző szerv tevékenységét vagy adatfeldolgozóként, vagy adatkezelőként végezheti.
Telemarketing
A telefonkönyvben szereplő telefonszámok közvetlen üzletszerzési célú felhasználását (telemarketinget) a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény (Htv.) szabályozza. A Htv. alapján emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult. Amás módon történő megkereséshez nem szükséges előzetes hozzájárulás, azonban közvetlen üzletszerzés célját szolgáló közlemény telefonon vagy egyéb távközlési úton nem továbbítható annak az előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván semmilyen reklámanyagot.
Adatletiltás a telefonkönyvben
Mind a név- és lakcímadatok, mind a telefonszámok közvetlen üzletszerzési célú felhasználásának van ugyanakkor egy, a Htv.-ben meghatározott korlátja. A törvény alapján a távközlési szolgáltató az előfizető kérésére köteles a telefonkönyvben feltüntetni, hogy az érintett személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra. Amennyiben a telefonkönyvben ilyen jelzés szerepel, az érintett adatai sem a Kkt. szerinti, sem a Htv. szerinti közvetlen üzletszerzésre nem használhatók fel.
Direkt Marketing Szövetség
1995-ben néhány direktmarketing területén tevékenykedő cég szükségesnek és időszerűnek érezte a direktmarketing tevékenységgel foglalkozó társaságok önálló érdek-képviseleti egyesületének megalakítását. Így jött létre akkor 10 taggal a Direkt Marketing Egyesület, amely megfogalmazta az egyesület etikai kódexét. A társaság tagjai e "becsületkódex" szerint tevékenykednek, elhatárolódnak a szakmájuknak ártó, hitelrontó cégektől, szigorúan őrködnek "jó hírük" megtartása felett.