A design a piacgazdaságban
Az Európai Bizottság a formatervezés védelme tárgyában kiadott európai közösségi irányelv alapjául szolgáló szabályozási koncepciójában a formatervezési mintákat "piaci (marketing) eszközöknek" nevezte. A bizottság kiemelte, hogy "sok esetben éppen a formatervezés az a döntő tényező, amely meghatározza a termékek piaci sikerességét, s ezért azok az európai vállalkozások válnak különösen jövedelmezővé, amelyek számottevően beruháznak a formatervezésbe". Másfelől a becslések szerint napjainkban a sikertelen új termékek 85%-a esetében a kudarc összefüggésbe hozható a szegényes vagy hiányzó formatervezéssel.
Gazdasági és kulturális szerep
A formatervezés a gazdaság szinte valamennyi területén fontos versenyképességi kérdés. Mindazonáltal egyes ágazatokban (pl. gép-, jármű-, textil- és ruházati ipar, bútorgyártás, lakberendezés, háztartási gépek és áruk, szórakoztató elektronika) az átlagnál is nagyobb jelentőséghez jut. A legutóbbi idők fejleménye, hogy a formatervezés a számítástechnikában és az informatikában is tért hódított. A kis- és középvállalkozások számára a formatervezés különösen nagy esélyt kínál, a termék szellemesen, célszerűen, megnyerően kialakított formája számukra is megnyithatja az utat a piaci sikerhez.
A formatervezés nemcsak a piaci siker előfeltétele, hanem mindennapjaink – otthonunk, munkahelyünk, köztereink – tárgyi kultúrájának alakítója, jó esetben gazdagítója. Kellemes, emberhez méltó, kényelmes és esztétikus környezetünknek is fontos részei a formatervezett, tetszetős tárgyak.
Napjainkban Magyarországon mintegy két és fél ezer szakképzett formatervezőről tudunk. Egyharmaduk a vizuális kommunikáció területén talált munkát – azaz például reklámgrafikákat készít, cégek arculatkialakításában vesz részt –, közel ugyanennyien lakberendezőként, belsőépítészként keresik a kenyerüket, és csupán a fennmaradó kisebbség dolgozik a formatervezés hagyományosnak mondható területein.
Hazánkban a szervezett formatervező-képzés nagy hagyományra tekint vissza: a Magyar Iparművészeti Egyetem elődjében, az Iparművészeti Főiskolán Európában elsőként, 1951-ben alapították meg e szakot. Emellett jelenleg a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemen is lehet formatervező-művész diplomát szerezni, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem formatervező-mérnököket képez.
Mintaoltalom
A formatervezés a jogi védelem, azaz a mintaoltalom segítségével töltheti be gazdasági és kulturális szerepét. Az iparjogvédelmi oltalom biztosítja a formatervezési minta kifejlesztője számára a minta hasznosításához való kizárólagos jogot. E kizárólagos hasznosítási jog nélkül a formatervezési ráfordítások nem térülnének meg, hiányozna az alkotók erkölcsi és anyagi elismerése, továbbá a fogyasztóknak a termék formája szerinti tájékozódása és vásárlói döntése is megnehezülne. A formatervezési minták oltalmáról a 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) rendelkezik. E törvény hatálybalépését – azaz 2002. január 1-jét – megelőzően ugyanezt az oltalmi formát ipari mintaoltalomnak nevezték az 1978. évi 28. törvényerejű rendelet alapján.
A Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) 2000-ben 653 ipari mintaoltalmi bejelentést fogadott nemzeti úton és 472 bejelentést nemzetközi úton, ez az akkori rendben ugyanennyi számú mintára vonatkozott. 2004-ben 371 formatervezési mintaoltalmi bejelentés érkezett nemzeti úton, ez a 371 bejelentés viszont összesen 1290 mintát foglalt magában. Az oltalmazni kívánt minták számának növekedése – a bejelentések számának kismértékű visszaesése mellett – azt mutatja, hogy a bejelentők egyre nagyobb hányada él a több mintát tartalmazó bejelentés lehetőségével. A minták számának növekedése igazolja azokat a várakozásokat, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás – a nemzetközi trendekkel ellentétben – középtávon nem befolyásolja a nemzeti úton tett mintaoltalmi bejelentések számának alakulását. A hazai bejelentőknél az egyéni, a külföldieknél az intézményi eredetű bejelentések a meghatározóak.
2004-ben csupán 301 nemzetközi bejelentés érkezett, amely összesen 1388 mintát foglalt magában a 2003. évi 3390 mintával szemben. A nemzetközi bejelentések számának erőteljes csökkenése a közösségi mintaoltalmi rendszer "elszívó hatásának" tudható be.
A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a formatervezési mintaoltalom iránt viszonylag állandó – de nem kimagaslóan nagy – érdeklődés mutatkozik Magyarországon, amely csak lassan élénkül. Ahazaiaktól származó bejelentések száma egyértelműen elmarad a szellemi kapacitásoktól és a piaci lehetőségektől. A hazai bejelentéseknek csupán töredéke származik szakképzett formatervezőktől. A szabályozás megújítása, azaz az Fmtv. megalkotása valamelyest mindazonáltal elősegítette a helyzet javítását e téren is.
A design védelme az Európai Unióban
A design jogi védelmére vonatkozó tagállami szabályokat a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelv hangolja össze az Európai Unióban. Az Fmtv. ezzel az irányelvvel összhangban álló szabályokat tartalmaz.
A tagállami jogszabályok összehangolásán túl az Európai Unió megalkotta a minták jogi védelmére szolgáló azt a megoldást, amely a leginkább igazodik az egységes belső piac működéséhez: a formatervezési minták közösségi oltalmát.
Közösségi mintaoltalmi rendszer
A közösségi mintaoltalmi rendszert megteremtő 6/2002/EK rendelet 2002. január 1-jén lépett hatályba. A 6/2002/EK rendeletet az annak végrehajtását szabályozó 2245/2002/EK bizottsági rendelet, valamint a díjakat tartalmazó 2246/2002/EK bizottsági rendelet egészítette ki.
A közösségi mintaoltalmi rendszer – a védjegyek és a földrajzi árujelzők közösségi oltalmi rendszeréhez hasonlóan – a Közösség egész területére kiterjedő egységes oltalmat biztosít, azaz egyetlen bejelentés alapján, egyetlen, egységes eljárásban lehet olyan mintaoltalmat szerezni, amely megadását követően a Közösség egész területén azonos hatállyal rendelkezik. A közösségi mintaoltalom bevezetése lehetővé teszi, hogy a formatervezett termékek egységes elvek és egyforma versenyfeltételek mellett juthassanak az egységes belső piacra. A közösségi mintaoltalmi rendszer egyszerű, csupán néhány alakisághoz kötött eljárása ösztönözi a formatervezési alkotókedvet, és növeli a formatervezésbe fektetett ráfordításokat.
A 6/2002/EK rendelet alapvető jellemzője, hogy különbséget tesz lajstromozott, valamint – a magyar mintaoltalmi jogban ismeretlen – lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minta között. A közösségi mintaoltalom utóbbi formája külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő hatályú, a lajstromozott közösségi mintaoltalomnál jóval rövidebb időtartamú jogi védelmet. A lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintáknak – a lajstromozott közösségi mintákkal megegyező módon – meg kell felelniük a foglalt újdonság és az egyéni jelleg követelményének (6/2002/EK rendelet 5-6. cikk), ám a közösségi mintaoltalom lajstromozás nélküli formája esetén a minta jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosításának minősülő cselekmények ellen, ha azok a minta utánzásával valósultak meg.
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal
A közösségi mintaoltalmi rendszer működtetéséért – a közösségi védjegyrendszerrel megegyező módon – a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (angol rövidítésével: OHIM) felelős. Az OHIM 2003 januárja óta fogad közösségi mintaoltalmi bejelentéseket, ám a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minták elvileg a 6/2002/EK rendelet hatálybalépésének napjától megjelentek.
Magyarország csatlakozása a rendszerhez
Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozását követően a közösségi mintaoltalmak vonatkozásában a közösségi védjegyekkel megegyező helyzet állt elő, mivel a csatlakozás napját követően tett mintaoltalmi bejelentések Magyarország területére is irányuló mintaoltalmi igénynek számítanak, illetve a megadott közösségi mintaoltalmak hazánk területére is kiterjedő oltalmat biztosítanak. Emellett a csatlakozási szerződésnek megfelelően a csatlakozás napjától a csatlakozás előtt lajstromozott, illetve lajstromozásra bejelentett és lajstromozás nélkül oltalomban részesülő közösségi minták oltalma is kiterjedt Magyarország területére. Ennek feltételeit és különös szabályait a 6/2002/EK rendeletnek a csatlakozási okmánnyal megállapított 110a. cikke határozza meg.
A közösségi mintaoltalmi rendszer – egységes hatályának, illetve annak köszönhetően, hogy szabályozására tanácsi rendeletben került sor – nem igényelt kiterjedt szabályozást az Fmtv.-ben (l. a törvény VIII/A. fejezetét).
Közösségi mintaoltalmi bejelentések
A közösségi mintaoltalmi bejelentéseket magyar bejelentők mind az MSZH-nál, mind az OHIM-nál benyújthatják. Ha a bejelentést az MSZH-hoz nyújtják be, az MSZH értesíti a bejelentőt a benyújtás tényéről, időpontjáról és az átvett dokumentumokról, és a bejelentést az OHIM-hoz továbbítja. Ha a bejelentő a továbbítási díjat nem fizette meg, az MSZH figyelmezteti a bejelentőt a díj megfizetésére. Az MSZH a bejelentést csak a továbbítási díj megfizetését követően továbbítja. A bejelentés napja az MSZH-hoz történő beérkezés napja lesz, ha az MSZH két hónapon belül továbbítja az OHIM-nak a bejelentés iratait. Az MSZH a bejelentéseket csak a továbbítási díj megfizetését követően továbbítja.
Ha az MSZH-nál benyújtott bejelentés az OHIM-hoz két hónap elteltével érkezik meg, vagy a bejelentő bejelentését közvetlenül az OHIM-nál nyújtja be, a bejelentés napja az OHIM-hoz történő beérkezés napja lesz.
A közösségi mintaoltalmi bejelentéseknek közvetlenül az OHIM-hoz történő benyújtására elektronikus úton is van lehetőség. A bejelentési kérelmet és mellékleteit (a minta ábrázolását is) elektronikus formában kell az OHIM számára megküldeni (l.: http://oami. eu.int/en/design/efentry.htm).
A design nemzetközi lajstromozása
A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a WIPO-ban) 1999-ben fogadták el az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás új szövegét. Az új szöveget hazánkban a 2004. évi XC. törvény hirdette ki. Az Fmtv. ehhez a nemzetközi lajstromozási rendszerhez is jól illeszkedő szabályokat tartalmaz. * A Megállapodás előnye, hogy egyetlen nyelven, egyetlen bejelentéssel a Megállapodásban részes több – a bejelentő által megjelölt - államban, vagy akár az összes államban egyidejűleg igényelhető oltalom valamely ipari mintára (a Megállapodás ipari mintáknak nevezi a formatervezési mintákat). A bejelentő választhat, hogy bejelentését hol kívánja benyújtani: nemzeti hivatalán keresztül vagy a Nemzetközi Irodánál. A Megállapodás nem teremtette meg az ipari minták bejelentésének és oltalomban részesítésének egységes, valamennyi államra kiterjedő feltételeit, azaz rendelkezései csupán az eljárás nemzetközi szakaszát szabályozzák. * Az alaki vizsgálat elvégzését követően a szabályszerű bejelentés alapján a Nemzetközi Iroda a mintát haladéktalanul lajstromozza; a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a lajstromozás napjától azonos hatályú a megjelölt szerződő államok nemzeti hivatalainál szabályszerűen benyújtott mintaoltalmi bejelentéssel. A lajstromozásról a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl, majd a bejelentésben megjelölt szerződő államokat értesíti. A megjelölt szerződő államoknak hat – amennyiben élnek a genfi szöveg által biztosított erre irányuló nyilatkozattételi lehetőséggel, tizenkét – hónap áll rendelkezésükre, hogy a Nemzetközi Iroda számára értesítést küldjenek arra nézve, hogy a nemzetközi bejelentésben szereplő minta nem felel meg a saját nemzeti joguk szerinti oltalmazhatósági feltételeknek, vagyis – a Megállapodás szóhasználatával élve – a nemzetközi lajstromozás hatályát területükre kiterjedően elutasítsák. Ha a megjelölt állam ilyen értesítést nem küld, vagy az értesítést visszavonja, a nemzetközi lajstromozás ebben a szerződő államban a nemzeti úton megadott mintaoltalommal azonos hatályúvá válik. Az oltalmi idő kapcsán utalni kell arra, hogy a genfi szöveg az oltalomnak a szerződő államokban fennálló legrövidebb időtartamát – megújítás esetén – a korábbi szövegben megállapított tíz évtől eltérően, a nemzetközi lajstromozás napjától számított tizenöt évben határozza meg. * A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket az Fmtv. VIII/B. fejezete tartalmazza. * Amint arra már utaltunk, a magyar bejelentők nemzetközi mintaoltalmi bejelentéseiket mind az MSZH-nál, mind pedig a Nemzetközi Irodánál előterjeszthetik. Ha a bejelentést az MSZH-hoz nyújtják be, az MSZH értesíti a bejelentőt a benyújtás tényéről és időpontjáról, és a bejelentést a Nemzetközi Irodához továbbítja. A továbbítás tényéről az MSZH szintén értesíti a bejelentőt. A továbbításért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni. Ha a bejelentő a továbbítási díjat nem fizette meg, az MSZH figyelmezteti a bejelentőt a díj megfizetésére. Ha az MSZH által átvett és továbbított bejelentés egy hónapon belül a Nemzetközi Irodához beérkezik, a bejelentés napja az MSZH-hoz történő benyújtás időpontja lesz. * Ha az MSZH a bejelentést egy hónap elteltével továbbítja, vagy a bejelentő bejelentését közvetlenül a Nemzetközi Irodánál nyújtja be, a bejelentés napja a Nemzetközi Irodához történő beérkezés napja lesz.
A design oltalma az Fmtv. alapján
Az Fmtv. a közösségi irányelv 1. cikkével összhangban határozza meg a minta és a termék fogalmát [1. § (2)–(3) bek.]. A törvény szerint formatervezési mintának számít valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek vagy a díszítésének a külső jellegzetességei eredményeznek. Nem követelmény, hogy a termék megjelenése – a minta – a termék rendeltetésszerű használata során szabad szemmel látható, érzékelhető legyen (ez csak az Fmtv. 5. §-ában szabályozott speciális esetben – az összetett termékek alkotóelemeinél – számít oltalmazhatósági feltételnek). Nem köti a törvény a formatervezési minta fogalmát, illetve oltalmazhatóságát esztétikai kritériumok teljesítéséhez sem. A funkcionális, azaz a termék műszaki megoldásával összefüggő külső jellegzetességek is oltalmazhatók; a termék új és egyéni jellegű megjelenésétől nem tagadható meg az oltalom pusztán azért, mert valamely műszaki megoldással párosul, abból adódik. A termék megjelenése minősül mintának; a megjelenés nem korlátozódik a formára, a termék alakjára; egyéb külső jellegzetességek (pl. a felhasznált anyagok sajátosságai vagy a színek) is oltalomképesek lehetnek. A minta egyaránt lehet síkbeli és térbeli.
Termék
Terméknek számít az Fmtv. szerint bármely ipari vagy kézműipari árucikk. Valamely készlet (pl. bútorgarnitúra vagy étkészlet) tekinthető egyetlen, egységes árucikknek is a forgalmazási viszonyok tükrében, a bejelentő választása szerint. Az ipari és a kézműipari árucikk kifejezés megfelel az irányelvnek, és valamelyest visszaidézi az e tárgyban kiadott első magyar jogszabály, a kereskedelemügyi miniszter 107.709/1907. Ker. M. rendeletének hagyományos szóhasználatát is. Mivel a minta szerinti termék lehet kézműipari, azaz kézműves munkával létrehozott árucikk is, nem indokolt az "ipari" jelző használata a minta és a mintaoltalom megnevezésében. Ebből következik továbbá, hogy az ipari alkalmazhatóság nem feltétele az oltalomnak.
Az Fmtv. értelmező jelleggel, példálózva a termékek közé sorol több olyan dolgot is, amelyeknél ez a joggyakorlat biztonsága miatt szükségesnek látszik. A csomagolás és az ún. kikészítés (vagyis mindaz, amit a terméknek a fogyasztók számára való "tálalásához", felkínálásához felhasználnak) a mai piaci viszonyok között fontos tárgya a formatervezésnek. Ugyanez áll a grafikai jelzésekre és a nyomdai betűformákra is. A törvény azt is egyértelművé teszi, hogy azok a részelemek is terméknek tekintendők, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak; ez azt jelenti, hogy megjelenésük önállóan is mintaoltalom tárgya lehet.
Noha a számítógépi program nem tekinthető terméknek, ez nem akadálya a számítástechnika alkalmazásához kötődő minták (pl. menüsorok, ikonok, képernyő-grafikai kialakítások) oltalmának.
Minta szerinti termék
A minta szerinti termék az a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül [l. az Fmtv. 6. §-ának (2) bek.-ét]. Mivel a minta mindig valamely termék megjelenése, nem függetleníthető, nem vonatkoztatható el a terméktől. Másfelől a mintaoltalom – szemben a védjegyoltalommal – nem korlátozódik szükségképpen (még főszabályként sem) a mintaoltalmi bejelentésben megnevezett termékre; nincs olyan kapcsolat a minta és a mintaoltalmi bejelentésben megjelölt termék között, mint a védjegy és árujegyzéke között.
Összetett termék
Elsősorban az Fmtv. 5. §-ának alkalmazásában van jelentősége az összetett termék definíciójának. E meghatározás elsősorban azt jelöli meg az összetett termékeket megkülönböztető sajátosságként, hogy e termékek állagsérelem nélkül szétszedhetők az alkotóelemeikre, aminek következtében e termékek újból összeállíthatók ezekből vagy a közben kicserélt alkotóelemekből. Atörvény - hasonlóan az irányelvhez – nem használja az "alkotórész" polgári jogi kategóriáját [Ptk. 95. § (1) bek.], mivel nem csupán olyan alkotóelemei lehetnek valamely összetett terméknek, amelyek a polgári jogban alkotórésznek számítanak, illetve az alkotórészek sem minden esetben minősülnek a törvény szerinti összetett termék alkotóelemeinek (Fmtv. 1. §).
Újdonság, egyéni jelleg
A minta oltalmazhatóságának két alapfeltétele: az újdonság és az egyéni jelleg [l. a közösségi irányelv 3. cikkét és az Fmtv. 1. §-ának (1) bek.-ét]. Az előbbi objektív követelmény; teljesítése a minták puszta összevetésével és azonosságuk vagy különbözőségük megítélésével vizsgálható (hasonlóan a szabadalmi jogunkból ismert újdonsági követelményhez). A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek (Fmtv. 2. §). Az egyéni jelleg megítélésében a tájékozott használóra tett összbenyomás a döntő; elbírálásakor a szerzőnek a minta kialakításában élvezett, műszaki és piaci körülményektől függő alkotói szabadságfokát is figyelembe kell venni. A tájékozott használó (az irányelv különféle nyelvi változatai szerint: "informed user", "utilisateur averti", "informierter Benutzer") felkészültsége és körültekintése – a szabadalmi jogban ismert "szakember" tudásához hasonlóan – jogszabályban rögzített "zsinórmérték", e mérce pontosítása a joggyakorlatra tartozik (Fmtv. 3. §).
Mind az újdonság, mind az egyéni jelleg megítélésekor az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott minták képezik a viszonyítás alapját. Az Fmtv.-t megelőző hazai jogszabály abszolút, világviszonylatban vett újdonsági követelményt állított. A közösségi irányelvnek való megfelelés érdekében viszont az Fmtv. úgy rendelkezik, hogy a bárki számára hozzáférhetővé vált minta kivételesen nem tekinthető nyilvánosságra jutottnak, ha a nyilvánosságra jutást eredményező események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazatban az Európai Közösségben működő szakmai körök tudomására. Természetesen azok a minták, amelyeket akár az EU-ban, akár azon kívül közzétettek, illetve meghirdettek az iparjogvédelmi hatóságok, minden esetben nyilvánosságra jutottnak tekintendők, hiszen a szakmai körök ezekhez kellő körültekintéssel és ésszerűen elvárható ráfordítások, erőfeszítések árán bármikor hozzájuthatnak. A gyakorlat számára fontos az Fmtv. 4. §-ának (3) bekezdésében adott türelmi idő, amely – a jogbiztonság sérelme nélkül – módot ad arra, hogy az oltalmi igény előterjesztéséről a minta szerinti termék akár egyéves forgalmazásának piaci tapasztalatai alapján döntsenek (Fmtv. 4. §).
Az alkotóelem láthatósága
Az összetett termék [Fmtv. 1. § (4) bek.] alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő minta esetében további oltalmazhatósági feltétel, hogy az alkotóelem látható legyen az összetett termék rendeltetésszerű használata során is. Atörvény azt is egyértelművé teszi, hogy e láthatósági követelménynek a fogyasztó (végső felhasználó) részéről történő rendeltetésszerű használat során kell teljesülnie (Fmtv. 5. §).
Az oltalmat kizáró okok
Az Fmtv. az irányelv 11. cikkével összhangban szabályozza azokat az okokat, amelyek a mintát kizárják az oltalomból (Fmtv. 6-10. §). Az irányelvben kötelezően előírt kizáró (elutasítási vagy megsemmisítési) okok közül csupán megsemmisítési jogalapként nevesíti azt az esetet, amikor a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet [Fmtv. 28. § (1) bek. d) pont]. A törvény emellett az irányelvben fakultatív módon felsorolt valamennyi kizáró okot átveszi. Az Fmtv. 10. §-ában szabályozott kizáró okok (más korábbi egyéb iparjogvédelmi joga, szerzői joga, illetve a korábbi tényleges belföldi használat) – az irányelv 11. cikkében foglaltak miatt – csak akkor vehetők figyelembe és szolgálhatnak a bejelentés elutasításának alapjául, ha az oltalomban való részesítéssel szemben az erre jogosult az MSZH-nál észrevételt tesz [Fmtv. 11. § c) pont]; ennek szabályozási következményeit a törvény több más rendelkezése is tükrözi. * Újdonságot hozott az Fmtv. azzal is, hogy egyes kizáró okok [a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak] csak a mintát alkotó, meghatározott külső jellegzetességekre, míg más kizáró okok – hasonlóan a korábbi szabályozáshoz – magára a minta egészére vonatkoznak. * Az Fmtv. szerint csupán az számít a külső jellegzetességet az oltalomból kizáró oknak, hogy az kizárólag a termék műszaki rendeltetésének a következménye (ez áll összhangban az irányelv 7. cikkével is). Amint arról már szó volt, a funkcionális, vagyis a termék műszaki megoldásából adódó külső jellegzetességek is oltalmazhatók. Szintén nem érinti az oltalmazhatóságot, hogy a minta, illetve a külső jellegzetesség befolyásolja-e – akár előnyösen, akár hátrányosan – a termék rendeltetésszerű használatát. A törvény továbbá – az irányelv 7. cikkével egyezően – szabályozza azt az esetet is, amikor a külső jellegzetességet az illeszkedés, az összeillés kényszere ("must fit") határozza meg (Fmtv. 6. §). * Az irányelv 8. cikkének megfelelően kizártak az oltalomból a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző minták. A minta nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert hasznosítása valamely jogszabállyal ellentétben állna. A közrend e rendelkezés alkalmazásában jogrendszerünk alapvető intézményeit és elveit foglalja magában (Fmtv. 7. §). * Az irányelv 11. cikkében engedett szabályozási lehetőséggel élve zárja ki a törvény az oltalomból azokat a mintákat, amelyek bizonyos közérdekű jelzésekből (pl. állami címerből) állnak vagy ilyen jelzéseket engedély nélkül felhasználnak (Fmtv. 8. §). * A törvény kizárja a kettős mintaoltalom megadását is (Fmtv. 9. §). * Az Fmtv. kizárja azoknak a mintáknak az oltalomban részesítését is, amelyek mások meghatározott – iparjogvédelmi, szerzői jogi vagy pl. versenyjogi – jogaiba ütköznének. E kizáró okok – amint arról már említést tettünk – csak a jogosult (ideértve az ún. "korábbi használót" is) észrevétele alapján vehetők figyelembe; az MSZH tehát ezekre az okokra ex officio hivatkozva nem utasíthatja el a mintaoltalmi bejelentést (Fmtv. 10. §).
A formatervezési mintaoltalomból eredő jogok
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.
Hasznosítás
Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék
– előállítása,
– használata,
– forgalomba hozatala,
– forgalomba hozatalra való felkínálása,
– behozatala,
– kivitele,
–és e célokból való raktáron tartása (Fmtv. 16. §).
A formatervezési mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja mindazonáltal nem tilthat el mást
– a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől;
– a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;
– az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.
A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást attól sem, hogy az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – valamely alkotóelem mintáját a javításhoz szükséges mértékben hasznosítsa, feltéve hogy e minta az összetett termék eredeti megjelenéséhez szükségképpen igazodik.
Előhasználati jog
Úgynevezett előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a formatervezési minta szerinti termék belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználatra a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Kivételek
A mintaoltalom hatálya – viszonosság esetén – nem érvényesül a külföldön lajstromozott és időlegesen az ország területén tartózkodó hajók és légi járművek felszerelése, alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából történő behozatala, valamint az ilyen járművek javítása tekintetében. A viszonosság kérdésében az MSZH elnökének az állásfoglalása az irányadó (Fmtv. 17. §).
A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott – a minta szerinti – termékkel kapcsolatos további cselekményekre (Fmtv. 18. §).
Mintaoltalmi idő
A formatervezési mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart. Amintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg (Fmtv. 19. §).
A mintaoltalom terjedelme
A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és – ha van ilyen – az ún. változtató nyilatkozatból megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg. A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást. A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát (Fmtv. 20. §).
Forgalomképes jogok
A formatervezési mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak az MSZH által vezetett mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.
Licencia
Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni (Fmtv. 21. §).
A Magyar Formatervezési Tanács
A Magyar Formatervezési Tanácsot (az MFT-t) a magyar nemzetgazdaság versenyképességének a formatervezés eszközeivel történő erősítése, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók helyzetének javítása érdekében hozták létre. Feladatait és működését a 266/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. * Az MFT a hazai formatervezés fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia összehangolt kidolgozásáért felelős és annak végrehajtásában közreműködő – tanácsadó, illetve érdek- és véleményegyeztetésre szolgáló – testület. Az MFT a következő feladatokat látja el: * figyelemmel kíséri és értékeli a hazai formatervezés helyzetének, illetve gazdasági jelentőségének alakulását, a formatervezéssel kapcsolatos fogyasztói és vállalkozói ismeretekben, illetve elvárásokban és követelményekben bekövetkezett változásokat, valamint a formatervezés nemzetközi fejlődési irányait; * javaslatot tesz a kormány középtávú, átfogó formatervezési politikájára, figyelemmel a gazdaságstratégiai, kutatás-fejlesztési, innovációs, tudomány- és technológiapolitikai, környezetpolitikai, illetve oktatási és kulturális politikai célkitűzésekre; * hozzájárul a formatervezési politika végrehajtásának összehangolásához, ennek érdekében intézkedéseket kezdeményez az érintett kormányzati szerveknél vagy e szervek útján a kormánynál; * közreműködik a formatervezés hazai intézményrendszerének fejlesztésében, elősegíti a formatervezők és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – kapcsolatteremtését, kölcsönös tájékozódását és együttműködését, megfelelő intézkedéseket kezdeményez a vállalkozások, illetve a fogyasztók igényeinek és a formatervezés választékának, illetve fejlődési irányainak hatékonyabb összeegyeztetése érdekében; * a formatervezési tevékenységet előmozdító programokat, pályázatokat, kiállításokat és más rendezvényeket kezdeményez, szervez vagy támogat; * gondoskodik a formatervezéssel kapcsolatos ismeretek összehangolt terjesztéséről, a hazai formatervezési kultúra fejlesztéséről, valamint a formatervezők iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteinek gyarapításáról; * elősegíti – különösen az adó- és pénzügyi szabályozás területén – olyan feltételek kialakítását, amelyek a vállalkozásokat arra ösztönzik, hogy az innovációs folyamatokban, a termékfejlesztésben, a gyártásban és a kereskedelemben nagyobb mértékben, hatékonyabban vegyék igénybe a formatervezés eszközeit; * állást foglal, javaslatot tesz és intézkedéseket kezdeményez az érintett kormányzati szerveknél és felsőoktatási intézményeknél a formatervezők képzésének kérdéseiben, elősegíti a formatervezés és az ergonómia szakmakultúrájának fejlődését; * előmozdítja a magyar formatervezés nemzetközi ismertségének és elismertségének javítását, valamint a hazai formatervezőknek a nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódását; * kialakítja és működteti a nemzeti formatervezési díjak adományozásának rendszerét, javaslatot tesz az erkölcsi és anyagi elismerés más formáira, valamint ösztöndíjak létesítésére. * Az MFT legfeljebb tizenöt tagú – a formatervezési tevékenységhez kötődő szakértelemmel rendelkező személyekből álló – testület. A kormányzati képviselők száma nem érheti el az MFT taglétszámának a felét. * Az MFT-nek hivatalból tagja az MSZH elnöke. Az MFT többi tagját a gazdasági és közlekedési miniszter nevezi ki. Az MFT a feladatai ellátása érdekében – szükség szerint – szakbizottságokat alakíthat. A szakbizottságok munkájában való részvételre – tagjain kívül – felkérhet formatervező alkotókat, illetve a formatervezés területén működő vállalkozókat, oktatókat és más szakembereket is.
A formatervezési mintaoltalom megszerzése
Szemben a közösségi mintaoltalmi rendszerrel, az Fmtv. szerint lajstromozás nélkül nem illeti meg oltalom a mintát. A mintára jogi védelem tehát csak lajstromozás útján szerezhető. Ehhez – leszámítva ezúttal a nemzetközi lajstromozás útját - az MSZH-nál kell bejelentést tenni.
Mintaoltalmi bejelentés
A formatervezési mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint – a szükséghez képest – egyéb mellékleteket. A bejelentés részét képező ábrázolásnak egyértelműen be kell mutatnia a formatervezési mintát, amelyre az oltalmat igénylik (Fmtv. 36. és 39. §). A mintaoltalmi bejelentések részletes alaki szabályait a 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet szabja meg (Fmtv. 36. és 39. §).
A mintaoltalmi bejelentésben több mintára is igényelhető oltalom, feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak. A mintaoltalmi bejelentésben továbbá olyan minták csoportjára is igényelhető oltalom, amelyeket a termékek díszítésének a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességei kapcsolnak össze.
A mintaoltalmi bejelentés részletes alaki követelményeiről szóló jogszabály [a 19/2001. (XI. 29.) IM rendelet] szerint egy mintaoltalmi bejelentésben legfeljebb ötven mintára igényelhető oltalom.
A mintaoltalmi bejelentésben a minta szerinti terméket – lehetőség szerint – a Locarnói Megállapodással (1973. évi 29. tvr.) megállapított nemzetközi osztályozás szerinti osztályjelzet feltüntetésével és az abban szereplő elnevezés használatával kell megjelölni (Fmtv. 38. §).
A formatervezési mintaoltalmi bejelentés díja 32 000 forint, amely – egynél több mintára is oltalmat igénylő bejelentés esetén – a további mintánként 6400 forinttal emelkedik. A díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
Mintaoltalmi eljárás
A mintaoltalom megadására irányuló eljárás viszonylag egyszerű (egyszerűbb a szabadalmi eljárásnál), mivel – egyebek között
– a bejelentési díj mellett nincs külön kutatási díj;
– az újdonságkutatási jelentést a Hivatal csak kérésre küldi meg, és az újdonságkutatás elvégzéséről nem jelenik meg külön hatósági tájékoztatás;
– az érdemi vizsgálatot nem kell a bejelentőnek külön kérelmeznie; az érdemi és az alaki vizsgálat ezért nem képezi az eljárás két egymástól elkülönülő szakaszát; érdemi vizsgálatnak a közzétételt megelőzően is helye van, viszont az Fmtv. 10. §-ban megjelölt, csak észrevétel alapján figyelembe vehető kizáró okok miatt a mintaoltalmat csak a közzétételtől számított legalább egy hónap elteltével lehet megadni, hogy kellő idő maradjon az észrevétel előterjesztésére (Fmtv. 36-50. §).
A mintaoltalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított kilenc hónap elteltével kell közzétenni; az Fmtv. módot ad viszont korábbi közzététel kérelmezésére és - díjfizetés ellenében – a közzététel halasztására is; harminc hónapon túl azonban a közzététel nem halasztható. Megfelelő díjszabás biztosítja, hogy a közzététel harminc hónapig való halasztását a bejelentő csak a valóban indokolt esetben kérje (Fmtv. 45. §).
Az MSZH a bejelentés tárgyára formatervezési mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek. A mintaoltalom megadását bejegyzik, és arról hatósági tájékoztatás jelenik meg az MSZH – 2006. január 1-jétől on-line publikált – hivatalos lapjában (Fmtv. 50. §).
Bitorlás
Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint (Fmtv. 22. §). * A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló formatervezési mintát jogosulatlanul hasznosítja. A formatervezési mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben (tehát pl. követelheti a jogsértés abbahagyását, a jogsértő eltiltását annak folytatásától, követelhet elégtételt, adatszolgáltatást vagy kártérítést is) (Fmtv. 23. §). * Aki attól tart, hogy ellene formatervezési mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak (Fmtv. 24. §)