Pénzügyi injekcióra szükség lehet, ha a cég bajban van, vagy ha a cég gyorsabban akar növekedni, mint az a normál működésfelhalmozásból megoldható lenne. A pénzügyi injekcióknak sok formája van. Lehetőségként adódnak a különféle hitelkonstrukciók, a tőkéstársak bevonása, a kockázatitőke-befektetés, annak speciális formája, a tőkejuttatás, valamint egyéb pénzügyi megoldások, mint például a tartós bérlet, lízing stb. Amennyiben fejlesztési elképzelései vannak egy cég vezetésének, akkor, mint további finanszírozási lehetőség, a pályázati támogatás – akár belföldi, akár hazai – is rendelkezésére áll.
Tőkebevonás a vállalkozásba
A vállalkozások növekedéséhez tőkére van szükség, éspedig abban a nagyságrendben, amekkora növekedést el akarnak elérni. Tudni kell persze, hogy a tőke honnan jöjjön, mekkora összegű és milyen összetételű legyen, és legfőképpen, hogy mennyibe kerül majd.
Pénzügyi források
A források sokfélék, sokféle célt szolgálnak, és lényeges különbségek lehetnek a külső források költségeiben is.
Vissza nem térítendő támogatás
A legolcsóbb az ingyenes állami támogatás vagy tőkejuttatás. Néhány évvel korábban erre lehetőség volt, és a Széchenyi Terv keretében működött is, melynek egy mutációja a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Terv volt. Ez a fajta támogatás azonban Magyarország Európai Unióba való belépésével megszűnt, mivel ellenkezik a verseny szabadságával, hiszen piacon kívüli előnyhöz juttatna vállalkozásokat.
Ám az EU-ban is léteznek bizonyos kivételek, amelyeket az EU-irányelvek és szabályok rögzítenek, és normatív módon kezelnek. Ezek egyik legfontosabbika a kisvállalkozások korlátozott támogatása az EU-ban. Minden egyes ország nemzeti fejlesztési tervében szerepel – bizonyos prioritások mentén – az EU által jóváhagyott célok támogatása. Ez azt jelenti, hogy a kiírt pályázatok keretében ingyenes, azaz vissza nem térítendő támogatás adható a pályázati kiírásoknak megfelelő vállalkozásoknak.
Versenyképesség fejlesztését célzó támogatások
Alapszabályként elfogadható, hogy a versenyszféra, azon belül is a versenyképesség fejlesztését célzó erőfeszítések maximum 50 százalékos támogatást élveznek. Ezek az ingatlan-korszerűsítési, eszközbeszerzési és informatikai fejlesztések. Ez alól lehetnek kivételek felfelé, ha a fejlesztési célok az ún. kis értékű támogatás keretében valósulnak meg. Ez az ún. de minimis támogatás, amelynek sajátossága, hogy max. 100000 eurót érhet el hároméves perióduson belül. Ilyen lehet pl. a kisebb innovációs pályázati támogatás.
Előfordul azonban az is, amikor a támogatás nagyságrendje kevesebb mint 50 százalék. Ez abban az esetben jellemző, ha egy támogatási cél nagyon népszerű, és a szétosztható forrás az igényekhez képest kevés.
Humánpolitikai célok
Más a helyzet a versenyszféra azon támogatási forrásaival, amelyek nem közvetlenül a versenyképesség javítását szolgálják, mint pl. a humánpolitikai célok. Ez esetben a támogatás akár a 90 százalékos támogatottságot is elérheti halmozott formában. (Ehhez szükség lehet arra, hogy a vállalkozás kkv kategóriájú legyen, általános oktatási-képzési célokat valósítson meg, fejletlen térségben legyen, és hátrányos helyzetűeket foglalkoztasson.)
Környezetvédelmi és regionális fejlesztési támogatás
Egyéb, Európai Unió által támogatott projektek léteznek még a környezetvédelem, az energiahasznosítás, a regionális fejlesztés, az élelmiszeripar terén is. Ezek szabályozása sajátos, eltérő elemeket tartalmaz. (Külön létezik még a mezőgazdasági tevékenységek támogatása, de azok jelentősen eltérnek az egyéb normatív szabályozásoktól, miután az EU-ban a mezőgazdaság hitezése központosított elvek és gyakorlat alapján történik.)
Támogatás kamatkedvezménnyel
További kedvezményes lehetőségek léteznek az EU keretein belül, amelyek fő jellemzője, hogy a támogatás a kamatkedvezményekben nyilvánul meg. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, érintik a mikro-, a kis- és középvállalkozásokat, de lehetőség van a nagyobb cégek támogatására is ily módon. A kisebb vállalkozások fejlesztésikamat-támogatását elsősorban a vállalkozásfejlesztési központok által kezelt termékek valósítják meg, ilyen a mikrohitel (5 millió forintig), a mikrohitel+ (10 millió forintig), vagy egyéb regionálisan változó hitelkonstrukciók, amelyek a pénzpiacinál kedvezőbb kamatozású és egyéb kondíciójú hiteleket nyújtanak. De itt kell beszélnünk a Széchenyi Kártyáról, amely sikerét annak köszönheti, hogy az állami támogatás mellett rugalmasabb és egyszerűbb a felvétele, valamint a teljes összeg forgóeszköz-finanszírozásra használható fel. (A Széchenyi Kártyával történő igénylés jelenleg akár a 10 millió forintot is elérheti, de előkészületben van a 25 millió forintos beruházásihitel-konstrukció is.)
A "Sikeres Magyarországért" program
A kamattámogatási konstrukciók másik nagy csoportja elsősorban a kis- és középvállalkozókat, valamint a nagyvállalkozásokat érinti. A fejlesztési elképzelések támogatására, szigorú hitelbírálatot követően, kedvezményes kamatú hitel biztosítására van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a konstrukció jellege miatt a vállalkozás a pénzpiacon egyébként található vállalkozási hiteleknél olcsóbban jut a fejlesztési forráshoz. Ennek az oka, hogy a magyar állam bizonyos körben és mértékig engedélyt kapott arra, hogy megfelelő fejlesztési célkitűzések esetén az állam bankja (Magyar Fejlesztési Bank) segítségével európiacon vehessen fel hitelt, és azt a kereskedelmi bankokon keresztül, vagy részben közvetlen formában a vállalkozásokhoz továbbítsa.
Az engedély vonatkozik arra is, hogy e finanszírozási források után a magyar állam vállalja az árfolyam-kockázatot, amely két dolgot jelent. Egyrészt a vállalkozó forintban jut hitelhez, másrészt nem fenyegeti az árfolyamveszteségből adódó esetleges drágulás, ebből következően a hitel és annak kondíciói jóval kedvezőbbek a pénzpiaci hiteleknél.
A program neve: Sikeres Magyarországért.
A program célja
A hitelprogram célja infrastruktúra- és technológiafejlesztést, modernizációt előidéző beruházások elősegítése, a magántőke közszolgáltatások végzésébe való bevonásának, valamint a vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzése. A hitelprogram kiemelten támogatja a kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepének, innovációs és beszállítói tevékenységének erősítését, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruházásaihoz állami támogatásnak minősülő kedvezményes kamatozású kölcsönt nyújt, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataihoz kapcsolódóan kiegészítő finanszírozási forrást biztosít.
Állami tőkejuttatás
A tőkejuttatás a vállalkozások fejlesztésitőke-igénylésének ma még Magyarországon szokatlan módja és ezért ismeretlen is. Ebben a konstrukcióban az állam szintén szerephez jut, ami a vállalkozás számára a piacinál kedvezőbb lehetőségeket jelent. A konstrukció keretében a vállalkozás időlegesen kisebbségi tulajdonosként (49 százalék) az állam képviselőjeként megjelenő bankot vagy egyéb pénzintézetet befogad a vállalkozásba, amelynek fejében fejlesztési forráshoz jut. A finanszírozó pénzintézet és a vállalkozás között egyedi szerződés köttetik, meghatározott időre és feltételekkel, akár 3-10 évre. Az eredeti tulajdonosnak opciós joga van az állami tulajdonos kivásárlására a periódus lejárta után. A tőketámogatás ára kedvezményesebb, mint a pénzpiaci kamatoké, és egyéb kondíciói, mint pl. moratórium, törlesztések is más nagyságrendet képviselnek, mint egy egyszerű hitelügyletnél. Ez a termék hasonló a kockázatitőke-befektetésekhez, azzal a különbséggel, hogy az piaci alapon működik, míg ez az állami beavatkozás miatt attól eltérő, kedvezményesebb.
Tanácsadó cégek a pénzpiacon
Ma a pénzpiacon sok olyan pénzügyi termék található, amely kellő ismerettel és odafigyeléssel vonzó eszköz a vállalkozások számára pénzügyi, finanszírozási forrásaik kezelésére. Miután azonban a lehetőségek tárháza bővül, a bankok és egyéb pénzintézetek pedig (érthetően) csak a saját termékeiket ajánlják, érdemes szakemberhez, tanácsadó céghez fordulni.
A jobb tanácsadó cégek ma már megfelelő múlttal, referenciával rendelkeznek. Felkeresésükkor kiderül a bemutatkozó beszélgetésből, hogy az adott témát szakértői mélységig ismerik-e. Szerencsés olyan szakértői listákat keresni, amelyek autentikusnak mondhatók, mint pl. pályázati tanácsadás esetén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakértői névsora, vagy valamely jó nevű tanácsadókat tömörítő szervezet tagsága, vagy a vállalkozásfejlesztési alapítványok szakértőinek névsora. Ezek mind olyanok, ahova csak a szakértői múlt és tevékenység bizonyításával lehet bekerülni.
A szakértő cégek munkája és díjazása függ elsősorban a munka terjedelmétől, bonyolultságától. A közvetlen hasznot nem hozó (pl. vállalkozói stratégia felépítése) munkák díjazása fix díjon történik tanácsadói munkaórák alapján, míg a közvetlen hasznot hajtó tevékenység (pályázat, hitel stb.) sikerdíj és vagy fix díj alapon működik, attól függően, hogy a tanácsadó cég munkájának mennyire van ráhatása a tényleges sikerre, azaz a pénz, tőke, hitel, támogatás elnyerésére.
Mikor ajánlott tanácsadóhoz fordulni?
Akkor, amikor a vállalkozó úgy ítéli meg, hogy a felmerült gazdasági gondok vagy kívülről jövő fejlesztési kényszer, netán belső igény miatt elkerülhetetlen a cég pénzügyi injekciója, a források feltérképezése és azok megpályázása azonban meghaladja felkészültségét, tájékozottságát.
Mérlegelni kell azonban azt, hogy megéri-e tanácsadóhoz fordulni. Kis nagyságrendek esetén csak részlegesen, mert ilyen pályázatok összerakása nem is olyan komplikált, bár vannak szakmai fortélyai. Ez esetben célszerűbb tanácsadást igényelni pár óra erejéig.
A nagyobb összegű finanszírozási konstrukciók sokkal bonyolultabbak. Ilyen esetben mindenképpen célszerű a tanácsadó foglalkoztatása, mert komoly terveket, elemzéseket kell készíteni a munka folyamán.
Ingyenes tanácsadás kis- és középvállalkozásoknak
Mielőtt tanácsadóhoz fordul egy cég vezetője, tudnia kell, mit is akar, mi a problémája. A szakember dolga, hogy a problémára megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. Ebben segíthet egy újfajta államilag támogatott kezdeményezés, az ingyenes tanácsadás. Ennek célja, hogy a vállalkozások egy csoportja (kkv) kis óraterjedelemben megfelelő szakemberektől útbaigazító tanácsadáson beszélje meg a teendőket. Az országosan kiépült vállalkozásfejlesztési alapítványok szakértői listáján lévő cégek végzik e tevékenységet, a vállalkozó számára ingyenesen, jó színvonalon. A tanácsadáshoz a támogatást az Európai Unió pályázati rendszerén belül az egyik kiemelt program biztosítja.
Pályázatíró cégek kiválasztása
A tanácsadói piac egy szolgáltatás. Ezen a területen is vannak jó minőséget nyújtó, lelkiismeretes cégek és vannak rosszabbak. A kiválasztódás és a rosszak kiesése azonban nem olyan egyszerű, mint a termelő- vagy a mérhető tevékenységek esetében, hiszen itt gyakran szubjektív a megítélésük. Tanácsadó cégek kiválasztásánál a vállalkozó arról győződjön meg, hogy az adott cég vagy személy rendelkezik-e kellő tapasztalattal, referenciákkal. Ennél a munkánál nem elég a tanult tudás. Párosulnia kell nagyfokú piaci ismerettel és rutinnal, amely csak a korábban elvégzett esetek kapcsán alakul ki.