A szerződő felek meghatározása
A szerződő felek pontos megnevezése, beazonosítása, ahhoz a státusukat igazoló dokumentumok, így pl. cégkivonat, aláírási címpéldányok, meghatalmazás, vállalkozói igazolvány ellenőrzése és a szerződés mellékleteként való csatolása nem pusztán technikai kérdés. A szerződésből származó igények (pl. jótállás, szavatosság, befejezés, kártérítés, kötbér) érvényesíthetősége sok esetben ugyanis azon bukik el, hogy a beruházó vállalkozás partnere nem kellően azonosított, és a jogviták idején már nem lelhető fel, mert átteszi működési helyét, megváltoztatja nevét, átalakul, tulajdonosai kiürítik, illetve fantomizálódik. A részletes adatok ismeretében azonban lehet még esély a partner felkutatására.
A preambulum
A preambulum olyan szerződések esetében kerülhet alkalmazásra, ahol a felek a szerződés megkötésével kapcsolatos előtörténetet, bizonyos, a szerződéskötéshez vezető célokat és szándékokat rögzíteni kívánnak a szerződés szövegében. Ezen rendelkezések elsősorban a szerződés értelmezésében, illetve a meghiúsulás feltételei fennálltának vizsgálatában játszhatnak fontos szerepet.
A szerződés tárgya
A beruházásokkal kapcsolatos szerződések legfontosabb eleme azon létesítmény, munka, szolgáltatás rendkívül pontos meghatározása, amelyet meg kell valósítani, el kell végezni, illetve teljesíteni kell.
E körben alapvetően a következőket célszerű rögzíteni:
– a beruházás megnevezése, azaz a beruházás helyének és tárgyának rövid leírása (pl. a bizonyos helyrajzi számon létesítendő bizonyos méretű, meghatározott termék gyártására szolgáló gyártócsarnok és kiszolgáló létesítményei),
– a vállalkozó által elvégzendő munkák, szolgáltatások leírása (pl. a létesítmény műszaki tervezése és a meghatározott egyéb dokumentáció elkészítése, mérnöki tanácsadás a projekt előkészítésében és lebonyolításban, mély- és magasépítési munkáinak elvégzése, teljes körű felépítése, technológiai szerelési munkáinak elvégzése),
– utalás az I. osztályú, kifogástalan minőség követelményére, ez ugyanis a beruházó vállalkozás számára komoly eszköz lehet a minőségi elvárásai kikényszerítésében,
– utalás a komplettségi kötelezettségre, ami azt jelenti, hogy a vállalkozót megillető díjért minden munkát el kell végezni, szolgáltatást nyújtani kell, amely a szerződéses projekt megvalósításához, rendeltetésszerű használatához annak jellege, a tudomány és technika állása, a szakmai szokások szerint szükséges, függetlenül attól, hogy azokat a tervek vagy műszaki és teljesítményleírások tartalmazzák-e vagy sem (A komplettséget általában átalányárral együtt alkalmazzák, ami azt is jelenti, hogy az ár ezeknek az ellenértékét akkor is tartalmazza, ha a szerződéskötéskor a vállalkozó bekalkulálta ezen munkákat és szolgáltatásokat, vagy nem. Azaz nem tarthat igényt többletdíjazásra.),
– hivatkozás a projekt részletes (műszaki) meghatározására, amelyet a szerződés mellékletét képező előtervek, koncepciók, tervdokumentációk, műszaki és teljesítményleírások, engedélyek, anyagkiírások, egységárlisták, eljárási rendelkezések tartalmazzák,
– hivatkozás az irányadó szabványoknak és műszaki természetű előírásoknak az alkalmazandóságára,
– annak összefoglalása, hogy a vállalkozó mikor teljesít szerződésszerűen (pl. ha elvégez minden előírt, illetve szükséges munkát, nyújt minden ilyen szolgáltatást, annak eredményeképpen a beruházás megvalósul, eredményesen lezajlik átadás-átvétele, megtörténik használatbavételi engedélyezése).
A szerződés tárgyának ilyen meghatározása a szerződések legfontosabb része. E nélkül a felek kiteszik magukat a programozott viták kockázatának, és jelentősen növekedhetnek a beruházás közvetlen és közvetett költségei.
A szerződésre irányadó dokumentumok és rendelkezések
A beruházásokra vonatkozó szerződéseket nem csak önmagában a szerződés jogi szövege, hanem mellékletek, illetve a szerződésre irányadó rendelkezések sora alkotja. A könnyebb áttekinthetőség és a sorrendiség rögzítése céljából a szerződések a gyakorlatban felsorolják az irányadó rendelkezéseket és meghatározzák, hogy viták esetén azok milyen sorrendben veendők figyelembe a szerződés értelmezése során. Egy tipikus sorrend a gyakorlatban a következő:
– a szerződés feltételei és annak módosításai,
– a műszaki dokumentáció, amelyhez az engedélyezési és kiviteli tervek, műszaki, illetve teljesítményleírás, a hatósági engedélyek, illetve előírások tartoznak,
– a kivitelezés ütem- és koordinációs terve, amely a szerződés részletes teljesítési határidejeit, illetve több vállalkozó tevékenysége esetén azok munkájának összehangolását rögzíti,
– ár- és díjlisták a pót- és többletmunkák, illetve a teljesítés elszámolásához,
– a megrendelő által átadott, a munkahely, illetve munkavégzés rendjére vonatkozó előírások – pl. munka- és egészségvédelem, baleset-elhárítás, belépési és munkavégzési rend, környezetvédelem (Ezek különösen akkor lehetnek fontosak, ha a munkákat a megrendelő már működő létesítményében az ott a teljesítéssel egyidejűleg folyó tevékenységgel együtt kell folytatni.),
– a felek által a szerződésre kifejezetten alkalmazni kívánt nemzetközi, magyar, illetve külföldi szabványok és műszaki előírások,
– a beruházó vállalkozás általános beszerzési feltételei, amennyiben ilyenekkel rendelkezik,
– szerződésre irányadó jog szabályai, belföldi felek közt a magyar polgári jog, külföldi vállalkozó esetén a felek által választott vagy az irányadó nemzetközi magánjogi rendelkezések szerint alkalmazandó jog.
A megrendelő feladatai, kötelezettségei a teljesítéssel összefüggésben
A megrendelőt terheli az a kötelezettség, hogy a szerződés teljesítésének mindazon előfeltételét biztosítsa, amely az ő érdek- és hatáskörébe tartozik. E feltételeket célszerű nagyon pontosan, határidőkkel együtt rögzíteni, mert az e téren felmerülő értelmezési problémákat és bizonytalanságokat a vállalkozók kíméletlenül ki fogják használni egyfelől többletkövetelések érvényesítésére, másfelől saját szerződésellenes magatartásuk kimentésére. Az ilyen kötelezettségek elmulasztása a megrendelő részéről jogosulti késedelemnek minősíthető, amely a vállalkozó egyidejű késedelmét kizárja, és a késedelemből eredő károk és költségek megtérítésének terhét vonhatja maga után.
E körben a leglényegesebb megrendelői feladatok és kötelezettségek a következők lehetnek:
– tervek és engedélyek beszerzése és szolgáltatása, amennyiben valamely tervezési feladatot vagy engedélyeztetést a megrendelő vállal,
– a szerződés teljesítési ütemezésének és a vállalkozók koordinációjának kidolgozása, amennyiben ez nem képezi még a szerződés mellékletét és erre a megrendelő vállal kötelezettséget,
– a munkavégzési, szolgáltatási terület és feltételek (pl. energia- és közműellátás, belépési jogok, környezeti tulajdonságok), elhelyezés, infrastruktúra átadása és biztosítása a szerződésben vagy mellékletében részletezettek szerint (Itt rögzítendő pl. az energia- és közműfogyasztás költségeinek viselése.),
– munkavégzési eszközök, szerszámok, anyagok, alkatrészek biztosítása a szerződésben vagy mellékletében részletezettek szerint,
– kapcsolattartó, a kivitelezés helyén helyi megbízott képviselő biztosítása a megfelelő intézkedési jogokkal (Arra azonban ügyelni kell, hogy ezen jogok a szerződés kiegészítésére vagy módosítására ne vagy csak igen komoly felelősséggel rendelkező képviselő esetén terjedjenek ki.),
– a vállalkozók utasításokkal ellátása, amely nem vezethet azonban ahhoz, hogy a vállalkozók mentesülnének az alól, hogy mint professzionalista gazdasági szereplők mindenre kiterjedő körültekintéssel és a szerződésnek megfelelően teljesítsenek,
– nyilatkozattételi, illetve válaszadási kötelezettség a vállalkozóktól érkező kérdésekre, felvetésekre, jóváhagyáskérésre, a szerződésben rögzített határidőben.
A szerződés teljesítése
A vállalkozó a szerződést az előírt minőségben és határidőre köteles teljesíteni, el kell végeznie mindazon munkát, nyújtania kell mindazon szolgáltatást, amit a szerződés számára ennek érdekében előír.
A vállalkozási jellegű szerződéseknél (pl. tervezés, építés, szerelés, projektmenedzsment) ez azt jelenti, hogy a szerződés tárgyát képező eredmény teljes körű megvalósításáig a szerződés nem teljesült. A megbízási jellegű szerződéseknél (pl. lebonyolítás, tanácsadás, műszaki ellenőrzés) a vállalkozó azért felelős, hogy a tőle mint szakvállalkozótól elvárható minden feladatot elvégezzen, szolgáltatást teljesítsen a projekt megvalósulása érdekében, de a tényleges megvalósításért nem tartozik olyan felelősséggel, mint a vállalkozási szerződés esetében.
Naplózás
A szerződésszerű teljesítés megállapíthatósága és a tényleges gazdasági események adójogi és számviteli igazolhatósága miatt elengedhetetlen eleme a beruházásokkal kapcsolatos szerződéseknek a teljesítés folyamatos ellenőrzése, időszakonkénti, illetve az elkészülés utáni átadás-átvétele vagy más módon történő rögzítése és igazolása.
A teljesítés folyamatában ezt a célt szolgálják a naplóvezetési kötelezettségek a vállalkozó részéről, amelynek építési munkák végzése esetén jogszabályi előírások alapján kötelezően, meghatározott minimális tartalommal kell történnie, de egyéb vállalkozási típusú szerződéseknél is gyakorlat a létesítési, szerelési, teljesítési napló vezetése. A naplózás a vállalkozó, illetve a teljesítés helyén levő képviselőjének kötelezettsége. A naplóba a teljesítéssel kapcsolatos minden lényeges körülményt fel kell, illetve lehet jegyezni, így különösen a napi teljesítményt, az elvégzett munkák típusát, a felhasznált anyagot és időt, a jelen levő létszámot, az időjárási körülményeket, a vállalkozó teljesítésben való akadályoztatását, annak okait és időtartamát.
A megrendelő, illetve képviselője ugyancsak elvégzi a bejegyzések valódiságának ellenőrzését, és ennek alapján a naplót időszakonként igazolja, illetve abban ellenvéleményét rögzítheti. A teljesítési napló így a szerződésszerű teljesítés vizsgálatánál, illetve a gazdasági események igazolásánál igen fontos bizonyító erővel bírnak, és vitákat dönthetnek el pró és kontra.
Felmérés
A teljesítmények folyamatos felülvizsgálatát szolgálhatja a felmérés, különösen ha ún. egységáras szerződést kötöttek a felek. Ilyenkor a megrendelő vagy megbízottja a vállalkozóval együtt felméri az addig végzett munkát, amelyet felmérési naplóban, jegyzőkönyvben rögzítenek.
Beszámoló
Más esetekben a teljesítés igazolását szolgálhatja, ha a vállalkozó jelentéseket, beszámolókat készít a megrendelő számára.
Szerződéses jogsegélyek a teljesítés érdekében
Arra az esetre, ha a teljesítésben zavarok következnek be, a megrendelő javára célszerű kikötni szerződéses jogsegélyeket, hogy a vállalkozót a szerződésszerű teljesítésre tudja szorítani, vagy amennyiben ez nem lehetséges, más módon el tudja érni a szerződéssel szándékozott célt. Erre a következő intézmények szolgálhatnak.
A hibák kijavítása
Elsődleges a teljesítés során felismert hibák kijavításának, kiküszöbölésének kötelezettsége a vállalkozó részéről, saját költségére és veszélyére. Amennyiben erre a megrendelő által megjelölt határidőn belül nem kerül sor, célszerű annak biztosítása, hogy a megrendelő a szükséges munkákat mással elvégeztethesse, és annak költségeit a vállalkozó díjából levonhassa.
Késedelem
Igen fontos a teljesítés során a teljesítés ütemtervéhez képest bekövetkező késedelem haladéktalan kiküszöbölése. A teljesítési rész- és véghatáridőket a szerződésnek, illetve mellékletének minden esetben tartalmaznia kell. E nélkül a vállalkozási szerződések nem valósítják meg azt a célt, amelyre szolgálnak. A késedelem esetén ugyanúgy biztosítani kell a megrendelő határidő-tűzési jogát és annak eredménytelensége esetén a fedezeti intézkedések lehetőségét, mint a hibás teljesítésnél.
Kötbérek
A szerződésszerű teljesítést szolgálja a kötbérek alkalmazása. A kötbért mindig írásban kell kikötni, ellenkező esetben érvénytelenség miatt nem lehet arra hivatkozni. A kötbérfeltételeknél a legalapvetőbbek a következők:
– Vétkességen alapul-e a kötbér vagy sem?
– A jogszabályi előírások szerint a vállalkozót a kötbér szerződésszegés esetén is csak akkor terheli, ha a szerződésszegésért felelős, azaz vétkesség terheli. A gyakorlatban a megrendelő számára előnyös eltérés a kötbér objektív alapra helyezése, azaz annak kikötése, hogy a kötbér a szerződésszegés tényénél fogva és a vállalkozó felróhatósága bizonyításának szükségessége nélkül illeti meg a megrendelőt.
– Egyben általány kártérítés is-e a kötbér? Vagyis a megrendelő érvényesítheti-e a kötbért meghaladó kárát, vagy sem. E tekintetben a jogi szabályozás a megrendelő számára kedvező, hiszen a szerint a kötbér akkor is jár, ha nincsen kár, illetve a kötbért meghaladó kárt is követelheti a megrendelő a vállalkozótól. A gyakorlatban előfordulhat azonban olyan kényszer, hogy a vállalkozó felelősségét korlátozni kell, és az a megállapodás születik, hogy a kötbér egyben átalány kártérítés, amely a szerződésszegés esetén a tényleges kár bizonyításának kötelezettsége nélkül illeti meg a megrendelőt, de azonfelül nem lehet más kárigényeket érvényesíteni.
– Mi a kötbér alapja? A kötbér alapja általában a vállalkozó érintett vagy teljes teljesítményének értéke (pl. meghiúsulás esetén a teljes díj késedelem esetén a késedelmes munkarész értéke, hibás teljesítésnél a hibával érintett rész értéke).
– Mi a kötbér mértéke és maximuma? A kötbér meghatározható egy bizonyos összegben, amely minden egyes szerződésszegés esetén újra és újra fizetendő. Lehet továbbá a kötbéralap bizonyos százaléka, elsősorban a késedelmi kötbérnél, a kötbéralap bizonyos százaléka a késedelem minden megkezdett napjára (hetére). Ha a kötbér napokra, hetekre van meghatározva, úgy a vállalkozó előreláthatólag ragaszkodni fog a kötbér felső határának rögzítéséhez, amely azt jelenti, hogy bizonyos számú nap elérése után kötbér akkor sem jár, ha a késedelem még tovább tart.
Biztosítékok
A vállalkozó nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére lennie kell anyagi fedezetnek a szerződésszegés kiküszöbölésére. Erre a gyakorlat az ún. visszatartást és a bankgaranciát, illetve a kettő kombinációját alkalmazza. Ezek nélkül a megrendelőnek nem is szabad megkötnie a vállalkozási szerződést, a mai kivitelezőipar helyzetét figyelembe véve. Még a legnevesebb, legmegbízhatóbb kivitelező cégek is igen gyorsan fizetés- és teljesítésképtelenné válhatnak, és beszüntethetik működésüket. Ekkor a megrendelő számára a követelései (kártérítés, szavatosság-jótállás), illetve a munkák befejezésének fedezetéül nem marad más, hiszen egy felszámolás alá kerülő kivitelező céggel szemben a nem privilegizált helyzetű egyszerű hitelezők (pl. nem zálogjoggal biztosított, nem köztartozás) aligha számíthatnak bármilyen összegű kielégítésre.
Jótállás, szavatosság
A teljesítmény átadás-átvétele után a vállalkozót még felelősség terheli azért, hogy a teljesítménye nem hibás, hanem megfelelő minőségű. E felelősséget a megrendelő érdekében célszerű jótállásként megkonstruálni 1-5 éves jótállási idő alkalmazásával (és a megfelelő jóteljesítési visszatartás vagy bankgarancia alkalmazásával). A jótállási idő alatt a megrendelő bármikor jogosult legyen a hibás teljesítéssel kapcsolatos kifogásai közlésére, és maga választhassa ki, hogy milyen módon kéri a hiba kiküszöbölését (kijavítás, kicserélés, árleszállítás). Célszerű rögzíteni azt is, hogy a kifogás kézhezvételét követően mennyi időn belül köteles a vállalkozó a hiba kiküszöbölését megkezdeni, és ennek befejezésére mennyi idő áll rendelkezésére, figyelembe véve a hiba jellegét és a technika állása szerinti leghatékonyabb kijavítási módot, illetve ezek elmulasztása esetén megrendelő azon jogát, hogy a hibát maga kiküszöbölhesse, vagy mással kiküszöböltethesse a vállalkozó költségére és veszélyére.
A jótállási idő eltelte után a megrendelőnek nem célszerű elfogadnia a további szavatossági jogok kizárását vagy korlátozását, hiszen így a vállalkozó által kalkulált kockázatokat vállalna át (kivéve ha megfelelő árengedménnyel ellentételezi a vállalkozó).
A jótállás nagy előnye a megrendelő számára, hogy a vállalkozón van a bizonyítás terhe: a hiba, illetve annak oka a jótállási kötelezettséget indító végső átadás-átvétel (teljesítés) után keletkezett, a megrendelő tehát igen kényelmes pozícióból vitatkozhat vele.
A szerződés megszüntetése
A vállalkozó fizetésképtelenné válása, megszűnése, továbbá lényeges szerződésszegései esetére a gyakorlatban a megrendelőt megilleti a szerződés egyoldalú megszüntetésének joga. Ez lehet elállás, amikor a szerződés a megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg, és a teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagy a vissza nem adható szolgáltatásokkal (pl. már bizonyos készültségi fokig álló épület) el kell számolni. Lehet továbbá felmondás, amikor folyamatos teljesítés van pl. a tanácsadó mérnök, műszaki ellenőr, vezető szolgáltatásai esetében, amely a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, és az addig még esetlegesen nem ellentételezett szolgáltatások elszámolásának kötelezettségét vonja maga után.
Mind az elállás, mind a felmondás jogának megállapításánál világos és egyértelmű szabályozásra kell törekedni, különösen a következő kérdésekben:
– az elállásra, felmondásra jogosító szerződésszegések meghatározása (pl. a késedelmes napok száma meghalad egy bizonyos mértéket, a hibás teljesítés értéke túllépi a megengedettet, az ésszerű póthatáridőt felszólítás ellenére a vállalkozó elmulasztja),
– előzze-e meg az elállást, illetve felmondást írásbeli figyelmeztetés,
– milyen módon kell közölni az elállást, felmondást, a felmondás esetén van-e felmondási idő vagy azonnali hatállyal történik (pl. írásban, ajánlott tértivevényes levélben, faxon, átadás útján),
– mi a helyzet akkor, ha a vállalkozó megtagadja a nyilatkozat átvételét vagy meghiúsítja azt (pl. a meghiúsulás jegyzőkönyvezésével, az elküldést követő 5 munkanapon megérkezettnek minősítéssel).
A teljesítést elősegítő más kötelezettségek
A szerződésszerű teljesítés elősegítését vannak hivatva biztosítani a vállalkozó egyéb kötelezettségei.
Megvizsgálás, figyelemfelhívás
Miután a megrendelő a beruházás megvalósításához szakértelme miatt vesz igénybe vállalkozót, a vállalkozó az, aki összefüggéseiben és részleteiben átlátja az egész beruházást. Ezért kötelezettsége, hogy a megrendelő figyelmét felhívja:
– a rendelkezésére bocsátott műszaki dokumentáció, eszköz, anyag gondos átvizsgálásával megállapítható mennyiségi és minőségi hiányosságaira,
– a megrendelő vagy képviselője szerződéssel ellentétes vagy szakszerűtlen intézkedésére, döntésére, utasítására.
A vállalkozót felelősség terheli ezek elmulasztásának minden következményéért.
Helyi képviselő
A vállalkozónak kötelezettsége, hogy a teljesítés helyén gondoskodjon állandó képviseletéről (pl. építés-, szerelésvezető, helyi meghatalmazott projektfelelős), elérhetőségéről, illetve arról, hogy teljesítést megfelelő személy irányítsa, szervezze, aki a teljesítés mindennapi kérdéseiben döntési joggal is rendelkezik, illetve akinek kötelezettsége a teljesítést igazoló okmányok vezetése, kiállítása és a megrendelő képviselőjével való igazoltatása. Rögzítendő az is, hogy a helyi képviselő jogköre kiterjed-e a szerződés kiegészítésére vagy módosítására, nehogy később a vállalkozó a szerződéskötési jog hiányára való hivatkozással kísérelje meg kivédeni a megrendelő igényeit.
Értesítési kötelezettségek
A vállalkozó kötelezettségévé kell tenni, hogy a megrendelőt (annak helyi megbízottját) haladéktalanul értesítse:
– a teljesítés bármilyen akadályáról,
– a vállalkozó tevékenysége során harmadik személyeknek okozott károkról, illetve ilyen jellegű követelések harmadik személy részéről történő érvényesítéséről,
– bármilyen teljesítményrész olyan eltakarásáról, beépítéséről, megszüntetéséről, megváltoztatásáról, amely miatt a későbbiekben annak minősége és egyéb szerződésszerűsége nem lesz ellenőrizhető, azzal, hogy a vállalkozó felelős mindazon többletköltségért, esetleg kárért, amely ennek elmulasztásából ered.
A teljesítés helyén irányadó munkavégzési rend betartása
Amikor a vállalkozó a megrendelőnek már működő létesítményében végez munkát, igen fontos érdeke ez utóbbinak, hogy a szerződés teljesítése során a vállalkozó igazodjon az ott irányadó rendhez. Ez alapvetően a megrendelőnél érvényes
– belépési és távozási rendre,
– munkarendre és munkaidő-szabályozásra,
– baleset-, munka- és tűzvédelmi, illetve vagyonvédelmi előírások
betartására vonatkozik. A viták elkerülése érdekében célszerű ezek részletes szövegét a szerződés mellékletévé tenni.
A személy- és vagyonbiztonság fenntartása
Miután a vállalkozó a teljesítéssel kapcsolatos magatartása minden mozzanatáért felelős, neki kell arról gondoskodnia, hogy:
– harmadik személyek egészségében, testi épségében, életében, illetve vagyonában a teljesítés során kár ne keletkezhessen; ez kiterjed a munkaterület megfelelő elkerítésére, a veszélyek táblával való jelzésére, a szerződést megelőző és követő állapot-ellenőrzésre és dokumentálásra a környező ingatlanokban, a megfelelő biztonsági őrzésre, továbbá hogy
– a megrendelő vagyonában, beleértve a munkák elkészült eredményét, ne érje károsodás; ez kiterjed az őrzésre, a megfelelő elzárásra, az időjárás okozta károktól való megóvásra (pl. betakarás, fagykárok elkerülése, vízelvezetés).
E körbe tartozik az is, hogy a vállalkozóval célszerű teljes körű vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítást köttetni a beruházáshoz igazodó kockázati összegekre, a megkötés és a folyamatos fenntartás igazolását megkövetelni, illetve ezek elmulasztása esetére a megrendelőnek a vállalkozó költségére való biztosításkötési jogáról rendelkezni.
A téli és rossz időben való munkavégzés feltételeinek biztosítása
Ez a kikötés több évszakon átnyúló beruházások esetében lehet lényeges, mert nélküle a vállalkozó az esetlegesen rossz időjárási körülményeket vis maiornak próbálja meg beállítani, illetve azzal kapcsolatosan határidő-módosítást és többletdíjazást próbál kieszközölni.
Ha a szerződés rögzíti, hogy ezek a vállalkozó kockázati körébe tartoznak, úgy az benne foglaltatik a vállalkozói díjban, illetve nem kérhet határidő-módosítást.
A minőség tanúsítása
A szerződés, illetve melléklete részletesen szabályozhatja, hogy a vállalkozó milyen módon köteles a felhasznált anyagok, illetve a végzett munka minőségének tanúsítására, illetve hogy milyen minőségtanúsítási rendszerben kell ennek történnie, vagy milyen módon kell integrálódnia a megrendelő ilyen rendszerébe.
A hulladék és környezetszennyező anyagok eltávolításának kötelezettsége
A vállalkozó kötelezettsége lehet a hulladékok eltávolítása, kezelése, amelyek a teljesítéssel összefüggésben keletkeznek.
A megrendelő által adott eszközök használatával kapcsolatos kötelezettségek
Amennyiben a megrendelő biztosít a vállalkozó részére eszközöket, berendezéseket, gépeket, úgy elő kell írni annak kötelezettségét, hogy a vállalkozó azokat rendeltetésszerűen használja, és saját költségére gondoskodjon azok javításáról, karbantartásáról.
Az alvállalkozókkal kapcsolatos kötelezettségek
A megrendelő érdeke az, hogy a feladatok alvállalkozásba adását kontrollálhassa és szükség esetén megakadályozhassa. Erre szolgál az a kikötés, hogy a vállalkozó alvállalkozót csak a megrendelő előzetes jóváhagyásával vonhat be. A vállalkozó egyébként az alvállalkozóért úgy felel, mintha maga teljesített volna, vagyis a megrendelő nem kerül az alvállalkozóval közvetlen szerződéses kapcsolatba.
A megvalósulási dokumentáció elkészítése és átadása
A megrendelő számára igen fontos lehet, hogy a beruházás műszaki megvalósulásának minden egyes lépése dokumentálható és ellenőrizhető legyen. Erre szolgál a megvalósulási dokumentáció, amely magában foglalja a terveket, azok módosításait, a véglegesen megvalósult teljesítmény és az oda vezető lépések leírását és rajzos változatát.
Átadás-átvétel
* A teljesítés folyamatának időszakonkénti ellenőrzésére lehetnek alkalmasak az ún. részátadás-átvételi eljárások. Az átadás-átvételi eljárás a teljesítés szerződésszerűségének közös ellenőrzésére szolgál, amelyre adott esetben meg kell hívni az érintett hatóságok, illetve közműszolgáltatók képviselőit. Az átadás-átvételi eljárás rendjének szabályozásánál az alábbi szempontokra kell ügyelni: * az átadás-átvétel kezdeményezése a vállalkozó részéről írásban történjen, a szerződés rögzítse a meghívás feltételeit, határidejeit, a meghívandók körét és a távolmaradás következményeit, * a szerződés vagy melléklete rögzítse, hogy az átadás-átvétel során milyen vizsgálatokat, teszteket, próbákat kell elvégezni (pl. hidegpróba, próbaüzemelés), illetve hogy szükséges-e hosszabb időtartamú próbaüzem, tesztelés, * a szerződés, illetve melléklete rögzítse, hogy milyen hibák képezik az átadás-átvétel eredményességének akadályát, illetve mik az eredménytelen átadás-átvétel következményei, hogyan kell megismételni a procedúrát, melyek azok a hiányosságok, amelyek mellett a megrendelő a teljesítményt átveszi, és milyen módon kell gondoskodni ezen kisebb jelentőségű hibák kijavításáról (pl. szavatosság, jótállás körében), * a szerződés, illetve melléklete rögzítse az átadás-átvételi jegyzőkönyv lényeges tartalmát, aláírásának módját. * Az olyan teljesítmények esetén, amelyek egy eredményben végződnek, mindig sor kerül egy végső átadás-átvételre, amelynél ugyanazok a szempontok irányadók, mint a részátadás-átvételeknél.
Kötbérfajták
* A gyakorlatban alapvetően három kötbérfajta fordul elő a vállalkozási szerződéseknél: * a meghiúsulási kötbér, arra az esetre, ha a szerződés teljesítése a vállalkozó miatt (pl. a teljesítés megtagadása, a megrendelő elállása, súlyos szerződésszegés miatt) lehetetlenné válik, * a késedelmi kötbér, arra az esetre, ha a vállalkozó valamely kötbérterhes határidőt elmulaszt, * a hibás teljesítési kötbér, ha a vállalkozó munkája, annak eredménye nem rendelkezik a szerződésben és a jogszabályokban előírt tulajdonságokkal, minőséggel.
A teljesítés igazolásának hatásai
* A teljesítés igazolásának az alábbi hatásai lehetnek: * a vállalkozó számlázhatja az adott teljesítmény után esedékes díját, * az elkészült munkaeredmény (épület, létesítmény stb.) károsodása veszélyének viselése átszáll a megrendelőre; természetesen ez általában csak a végső átadás-átvételhez, teljesítésigazoláshoz kapcsolódik, hacsak a szerződő partnerek másként nem állapodnak meg, * a teljesítés vonatkozó része befejezettnek minősül (ez természetesen nem jelenti, hogy a megrendelő a szerződés megszegéséből eredő igényeit ne érvényesíthetné), * megkezdődik a jótállási vagy szavatossági kötelezettsége a vállalkozónak.
Óvadék
* A biztosítéki visszatartás lényege, hogy a megrendelő a teljesítés, illetve a jóteljesítés biztosítékaképpen egy bizonyos ideig visszatartja a vállalkozót megillető díjazás egy bizonyos hányadát, óvadékként. * A teljesítési biztosíték visszatartására a végső átadás-átvételig kerül sor azzal a céllal, hogy ha a vállalkozó bármilyen okból nem jutna el a teljes körű teljesítésig (pl. késedelem, súlyos hiba miatti elállás; teljesítés megtagadása; indokolatlan levonulás; fizetésképtelenség), akkor a megrendelő be tudja fejezni a beruházást. A teljesítési visszatartást a megrendelő a részszámlákból vonja le, és általában a számlaösszegek 10-20%-át teszi ki. * Az eredményes végső átadás-átvétellel a teljesítési visszatartás okafogyottá válik. Ekkor a visszatartás a jóteljesítés biztosítékába fordul át, és a megrendelő vállalkozó általi hibás teljesítésből eredő igényeinek fedezetéül szolgál a visszatartott összeg, általában a vállalt jótállási idő vagy a törvényes szavatossági jogvesztő határidő (általában 2-7 év) végéig. A jóteljesítési visszatartás a teljes vállalkozói díj 5-15%-a szokott lenni a gyakorlatban. A teljesítési és a jóteljesítési visszatartás különbözetét a megrendelő általában az eredményes végső átadás-átvétel után, a végszámla megfizetésével együtt téríti vissza a vállalkozó számára.
Bankgarancia
* A visszatartások mellett vagy helyett alkalmazza a gyakorlat a bankgaranciákat. A bankgarancia előnye a megrendelő számára, hogy egy harmadik személy, egy tőkeerős bank absztrakt kötelezettséget vállal a vállalkozó teljesítéséért. A vállalkozó számára pedig kedvezőbb finanszírozást tesz lehetővé, mint a visszatartások alkalmazása, hiszen bankgarancia esetén nincs biztosítéki visszatartás, az annak megfelelő 10-20%-os összegek is azonnal befolynak a vállalkozóhoz, neki csak a garanciadíjat kell a bank felé fizetnie, illetve ténylegesen pénzfizetési kötelezettsége csak akkor fog beállni a bank felé, ha a megrendelő a bankgaranciát igénybe veszi. * A bankgarancia állhat a szerződésben úgy, hogy a megfelelő bankgaranciával a teljesítési vagy jóteljesítési visszatartást a vállalkozó kiválthatja, illetve visszatartás nélkül is. * A bankgaranciával a bank, a vállalkozó megbízásából, arra kötelezi magát közvetlenül a megrendelő felé, hogy amennyiben a vállalkozó valamely szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, úgy a megrendelő felszólítására, a vállalkozási szerződésből eredő vita, igények bárminemű vizsgálata nélkül kifizeti a fizetési felszólításban foglalt összeget, legfeljebb azonban a bankgaranciának a vállalkozói díj bizonyos százalékában kifejezett értékét. * A bankgarancia előnye tehát, hogy a beruházó vállalkozás előbb hozzájut a pénzhez, mint ahogy közte és a vállalkozó közti vita elrendezésére pert kellene indítania. A bankgarancia lehívása után birtokon belül van, és általában a vállalkozó van arra kényszerítve, hogy a lehívás jogosulatlansága miatt pereljen és igazát bizonyítsa. * A bankgarancia lehet: * előleg-visszafizetési, amennyiben a szerződéskötés után a vállalkozó nagyobb összegű előleget kap, arra az esetre, ha a szerződés teljesítésének meghiúsulása miatt az előleget vissza kell fizetnie; ilyen megállapodásnál arra ügyelni kell, hogy a bankgarancia megrendelő felé történő kiadása az előlegfizetés feltétele legyen, * teljesítési, arra az esetre, ha a vállalkozó a szerződést megszegve nem jut el a teljesítés befejezéséig, a teljesítés során más szerződésszegést követ el, * jóteljesítési, a megrendelő jótállási szavatossági igényeinek biztosítékaként. * Abankgarancia szövegét mindig célszerű a beruházással kapcsolatos szerződés mellékletévé tenni, és kikötni, hogy attól eltérő szöveget a megrendelő nem fogad el. A kikötött szövegtől eltérő garanciát azután semmilyen körülmények között nem szabad befogadni, még akkor sem, ha a garáns bank azt állítaná, hogy ő a kért szöveggel nem "szokott" bankgaranciát kiadni. A bank ugyanis csakis a megbízója utasításai szerint köteles eljárni, és ha a vállalkozó a szerződéses tartalmú garanciát kéri tőle, azt is kell kibocsátania. Célszerű arra is ügyelni, hogy a bankgarancia valamilyen komoly pénzintézettől és ne valami ismeretlen kisbanktól származzon. * Lényeges a garancia érvényességi ideje is. Bankgaranciát határozatlan időre nem adnak. Az előleg-visszafizetési és teljesítési garancia érvényességét célszerű a teljesítési véghatáridő + 2-3 hónapban, a jóteljesítésiét pedig a jótállási idő (irányadó szavatossági jogvesztő határidő) + 2-3 hónapban meghatározni. Így még rövidebb-hosszabb csúszások esetén is abban a helyzetben lehet a megrendelő, hogy a bankgaranciát lehívhatja.
A szellemi alkotásokkal és üzleti titkokkal kapcsolatos kötelezettségek
* A beruházások megvalósításával általában elkerülhetetlenül együtt jár szellemi termékek és titkok megismerése és felhasználása, amelyeknek a mai üzleti életben igen komoly értéke lehet, ezért az azzal kapcsolatos kérdések rendezése fontos eleme a szerződéseknek. * Jogszavatosság * Avállalkozónak felelősséget kell vállalnia azért, hogy a szerződés teljesítése, a felhasznált anyagok és megoldások harmadik személyek jogait (pl. szerzői jog, szabadalom, ipari és használati minta, védjegy, know-how, üzleti titok) nem sértik, illetve ha ilyen merülne fel, a megrendelőt köteles mentesíteni az ezzel kapcsolatos, harmadik személyek által érvényesített igényekkel szemben (pl. olyan megoldásokkal helyettesítés, amely nem jogsértő; az érintett jogokra vonatkozó licenciák megszerzése; kártérítés). * Licencjogok, jogátruházás * Amennyiben a vállalkozó teljesítménye magában foglalja szellemi alkotások megrendelői általi használatának, hasznosításának biztosítását is (pl. szoftverek használata, a gyártóüzemmel együtt szabadalom alapján termékgyártás engedélyezése; védjegyjogok használatának biztosítása), rendelkeznie kell ennek feltételeiről, nevezetesen, hogy: * a jogot a megrendelő megszerzi-e, vagy annak csak használatára, hasznosítására szerez jogosultságot (ennek kereteit sok esetben az adott jogra vonatkozó jogszabályi előírások határozzák meg), * mi a használat földrajzi, műszaki, időbeli terjedelme (pl. csak a megrendelő országában; a megrendelő meghatározott számú terminálján; meghatározott mennyiségben; rögzített időtartamra vagy a gépek műszaki avulásának ideje alatt), * átruházhatja, átengedheti-e a megrendelő a használat, hasznosítás jogát harmadik személynek (pl. beszállítójának, ügyfelének), * a vállalkozó a megrendelőnek kizárólagosságot biztosít-e, vagy mellette másoknak is engedhet azonos vagy hasonló jogokat, * milyen egyéb jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik a feleket (pl. upgrade, update; a használat megszűnése után megsemmisítés, szerviz), * hogyan kerülnek a jogok ellentételezésre, benne foglaltatnak-e a vállalkozónak fizetendő ellenértékben, vagy azokért külön díjazásra tarthat igényt. * A vállalkozó által készített tervekkel kapcsolatos megrendelői jogosultságok rögzítése, különös tekintettel arra, hogy a tervek jogosultja a megrendelő, azok újbóli megvalósításához a megrendelő előzetes jóváhagyása szükséges. * Titoktartási kötelezettség * A vállalkozó kötelezettségévé kell tenni, hogy titokban kell tartania a szerződés teljesítésével kapcsolatosan tudomására jutott dokumentumot, adatot, információt, ismereteit és megoldást, és azokat a megrendelő jóváhagyása nélkül nem hozhatja illetéktelenek tudomására. * Ugyancsak célszerű szabályozni a titoktartási kötelezettség megszegésének szankcióját, amelyre a legalkalmasabb egy bizonyos összegű kötbér lehet