Szállítási szolgáltatások, fuvarozás, gépjárműhasználat

Személyszállítás

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény értelmében közúti személyszállítás a közúti járművel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármű gépjárművezetővel együtt történő rendelkezésre bocsátása. A személyszállításra vonatkozó előírásokat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet tartalmazza. A jogszabály rögzíti, hogy személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast – a közúti közlekedésben – csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.

Taxiszolgáltatások

A taxizásra, taxiszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat – erre vonatkozó, egységes joganyag hiányában – különböző jogforrási szinteken találhatjuk meg. Alapvetőnek tekinthető e tárgykörben a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet, amely kijelöli azokat a kereteket, melyeken belül a taxisok, taxiszolgáltatást főtevékenységként nyújtó gazdasági társaságok működhetnek.

A rendelet hatálya elsősorban azokra a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és magánszemélyekre terjed ki, akik a Magyar Köztársaság területén közlekedési szolgáltatást végeznek, és jóllehet, jelen fejezet témája a taxizás, a jogszabály viszonylag részletes, fejezeteken átívelő ismertetése a következő alcímek miatt is szükséges.

A rendelet 2. §-a tételesen felsorol néhány olyan tevékenységet, amely közúti közlekedési szolgáltatásnak minősül. Eszerint az említett szakasz ca) alpontjában szereplő személytaxi-szolgáltatás mellett ilyen az ugyancsak személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatás, a személyszállítás autóbusszal, valamint az árufuvarozás, országhatárokon belül és kívül egyaránt.

Kifejezetten rögzíti a rendelet, hogy a későbbiekben részletezett, ún. saját számlás áru- és utasszállítás nem minősül közúti közlekedési szolgáltatásnak.

A jogalkotó arra is lehetőséget ad, hogy valaki a felsoroltak között nem szereplő közúti közlekedési szolgáltatást végezzen rendszeres gazdasági tevékenységként, ekkor azonban köteles azt a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletnek bejelenteni.

A szolgáltatás feltételei

Témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségű a rendelet 5/A §-a, amely kimondja, hogy személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.

Taxiengedély

Személytaxi-szolgáltatást olyan vállalkozás vagy egyéni vállalkozó végezhet, amely, illetőleg aki rendelkezik a területi közlekedési felügyelet által kibocsátott taxiengedéllyel. Taxiengedély annak adható, aki igazolja a feladat ellátásához szükséges személyes megbízhatóságot, szakmai alkalmasságot, megfelelő pénzügyi teljesítőképességet, továbbá azt, hogy rendelkezik olyan személygépkocsival, amelyet a területi közlekedési felügyelet alkalmasnak minősített. Ez utóbbit természetesen megfelelő igazolólappal kell tanúsítani.

[Ebben a tárgykörben elsősorban a személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X. 27.) KHVM rendeletet kell felhívni, amelynek hatálya kiterjed a személytaxi-szolgáltatást vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak és egyéni vállalkozóknak az e tevékenységhez használt gépkocsijára.]

Alkalmassági feltételek

A korábban említett minisztertanácsi rendeletnek a taxisok személyes alkalmasságára vonatkozó rendelkezései ugyancsak nem gumiparagrafusok. Nem lehet például taxis az, aki büntetett előéletű (ezt egyébként 2000 óta tartalmazza a jogszabály), illetőleg az sem, aki olyan vállalkozás szakmai vezetője volt, amelynél a rendeletben felsorolt valamely szabályt (például személytaxira vonatkozó műszaki, biztonsági vagy igazgatási szabályok, személyi feltételek, áralkalmazás, nyugtaadási kötelezettség stb.) megsértették, feltéve hogy ezért az illetékes szerv az engedélyt visszavonta. A korlátozás az engedély visszavonásának időtartama erejéig áll fenn.

A szakmai alkalmasságot egyébként az ún. személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói szakismeretek eredményes elsajátítását tanúsító vizsgabizonyítvánnyal kell igazolni. Megfelelő és megfelelően dokumentált szakmai múlt az okmány megszerzésének kötelezettsége alól mentesítést jelenthet.

Pénzügyi teljesítőképesség

A szükséges pénzügyi teljesítőképességgel az rendelkezik, akinek köztartozása nincs, valamint a szállítható utasok száma alapján megállapított, elkülönítetten kezelt vagyoni biztosítékkal, pénzügyi intézmény által nyújtott garanciával vagy ennek megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik.

A vagyoni biztosíték legfeljebb negyvennapos visszapótlási kötelezettség mellett kizárólag a területi közlekedési felügyelet rendelkezésével az utasok más módon nem fedezett kártérítési igényeinek kielégítésére használható fel.

Eljárási szabályok

Az engedély kiadása

Az illetékes közlekedési felügyelet a taxiengedélyt kérelemre, a vállalkozás vagy vállalkozó nevére, meghatározott működési területre és a taxi forgalmi rendszámára szólóan adja ki.

Változásbejelentés

A taxist adatainak változása esetén bejelentési kötelezettség terheli.

A taxiengedély visszavonása

A taxiengedély bevonására vagy visszavonására a minisztertanácsi rendeletben meghatározott esetekben a területi közlekedési felügyelet jogosult. E körben említést érdemel az az eset, amikor a taxis nem ad nyugtát, túllépi a hatósági árat, szabálytalanul működteti a viteldíjkészüléket, avagy az utast egyéb módon megkárosítja, neki bosszúságot okoz. Ilyenkor célszerű a működési terület szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez vagy a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulni, amely szervek adott esetben az engedély visszavonására tesznek majd javaslatot az illetékes főfelügyeletnek.

További személyszállító szolgáltatások

A fogalmi elhatárolás szempontjából lényeges, hogy a rendelet alkalmazásában személygépkocsis személyszállító szolgáltatásnak minősül az olyan személyszállítás, amely szálláshely-hasznosítási, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális, oktatási, vasúti, vízi, légi utasszállítási tevékenységhez kapcsolódik. Ez rendezvények szervezésére jogosult vállalkozás keretében, ugyancsak a területi közlekedési főfelügyelet által kiadott engedély birtokában végezhető.

Teherfuvarozás személygépkocsival

Ugyancsak a taxiszolgáltatások kapcsán felmerülő kérdés, hogy szabad-e személygépkocsival díj ellenében terhet fuvarozni. A jogszabály szerint erre akkor van lehetőség, ha az árut a csomagtérben fuvarozzák, vagy az üres utastérben helyezik el, de ez utóbbi esetben a küldemény össztömege ülésenként nem haladhatja meg a 68 kg-ot, magassága pedig nem érheti el az ablakok alsó szélét. Fuvarozásra egyebekben tehertaxit kell igénybe venni, amelyre további műszaki és jogi előírások vonatkoznak.

Személyszállítás működési területen kívül

Személytaxival a taxiengedélyben meghatározott működési területen kívülre is, valamint a nemzetközi szerződések rendelkezései szerint külföldre is szállítható utas, ahhoz azonban, hogy a taxis a működési területén kívül utast vegyen fel, ellenőrizhető előrendelés és a működési területre irányuló úti cél szükséges, már az odaúton is ki kell azonban kapcsolni vagy foglaltra kell állítani a TAXI fényjelzést.

Gyakorlati tanácsok a szolgáltatás igénybevételéhez

Jelenleg a taxiszolgáltatások piacán többnyire kisebb-nagyobb taxicégek és egyéni vállalkozók tevékenykednek. Ezek többnyire megbízhatóak, mérsékelt és elfogadható díjszabásúak, igénybevételük esetén azonban nem árt az árakról előzetesen tájékozódni. A nagyobb "taxicégek" egyébként a személyszállítás mellett egyéb szolgáltatásokat is vállalnak; ilyen például az autómentés, autókölcsönzés meghatározott partnerek számára, gépkocsijavítás és baleseti helyszínelésben való közreműködés.

Bérfuvarozás mikrobusszal, autóbusszal

Az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelet értelmezésében személyszállításnak minősül a személyek közúton, üzletszerűen, vagyis gazdasági tevékenységként, ellenérték fejében, autóbusszal végzett szállítása, ideértve az autóbusz gépjárművezetővel együtt történő bérbeadását is.

Személyszállítási módok

A rendelet megkülönbözteti a menetrend szerinti személyszállítást a külön célú, menetrend szerinti személyszállítástól, és szabatos meghatározását adja a fentiek alá nem tartozó, de témánk szempontjából igencsak lényeges szerződéses személyszállítás, különjárati személyszállítás, valamint saját számlás utasszállítás fogalmának.

Külön célú, menetrend szerinti személyszállítás

A fentiekben említettek közül az első gyakorlatilag mégiscsak külön célú, menetrend szerinti személyszállítás, amely a megrendelő és a szállítást végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződésen alapszik.

Különjárati személyszállítás

A második, nevezetesen a különjárati személyszállítás személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása alkalmi jelleggel közlekedő járattal, a szállítás megrendelőjének vagy a szállítást végző gazdálkodó szervezetnek a kezdeményezésére.

Saját számlás utasszállítás

A saját számlás utasszállítás személyek haszonszerzési cél nélküli, nem üzletszerűen és az üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amenynyiben az az utasszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy lízingelt járművel történik, és a járművet az utasszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti.

Személyszállítás autóbusszal

A továbbiakban az autóbusszal történő személyszállítás engedélyezésére vonatkozó közös szabályokat ismertetjük, majd röviden áttekintjük, hogy az egyes személyszállítási módokhoz milyen speciális szabályok kapcsolódnak.

Engedély

Az autóbusszal végzett személyszállítás alapvető feltétele az ilyen tevékenységet folytatni kívánó gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott autóbuszos személyszállító engedély.

Az engedély kiadására jogosult hatóság vizsgálódásának középpontjában leginkább az áll, hogy a gépjármű, amellyel a személyszállítási tevékenységet végezni kívánják, megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Az engedélyre jogosultság feltételei

Az engedély megszerzésének, illetőleg az arra való jogosultságnak a feltételeit a rendelet tartalmazza; e körben olyan, a részletszabályok által kellően konkretizált fogalmakkal találkozhatunk, mint például a jó hírnév, a szakmai alkalmasság, a megfelelő pénzügyi helyzet.

A jó hírnév követelményét a vezetőnek és a szakmai irányítónak kell teljesítenie. Ez utóbbi az a személy, aki vezetőként, a gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként vagy főállású alkalmazottjaként a személyszállítási tevékenység szakmai irányítását ténylegesen és állandó jelleggel ellátja.

A rendelet negatív megközelítésében nem rendelkezik a szükséges jó hírnévvel az, aki büntetett előéletű, továbbá aki autóbuszos személyszállítóként elveszítette az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának jogát, valamint az sem, aki vezető vagy szakmai irányító volt olyan autóbuszos személyszállítást végző gazdálkodó szervezetnél, amelynek fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította.

Az autóbuszos személyszállítást folytatni kívánó gazdálkodó szervezet szakmai irányítójának rendelkeznie kell autóbuszos személyszállító-vállalkozói képesítéssel. Ha ez hiányzik, a Közlekedési Főfelügyelet által kijelölt bizottság előtt vizsgát kell tennie. Szakirányú felsőfokú vagy szakiskolai képesítés a vizsga alól felmentést jelenthet.

A megfelelő pénzügyi helyzet azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez szükséges tőkeerővel rendelkezik, és nincs adó-, vám- vagy járuléktartozása, továbbá hogy a közlekedési hatósággal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek folyamatosan eleget tesz.

Igazolvánnyal gyakorolható tevékenység

A saját számlás utasszállítás, ha a gazdálkodó szervezet e tevékenység végzésére alkalmasnak bizonyult, a területi közlekedési felügyelet által legfeljebb ötéves időtartamra kiadott igazolvány birtokában kezdhető meg.

A kérelem tartalma

Az igazolvány kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni az üzemeltető és vezetője adatait, az üzemeltetni kívánt jármű rendszámát, az üzemeltetés jogcímét és a jármű tárolási helyét.

Taxiszolgáltatásra alkalmas gépjármű

* A 21/1992. (X. 27.) KHVM rendelet értelmében alkalmasnak az a gépjármű minősül, amely rendelkezik ún. taxi-igazolólappal, vagyis megfelel a vele szemben támasztott szigorú – a következők szerinti főbb – jogszabályi követelményeknek. * A taxiszolgáltatás nyújtásához használt gépjármű nem lehet 5 évnél idősebb (ez a gyártás időpontjától számítandó), és akkor megfelelő, ha a külső részére jobb oldalon visszapillantó tükröt szereltek fel, ha a gumiabroncsok teljes futófelületén a mintázat magassága eléri a három millimétert, továbbá ha üzemi fékberendezése erőrásegítővel van ellátva. * Alapfeltétel, hogy a taxi hitelesített viteldíjjelző készülékkel legyen ellátva, amelyre további speciális szabályok vonatkoznak. * A taxinak legalább öt személy szállítására alkalmasnak kell lennie, és rajta, illetőleg benne, a jobb oldali első üléssel szemben díjtáblázatot kell elhelyezni. * A személytaxit ismételt minősítő vizsgálaton kell bemutatni az időszakos vizsgálat alkalmával, továbbá ha az üzemben tartó megváltozik. Ekkor az a korlátozás, amely szerint a gépjármű ötévesnél idősebb nem lehet, már nem érvényesül. * A rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az utastérre vonatkozó azon feltételeket, amelyeknek minden esetben teljesülniük kell. Itt olyanok szerepelnek, mint például a tiszta és sérülésmentes kárpitok, biztonságosan állítható ülések, megfelelő fűtés, szellőztetés. * Végül a taxik esetében is különös figyelmet kell fordítani a károsanyag-kibocsátásra, amelynek megengedett szintjét ugyancsak jogszabály rögzíti.

Taxiszolgáltatók etikai kódexe

* A taxisokra vonatkozó etikai normákat, a szolgáltatás színvonalával kapcsolatos követelményeket a Személytaxisok és személygépkocsis személyszállítók szakmai etikai kódexe tartalmazza, amelyből a teljesség igénye nélkül az alábbiakban idézünk néhány rendelkezést. * A vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő gépkocsinak mindenkor kifogástalan műszaki és esztétikai állapotúnak kell lennie (teljes sérülésmentesség). * A gépkocsi kívül-belül legyen tiszta, gondozott. * A gépkocsi ülései az évszaknak megfelelőek legyenek (az üléshuzat ne tapadjon, ne szúrjon, ne legyen nedves stb.). * A csomagtartónak tisztának és a gépkocsi működtetéséhez szükséges dolgokon kívül üresnek kell lennie. * A gépkocsiban nem szabad elhelyezni az utast irritáló, udvariatlan hangnemű tilalmi felszólításokat, a közízlést sértő, illetve az utast zavaró reklámokat, hirdetéseket, politikai, illetve vallási tartalmú tárgyakat, feliratokat. * A gépkocsin mint reklámhordozón reklámot, hirdetést elhelyezni csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabad. * A személytaxi rendelkezésre bocsátására az üzemben tartót szerződéskötési kötelezettség terheli. Ennek megfelelően minden jelentkező személyszállítási igényt ki kell elégíteni, ha az nem ütközik hatályos jogszabályba (például a szállítható személyek száma), ha a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, ha elháríthatatlan körülmények nem akadályozzák (például időjárási vagy útviszonyok), továbbá ha a szükséges eszközök (megfelelő gépkocsi) rendelkezésre állnak. * A személyszállítás megtagadása csak meghatározott esetekben megengedett. * A közúti személyszállítási szerződés létrejöttének az árban (viteldíjban) való megegyezés egyik alapeleme, ezért a személyszállítás elvállalása előtt a megrendelőt szóban és/vagy a kötelezően kihelyezett díjtáblázat segítségével az alkalmazható díjszabásról tájékoztatni kell. * Az utas előzetes tájékoztatása nélkül menet közben tarifát változtatni nem szabad. * A személyszállítás elvállalására (azaz a szerződéskötésre) lehetőség van taxiállomáson, közúton világító szabad jelzővel haladó, illetve nem taxiállomáson várakozó gépkocsi igénybevételével, az e célra szolgáló hírközlő eszközök igénybevételével szóban vagy írásban, illetőleg egyéb módon (például személyesen). Az utas részéről a szerződési ajánlat elfogadását jelenti, ha a díjszabás megismerése után, az úti cél bemondásával, a gépkocsiba történő beszállást követően igénybevételi szándékát jelzi. * Az e célra szolgáló hírközlő eszközök igénybevételével történő megrendelés esetén a megrendelőt haladéktalanul tájékoztatni kell az elfogadásról vagy elutasításról. Az elutasítás okáról szerződéskötési kötelezettség esetén a megrendelőt tájékoztatni kell. * A taxigépkocsik a taxiállomás elejétől zárt sorban, érkezési sorrendben és világító szabad jelzővel várakozhatnak. * A taxiállomást nem szabad elzárni. Az egymás után érkező taxiknak lehetőséget kell adni – a férőhelytől függő számban – a beállásra. * Az utasokat a várakozó taxigépkocsik sorrendjében kell elszállítani, kivéve ha az utas nem a sorrendben az első, hanem a sorban hátrább álló taxigépkocsit választja. Ez utóbbi esetben az ott várakozó többi taxisnak nem szabad az utas választását megakadályozni, illetve erről a kiválasztásról rosszalló véleményt kifejezni. * A taxiállomáson taxigépkocsival nem személyszállítási megrendelésre várakozni vagy a taxigépkocsit lezárt állapotban őrizetlenül hagyni nem szabad. * Nem megengedett a megrendelések között válogatni, annak útvonalhossza vagy más szempontok alapján. * A taxis által kezdeményezett ún. utastársítás nem megengedett.

A fuvarozási szerződés a polgári jogban

A fuvarozást és a fuvarozási szerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk. XLI.) fejezetének 488-506. §-ai szabályozzák.

A szerződés létrejötte

A fuvarozási szerződésben a fuvarozó arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt díjazás ellenében rendeltetési helyére továbbítja, és a címzettnek kiszolgáltatja.

Főszabály szerint a szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre, de jogszabály kimondhatja, hogy a fuvarozás elvállalását a küldemény átvétele jelenti.

A gyakorlatban a fuvarozási szerződés létrejöhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással egyaránt.

Fuvarlevél

A felek a fuvarozásról fuvarlevelet állíthatnak ki, ez azonban nem érvényességi kelléke a szerződésnek. Megléte azonban bizonyítja, hogy a szerződés létrejött, a küldeményt a fuvarozó átvette. Ellenkező bizonyításáig a küldemény átvételének napja az a nap, amelyen a fuvarozó a fuvarlevelet aláírta vagy lebélyegezte.

Tekintettel arra, hogy a fuvarlevél nem értékpapír, a küldemény nem szolgáltatható ki az okmány bármely birtokosának, csupán annak, aki az adott ügyletben címzett vagy feladó.

Fontos garanciális jogszabályi rendelkezés, hogy a fuvarozó a feladó kívánságára köteles a fuvarlevél általa aláírt másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt kiállítani.

A küldemény csomagolása

Fuvarozás esetén a feladó felelőssége, hogy a küldemény az állagmegóvás szempontjából megfelelően, illetőleg úgy legyen csomagolva, hogy az mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse.

Ebből adódik az a rendelkezés, hogy a küldemény csomagolásának felismerhető hiányossága esetén a fuvarozó a továbbítást csak a feladó írásbeli kérelmére, és kizárólag abban az esetben vállalhatja, ha az mások személyét vagy vagyonát nem veszélyezteti.

Kárfelelősség csomagolási hiányosság esetén

Abban az esetben, ha a fuvarozó a hiányosan csomagolt küldeményt a feladó írásbeli utasítására vette át, akkor az ebből eredően a fuvarozóra vagy más személyre háruló, valamint a küldeményben bekövetkezett kárt a feladó viseli.

Más a helyzet, ha a fuvarozó a feladó írásbeli utasítása nélkül vesz át olyan küldeményt, amelynek csomagolási hiányossága felismerhető; ilyenkor kármegosztás érvényesül, vagyis a fentebbi károk a feladót és a fuvarozót fele-fele arányban terhelik.

Az említett "más személyekkel", jogi nyelven harmadik személyekkel szemben a fuvarozó felel, illetőleg áll helyt, a feladótól azonban megtérítést követelhet.

Átvétel megtagadása okmányok hiánya miatt

A feladó kötelessége az is, hogy a fuvarozó részére átadja a küldemény továbbításához szükséges okmányokat. Ennek hiányában a fuvarozó az átvételt megtagadhatja.

Fuvareszköz kiállítása, rakodási szabályok

A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megállapodás szerinti időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani és a fuvarozást haladéktalanul megkezdeni. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a küldemény berakása a feladót, kirakása pedig a címzettet terheli; a fuvarozó tehát csupán a továbbításra vállal kötelezettséget.

Elállási jog

Elállási jog a feladó oldalán

Elállás a fuvarozó késedelme miatt

A feladó elállhat a szerződéstől, ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, és kártérítésként követelheti a berakodás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint a más fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet.

Elállás a fuvarozás megkezdése előtt

A feladó a fuvarozás megkezdése előtt a szerződéstől indokolás nélkül elállhat, köteles azonban a fuvarozó kárát, különösen az elállásig felmerült kiadásokat és költségeket megtéríteni. Ez az elállás a szerződést a megkötésére visszaható hatállyal szünteti meg, vagyis a felek kötelesek az eredeti állapotot helyreállítani.

Elállási jog a fuvarozó oldalán

A feladó késlekedése esetén a kártérítés, végső soron pedig az elállás joga a fuvarozót is megilleti.

A küldemény megsemmisülése

Ha a küldemény elvész vagy megsemmisül, avagy a késedelem miatt értékcsökkenés következik be, akkor ennek megtérítését követelheti a feladó, feltéve, hogy a fuvarozóval közölte a küldemény tárgyát, vagy az a másik fél számára e nélkül is ismert volt.

A küldemény továbbítására vonatkozó előírások

A fuvarozónak a küldemény továbbítása során a gazdaságosság jegyében és a küldemény biztonságának szem előtt tartásával kell eljárnia, és köteles a feladó utasításait követni. Ha azonban a kapott utasítás a fenti elvekkel és követelményekkel össze nem egyeztethető, a fuvarozó köteles erre a feladó figyelmét haladéktalanul felhívni.

Ha a feladó az utasítást írásban megismétli, akkor a fuvarozó köteles azt a feladó veszélyére és költségére végrehajtani, kivéve ha ezzel mások személye vagy javai kerülnének veszélybe.

Ha pedig a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást kérni.

Fuvardíj

A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit akkor köteles megfizetni, ha azok meg nem fizetése esetén jogalap nélkül gazdagodnék, továbbá ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívül felmerült ok idézte elő.

Értesítési kötelezettség

A törvény – nem kizárólagos jelleggel – felsorol néhány olyan esetet, amikor a fuvarozót értesítési kötelezettség terheli. Ilyen például a küldemény kiszolgáltatásának lehetetlenülése, valamint a fuvarozási határidő lényeges túllépésének veszélye.

Értesítés a küldemény megérkezéséről

A fuvarozót terheli az a kötelezettség, hogy a címzettet a küldemény megérkezéséről haladéktalanul értesítse. Az értesítés vétele után a küldemény feletti rendelkezés joga a címzettet illeti meg. Az értesítés vétele előtt a címzett kizárólag a küldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében adhat utasításokat a fuvarozónak; ezek azonban nem lehetnek ellentétesek a feladó rendelkezéseivel, költségeik pedig értelemszerűen a címzettet terhelik.

Rendelkezés a küldeménnyel

A küldeménnyel mindaddig, amíg azt a címzett részére ki nem szolgáltatták, illetőleg amíg azzal a címzett nem rendelkezett, a feladó rendelkezik. Ez a jog önmagában lehetőséget ad a küldemény feltartóztatására, visszairányítására, más címzett vagy rendeltetési hely kijelölésére. Az utólagos rendelkezéssel felmerült díjtöbblet és költség a feladót terheli.

Igényérvényesítés

Ha a címzett a küldemény megérkezéséről szóló értesítést vette, a fuvarozó elleni esetleges igényeket maga is érvényesítheti, ez azonban a feladó számára – legalábbis az igényérvényesítés tekintetében – jogvesztéssel jár.

Közreműködő igénybevétele

A fuvarozó a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja; vagyis a szerződés teljesítéséhez közreműködőt vehet igénybe.

Felelősség

A fenti rendelkezéshez kapcsolódik az a további szabály, amely szerint a fuvarozásban részt vevő fuvarozók egyetemlegesen felelősek a feladó felé, kivéve azt az esetet, amikor a további fuvarozókat a feladó jelölte ki, mert ekkor minden fuvarozó felelőssége önálló.

Díjak, költségek

Magától értetődő, hogy több fuvarozó közreműködése esetében mindegyik fuvarozó követelheti az őt megillető díjakat és költségeket, specifikum azonban, hogy a feladóval szemben az első fuvarozó, a címzettel szemben pedig az utolsó fuvarozó érvényesítheti az őt követő, illetőleg az őt megelőző többi fuvarozó díj- és költségkövetelését.

A fuvarozó zálogjoga

A fuvarozót megilleti a fuvarozási díj, továbbá követelheti a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költségek (fuvarköltség) megtérítését is. A fuvarozó e jogának biztosítékául jogos követelése erejéig zálogjogot gyakorolhat azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan jutottak a birtokába.

A fuvarozót megillető zálogjog ún. privilegizált zálogjog, ami azt jelenti, hogy a jogosult a zálogjoggal biztosított követelését minden más jogosultat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, kereskedelmi forgalomban való értékesítés útján elégítheti ki.

Kezesi felelősség

A fuvarozó a zálogjogot a többi fuvarozó előtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles érvényesíteni. Ennek elmulasztása az előző fuvarozókkal szembeni egyszerű (tehát nem készfizető) kezesi felelősségét alapozza meg.

A küldemény megsemmisülése, megrongálódása

Ha a küldemény teljesen vagy részben elvész, avagy megsemmisül, a fuvarozó a fuvardíjra, illetőleg annak arányos részére nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az elveszett értéket. Ha pedig a küldemény csupán megrongálódott, a fuvarozó választhat: megtéríti az értékcsökkenést vagy kiküszöböli a rongálódást. Lényeges, hogy szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni; mentesülésre mód nincs.

Igényérvényesítési szabályok

Ha átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt – jogvesztés terhe mellett – haladéktalanul érvényesíteni kell.

Ha a hiány vagy a sérülés az átvételkor nem volt felismerhető, az igényérvényesítésre rendelkezésre álló idő három nap.

Elévülés

A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés kezdő időpontja az átvétel napja, illetőleg az a nap, amelyen a küldeményt át kellett volna adni.

Vállalkozási szabályok alkalmazása

Végül a fuvarozásról szóló paragrafusokhoz fűzött egyéb rendelkezések között szerepel az a témánk szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő megállapítás, amely szerint a személyszállításra a vállalkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jogalkotó ezen iránymutatásának lényege, hogy a személyek szállításának elvállalása szempontjából a vállalkozás szabályai kisegítő jellegűek.

Kézbesítési akadály

* Ha a küldemény kézbesítése akadályba ütközik (például a címzett elköltözött, nem lelhető fel, a feladó általi címzés elégtelen stb.), vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem egyenlíti ki, a fuvarozó – a feladó haladéktalan értesítése mellett – köteles a küldeményt a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni. Eszerint az a fuvarozó, akinek a dolog ilyen módon a birtokában marad, köteles annak őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig gondoskodni, amíg az a dolgot (jelen esetben a küldeményt) át nem veszi. A felelős őrzés tartama alatt a fuvarozó a dolgot nem használhatja, kivéve ha a használat a dolog fenntartásához szükséges, valamint köteles a dolog meglévő hasznait kiadni. * Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra sem veszi át, és annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, a felelős őrző jogosult a dolgot értékesíteni vagy felhasználni.

A fuvarozó felelőssége

* A fuvarozó felelős az olyan károkért, amelyek a feladó irányában fennálló értesítési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt, vagy arra visszavezethetően következtek be. * A késedelmes fuvarozó legfeljebb a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles a késedelem tartamától függően megfizetni, illetőleg a károsult irányában kártérítéssel is tartozik, ha a határidő megtartását annak fontossága tudatában írásban vállalta, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ez a felelősséget korlátozó rendelkezés nem vonatkozik arra, aki fuvarozási tevékenységet alkalomszerűen végez. * A fuvarozó kártérítési felelősségének alakulása szempontjából annak az időtartamnak van jelentősége, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjed. Ha a küldemény ezalatt elvész, megsérül vagy megsemmisül, a fuvarozó kártérítés fizetésére köteles. * Mentesül a fuvarozó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a küldemény belső tulajdonságára, a fuvarozói tevékenységen kívül eső elháríthatatlan okra, a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányosságára, a feladó általi berakásra vagy a címzett általi kirakásra vezethető vissza, avagy annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (például okmányátadás, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, helytelen kitöltés stb.).

Bizonyítási teher fuvarozási ügyleteknél

* Azt a tényt, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, a fuvarozónak, azt pedig, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza, a feladónak, illetőleg a címzettnek kell bizonyítania. * A csomagolás hiányosságának bizonyítása a fuvarozó feladata, azt pedig, hogy a kár ezzel ok-okozati összefüggésben nem áll, a feladó, illetőleg a címzett köteles bizonyítani, miként azt is, hogy a kár nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő. * Ha a feladó vagy a címzett az ügyletben kísérőt alkalmazott, annak bizonyítása, hogy a kísérő úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, őket terheli.

Fuvarozás saját és bérelt (lízingelt) járművel

* A témakör irányadó jogszabálya a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről szóló 4/2000. (II. 6.) KHVM rendelet. Hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki, akik, illetőleg amelyek belföldi vagy nemzetközi forgalomban közúti közlekedési szolgáltatásként árufuvarozást vagy saját számlás áruszállítást végeznek. * Saját számlásnak az említett jogszabály alkalmazásában akkor minősül az áruszállítás, ha a szállított áru a szállítást végző vállalkozás tulajdona, vagy azt a vállalkozás megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, illetőleg az a vállalkozás által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított dolog. Ugyancsak saját számlásnak tekinthető az olyan szállítás, amelynek célja az áruknak a szállítást végző vállalkozáshoz való beszállítása, vagy a vállalkozásból való elszállítása a vállalkozáson belül, avagy a vállalkozás saját szükségletei érdekében azon kívül. Idesorolható az az eset is, amikor a jármű a vállalkozás tulajdonában van, azt a vállalkozás részletre vette, vagy bérelte, továbbá amikor a járművet az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a vállalkozással munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti, és a szállítási tevékenység a vállalkozás főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenységnek minősül. Végül saját számlás a vállalkozás által a saját, illetőleg a tagja, vagy vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy részére térítésmentesen vagy térítés ellenében végzett áruszállítás is. * Bérelt járműnek minősül minden olyan jármű, amelyet a bérlő a bérbeadóval kötött bérleti (lízing- és minden hasonló jogi természetű) szerződés alapján térítés ellenében, meghatározott időtartamra, kizárólag árufuvarozás, illetőleg saját számlás áruszállítás céljára használ. * Bérelt járművel árufuvarozást kizárólag a járművet bérlő vállalkozás folytathat. A járművet csak az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a velük munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezetheti. * A bérelt járműnek rendelkeznie kell magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel. Az ilyen járművet vezető személynek magánál kell tartania a jármű bérlete tárgyában létrejött szerződést, vagy annak meghatározott adatokat tartalmazó, közjegyző által hitelesített kivonatát, valamint a jármű vezetésére vonatkozó, fentiek szerinti jogosultság igazolását, ha a járművet nem a bérlő vezeti. E feltételek teljesülését a meglehetősen széles szankcionálási jogkörben eljáró közlekedési hatóság ellenőrzi.

Szakmai előírások, engedélyezés

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti közlekedési szolgáltatást végző jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és magánszemélyekre is. A rendelet e körben általános szabályként rögzíti, hogy közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű vállalkozás csak abban az esetben végezhet, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől közúti árufuvarozói engedélyt kapott. Ugyanilyen vállalkozás nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére akkor jogosult, ha az alább ismertetendő 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendeletben foglaltaknak megfelelően és kérelemre a területi közlekedési felügyelettől közúti árufuvarozói engedélyt, továbbá közösségi engedélyt, valamint nemzetközi szerződés előírása alapján a Központi Közlekedési Felügyelettől nemzetközi közúti áruszállítási engedélyt kapott. A jogszabálynak ezt a rendelkezését egyébként hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása jegyében, a 20/2004. (II. 13.) Korm. rendelet állapította meg.

A továbbiakban a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendelet alapján mutatjuk be, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie az olyan vállalkozásnak, amely a címben feltüntetett tevékenységeket kívánja végezni.

Fuvarozás belföldön

Közúti árufuvarozói tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely rendelkezik a területi közlekedési felügyelet által kiadott közúti árufuvarozói engedéllyel.

Az árufuvarozói engedély kiadásának feltételei

Az engedélyt az illetékes szerv kérelemre és akkor állítja ki, ha az igénylő igazolja, hogy megfelel a jó hírnév, a szakmai alkalmasság és a megfelelő pénzügyi helyzet követelményeinek.

Megfelelés a jó hírnév követelményének

A jó hírnév követelményét itt is a vezetőnek és a szakmai irányítónak kell teljesítenie. Eszerint nem adható ki az okmány annak, aki

– büntetett előéletű, aki

– közúti árufuvarozóként elveszítette az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának jogát, továbbá annak sem, aki

– vezető vagy szakmai irányító volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelynek fizetésképtelenségét jogerős bírósági határozat megállapította, illetőleg aki olyan vállalkozásnál volt vezető vagy szakmai irányító, amelynek közúti árufuvarozói engedélyét a területi közlekedési felügyelet meghatározott okból, például előírások súlyos vagy ismételt megsértése miatt visszavonta.

A büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesülést követően ez a kizáró ok már nem vehető figyelembe, a többi pedig öt évig áll fenn.

Szakmai alkalmasság

A szakmai alkalmasság követelményeinek való megfelelést a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójának kell igazolnia, mégpedig árufuvarozói-vállalkozói képesítéssel. Ennek megszerzéséhez az érintettnek meghatározott, a rendelet mellékletében szereplő témakörökből kell sikeres szóbeli és írásbeli vizsgát tennie a Közlekedési Főfelügyelet által kijelölt tagokból álló vizsgabizottság előtt. Az a személy, aki a vizsgára való jelentkezés időpontját megelőző tíz éven belül legalább öt évig igazoltan szakirányú szakmai vezető beosztásban dolgozott közúti árufuvarozást végző gazdálkodó szervezetnél, kiegészítő vizsga letétele útján szerezheti meg a szükséges képesítést.

A későbbi elhelyezkedés függvényében arra is lehetőség van, hogy a vizsgázó korlátozással érvényes árufuvarozói-vállalkozói képesítést szerezzen. Ekkor csupán az őt érintő járművekkel jellemzően végzett áruszállítási feladatokhoz szükséges ismeretekről kell számot adnia.

Aki pedig az előírt szakismeretek elsajátítását szakirányú felsőfokú vagy szakiskolai képesítésről kiállított okirattal igazolja, az a vizsgakötelezettség alól részleges felmentést kaphat.

Ha a szakmai irányító, aki személyében letéteményese a gazdálkodó szervezet jogosítottságának, elhalálozik vagy cselekvőképességét elveszíti, a területi közlekedési felügyelet legfeljebb egyéves időtartamra engedélyezheti a vállalkozás további működését olyan vezetővel, aki a szakmai alkalmasságra előírt követelményeknek nem felel meg. Ez a határidő különösen indokolt esetben egy ízben legfeljebb fél évvel meghosszabbítható. Ha a szakmai irányító személye egyéb okból változik meg, a gazdálkodó szervezet szakmai irányító nélküli működése legfeljebb félévi időtartamra engedélyezhető.

Megfelelő pénzügyi helyzet

A vállalkozás pénzügyi helyzete akkor megfelelő, ha rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez szükséges tőkeerővel. További előírás, hogy adó-, vám- és járulék-, továbbá a közlekedési hatósággal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek a gazdálkodó szervezet folyamatosan eleget tegyen, valamint hogy saját tőkéje az általa üzemeltetett gépjárművek számának függvényében a rendeletben előírtak szerint alakuljon. A megfelelő pénzügyi helyzetet könyvvizsgálói nyilatkozattal, vagyoni biztosítékkal és hatósági igazolásokkal kell tanúsítani.

Ha a pénzügyi követelményeknek való megfelelés átmenetileg nem áll fenn, de a gazdálkodó szervezet hitelt érdemlően valószínűsíti annak rövid időn belüli ismételt helyreállítását, a területi közlekedési felügyelet kérelemre legfeljebb egy év haladékot engedélyezhet. Az ilyen gazdálkodó szervezet a kérelem benyújtásától számított öt éven belül újabb haladékot nem kérhet.

Eljárási szabályok

A kérelem tartalma, mellékletei

A közúti árufuvarozói engedély kiadása iránt kérelmet a területi közlekedési felügyelethez kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a gazdálkodó szervezetnek, a vezetőnek és a szakmai irányítónak, valamint az üzemeltetni kívánt járműnek az adatait, valamint csatolni kell a jogszabály értelmében igazolandó feltételekre vonatkozó tanúsítványokat, nyilatkozatokat.

Az engedély időtartama, őrzése

A feltételek teljesítése esetén a közúti árufuvarozói engedélyt a területi közlekedési felügyelet a kérelemtől függően, de legfeljebb ötéves időtartamra adja ki. Az engedélyhez annyi engedélykivonatot kell készíteni, ahány jármű üzemeltetésére a gazdálkodó szervezet jogosult. Sem az engedély, sem pedig annak kivonata nem engedhető át harmadik személynek; az engedély eredeti példányát a vállalkozás székhelyén kell őrizni, a kivonatokat pedig a fuvarozás során kötelező a járművön tartani.

Változások bejelentése

A közúti árufuvarozási engedélyben szereplő, valamint a területi közlekedési hatóság által nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások tekintetében a gazdálkodó szervezetet bejelentési kötelezettség terheli.

Eljárás a tevékenység szüneteltetése, megszüntetése esetén

Ha a vállalkozás szünetelteti tevékenységét, az engedélyt és annak kivonatait a területi közlekedési felügyeletnél letétbe kell helyeznie, a tevékenység megszüntetése esetén pedig vissza kell szolgáltatnia.

Az engedély visszavonása

A területi közlekedési felügyelet akkor jogosult a közúti árufuvarozási engedély visszavonására, ha

– a gazdálkodó szervezet a működése során az engedély kiadásához szükséges valamely feltételt már nem teljesíti,

– az engedélyezett tevékenységet legalább hat hónapja a szüneteltetés bejelentése nélkül nem gyakorolja, továbbá

– ha a piaci magatartásnormákat megsérti (ennek megállapítására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetőleg a szakmai érdekképviselet jogosult), avagy

– a szolgáltatást nem az elvárható színvonalon végzi, súlyosan és ismételten megszegi a szakma előírásait.

Fuvarozás országhatárokon túlra

A tevékenység feltételei

Engedély

Nemzetközi közúti árufuvarozás nemzetközi árufuvarozásra vonatkozó korlátozást nem tartalmazó közúti árufuvarozói és közösségi engedély birtokában végezhető. E két okmány kiadása egyidejűleg is kérelmezhető. Nemzetközi szerződés további feltételeket is előírhat, amelyeket teljesítenie kell a nemzetközi közúti árufuvarozói tevékenységet végezni kívánó gazdálkodó szervezetnek.

A járműre vonatkozó előírások

Nemzetközi közúti áru- és személyszállítás olyan járművel végezhető, amelyhez a területi közlekedési felügyelet Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt adott ki. Erre az üzemben tartó kérelmére elvégzett minősítő vizsgálat alapján nyílik lehetőség. Az okmány érvényességi idejét a forgalmi engedély érvényességi idejével megegyezően kell megállapítani.

A területi közlekedési felügyeletnek jogában áll a vállalkozás által a nemzetközi forgalomban üzemeltethető járművek számának korlátozása; erre akkor van például lehetőség, ha a gazdálkodó szervezet nemzetközi forgalomban súlyosan vagy ismételten megsérti a jogszabályban meghatározott szakmai előírásokat, és ezért az ellenőrzésre feljogosított szervezet a közösségi engedély részleges visszavonását kezdeményezi.

Az engedély visszavonása

A területi közösségi felügyelet akkor vonhatja vissza a gazdálkodó szervezet közösségi engedélyét, ha

– az a működése során az engedély kiadásához szükséges valamely feltételt már nem teljesíti,

– a vállalkozás legalább fél éve nem gyakorolja és nem is szünetelteti tevékenységét, illetőleg

– nem az elvárható színvonalon nyújtja a szolgáltatást, vagy

– súlyos és ismételt szakmai szabálysértést követ el, ami mozgásba hozza, eljárás kezdeményezésére készteti az illetékes szerveket.

A közösségi engedély visszavonása esetén a közúti árufuvarozói engedélyben fel kell tüntetni a nemzetközi közúti árufuvarozásra vonatkozó jogosultság megszűnését.

Az eddigiekben ismertetett jogi szabályozást egészítik ki a közösségi joganyag vonatkozó normái, amelyek közül említést érdemel a Tanács 96/26/EK irányelve, amely a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozók és személyszállítók szakmába történő bejutásának feltételeit rögzíti letelepedésük elősegítésének céljával. A Tanács 881/92/EGK rendelete pedig a Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásra vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Fuvarozási alapfogalmak a 14/2001. (IV. 20.) KöViM rendeletben

* Közúti árufuvarozás * Közúti árufuvarozás az áruszállítás céljára szolgáló járművel – ide nem értve a különleges felépítményű és célú, rakfelület nélküli járműveket – közúton, üzletszerűen, ellenérték fejében, gazdasági tevékenységként végzett áruszállítás, bérvontatás és autómentés, amennyiben az nem felel meg a fentebb már bemutatott saját számlás áruszállítás feltételeinek. * Jármű * Járműnek elsősorban a magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott tehergépkocsi minősül, a rendelet azonban idesorolja a vontatót, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet, valamint az olyan járműszerelvényt, amelyből legalább a vonójármű rendelkezik magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel. * Közösségi engedély * A közösségi engedély olyan, nemzetközi közúti árufuvarozás végzésére jogosító okmány, amelyet a 881/92/EGK rendelet alapján adnak ki.

Árubiztosítás

Az árubiztosítás a Ptk. szerint a vagyonbiztosítási szerződések körébe tartozik, így azt csak olyan személy kötheti meg, aki a fuvarozott áru megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítási jogviszonyt érdekelt személy javára hozza létre.

Ha a szerződést nem a biztosított, hanem például a fuvarozóvállalat a biztosított javára kötötte, a jogszabály értelmében a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

Biztosítási összeg

Törvényi előírás, hogy a biztosítási öszszeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Az ilyen megállapodás ugyanis semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

Szerződés a küldemény várható értékére

Érdekesség, hogy e szigorú jogszabályi rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy (küldemény) várható értékére, valamint helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

A vagyoni érték meghatározása, túlbiztosítás

Vagyonbiztosítási szerződés esetében a vagyoni érték meghatározása a szerződő fél kizárólagos joga, a túlbiztosítás azonban a fentiek szerint a szerződés részleges semmisségét vonja maga után. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a biztosított vagyontárgy – adott esetben szakértő által megállapított – tényleges forgalmi értékét fogja megtéríteni, és figyelmen kívül hagyja azt az előszereteti értéket, amely a dolgot a biztosított számára különösen fontossá teszi.

A szerződés időtartama

Vagyonbiztosítási szerződés köthető határozott és határozatlan időtartamra; a határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják.

A biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül köteles szolgáltatást teljesíteni. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a felek ellenkező megállapodása hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

Bejelentési kötelezettség

A biztosítási esemény bekövetkezéséről a biztosító a biztosított vagy a szerződő fél bejelentése alapján értesül. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése az említett felek kockázata, vagyis adott esetben a biztosító mentesülését is eredményezheti.

Kárenyhítés, kármegelőzés

A károsultat biztosítási szerződés esetén is kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség terheli, ennek költségeit azonban akkor is a biztosító köteles viselni, ha az óvintézkedések nem vezettek eredményre.

Ide kapcsolódó szabály, miszerint a biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítési kötelezettség teljesítése szempontjából feltétlenül szükséges.

A biztosító mentesülése

A biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, a biztosított, illetőleg a szerződő fél, a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetve megbízottai, jogi személy biztosított esetén tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A biztosító azonban ez utóbbi esetben csak akkor mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, ha az említett jogkövetkezménnyel járó magatartást vezető, vagy olyan alkalmazottak, megbízottak, tagok, avagy szervek tanúsítják, akik a biztosított vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört töltenek be.

A biztosító jogai a kár megtérítése után

Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

Perindítás

Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős személlyel szemben keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni.

A biztosított elsőbbsége

Ha a biztosított és a biztosító egyazon eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték mindkettőjük követelését nem fedezi, a biztosított elsőbbséget élvez.

Vitás kérdések rendezése áruszállításnál

* Kifejezetten az áruszállítási szerződések kapcsán felmerülő vitás kérdések rendezésére született meg az 1996/604. számú bírósági határozat, amelynek lényege, hogy a belföldi szállítmánybiztosítást is magában foglaló vállalkozási vagyonbiztosítás – a fel-, le- és az átrakodást is ideértve – a fuvarozás ideje alatt a fuvareszközön elhelyezett rakományban bekövetkező károsodásokért alapozza meg a biztosító helytállási kötelezettségét. Amennyiben azonban a szállítóeszközön elhelyezett áru amiatt károsodik, hogy a fuvarozást hosszabb időtartamra megszakították, a biztosító a bírói gyakorlat szerint nem köteles helytállni.

Különleges biztosítások

* A hazai biztosítók nemzetközi áru- és szállítmánybiztosítási feltételei általában igazodnak a nemzetközi biztosítási piacon alkalmazott londoni intézményes feltételrendszerhez (Institute Cargo Clauses – ICC). A biztosítók többnyire a nemzetközi szokványoknak megfelelő kockázati körökkel dolgoznak, és a szállított áru jellegétől, kárérzékenységétől, a csomagolás és a szállítás módjától függően többféle biztosítási fedezet közül lehet választani. * A legátfogóbb az összes kockázatra szóló fedezet, amely kiterjed minden véletlen és váratlan, balesetszerűen bekövetkező kockázatra, feltéve hogy azokat a felek valamilyen oknál fogva nem zárták ki szerződésükből. * Bizonyos korlátozásokkal ugyan, de mégis kiterjedt védelmet nyújt az a biztosítási fajta, amely általában az eltérő éghajlatú területeken átívelő utak, hosszabb utak során (balesetek, egyes természeti csapások, elemi károk) gyakorta felmerülő veszélyek okozta károkkal szemben jelent fedezetet. * Léteznek egyedi, úgynevezett "egyutas" biztosítások is, amelyeket általában akkor érdemes igénybe venni, ha alkalmi, rendszertelen, előre nem kalkulálható szállítások adódnak vállalkozásunk működése során. A biztosítási fedezet ilyenkor csak az előre, legalább 48 órával az indulást megelőzően bejelentett szállítmányra vonatkozik, de arra is csak abban az esetben, ha a biztosító a fedezetbe vételt visszaigazolta, vagy a biztosítási kötvényt kiállította. * Azoknak, akik rendszeresen, de különböző jellegű szállítmányokat különböző fuvarozási módokon, különböző helyekre fuvaroznak, célszerű biztosítási keretszerződést kötniük. Ebben az esetben a szállítmányok és fuvarküldemények előre meghatározott feltételekkel és díjakkal történő biztosítási fedezetbe vételéről beszélhetünk, ami adott esetben az ilyen jellegű tevékenységet végző gazdasági társaságok számára sokkal gazdaságosabb, mint az eseti jellegű biztosításijogviszony-létesítés valamely biztosítóval. E szerződések előnye az utólagos díjfizetés, az egyszerű adminisztráció, és az, hogy az egyes szállításokat elegendő az indulás előtt faxon vagy e-mailben a biztosító tudomására hozni. * Végül forgalomra szóló kötvényt akkor bocsátanak ki, amikor a vállalkozás ugyanolyan jellegű szállítmányt vagy fuvarküldeményt ugyanolyan fuvarozási módon rendszeresen fuvaroz. Ebben az esetben minden egyes, a kötvényben foglalt feltételeknek megfelelő szállítás a szerződés erejénél fogva automatikusan biztosított. A biztosítási díj alapja ilyenkor a tervezett éves forgalom, az ebből eredő bizonytalansági tényezőket pedig a felek közötti éves elszámolás küszöböli ki.

A nemzetközi fuvarozáshoz kapcsolódó kedvezmények

E cím kapcsán a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti közúti árufuvarozást elősegítő kedvezményeket kell megvizsgálni. Alapvető jogszabály ebben a körben a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről szóló 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a 2001. évi LXI. törvény, amely az Európai Unióval kötött hasonló című Megállapodásunkat hirdette ki. Ennek célja a felek közötti árufuvarozással és közúti tranzitforgalommal kapcsolatos együttműködés elősegítése, valamint annak biztosítása, hogy a felek területei között, illetőleg az azokon keresztül történő fuvarozási tevékenység kellőképpen össze legyen hangolva.

Alapfogalmak

Tranzitforgalom

A megállapodás értelmében tranzitforgalom a Közösség tagállamai vagy Magyarország területén áthaladó közúti fuvarozás, tekintet nélkül arra, hogy az megrakott vagy üres közúti járművel történik-e a szóban forgó területeken fel- vagy lerakodás nélkül.

Kombinált árufuvarozás

Kombinált árufuvarozásnak az a felek államain áthaladó fuvarozás minősül, amelynek kezdő vagy befejező szakaszában a gépjárművek vagy egyéb eszközök a közutat veszik igénybe, egy másik, légvonalban legalább száz kilométer hosszú szakaszon pedig vasúton, belvízen vagy tengerhajózás útján továbbítják a küldeményt.

Adókedvezmény kombinált árufuvarozásnál

A felek a megállapodásban rögzítik, hogy együttműködésük során figyelmet szentelnek a kombinált fuvarozás minél szélesebb körben való elterjesztésének annak érdekében, hogy a közutakat tehermentesítsék. Ennek hatékony eszköze, hogy azok a gépjárművek, amelyek bekapcsolódnak valamely kombinált fuvarozási láncba, meghatározott adókedvezményt kaphatnak, illetőleg esetükben számottevően egyszerűsödik a határátléptetési bürokrácia, továbbá az ilyen fuvarozók elsőbbséget élvezhetnek a tranzitengedélyek kiadása során.

Piacra jutás elősegítése

Ugyancsak megállapodásukban szögezik le a felek azt is, hogy a jövőben mindenkor elő fogják segíteni az egymás fuvarozási piacaira való bejutást; ennek jegyében kölcsönösen meghatározott számú érvényes engedélyt biztosítanak a másik számára. A felek kötelezik magukat, hogy illetékes hatóságaik csupán azon fuvarozók részére adnak engedélyt a Megállapodás keretében végzendő árufuvarozásra, akik az adott szerződő fél jogszabályai értelmében nemzetközi közúti fuvarozás folytatására jogosultak. Kedvezmény, hogy az engedély az ún. csatolt járműkombinációra akkor is érvényes, ha a pótkocsit vagy félpótkocsit nem jegyezték be az engedély birtokosa részére, illetőleg azt egy másik országban jegyezték be.

Tevékenység könnyítése, esélyegyenlőség biztosítása

A feleknek – megállapodásuk értelmében – tartózkodniuk kell minden olyan egyoldalú intézkedéstől, amely a Közösség és Magyarország fuvarozói vagy járművei közötti megkülönböztetéshez vezet, és meg kell tenniük minden szükséges lépést a saját területükre vagy azon keresztül történő fuvarozás megkönnyítése érdekében.

Diszkriminációmentesség érvényre juttatása

Az egyezmény hatálya alá tartozó fuvarozások esetén a szerződő felek biztosítják a nemzeti hovatartozás, illetve bejegyzés helye szerinti diszkriminációmentesség elvének érvényesülését a közúti járművek adóztatása, az adóterhek, autópályadíjak és a közúti közlekedési infrastruktúra használatáért kivetett minden egyéb használati díj vonatkozásában.

Adó- és illetékmentesség

További kedvezmény, hogy a szerződő felek egyikében bejegyzett közúti járművek mentesek a másik szerződő fél területén a járművek üzemeltetésével vagy tulajdonlásával kapcsolatos minden gépjárműadó és illeték, valamint a fuvarozási tevékenységekre kivetett speciális adók és illetékek alól. A közúti járművek azonban nem mentesülnek az üzemanyagra kivetett adók és illetékek, valamint az autópályadíjak és az infrastruktúra használatáért kirótt használati díjak alól.

Többszörös használatidíj-fizetés alóli mentesség

A felek biztosítják, hogy autópályadíjat és egyéb használati díjat nem vetnek ki egyidejűleg egyazon útszakasz használatáért. Autópályadíj is kivethető ugyanakkor olyan útszakaszokon, ahol használati díj van érvényben hidak, alagutak és hegyi átjárók használatáért.

Vám-, adó- és egyéb díjmentességek

Számos árucikknek a mindenkori másik fél területére történő bevitele mentes a vám, valamint minden egyéb adó és díj alól. Ilyen például a közúti járművek tartályaiban lévő üzemanyag a másik fél területére történő belépés időpontjában, amennyiben a rögzítetten beépített tartályok a gyártó által kialakítottakra vonatkozó követelményeknek teljes mértékben megfelelnek, továbbá a pótkocsik és félpótkocsik rögzítetten beépített tartályaiban tárolt, hűtőrendszerek részére használatos üzemanyag, amennyiben a tartályokra teljesülnek az előző pontban írt feltételek, valamint az út során felhasználásra kerülő szükséges mennyiségű kenőanyag, végül pedig a nemzetközi közúti fuvarozás végzése során üzemképtelenné vált jármű javításához szükséges tartalék alkatrész és szerszám. A kicserélt alkatrészeket vissza kell szállítani, illetve a másik fél illetékes vámhatóságának ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni.

Mentesség a különdíjak alól

Amennyiben valamely jármű súlya, mérete vagy tengelyterhelése meghaladja a Magyarországon érvényben lévő határértékeket, de a jármű teljesíti a Tanács 96/53/EK irányelvében szereplő súly- és méretelőírásokat, a jármű nem esik semmiféle különdíj alá, feltéve hogy Magyarországon az egyezmény mellékletében meghatározott fő tranzitútvonalak valamelyikén halad.

Eljárások egyszerűsítése

A felek abban is megállapodtak, hogy kölcsönösen egyszerűsítik a szóban forgó árufuvarozással kapcsolatos eljárásokat, illetőleg hogy tárgyalásokat kezdenek az árufuvarozással kapcsolatos eljárások és ellenőrzések egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás megkötése céljából.

Kedvezmények a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről szóló kormányrendelet alapján

* A nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekről szóló kormányrendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott, kombinált árufuvarozást végző közúti gépjárművekre és azok üzemben tartóira terjed ki, amennyiben erre vonatkozóan nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. A rendelet alkalmazásában kombinált árufuvarozásnak a fentebb már részletezett olyan fuvarozás minősül, amelynek közbenső szakaszát érinti a vasúton, belvízen vagy tengerhajózás útján történő fuvarozás. További feltétel, ezt egyébként az ismertetett megállapodás is tartalmazza, hogy a fuvarozás kezdeti vagy végső szakasza a fuvarozás kezdeténél az áru berakási helye és a legközelebbi alkalmas vasúti berakóállomás között, a fuvarozás befejezésénél a legközelebbi alkalmas vasúti kirakóállomás és az áru lerakási helye között van, vagy a berakás, illetőleg a kirakás helye a belvízi vagy a tengeri kikötőtől légvonalban mért százötven kilométeres körzethatáron belül van. * Az a külföldi árufuvarozó, aki a nemzetközi viszonylatban fuvarozott vagy intermodális fuvarozási egységben továbbított árut a Magyar Köztársaság területén a határátlépés helye vagy az áru belföldi feladási helye és az útirány szerinti legközelebbi – attól légvonalban legfeljebb hetven kilométer távolságra levő – vasúti vagy belvízi kikötői kombiterminál között közúton fuvarozza, mentesül az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó megfizetése, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól. * A rendelet hatálya alá tartozó és meghatározott útvonalon haladó járművek mentesülnek bizonyos fizetési kötelezettségek alól. * Az a külföldi árufuvarozó, aki nemzetközi viszonylatban fuvarozott vagy intermodális fuvarozási egységben továbbított árut a Magyar Köztársaság területén a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ kombiterminál, illetve a Csepeli Szabadkikötő és – a Komáromtól Sátoraljaújhelyig, továbbá az Ártándtól délre elhelyezkedő határszakaszokon – az áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyek között, valamint a szeged-kiskundorozsmai kombiterminál és a gyulai vagy az ártándi határátkelőhely között, továbbá a Baja belvízi Ro-Ro kikötő és az ártándi, a gyulai, a nagylaki határátkelőhely között közúton fuvarozza, az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó 50 százalékát köteles megfizetni, és mentesül a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól. * Az a külföldi árufuvarozó, aki nemzetközi viszonylatban fuvarozott vagy az intermodális fuvarozási egységben továbbított árut a Magyar Köztársaság területén a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Soroksár kombiterminál, illetve a Csepeli Szabadkikötő és a fentebb megjelölt határszakaszokhoz nem tartozó – a magyar-szlovák, a magyar-ukrán, a magyar-román határszakaszokon lévő – határátkelőhelyek között közúton fuvarozza, az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó 75 százalékát köteles megfizetni, és mentesül a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól. * Az adómentesség, illetőleg az adókedvezmény azon gépjármű után jár, amely a kombinált árufuvarozási útvonal vasúti vagy vízi szakaszát is igénybe veszi. A kedvezmények csak azt a külföldi árufuvarozót illetik meg, aki a határbelépés, illetőleg határkilépés alkalmával az áru belföldi közúti elő- és utánfuvarozásához kapcsolódó vasúti vagy belvízi árufuvarozási fuvarokmánnyal (vasúti fuvarlevél vagy hajófuvarlevél, és fel- vagy beszállójegy) rendelkezik. A fuvarokmány meglétét, tartalmát és érvényességét bármely vámhatóság, illetőleg a közúti ellenőrzéskor a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, valamint a rendőrség ellenőrzi.

Gépjárműbeszerzés lízingkonstrukcióban

Napjainkban, amikor a gépjármű az emberek milliói számára gyakorlatilag munkaeszközzé, de legalábbis a helyváltoztatás alapvető eszközévé vált, egyáltalán nem mellékes annak jogi szempontú elemzése, hogy gépkocsi vásárlása esetén a piac mely szereplőivel kerülünk jogviszonyba, illetőleg hogy ezeknek a speciális jogviszonyoknak mik is a jellemzőik.

Az alábbiakban annak rövid bemutatására teszünk kísérletet, hogy általában mivel kell számolnia annak, aki valamilyen oknál fogva a gépjárművet nem a vételár egyidejű és teljes kiegyenlítése mellett, hanem részletre, ún. lízingkonstrukció keretében vásárolja meg.

A lízingről általában

A lízingcég kiválasztása

Elsőként azokat a szereplőket célszerű számba venni, akik egy ilyen ügylet során kapcsolatba lépnek a vevővel.

A gépjárművásárlás általában mindenki számára a tájékozódással kezdődik. Ez – feltéve, hogy a járművet nem valamilyen hirdetés alapján, magánszemélytől kívánjuk megvásárolni – azzal indul, hogy kiválasztjuk a keresett típust forgalmazó márkakereskedőket, és náluk érdeklődünk a feltételekről. Amelyik a legelőnyösebbnek tűnik számunkra, azzal, illetőleg a vele kapcsolatban álló valamely lízingcéggel (fogyasztási kölcsön nyújtására jogosult gazdálkodó szervezettel) fogunk szerződni, itt merülnek fel azonban a fokozott figyelmet igénylő jogi problémák.

A lízing mint atipikus szerződés

A hatályos bírói gyakorlat szerint a lízing atipikus szerződés, amely tartalmát tekintve bérlet és tartós jogviszonyt keletkeztető részletvétel. A lízingdíj valamely dolog meghatározott időre szóló használatának, majd a maradványérték ellenében a tulajdonjogának átengedése fejében együttesen járó ellenérték.

Lízingkonstrukció keretében történő autóvásárlás esetén tehát általában egy olyan megállapodás jön létre a felek között, amelynek lényege, hogy a vevő a márkakereskedőtől megvásárolja a kiválasztott gépjárművet, a vételárat, egy kiindulási összegtől eltekintve azonban nem ő egyenlíti ki, hanem a vele szerződő, PSZÁF-engedélyszámmal rendelkező lízingcég, amely ezután a vevővel, immár mint gépjármű-tulajdonossal szemben a megelőlegezett pénzöszszeg és annak kamatai tekintetében hitelezőként fog fellépni.

Fogyasztásikölcsön-szerződésre irányadó előírások

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a felek fogyasztásikölcsön-szerződést kötnek, úgy a jogügyletre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) rendelkezései irányadóak. Az ilyen finanszírozási tevékenységet rendszeresen végző gazdálkodó szervezet a szóban forgó jogszabály értelmében köteles a részére engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni, amely dokumentum az esetek többségében beépül abba a szerződésbe, amelyet az adós is aláír. Az üzletszabályzatnak vannak ún. törvény által előírt kötelező tartalmi elemei, ezért az alábbiakban lehetőség szerint ezt a sorrendet alapul véve mutatjuk be a lízingszerződéseket.

Hitelfeltételek, kedvezmények

Ahhoz, hogy a lízingcég a vevő számára hitelt nyújtson, természetesen biztosítékokra van szüksége. E körben említést érdemelnek a különböző jövedelemigazolások és a vevő vagyoni helyzetét tanúsító egyéb okmányok, de számos esetben alkalmazott gyakorlat, hogy a felek az ügyletbe készfizető kezeseket vonnak be.

A hitelképesség vizsgálata

A lízingcégek az ügyfelek hitelképességét az általuk meghatározott módszerekkel és mutatók alapján vizsgálják, és a vizsgálat eredményétől függően kötnek szerződést.

Magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében többnyire olyan dokumentumokra van szükség, mint például vállalkozói igazolvány, adóbevallás, utolsó két közüzemi számla.

A teljes üzleti évvel rendelkező társas vállalkozások irányában feltétel a hiteles cégkivonat, aláírási címpéldány, adóbejelentkezési lap, mérleg és eredménykimutatás. Teljes üzleti évvel nem rendelkező társas vállalkozások esetében ez utóbbiakat a nyitómérleg helyettesíti.

A hitelszerződés lényeges tartalma a gyakorlatban

Fogalommeghatározások

A fentiek alapján létrejött szerződés általában a fogalommeghatározásokkal kezdődik. Itt olyan kifejezések szerepelnek, mint például a jogügylet egyes szereplői, a márkaszerviz, az importőr, a szerződésmódosítási vagy rendkívüli lezárási díj és egyebek, amelyek a szerződéses jogviszony fennállása szempontjából jogi jelentőséggel bírnak.

Megállapodás előtörlesztésben

A felek általában itt állapodnak meg az előtörlesztés lehetőségében is. E tárgykörben például az igényel konkrét megállapodást, hogy a kedvezményre mikor és milyen feltételekkel van lehetőség. Egyes lízingcégek az adós választására bízzák, hogy a részleges előtörlesztés eredményeként a hitel (vagy kölcsön) futamidejét vagy a havi törlesztőrészletek mértékét kívánja-e csökkenteni.

A kölcsön célja, a szerződés típusa

Ezt követően a bevezető rendelkezések körében esik szó arról, hogy valójában mi is a kölcsön célja, és itt kapunk választ arra is, hogy adott esetben a lízingkonstrukció keretében történő gépkocsivásárlásnak mely típusával állunk szemben. Miként azt fentebb már érintettem, az esetek többségében a lízingcég a vevőnek meghitelezett vételárat közvetlenül az eladó számlájára utalja át.

[A fentiek szerinti típusú vásárlásra egyébként használt autók esetében is lehetőség van, ennek feltételei azonban meglehetősen szigorúak (például teljes körű állapotfelmérés, az adós nevére szóló érvényes forgalmi engedély stb.).]

Opciós adásvételi szerződés

A szerződésnek általában elválaszthatatlan része egy ún. opciós adásvételi szerződés, amelynek jelentősége garanciális. E szerződés értelmében a lízingcég javára a kölcsön, annak kamatai és járulékai biztosítása céljából a finanszírozott gépjárművön elidegenítési és terhelési tilalom, valamint opciós adásvételi jog jön létre. Ezek az autó törzskönyvében és/vagy forgalmi engedélyében is megjelennek.

A lízingcég szerződéses kötelezettségei

A lízingcég szerződéses kötelezettségei közül a legfontosabb az, hogy biztosítania kell az adós számára a megvásárolt gépjármű zavartalan használatának jogát, ennek feltétele azonban, hogy az adós mindenkor eleget tegyen fizetési kötelezettségének.

Az adós járműhasználatának korlátjai

Az adós köteles továbbá a járművet rendeltetésszerűen és gondosan használni, betartani a karbantartási útmutatóban rögzített előírásokat, a szükséges javítási és állagmegóvási munkálatokat a márkaszervizben rendszeresen elvégeztetni. A gépjármű fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos költségek az adóst terhelik. Ha az adós a gépjárművet bármilyen módon át kívánja alakítani, azt kizárólag a hitelező hozzájárulásával és csak a kijelölt márkaszervizben teheti meg.

Használati tilalmak a szerződésben

A szerződések általában azt is tartalmazzák, hogy a lízingkonstrukció keretében megvásárolt gépjármű mely célokra nem használható. Ilyen például a taxizás, a gépjárművezetés-oktatás, a megengedettnél nagyobb tömegű áru szállítása vagy vontatása, a versenyzés stb., ezek ugyanis a rendeltetésszerű használattal együtt járónál nagyobb mértékű, és ezért a hitelező pénzügyi érdekeit veszélyeztető értékcsökkenést idéznek elő.

Bérbeadás, használatba adás feltételei

További szerződéses kikötés, miszerint az adós a gépjárművet a hitelező engedélye nélkül nem adhatja más személy használatába vagy bérbe, és a kulcsokról is csak előzetes, általában írásbeli hozzájárulás esetén készíthet másolatot. A korlátozások további sorolása szükségtelen, mivel egyértelmű, hogy minden egyes megkötés azt a célt szolgálja, hogy a törlesztőrészletek adós általi meg nem fizetése esetén az ügylet tárgyát képező jármű a lehető legjobb állapotban szolgáljon fedezetéül a ki nem egyenlített tartozásnak.

Felmondással kapcsolatos rendelkezések

A lízingszerződések ezután többnyire a felmondáshoz fűzött jogkövetkezményekre térnek ki. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések általában értelemszerűek, így részletezésük szükségtelen, csupán arra érdemes a figyelmet felhívni, hogy a felmondás főszabály szerint a teljes tartozást esedékessé teszi, ami nem kis problémát okozhat annak, aki a lízingkonstrukciót éppen anyagi megfontolásból választotta.

Felhatalmazás

Garanciális jogként a szerződések többsége tartalmaz egy olyan felhatalmazást az adós részéről, amely azt biztosítja, hogy a tartozás teljes összegének esedékessé válása alkalmával a birtokba vett gépjárművet a hitelező értékesítse, és ebből fedezze követelését.

Biztosításkötési kötelezettség

Ugyancsak létfontosságú elem a konstrukció működése szempontjából a casco típusú vagyonbiztosítás, amelyet az adós felhatalmazása alapján a megvásárolt gépjárműre a hitelező által igénybe vett biztosításközvetítő gazdálkodó szervezet köt meg azzal, hogy a jogviszonyban szerződő félként vesz részt, kedvezményezettként pedig a hitelező lép be.

A felelősségbiztosítás megkötése és a teljes futamidő alatti fenntartása az adós feladata. A biztosítási díjak megfizetése egyébként általában ugyancsak a hitelezőn keresztül történik, vagyis az ennek kapcsán mutatkozó adósi késedelem vagy egyéb mulasztás hasonló jogkövetkezményekkel jár, mint a havi törlesztőrészlet meg nem fizetése. A bírói gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy a lízingszerződésen alapuló biztosítási konstrukciók a gyakorlatban korántsem működnek mindig zökkenőmentesen; igen gyakran fordul elő például, hogy gépjárműlopás esetén, jóllehet a biztosítót helytállási kötelezettség terheli, a lízingcég mégis az általa nyújtott kölcsön teljes összegének megfelelő követeléssel lép fel a biztosítottal szemben, anélkül hogy a biztosító szándéknyilatkozatát megvárná.

Rendelkezés a törlesztőrészletekről

A szerződésnek fontos, de különösebb magyarázatot nem igénylő része a törlesztőrészletekkel kapcsolatos rendelkezés.

A lízingszerződés megszűnése

A lízingszerződés megszűnik, ha a futamidő lejárt, és az adós teljesítette fizetési kötelezettségét, illetőleg ha az adós ezt előtörlesztés útján tette.

A hitelező azonnali hatályú felmondása

A hitelező jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha

– az adós valamely kötelezettségének nem tesz eleget, ha

– a gépjármű elvész, vagy helyrehozhatatlanul és teljes mértékben károsodik, feltéve hogy az adós elmulasztja az ilyen esetben őt terhelő kötelezettségek teljesítését, továbbá hitelező általi felmondásra van lehetőség akkor is, ha

– az adós a gépjárművet rendeltetésellenesen használja, ha vagyoni helyzete számottevően és dokumentálhatóan (például felszámolási eljárás miatt) romlik.

Megtévesztés

A fentiekhez hasonló jogkövetkezményt von maga után az is, ha utóbb fény derül arra, hogy az adós a jogviszony létrejötte érdekében a hitelezőt valótlan adatok közlésével megtévesztette, továbbá ha a szerződésben meghatározott mértékű fizetési késedelembe esik. Az előbbi esetben bűncselekmény is megvalósul, tehát a szerződés felmondása még viszonylag enyhe jogkövetkezménynek számít a várható büntetéshez képest.

Miként az már a fenti fejtegetésekből is következik, az ilyen típusú lízingszerződések esetében a kölcsön biztosítéka a gépjármű, így azon a vevő, jóllehet a vételár kiegyenlítése előtt tulajdonossá válik, korlátozástól mentes tulajdont csak fizetési kötelezettségének maradéktalan teljesítése után szerezhet, a járművön addig a hitelező javára nyilvántartásba vett elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.

A gépjárművek üzemeltetési szabályai

A gépjárművek üzemeltetése és a forgalomban való részvétel fokozott felelősséggel járó tevékenység. A jogalkotó ennek megfelelően a gépjárművek üzemben tartóival szembeni szigorúbb elvárások jegyében szabályozta a műszaki és jogi feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy adott gépjárművet forgalomba helyezzenek, és az utána huzamosabb ideig ott is maradhasson.

Nem véletlen egyébként, hogy a gépjárművek üzemeltetését a hatályos Ptk., illetőleg az azon alapuló jogalkalmazás is fokozott veszéllyel járó tevékenységnek (veszélyes üzemnek) minősíti, ami – eltérően az általános felelősségi szabályoktól – azt jelenti, hogy a fenntartó az okozott károkért akkor is felel, ha őt a kár bekövetkeztével összefüggő vétkesség nem terheli.

Általánosan elfogadott elv, hogy a gépjármű fentiekben ismertetett veszélyes jellege nem szűnik meg azzal, hogy a gépjárművet valamilyen okból rövid időre megállítják. A gépjármű üzemben tartója tehát csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Ez a mentesülést eredményező elháríthatatlanság általában akkor állapítható meg, ha a technika adott fejlettségi szintjén objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége.

A gépjárművek műszaki alkalmasságának vizsgálata

A bevezetőben elmondottak alapján érthető, hogy a törvény miért szabályozza olyan szigorúan a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművek műszaki alkalmasságát.

E tárgykörben elsőként a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet célszerű górcső alá venni. A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő járművekre terjed ki. A jogszabály értelmező rendelkezéseit az Általános műszaki előírások című második fejezet követi, amely a járművek méreteire (szélesség, hosszúság, magasság, tömeg, tengelyterhelés) vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket tartalmazza. Ezt egészíti ki az a néhány paragrafus, amely az ún. túlméretes járművekkel szembeni követelményeket rögzíti.

A gépjárművek műszaki alkalmasságának vizsgálatával kapcsolatos általános szabályt pedig, amely szerint az üzemben tartó felelős azért, hogy a forgalomban tartott járműve a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza.

Időszakos vizsgálat

Az 1988. évi I. törvény mondja ki, hogy a járművek megfelelőségét a közlekedési hatóság időszakos vizsgálaton ellenőrzi. Ezek végzése a járműállomány területi megoszlásához igazodó vizsgahálózat állomásain történik.

A vizsgabiztos jogköre

Az időszakos vizsgálatot a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett vizsgabiztos a közlekedési hatóság megbízása alapján annak vizsgálóállomásán végzi. A vizsgáztatási tevékenységet a közlekedési hatóság ellenőrzi. Ha a jármű a vele szemben támasztott követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot.

Műszakivizsgálat-típusok

A fentiekben részletezett szabályokat konkretizálja a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, amelynek hatálya a közúton közlekedő gépjárművekre terjed ki.

A gépjárművet érintő műszaki vizsgálatokat a jogszabály aszerint különbözteti meg, hogy azokat a jármű mely "életszakaszában" végzik el.

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

Elsőként a forgalomba helyezés előtti vizsgálat érdemel említést. E szerint a gépjárművet forgalomba helyezés előtt a területi közlekedési felügyeletnél be kell mutatni. E vizsgálat során a területi közlekedési felügyelet nevében kijelölt hatósági-műszaki vizsgabiztos jár el. Ha a megvizsgált gépjármű alkalmasnak bizonyul, akkor a közlekedési hatóság a közlekedésbiztonsági megfelelőségről igazolást állít ki, amely többek között tartalmazza az első időszakos vizsgálat ("műszaki vizsga") határidejét. Ezt az egyes gépjárműfajták vonatkozásában koruktól és egyéb e szempontból lényeges jellemzőiktől függően ugyancsak ez a jogszabály határozza meg.

Időszakos vizsgálat

Az időszakos vizsgálat célja a gépjármű forgalmi engedélye érvényességi idejének meghosszabbítása, illetőleg azoknak a gépjárműveknek a kiszűrése, amelyek műszaki állapotuk miatt többé nem alkalmasak a forgalomban való biztonságos részvételre.

Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidején belül kérték, de a vizsgálatot az érvényességi határidő lejárta utáni időpontra tűzték ki, a vizsganapról szóló értesítés a forgalmi engedély érvényességét a közölt időpontig meghosszabbítja. Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély érvényességi határidejének lejárta után kérték, az értesítés a vizsga helyére történő közlekedés szempontjából egy alkalomra szóló forgalmi engedélynek minősül.

Az időszakos vizsgálatot a területi közlekedési felügyelet vizsgálóállomásán vagy a vizsgálóállomásként kijelölt gépjárműfenntartó szervezet telephelyén a területi közlekedési felügyeletet képviselő vizsgabiztos végzi. A jogszabály a vizsgabiztosokkal és a kijelölt vizsgálóállomásokkal szemben egyaránt szigorú követelményeket támaszt. Kijelölt vizsgálóállomás például csak az a gépjárműfenntartó szervezet lehet, amely vállalja, hogy folyamatosan végez közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi diagnosztikai átvizsgálást.

A vizsgabiztos jogosult és köteles a gépjármű forgalmi engedélyének érvényességi idejét meghosszabbítani, ha megállapítja, hogy a jármű az időszakos vizsgálat követelményeinek megfelel. Ha a gépjármű e követelményeknek nem felel meg, akkor a vizsgabiztos nem hosszabbítja meg a forgalmi engedély érvényességi idejét, a forgalmi engedélyben feltüntetett érvényességi határidőt lerövidíti, vagy ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, a forgalmi engedélyt a területi közlekedési felügyelet nevében érvényteleníti, és a rendszámtábláról az érvényesítő címkét eltávolítja.

Ha pedig az időszakos vizsgálat eredményeként a vizsgabiztos megállapítja, hogy a jármű nyilvántartásba vett műszaki adataiban változás következett be, értesíti a nyilvántartót, és a változásokat tartalmazó műszaki adatlapot állít ki, a jármű azonosító adatait nem érintő változás esetében pedig a megváltozott adatokat egyszerűen bevezeti a forgalmi engedélybe.

Közúti ellenőrzés

A közúti ellenőrzés ugyancsak magában foglalja a gépjármű műszaki állapotának ellenőrzését; ez azonban elsősorban szemrevételezés útján történik. Szankcióként végső soron számolni kell a forgalmi engedély elvételével és a rendszámtábla érvénytelenítésével.

Az ellenőrző szervek (Közlekedési Főfelügyelet, Központi Közlekedési Felügyelet, megyei közlekedési felügyelet) a jármű telephelyén is ellenőrizhetik az olyan jármű műszaki állapotát, amelyet üzemben tartója menetkésznek nyilvánított.

Környezetvédelmi megfelelőség vizsgálata

A gépjárművek műszaki alkalmasságának speciális vetülete a környezetvédelmi megfelelőség. E körben – a már elemzett 1988. évi I. törvény mellett – alapjogszabály a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet, amelynek 4. §-a rögzíti, hogy a gépkocsi az első hazai forgalomba helyezése, valamint hatósági alvázszámmal való ellátása napjától számított 15 nap elteltével a közúti forgalomban csak érvényes igazolólappal vehet részt.

Ellenőrzési módok

Az 1988. évi I. törvény előírja, hogy a járművek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az időszakos vizsgálaton túl rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármű telephelyén végzett mérésekkel ellenőrzi.

Ellenőrzésre jogosult hatóságok

Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot a miniszter, a belügyminiszter és a környezetvédelmi miniszter már érintett együttes rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, a közlekedési hatóság által kijelölt költségvetési szerv, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet végezhet. Ezek a szervek jogosultak az általuk végzett felülvizsgálatot bizonyító, hatósági engedélynek minősülő igazolólap kiállítására.

A vizsgálat irányai

A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a gyártó által, az általa kiadott műszaki dokumentációban előírt, tűrésmezővel együtt értelmezett érték. Ha ez nem áll rendelkezésre, az idei évtől már alkalmaznak egy ún. gyári adat hiányában alkalmazandó értéket, amelyet a jogszabály melléklete tartalmaz.

Ugyancsak vizsgálandó a motor alapjárati és emelt üresjárati fordulatszáma, a motorolaj hőmérséklete, köznyelven szólva pedig általában a károsanyag-kibocsátás.

A vizsgálatok időpontjának meghatározása

A soron következő környezetvédelmi felülvizsgálatok időpontját a rendelet 4. §-a alapján az idő előrehaladtával egyre rövidülő időközönként kell meghatározni. Ennek indoka, hogy a gépjármű korosodásával egyre nagyobb a veszélye annak, hogy előáll egy, a környezetet nagymértékben károsító, rendellenes működés.

A környezetvédelmi felülvizsgálatot a területi közlekedési felügyelet által kijelölt, a felülvizsgálat végzésére feljogosított gépjárműfenntartó gazdálkodó szervezet végezheti el. A felülvizsgálaton megfelelt gépkocsihoz a felülvizsgáló szervezet kiállítja a jogszabály melléklete szerinti igazolólapot (zöldkártyát), és felrögzíti a gépkocsi hátsó rendszámtáblájára a vizsgálat sikerességét tanúsító plakettet.

Eljárásrend

A felülvizsgáló szervezet az igazolólap kiadásával, illetve annak megtagadásával összefüggő hatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el azzal, hogy a felülvizsgáló szervezet felettes szerve a területi közlekedési felügyelet.

Általános biztonsággal kapcsolatos üzemeltetési feltételek

* Az általános biztonságra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek között olyanokat találunk, mint például, hogy a jármű szerkezeteinek, alkatrészeinek és tartozékainak működőképeseknek és a rendeltetésüknek való biztonságos megfelelést biztosító állapotban kell lenniük. * További védett érdek, hogy a vezető számára megfelelő hely és a szabad kilátás mindenkor, minden jármű esetében biztosítva legyen, valamint hogy a jármű az üzemeltetés során ne okozzon a szükségesnél nagyobb zajt, rezgést és környezeti károsodást. * A rendelet a nem megfelelő műszaki állapotban lévő gépjárművek forgalomba kerülésének megakadályozása céljából már a járműgyártáshoz felhasználható anyagokra nézvést is műszaki feltételeket állapít meg. * Ezt követik a fajlagos motorteljesítményt, a terhelhetőséget és a vontatást érintő szabályok. * Elsőrendű jogalkotó szándék a gépjármű egyedi azonosítójának, az alvázszámnak a fokozott védelme. * Ha a fékre, a kormányzásra, a kerekekre, a kerékfelfüggesztésre, valamint a hang-, a világító- és fényjelző berendezésekre vonatkozó műszaki feltételek nem teljesülnek, a gépjármű forgalomba sem helyezhető. Hasonló fontosságú a tüzelőanyag-ellátó szerkezet és a nyílászárók műszaki állapota, továbbá a kipufogórendszer is. * A rendelet a továbbiakban a gépjármű majd minden alkatrésze vonatkozásában szigorú műszaki feltételeket fogalmaz meg, ezek ismertetése azonban a terjedelmi korlátok miatt nem lehetséges.

A gépjárművekre vonatkozó adózási szabályok

Gépjárműadó

A gépjárművekre vonatkozó adózási szabályokat a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény állapítja meg. A szabályozás célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, illetve a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése.

Adóztatott gépjárművek

Gépjárműadót a belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű után kell fizetni. 2004. január 1-jétől az önkormányzati adóhatóságok a korábbi adózói bevallás helyett a járműnyilvántartásból az okmányiroda által szolgáltatott adatok alapján végzik adóigazgatási feladataikat.

Adóalany

Az adó alanya a gépjármű tulajdonosa, illetőleg üzemben tartója, akinek a nevére a jármű forgalmi engedélyét a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartásnak az év első napján bejegyzett adatai szerint kiállították. Ugyanez az adóalany akkor is, ha a gépjármű tulajdonjogát átruházzák, és sem a vevő, sem pedig az eladó nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének. Ez az adóalanyiság a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig áll fenn. A törvény ezen rendelkezése a kettős adóztatás kizárását szolgálja, és egyidejűleg a régi tulajdonost ösztönzi arra, hogy bejelentési kötelezettségének mielőbb eleget tegyen.

Ha a hatósági nyilvántartás szerint valamely járműnek több tulajdonosa vagy üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.

Ha az új gépjárművet év közben vették használatba, illetőleg gépjármű újra forgalomba helyezése esetén az adó alanya az, akit ez alkalommal tulajdonosként hatósági nyilvántartásba vettek.

Ha a gépjármű tulajdonjogában változás következik be, és ezt a korábbi tulajdonos a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően bejelentette, akkor ez a személy a bejelentési kötelezettség megnyíltát, vagyis általában a szerződés megkötésének időpontját követően nem minősül adóalanynak.

Adókötelezettség

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napján kezdődik. Az adóalany körülményeiben, illetőleg a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihat, a változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

Adóalap

A gépjárműadót a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) után kell megfizetni.

Az adó mértéke általában az adóalap minden megkezdett száz kilogrammja után ezerkétszáz forint. Ez a különböző gépjárműfajták esetében azonban eltérően alakul.

Kedvezmények

Az adókedvezményeket a törvény 8. §-a tartalmazza; itt a különféle előírásoknak való megfeleléshez, illetőleg adott esetben a kombinált áruszállítási tevékenységhez fűz ilyen következményt a jogalkotó.

Adóhatóságok

Az adóztatási feladatokat a magánszemély adóalanyok tekintetében a lakcím, nem magánszemély adóalanyok esetében pedig a székhely, illetőleg a telephely szerint illetékes települési, a fővárosban kerületi önkormányzati adóhatóság látja el. Az adóztatási tevékenység az első esetben a lakcímnyilvántartás, a másodikban pedig hatósági nyilvántartás alapján történik. Ha e nyilvántartásokban, illetőleg a bennük szereplő adatokban változás következik be, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új adatok szerint illetékes adóhatóság jogosult.

Eljárás adótartozás esetén

Adótartozás esetén, ha annak mértéke az egyévi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban a közlekedési-igazgatási hatóság nem tüntetett fel újabb adóalanyt, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.

A gépjárműadó-fizetési kötelezettség szünetelése

Az adófizetési kötelezettség szüneteltetésére kérelem alapján, és csak akkor van lehetőség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából.

A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült.

A szünetelés időszakára eső adót nem kell megfizetni, az adókötelezettség pedig a szünetelést követően megszűnik, ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába.

A megszűnés időpontja ilyenkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napja.

Mentesség a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól

Mentes a gépjárműadó alól a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű, valamint a társadalmi szervezet, alapítvány gépjárműve abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem-, illetőleg nyereségadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Ugyancsak mentességet élvez a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű, valamint bejelentés alapján a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű.

A gépjárműadó-fizetési kötelezettség alóli mentesség alapulhat továbbá nemzetközi egyezményen vagy viszonosságon; ez utóbbi tekintetében a pénzügyminiszter nyilatkozata irányadó.

Regisztrációs adó

A gépjárművekre vonatkozó adózási szabályok ismertetése során nem feledkezhetünk meg a regisztrációs adóról sem, amelyből befolyó bevétel a központi költségvetést illeti. Az adót a Magyar Köztársaság területén forgalomba helyezendő gépjármű után kell fizetni – a 2003. évi CX. törvényben foglaltaknak megfelelően. Forgalomba helyezésnek főszabály szerint a gépjármű belföldön, első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése minősül.

Adókötelezettség

A jogszabály alkalmazásában adókötelezettséget keletkeztet a gépjárműnek az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítése, a gépjármű importálása, a gépjármű Közösségen belüli beszerzése, a gépjármű átalakítása, feltéve hogy e tevékenységek következtében a gépjárművet forgalomba helyezik. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a forgalomba helyezés nem e tényállások valamelyike alapján valósul meg, illetőleg ha a felsorolt tényállások közül az első három egyike és a forgalomba helyezés egymástól időben elválik, de ugyanannál a személynél merül fel.

Adóalany

A törvény az adó alanyát az alapul szolgáló ügylet típusától függően határozza meg. Így, ha a forgalomba helyezés az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, az adóalany a gépjárművet értékesítő személy. Ha a gépjármű import következtében kerül a forgalomba, az importáló, ha pedig Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként, akkor új gépjárműveknél, illetőleg újnak nem minősülő gépjárműveknél belföldi áfafizetési kötelezettség esetén az áfa fizetésére kötelezett személy, egyéb esetekben a gépjármű első belföldi tulajdonosa az adó alanya. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak, az adó megfizetéséért pedig egyetemlegesen felelnek.

Pénzügyi képviselő

Ha az adóalany székhelye vagy lakóhelye külföldön van, köteles a jogszabályi feltételeknek megfelelő pénzügyi képviselő részére meghatalmazást adni az adókötelezettség teljesítése érdekében.

Az adófizetés kezdő időpontja

Az adófizetés kezdő időpontja a gépjárműnek az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítése esetén az áfatörvény szerinti teljesítés időpontja, de ha az adóigazolás kiváltása ezt megelőzi, ez az időpont. Gépjárműimport esetén az adófizetés kezdő időpontja a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napja. Ha a gépjárművet Közösségen belüli beszerzés következtében helyezik forgalomba, akkor az adófizetési kötelezettség a fentebb már ismertetett alesetektől függően az áfafizetési kötelezettség keletkezésének, a belföldre történő behozatalnak, de legkésőbb a forgalomba helyezésnek az időpontjában keletkezik.

Adóhatóságok

Az adót az adóhatóság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága határozattal állapítja meg (kivetéses adózás), összegét a törvény melléklete határozza meg az egyes gépjármű-kategóriák vonatkozásában.

Adóigazolás

Az adókötelezettség teljesítéséről az adóhatóság adóigazolást állít ki, amelyet az adó alanyának kell kiadni. Az adóigazolás ezt követően együtt kezelendő azzal a járművel, amelyre szól.

Mentesülés, az adó visszafizetése

A törvény bizonyos körben az adófizetés alóli mentesülést is lehetővé teszi, sőt arra vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, hogy az adóhatóság mely esetekben köteles a megfizetett adót visszafizetni. Így kell eljárnia például, ha az adót a forgalomba helyezés előtt fizették meg, és a gépjárművet belföldi forgalomba hozatal nélkül végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik.