Az örökbefogadás alapvető szabályait a családjogi törvényben találjuk.
Az örökbefogadás feltételei
Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki eredménnyel részt vett az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon, és személyisége, valamint körülményei alapján – a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében – alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.
A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
Kizáró okok
Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
További örökbefogadás
Az örökbe fogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik.
Engedély
Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges.
A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem vonhatja vissza, és erre őt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak e gondozást követően engedélyezhető.
A gyámhivatal – az örökbefogadás céljának megfelelően – a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi. Az örökbefogadást a törvényi feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.
Titkos örökbefogadás
Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja, és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. Aszülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Nincs szükség
– annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
– annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította;
– az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
– sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen távol van.
A cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen távol levő szülő, házastárs esetét kivéve az említett örökbefogadási eljárás titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
Az örökbefogadás jogi következményei
Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – annak engedélyezése esetében – már az örökbefogadó halálával beállnak.
Családi jogállás
Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Azt, akit mindkét házastárs – akár együttesen, akár külön-külön – örökbe fogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (ez az ún. közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is.
Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.
Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.
Ha a születési anyakönyvbe – az örökbefogadók kifejezett kérésére – az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbe fogadó szülők halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselője, illetőleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbe fogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyezzék be.
Névviselés
Az örökbe fogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve – az örökbefogadó választása szerint – vagy a férje (volt férje), vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbe fogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét. A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.
Képzelt szülő
Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság – az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül – belátása szerint állapítja meg.
Tájékoztatás a vér szerinti szülők adatairól
Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülőjének adatairól. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell. A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülő meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.
Nincs szükség sem a vér szerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
A vér szerinti szülő adatairól való tájékoztatást a fentiek szerinti feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette.
A 14. életévét betöltött örökbe fogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. A gyámhivatal a vér szerinti szülő adatairól történő felvilágosítás megadása előtt meggyőződik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben.
Indokolt esetben a gyámhivatal a tájékoztatás megadása előtt kikéri a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológiai szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a gyermek személyiségfejlődését az adatokról történő tájékoztatás nem veszélyezteti-e.
A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülőt.
Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő az örökbe fogadó szülő személyes adatáról tájékoztatást nem kaphat.
Az örökbefogadás hatálytalanná válása
Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni.
Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna.
Az örökbefogadás megszűnése
Az örökbefogadás gyámhatósági felbontása
Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya.
A felbontás természetesen kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is.
Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – a felbontás engedélyezése esetében – a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
Az örökbefogadás bírósági felbontása
Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be.
Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.
Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai – felbontás esetében – a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg. A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.
A felbontás hatálya
Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó kérelmére bontották fel – a gyámhatóság, illetőleg a bíróság eltérő rendelkezése hiányában -, az örökbefogadás is csak az ő, illetőleg az ő rokonai vonatkozásában szűnik meg.
Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem viselhetik, kivéve, ha a gyámhatóság, illetőleg a bíróság másképp rendelkezik.
Az örökbefogadási eljárás
Az örökbefogadási eljárás szabályait a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tartalmazza.
Eljárás az örökbefogadás előtt
Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.
Kérelem
A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik
– az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiről, az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról,
– a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről,
– arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e a természetes személyazonosító adatainak az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába vételéhez,
– annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel.
Tájékoztató
A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül írásban tájékozatja az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.
Az eljárás megszüntetése
Ha az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassági vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni, és az eljárást meg kell szüntetni.
Az eljárás eredménye
A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről. A gyermekvédelmi szakszolgálat az elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot és a javaslatát az ügyfél kérelmével együtt megküldi az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerint – ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye különböző gyámhivatal illetékességi területén van, a választásuk szerint – illetékes gyámhivatalnak, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti.
Az alkalmasság vizsgálata
A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, javaslat, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló irat, környezettanulmány, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt.
Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.
Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába, és – a hozzájáruló nyilatkozat birtokában – továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára.
Érvényességi idő
A gyámhivatal határozata annak jogerőre emelkedésétől számított 2 évig érvényes. A határozat érvényességi ideje az érvényességi idő lejártát megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján további 1 évvel meghoszszabbítható, feltéve hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a 2 éves érvényességi idő lejártakor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, a határozat érvényességi ideje meghosszabbodik az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig. Amennyiben a meghoszszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást – az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével – az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.
Az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságának megállapítása után tájékoztatja a nyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálatot, ha lakóhelyében, családi állapotában, továbbá személyi és életkörülményeiben változás következett be. Agyámhivatal határozatában köteles erre felhívni az érintett figyelmét. Anyilvántartást vezető gyermekvédelmi szakszolgálat a lakóhelyváltozásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.
A gyámhivatali határozat érvényességi idejének leteltével, ha az örökbefogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, adatait a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. A törlés tényéről az örökbe fogadni szándékozó személyt is tájékoztatni kell.
Az örökbefogadás engedélyezése
Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul.
A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeket az örökbefogadási eljárás alatt eseti gondnok képviseli, aki jogosult a gyermek nevében az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtására. Az eseti gondnok kirendeléséről az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal hivatalból rendelkezik, az örökbe fogadni szándékozó személynek az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelme előterjesztését követően.
Határidő a döntésre
A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni.
A korkülönbség vizsgálata
A gyámhivatal eljárása során megvizsgálja, hogy az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor fennáll-e az örökbefogadó és az örökbe fogadandó gyermek életkora között fennálló különbség. Házasságban élő örökbe fogadó személyek esetében a fiatalabb házastárs életkorát kell alapul venni. Amennyiben testvérek örökbefogadására kerül sor, úgy az életkorkülönbség megállapításánál az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.
Az örökbefogadási kérelem mellékletei
A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbe fogadni szándékozó személy köteles az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor csatolni:
– az alkalmasságát tanúsító jogerős gyámhivatali határozatot,
– a szülő házastársa, illetve rokon általi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt, a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról.
Meghallgatás
A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:
– az örökbe fogadni szándékozó személyt,
– a 14. évét betöltött és a 14 év alatti, ítélőképessége birtokában levő örökbe fogadandó gyermeket,
– a gyermek szülőjét, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság jogerősen nem szüntette meg, vagy ha a gyermeket a gyámhivatal nem nyilvánította jogerősen örökbefogadhatónak, továbbá ha a szülő nem tett nyilatkozatot,
– a törvényes képviselőt, illetve az örökbefogadási eljárásban a gyermeket, képviselő eseti gondnokot,
– a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személy vele együtt élő házastársát.
Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbe fogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vér szerinti szülőt együttesen – tárgyalás keretében – az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni.
Jegyzőkönyv
A meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát arról, hogy
– az örökbefogadás joghatásait ismeri és tudomásul veszi,
– kéri a gyermek gondozásra történő kihelyezését, vagy nyilatkozik a gyermek gondozásáról,
– kéri-e vér szerinti szülőként történő anyakönyvezését,
– vele szemben nem állnak fenn kizáró okok,
– az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel.
A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá
– az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát az örökbe fogadott gyermek – örökbefogadást követő – nevéről és származási helyéről,
– egyedülálló által történő örökbefogadás esetén a képzelt szülő adatait,
– a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastárs nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul,
– a gyermek vér szerinti szülőjének nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul gyermekének gondozásához, vagy arról, hogy gyermekét hozzájárulásával az örökbefogadó legalább egy éve saját háztartásában neveli.
A nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.
Szülői hozzájáruló nyilatkozat jóváhagyása
A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhivatal a szülő a hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő 60 napon belül megtagadhatja. 60 nap elteltével – ha a gyámhivatal nem foglal állást – a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni. Agyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni.
A gyermek egészségkárosodását az illetékes szakorvosi intézet szakvéleménye alapján lehet megállapítani.
Az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása
A gyámhivatal 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. Nyílt örökbefogadás esetén a szülő hozzájáruló nyilatkozatának megtételével szünetel a szülő felügyeleti joga. Ennek megállapítását a gyámhivatal legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban állapítja meg, ezzel egyidejűleg a gyermek részére gyámot rendel.
A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek – a kötelező gondozási idő alatti – családba történő beilleszkedéséről.
Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.
Kötelező gondozás
Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni. Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes letelte után is az örökbe fogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.
A gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.
A gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról.
Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha
– az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
– az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
– a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta.
Örökbefogadhatónak nyilvánítás
* A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell. * A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha * a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy * a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.uA gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti. * Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok
* Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat – főszabályként – csak személyesen lehet megtenni. Személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek is. * A cselekvőképtelen fél helyett az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat törvényes képviselője teheti meg. A korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban az örökbefogadó nem járhat el az örökbefogadott törvényes képviselőjeként.
Örökbefogadás külföldre
* A gyermek külföldre történő örökbefogadása – a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével – csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
Az alkalmasság felülvizsgálata
* Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben az alkalmassági határozat érvényességi időtartama alatt változás következik be, a gyámhivatal az örökbefogadó alkalmasságát a bejelentést követően haladéktalanul felülvizsgálja. Lakóhelyváltozás esetén a felülvizsgálatot az örökbe fogadni szándékozó személy új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal végzi.u A gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének kialakítása érdekében * ha a családi állapotban, személyi és életkörülményekben következik be változás, az örökbe fogadni szándékozó személyt ismételt alkalmassági vizsgálaton való megjelenésre hívja fel, * lakóhelyváltozás esetén beszerzi a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatnál kezelt iratokat és környezettanulmányt készít. * A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról határoz. * Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat érvényességi ideje nem változik. * Az alkalmasságot fenntartó határozat alapján az örökbe fogadni szándékozó személyt * a korábbi lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat törli nyilvántartásából, * a lakóhely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat – az eredeti nyilvántartásba vétel időpontjával – nyilvántartásába bejegyzi, * az országos nyilvántartás az adatokban bekövetkezett változásnak megfelelően veszi nyilvántartásba. * Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, az erről szóló határozat alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos nyilvántartás törli a nyilvántartásából az örökbe fogadni szándékozó személyt.
Az örökbefogadásról szóló határozat tartalma
* Az örökbefogadást engedélyező határozat tartalmazza * a gyermek örökbefogadás előtti nevét, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát, * a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést, * a gyermek születésének újra anyakönyvezéséhez szükséges adatokat, * a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat, * a gyermek vagyonának kezelésére vonatkozó rendelkezést, * egyedülállóként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt személy bejegyzéséhez szükséges adatokat, * a vér szerinti szülőként történő bejegyzésre vonatkozó rendelkezést, * a kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását, * a gyermek átmeneti vagy tartós nevelése megszűnésének megállapítását, * az örökbefogadás joghatásait, * az anyakönyvvezető megkeresését a gyermek újbóli anyakönyvezésének elrendelése érdekében. * A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol az örökbefogadó a gyermek születésekor lakott