A lakáscélú állami támogatások rendszerét a 12/2001. (I. 21.) Korm. rendelet tartalmazza. A támogatások a következők:
– lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,
– akadálymentesítési támogatás,
– fiatalok otthonteremtési támogatása,
– jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatása,
– kiegészítő kamattámogatás,
–kamattámogatás lakóház-felújításra és víziközmű létesítésére.
Az első három támogatás csak az igénylő méltányolható lakásigénye kielégítése céljából nyújtható.
Az állami támogatás belföldi lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére, a lakóépületek közös használatú részeinek felújítására, valamint a társulati úton megvalósuló közcélú víziközmű-beruházásokra vehető igénybe. Nem minősül új lakás felépítésének vagy bővítésének meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása.
Ugyanazon gyermek után csak egy közvetlen támogatás – a lakásépítési kedvezmény vagy a fiatalok otthonteremtési támogatása – vehető igénybe.
Melyek a közvetlen támogatások?
Közvetlen támogatásnak minősül:
– a lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény,
– az akadálymentesítési támogatás,
– a fiatalok otthonteremtési támogatása.
Ilyen támogatást nagykorú támogatott személy, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú támogatott személy vehet igénybe
– új lakás felépítéséhez,
– új lakás vásárlásához,
–lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának (a továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez,
– lakás bővítéséhez,
– használt lakás vásárlásához.
Tulajdoni megszorítások
Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott, és a bérbeadó azt írásban elfogadta. Lakásvásárlás esetén a közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa. Ez alól kivétel a közös tulajdon megszüntetése, ide nem értve a házasság, illetve az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak, illetve élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését.
A lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről a közvetlen támogatást igénylő nyilatkozni köteles.
A közvetlen támogatás akkor is igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjának
– együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy
– a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy
– a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező bent lakik.
Lakásépítési kedvezmény és fiatalok otthonteremtési támogatása
Lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.
A kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.
Támogatási célok
A kedvezmény a következő célokra nyújtható:
– új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével,
– az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,
– olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen ötven százalékot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül, bármely építtető esetében, illetőleg két vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítést is,
– a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik 2001. augusztus 1-jén már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.
Az otthonteremtési támogatás feltételei
Fiatalok otthonteremtési támogatására jogosultak a gyermeke(ke)t nevelő, 35 év alatti házastársak, élettársak vagy egyedülálló személyek a használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése érdekében, amennyiben az ingatlan vételára nem haladja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot.
E támogatást igényelhetik a támogatást korábban született gyermekek után igénybe vevők a később született gyermek(ek) után is – az adásvételi szerződés keltének időpontjában érvényben volt összegben – abban az esetben, ha kölcsönszerződésük van. Az igénybe vett támogatást csak a még fennálló kölcsön tőketörlesztésére lehet fordítani.
A kölcsönszerződés megkötésének időpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelő adóst az ott meghatározott mértékű kedvezmény a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermekek után is megilleti, számításba véve a születés időpontjában meglévő gyermekeiket és személyi feltételeiket. Amennyiben a támogatásra jogosult adós a kedvezményt az erre meghatározott határidőt követően igényli, akkor a kedvezmény a születés időpontjában meglévő kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére használható fel. A támogatott kölcsönök esetében a gyermek születésének időpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerződéses kamatoknak a kedvezményre jutó összegét is jóvá kell írni. Amennyiben az igénylés határidőn belül történik, a kedvezmény – az adós választása szerint – az építési költség (vételár) megfizetésére is felhasználható.
A kölcsönből még fennálló tartozás csökkentésére elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény, illetve fiatalok otthonteremtési támogatása összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének időpontjáig az adós terhére elszámolt – állami támogatással csökkentett – kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt, illetve fiatalok otthonteremtési támogatását. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása.
A kedvezmény összege
A kedvezmény összege új lakás felépítése, illetve az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása esetén az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint.
Az egyéb esetében a kedvezmény összege az első gyermek után négyszázötvenezer forint, a második gyermek után hétszázötvenezer forint, a harmadik gyermek után hétszázezer forint, a negyedik gyermek után négyszázezer forint, minden további gyermek esetében százezer forint. Ugyanekkora az összege a fiatalok otthonteremtési támogatásának is, de nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 80%-át.
A kedvezmény összege gyermeken kívüli más eltartott családtag után személyenként harmincezer forint.
Megelőlegező kölcsön
A fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti a kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönkénti megelőlegezését.
A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján – a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén – jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama egy gyermek esetében négy év, két gyermek esetében nyolc év. A gyermek(ek) vállalt határidőig történő igazolt megszületése esetén a megelőlegező kölcsön összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt igénybe vevőnek minősül.
A vállalt gyermek(ek) megszületéséig, de legfeljebb az erre vonatkozó határidő lejártáig az igénylő házaspárt a megelőlegező kölcsönre vonatkozó szerződés alapján fizetési kötelezettség – kivéve az igénylő házaspár által kezdeményezett szerződésmódosítással összefüggő költségeket – nem terheli. Ezen időszak alatt a megelőlegező kölcsön törlesztése folyamán a rendelet szerint felszámítható ellenszolgáltatásokat (kamatot, költséget és egyéb ellenszolgáltatást) a folyósító hitelintézet részére közvetlenül az állam téríti meg.
A megelőlegező kölcsön kizárólag új lakás felépítésére (a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével), az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlására vehető igénybe.
Gyermekvállalási határidő
A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától, lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt az igénylő házaspár annak kiadását követő 15 napon belül köteles a folyósító hitelintézetnek bemutatni. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet orvosi bizonyítványnyal a vállalási határidő lejártáig a folyósító hitelintézetnek igazolja.
A gyermekvállalás teljesítése
A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni az építtető, a vásárló örökbe fogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését, továbbá a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontás tényét az igénylő házaspár az azt igazoló okmány kiállítását, illetve a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül köteles a megelőlegező kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni.
A teljesítés elmaradása
Amennyiben az igénylő házaspár gyermekvállalását nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső részét köteles – a gyermekvállalási határidő leteltét követő hónap első napjától kezdődően, a futamidő végéig – a hitelintézet részére visszafizetni. E kölcsöntartozás visszafizetésének kamatfeltételeinél, valamint kamattámogatásánál a támogatásra való jogosultság maximális időtartamát a megelőlegező kölcsön folyósításának napjától kell figyelembe venni.
Az igénylő házaspár köteles az állam részére – a folyósító hitelintézet útján – részletekben megfizetni a megelőlegező kölcsön meg nem született gyermekre eső összege után az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet számára korábban megfizetett teljes összegnek a rendelet szerinti kiegészítő kamattámogatással csökkentett részét. E tartozás kamata és törlesztési feltételei megegyeznek a fentiek szerint visszafizetendő kölcsönt igénylő házaspárra vonatkozó feltételeivel azzal, hogy kiegészítő kamattámogatás a törlesztés során nem érvényesíthető.
Az állam által a megelőlegezés időtartama alatt a hitelintézet részére megfizetett összegnek az igénylő házaspár terhére utóbb megállapított részét és annak kamatait a hitelintézet a teljesített törlesztések szerint fizeti meg az állam részére.
Ha az igénylő házaspár házasságát a megelőlegezés időtartama alatt a bíróság felbontja, és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának időpontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság felbontásának bejelentését követő hónap első napjától az igénylőket a mondottak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha az igénylő házaspár a terhességet és annak várható időtartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának bejelentésével egyidejűleg a folyósító hitelintézetnek igazolja.
Ki minősül eltartottnak?
A kedvezmény szempontjából az építtető, vásárló eltartottjának minősül a gyermek, ha
– a 16. életévét még nem töltötte be,
– a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el,
– a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
Eltartott az építtető (vásárló) keresőtevékenységet nem folytató házastársa (élettársa) is, ha
– munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, vagy
– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy
– háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket vagy olyan hozzátartozót, aki a munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette.
Eltartott továbbá az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette.
A gyermekgondozási segélyen, díjon vagy gyermeknevelési támogatáson lévő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért nem lehet utána kedvezményt elszámolni.
Az eltartottak figyelembevétele
Az eltartottakat a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha
– az építtetővel (vásárlóval) – a házastársat és gyermekeit kivéve – legalább egy éve közös háztartásban élnek, és
– havi rendszeres keresetük, jövedelmük a szerződéskötés időpontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá
– az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.
A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető (vásárló) lakásában lakik.
Az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban élő eltartott házastárs, szülők vagy nagyszülők esetében – ha együttes jövedelmük a fent említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja – egyik szülő (nagyszülő) után sem nyújtható kedvezmény.
A keresetbe, jövedelembe – a lakbér-hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve – a bért, a nyugdíjat, a járadékot, a munkanélküli-ellátást és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.
A kedvezmény az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott gyermek, házastárs vagy más családtag után – az egyéb feltételek fennállása esetén – akkor is megilleti, ha az maga is építtető (vásárló), de a tulajdoni hányaduk együttesen nem haladja meg az 50%-ot.
Akadálymentesítési támogatás
A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.
A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott hitelintézet. Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.
A támogatás összege
A támogatás
– akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint,
– meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint,
ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült.
Legfeljebb százezer forint a támogatás – új és meglévő lakásra egyaránt –, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó (házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér, élettárs) a mozgássérült.
Ki igényelheti a támogatást?
A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti, ha a mozgássérült személy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében meghatározott mozgásszervi fogyatékosnak vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül, és
– a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
– ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tennie.
Többszöri igénylés
Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.
A fogyatékosság igazolása
A mozgásszervi fogyatékosság, illetve súlyos mozgáskorlátozottság igazolására alkalmas
– a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § a), b), c) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetőleg a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője által hozott jogerős határozat,
– a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti OOSZI szakértői vélemény, ha az igénylő e melléklet G) pont b) alpontja szerint súlyos mozgássérült,
– a fentiek hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleménye arról, hogy a magánszemély a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak alapján súlyos mozgáskorlátozott.
Az igénylés
Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten.
A kérelmet mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.
A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizheti.
Fogalmak
* Gyermek * A lakástámogatás szempontjából gyermek az, aki a 16. életévét még nem töltötte be, vagy a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el, illetve ha a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. * A lakásépítési kedvezmény és a fiatalok otthonteremtési támogatása szempontjából gyermek: * az igénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, * az igénylő gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, * az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az igénylőnél mint nevelőszülőnél, ha ez utóbbi vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszűnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt. * Tetőtér-beépítés * Tetőtér-beépítés a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti. * Emeletráépítés * Emeletráépítés a meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. * Egycsatornás gyűjtőkémény (termoforkémény) * Ilyennek minősül az 1985. év előtt előre gyártott egyesített vagy kettős falú elemekből épített, több szintről való bekötésre alkalmas helykímélő kéményrendszer. * Hitelintézet * Hitelintézet a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltaknak megfelelően. * Jelzálog-hitelintézet * Jelzálog-hitelintézet a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglaltaknak megfelelően. * Támogatott személy * Támogatott személy a magyar állampolgár, valamint a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, aki Magyarországon munkavállaló, és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt. * Külföldi * Külföldi az a természetes személy, aki a rendelet szerint nem minősül támogatott személynek. * Új lakás * Új lakás az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi- vagy fennmaradásiengedély-köteles. * Értékesítés szempontjából új lakás * Értékesítés szempontjából az új lakáson kívül értékesítés céljára épített új lakás az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak, és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor. * Használt lakás * Használt lakás a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, új lakásnak nem minősülő lakóegység.
Méltányolható lakásigény
* Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel az alábbiaknak: * A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba, három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba, négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. * Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. * Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg. * Az együtt lakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. Fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
Külföldiek támogatása
* Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a közvetlen támogatás igénybevételét a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélyezheti. Házaspárok esetében ha a házastársak egyike magyar állampolgár, a közvetlen támogatás igénybevételéhez nincs szükség engedélyre. * A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a támogatás a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt nyújtható. A munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony fennállását évente január 31-éig igazolni kell. A támogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyában bekövetkező változást 8 napon belül a támogatást folyósító hitelintézetnek köteles bejelenteni. * Amennyiben építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven belül a nem magyar állampolgár támogatott személy munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, és 6 hónapon belül nem létesít újabb munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyt, az igénybe vett támogatás összegének – a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított – arányos részét köteles visszafizetni. A 10 évből még fennmaradó időtartamot a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 6 hónapos határidő lejártától kell számítani. * Ha a visszafizetésre kötelezett személy a 10 évből még fennmaradó időtartamon belül ismét munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a támogatásnak a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony létesítésétől az annak megszűnését követő hatodik hónapig, de legkésőbb a 10 év lejártáig terjedő időtartammal arányos részére ismét jogosulttá válik. * Amennyiben a megelőlegező kölcsön adósa nem magyar állampolgár, s munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, és 6 hónapon belül nem létesít újabb ilyen jogviszonyt, valamint a gyermekvállalást nem, vagy csak részben teljesítette, köteles a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő 6 hónapos határidő lejártát követően a megelőlegező kölcsönnek a meg nem született gyermekre eső részét a folyósító hitelintézet részére visszafizetni, vagy azt a hitelintézettel kötött megállapodás szerint piaci kamatozású kölcsönként törleszteni.