Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény nemcsak az adózással kapcsolatos szabályokat változtatta meg, hanem érintette a vámjogot, az ármegállapítást, a távhőszolgáltatást, illetve a fogyasztóiár-kiegészítést is. Az alábbiakban az adózással, illetve a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A módosítások főszabályként augusztus 1-jén léptek hatályba, az új rendelkezéseket a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
Személyi jövedelemadó
Fogalmi újdonságok
Egységes terület alapú támogatás
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) fogalommeghatározásai közé augusztus 1-jétől bekerült az egységes terület alapú támogatás, amelynek definíciója a következő: az egységes terület alapú támogatás az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott terület alapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy a törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.
Itt említjük meg, hogy az egységes terület alapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni, ám az idén folyósított egységes terület alapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben veheti figyelembe bevételként. Ha az egységes terület alapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkenti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.
A jellemzően előforduló bevételek közt a törvény úgy rendelkezik, hogy bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes terület alapú támogatást is).
A jellemzően előforduló bevételekre vonatkozó törvénymódosítás a 2005. évi LXXXII. törvény kihirdetését követő 45. naptól hatályos, az új rendelkezéseket ettől az időponttól kell alkalmazni, azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – e szabályokat 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.
Adóterhet nem viselő járandóság
Adóterhet nem viselő járandóság fogalmi köre bővül
– október 1-jétől a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval, illetve
– augusztus 1-jétől az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíjjal.
Átvállalt tb-járulék
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni többek között a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 30/A §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot.
Bevételi értékhatár
Ahol az Szja-tv. valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen az egységes terület alapú támogatást is) összegével – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – megemelkedik.
Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt – az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett – közteherjegy értékének 75 százaléka, feltéve hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében történt.
Az adókedvezményt az augusztus 1-jétől vásárolt és érvényesített közteherjegy után lehet igénybe venni.
Adóhatósági adómegállapítás
A magánszemély által az adóévre az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint tett nyilatkozat alapján az állami adóhatóság megállapítja a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót. A magánszemély – az eddigi tilalmakon túl – a jövőben nem tehet ilyen nyilatkozatot, ha adókedvezményt kíván érvényesíteni alkalmi foglalkoztatás kedvezménye címén.
Akkor sem lehet kérni az adóhatósági adómegállapítást, ha a magánszemély az adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása révén bevételt szerzett.
Felszolgálási díj
Újdonság, hogy október 1-jétől nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.
Átalányadózás
Új rendelkezés, hogy az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is az Szja-tv. 11. számú mellékletének II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt öszszes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. E szabályt nem kell alkalmazni azokra a költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.
E szabályok a 2005. évi LXXXII. törvény kihirdetését követő 45. naptól hatályosak. Az említett rendelkezéseket ettől az időponttól kell alkalmazni azzal, hogy a magánszemély – döntése szerint – az előírásokat (szükség esetén az önellenőrzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával) 2004. január 1-jétől alkalmazhatja.
Jellemzően előforduló költségek
Az Szja-tv. az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről szóló 3. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3. pontja helyébe az a rendelkezés lépett, amely szerint a költségként elszámolható kiadások – feltéve hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését – körébe tartozik az önálló tevékenységet végző magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély (alkalmazott)
– részére kifizetett bér és annak közterhei,
– alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt – az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett – érvényesített közteherjegyek értékének összege,
– javára megítélt és kifizetett baleseti kártérítés,
– részére a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés.
Az Szja-tv. a vállalkozói költségek elszámolásáról szóló 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének eddigi 3. pontja helyébe is olyan rendelkezés lépett, amely szerint költségként elszámolható az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (alkalmazott)
– részére kifizetett bér és annak közterhei,
– alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkoztató egyéni vállalkozó nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt – az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett – érvényesített közteherjegyek értékének összege,
– részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés,
– magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése,
valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj.
A Jellemzően előforduló költségek fejezet új szabályai az augusztus 1-jét megelőző bármely időszak költségelszámolására is alkalmazhatók.
Alkalmi foglalkoztatás nyilvántartása
A magánszemélynek a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a törvényben előírt nyilvántartást munkavállalónkénti bontásban úgy kell vezetnie, hogy az legalább a következő adatokat tartalmazza:
– a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét,
– az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát.
– a kifizetett munkadíjat,
– az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy(ek) értékét,
– a munkavállaló aláírását.
Helyi adók
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosítása a nettó árbevétel fogalmi meghatározását érintette.
Nettó árbevétel
Október 1-jétől a nettó árbevétel főszabályként a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó öszszegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.
E rendelkezés 2006. január 1-jétől úgy módosul, hogy nettó árbevétel a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes öszszege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével.
Általános forgalmi adó
A törvénymódosítás érintette az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt (Áfa-tv.) is. A módosítások október 1-jén lépnek hatályba.
Számla
A törvénymódosítás értelmében számlának minősül az adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:
– a számla sorszáma,
– a számla kibocsátásának kelte,
– a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
– a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma – ennek hiányában adószáma –, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,
– Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,
– a teljesítés időpontja,
– a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához,
– a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége és mennyisége,
– a termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adó nélkül számított egységára,
– a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
– a felszámított adó százalékos mértéke,
– az áthárított adó összege összesen,
– a számla végösszege,
– a fizetés módja és határideje,
– új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítése esetén erre a tényre történő utalás, a közlekedési eszköz első forgalomba helyezésének időpontja és szárazföldi közlekedési eszköz esetén a futott kilométerek száma, vízi közlekedési eszköz esetén a hajózott órák száma, légi közlekedési eszköz esetén a repült órák száma,
– amennyiben az adó fizetésére a pénzügyi képviselő kötelezett, annak neve, címe és adószáma,
– az Áfa-tv. 29. §-a, a 29/A-29/B §-a, a 30. §-ának (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a törvény XI. fejezete szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezete szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás.
Az utolsóként említett új, módosított kitétel az egyszerűsített számlára is vonatkozik.
Önadózás termékimport után
Az áfatörvénynek a 2005. évi XXVI. törvénnyel módosított 46. §-ának (3) bekezdése szerinti, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény alapján megbízható vámadósnak minősülő olyan adóalany, amelyet az adóhatóság 2004. évben vett nyilvántartásba, a mostani törvénymódosítás kihirdetését követő 30 napon belül jogosult a termékimport utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó engedély iránti kérelmet a vámhatósághoz benyújtani, amennyiben:
– 2004. május 1-jét megelőző nyilvántartásba vétel esetén a 2004. május 1-jétől december 31-éig terjedő időszak tekintetében a 11. §, 11/A §, 12. § szerinti termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása és a 29/A § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a belföldön teljesített termékértékesítés – ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást – és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67%-át, de legalább 6,6 milliárd forintot, vagy a 11. §, 11/A §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 13,3 milliárd forintot;
– 2004. május 1-jei vagy azt követő nyilvántartásba vétel esetén a 2004. május 1-jétől december 31-ig terjedő időszak tekintetében a 11. §, 11/A §, 12. § szerinti termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása és a 29/A § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a belföldön teljesített termékértékesítés – ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást – és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67%-át, de legalább 3,3 milliárd forintot, vagy a 11. §, 11/A §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 6,6 milliárd forintot.
Az engedély kiadásának napjától 2006. június 30-ig terjedő időszakra szól.
A termékimport utáni áfa önadózással történő megfizetése az engedéllyel rendelkező által benyújtott és a vámhatóság által elfogadott árunyilatkozat esetén alkalmazható először.
Jövedéki adó
A jövedéki adóra vonatkozó új szabályok – az ásványolajtermékekre vonatkozó rendelkezések kivételével – november 1-jén lépnek hatályba, a megváltozott rendelkezéseket a módosítás hatálybalépését követően indult jövedéki ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Jövedéki ügyekben alkalmazandó eljárási szabályok
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) módosítása az új államigazgatási eljárási törvényhez igazodva kimondja, hogy a vámjogszabályokban, illetve az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) nem szabályozott kérdésekben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) kell megfelelően alkalmazni. Az ellenőrzésre, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére a Jöt.-ben meghatározott eltérésekkel továbbra is az Art. az irányadó. A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre – a Jöt.-ben szabályozott rendelkezésekkel összhangban – változatlanul a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Jöt. ugyanakkor kiegészül azzal a rendelkezéssel, amely szerint jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)–(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át. (Nem alkalmazható tehát az a rendelkezés, hogy az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről. Ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a tájékoztatás elektronikus úton, három napon belül történik. Ebben az esetben az értesítés a fentieken túlmenően tartalmazza a kapcsolattartás elektronikus levélcímét is. Szintén nem alkalmazható az a szabály sem, amely szerint az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi, vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri. Ugyancsak mellőzendő a jövedéki ügyekben az az előírás, hogy ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül, illetve ha a szükséges adatokat az eljáró hatóság szerzi be, az ehhez szükséges illeték- vagy igazgatási szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettségét az ügyfél az eljáró hatóságnál teljesíti. Az igazgatási szolgáltatási díj a megkeresett hatóság bevétele. Nem alkalmazható továbbá a jövedéki ügyekben a Ket.-nek az újrafelvételi, illetve a méltányossági eljárásra vonatkozó rendelkezése sem.)
Elektronikus ügyintézés
Jövedéki ügyekben nem lehet elektronikus úton intézni:
– a Jöt. szerinti engedélyek kiadása, módosítása iránti kérelemnek, valamint a jövedéki üggyel kapcsolatos egyéb kérelmek közokiratként vagy eredeti bizonylatként (ezek hiteles másolataként) csatolandó mellékleteinek benyújtását,
– a Jöt. 58. §-ának (11) bekezdése, az 59. §-ának (2) bekezdése és a 71. §-ának (1) bekezdése szerinti tevékenység folytatásának bejelentését,
– a jövedékiadó-bevallás és a jövedékiadó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelem benyújtását,
– a jövedéki ügyekben eljáró vámhatóság eljárási cselekményeit,
– az első három bekezdésben meghatározott ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.
Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között. A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és más elektronikus eszköz útján benyújtott kérelem.
Az eljárás felfüggesztése
A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye. A vámhatóság szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor azonban az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
Iratbetekintés
A jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, a Jöt.-ben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet és természetes személy nem tekinthet be
– a határozat (végzés) tervezetébe,
– a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyvbe,
– a tanú vagy a bejelentő természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a hatóság a tanú, illetve a bejelentő természetes személyazonosító adatait zártan kezeli,
– betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba,
– a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza a törvényben biztosított jogai gyakorlásában,
– a vámhatóság és a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe.
Fellebbezés
Jövedéki ügyekben önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott
– az eljárást felfüggesztő,
– az eljárást megszüntető,
– a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
– a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
– az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
– a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
– a végrehajtási kifogást elbíráló,
– az eljárási bírságot kiszabó,
– az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
– a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító
végzés ellen.
A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve ha a vámhatóság a megtámadott határozatot (végzést) a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró vámhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról nyilatkozik.
Ásványolajtermékek
A Jöt. 52. §-ának (1) bekezdése szerinti ásványolajtermékkel – kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat l liter vagy annál kisebb kiszerelésben, illetve a 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént – és az egyéb jövedéki termékkel, valamint a Jöt. 50. §-ának (4) bekezdése szerinti megfigyelt termékkel szabad forgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni, szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket (ideértve a megfigyelt terméket is) a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan beszerezni csak a Jöt.-ben meghatározott engedéllyel lehet.
Társasági adó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek (Tao-tv.) a fejlesztési adókedvezményt érintő módosítása a 2005. évi LXXXII. törvény kihirdetését követő 45. naptól hatályos. A kihirdetést követő 45. napot megelőző napig benyújtott kérelem, illetve az említett időpontig bejelentett fejlesztési program tekintetében a kihirdetést követő 45. napot megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak.
Fejlesztési adókedvezmény
Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
– a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
– a Tao-tv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
– a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
– a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
– a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
– az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
– a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
– a munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és azt követő ötéves – az érvényes jogerős engedélyben foglaltak szerinti – üzemeltetése esetén, feltéve hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi. E rendelkezések alkalmazásában a beruházás megkezdésének a Tao-tv. 4. §-ának 9. pontjában megjelölt nap tekintendő azzal, hogy a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző két évben történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének. (Az említett törvényhely szerint a beruházás megkezdésének napja az építkezés kezdetének napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja.)
Az ismertetett rendelkezéseknek az internetszolgálatást szolgáló beruházásra vonatkozó része úgy módosult, hogy az adózó adókedvezményt vehet igénybe a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,
– meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandó helyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy
– 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz.
Tb-változások
* Foglalkoztató * A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása érintette a foglalkoztató törvényi definícióját. Az új fogalommeghatározás szerint szeptember 1-jétől foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. * Külfölditől származó jövedelem * A természetes személyt szeptember 1-jétől biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. * A természetes személy az előzőekben írt, járulékalapot képező jövedelme után társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a járulékfizetési, bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek. * A természetes személy az említett, külfölditől származó, járulékalapot képező jövedelme után a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint – ha azt a foglalkoztató nem vállalta át – a társadalombiztosítási járulékot. A természetes személy járulékbevallási kötelezettségét az Art. szabályai szerint teljesíti. * Járulékfizetés * Szeptember 1-jétől hatályos az a szabály, amely szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. * Felszolgálási díj, borravaló * 2005. október 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely szerint a felszolgálási díj után a foglalkoztató 15%-os nyugdíj-biztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíj-biztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. * START-kártyás foglalkoztatott * A foglalkoztató a START-kártyával rendelkező biztosított foglalkoztatása alapján fizetendő társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározottak szerint tesz eleget. * Járulékalapot képező jövedelem * ATbj-tv. szerint járulékalapot képező jövedelem szeptember 1-jétől: * a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, * a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy esetén az előző bekezdés szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj. * Az első bekezdésben írt felsorolás október 1-jétől kiegészül a felszolgálási díjjal, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravalóval. * Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék * Október 1-jétől hatályos az a szabály, amely szerint a foglalkoztatott az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értéke, a felszolgálási díj, valamint a borravaló után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet.
Nyugdíj
* A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) október 1-jétől azzal egészült ki, hogy az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset-jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni többek között a felszolgálási díj 81%-át, illetve a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át