A befolyásolás fajtái
A befolyásolás mértéke (terjedelme) lehet jelentős, többségi, valamint közvetlen irányítást biztosító befolyás – a társasági törvény értelmében.
Jelentős befolyásról akkor beszélünk, ha a tag (részvényes) az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.
Többségi irányítást biztosít a befolyás akkor, ha a tag, illetve részvényes (azaz az uralkodó tag) az ellenőrzött társaságnál a szavatok több mint ötven százalékával rendelkezik.
Végül közvetlen irányítást biztosító befolyással bír az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével rendelkezik.
Bejelentési kötelezettségek
A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkezőnek kell bejelentenie az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak, és a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodnia kell a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről is.
Kötelezettek, költségek
A cégbíróság felé fennálló kötelezettség a gyakorlatban kétoldalú. Egyrészt a "befolyásolt" gazdasági társaság változásbejegyzési kérelemben jelenti be a befolyásszerzés tényét és mértékét, míg a befolyást szerző ugyanezt nyilatkozattal teszi meg a cégbíróság felé. A céget a bejelentéssel kapcsolatban terheli a közzétételi költségtérítés megfizetésének és az illetékfizetésnek a kötelezettsége – 15 000, illetve 8000 forint összegben, míg a tag (részvényes) részéről a bejelentés (nyilatkozat) ingyenes.
A közzététel módja és költsége
A közzététel iránti kérelem benyújtásának kötelezettsége kizárólag a tagot (részvényest) terheli, amelyet megtehet levélben az Igazságügyi Minisztériumnak címezve (1055 Budapest, Kossuth tér 4.), avagy telefaxon is – a gyakorlatban ez utóbbi az elfogadottabb, erre a célra a minisztérium külön faxszámot rendszeresített (441-3732). A közzétételért fizetendő költségtérítés összege ugyancsak 15 000 forint.
Mentesülés
A fentiekben ismertetett kötelezettségek, illetve jogkövetkezmények alkalmazására nincs lehetőség akkor, ha a jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás az ott meghatározottakkal azonos vagy nagyobb mértékű jogosultságok csökkenése következtében jön létre.
Bejelentési kötelezettség és hátrányos üzletpolitika a gyakorlatban
Kötelezettségek a befolyásszerző oldalán
A Gt. alapján az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak, a Gt. 292. §-ának (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén az ellenőrzött társaság felszámolása során – ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet – annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli. A bíróság több döntésében is kifejtette, hogy a Gt. 296. §-ának (1) bekezdésében írt kötelezettség a befolyást szerzővel szemben áll fenn, amely jelenti egyrészt azt, hogy a bejegyzés végett 30 napon belül a befolyásszerzést be kell jelenteni a cégbíróságnak, másrészt hogy a befolyást szerzőnek a befolyásszerzés tényét és mértékét a Cégközlönyben való közzététel útján is nyilvánossá kell tennie. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) 13. §-a (5) bekezdésének h) pontja ugyanis adatként jelöli a befolyásoló részesedés szerzést.
A bejelentés teljesítésének alakisága hitelezővédelmi szempontból
A befolyásszerzés nyilvánossá tételének célja a hitelezői és tagi érdekvédelem, valamint azon kívülállók érdekeinek védelme, akik kapcsolatba kívánnak lépni az irányított részvénytársasággal. A bejegyzéssel és a Cégközlönyben való közzététellel a befolyásszerzés nyilvánossá válik, ezért nincs jogi jelentősége annak, hogy a cégbíróságnak a közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzés tényét nem az uralkodó tag, hanem maga az ellenőrzött részvénytársaság jelentette be. Ilyenkor, bár a befolyásszerzéssel érintett társaság jelentette be az erre használatos nyomtatványon a cégbíróságnak az érintett személy befolyásszerzését az adott cégben, a cégbíróság a bejegyzési kérelemnek eleget tett, és ezt az adatot a Cégközlönyben is közzétették. Következésképpen a törvényi rendelkezés célja, a törvényes érdekek védelme megvalósult.
Nem jogosulttól származó változásbejelentési kérelem
Más a helyzet akkor, ha a többségi irányítást biztosító befolyást az azt megszerző jelenti be, és egyben változásbejegyzés iránti kérelmet is előterjeszt azért, hogy a fentieket a cégbíróság jegyezze be a cégjegyzékbe. A Legfelsőbb Bíróság az említett ügyben megállapította, hogy a cégnyilvántartás adataiban bekövetkezett változás bejegyzését csak a társaság képviseletére jogosult személy kérheti, ezért a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet – mint nem arra jogosulttól származót – elutasította.
A befolyásszerző felelőssége
A Legfelsőbb Bíróság a fenti kérdéskörben vizsgálta, hogy az ellenőrzött társaságot a Ctv. alapján terhelő változásbejegyzési kérelem benyújtása mentesíti-e a befolyást szerzőt az őt a Gt. alapján terhelő bejelentési kötelezettség alól. Másrészt vizsgálta azt is, hogy a Gt. 292. §-a (3) bekezdésének alkalmazása körében kiterjed-e a befolyásszerző teljes és korlátlan felelőssége az ellenőrzött társaságnak azokra a tartozásaira, amelyek a befolyásszerzést megelőzően keletkeztek.
Gt.-előírások
A gazdasági társaságokról szóló törvény akként rendelkezik, hogy a jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő 30 napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről. A Gt. fentiekben utalt 292. §-ának (3) bekezdése értelmében pedig az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az előzőekben meghatározott bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során – ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet – annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli.
Kettős kérelem benyújtásának kötelezettsége
A Gt. vonatkozó rendelkezéséből az a következtetés vonható le, hogy az ellenőrzött társaság által benyújtott változásbejelentési kérelem csatolása nem mentesíti a részesedés megszerzőjét az alól a kötelezettsége alól, hogy a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását, az annak létrejöttét követő 30 napon belül bejelentse az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ha e bejelentés nem történik meg, az a Gt.-nek azon előírásába ütközik, amely kifejezetten a befolyásszerző kötelezettségévé teszi a befolyás megszerzésének bejelentését a cégbíróság felé. Abban az esetben azonban, ha a tartozás a befolyás megszerzése előtt keletkezett, akkor sem állapítható meg a befolyásszerző korlátlan felelőssége a társaság tartozásaiért a felszámolási eljárásban, ha a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta.
A Legfelsőbb Bíróság a fenti kérdéskörben – az elmondottak alapján – álláspontját a következők szerint öszszegezte: egyrészről kimondta, miszerint nem mentesíti az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzésének bejelentése alól az ellenőrzött társaság változásbejegyzési kérelmének benyújtása, másrészről pedig rögzítette, hogy a társasági törvényben szabályozott objektív (és korlátlan) felelősség időbeli terjedelme a többségi, illetve közvetlen irányítás megszerzésére vonatkozó bejelentés elmulasztásának időpontjában – azaz a befolyásszerzéstől számított 30 nap elteltével – kezdődik és a késedelmes bejelentés teljesítésének időpontjáig tart. Ennek megfelelően az ellenőrzött gazdasági társasággal szemben ez alatt az időszak alatt keletkezett tartozásokért terheli a teljes és korlátlan felelősség a befolyás megszerzőjét.
Hátrányos üzletpolitika értelmezése
A kialakult bírói gyakorlat szerint nem tekinthető hátrányos üzletpolitikának az, ha az arra jogosult tag bizonyos megállapodások esetében nem utasította fizetésre a társaságot. A tartósan hátrányos üzletpolitika az ellenőrzött tag vagyoni helyzetére kedvezőtlen kihatású, hosszabb időszakot felölelő, célzatosan folytatott irányító tevékenységet jelent, és nem egy-egy szerződéses kapcsolatot érintő döntés meghozatalát.
(Legfelsőbb Bíróság Gfv.X. 31.521/ 2003. számú döntése, Bírósági Határozatok 2005/150. számú jogeset)
Uralkodó tag vételi kötelezettsége
A Gt. 295. §-ának (1) bekezdése értelmében a legalább többségi befolyással rendelkező részvényestől az ellenőrzött részvénytársaság bármely részvényese a Gt.-ben meghatározott határidőn belül – ez a befolyásszerzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított 60 nap – kérheti, hogy részvényeit forgalmi értéken vegye meg. Ajogirodalomban is többségben van az az álláspont, hogy a legalább többségi befolyással rendelkező részvényest a befolyásszerzés időpontjában fennállt forgalmi értéken terheli a részvényvételi kötelezettség.
Az adott esetben problémaként merült fel, hogy mikor is következik be a befolyásszerzés, a részvény megszerzésekor, avagy az ügylet részvénykönyvbe történő bejegyzésekor?
Névre szóló, nyomdai úton előállított részvény átruházása
A kérdés eldöntésénél kiindulópont volt az 1/2000. Polgári Jogegységi Határozat, amely a részvény jogügylet útján történő megszerzése esetére rögzítette, hogy névre szóló, nyomdai úton előállított részvény csak forgatmány útján ruházható át. E jogegységi határozat nem vonatkozik többek között arra az esetre, amikor törvény rendelkezése értelmében szerzik meg a részvényt. Természetesen ilyen esetben is elengedhetetlen a nyomdai úton előállított, névre szóló részvények forgatmánnyal történő ellátása. Ez azonban egy technikai aktus – szemben a jogügylet útján történő részvényszerzéssel -, melynek végrehajtása során – analógiával – a Gt. 180. §-a (4) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
A részvénykönyvi bejegyzés jelentősége
Önmagában azonban a részvény forgatmányozása nem teszi lehetővé, hogy a részvényes részvényesi jogait a részvénytársasággal szemben gyakorolni tudja, mert annak – névre szóló részvény esetén – elengedhetetlen feltétele, hogy a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezzék [Gt. 198. §-ának (2) bekezdése].
A bejegyzés és a vételi kötelezettség kapcsolata
A Legfelsőbb Bíróság fenti kérdéssel kapcsolatban kifejtett álláspontja szerint a részvénykönyvi bejegyzés időpontjának az adott tényállás mellett (azaz a vételi kötelezettség keletkezésének kérdésénél), a Gt. 295. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során nincs jogi jelentősége. Ellenkező álláspont elfogadása esetén ugyanis a befolyásszerző – a részvénykönyvi bejegyzés időpontjának megválasztásával – maga határozhatná meg, milyen forgalmi értéken kell a részvényeket megvennie. A Gt. 295. §-a (1) bekezdésének alkalmazása során tehát nem annak van jelentősége, hogy a részvényes mikor gyakorolja a legalább többségi részesedés megkezdésével járó jogokat, hanem annak, hogy mikortól gyakorolhatná – ez pedig a részvények megszerzésének időpontja.
(Legfelsőbb Bíróság Gfv.X. 30.721/ 2002. számú döntés, Bírósági Határozatok 2003/202. számú jogeset)
A befolyást szerző bejelentési kötelezettsége körében irányadó szempontok
A Gt. – írásunk korábbi részében már hivatkozott – 292. §-ának (1) bekezdése szerint a jelentős többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását – az annak létrejöttét követő 30 napon belül – a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről is.
A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata szerint – mint azt már említettük – a Gt. fentiekben ismertetett rendelkezésében szereplő, a befolyásszerzőt terhelő bejelentési kötelezettség nem azonos a céget terhelő, a befolyásszerzés tényével kapcsolatos változásbejegyzésikérelem-benyújtási kötelezettséggel.
A bejelentés és változásbejegyzési kérelem elhatárolása
A kialakult gyakorlat szerint a Gt. 292. §-ának (1) bekezdése nem véletlenül, hanem szándékosan használja a bejelentés fogalmát, amely nem azonos a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének jogával, illetve kötelezettségével, amely – figyelemmel a Ctv. 22. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra – az ellenőrzött társaság képviselőjét terheli. Jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzése esetén tehát különválik a befolyásszerző személyes bejelentése és az ellenőrzött társaság változásbejegyzési kérelme. A befolyásszerző bejelentése nem mentesíti az ellenőrzött társaságot a változásbejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól, és a változásbejegyzési kérelem benyújtása sem mentesíti a befolyásszerzőt a bejelentési kötelezettség teljesítése alól.
Mentesség a kötelező jogi képviselet és az eljárási költségek alól
Figyelemmel arra, hogy a befolyásszerzőt nem a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének kötelezettsége terheli, a bejelentés során nem kell jogi képviselővel eljárnia, a cégbírósági eljárásban nem kell közzétételi díjat fizetnie és azt a bejelentés során igazolnia, továbbá változásbejegyzési eljárásiilleték-fizetési kötelezettség sem terheli.
Többletkötelezettség: közzététel a Cégközlönyben
A befolyásszerző további kötelezettsége a Gt. 292. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a befolyásszerzés tényének és mértékének cégközlönybeli közzététele.
A közzétételi kötelezettség teljesítésének vizsgálhatósága
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a cégbíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy a befolyásszerző közzétételi kötelezettségének eleget tett-e, avagy sem. A közzétételi kötelezettség elmulasztásának, késedelmes teljesítésének a Gt.-ben meghatározott következményei vannak, ahogy a bejelentési kötelezettség elmulasztásának is (erre a korábbiakban már részletesen kitértünk). A fentiekből következően a cégbíróság túllépi a hatáskörét, amikor vizsgálja, hogy a befolyásszerző közzétételi kötelezettségének eleget tett-e.
(Legfelsőbb Bíróság Cgf.II. 32.413/ 2000. számú döntése, Bírósági Határozatok 2002/495. számú jogeset)
Az állam konszernjogi felelőssége
* Az állam konszernjogi felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) XIV. fejezetének a szabályai irányadók akkor, ha a társaság a Gt. hatálybalépése után szerzett a cégjegyzékbe már bejegyzett részvénytársaságban többségi irányítást biztosító befolyást. * Az állam konszernjogi felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a befolyásszerzés időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett ellenőrzött gazdasági társaság a létesítő okiratát még nem módosította, mert a kisebbségben maradók és a hitelezők védelme, amelyet a törvény maga biztosít, nem függhet az ellenőrzött társaság szerződésének vagy alapító okiratának módosításától. Ezzel ellenkező álláspont azzal a következménnyel járna, hogy az ellenőrzött társaság létesítő okirata módosításának időzítésével a befolyásszerző maga dönthetné el, hogy keletkezik-e kötelezettsége a kisrészvényesekkel, illetőleg felelőssége a hitelezőkkel szemben. A jelentős részesedéssel rendelkező tag megakadályozhatná, hogy többségi részesedésének megszerzése előtt az ellenőrzött társaság módosítsa a létesítő okiratát, illetőleg a módosítást a többségi szerzést követő időre időzíthetné, és ezzel elháríthatná a konszernjogi felelőssége beálltát. * A Gt. konszernjogi szabályainak alkalmazhatósága körében annak van jogi jelentősége, hogy a befolyásszerzés a Gt. hatálybalépése után történt-e, és nem annak, hogy az ellenőrzött társaság a szerzés időpontjában módosította-e már a létesítő okiratát, illetve hogy azt bejegyezték-e a cégjegyzékbe. * (Legfelsőbb Bíróság Gfv.I. 30.035/2004. számú döntése, Bírósági Határozatok 2004/244. számú jogeset)
Felelősség, konszernjog és hátrányos üzletpolitika
* A jelentős, a többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás bejelentésének teljesítését megelőzően, a befolyással rendelkező a szavazati jogát csak a bejelentési kötelezettség által nem érintett részesedése szerinti mértékben gyakorolhatja. * Az uralkodó tagot a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásnak az előzőekben meghatározott – cégbíróság felé fennálló – bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén, az ellenőrzött társaság felszámolása során – ha az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet – annak a bejelentés teljesítéséig felmerült tartozásaiért teljes és korlátlan felelősség terheli. * Abban az esetben, ha az ellenőrzött társaság az uralkodó tag legalább többségi irányítást biztosító befolyása következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ennek következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén az ellenőrzött társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet, a hitelező felszámolási eljárás során benyújtott keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért. * Ha az uralkodó tag az ellenőrzött társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, azok a hitelezők, akiknek az ellenőrzött társasággal szembeni le nem járt követelései a befolyás közzétételét megelőzően keletkeztek, a közzététel utáni kilencvennapos jogvesztő határidőn belül követeléseik erejéig biztosítékot követelhetnek az uralkodó tagtól. * Közvetlen irányítást biztosító befolyás esetén, ha az uralkodó tag a közvetlen irányítást biztosító befolyás következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti, az ellenőrzött társaság bármely tagja (részvényese), illetve hitelezője keresete alapján a bíróság megállapíthatja az uralkodó tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért. (E rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a részvénytársaság vagy a korlátolt felelősségű társaság valamely részvényese, illetve tagja már a társaság alapításakor a szavazatoknak legalább a felével, illetve háromnegyedével rendelkezik.