A banktitok fogalma
Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
A banktitok kiadása
Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó, kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad (nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratbafoglalás, ha az ügyfél ezt az írásbelinyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja),
– a törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
– a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
A banktitok feloldása
A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn olyan szervezetekkel szemben, amelyek valamilyen szempontból közérdekű vagy jelentős magánérdeket védő tevékenységet látnak el. Ezeket a szervezeteket a törvény tételesen felsorolja, valamint többük esetében azt is rögzíti, hogy kizárólag mely eljárásuk esetében kérheti banktitok kiadását úgy, hogy annak teljesítését a bank nem tagadhatja meg.
Nem áll fenn a banktitok megtartásának kötelezettsége:
– a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF, Felügyelet), az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
– a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
– a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
– a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
– a külön törvényben meghatáro zottfeltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
– a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
– a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel,
– az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,
– bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C §-ának (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó Kincstári Vagyoni Igazgatósággal szemben, e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
Titoktartási záradék
A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
– az adóhatóság és a Felügyelet nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
– a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot. (Ha az állami adóhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, valamint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről. Az állami adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges adatok feltüntetésével (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve és lakóhely), valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.)
Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve ha a feladatkörében eljáró Felügyelet vagy az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.
A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha
– a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
Az adat felhasználásának korlátja
A rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatják fel, amelyet az adatkéréskor megjelöltek.
Az ügyfél lehetőségei az adatok kiadásakor
A bank nem tagadhatja meg banktitok kiadását a felsorolt szerveknek a felsorolt esetekben. Nem érdemes tehát arra hivatkozva reklamálni, hogy a bank kiadta az adatokat pl. polgári ügyben eljáró bíróságnak, hagyatéki eljárásban közjegyzőnek.
Ugyanakkor érdemes minden olyan esetben fellépni, amikor úgy érezzük, hogy a bank nem volt jogosult kiadni az adatainkat. A fellépést azonban kezdjük azzal, hogy írásban kérjük az adatainkat kiadó banktól, tájékoztasson arról, hogy milyen adatainkat, mely szervezetnek, milyen célból adta ki, milyen törvényi szabályozás alapján.
Amikor nem sérül a banktitok
Törvényi rendelkezés értelmében nem jelenti a banktitok sérelmét:
– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
– a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
– a pénzügyi intézmény, a kizárólag garanciavállalással, készfizetőkezesség-nyújtással foglalkozó jogi személy, befektetési társaság és a Diákhitel Központ (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből – a Diákhitel Központ kivételével – a hiteladat-szolgáltatónak nyújtott, a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,
– a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
– a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
– a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,
– a Felügyelet által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére,
– a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
– a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Felügyelet hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,
– a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
– a tőkepiacról szóló törvény XIX/A és XIX/B fejezetében, valamint a biztosítókról szóló törvény nyolcadik részének III/A fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás,
– a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,
– az Országos Betétbiztosítási Alap (Alap) által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
– a pénzügyi intézmény által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás,
– a megbízó számlaszámának, továbbá természetes személy esetén családi és utónevének, amennyiben van házassági nevének, valamint lakcímének, jogi személy esetén nevének, rövidített nevének, valamint székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepe címének külföldi pénzügyi intézmény számára történő továbbítása levelező banki szolgáltatás nyújtásakor.
Adatszolgáltatás a BAR-ba
Az egyik legismertebb és a banki adósok számára talán a "legfájdalmasabb" adatszolgáltatási kötelezettség a bankok részéről a központi hitelinformációs rendszer részére teljesített adatátadás.
A BAR tartalma
A központi hitelinformációs rendszer az adósnak a hiteladat-szolgáltatóval kötött hitelszerződéseire, valamint a hiteladat-szolgáltatónak a bankkártya vagy csekkelfogadóval kötött szerződéseire vonatkozóan kizárólag a hiteladat-szolgáltatótól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint a hiteladat-szolgáltatónak.
A központi hitelinformációs rendszer a természetes személy hiteladósokra vonatkozóan a hitelszerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges – a törvényben meghatározott – azonosító adatot, valamint az érintett szerződésben vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, ha az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget.
A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya- vagy csekkbirtokos természetes személyekre vonatkozóan a szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges – a törvényben meghatározott – azonosító adatot, továbbá a bankkártyára és használatára, valamint az érintett szerződésben meghatározott kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, az alábbiakban meghatározott esetekben:
– visszautasított bankkártyaigénylés, illetve a bankkártya használata körében, ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos valótlan adatot közöl, vagy ha az igénylő, illetve a kártyabirtokos más személy adatait használja fel az igénylés vagy a kártyahasználat során,
– bankkártyára vonatkozó szerződés megszegése körében a bankkártya minimálbér összegét meghaladó fedezet nélküli használata esetén, vagy ha a bankkártya letiltását követően a kártyabirtokos a letiltott bankkártyával tranzakciót hajt végre,
– a kártyabirtokos megalapozatlan reklamációja esetén, ha a reklamáció egy év alatt legalább három esetben fordul elő,
– bankkártyával összefüggő büntetőeljárás esetén,
– ha a bankkártya- vagy csekkbirtokos a szerződésben vállalt kötelezettségeinek hatvan napot meghaladóan, összességében pedig a minimálbér összegét meghaladóan nem tesz eleget.
A központi hitelinformációs rendszer a bankkártya- vagy csekkelfogadókra vonatkozó – törvényben meghatározott – adatot, valamint az érintett szerződés tartalmára, az attól való eltérésre, az érintett szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítésére, a kötelezettség megszegésére vagy a joggal való visszaélésre vonatkozó adatot és a bankkártya vagy a csekk elfogadása körülményeit tartalmazó statisztikai adatot kezelhet és tarthat nyilván.
A központi hitelinformációs rendszer kezeli azon vállalkozások sorban állási adatait, amelyek bankszámláján – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorban állást tartanak nyilván.
Kötelező adatszolgáltatás
A bankok kötelesek az adatszolgáltatásra a BAR számára. Az elmúlt évek vitái, és mindenekelőtt adatvédelmi megfontolások alapján a törvény ma már kétféle tájékoztatási kötelezettséget ír elő a bankok számára. A hiteladat-szolgáltató a BAR-ba történő adatszolgáltatásról, illetve annak lehetőségéről, az adatközlés céljának, valamint a közlendő adatok körének megjelölésével – a hitel- és hitel jellegű szerződés megkötésével egyidejűleg – köteles a természetes személy hiteladóst írásban tájékoztatni.
Az adósok egyfajta védelmét szolgálja továbbá az a törvényi rendelkezés, amelynek értelmében a hiteladat-szolgáltató a konkrét adatszolgáltatás tényéről és tartalmáról is haladéktalanul köteles a természetes személy hiteladósnak írásban értesítést küldeni.
Az adatkérő hiteladat-szolgáltató részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.
Nyilvántartási kötelezettség az adattovábbításról
Szigorú szabályok vonatkoznak a BAR kezelőjére, valamint a bankokra az adattovábbítás körében: az adattovábbítás tényéről a központi hitelinformációs rendszernek és a hiteladat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie.
Az adattárolás ideje
A központi hitelinformációs rendszer a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós késedelmes tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatja nyilván és kezelheti azzal, hogy az adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő hiteladat-szolgáltató közvetítésével gyakorolhatja.
Az adós lehetősége a BAR adatainak megismerésére
A BAR-ba bekerült adósok számára az egyik legfontosabb szabály az, hogyan kaphatnak felvilágosítást arról, szerepelnek-e a BAR-ban. Sok vita forrása az ügyfelek és a bankok között, hogy az adósok nem fogadják el a tényt: a bankok nem adhatnak felvilágosítást arról, szerepel-e az adós a BAR-ban olyan okból, amely nem az adott bankkal kötött ügyletére vonatkozik. Ha ugyanis nem az a bank küldte be az adós adatait a BIS Rt.-ben üzemelő BAR-ba, amelynél az adós érdeklődik, akkor csak és kizárólag az adós maga jogosult felvilágosítást kérni, mégpedig az úgynevezett ügyféltudakozvány kitöltésével.
A választ pedig csak a BIS Rt. adhatja meg, olyan módon, hogy az ügyféltudakozványra – amelyet az a bank továbbít, ahová benyújtotta az érdeklődő – írásbeli választ küld kettős borítékban a tudakozványt beküldő bankba. A belső, lezárt borítékot a bank adja át az ügyfélnek.
Jelenleg nincsen lehetőség a BAR-ból törlésre, illetve nem alkalmazható méltányosság a bankok részéről abban a vonatkozásban, hogy elküldik-e az adós adatait a BAR-ba.
A BAR-ba felvitel még nem jelenti automatikusan azt, hogy a továbbiakban minden bank elutasítja az adós minden hitelkérelmét, bankkártyaigénylését stb. A bankok a hitelminősítő rendszereikben meghatározott módon mérlegelik a BAR-ban szereplő adósok kérelmeit. Igaz viszont, hogy a minősítő rendszerek tartalma, a bankok döntési eljárása nem nyilvános.
A banktitok megsértése bűncselekmény
A Büntető Törvénykönyv 300/A §-ának (1) bekezdése értelmében: "Az a banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
– jogtalan előnyszerzés végett;
– a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva követik el.
Büntetlen bank- és üzletititok-sértés
Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki:
– a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
Banktitok-bankinformáció
A banktitok nem tévesztendő össze a bankinformációval, bár nagyon hasonló tartalmú fogalmak. Mindkettő jellemzője, hogy bankok által kezelt adat. A banktitok védelmét azonban törvény biztosítja és szabályozza, míg a bankinformáció a bank által általában pénzért szolgáltatott információ.
Amiben teljes mértékben megegyezik a banktitok és a bankinformáció, hogy a bankinformáció is banktitok, hiszen az ügyfélre vonatkozó adat.
A gyakorlatban a bankinformációt speciális jelentéstartalommal használják, kifejezetten egy meghatározott banki szolgáltatás megjelölésére. Bankinformáció olyan, a bank által kifejezetten az ügyfél kérésére és az ügyfél által meghatározott célból és tartalommal adott tájékoztatás, amely az ügyfél által kiválasztott, egyébként banktitoknak minősülő adatokat tartalmaz. Tipikusan ilyen adat az ügyfél számlaszáma, bankszámlájának egyenlege, a bankszámla terhelésével kapcsolatos sorban állás minősítése, hiteltörlesztési készség és képesség, hitelállomány stb.
Ki kérhet bankinformációt?
A bankinformációt általában szervezetek kérik. Különösen gyakori a közbeszerzési, illetve tendereljárások során. Nagyon kell ügyelni arra, hogy a bank nem tudja minősíteni az ügyfél fizetőkészségét, fizetőképességét, likviditását. Kizárólag a nála rendelkezésre álló tényeket, adatokat tudja rögzíteni, és bankinformációként szolgáltatni. Gyakori vita tárgya, hogy az ügyfelek olyan előre nyomtatott bankinformáció-kérő dokumentum alapján kérnek bankinformációt, amelyben azt kell(ene) igazolnia a banknak, hogy az ügyfél megbízható adós, nincs tartozása a hitelezőivel, szállítóival szemben stb. Ezt pedig a számlavezető bank nem tudja és általában nem is kívánja igazolni.
Annak sincsen természetesen akadálya, hogy magánszemély kérjen bankinformációt. A szabályok teljes mértékig megegyeznek a szervezetek bankinformáció-kérési szabályaival.
Ügyfél
* A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. * Ebből következik, hogy a banktitok védelme körében nincsen különbség a személyek és szervezetek között abból a szempontból, hogy mi minősül banktitoknak és hogyan kell a banktitkot védeni.
A banktitkok speciális ismerői
* Speciális szabályok vonatkoznak a PSZÁF-ra, valamint az MNB-re a banktitok körében (is). A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni. * Természetesen érvényesül az adatszolgáltatási kötelezettség a bűnügyekben. * A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet * kábítószer-kereskedelemmel, * terrorizmussal, * Illegális fegyverkereskedelemmel, * pénzmosással, * szervezett bűnözéssel van összefüggésben.
Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai
* Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel. * Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon. * Hitelintézet jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelintézet által kezelt üzleti, illetőleg banktitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. * Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.
Mire ügyeljünk?
* Mindig ügyeljünk az adatainkra! Ne adjuk meg sem a személyes adatainkat, sem egyéb információkat akkor, ha nem vagyunk meggyőződve arról, hogy "jogosan" kérik tőlünk. Nyugodtan tegyük fel a kérdést az adatkérőnek: milyen célból és milyen felhatalmazás alapján kéri az adat megadását. Ha pedig nem tud pontos választ adni, inkább kérjünk időt, és járjunk utána, valóban megalapozott-e az adatkérés. * Bankban is tegyük fel az ügyintézőnek a kérdést, milyen törvényi rendelkezés alapján kér adatokat tőlünk. Készüljünk azonban fel arra, hogy a válasz az lesz: a bank üzletszabályzata vagy belső szabályzata tartalmaz rendelkezéseket az adatkérésről. Az üzletszabályzat minden esetben nyilvános, azt tehát rendelkezésünkre kell bocsátani, a belső szabályzatot azonban nem. Akár megismerjük azonban az üzletszabályzati rendelkezést, akár nem, dönthetünk úgy, hogy nem adjuk meg egyik vagy másik adatunkat. Ennek persze az lehet a következménye, hogy nem köt velünk szerződést a bank, hiszen szerződéskötési kötelezettség sem őt, sem bennünket nem terhel. * Mindig készüljünk fel az adatkérésre vonatkozó igényre! Mérlegeljük az abból származó hátrányt, ha nem adjuk meg a kért adatokat! * Ha megkaptuk a tájékoztatást arról, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján jár el az ügyintéző, járjunk utána a pontos szövegnek, ha kétségeink vannak. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy jogi tanácsadásra csak az ügyvédek jogosultak, a bankok alkalmazottai nem. ők csak arra kötelesek, hogy az adott szervezet működésével összefüggő titokvédelmi szabályokról felvilágosítást adjanak. Jogszabályi rendelkezések kinyomtatása és rendelkezésünkre bocsátása nem kérhető tőlük. * Ne az ügyintézőre haragudjunk, ha a titokvédelmi rendelkezések számunkra nem kedvezőek – pl. a bank megtagadja az adatszolgáltatást az örökösnek mindaddig, amíg nincsen jogerős hagyatékátadó végzés. Hasonló az eset akkor, ha nem ad felvilágosítást a bank a haláleseti kedvezményezett kilétéről az örökösnek akkor sem, ha jogerős hagyatékátadó végzés bizonyítja az örökösi mivoltát. Ráadásul ilyenkor az elhunyt bankszámláiról, illetve a bankszámlák egyenlegéről sem ad tájékoztatást a bank, még a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek sem. Ennek pedig az az oka, hogy a haláleseti kedvezményezett jelölésével az elhunyt számlatulajdonos még életében kivonta a számla egyenlegét a hagyatékból. Ilyenkor információt csak a bíróság előtti peres eljárásban szolgáltat a bank. * Nem érdemes a bankot hibáztatni abban az esetben sem, ha a kft. tagjai, a bt. kültagjai vagy az alapítvány alapítói nem tudnak megállapodni a képviseletre jogosulttal (az ügyvezetővel, a beltaggal, a kuratórium elnökével stb.), és úgy kérik a banktitok kiadását, hogy arra nincsen jogosítványuk. Az ilyen viták eldöntésére a bank nem jogosult.
Pénztártitok
* Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulékbefizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. A pénztártagok nyilvántartható személyes adatainak körét az 1997. évi LXXXII. törvény 2. számú melléklete tartalmazza. A pénztár üzleti és pénztártitkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. * A pénztártitok megismerésére feljogosított szervezetek * A pénztártitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró * Felügyelettel, * Alappal, * Állami Számvevőszékkel, * a pénztárak törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséggel, * a folyamatban levő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel, * külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel, * a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, * a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, * a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, * az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel, * a Gazdasági Versenyhivatallal, * a gazdálkodás nyilvántartásához szükséges adatok tekintetében a gazdálkodás nyilvántartását végző szolgáltatóval, továbbá a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén. * A pénztártitok kiadásának feltételei * A pénztártitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha * a pénztártag vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható adatkört pontosan megjelölve közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad, * a törvény a pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, * a pénztár érdeke ezt a pénztártaggal szemben fennálló követelése behajtásához (eladásához) vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. * Aki pénztártitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá hogy a pénztárnak vagy a pénztártagoknak hátrányt okozzon. * A pénztár a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról