2005 első negyedévében több mint ezer illegális munkaadót és közel tízezer feketemunkást buktatott le az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. Ezek a cégek összesen mintegy 300 millió forintot voltak kénytelenek befizetni büntetésként. Ezekből a számokból azonban még csak következtetni sem lehet arra, hogy valójában milyen mértékű a feketemunka Magyarországon, hiszen a felügyelők nem tudnak minden vállalkozást ellenőrizni, és az ellenőrzések során sem biztos, hogy fény derül az illegális munkavállalásra.
Az illegális foglalkoztatás oka
Az illegális foglalkoztatás fő oka tulajdonképpen az, hogy a munkaszerződés mindkét fele, azaz a munkavállaló és a munkaadó is bizonyos mértékben rákényszerül erre. A vállalkozásokat hajtja a gyors nyereségre való törekvés kényszere, amelynek egyik lehetséges módozata, hogy kivonják magukat a nyomasztóan magas járulékterhek fizetése alól. A másik oldalon az alkalmazottak a munkában maradásért, a biztos munkahely mindenáron való fenntartásáért küzdenek, így őket többnyire ez a kényszerhelyzet viszi az illegális foglalkoztatás felé.
Mi is az a feketemunka?
Feketemunka tulajdonképpen minden olyan munkavégzés alapjául szolgáló jogviszony, amelynek valamely vagy minden körülményét elleplezik a hatóságok előtt a jogviszonyhoz, illetve az ex lege keletkező másodlagos jogviszonyokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetési, valamint nyilvántartási kötelezettségek alóli teljes vagy részleges kibújás szándékával.
Ez köznapi értelemben azt jelenti, hogy feketemunkának minősül
– a munkavállaló írásos szerződés nélküli vagy
– színlelt szerződés alapján való foglalkoztatása, illetve
– külföldi állampolgárok engedély nélküli alkalmazása.
A feketemunka "területei"
A színlelt szerződéssel, illetve munkaszerződés nélkül való foglalkoztatás leginkább a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a vendéglátóipar és az építőipar területén jellemző. Külföldiek szabálytalan foglalkoztatásában pedig élen jár a mezőgazdaság, a vendéglátóipar és az építőipar.
A munkaügyi ellenőrzés
A rendszeres munkaügyi ellenőrzések próbálják felderíteni a feketemunka különböző megjelenési formáit.
Felügyelők
A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői látják el. A felügyelő eljárhat hivatalból, valamint bizonyos esetekben annak a félnek a bejelentésére, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.
"Ellenőrzöttek"
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatálya kiterjed (azaz a felügyelők vizsgálhatják) arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki/amely
– a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony,
– külföldit vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve
-meghatározott, nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok alapján foglalkoztat (vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka, továbbá közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése), illetve
– munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adóra és a kölcsönvevőre.
Az ellenőrzés folyamata
A jogviszony minősítése
A felügyelő a tényállás alapján jogosult – az ellenőrzés megkezdésekor fennálló – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére.
Foglalkoztatói kötelezettségek
A fentiekben meghatározott minősítéshez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a meghatározott jogviszonyok alapján vagy ellenérték nélkül történt. (A szigorítások ellenére gyakran kötnek a felek munkaszerződés helyett megbízási szerződést. A felek között létrejött szerződést azonban mindig tartalmuk és nem elnevezésük szerint kell elbírálni.)
Felügyelői jogosítványok
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.
Az ellenőrzés során jogosult
– belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre (akadályoztatása esetén a rendőrség segítségét is igénybe veheti),
– az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,
– hang- és képfelvétel készítésére, továbbá
– a munkahelyen tartózkodó személyektől szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására.
A felügyelő "eszköztára" a szabálytalanságok megszüntetésére
Az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében
– felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
– kötelezi a szabálytalanság meghatározott időn belüli jövőre nézve történő megszüntetésére,
– megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,
– javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
– szabálysértési eljárást folytathat le,
– megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására.
Eljárási szabályok
A felügyelő, valamint az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője az államigazgatási, illetve közigazgatási hatósági eljárási szabályokat alkalmazza ellenőrzése során. A munkaügyi bíróság a felügyelőség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja.
A munkaügyi ellenőrzés hatékonysága
A jelentések alapján megállapítható, hogy munkaügyi ellenőrzésekkel a feketemunka egyelőre nem számolható fel. A felügyelők kevesen vannak, kedvezőtlen anyagi és technikai feltételek mellett dolgoznak, így csak az esetek kis százalékára tudnak fényt deríteni. Az általuk észlelt leggyakoribb jogsértés a munkaszerződés írásba foglalásának hiánya, de az is sűrűn előfordul, hogy a munkaszerződés nem tartalmazza az előírt kötelező elemeket. Sok esetben kiderült (de minden bizonynyal többször maradt rejtve), hogy a munkaadó a járandóság egy részét "zsebből" fizette ki.
E körben megemlítjük, hogy a hatékonyság növelését szolgálják azok a 2005. július 15-én hatályba lépett törvény-, illetve kormányrendelet-módosítások, amelyeknek célja a feketemunka mérsékelése. Ez többek között azt jelenti, hogy augusztustól 50, majd októbertől újabb 50 munkaügyi felügyelővel több dolgozik majd Magyarországon.
Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás rendszere
A feketemunka felszámolása érdekében léptek hatályba 2004. május 1-jén az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (rövid nevén EMMA) létrehozására vonatkozó jogszabályok. Ezek célja egy olyan adatbázis létrehozása, amelyből az arra jogosult hatóságok szinte naprakész információval rendelkeznek majd egy adott személy foglalkoztatásának időtartama felől, így vélhetően jobban ellenőrizhetővé válik a feketemunka. Az adatbázis működése hasznos továbbá a munkavállalók számára is, mert saját kódszámuk alapján az adatbázisból történő lekérdezés útján maguk is meggyőződhetnek arról, hogy a foglalkoztatásuk tényét a munkáltató bejelentette-e vagy sem.
A Foglalkoztatási Hivatalon belül működő munkaügyi adatbázisba jelenleg csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszony létesítését, továbbá megszüntetését kell bejelenteni (kivéve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetét), de várhatóan a bejelentési kötelezettség a jövőben ki fog terjedni egyéb jogviszonyban történő munkavégzésekre is.
Adatszolgáltatás
Az adatszolgáltatási kötelezettség minden esetben a munkáltatót terheli, amelyet az Egységes Munkaügyi Nyilvántartással kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség szabályozásáról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatlapon vagy annak megfelelő tartalommal kell megtenni.
Azonosító kódszám
Az adatszolgáltatás, valamint az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében módja van a munkáltatónak és a munkavállalónak, továbbá a munkaügyi ellenőrzést végző szervnek, hogy a Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartó központjától ún. azonosító kódszámot kérjen.
Csoportosított nyilvántartás
A nyilvántartás meghatározott munkaviszonyokat, illetőleg ahhoz kapcsolódóan a munkavállalókat és munkaadókat a következő adatok szerint tartja nyilván:
– a munkavállaló adatai,
– a munkaadó adatai és
– a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontja.
Korábbi foglalkoztatás bejelentése
A törvény ösztönözni kívánja a munkaadókat arra, hogy jelentsék be azt a foglalkoztatást is, amely 2004. május 1. előtt kezdődött, és a munkavégzés tekintetében a munkaadó nem tartotta be a hatályos munkaügyi jogszabályok rendelkezéseit. Ezért a 2004. január 1-jétől 2004. április 30-áig terjedően létrejött foglalkoztatások vonatkozásában a 2004. június 30-áig terjedő időszakban lehetőséget biztosít a munkaügyi ellenőrzés keretében kiszabott bírság alól történő mentesülésre, ha a munkaadó a jövőben alkalmazza a hatályos jogszabályok rendelkezéseit, és a jogszabályokban előírt bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeit pótolja és teljesíti.
(Az alapadatbázist egyébként az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságtól, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól veszik át.)
A bejelentés határideje
Mint az előzőekben már utaltunk rá, a munkáltatót terheli a munkaviszony létesítésének és megszüntetésének bejelentési kötelezettsége a munkaügyi adatbázist működtető Foglalkoztatási Hivatal felé, 2004. május 1-jét követően. Az adatok akkor jelentenek érdemi információt, ha pontosak és naprakészek. Ennek érdekében a bejelentésre rendkívül rövid határidő áll rendelkezésre, mert a munkáltató a munkába lépés napjáig köteles a munkaviszony létrejöttét, illetve a megszűnés tényét pedig a megszűnést (megszüntetést) követő napon bejelenteni.
Változások bejelentése
Amennyiben a munkáltató azonosító adataiban vagy a munkavállaló személyi adataiban változás következik be, akkor erről a következő bejelentés teljesítésével egyidejűleg tájékoztatni kell a nyilvántartó központot is.
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlást (annak ellenére, hogy munkajogi szempontból a jogviszony folyamatos) a bejelentés szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a jogviszony a jogelőd munkáltatóval megszűnik, a jogutód munkáltatóval pedig új jogviszony létesül.
Igazolás
A bejelentés megtörténtéről a nyilvántartó központ minden esetben igazolást állít ki és megküldi a munkáltatónak.
Külföldiek foglalkoztatása
Engedély alapján való foglalkoztatás
Külföldi Magyarországon főszabályként csak engedély alapján foglalkoztatható.
Engedélytípusok
Az engedély típusai lehetnek:
– egyéni engedély (ha megfelel a feltételeknek, legfeljebb egy évre adható és az később meghosszabbítható),
– csoportos keretengedély, továbbá
-csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély.
Foglalkoztatási (létszám)korlát
A Magyarországon egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen az adaton a hó elején meglévő be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. Az engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számára vonatkozó, létszámadatot tartalmazó közleményt a gazdasági miniszter a tárgyév február 1-jéig a Magyar Közlönyben teszi közzé. (2005-ben a Magyarországon egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek száma nem haladhatja meg a 87 ezer főt.)
A szerződés megköthetősége
Ha a külföldi foglalkoztatás engedélyhez kötött, akkor a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak a munkavállalási engedély beszerzését követően köthető meg.
Engedélykérés
A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél kell bejelenteni, illetőleg az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a külföldit foglalkoztatják.
Kivételek
Rendelet meghatározza, hogy
– mely munkavégzések esetén nincs szükség munkavállalási engedélyre,
– mikor lehetséges ún. könnyített eljárás, amely esetben a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adják ki az engedélyt, illetve
– milyen feltételek teljesülése esetén lehet mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat területén történő) munkavégzésre szezonális munkavállalási engedélyt adni. (12 hónapon belül az legfeljebb 150 napra engedélyezhető. Az engedély meghosszabbításának nincs helye.)
Az Európai Unió állampolgáraira vonatkozó eltérő szabályok
Az EU-csatlakozásunkra tekintettel kormányrendelet határozza meg, hogy az EU-tagállam állampolgárára, valamint annak hozzátartozójára, továbbá nemzetközi szerződés alapján az EU tagállamaival azonos megítélés alá eső állam állampolgárára és annak hozzátartozójára milyen engedélyezési eljárási szabályokat kell alkalmazni. A kormányrendelet tartalmazza továbbá a védintézkedés Európai Bizottságnál történő kezdeményezésének szabályait, amelyet például akkor lehet kérelmezni, ha külföldi állampolgárok foglalkoztatása a tagállam adott régiójában vagy egy adott szakmában komolyan veszélyeztetik a hazai foglalkoztatottságot.
Feketemunka a büntetőjogban
2005. szeptember 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyv 310/A §-a, amely a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás fogalmát vezeti be a büntetőjogba – a feketemunka visszaszorítása érdekében.
Büntetendő a közteher-viselési kötelezettség teljesítésének elmulasztása
A rendelkezések szerint az a munkáltató, aki (amely) munkaszerződés nélkül, illetve színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezően előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja – ha az elvont adók összege együttesen kisebb adóbevétel-csökkenést eredményez -, vétséget követ el. Ez esetben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés.
Az adóbevétel-csökkenés nagyságának arányában a büntetési tétel – természetesen már bűntett miatt – három, egy évtől öt évig és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Mentesülés
Lényeges, hogy nem büntethető a fentiekben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt az a munkáltató, aki (amely) a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti adótartozását.
Hatóság megtévesztése mint büntetendő tényállás
A fentiek szerint büntetendő az is, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot akkor, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza azt.
Munkavégzésre irányuló jogviszonyok elhatárolása
* A munkaviszony jellemzője, hogy az írásban megkötött munkaszerződéssel jön létre, a munkáltatót széles körű utasítási jog illeti meg, a munkavállaló köteles a munkáltató utasítása szerint rendelkezésre állni, rendszeresen, a megjelölt helyen és munkaidőben a munkát személyesen elvégezni, a munkáltató gazdálkodására tekintettel mód van kollektív megállapodások kötésére, üzemi tanács létrehozására, munkaviszonyt érintő alku folytatására. (A munkaszerződés megkötése során különösen ügyelni kell arra, hogy a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, így akár az egynapos, illetve bármilyen rövid időtartamra szóló munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is írásba kell foglalni. Kivételt képez ez alól az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás.) * A megbízási jogviszony alapján a megbízott kötelezettséget vállal a megbízó által rábízott ügy ellátására, ennek érdekében tevékenység kifejtésére. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni, de nincs olyan függőségi viszony, mint munkaviszony esetén. Megbízási szerződés szóban és írásban is köthető. * A vállalkozási jogviszony keretében a vállalt tevékenységgel elérhető és a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása, valamely dolog tervezése, elkészítése, javítása, átalakítása a döntő, amellyel szemben a megrendelő kötelezettsége díjfizetésben és a szolgáltatás átvételében áll. A vállalkozó önállóan, saját munkaeszközével, saját költségén végzi munkáját, de igénybe vehet más alvállalkozót. A vállalkozási szerződést általában írásban kell megkötni.
Az engedély nélküli foglalkoztatás esetei
* Nincs szükség engedélyre: * nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén * a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság fiók- és képviselet-vezetőjeként történő munkavégzéséhez, * külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, * nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez, * külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként az egybefüggő tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, * külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez, * a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében – történő munkavégzéshez, * külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához, * Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, * külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre – az Oktatási Minisztérium igazolása szerint – az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor, * Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez, * a Magyarország területén menekültként, illetőleg menedékesként elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez, * külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez, * külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékenységet lát el, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik, * a Leonardo da Vinci program keretében szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi foglalkoztatásához, valamint * magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs munkavégzéséhez, továbbá az előbb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt.
Külön szigorítások az építőiparban
* 2005 júliusától 10 millió forintnál nagyobb szerződéses értékű építőipari munkát a megkezdés előtt 8 nappal be kell jelenteni az építésügyi hatóságoknak, és adatot kell szolgáltatni a helyszínről, a felelős műszaki vezetőkről és a kivitelezőkről. A hatóságok ezeket az információkat továbbítják az építési felügyeletnek, a munkaügyi főfelügyelőségnek és az adóhivatalnak. * Aki e kötelezettséget elmulasztja, akár ötvenezer forinttól tízmillió forintig terjedő bírságot is kaphat, de még akár az építkezést is megtilthatják. A hatóságok a hónap végéig adnak türelmi időt, és csak augusztustól bírságolnak.
Munkaügyi bírság * A munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezer forinttól kétmillió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet. Munkaügyi bírság kiszabására annak a megyei (fővárosi) felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található