Egy bírósági jogvitában a jogerős, végrehajtható határozat igazítja el a feleket, ez határozza meg, milyen követeléseknek kell eleget tennie a marasztalt félnek. Előfordulhatnak azonban kivételes esetek, amikor súlyos érdeksérelem elkerülése miatt a jogerős határozat megszületése, vagyis az eljárás befejezése előtt is kötelezettséget ró a bíróság valamelyik félre, ezzel legalábbis részben mintegy megelőlegezve a későbbi ítéletet, vagy végrehajthatóvá téve olyan határozatot, amely ellen jogorvoslati kérelemmel éltek.
Ideiglenes intézkedések
A polgári perrendtartás (Pp.) szerint a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését. Ennek feltétele, hogy az intézkedés
– közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy
– a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve
– a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme
érdekében szükséges. További feltétel, hogy az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
Kérelem
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő.
A kérelem elbírálása
Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet. Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz.
Valószínűség
A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A valószínűség kevesebb, mint a bizonyosság. Az ideiglenes intézkedés nem jelenti azt, hogy a bíróság ezzel megegyező tartalmú ítéletet hoz majd az ügy lezárásaképpen. Az ideiglenes intézkedés egyfajta pillanatfelvétel, amely a bizonyítási eljárás adott állásához képest tükrözi a bíróság véleményét az ügyről. Ebben persze benne van az is, hogy amennyiben az ideiglenes intézkedés után a bizonyítási eljárás nem hoz újabb fejleményeket, úgy a bíróság nyilvánvalóan a végén ítéletté emeli az ideiglenes intézkedését.
A felek meghallgatása, bizonyítás
A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetén, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja.
Amennyiben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, a felet fel kell hívni, hogy a felmerült kérdésben írásban nyilatkozzék, vagy nyilatkozatának jegyzőkönyvbe vétele végett az elnöknél jelentkezzék. A bíróság, ha szükségesnek tartja, a felet meghallgatása végett meg is idézheti.
Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el.
Végzés
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre – ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból – a végzést maga is megváltoztathatja. A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.
A végzés előzetesen végrehajtható.
A végzés hatálya
A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére – a másik fél meghallgatása után – hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti.
Gyermektartásdíj, gyerekelhelyezés
Amennyiben a per eldöntése a gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamatban, a tárgyalást annak jogerős eldöntéséig fel kell függeszteni. A per felfüggesztése nem akadályozza, hogy a bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartásdíjat állapítson meg. Szükség esetében a bíróság az ideiglenes tartás megállapítása felől hivatalból is határozhat.
Ideiglenes intézkedés házassági perben
Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. A bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülői felügyeleti jogok bővítése vagy korlátozása, illetve a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében.
A szülői felügyelet megszüntetése
Ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülői felügyelet sürgős megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat. (A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben a szülő bármelyik félhez beavatkozóként is csatlakozhat. A szülői felügyelet megszüntetésére irányuló kereset – annak bírósága előtt – összekapcsolható az ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, a gyermek elhelyezésére és tartására irányuló keresettel vagy a szülő gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel összekapcsolni nem lehet. A tárgyalás kitűzéséről a perben félként részt nem vevő szülőt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben figyelmeztetni kell beavatkozási jogára.)
A szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
Ideiglenes gondnokrendelés, zárlat
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben járhat el az érintett személy helyett.
Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (Erre vonatkozóan lásd a Fedezetelvonás című cikkben írtakat!)
Ha a gyámhatóság a felperes és a perindítást megelőzően az alperes vagyonára zárlatot rendelt el, vagy az alperes számára ideiglenes gondnokot rendelt, a bíróság a keresetlevél kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a gyámhatóság által hozott intézkedések fenntartásának szükségességét. Ennek során előzetes bizonyítást rendelhet el, így különösen az alperes igazságügyi elmeorvos-szakértői megvizsgálását.
Ha az előzetes bizonyítás 30 napon belül nem fejeződik be, a bíróság a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést legfeljebb 30 nappal meghoszszabbíthatja. Az orvosi vizsgálat eredményeként a bíróság a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartja, vagy a gyámhatóság döntését megváltoztatva a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokságot megszünteti, és erről a feleket haladéktalanul értesíti.
Ha a gondnokság alá helyezés szükségessége valószínű, és az alperes érdekének védelme ezt indokolja, a zárlatot, illetve ideiglenes gondnokrendelést a bíróság is elrendelheti ideiglenes intézkedéssel a tárgyalást megelőzően, illetve a tárgyalás elhalasztása esetén. Az ideiglenes intézkedésre hivatalból is sor kerülhet. A zárlatra, illetve az ideiglenes gondnokrendelésre vonatkozó végzését a bíróság a szükséges intézkedések megtétele, így az ideiglenes gondnok kirendelése érdekében megküldi a gyámhatóságnak. A zárlat, illetve az ideiglenes gondnokrendelés fenntartására, valamint elrendelésére vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja. Az ideiglenes gondnokrendelés az alperes perbeli cselekvőképességét nem érinti.
Előzetes végrehajthatóság
A rendes jogorvoslat általában megakadályozza a határozat végrehajtását, azzal meg kell várni a jogerős döntést.
Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell azonban nyilvánítani:
– a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet;
– a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet;
– az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet;
– a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították;
– a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt.
Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre nem terjed ki.
Az előzetes végrehajthatóság nem jelenti a végrehajtás elrendelését, csupán lehetőséget biztosít a végrehajtásra.
Kivételes mérlegelés
Mint a fentiekből kitűnik, az előzetes végrehajthatóság a törvény rendelkezésén alapul, itt a bíróság nem mérlegelhet: amennyiben teljesülnek a törvényi feltételek, úgy ki kell mondania az előzetes végrehajthatóságot. Ha azonban
– az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletről;
– a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletről, illetve
– a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletről van szó,
a bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását mellőzheti. Ennek az a feltétele, hogy az előzetes végrehajthatóság az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent a felperesre, mint annak mellőzése.
Az előzetes végrehajthatóság mellőzésének kérelem alapján van helye. Az alperesnek erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie.
A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá nyilváníthatja.
A bíróság – kivételesen indokolt esetben – mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében.
Közokirat* Az olyan papíralapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. * Az eredeti papíralapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.), úgyszintén az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetve az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyző vagy más hatóság, továbbá közigazgatási szerv vagy ezek ellenőrzése mellett más szervezet készítette. Ugyanilyen bizonyító ereje van az okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak, továbbá a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okiratnak. * Az eredeti papíralapú vagy elektronikus közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást, valamint -ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el. Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van annak az elektronikus okiratnak is, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít. * A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot is – teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. Elektronikus okirat esetében e bizonyító erő megállapításának feltétele az is, hogy a közokirat kiállítására jogosult az okiratot minősített elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel lássa el, vagy azt külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítse el. A magánokiratról közokirati alakban készített okirat bizonyító ereje – a magánokirat tartalmát illetően – megegyezik az eredeti okiratéval. * Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. * A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban – ha szükségesnek találja – az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. * Külföldi közokirat * Az ismertetett szabályokat a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. |
Magánokirat* A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: * a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; * két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; * a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; * a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; * ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; * az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. * Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos. * Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta. * Mindezek nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg |