Legfontosabb jogforrások: a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (Tv.) és annak végrehajtásáról rendelkező 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet.
Idegenrendészeti ügyekben eljáró hatóságok
A Tv. felhatalmazása értelmében idegenrendészeti jogkörben jár el a központi idegenrendészeti szerve, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, valamint annak területi szervei. Ilyen hatáskörrel rendelkeznek a határőrség idegenrendészeti szervei, továbbá a vízumkiadásra feljogosított külképviselet és a Külügyminisztérium is. A törvény csak közreműködői jogokat biztosít a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség számára, és teljesen megszünteti a közigazgatási hivatalok idegenrendészeti hatáskörét.
A beutazás és tartózkodás általános szabályai
Engedélyezési feltételek
A külföldi részére a magyarországi beutazás és a tartózkodás akkor engedélyezhető, ha rendelkezik érvényes úti okmánnyal (útlevél), a beutazáshoz szükséges érvényes vízummal vagy a tartózkodásra jogosító engedéllyel. Feltétele az engedélyezésnek az is, hogy a külföldinek legyen a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges érvényes vízuma, a beutazáshoz, illetve a tartózkodás teljes időtartamára biztosítva legyen a lakhatása és a megélhetése, valamint rendelkeznie kell a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel. Mindezeken kívül igazolnia kell, hogy az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy azt, hogy az egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja. Feltétel továbbá, hogy ne álljon kiutasítás, illetőleg beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, és beutazása ne veszélyeztesse a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi érdekeit.
Beutazás engedélyezése feltételek hiányában
Amennyiben a fentiekben felsorolt feltételek nem állnak fenn, úgy a beutazás csak humanitárius megfontolásból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése céljából engedélyezhető.
Felmentés a feltételek teljesítése alól
A belügyminiszternek jogában áll a beutazási feltételek teljesítése alól fontos közérdekből felmentést adni, amely jogosultság különösen közegészségügyi okból, járványveszély megelőzése érdekében, vagy katasztrófa bekövetkezése esetén gyakorolható.
Beutazás vízum nélkül
Jogszabály – összhangban a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos eltörléséről szóló Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Schengeni Egyezménnyel – meghatározza azokat az eseteket amikor a külföldi – az EGT tagállamának polgára – vízum nélkül utazhat be.
A vízum nélkül érkező külföldiek az első belépés időpontjától számított hat hónap alatt legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak külön engedély nélkül a Magyar Köztársaság területén akkor, ha rendelkeznek a tartózkodáshoz szükséges egyéb feltételekkel is. Ezzel a rendelkezéssel a csatlakozást követően megszűnt a vízummentesen beutazó külföldiek esetében az a lehetőség, hogy harminc-, illetve kilencvennaponkénti ki- és visszautazással évekig tartózkodjanak az országban anélkül, hogy ehhez az idegenrendészeti hatóságtól tartózkodási engedélyt kérnének.
Ugyancsak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény alapján az iskolai kirándulás keretében, tanulócsoport tagjaként hitelesített okmánnyal, úti okmány és vízum nélkül utazhat be a Magyar Köztársaság területére az EGT valamely tagállamának területén jogszerűen tartózkodó, ott alap- vagy középfokú oktatási intézményben tanuló harmadik ország állampolgára.
Külföldiek igazolási kötelezettsége
A beutazáshoz és tartózkodáshoz a külföldinek igazolnia kell az olyan anyagi fedezet meglétét, amely biztosítja számára a tartózkodási célnak megfelelő létfenntartási körülményeket. Az idegenrendészeti hatóság által az említett körben elfogadott igazolások a következők:
– magyar vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszköz,
– érvényes meghívólevél,
– a külföldit magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirat (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.),
– magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz-helyettesítő fizetőeszköz (csekk, hitelkártya stb.),
– utazási iroda útján lefoglalt és kifizetett szálláshely és ellátás megléte, valamint
– más hitelt érdemlő módon történő igazolás.
A kiutazás anyagi fedezetének megléte a fentieken kívül a tovább-, illetőleg a visszautazáshoz szükséges érvényes menetjeggyel, vagy a külföldi jogszerű használatában lévő és megfelelő módon biztosított közlekedési eszközzel is igazolható.
Beutazás, tartózkodás vízummal
A vízum akkor adható ki a hatóság által, ha a külföldi eleget tesz a cikkünk előző részében ismertetett feltételeknek (igazolási kötelezettségnek). Felhívjuk a figyelmet, hogy a vízumkérelem tárgyában hozott határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, és a tartózkodási vízum kivételével a határozat bírósági felülvizsgálata sem kérhető.
Vízumfajták
A vízum a beutazás és tartózkodás céljától függően lehet
– "A" típusú, azaz repülőtéri tranzitvízum, amely a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít;
– "B" típusú, ún. átutazóvízum, amely – egyszeri vagy többszöri – alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít;
– "C" típusú, azaz rövid időtartamú beutazóvízum, amely hat hónapon belül egyszeri vagy többszöri beutazásra, és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb kilencven napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított hat hónapon belül, valamennyi beutazást figyelembe véve összesen kilencven napig terjedő tartózkodásra jogosít;
– "D" típusú, ún. tartózkodási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és kilencven napot meghaladó, de legfeljebb egy év időtartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít.
Vízumkérelem
A vízumkérelmet az előírt formanyomtatványon, főszabályként a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten, személyesen kell benyújtani.
A kérelem elbírálása
Az illetékes vízumkiadó hatóság a vízum iránti kérelmet a kézhezvételétől számított harminc napon belül, a tartózkodási vízum iránti kérelmet a kézhezvételétől számított hatvan napon belül bírálja el.
Soron kívül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül kell elbírálni
– a kiskorú kérelmező és a vele együtt utazó törvényes képviselője vízumkérelmét, ha az utazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése;
– a kísérő nélküli kiskorú hazakísérése céljából beutazó, a kiskorú felügyeletéért felelős személy vízumkérelmét;
– a jövedelemszerző célú tartózkodási vízum iránti kérelmet, ha a külföldi a kérelemhez csatolja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazolását arról, hogy a külföldi jelentős gazdasági befektetést valósít meg Magyarországon; továbbá
– a szezonális munkavállalási célú tartózkodási vízum iránti kérelmet.
A tanulmányi célú tartózkodási vízum iránti kérelmet a benyújtásától számított harminc napon belül kell elbírálni.
Tartózkodási vízum kiadásának feltételei
A tartózkodási vízum akkor adható ki a kérelmező részére, ha a külföldi
– munkavégzését az illetékes munkaügyi hatóság engedélyezte,
– a külföldi jövedelemszerző tevékenysége a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel.
A vízumkiadó hatóság a tartózkodási vízumba a tartózkodási célt bejegyzi.
Beutazás munkavégzési, jövedelemszerzési, oktatási céllal
Ha a külföldi munkavégzés vagy jövedelemszerzés céljából kíván Magyarországon tartózkodni, szigorú előírásoknak kell megfelelnie.
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási vízummal lehet az országba beutazni.
Vízum munkavállalási célra
Munkavállalás, illetve szezonális munkavállalás céljából annak a külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki munkavégzés céljából kíván beutazni. Engedélyhez kötött munkavállalás esetén a vízumban foglalt engedélyezett tartózkodás időtartamát a munkavállalási engedélyben foglalt időtartam figyelembevételével kell meghatározni. Szezonális munkavállalás céljából a tartózkodási vízum több munkavállalási engedély alapján is kiadható, azonban a külföldi engedélyezett tartózkodásának időtartama összesen nem haladhatja meg tizenkét hónapon belül a hat hónapot.
Jövedelemszerzés céljára kiadott vízum
Jövedelemszerzés céljából olyan külföldinek adható ki tartózkodási vízum, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása céljából kíván beutazni Magyarországra.
Tanulmányi, továbbképzési, tudományos célú vízum kiadása
Tanulmányi vagy más tudományos, továbbképzési célból az kaphat tartózkodási vízumot, aki felsőoktatási intézményben, tudományos kutatóhelyen tanulmányok folytatása, a felsőfokú tanulmányok folytatását előkészítő képzésben, továbbképzésben való részvétel érdekében akar beutazni, és rendelkezik a képzést végző intézmény, illetve kutatóhely nyilatkozatával, felvételi igazolásával.
Tartózkodási vízum gyógykezelésre
Gyógykezelés céljából az a külföldi kaphat tartózkodási vízumot, aki rendelkezik a gyógykezelést folytató egészségügyi intézmény igazolásával, továbbá aki kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre.
"Látogatási" vízum
Látogatás céljából tartózkodási vízum annak a külföldinek adható, aki a formai követelményeknek megfelelően kiállított és a hatóság által záradékolt meghívólevél alapján kíván látogatás céljából beutazni.
Vízum családi együttélés biztosítására
A családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási vízum a törvényi feltételek megléte esetén a magyar állampolgár vagy a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a menekültként elismert külföldi házastársa, kiskorú gyermeke és a házastárs kiskorú gyermeke (ideértve az örökbe fogadott gyermeket is) részére adható. A menekültként elismert külföldi családtagja részére a vízum a menekültügyi hatóság javaslata alapján adható ki.
Tartózkodási vízum a feltételek igazolása esetén kivételesen a fent meghatározottaktól eltérő egyéb célból is kiadható.
Mentesség
Nincs szükség a munkavállalás vagy a jövedelemszerző tevékenység folytatásához külön vízumra akkor, ha a külföldi családegyesítési célból rendelkezik tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel.
Tartózkodási engedély
A tartózkodási idő meghosszabbítása céljából az érvényes tartózkodási vízummal Magyarországon tartózkodó külföldi kérelmére a területi idegenrendészeti hatóság tartózkodási engedélyt adhat ki. Tartózkodási engedélyre van szükségük a magyarországi diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjainak. Részükre a Külügyminisztérium adja ki és hosszabbítja meg az engedélyt.
Az engedély kiadásának feltételei
Tartózkodási engedélyt az a külföldi kaphat, aki érvényes tartózkodási vízummal rendelkezik. Nem kell azonban tartózkodási vízumot beszerezni a Magyarországon született gyermek részére, ha a szülő a gyermek születésekor tartózkodási vízummal rendelkezett, továbbá a menedékjogot kérelmező külföldi tartózkodási engedélyéhez sem, mivel azt a menekültügyi hatóság kezdeményezésére a területi idegenrendészeti hatóság hivatalból állítja ki.
Engedélyezési eljárás
Kérelem
A tartózkodási engedély kiadására, illetőleg meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a jogszerű tartózkodás megszűnése előtt tizenöt nappal – az előírt formanyomtatványon – kell benyújtani.
A kérelemben meg kell jelölni a külföldi
– személyazonosító adatait,
– állampolgárságát (hontalanságát),
– útlevelének egyéb adatait,
– iskolai végzettségét,
– foglalkozását,
– családi állapotát,
– a tartózkodás célját, helyét,
– anyagi fedezetét,
– indokait, illetőleg
– ha a külföldi magyarországi tartózkodása alatt külföldön nyilvántartott gépjárművet használ -, a gépjármű forgalmi engedélyének adatait, valamint
– csatolni kell hatósági orvosi igazolást arról, hogy nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben.
A tartózkodási engedély kiállítása vagy meghosszabbítása iránti kérelmet a területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen kell benyújtani. A személyes benyújtási kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben felmentés adható. A kérelemhez mellékelni kell a tartózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakhatást, valamint a kiutazás feltételeit igazoló okiratokat, egy darab arcfényképet, illetve a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az érvényes úti okmányt. Ha a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásakor a tartózkodási engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek megváltoztak, az ezt igazoló okiratokat kell csatolni.
Igazolási kötelezettség
A külföldinek a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy a további tartózkodása idejére rendelkezik
– érvényes útlevéllel,
– a beutazási és tartózkodási célt igazoló okirattal,
– magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel,
– bejelentett magyarországi szálláshellyel, valamint
– a tovább- vagy visszautazáshoz szükséges feltételekkel.
A külföldi tovább- vagy visszautazása akkor tekinthető biztosítottnak, ha a tartózkodási engedély lejártakor is rendelkezik az általa megjelölt célországba a beutazáshoz vagy a kiindulási államba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel, valamint érvényes menetjeggyel vagy annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel, illetve a külföldi jogszerű használatában lévő és megfelelően biztosított közlekedési eszközzel.
Az engedély megadása
A tartózkodás engedélyezése esetén a hatóság a külföldi részére kiállítja a tartózkodási engedély okmányt, amelynek alapján a külföldi az okmány érvényességi ideje alatt – külön engedély nélkül – jogosult Magyarországról kiutazni és visszatérni.
A tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodás időtartamát úgy határozza meg a hatóság, hogy a külföldi útlevele az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább hat hónapig érvényes legyen. E feltételtől az idegenrendészeti hatóság azonban indokolt esetben eltekinthet.
Az engedély kiadásának megtagadása mérlegeléssel
A tartózkodási engedély kiadását, illetve a tartózkodási idő meghosszabbítását a hatóság megtagadhatja, ha a külföldi
– a kérelem benyújtására előírt határidőt elmulasztotta, és mulasztását kimenteni nem tudta,
– a tartózkodásához és kiutazásához szükséges jogszabályi feltételek fennállását nem tudja igazolni, valamint ha
– további tartózkodásának célját nem tudja igazolni, továbbá ha
– közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, vagy magyarországi tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be.
A hatóságnak a kérelem elutasításáról vagy az engedély visszavonásáról szóló határozata rendelkező részében elő kell írni az ország elhagyására vonatkozó kötelezettséget, és meg kell jelölni a teljesítés határnapját, s ezt a kérelmet elutasító jogerős határozat közlésével egyidejűleg be kell az útlevélbe jegyezni.
Az engedély kiadásának kötelező megtagadása
A humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási engedély kivételével a tartózkodási engedély kiadását, illetőleg a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a külföldi
– kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll,
– nem rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel,
– az országban való tartózkodásának célja megváltozott vagy meghiúsult.
A tartózkodási engedély azonban kivételesen meghosszabbítható, ha a tartózkodás célja gyógykezelés, családegyesítés vagy más, különös méltánylást érdemlő rendkívüli eset miatt változott meg.
Jogorvoslat
A tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása iránti kérelmet elutasító, valamint a tartózkodási engedély visszavonását elrendelő határozat ellen van fellebbezési lehetőség. A fellebbezést a határozat kihirdetésekor szóban, vagy a kihirdetéstől számított három napon belül írásban lehet benyújtani.
Eljárás a tartózkodás céljának megváltozása esetén
Ha a tartózkodás célja változik meg, akkor a tartózkodási engedélyt nem lehet meghosszabbítani, hanem az új tartózkodási célnak megfelelő tartózkodási vízumot kell beszerezni.
Megváltozott, meghiúsult cél
A tartózkodási célt megváltozottnak vagy meghiúsultnak kell tekinteni különösen akkor, ha
– a külföldi foglalkoztatása a munkavállalási engedély érvényességi idejének lejárta előtt megszűnt, vagy a munkaügyi hatóság a munkavállalási engedélyt visszavonta;
– vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenységet nem folytat;
– tanulmányi célú tartózkodás esetén, akinek tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, vagy tanulmányait megszakította, továbbá aki beiratkozási kötelezettségének nem tett eleget.
Tartózkodásiengedély-fajták
Családegyesítési célú tartózkodási engedély
A magyar állampolgár, a tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, a menekültként elismert külföldi Magyarországon tartózkodó házastársa, kiskorú gyermeke és a házastárs kiskorú gyermeke (ideértve az örökbe fogadott gyermeket is) a családi együttélés biztosítása érdekében tartózkodási engedélyre jogosult, ha
– rendelkezik az e célra kiadott érvényes tartózkodási vízummal,
– megélhetése a Magyarországon tartózkodó házastárs, illetve kiskorú esetében a szülő jövedelméből vagy vagyonából, illetve saját vagyonából biztosított,
– rendelkezik teljes körű egészségbiztosítással vagy az egészségügyi ellátás igénybevételéhez megfelelő anyagi fedezettel,
– a családi együttéléshez megfelelő lakhatási feltétel biztosított, és
– nem áll fenn törvényben meghatározott kizáró ok.
A házastárs és a kiskorú részére kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje azonban nem haladhatja meg a Magyarországon tartózkodó külföldi házastárs vagy szülő tartózkodási engedélye érvényességi idejét. Abban az esetben pedig, ha a házasságot a beutazást követően felbontják, a volt házastárs további tartózkodásra nem jogosult, kivéve ha a házasságból származó kiskorú gyermek magyar állampolgár, és a szülői felügyelet jogát a volt házastárs gyakorolja, vagy a tartózkodási engedély kiadásától számítva öt év már eltelt, és rendelkezik a további tartózkodáshoz szükséges feltételekkel. Ez a rendelkezés érvényes akkor is, ha a házastárs meghal.
Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek Magyarországon gyermeke születik, köteles a születés tényét a gyermek születésétől számított 30 napon belül bejelenteni. A gyermek részére a tartózkodási engedélyt a feltételek vizsgálata nélkül kell kiadni. Abban az esetben, ha a kiskorú külföldi családegyesítés jogcímén utazott be, és időközben nagykorúvá vált, családegyesítés jogcímén akkor jogosult további tartózkodásra, ha a nagykorúság elérését megelőző öt év óta családegyesítés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezett, vagy a további tartózkodás feltételei is biztosítottak.
Tartózkodási engedély kiadása munkavállalási, jövedelemszerzési célból
A tartózkodási engedély munkavállalási vagy más jövedelemszerzési célból történő kiadásának vagy meghosszabbításának kérelmezése esetén a munkavállalásból vagy a jövedelemszerzési tevékenységből származó jövedelmet igazolni kell. A munkavállaló és a jövedelemszerző a megélhetés anyagi feltételeit a munkavégzésből, illetve jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres jövedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatja.
Tartózkodási engedély kiadása humanitárius okból
A Tv.-ben foglalt – és cikkünk korábbi részében ismertetett – tartózkodási feltételek hiányában, humanitárius megfontolásból is kiadható tartózkodási engedély
– a befogadott részére,
– annak a külföldinek, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérte,
– jelentős nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekből a nemzetbiztonsági, illetőleg a bűnüldöző szerv indítványára annak a külföldinek, illetve rá tekintettel más külföldi személynek, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal – a bizonyítást jelentősen elősegítő módon – együttműködött,
– annak a külföldinek, akiről a hatóság eljárásában megállapította, hogy hontalan, továbbá
– annak a külföldinek, aki a Magyar Köztársaság területén született, és azt követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetőleg a kísérő nélküli kiskorút, feltéve hogy magyar állampolgárságot, illetőleg más jogcímen tartózkodási jogosultságot nem szerzett.
Meghívólevél* A meghívó fél nemcsak magyar és meghatározott tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldi természetes személy lehet, hanem magyar vagy Magyarországon székhellyel rendelkező külföldi jogi személy is. * Ameghívó személy a meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott külföldi részére magyarországi tartózkodása alatt szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi. A meghívás csak a schengeni acquis elemét képező harmonizált formanyomtatványon állítható ki [SCH/Com-mex (98) 57]. * A meghívólevél érvényességének feltétele az is, hogy azt a területileg illetékes idegenrendészeti hatóság hozzájárulását igazoló záradékkal lássa el. Ha a hatóság a hozzájárulást megtagadja, az elutasító határozata ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jogorvoslatnak van helye. * A meghívásra irányuló nyilatkozat jogi súlyát növeli, hogy a külföldi megfelelő ellátásáért és kiutazása költségeinek biztosításáért a meghívó természetes vagy jogi személyt polgári peres úton érvényesíthető kártérítési kötelezettség terheli. |
Idegenrendészettel kapcsolatos fogalommeghatározások* Külföldi * Külföldinek minősül a nem magyar állampolgár és a hontalan. A Tv. alkalmazása szempontjából külföldinek kell tekinteni azt a magyar állampolgárt is, aki egyidejűleg más államnak az állampolgárságával is rendelkezik, és Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye, továbbá beutazása és tartózkodása során személyazonosságának igazolására külföldi állam által kiállított érvényes úti okmányát használja fel. * Hontalan * Hontalan az, akit saját törvényei szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának. * EGT-állampolgár * Az Európai Gazdasági Térség állampolgárának (EGT-állampolgárnak) tekintendő, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárságával rendelkezik. * Harmadik ország állampolgára * Harmadik ország állampolgára: aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamnak. * Vízum * A vízum beutazásra, átutazásra, az abban meghatározott célú és időtartamú tartózkodásra, valamint kiutazásra jogosító engedély, amely az érvényessége alatt a külföldi magyarországi tartózkodási jogosultságát közhitelesen igazolja. |
A vízum érvényessége, felhasználása* A többszöri belépésre jogosító "A", "B" és "C" típusú vízumok legfeljebb egy évig érvényesek. * A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízum tizenkét hónapon belül legfeljebb hat hónapos tartózkodásra jogosít. * Ha a tartózkodási vízumot humanitárius megfontolásból adták ki, az legfeljebb hat hónapig terjedő tartózkodásra jogosít. A vízum érvényességi idején belül használható fel, amelynek érvényességi idejét a kiállítása napjától kell számítani. A külföldinek legkésőbb a vízum érvényességének utolsó napján kell a Magyar Köztársaság területéről kiutaznia. * A vízum érvényességi ideje nem hosszabbítható meg. A kiadott vízum érvénytelen, ha a külföldi beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Az érvénytelen vízumot meg kell semmisíteni, amely ellen jogorvoslatnak helye nincs. A vízumot érvényteleníteni kell, és meg kell semmisíteni akkor is, ha a külföldi a beutazáskor nem rendelkezik, vagy a tartózkodása során már nem rendelkezik a vízumkiadás egyéb feltételeivel, vagy a vízum kiadása a Tv.-ben foglaltak megsértésével vagy tévedésből történt. |
A tartózkodási engedélyre vonatkozó érvényességi szabályok* A tartózkodási engedély érvényessége a kérelemben foglalt időtartamig, de legfeljebb két évre szól, és alkalmanként legfeljebb két évvel hosszabbítható meg. Abban az esetben, ha a tartózkodás célja munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység, a tartózkodási engedély első alkalommal legfeljebb négy évre adható ki. * A felsőfokú tanulmányokat folytató külföldi diák, valamint a szakmai továbbképzésben vagy szakmai gyakorlaton részt vevő külföldi számára a tartózkodási engedély érvényességi ideje első ízben az egy évet nem haladhatja meg, és a tanulmányok, illetőleg a szakmai gyakorlat befejezéséig alkalmanként egy évvel hosszabbítható meg. * Érvénytelen a tartózkodási engedély okmány, ha a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság jogerősen visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idő lejárt; az okmányban foglalt adatok megváltoztak; helyette a külföldi – az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban – új okmányt kapott; megrongálódott, és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították azt, illetve ha a tulajdonosa meghalt. * Az érvénytelen tartózkodási engedélyt az okmány cseréjét, pótlását végző, avagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság – matrica formátumú tartózkodási engedély esetén – "ÉRVÉNYTELEN" szövegű nedves bélyegzőlenyomat elhelyezésével, míg kártya formátumú tartózkodási engedély okmány esetén annak kilyukasztásával érvényteleníti, és gondoskodik az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről |