Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. május 24-től június 20-ig 7,25%, június 21-től 7%.
(Magyar Közlöny, 2005/68. szám – a 7%-os mértékről szóló MNB rendelet lapzártánkig nem jelent meg
a Magyar Közlönyben)
Színlelt munkaszerződés ellenőrzése
Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség – beleértve a színlelt szerződések alapján jogosulatlanul gyakorolt áfalevonási jog – tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett a munkaszerződéskötés nélküli foglalkoztatás vagy a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és a szerződés alapján a foglalkoztatottat biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba veszi.
A 2005. évi LI. törvény szabályai szerint a munkáltató terhére megállapított fizetési kötelezettség alóli mentesülés feltételeit nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató 2006. július 31-éig köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni.
(Magyar Közlöny, 2005/81. szám)
Támogatás felnőttképzéshez
A 7/2005. (VI. 1.) FMM rendelet alapján a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretéből egyedi döntéssel támogatás nyújtható
– a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnél végrehajtott, 500 főt meghaladó létszámleépítéssel érintett, munkavállaló elhelyezkedését elősegítő képzés díjának részben vagy egészében történő megtérítésére (a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott képzés igazolt összköltségének teljes összegét),
– a regionális képzőközpontok számára a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési feladataik ellátásához, valamint technikai feltételeinek fejlesztéséhez (a támogatás mértéke nem haladhatja meg a feladatellátás igazolt összköltségének, illetve az adott fejlesztés bekerülési értékének teljes összegét),
– a Nemzeti Felnőttképzési Intézet részére, meghatározott feladatai ellátásához,
– a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek, az általa végrehajtandó, 500 főt meghaladó létszámleépítés esetén a létszámleépítésben nem érintett munkavállaló munkahelyének megtartásához szükséges képzéséhez, ha a munkavállalót a képzés befejezését követően legalább egy évig foglalkoztatja.
A támogatott a program lezárását követő 30 napon belül a támogatás felhasználásáról – a támogatási szerződésben meghatározottak szerint – köteles elszámolni a minisztériumnak. Az elszámolás kiterjed a támogatás felhasználásának pénzügyi és szakmai szempontú bemutatására egyaránt.
(Magyar Közlöny, 2005/73. szám)
Autópálya-használati díj és pótdíj
Június 5-étől megváltoztak az autópályák használatához kapcsolódó matricák elnevezései. Az 1 napos matricán kívül (amelyet kizárólag a D4 járműkategóriába tartozó járművek vehetnek igénybe) a 33/2005. (VI. 2.) GKM rendelet 4 napos, egyhetes, egy hónapos, illetve egyéves matricáról rendelkezik. Csupán az elnevezés változott, a felhasználás időtartama és a fizetendő díj nem. Tehát:
– a 4 napos matrica a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további 3 napra (összesen 4 napra),
– a heti matrica a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további 9 napra (összesen 10 napra),
– a havi matrica a vásárló által megjelölt kezdőnapra és további 30 napra (összesen 31 napra),
– az éves matrica a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjáig (összesen 13 hónapra) érvényes.
(Magyar Közlöny, 2005/74. szám)
Építési beruházások közbeszerzése
Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet módosítása meghatározza azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérő – amennyiben az ott meghatározott építési munka építésügyi (vagy egyéb) hatósági engedélyköteles – csak jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg az eljárást.
Ugyanakkor a módosítást beiktató 101/2005. (V. 31.) Korm. rendelet szól az Európai Unió Kohéziós Alapjából származó forrásból támogatott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti – sajátos építményfajta kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárásról, amely esetében az ajánlatkérő az eljárást az építési (létesítési) engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően megindíthatja.
(Magyar Közlöny, 2005/72. szám)
Közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzététele
A 102/2005. (VI. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének rendjére vonatkozó egyes szabályokat módosította.
Az új szabályok értelmében a nem elektronikus úton megküldött hirdetmény terjedelme nem lehet több körülbelül 650 szónál (maximum 650+20% szónál); e terjedelembe nem számítandó bele a hirdetményminták szövege.
Az elektronikus közbeszerzési eljárásokban a részt vevő szervezetek képviseletére feljogosított vagy saját nevükben eljáró személyek elektronikus út igénybevételével érvényes jognyilatkozatot csak minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban tehetnek.
A Kbt.-ben meghatározott hirdetmények elektronikus úton történő benyújtására a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet rendelkezései szerint, valamint a 102/2005. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározott eltérésekkel, illetve követelményeknek megfelelően kerülhet sor.
A kérelmet és mellékleteit
– minősített elektronikus aláírással kell ellátni, és elektronikus levélben kell továbbítani a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának keretében működő Szerkesztőbizottság (a továbbiakban: Szerkesztőbizottság) részére a hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu címre, vagy
– a Szerkesztőbizottság által nyújtott, a www.kozbeszerzes.hu címen elérhető elektronikus szolgáltatás igénybevételével kell létrehozni, vagy
– az ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül kell elektronikus üzenetként megküldeni a Szerkesztőbizottság részére, vagy
– az ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül elérhető, a Szerkesztőbizottság által biztosított elektronikus szolgáltatással kell létrehozni.
(Magyar Közlöny, 2005/75. szám)
Egységes bírósági végrehajtás az EU-ban
Egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükség volt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítására. A változtatásokat a 2005. évi XLI. törvény tartalmazza.
A jogszabály például kijelöli, hogy a nem vitatott követelésekre milyen adatok alapján mely hatóság állít ki végrehajtható okiratot.
Az európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot végrehajtási záradékkal látja el az adós lakóhelye, székhelye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A törvény rendelkezik még az intézkedéseknek az Európai Unió tagállamaiban történő végrehajtásáról, vagy például a végrehajtást foganatosító bíróságnak a végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos intézkedéséről.
(Magyar Közlöny, 2005/75. szám)
Taxisigazolványok díjváltozása
A személygépkocsival végzett személytaxi-szolgáltatásnak vagy személygépkocsis személyszállítói szolgáltatásnak a vállalkozás részére történő engedélyezése a 36/2005. (VI. 11.) GKM rendelet értelmében június 19-étől 5591 forintba kerül.
1118 forintot kérnek ettől az időponttól a személytaxi- vagy személygépkocsis személyszállító vezetői igazolvány kiadásáért, kérelemre történő módosításáért, cseréjéért, pótlásáért. Amennyiben a személytaxi- vagy személygépkocsis személyszállítói engedély adataiban bekövetkezett változás miatt a régi engedély bevonása mellett új engedélyt kérnek, a csere, illetve a pótlás díja szintén 1118 forintba kerül csakúgy, mint a felügyelet által a személygépkocsira rendszeresített jel és azonosító szám kérelemre történő pótlása.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
Közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának díjai
A 37/2005. (VI. 11.) GKM rendelet június 19-étől az alábbiak szerint módosította a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának díjait:
1. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV I. kategóriában: 8 310 Ft.
2. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV II. kategóriában: 8 310 Ft.
3. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV III. kategóriában: 8 310 Ft.
4. I. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV IV. kategóriában: 8 310 Ft.
5. II. fokú pályaalkalmasság-vizsgálati eljárás
PÁV I-IV. kategóriában, kategóriánként: 12 620 Ft.
6. Ha az 1-5. pontban foglalt eljárásoknál
PÁV jármű igénybevétele szükséges, a gépjárműhasználat díja: 2 600 Ft.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
A közútijármű-vezetői vizsgák díjai
A közútijármű-vezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjai megváltoztak. A 42/2005. (VI. 11.) GKM rendelet részletezi az új vizsgadíjakat.
A közútijármű-vezetői vizsgák díjai:
1. A vezetői engedély nemzetközi kategóriáinak vizsgadíjai (A1, C1, D1,
A korl., A, B, C, D, B+E, C1+E, C+E, D1+E, D+E)
Az elméleti írásbeli és szóbeli vizsga tárgyanként2720 Ft
Számítógépes elméleti vizsga tárgyanként3760 Ft
A gyakorlati vizsga díja kategóriánként és vizsgatárgyanként:
– Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga (B+E)1600 Ft
– Biztonsági ellenőrzés és üzemeltetési vizsga (C1, D1, C1+E)3660 Ft
– Rutinvizsga kategóriánként 1600 Ft
– Járműkezelési vizsga (A1, A korl.,
A, B) 3080 Ft
– Forgalmi vizsga (A1, A korl., A, B, B+E) 3660 Ft
– Forgalmi vizsga (C1, D1, C, C1+E, C+E, D1+E, D+E) 3660 Ft
– Forgalmi vizsga (D) 6690 Ft.
2. A vezetői engedély nemzeti kategóriáinak vizsgadíjai
a) Segédmotoros kerékpár (M) esetén:
b) Az elméleti írásbeli és szóbeli vizsga tárgyanként 1600 Ft
Számítógépes elméleti vizsga tárgyanként 2400 Ft.
A gyakorlati vizsga vizsgatárgyanként
– Járműkezelési vizsga 1600 Ft
– Forgalmi vizsga 1600 Ft.
3. A szakoktatói, az iskolavezetői, valamint az utánképzési foglalkozásvezetői névjegyzékbe való felvétel díja 3093 Ft.
4. Tevékenységi engedély kiadásának eljárási díja 3100 Ft.
Az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjai:
1. Írásbeli vizsga tárgyanként
a) Feleletválasztásos (teszt)vizsga 1600 Ft
b) Egyéb tesztvizsga 2300 Ft
b) Egyéb írásbeli vizsga 2570 Ft
d) Esettanulmány 7680 Ft
2. Szóbeli vizsga
(tantárgyanként) 2570 Ft.
3. Gyakorlati vizsga díja
(tantárgyanként) 4390 Ft.
4. A külön jogszabályban meghatározott korábbi szakmai alkalmassági igazolások alapján új vizsgabizonyítvány kiadásának díja 2090 Ft.
Az utánképzés díjául alapul vehető közúti járművezetői pótvizsgadíj 1045 Ft
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
Nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek díjai
A nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek és meghatározott okmányok kiadásának díjait módosította a 38/2005. (VI. 11.) GKM rendelet. A változásból néhány:
Egy naptári évben korlátlan számú útra jogosító áru- és személyszállítási engedély díja (a 4. pontban lévő CEMT-engedélyek kivételével) nem EU-tagállamokkal kötött kétoldalú megállapodások esetén:13 690 Ft/db.
Egy naptári évre korlátlan számú útra jogosító – a CEMT Egyezményben részes országok viszonylatában felhasználható – engedély díja:41 173 Ft/db.
A külön jogszabály alapján kiadott járművezetői igazolvány díja:13 690 Ft/db.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályai és díjai
A gazdasági és közlekedési miniszter 39/2005. (VI. 11.) GKM rendeletével módosította a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályait és díjait.
A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vételének díjai:
Névjegyzékbe vétel
alágazatonként6688 Ft/db.
Az érvényesség öt évre szóló
meghosszabbítása2299 Ft/db.
A fellebbezés díja azonos az eljárások I. fokú díjával.
A veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó vizsgadíjai
1. Írásbeli vizsga közlekedési alágazatonként
a) Feleletválasztásos
(teszt)vizsga1547 Ft/db
b) Egyéb tesztvizsga2215 Ft/db
c) Esettanulmány7420 Ft/db
2. Szóbeli vizsga árucsoportonként
és közlekedési
alágazatonként:2498 Ft/db.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
A vasúti járművezetők és egyes gépkezelők vizsgadíjai
A hatósági vizsgára jelentkező vasúti járművezető és a sikló-, függőpálya-, sífelvonó- és mozgólépcső-kezelő június 19-e óta a 41/2005. (VI. 11.) GKM rendelet mellékletében meghatározott díjat köteles fizetni.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
Vasúti hatósági eljárások díja
A vasutakkal kapcsolatos hatósági eljárások díjait a 35/2005. (VI. 11.) GKM rendelet sorolja fel. Az igazgatási szolgáltatások módosított díjai június 19-étől hatályosak.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
Bankszámla feletti rendelkezés társadalmi szervezetnél, alapítványnál
Társadalmi szervezetnél, alapítványnál a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Erről a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Jogegységi Tanácsa hozott jogegységi határozatot.
(Magyar Közlöny, 2005/78. szám)
A magyar állampolgárság megadásának feltételei és a külföldiek beutazásának szabályai
Magyar állampolgárság
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása egyebek mellett a kedvezményes honosítás feltételeit is megváltoztatta. Így például bizonyos feltételek fennállása esetén – kérelmére – kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt. A 2005. évi XLVI. törvény hatálybalépését követően nem köteles vizsgát tenni, aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben végzettséget szerzett.
Az állampolgársági bizonyítvány, továbbá az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet elutasító határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.
Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet be lehet nyújtani:
– Magyarországon élő kérelmező választása szerint a lakóhelye szerint illetékes települési – fővárosban a kerületi – önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, vagy a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz,
– külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.
Külföldiek beutazása és itt-tartózkodása
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosítása értelmében a külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köteles személyazonosító okmányait, illetve a tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányokat a törvényben erre feljogosított hatóságoknak ellenőrzés céljából átadni.
A 2005. évi XLVI. törvény értelmében a külföldi megélhetése – az egészségügyi ellátást is beleértve – akkor tekinthető biztosítottnak, ha arról saját maga, a családtagja, illetve az eltartására kötelezett más személy jövedelméből gondoskodni tud, illetve igazolja, hogy képes a megélhetés anyagi fedezetét törvényes módon megszerezni.
A lakhatás feltételével az a külföldi rendelkezik, aki az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan tulajdonosa, vagy használatára jogosult, illetve igazolja, hogy a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szállással rendelkezik.
A felsőfokú tanulmányok folytatása céljából beutazó külföldinek a tanulmányi idő alatt történő munkavállalásához nem kell munkavállalási célú vízummal rendelkeznie.
A szakképzés, szakmai továbbképzés céljából beutazó külföldi tartózkodási engedélye a tanulmányok folytatásáig, legfeljebb azonban egy évre adható ki, és alkalmanként legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg.
A változások november 1-jétől, illetve 2006. január 1-jétől hatályosak.
(A témáról a 81. oldalon is olvashatnak.)
(Magyar Közlöny, 2005/79. szám)
Országos Tűzvédelmi Szabályzat
Változott az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A 26/2005. (V. 28.) BM rendelet melléklete részletezi a tűzveszélyességi osztályokat, meghatározza az épületek tűzállósági fokozatát, az általános tűzvédelmi szabályokat, a tűzveszélyes tevékenységeket, az épületgépészet létesítésére és használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokat, valamint azt is, hová kötelező tűzoltó készüléket felszerelni, melyek az oltóvízellátás alapfeltételei, de részletezi a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat is.
(Magyar Közlöny, 2005/71. szám)
Szakkísérői képesítés teherautóhoz
A 31/2005. (V. 19.) GKM rendelet módosította a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendeletet. A változtatás értelmében szakkísérői képesítést az a C járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel és 5 év szakmai (vezetési) gyakorlattal rendelkező személy kaphat, aki a KFF Szakmai Vizsgabizottsága előtt a jogszabály által előírt témakörökből szakkísérővizsgát tett, illetőleg szakirányú képesítései alapján a Központi Közlekedési Felügyelet a vizsga alól felmentette.
(Magyar Közlöny, 2005/66. szám)
A nyelvvizsga új rendszere
A nyelvvizsgáztatás rendjét, valamint a nyelvvizsga-bizonyítványok rendszerét is módosította a 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet.
A nyelvvizsgára jelentkező az akkreditált vizsgaközpont bármely olyan vizsgahelyén tehet vizsgát, amely a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület akkreditációs eljárásán vizsgahelyként megfelelt.
2006. szeptember 1-jétől lesz hatályos az a rendelkezés, mely szerint a nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokú nyelvtudást mér az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszerben elért szintnek a nyelvvizsga-bizonyítványban való megjelenítésével. A magyar államilag elismert akkreditált nyelvvizsgafokozatok az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret küszöbszintjének (B1), középszintjének (B2), illetve haladó szintjének (C1) feleltethetőek meg.
(Magyar Közlöny, 2005/67. szám)
Veszélyes árut szállító hajók bejelentési kötelezettsége
A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatot a 32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet tartalmazza, melyet a magyar lobogó alatt közlekedő hajókra, továbbá a magyar vízi utakon idegen lobogó alatt közlekedő hajókra kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2005/74. szám)
Országos Képzési Jegyzék
Az Országos Képzési Jegyzék új szakmákkal bővült. A 14/2005. (V. 26.) OM rendelet 1. számú melléklete felsorolja az új szakképesítéseket. Ezek:
– adóigazgatási szakügyintéző,
– animációsfilm-rajzoló,
– audiovizuális szakasszisztens,
– értékpapír-piaci szakértő,
– farmakológus szakasszisztens,
– ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő,
– költségvetési gazdálkodási szakügyintéző.
Emellett változott néhány szakképesítés megnevezése. Így a:
– a fényképész megnevezés helyébe a fényképész és fotótermék-kereskedő,
– a biztosításközvetítő megnevezés mellett a szakot is fel kell tüntetni,
– az informatikai hálózatirendszer-telepítő helyébe az informatikai hálózattelepítő és üzemeltető megnevezés lép.
(Magyar Közlöny, 2005/69. szám)
Szakmák képesítési követelményei
A 15/2005. (V. 26.) OM rendelet tartalmazza
– az energetikai menedzser,
– a klinikai/kórházi mérnök,
– az innovációsfolyamat-szervező,
– a társadalmi integrációs tanácsadó,
– a biblioterápia, valamint
– az önkormányzati szolgáltatás szervező, illetve
– a lóegészségügyi szakállatorvos szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit.
A rendelet egyebek mellett meghatározza a fenti szakokon a képzésben való részvétel feltételeit, a képzés időtartamát, a főbb tanulmányi területeket, valamint az ismeretek ellenőrzési rendszerét.
(Magyar Közlöny, 2005/69. szám)
Bányászati jog
A bányavállalkozónak a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás iránti kérelmet a kutatás befejezése után legkésőbb 9 hónappal be kell nyújtania a környezetvédelmi hatósághoz – fogalmaz a bányászatról szóló korábbi jogszabályt módosító 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet. A június 24-étől hatályos jogszabály szerint a koncesszióra kijelölt, zárt területre koncesszió nélkül kutatási jog nem adományozható, bányatelek nem állapítható meg.
(Magyar Közlöny, 2005/80. szám)
Uniós és hazai források mezőgazdasági termékek reklámozásához
A mezőgazdasági termékek harmadik országokban és belső piacon történő megismertetéséhez és promóciójához kapcsolódó program megvalósításához támogatás igényelhető. A program megvalósítását a vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott mértékben közösségi támogatásból finanszírozzák. A program közösségi támogatásból nem finanszírozott részéhez kiegészítő nemzeti támogatás nyújtható – tartalmazza a 46/2005. (V. 23.) FVM rendelet.
A támogatásra a program által érintett termékpályát képviselő, az Európai Unió területén működő szakmai és szakmaközi szervezetek önállóan, illetve együttesen nyújthatnak be pályázatot. A program több termékpályát is érinthet, ebben az esetben a pályázatot az egyes termékpályát képviselő szakmai szervezeteknek együttesen kell benyújtaniuk.
A pályázati felhívást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hirdeti meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, honlapján (www.fvm.hu) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) (www.mvh.gov.hu) honlapján, legkésőbb a pályázat beérkezési határidejét megelőző 80 nappal.
(Magyar Közlöny, 2005/68. szám)
Családi gazdaságok támogatása
A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló korábbi jogszabály módosítása újrafogalmazza az élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenység fogalmát. A szigorúbb feltételek szerint ezentúl azt a családi gazdaságot is törlik a nyilvántartásból, ahol a családi gazdálkodó nem tett eleget annak a feltételnek, mely szerint élethivatásszerűen mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet végez.
A 100/2005. (V. 31.) Korm. rendelet szól azokról a családi gazdálkodókról, akik a 2003. január 1. előtt igénybe vett kiemelt támogatások tekintetében mentesülnek a jogosulatlan támogatás-igénylés jogkövetkezményei alól.
A június 3-án hatályba lépett jogszabály mellékletei tartalmazzák a családi gazdálkodók esetében az élethivatásszerűen végzett mezőgazdasági és mezőgazdasági kiegészítő tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel összege kiszámításának feltételeit, valamint a SAPARD-program támogatási jogcímeit. Ezek:
– mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése,
– mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának, marketingjének fejlesztése,
– falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése,
– a tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenység fejlesztése,
– vidéki infrastruktúra fejlesztése,
– technikai segítségnyújtás.
(Magyar Közlöny, 2005/72. szám)
Vidékfejlesztési támogatás
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a félig önellátó mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás igénybevételének egyes szabályai megváltoztak.
A 54/2005. (VI. 17.) FVM rendelet alapján a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó egyebek mellett:
– legalább középfokú szakirányú végzettséggel vagy hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezzen,
– öt évre szóló, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány szerint összeállított üzleti tervvel rendelkezzen,
– a támogatási kérelemben vállalja, hogy az üzleti tervben foglalt mezőgazdasági termelőtevékenység(ek)ből a támogatás ötödik évének végére a támogatási kérelem benyújtását megelőző év Európai Méretegység értékét legalább ötven százalékkal növeli, és az ötödik év végére legalább az öt Európai Méretegység értéket eléri,
– a támogatási időszak alatt a jogosultság alapjául szolgáló gazdasági tevékenységéről és egyéb jövedelméről az MVH által rendszeresített formanyomtatványon adatot szolgáltat.
A támogatási kérelemhez mellékelni kell:
– az öt évre szóló üzleti tervet,
– érvényes betétlappal rendelkező őstermelői igazolvány vagy az egyéni vállalkozói igazolvány másolatát,
– a szakirányú végzettség igazolására az iskolai bizonyítvány másolatát,
– a hároméves szakmai gyakorlat igazolására a hároméves vagy annál régebbi, mindhárom évre érvényesített okmányokat,
– a bevétel igazolására a gazdálkodó nevére szóló őstermelői igazolvány, illetve az adóbevallása alapján kiállított nyilatkozatot,
– családi gazdaság esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolatát.
(Magyar Közlöny, 2005/81. szám)
Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási kérelem határideje
A 49/2005. (V. 31.) FVM rendelet állapítja meg, hogy mely időpontokban lehet benyújtani a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló – kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatására szóló – támogatási igényeket.
A kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített formanyomtatványon egy példányban, postai úton, a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez:
– 2005. évben május 1. és június 30. között,
– 2006. évtől kezdődően május 1. és május 31. között lehet benyújtani.
(Magyar Közlöny, 2005/72. szám)
Gabona és rizs intervenciója
Az 51/2005. (VI. 4.) FVM rendelet módosította a gabona és rizs intervenciójáról szóló 66/2004. (IV. 29.) FVM rendeletet. A 2004/2005-ös gazdasági évben a legkésőbb 2005. július 31-ig beszállított gabona esetében az MVH a négy hónapos határidő lejárta és a beszállítás tényleges időpontja közötti időszakra – a Bizottság 569/2005/EK rendeletének 2. cikkében meghatározott átalányösszeggel azonos mértékű – kompenzációt fizet az érintett felajánlók részére.
(Magyar Közlöny, 2005/75. szám)
A takarmányok harmadik országokból való behozatalának szabályai
A 52/2005. (VI. 4.) FVM-PM együttes rendelet a takarmányoknak harmadik országokból a Magyar Köztársaság államhatárán keresztül történő behozatalával kapcsolatosan egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy az importtakarmányt az Európai Közösség vámterületére történő beléptetéskor
– minden tétel vonatkozásában dokumentum- és
– szúrópróbaszerű azonosság-, illetve fizikai ellenőrzésnek kell alávetni, az importtakarmány féleségének, eredetének és rendeltetési helyének ellenőrzése céljából.
(Magyar Közlöny, 2005/75. szám)
Takarmánytámogatás
A szárított takarmány kvótával szabályozott támogatása 2004/2005. gazdasági évtől történő igénylésének általános feltételeit módosította az 50/2005. (VI. 1.) FVM rendelet.
Támogatás arra a termékre folyósítható, amely a takarmánytörvény rendelkezéseinek megfelelően egészséges, jó minőségű, piacképes.
A támogatás mértékét, feltételeit meghatározó jogszabály június 4-étől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2005/73. szám)
Növényvédelem, parlagfűirtás, bírság
Az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat az általa ellenőrzött növény vagy növényi termék növényvédőszer-maradékából, illetve termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyag tartalmának laboratóriumi vizsgálati eredményeit a 2005. évi XXXVIII. törvény rendelkezései szerint június 15. óta közzéteszi. A földhasználó és a termelő köteles a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját a növény- és talajvédelmi szolgálatnak haladéktalanul bejelenteni.
A törvény kötelezően előírja a föld használójának, hogy minden év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozza, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartsa.
A növényvédelmi bírsággal kapcsolatosan a jogszabály rendelkezik bírság kiszabásáról is, mely szerint például növényvédelmi bírságot kell kiszabni akkor, ha a törvényben előírt károsítók elleni védekezést valaki elmulasztja, vagy például engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, haszonszerzés céljából nagy nyilvánosság számára ajánl, illetve felhasznál, ha a tápanyagtartalomra, valamint az egyes műtrágyatípusokra vonatkozó előírást megsérti.
(Magyar Közlöny, 2005/72. szám)
Mezőgazdasági erőgépek a közúton
A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához tartozó indítási naplóval vehetnek részt a közúti forgalomban. Az erről rendelkező 27/2005. (V. 31.) BM rendelet felsorolja azokat a mezőgazdasági erőgépeket, amelyek ilyen rendszámtáblával közlekedhetnek, de csak az ország területén.
(Magyar Közlöny, 2005/72. szám)
Juh- és kecskefajok egységes nyilvántartása
A juh- és kecskefajok egyedeinek egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről tartalmaz részletes szabályokat a 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet.
(Magyar Közlöny, 2005/68. szám)