Személyi jövedelemadó
Helyközi munkába járás költségtérítése
A dolgozók munkába járását – amenynyiben közigazgatási határon kívülről járnak munkába – a 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet szerint a munkáltatónak kötelező megtérítenie. Az erre vonatkozó szabályokat a személyijövedelemadó-törvény eddig több helyen is szabályozta, a módosítás most a költségtérítésről – a munkába járás formájától függetlenül – egy helyen rendelkezik. Amennyiben a munkavállaló vonattal, busszal jár dolgozni, akkor a költségtérítést – ha az a bérlet, menetjegy árát nem haladja meg – a nem önálló tevékenységből származó jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni, tehát a térítés nem adózik. Aköltségtérítést a kormányrendelet szerinti elszámolás ellenében lehet kifizetni, tehát a bérletet vagy a menetjegyet le kell adni a munkáltatónak. Ez könnyítés az eddigi szabályokhoz képest, hiszen nem kell az utazásiigazolvány-számot feltüntetni, illetve nincs szükség a magánszemély nevére szóló számla leadására sem.
A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy ne csak a kormányrendelet szerint kötelezően térítendő összeget (a jegy, bérlet árának 80, 86 százalékát) fizesse, hanem akár a teljes árat. Ha a munkaadó a saját nevére szóló számlával veszi meg a bérleteket, akkor az "adómentesség" feltétele, hogy a dolgozók a bérletet leadják.
Amennyiben a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről gépjárművel jár dolgozni, akkor a munkában töltött napokra a munkahely és a lakás közötti oda-vissza távolságra az eddigi 3 Ft/km helyett 9 Ft/km költségtérítés fizethető. Az új szabályozás szerint a költségtérítés fizetésének nem feltétele, hogy a dolgozó a saját gépjárművét használja, adható a térítés akkor is, ha például a házastársával vagy a szomszéddal jár munkába. (A 9 forintra emelkedett térítés csak a munkába járásra vonatkozik, a saját gépjármű hivatali célú használatakor, illetve az egyéni vállalkozó által alkalmazható gépkocsi-költségátalány összege maradt 3 Ft/km!)
A módosított szabályokat ebben az évben a július 1-je után kifizetett térítések esetében kell alkalmazni, de az év elejére visszamenőleg is figyelembe vehető, ha ez a magánszemély számára előnyösebb.
Helyi utazási bérlet térítésének adómentessége
A törvénymódosítás az adómentességek között egy új pontban foglalta öszsze az idevonatkozó, pontosított szabályokat. Az adómentesség – meghatározott korlátokig – akkor érvényesíthető, ha a helyi bérletet a munkáltató a nevére szóló számlával veszi meg és természetben adja a munkavállalónak. Ha a magánszemély ugyanazon munkáltatótól étkezési juttatást nem kap, akkor a bérlet árából havi 2 ezer forint adómentes. Ha a munkáltató étkezési hozzájárulásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt is ad, akkor az étkezési hozzájárulás és a bérlettérítés együttesen havi 6 ezer forintig mentesül az adó alól.
Havi 10 ezer forint az együttes adómentes határ akkor, ha az étkeztetést természetben – ideértve az étkezési szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is – biztosítja a munkaadó. Atörvény havi adómentes értékeket határoz meg, ezért – most már a gyakorlatban is alkalmazható – arányosítási szabályt is figyelembe kell venni. Ha a bérlet érvényességi ideje naptári hónapra vagy egy naptári hónapon belüli időtartamra szól, akkor – az adómentes és az adóköteles rész meghatározása szempontjából – a juttatást abban a hónapban kell figyelembe venni, amely hónapot a bérleten feltüntettek, illetve amelyre az érvényesség időtartama esik. Éves bérlet esetén naptári hónapokra (12 hónapra) kell az arányosítást elvégezni. Az adómentes és adóköteles részt naptári hónapokra a napokkal arányosan megosztva kell meghatározni akkor, ha a bérlet nem naptári hónapra szól, és olyan napokra érvényes, amelyek több naptári hónapra esnek. Afentiek szerint megállapított havi adómentes részt meghaladó juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak számít, kivéve ha a magánszemély a különbözetet megtéríti, vagy a munkaviszony megszűnésekor a bérletet a munkaadónak visszaadja. Az adóköteles természetbeni juttatás értékét főszabályként az adóév utolsó napjára kell megállapítani, bevallani, és ennek megfelelően kell megfizetni. Munkaviszony megszűnése esetén az adókötelezettséget a munkaviszony utolsó napjára kell megállapítani. Ugyanazon magánszemély ugyanattól a munkáltatótól a három juttatási formából csak egyben részesülhet. Ezt a munkáltatónak – a munkavállaló igényeit is figyelembe véve – egy adóévre vonatkozóan kell eldöntenie. Az eddigiekhez képest szigorítást jelent, hogy ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a helyi bérletet a munkavállaló a munkavégzéséhez használja. A módosított rendelkezések a július 1-jét követő juttatásokra kötelezően alkalmazandók, de – ha ez a magánszemély számára kedvezőbb – már a 2005. január 1-jétől adott juttatásoknál is figyelembe lehet venni.
Nyugdíjnak számító életjáradék
2005. július 1-jétől a sporttörvény szerinti olimpiai járadék mellett a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék is nyugdíjnak számít, amit a magánszemélynek nem kell bevételként figyelembe vennie. A Kossuth- és a Széchenyi-díj mellett az Európai Unió Descartes-díjához kapcsolódó juttatás is mentes az adó alól. Ez a szabály 2004. január 1-jére visszamenőleg lép hatályba.
Tüzelőanyag adómentessége
Hiánypótló szabályként rendelkezik a módosítás arról, hogy az 5 tonnát meg nem haladó szénjárandóság és tűzifa-járandóság mellett az 5 tonna szénnel egyenértékű más háztartási tüzelőanyag is adómentes, ha erre a juttatásra az ipari és kereskedelmi ágazat rendelete szerint jogosult volt a magánszemély. Az adómentesség a 2005. május 10. (a törvénymódosítás kihirdetése) előtt adott juttatásra is vonatkozik.
Ingó dolog értékesítése
Nem jelent érdemi változást az a január 1-jére visszamenő módosítás, amely szerint az ingó dolog értékesítéséből származó jövedelem utáni adóból nem kell megfizetni az 50 ezer forintot meg nem haladó adóösszeget (az eddigi szabály 40 ezer forint adóról szólt). Mivel az ingóértékesítés utáni adómérték ez évtől 20 százalékról 25 százalékra növekedett, továbbra is csak akkor nem kell adózni, ha az értékesítésből származó jövedelem nem több 200 ezer forintnál.
25 százalék az osztalék utáni adó
Ez évtől az osztalék utáni adómérték is 20 százalékról 25 százalékra emelkedett, amelyet először a 2005. év eredménye terhére megállapított osztaléknál kell alkalmazni. Ha a társaságok a 2004. vagy az azt megelőző évek eredményére jóváhagyott osztalékot még ebben az évben kifizetik, akkor ezt 20 százalékkal tehetik meg. Ezt a lehetőséget biztosítja a törvénymódosítás az üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknál is úgy, hogy a 20 százalékos adómérték 2006. május 31-éig történő kifizetésekre akkor alkalmazható, ha az üzleti évük 2004. június 30. után kezdődött.
Cégautó
Cégautóadó-fizetési kötelezettség továbbra is akkor keletkezik, ha a bizonylatokból és a körülmények (útnyilvántartás, belső szabályzat, szerződés, a tárolás helye) alapján megállapítható, hogy az autót a magánszemély magáncélra is használja, használhatja. Az ellenőrzések során sokszor adott vitára okot, hogy megvalósul-e a magánhasználat akkor, ha a cég a cégvezető lakásánál lévő garázst bérli (ott tárolják az autót), és a magánszemély az autóval jár munkába. Most egyértelműen kimondja a módosítás, hogy személyes használatnak számít különösen a lakóhelyről a munkahelyre, székhelyre, telephelyre történő közlekedés, kivéve ha ez egyébként kiküldetésnek, kirendelésnek minősül. A szabályt május 10-étől, a törvény kihirdetésének napjától kell alkalmazni.
Kamatkedvezmény
A gyakorlati élet által felvetett problémák miatt bővülnek azok az esetek, amikor nem keletkezik kamatkedvezmény miatt a magánszemélynél jövedelem. A munkáltató által adott visszatérítendő lakáscélú hitel mellett – ugyanazon feltételekkel – az önkormányzat által adott lakáscélú hitel miatt sem kell a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat alkalmazni. Nem származik kamatkedvezményből jövedelem a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggő követelésre sem. A módosítások 2004. január 1-jére visszamenően hatályosak.
Társadalmi szervezetek adómentes kifizetései
A személyijövedelemadó-törvény az önsegélyező egyesületek, érdekképviseletek adómentes kifizetéseit eddig is korlátozta. A mostani módosítás szerint azonban nem érvényesül a korlátozás, ha a kifizető elszámolási kötelezettsége mellett a juttatás egyházi forrásból, nemzetközi szerződésből vagy az államháztartás valamely alrendszeréből származik.
Egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok
Veszteségelszámolás
Az egyéni vállalkozó és az őstermelő az adóévben keletkező veszteségét bármely későbbi adóévi jövedelmével szemben elszámolhatja. Most a törvénymódosítás kiegészítésként kimondja, hogy az elszámolásra az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben is lehetőség van. A változás az év elejére visszamenőleg alkalmazható.
Ha a vállalkozónál, őstermelőnél a veszteség a közös őstermelői tevékenység megkezdését megelőzően keletkezett, akkor ezt a mezőgazdasági őstermelői jövedelmével szemben egyénileg számolhatja el. Bár ez a szabály 2006. január 1-jén lép hatályba, alkalmazni már a 2005-ös adókötelezettségnél is lehet.
Adóalapot csökkentő iparűzési adó
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalapját csökkentheti az iparűzési adó 50 százalékával. A csökkentésnek eddig az volt a feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen köztartozása. Egyszerűsítésnek tekinthető az a szabálymódosítás, amely a köztartozást csak az állami (APEH) és az önkormányzati adóhatóságnál rendeli vizsgálni.
Beruházási kedvezmény
Mivel a vállalkozói osztalékalap után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, a módosítás hatályon kívül helyezi ezt az eddig felsorolt költségfajtát.
Újabb beruházást ösztönző szabályt lehet alkalmazni, ha a vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, és az adóévben korábban még használatba nem vett műszaki gépet, berendezést – személygépkocsin kívül –, járművet helyez üzembe, mégpedig a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében. Ebben az esetben a beruházási érték 100 százaléka értékcsökkenésként leírható. Az értékcsökkenésként figyelembe vett öszszeg 50 százalékának, jármű esetén 80 százalékának (tehát annak, amit a normál szabályok szerint a későbbi években lehetne csak érvényesíteni) a 16 százalékkal számított összege ún. csekély összegű támogatásnak számít. Az új beruházási "kedvezményt" a 2005. január 1-jét követő üzembe helyezésekre lehet alkalmazni.
Társaságiadó-törvény
Adóalap-csökkentés
Új adóalap-csökkentő lehetőséggel élhetnek azok az adóalanyok, akik az üvegházhatású gázok kibocsátási egységével kereskednek. A kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százalékával csökkenthető az adóalap, ha a kibocsátási egységhez a vállalkozás nem térítés nélkül jutott az államtól. A bekerülési értéknél alacsonyabb áron történő értékesítést a módosítás adóalap-növeléssel szankcionálja.
Ugyancsak 50 százalékos adóalap-csökkentés járul a mást megillető kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó részre. A rendelkezést először a 2005. év adóalapjánál lehet alkalmazni.
Elhatárolt veszteség felhasználása
Csökken azoknak az eseteknek a száma, amikor a vállalkozás csak adóhatósági engedély mellett határolhatja el a veszteséget. A törvénymódosítás eredményeként nincs szükség engedélyre az átalakulás, illetve a kedvezményezetteszköz-átruházás esetén ahhoz, hogy a jogutód a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál keletkezett elhatárolt veszteséget érvényesíthesse. Akkor sem kell adóhatósági engedély, ha az adózónál az adóalap ugyan negatív, de az adózás előtti eredmény nulla vagy nyereség. Más esetekben – ahogy eddig – továbbra is kell engedélyt kérni a veszteség elhatárolásához, azonban a költséget, ráfordítást a jövőben nem az árbevételhez, hanem a – pénzügyi műveletek bevételét is tartalmazó – bevételhez kell viszonyítani. A könnyített szabályokat az ez évi adómegállapítás során lehet alkalmazni.
Köztartozás szűkítése
A helyi iparűzési adóhoz és a mikro-vállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés feltétele, hogy az adózónak az adóév utolsó napján ne legyen köztartozása, amely nem csak az adótartozást foglalja magában. 2005-től az adóalap-csökkentés kizáró feltétele csak az állami adóhatóságnál, illetve az önkormányzati adóhatóságnál meglévő köztartozás.
Beruházás hátrányos helyzetű kistérségben
Az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan a társaságiadó-alanyok is elszámolhatják a korábban még használatba nem vett műszaki gépek, berendezések és járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értékét, amennyiben kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek. Járműberuházás esetén a kedvezmény nem érvényesíthető a személygépkocsira. A szabály alkalmazhatósága érdekében a társaságiadó-törvény újra meghatározza a személygépkocsi fogalmát, amely egyébként megegyezik a korábbiakkal. A 100 százalékos értékcsökkentés akkor alkalmazható, ha a beruházásra a vonatkozó kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében kerül sor. Az adóalap-csökkentésként figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának a társaságiadó-kulccsal számított értéke de minimis támogatásnak számít. Az adóalap-csökkentésre a 2005. évi eredménynél van első ízben lehetőség.
Fejlesztési adókedvezmény
Jelentősen csökken az adminisztrációs kötelezettség azoknál, akik fejlesztési adókedvezményt kívánnak igénybe venni. A 100 millió euró alatti beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményt az önadózás szabályai szerint lehet igénybe venni azzal, hogy erről adatot kell szolgáltatni a Pénzügyminisztériumhoz. Az adatbejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a vállalkozás hol, mikor, milyen célú beruházást kíván elkezdeni, amelyhez a fejlesztési kedvezményt igénybe kívánja venni. Miután a 100 millió euró feletti beruházásokhoz meg kell kérni az Európai Bizottság hozzájárulását, ezért az ilyen nagy beruházást megkezdő vállalkozásoknak továbbra is engedélyt kell kérniük a Pénzügyminisztériumtól. A június 30-áig beadott engedélyeknél még a korábbi szabályokat kell alkalmazni, az egyszerűsítés július 1-jétől alkalmazható.
Beruházási kedvezmény
Azok a beruházási adókedvezményt érvényesítő vállalkozások, amelyek naptári évtől eltérő üzleti évre tértek át az adókedvezmény igénybevételének időszakában, 10 adóév helyett 10 naptári éven keresztül érvényesíthetik a kedvezményt. A tört naptári évre eső adókedvezményt az időarányos adóalapból számított adóból lehet levonni. A rendelkezés 2006. január 1-jétől hatályos.
Egyszerűsített vállalkozói adótörvény
Az evaadóalanyok adóalapjukat eddig is csökkenthették a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítéssel, kártalanítással, valamint az adóalany vállalkozási tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodása vagy megsemmisülése miatt a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől kapott bevétellel. Új szabályként csökkenthető az adóalap az adóalany saját biztosítójától kapott kártérítéssel is, ha azt elemi kárra tekintettel fizetik. A szabályt május 10-étől lehet alkalmazni.
Általános forgalmi adó
Láncügyletek teljesítési helye
Láncügyletről akkor beszélünk, ha ugyanaz a termék több egymást követő értékesítés tárgya, és a terméket közvetlenül az első termékértékesítőtől az utolsó beszerző részére fuvarozzák el. A törvénymódosításra az ilyen esetekben azért volt szükség, mert a termékértékesítés teljesítési helyeként – a nem uniós ügyletek esetében – két szabályt is találunk. Az egyik szerint a teljesítési hely a termék feladási helye akkor, ha a termék fuvarozását az eladó vagy a vevő vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy rendeli meg. Ha a teljesítési helyet nem ez alapján kell megállapítani, akkor az értékesítés teljesítési helye ott van, ahol a termék az adófizetési kötelezettség időpontjában található.
Láncügylet esetén több egymás utáni értékesítés történik, ezek közül pedig el kell dönteni, hogy melyik adózik az elsőként és melyik a másodikként említett szabály szerint. A döntést az nehezíti, hogy a közbenső szereplők az egyik értékesítésben vevőként, a másikban viszont eladóként szerepelnek. A szabályok alkalmazhatósága érdekében a törvénymódosítás kimondja, hogy ha a termék fuvarozását a közbenső szereplő rendeli meg, akkor úgy kell tekinteni, mintha a fuvart vevőként rendelné meg. A törvényi vélelem csak akkor nem érvényesül, ha az adózó bizonyítja, hogy a terméket eladóként fuvarozza el. (Az ellenbizonyítás mikéntjéről a törvény nem tartalmaz gyakorlati szabályt.) Mindez azt jelenti, hogy ha a láncügyleteknél a termék fuvarozását az első eladó vagy a közbenső szereplő vevőként, illetve a végső beszerző rendeli meg, akkor a termékértékesítés teljesítési helyét a termék feladási helye határozza meg, minden további közbenső értékesítésnél a teljesítési hely ott van, ahol a termék az adófizetési kötelezettség időpontjában található. (A teljesítési hely pontos meghatározásának igazán az olyan ügyleteknél van jelentősége, amelyekben egyaránt szerepel belföldi, uniós tagállami és harmadik országbeli adóalany.) A módosítás a kihirdetést követő 45. napon, azaz június 25-én lép hatályba, az ezt követő ügyletekre kell alkalmazni.
Import áfakivetéssel
2005. július 1-jétől a vám- és pénzügyőrség nemcsak a nem adóalanynak, az alanyi mentes, a tárgyi mentes, a mezőgazdasági különleges jogállású, illetve a belföldön nyilvántartásba nem vett adóalanynak állapítja meg import esetén az áfát, hanem – hasonlóan a csatlakozás előtti szabályokhoz – a belföldi adóalanyok nagy részének, az ún. engedéllyel nem rendelkezőknek is. A kivetéssel megállapított importáfa esetében az adólevonási jog a kézhez vett határozat alapján teljesített áfabefizetés időpontjában keletkezik. Ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásából teljesül, akkor a határozat közlésének napján keletkezik az adólevonási jog. A levonás tárgyi feltétele a termék szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat megléte.
Engedélyes adóalanyok
Továbbra is önadózással állapítják meg, vallják be az importáfát azok az adóalanyok, akik erre vonatkozóan a VP-től engedéllyel rendelkeznek. Az engedély minden év július 1-jétől a következő év június 30-áig szól, és évente meg kell újítani. Ez évben az engedély iránti kérelmeket június 15-éig be kell adni, a továbbiakban ez a határidő március 31.
Az engedély feltételei
Engedélyt csak azok az adóalanyok kérhetnek, akiket a kérelem benyújtása előtt legalább egy éve nyilvántartásba vettek és megbízható vámadósnak számítanak. Ez utóbbi feltételt egyébként a VP folyamatosan ellenőrzi, ha az adóalany időközben ezt a minősítést elveszíti, akkor az engedélyt azonnal visszavonják. Az engedély megadásához az vizsgálják, hogy a tárgyévet megelőző évben az importból, exportból, az ezzel egy tekintet alá eső szolgáltatásokból, valamint a nemzetközi közlekedésnek minősülő termékértékesítésekből és szolgáltatásokból, illetve az adólevonási joggal járó adómentes közösségi termékértékesítéseiből származó bevétele eléri-e a megelőző évi – saját rezsis beruházás nélkül számított – belföldi értékesítések 67 százalékát, de legalább a 10 milliárd forintot.
Ha az importból, exportból, az ezzel egy tekintet alá eső szolgáltatásokból, a nemzetközi közlekedésnek minősülő termékértékesítésekből és szolgáltatásokból, valamint a közösségi termékértékesítésekből származó összesített adóalap eléri a 20 milliárd forintot, akkor a bevételi arányt nem kell teljesíteni.
2005-ben vizsgált feltételek
Ebben az évben a vizsgált megelőző időszak rövidebb egy évnél, azaz 2004. május 1-jétől 2004. december 31-éig tart. Ezzel összhangban a már felsorolt termékértékesítések és szolgáltatások összesített adóalapjaként teljesítendő összeghatár is kisebb, 10 milliárd forint helyett 6,6 milliárd forintot, 20 milliárd forint helyett pedig 13,3 milliárd forintot kell elérni.
Az adólevonás tárgyi feltétele uniós beszerzésnél
Ha a belföldi adóalany uniós tagállamból, közösségi azonosítóval rendelkező adóalanytól szerzi be a terméket, akkor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, azaz az adót a belföldi adóalany a hazai szabályok szerint fizeti meg, és ezt – ha minden törvényi feltétel megvan – levonásba is helyezheti. Az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó öszszegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Uniós beszerzés esetén ilyen bizonylatnak július 1-jétől az új szabályozás az áfadirektíva szabályai szerint kiállított bizonylatot fogadja el. Az áfadirektíva hivatkozott törvényhelye egyébként a számlakiállításra, a számla kötelező adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza, ezek szerepelnek a mi áfatörvényünkben is.
Lízingdíj
A lízingdíj a teljes tőketörlesztő részlet erejéig eddig sem minősült pénzügyi szolgáltatásnak, nem volt tárgyi adómentes. A törvénymódosítás kimondja, hogy a lízing tárgyától függetlenül a lízingdíjat a teljes tőketörlesztő részlet erejéig 25 százalékos adó terheli. A rendelkezést a kihirdetést követő 45. naptól kell alkalmazni.
Adózás rendje
Az adózás rendjéről szóló törvényben történt módosítások a törvény kihirdetésének napján, azaz május 10-én léptek hatályba.
Üzleti év bejelentése
Ha az adózó üzleti évet kíván alkalmazni, akkor ezt a szándékot eddig a változás évét megelőző naptári év augusztus 15-éig kellett bejelenteni. Agyakorlatban ez a korai bejelentés sokszor problémát okozott, ezért változik a bejelentés szabálya. A mérlegfordulónap megváltoztatását a társaságnak a változásról hozott, a létesítő okiratában rögzített döntésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni.
Bankszámlanyitás határideje
Ez évtől a bankszámlanyitásra kötelezett adózóknak nem kell bejelenteniük a számlaszámot (ezt a pénzintézet teszi meg), azonban nyitni természetesen továbbra is kell. Sőt ennek elmulasztását az adóhatóság szankcionálhatja. Ugyanakkor a bejelentési kötelezettség eltörlésével kikerült a törvényből az első bankszámla megnyitására nyitva álló határidő. Hiányt pótol tehát a módosítás, amikor kimondja, hogy az első bankszámlát az adószám közlésétől számított 15 napon belül meg kell nyitni.
Faktorálás
A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást főszabályként az adózó belföldi bankszámlájára lehet kiutalni. Azonban lehetősége van az adózónak arra, hogy költségvetési támogatását faktorálja (eladja). Ebben az esetben a bevalláshoz az erről szóló szerződést is csatolni kell. A szerződés alapján az adóhatóság a támogatás összegét a pénzügyi intézmény bankszámlájára utalja át, és ha ezt késve teszi, akkor a késedelmi pótlék is a pénzintézetet illeti. Fontos azonban, hogy a faktorált költségvetési támogatásra is gyakorolhatja az APEH a visszatartási jogát.
Adótitok
Minden adózással kapcsolatos adat adótitoknak minősül, amelyet az adóhatóság csak szigorú feltételekkel adhat ki. Ilyen eset, ha egy másik adóalany nevére, elnevezésére, adószámára az adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez van szükség. Az információszerzést megkönnyítendő a jövőben az APEH honlapján (www.apeh.hu) közzéteszi az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező, általánosforgalmiadó-alanynak minősülő, működő adózók nevét, elnevezését és adószámát.
Vámhatóság hatásköre
Az áfatörvény módosításával összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény is kiegészíti a vámhatóság hatáskörét azokkal az adóalanyokkal, akik vámhatósági engedéllyel nem rendelkeznek, és így az importáfát nem állapíthatják meg önadózással.
Adóigazolás
Az adminisztrációs terhek csökkentését célozza az a rendelkezés, hogy a közbeszerzési eljáráshoz az APEH és a vámhatóság által nyilvántartott köztartozásról együttes igazolás kérhető. A kérelmet az állami adóhatósághoz kell benyújtani, amely azonban – az illeték mértéke szempontjából – két kérelemnek minősül. Az egyszerűsítés abban rejlik, hogy a szükséges adatok után nem az adózónak kell utánajárnia, hanem azokat az APEH szerzi be.
A módosítás hatálybalépését követően az adózóknak lehetőségük lesz arra, hogy az adóigazolást ne csak a kérelem napjára vonatkozóan kérjék, hanem megjelölhessenek bármely más időpontot is.
Adótartozás – visszatérítés öröklése
Az adózó halála esetén az adót az adóhatóság hivatalból állapítja meg. Az adótartozásért az örökösök örökrészük erejéig felelnek, a visszatérítéshez is ilyen arányban juthatnak. A jövőben ha az adóhatósági határozat visszatérítésről (is) rendelkezik, akkor az összeget automatikusan kiutalja az örökösök részére.
Hibás áfabevallás önellenőrzése
Az áfa göngyölítési szabályai miatt előfordul, hogy egy hiba több egymást követő bevallás önellenőrzését is szükségessé teszi. Ezekre az esetekre méltányos pótlékszámítási szabályt lehet alkalmazni, amelyhez azonban eddig az adóhatóság engedélyére is szükség volt. Az APEH ilyenkor az objektív feltételek meglétét vizsgálhatta, méltányosságot azonban nem gyakorolhatott. Ilyen formában az adóhatósági engedély feleslegesnek tekinthető, ezért a módosítás megszünteti a pótlékmérséklésre irányuló adóhatósági eljárást.
Társaságiadóelőleg-feltöltés
Több helyen is pontosítani kellett a társaságiadóelőleg-fizetési és az előleg mérséklésére vonatkozó szabályokat. A módosított szabályok egyértelművé teszik, hogy a társaságiadó-előleg feltöltésére kötelezett adózóknak – még akkor is, ha üzleti évet választottak – az utolsó havi, negyedévi előlegüket a tárgyidőszakot követő hó 20-áig kell teljesíteniük. Ez a kötelezettség azonban csak azokat terheli, akiknek az előző évben a bevételük meghaladta az 50 millió forintot.
A társaságiadó-előleg fizetésére kötelezett adózónak lehetősége van arra, hogy az előző időszak adatai alapján fizetendő előlegének mérséklését kérje. Ha utóbb kiderül, hogy indokolatlan volt az előlegmérséklés, akkor 20 százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a bírság alapja az előző időszak adatai alapján bevallott és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
A hatályos helyi kommunális és iparűzési adó a feltöltési kötelezettség alól az egyszeres könyvvezetésre kötelezett vállalkozásokat mentesíti. Ezért most csak a bevételi nyilvántartást vezető evaalanyok mentesek az előlegfeltöltési kötelezettség alól. Mivel indokolatlan ez a fajta különbségtétel, a módosítás kimondja, hogy az iparűzési és a kommunális adó feltöltési kötelezettségét ugyanazoknak kell teljesíteni, akiknek a társasági adóval kapcsolatban is ez a kötelezettségük.
Ellenőrzést érintő szabályok
Idézés
Amikor az eljárás során valamely személy meghallgatására van szükség, a székhelyéhez, telephelyéhez, lakhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben idézhető. Ez a szabály egészül ki azzal, hogy az idézésen az adóhatóság székhelye is megjelölhető.
Átvizsgálás
Az átvizsgálással az adóhatóság főszabályként csak előzetes ügyészi jóváhagyás mellett élhet. Ha azonban alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelme az ellenőrzés célját hiúsítaná meg, akkor nem kell előzetesen az ügyész jóváhagyását kérni. Eddig ilyen esetben utólag hagyták jóvá az átvizsgálást, az új szabály ésszerűsíti az eljárást. Az adóhatóságnak ekkor nem kell utólag kérni a jóváhagyást, csak utólagos értesítési kötelezettség terheli. Ugyanakkor ha az átvizsgálásra előzetes ügyészi jóváhagyással került sor, akkor az adózó nem élhet panasszal jogszabálysértésre hivatkozással.
Kézbesítési vélelem megdöntése
Az Art. módosítása összhangot teremt a végrehajtási eljárásról szóló törvénynyel, amikor kimondja, hogy főszabályként a végrehajtási eljárás során nincs helye kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem előterjesztésének. Ez alól kivételt képez a köztartozás miatti visszatartásról szóló határozat és az árverési vevő vételár-különbözetének megfizetésére kötelező határozat.
Elévülés végrehajtási jogsegély esetén
A tagállamok adóhatóságai között az adóbehajtási jogsegély szabályait tartalmazó irányelv szerint az elévülésre a behajtást kérő állam szabályait kell alkalmazni. Az eddigi szabályozás ettől eltérően rendelkezett, most a módosítással az uniós szabályozással megteremtődik az összhang.
Osztalékfizetés külföldieknek
Jelentősen egyszerűsödik a részvényesi meghatalmazott és a letétkezelő eljárása a külföldi személynek fizetett osztalék esetén. Az adminisztrációs terheket csökkenti, hogy nincs szükség a kifizetéshez, adatszolgáltatáshoz az adóazonosító beszerzésére, valamint lehetőség van az adóév utolsó napjáig nyilatkozni a külföldi személy nevéről, lakóhelyéről, székhelyéről, születési idejéről, illetőségéről, illetve a részére kifizetendő/kifizetett, forintban meghatározott osztalék összegéről. Módosulnak az idevágó képviseleti szabályok is. Az adó-visszatérítési eljárásban a külföldi osztalékban részesülőt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, részvényesi meghatalmazott is képviselheti.
Tevékenység szüneteltetése
Az adóhatóság a nála tevékenységet folytatóként nyilvántartott ügyvédek, szabadalmi ügyvivők és közjegyzők tevékenységének szüneteltetéséről az ügyvédi, közjegyzői kamara adatszolgáltatásából értesül. Ezt az adatszolgáltatást a kamaráknak – meghosszabbított határidőig – május 31-éig kell teljesíteni. A módosítás az egyszerűsítés kedvéért azt is kimondja, hogy a tevékenységüket a korábbi években szüneteltető ügyvédek, szabadalmi ügyvivők, közjegyzők a szünetelés miatti soron kívüli adóbevallásukat – külön nyomtatvány kitöltése helyett – ebben az évben a 2004-re vonatkozó adóbevallásukkal is teljesíthették.