Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 86. számában (2005. június 1.)

Az adókról, járulékokról szóló törvények módosítása

Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény érinti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvényt, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvényt, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt.

(Magyar Közlöny, 2005/61. szám)

Jegybankialapkamat-változás

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. április 26-ától 7,50%. A változást a 6/2005. (IV. 25.) MNB rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/54. szám)

"Sikeres Magyarországért" Hitelprogram

A kormány meghirdette a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramot. Az 1041/2005. (V. 5.) Korm. határozat egyúttal rendelkezik a fejlesztési tőkefinanszírozási eszközök kiszélesítéséről is.

A határozat a magyar vállalkozások versenyképességének erősítése és a helyi közösségek kezdeményezéseinek pénzügyi megerősítése érdekében a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak szóló hosszú lejáratú és kedvezményes kamatozású hitellehetőségeinek a "Sikeres Magyarországért" Hitelprogramokba való összevonását jelenti.

A kormány így – a "Sikeres Magyarországért" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 310 milliárd forintos keretösszegébe és kedvezményes kamat mellett – összevonta az EURÓPA Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogramot, a Regionális Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramot, a Partner Hitelprogramot, az EURÓPA Projektkiegészítő Hitelprogramot, az Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogramot, az ECONOVA Hitelprogramot és a Midihitelt.

A hitelprogram keretében az állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner részvételét (PPP) elősegítő fejlesztések és beruházások is finanszírozhatók. A hitelprogram kiemelt célja a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok munkahelyteremtést szolgáló fejlesztéseinek és beruházásainak finanszírozása. A hitelprogram része a banki szempontból korlátozottan hitelezhető mikrovállalkozások beruházásait támogató Mikrohitel Plusz Program is. (Lásd Mozgástér rovatunkat!)

(Magyar Közlöny, 2005/59. szám)

Vállalkozók támogatásának feltételei

A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet néhány ponton módosult. Így például az április 27-e óta hatályos 23/2005. (IV. 19.) GKM rendelet kizárja a támogathatók közül azt a személyt vagy szervezetet, aki/amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve ha az igény jogosultja, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét, legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére.

Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.

A jogszabály pontosítja, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz (GVOP) kötődő pályázat vonatkozásában mi tekinthető a projekt megkezdése időpontjának, illetve hogy mire hasznosíthatók a vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök.

Az új feltételeket a rendelet hatálybalépését megelőzően meghirdetett pályázatok és azok alapján kötött szerződések esetében is alkalmazni kell.

Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 30/2005. (V. 13.) GKM rendelet egyebek mellett szól a tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatásáról. Az előirányzat célja a vállalkozások tőzsdei bevezetésének ösztönzése, a tőkevonzó képesség javítása és a vállalkozói szektor átláthatóságának ösztönzése.

(Magyar Közlöny, 2005/51., 64. szám)

Munkába járási költségek elszámolása

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál – mások mellett – nem kell figyelembe venni a dolgozó munkába járásával kapcsolatos bérlet, jegy árát vagy az utazási kedvezményt, költségtérítést.

A magánszemély a munkahely és a lakóhely közötti útvonalra gépjármű használata címén költséget nem számolhat el. A részleteket tartalmazó 2005. évi XXIV. törvény rendelkezései a hatálybalépésüket megelőző, de a 2005. január 1-jét követő időszakra kifizetett utazási költségtérítés esetében is alkalmazhatók, ha azok az említett időszakban hatályos előírásokhoz viszonyítva a magánszemély számára összességükben előnyösebbek.

(Magyar Közlöny, 2005/60. szám)

Telefonon, interneten, faxon kötött pénzügyi szerződések feltételei

2005. évi XXV. törvény rendezi a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos jogviszonyt. Vagyis a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatást, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó befektetési, kiegészítő befektetési és árutőzsdei szolgáltatást, a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény hatálya alá tartozó lakás-takarékpénztárak által nyújtott szolgáltatást, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosultságok biztosítását.

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésnek a törvény azt a szerződést nevezi, amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.

A július 1-jén hatályba lépő törvény egyebek mellett részletezi a fogyasztók tájékoztatásának szabályait, valamint az elállási, illetve felmondási jogot.

(Magyar Közlöny, 2005/60. szám)

Közbeszerzési törvény változása

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény május 28-án hatályba lépett módosítása bizonyos megállapodásokat nem minősít szerződésnek.

A 2005. évi XXIX. törvény módosítja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt is. Ez a változtatás a közfeladat vagy közszolgáltatás ellátásával összefüggő tevékenység folytatására alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezettel kapcsolatosan állapít meg új szabályokat.

(Magyar Közlöny, 2005/64. szám)

Törvény a távhőszolgáltatásról

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény hatálya mindazon jogviszonyra kiterjed, amely a távhő termelését, szolgáltatását és felhasználását érinti. A 2005. július 1-jén, részben pedig november 1-jén hatályba lépő törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a távhő-szolgáltatási célra hőt termelő létesítményre, valamint a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékekre, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, illetve átalakítására szolgáló hőközpontokra és e létesítmények létesítésére, átalakítására, üzemeltetésére, megszüntetésére, valamint a távhő termelésére és szolgáltatására.

A jogszabály részletesen szabályozza a távhőszolgáltatással kapcsolatos fogyasztóvédelmi feladatokat, a távhő termelésének és a távhőszolgáltatás engedélyezési eljárását, a működési engedély visszavonásának feltételeit, de szól a távhőtermelő, a távhőszolgáltató, valamint a felhasználó és díjfizető közötti jogviszonyról is.

(Magyar Közlöny, 2005/54.szám)

Közúti járművezetők vizsgáztatásának rendje

Július 1-jétől megváltozik a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának rendje. A 70/2005. (IV. 21.) Korm. rendeletet

– a közúti járművezetők tanfolyami képzésére és vizsgáztatására,

– a közúti járművezetői szakoktató, továbbá a képzőszerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető képzésére és vizsgáztatására,

– a közúti járművezetői vizsgabiztos képzésére és vizsgáztatására,

– valamint egyéb közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésére és vizsgáztatására kell alkalmazni.

A közúti járművezetők képzése, illetőleg – a vizsgabiztosok kivételével – a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése engedély alapján végezhető. Engedély annak a vállalkozásnak adható, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.

A közúti járművezetők képzését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, a közúti közlekedési szakemberek képzését és továbbképzését a Központi Közlekedési Felügyelet (KKF) kérelemre engedélyezi. A közútijárművezető- és a szaktanfolyami képzést, továbbá a vizsgáztatást a KKF engedélyezi és felügyeli.

(Magyar Közlöny, 2005/52. szám)

Közúti járművezetők képzésének részletes szabályai

A 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait állapítja meg. A rendelet

– a közúti járművezetők tanfolyami képzésére és vizsgáztatására,

– a közúti járművezetői szakoktató, továbbá a képzőszerv szakmai irányítását ellátó iskolavezető képzésére és vizsgáztatására,

– a közúti járművezetői vizsgabiztos képzésére és vizsgáztatására, valamint

– egyéb közúti közlekedési szakemberek szaktanfolyami képzésére és vizsgáztatására vonatkozik.

A július 1-jén hatályba lépő jogszabály egyebek mellett előírja a vizsgáztatás általános szabályait, az elméleti, valamint a gyakorlati vizsgára bocsátás feltételeit, részletezi az elméleti és gyakorlati vizsga tartalmát, szól a vizsgák érvényességéről, a vizsgaigazolás kiállításáról és a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat feltételeiről is.

(Magyar Közlöny, 2005/52. szám)

Járművek forgalomba helyezésével és környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos hatósági díjak

Változtak a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjai.

A május 15-étől hatályos 28/2005. (V. 5.) GKM rendeletet a hatálybalépést követően kezdeményezett hatósági eljárásoknál kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2005/59. szám)

A jogosítvány kiállításának illetékváltozása

A gépjármű-vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke július 1-je után 4000 forint lesz. Az illetékekről szóló törvényt módosító 2005. évi XIV. törvény arról is rendelkezik, hogy a 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetői engedély kiadásának illetéke 1500 forint legyen.

(Magyar Közlöny, 2005/53. szám)

Kötelező jótállás tartós fogyasztási cikkekre

Június elsejétől a korábbinál több termékre kötelező legalább egyéves jótállást vállalni a forgalmazónak. Az erről szóló 72/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet szerint újra jótállást kell vállalni több olyan tartós fogyasztási cikkre, amelyeket egy másfél évvel ezelőtti jogszabály törölt a listából.

A mostani módosítással olyan elektronikai, illetve számítástechnikai eszközök is bekerültek – MP3-lejátszó, pendrive és a memóriakártya -, amelyek korábban kevésbé voltak elterjedtek. Számítógépeknél már nemcsak teljes konfigurációkra jár a jótállás, hanem a tízezer forintnál drágább alkatrészekre is, illetve bekerültek a körbe a szkennerek is.

A rendelet szerint a felsorolt termékekre kötelező jótállás egy évre, de a forgalmazók vállalhatnak kedvezőbb jótállási feltételeket is. A három napon belüli meghibásodás esetén a terméket ki kell cserélni.

A jogszabály melléklete felsorolja azokat a tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre kötelező jótállást vállalnia a forgalmazónak. Ezek:

– hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény,

– mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép,

– villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló és egyéb légállapot-szabályozó berendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító gép, padlósúroló és -fényesítő gépek,

– varrógép, kötőgép,

– motoros kerti gépek, motoros kéziszerszámok, motoros szivattyúk 10000 Ft bruttó vételár felett,

– az egyéves, illetve az egy évnél hoszszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi,

– lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi,

– biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefaxkészülékek, többfunkciós készülékek stb.) 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– üzenetrögzítők, kihangosító készülékek 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– műholdvevő és AM Micro antennarendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók 10000 Ft bruttó vételár felett,

– rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– MP3-lejátszók, pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– írógépek és szövegszerkesztők 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– órák 10 000 Ft bruttó vételár felett,

– bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.

(Magyar Közlöny, 2005/52. szám)

Gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatása

A 73/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet részben módosította a gazdálkodó szervezetek 2005. évi egyedi termelési támogatásáról szóló 7/2005. (I. 19.) Korm. rendeletet.

(Magyar Közlöny, 2005/52. szám)

Ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díja

Az egyes, a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatokhoz való egyszeri csatlakozásidíja 80 000 Ft, amely 1 darab digitális igazolvány előállítását foglalja magában.

Az egyes, a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatásról szóló korábbi jogszabályt módosító 43/2005. (V. 5.) FVM rendelet szerinti személyi és tárgyi adatszolgáltatási díjmentességben részesülő felhasználó az adatátvételi hálózat használatáért a rendelet mellékleteiben meghatározott hálózathasználati díj egytizedét köteles megfizetni.

A körzeti földhivatal illetékességi területére vonatkozó adatállományból (saját adatbázisból) történő adatszolgáltatás díja:

– a földkönyv vagy földkönyvkivonat: 400 Ft ingatlan/darab,

– földkönyv vagy földkönyvkivonat tulajdonosi adatokkal kiegészítve: 800 Ft ingatlan/darab,

– területi összesítő: 8000 Ft/település.

Az adatszolgáltatásért fizetendő díj legkisebb mértéke földkönyv vagy földkönyvkivonat szolgáltatása esetén 10 000 Ft, földkönyv vagy földkönyvkivonat tulajdonosi adatokkal kiegészítve történő szolgáltatása esetén 20000 Ft.

Adatátviteli vonalon történő szolgáltatás díjait a jogszabály tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/59. szám)

Távollévők közötti szerződések

A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet hatálya július 1-je után nem terjed ki a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény által szabályozott pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződésekre. Erről a 90/2005. (V. 6.) Korm. rendelet rendelkezik.

(Magyar Közlöny, 2005/60. szám)

Utazásszervező és -közvetítő tevékenység szigorítása

Az utazásszervező és utazásközvetítő fogalmának, valamint az utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség ismételt meghatározása mellett több más pontján is módosult az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet. A 78/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint az utazási vállalkozókról vezetett közhitelű hatósági nyilvántartás következő adatai nyilvánosak:

– az utazási vállalkozó nyilvántartásba vételi száma,

– az utazási vállalkozó neve, székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail címe,

– az üzlethelyiségei (utazási iroda, utazási ügynökség) címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe,

– az utazási vállalkozó vagyoni biztosítékának mértéke százalék(ok)ban, valamint forintban,

– annak a hitelintézetnek, illetve biztosítónak a neve és a címe, amellyel az utazási vállalkozó a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződött,

– az utazási vállalkozó által végzett tevékenységek,

– az utazási vállalkozás tevékenysége felfüggesztésének és a hatósági nyilvántartásból való törlésének ténye.

Vagyoni biztosíték lehet:

– bankgarancia,

-biztosítóval (biztosítókkal) kötött biztosítási szerződés, amely utaslétszámra (közvetlenül az utas javára) is megköthető,

– az utazási vállalkozó által hitelintézetnél lekötött, meghatározott célokra elkülönített és zárolt pénzösszeg.

Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. A biztosítékformák együttes alkalmazása esetén a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződésekben rendelkezni kell a fizetési kötelezettség feltételeiről.

Legfeljebb három hónapi időtartamra felfüggeszthető annak az utazási vállalkozónak a működése, aki

– a közhitelű nyilvántartás számára történő bejelentési kötelezettségét elmulasztotta,

– nem a hivatal nyilvántartásában feltüntetett megnevezéssel és címen folytatja tevékenységét,

– a nyilvántartásba vételi számát nem használja az üzleti kapcsolatában,

– nem tesz eleget az utasok tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének,

– az utasokat megtéveszti,

– veszélyezteti az utasok el-, illetve hazautaztatását,

– nem gondoskodik arról, hogy a társasutazáson részt vevő csoportját külföldön – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje, vagy

– nem gondoskodik arról, hogy az utazáshoz igénybe vett különjárati autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak a külön jogszabályban előírt iratok (pl. utasjegyzék).

Az utazási vállalkozó nyilvántartásból való törlését a Magyar Turisztikai Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint az utazási iroda (utazási ügynökség) helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője kezdeményezheti.

(Magyar Közlöny, 2005/56. szám)

Utazási és utazást közvetítő szerződés módosítása

Ha az utas nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el, különösen ha a díj emelkedésének mértéke a 10 százalékot meghaladja, vagy az utazási vállalkozó az utazási szerződésben foglaltakat lényegesen módosítani kívánja, illetőleg a program lényegesen megváltozott, az utast a 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében, illetve a 10. § (4) bekezdésében meghatározott jogok illetik meg.

A már hatályos 79/2005. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmében nem minősül az utas saját érdekkörében felmerült okból történő elállásnak, ha azért áll el, mert az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, ahová az utazást a Külügyminisztérium nem ajánlja.

Az utazási vállalkozó a szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett közreműködőjének magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, kivéve ha a szolgáltatás közreműködőjének felelősségét jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezmény korlátozza.

(Magyar Közlöny, 2005/56. szám)

Egyes országok országkockázati tőkekövetelmény szerinti listája

A pénzügyminiszter módosította az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 9.) PM rendeletet, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendeletet.

Az országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolási listáját a 16/2005. (V. 2.) PM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/58. szám)

Találmányok, védjegyek, használati minták kiállítási kedvezménye

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 4/2005. (MK 59.) MSZH közleménye alapján a 2005. június hó 7. és 8. napja között Budapesten megrendezendő Innoforum 2005. XIII. Hazai Szellemi Termék Börzén bemutatásra kerülő találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg.

(Magyar Közlöny, 2005/59. szám)

Üvegházhatású gázok kereskedelme

Üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység csak a környezetvédelmi hatóság által külön jogszabály szerint kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.

Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását külön jogszabály szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.

Az egyes kereskedési időszakok alatt kiosztható kibocsátási egységek menynyiségének és a kiosztás módszerének meghatározására a kormány Nemzeti Kiosztási Tervet állapít meg.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló, már hatályos 2005. évi XV. törvény szerint az üzemeltető köteles a tárgyévi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-áig külön jogszabály szerint visszaadni a magyar állam javára.

Amennyiben az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság az üzemeltetőt külön jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a környezetvédelmi hatóság – a kötelezettségszegés súlyára figyelemmel – a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedésétől éves felügyeleti díjat köteles fizetni.

(Magyar Közlöny, 2005/54. szám)

Textiltermékek forgalomba hozatalának követelményei

Május 7-e után textiltermék – bizonyos kivételekkel – az ipari feldolgozás előtt vagy alatt, illetve bármely értékesítési szakaszban csak úgy hozható forgalomba, ha a 25/2005. (IV. 29.) GKM rendelet előírásai szerint el van látva az előállításához felhasznált textil nyersanyagok nevét, nyersanyag-öszszetételét tartalmazó adatokkal.

(Magyar Közlöny, 2005/57. szám)

Egészségügyi szolgáltatások minimumfeltételei

Az egyes egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletet módosította a 14/2005. (V. 2.) EüM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/58. szám)

Egészségügyi szakmai vizsgaszervezés

Az iskolarendszeren kívüli, egészségügyi szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére jogosult intézményekre állapított meg szabályokat a 13/2005. (IV. 21.) EüM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/52. szám)

Zöldség- és gyümölcspiac

A zöldség- és gyümölcságazatban alkalmazott intervenciós intézkedésekről, valamint a piacról való kivonás végrehajtásához szükséges nemzeti szabályokról tartalmaz előírásokat a 41/2005. (IV. 28.) FVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/56. szám)

Mezőgazdasági termelői csoportok elismerése

A termelői csoportként történő elismerés feltétele, hogy a szervezet taglétszáma legalább tizenöt termelő, a tagok által megtermelt, illetve feldolgozott, az állami elismerés tárgyát képező termék értékesítéséből származó tárgyévi árbevétel legalább háromszázmillió forint legyen. Juh-, kecske-,nyúl- és prémesállat-tartás, méhészet, valamint fűszer- és gyógynövénytermesztés, illetve -gyűjtés, tönköly- és durumbúza-termesztés esetében pedig a tárgyévi árbevétel a százmillió forintot érje el. A termelői csoportként való elismerés feltételeit a 42/2005. (IV. 29.) FVM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/57. szám)

Zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek támogatása

Az előzetesen elismert és véglegesen elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek nemzeti támogatást vehetnek igénybe elismerési tervükben, illetve elfogadott működési programjukban foglalt feladataik megvalósításához.

A 36/2005. (IV. 22.) FVM rendeletben foglalt támogatás iránti kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2005/53. szám)

Növényvédelem

A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályait módosította a 37/2005. (IV. 27.) FVM rendelet. A jogszabály egyebek mellett bővíti a növényvédelmi hatóságok hatáskörét, valamint megállapítja a növényvédelmi hatóságok és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közötti együttműködés tartalmát az országba behozott növényekkel, növényi termékekkel kapcsolatban.

(Magyar Közlöny, 2005/55. szám)

Élelmiszer-biztonság

Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM- GKM együttes rendelet módosítása szerint ezentúl fel kell tüntetni azokat az összetevőket is, amelyek szerepelnek a jogszabály 4. számú mellékletben, illetve a mellékletben felsorolt összetevőből származnak, amennyiben az élelmiszer megnevezése nem tartalmaz egyértelmű utalást az érintett összetevőkre. Mindezt a 38/2005. (IV. 27.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2005/55. szám)

Mezőgazdasági szakértői tevékenység feltételei

A mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárás szabályait módosítja a 39/2005. (IV. 27.) FVM rendelet.

(Magyar Közlöny, 2005/55. szám)

Erdősítés támogatása

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályait módosította a 40/2005. (IV. 27.) FVM rendelet.

Az új szabályok szerint erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás minimálisan támogatható területnagysága 1 hektár.

A támogatási kérelmet postai úton vagy személyesen, egy példányban, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, a kérelmező nevére kiállított eredeti blokktérképmelléklettel, az MVH nevében eljáró Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságánál kell benyújtani. Az erdőtelepítési első kivitelhez nyújtott támogatás a sikeres telepítést követően kerül kifizetésre, amennyiben a kérelmező az erdőművelési ágba történő átsorolást az illetékes földhivatalnál bejelentette, illetve a támogatásra jogosultat az erdészeti hatóságerdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette.

(Magyar Közlöny, 2005/55. szám)

A mezőgazdasági légi munkavégzés szabályai

A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés szabályait a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet állapítja meg.

A rendeletet a Magyar Köztársaság területén, annak légterében mezőgazdasági légi járművel történő, mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi vagy talajerő-gazdálkodási tevékenységekre kell alkalmazni.

Mezőgazdasági repülést csak az végezhet, akinek érvényes szakszolgálati engedélye és mezőgazdasági jogosítása van, valamint rendelkezik légi-mezőgazdasági bizonyítvánnyal.

A már hatályos jogszabály pontosan meghatározza, hogy ki, milyen bizonyítvány birtokában vezethet mezőgazdasági repülőgépet, melyek a mezőgazdasági légi jármű üzembentartójának és vezetőjének feladatai, valamint részletezi a mezőgazdasági repülés környezetvédelmi előírásait.

(Magyar Közlöny, 2005/60. szám)

Nyugdíj lett a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék

A 2005. évi XXIII. törvény értelmében július 1-jétől nemcsak a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, de a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék is nyugdíjnak számít.

(Magyar Közlöny, 2005/60. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. június 1.) vegye figyelembe!