Regisztrációs adó
Adótárgyak
2005. január 1-jétől a regisztrációs adót a Magyar Köztársaság területén (azaz belföldön) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (személygépkocsi), valamint motorkerékpár (azaz gépjármű) után kell megfizetni, ellentétben a 2004. december 31-éig érvényben volt szabállyal, amely szerint az adófizetési kötelezettség csupán a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó tekintetében állt fenn, az a motorkerékpárra nem terjedt ki.
Adókötelezettség
Jelentősen megváltozott – mind címében, mind pedig tartalmában – az adókötelezettségre vonatkozó törvényi szabályozás is.
Az idei évben – az új előírások szerint – adókötelezettséggel jár
– a gépjárműnek az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítése,
– a gépjármű importálása,
– a gépjármű Közösségen belüli beszerzése (a Közösségen belüli beszerzés fogalmát cikkünk későbbi részében ismertetjük), valamint
– a gépjármű átalakítása,
abban az esetben, ha annak következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.
Adókötelezettség forgalomba helyezés eredményeként
A fentiekben felsoroltakon túlmenően adófizetési kötelezettséget keletkeztet a forgalomba helyezés is akkor, ha arra nem az előzőekben meghatározott tényállások alapján kerül sor. Emellett adófizetési kötelezettséget keletkeztet a forgalomba helyezés akkor is, ha a gépjárműnek az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítése, a gépjármű importálása, továbbá annak Közösségen belüli beszerzése és a forgalomba helyezés egymástól időben elválik, azonban ugyanannál a személynél merül fel.
Az adófizetési kötelezettség keletkezése
A Rega-tv. szerinti adófizetési kötelezettség keletkezése attól függ, hogy az adókötelezettséget milyen tevékenység keletkezteti (lásd az előző címet!).
A fentiekben elmondottaknak megfelelően az adófizetési kötelezettség
– gépjárműnek az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítése esetében az áfatörvény szerinti teljesítés időpontjában, de ha az adóigazolás kiváltása ezt megelőzi, akkor az adóigazolás kiváltásának időpontjában,
– gépjárműimportnál a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján,
– Közösségen belüli beszerzés esetén az áfatörvény hatálya alá tartozó Közösségen belülről történő termékbeszerzés (ide nem értve az Áfa-tv. 7/C § szerinti esetet, amely szerint a Közösségen belülről történő termékbeszerzéssel esik egy tekintet alá a Közösség más tagállamában beszerzett személygépkocsi belföldre történő behozatala, amennyiben a személygépkocsit kevesebb mint hat hónapja helyezték először forgalomba) utáni áfafizetési kötelezettség keletkezésének, egyéb esetben a belföldre történő behozatalnak, de legkésőbb a forgalomba helyezésnek az időpontjában,
– a gépjármű átalakítása esetén az átalakítás napján, végül
– ha gépjárművet nem az előzőekben felsorolt tényállások szerint helyezik forgalomba, akkor legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában
keletkezik.
Az ismertetettektől eltérően muzeális jellegű személygépkocsi esetén az adófizetési kötelezettség a forgalomba helyezés műszaki alkalmasságának megállapítása napján keletkezik.
Adóalanyiság
Az adóalanyisággal kapcsolatos szabályok – hasonlóan az adókötelezettségre vonatkozó előírásokra – jelentősen megváltoztak, úgyszintén változott a jogszabályhely címe és tartalma is. Az adóalanyiságot a forgalomba helyezés mikéntjéhez kapcsolja a Rega-tv.
Áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítés
Abban az esetben, ha a forgalomba helyezés az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítés közvetlen következményeként valósul meg, akkor az adó alanya a gépjárművet értékesítő személy.
Import
Az adóalany az importáló akkor, ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg.
Közösségen belüli beszerzés
Amennyiben a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, úgy az adó alanya új gépjárműnél az általános forgalmi adó (áfa) fizetésére kötelezett személy.
Használt autónál ugyanilyen esetben az adó alanya
– az áfa fizetésére kötelezett személy, amennyiben az áfafizetési kötelezettség belföldön keletkezik,
– egyéb esetben pedig a gépjármű első belföldi tulajdonosa.
Átalakítás
A gyakorlatban lehetséges, hogy a forgalomba helyezés átalakítás miatt válik szükségessé. Ilyenkor az adó alanya a gépjármű tulajdonosa.
Forgalomba helyezés egyéb okból
Ha a forgalomba helyezés nem a gépjármű az áfatörvény hatálya alá tartozó értékesítésének, importálásának, Közösségen belüli beszerzésének, valamint átalakításának a következménye, akkor az adó alanya az a személy, akinek nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.
Tulajdonostársak adóalanyisága
Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Ebben az esetben adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
Külföldi székhelyű (lakóhelyű) adóalany
Abban az esetben, ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni. Fontos szabály, hogy a képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.
Adómentességek
Bizonyos esetekben a törvény mentességet ad az adó megfizetésének kötelezettsége alól. Ennek megfelelően az idei évtől nem kell megfizetni az adót
– a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek, valamint ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik DT betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
– az előző bekezdésben említett képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CK betűjelű rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
– külföldre szállítási céllal belföldön vásárolt gépjármű kivitelére, illetve érvényes forgalmi engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára, vagy Magyarországon elvesztett, illetve megrongálódott vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására Z betűjelű rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén;
– CD betűjelű rendszámmal ellátandó, a fenti, első két meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint
– akkor, ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését, azzal azonban, hogy amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, úgy a Rega-tv. szerinti adót meg kell fizetni.
Adó-visszafizetés
Kivitel külföldre végleges rendeltetéssel
A Rega-tv. értelmében a forgalomba helyezés előtt megfizetett adó visszatérítésére van lehetőség. Ennek megfelelően az adóhatóság visszafizeti a forgalomba helyezés előtt megfizetett adót, amenynyiben a gépjárművet belföldi forgalomba hozatal nélkül végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik.
A kiszállítás/kivitel tényét a hatályos előírások szerint
– a Közösség területén kívülre történő kiszállítás, kivitel esetén a kiléptetést igazoló okmánnyal,
– egyéb esetben pedig saját fuvareszközzel történő kiszállításnál belső elszámolással, fuvareszköz igénybevétele nélküli kivitelnél a Z betűjelű rendszám visszajuttatásával, illetve harmadik személy közreműködésével történő kiszállításnál nemzetközi fuvarlevéllel
kell igazolni.
A visszafizetés egyéb esetei
A megfizetett adót az adóhatóság viszszafizeti, ha
– az adó megfizetését követően, de még forgalomba helyezés előtt az adó alanya igazolja, hogy a gépjármű műszaki állapota miatt forgalomba helyezésre alkalmatlanná vált;
– az adó alanya igazolja, hogy a gépjármű forgalomba helyezése annak ellopása, elrablása (eltulajdonítása) vagy megsemmisülése miatt lehetetlenné vált, illetőleg akkor,
– ha a gépjármű forgalomba helyezése adómentes.
A visszafizetés feltétele
Az előzőekben említett esetekben az adó visszatérítésének feltétele a gépjármű adóigazolásának visszaszolgáltatása a hatóság részére.
Ismételt adókötelezettség
A Rega-tv. – a gyakorlathoz alkalmazkodva – arról is rendelkezik, hogy mi a teendő abban az esetben, ha utólag mégis forgalomba helyezik a gépjárművet. Ez újbóli adókötelezettséget keletkeztet a korábban cikkünkben már felsorolt adóalanyok részére.
Új melléklet
A Rega-tv. melléklete tartalmazza az egyes kategóriákban az adó összegét. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a tavaly év végi módosítás e melléklet helyébe új mellékletet, ezzel új adóösszegeket emelt be a törvénybe.
Módosított és új fogalmak
Forgalomba helyezés
Forgalomba helyezésnek minősül a gépjármű belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése, továbbá a Rega-tv. 12. §-ában meghatározott – írásunk korábbi részében ismertetett – mentesség megszűnése esetén az ismételt forgalomba helyezés.
Átalakítás
Átalakítás a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként a Rega-tv. hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül át.
Személygépkocsi
Személygépkocsi a Kereskedelmi Vámtarifának az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő időpont szerinti állapota alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót.
Nyilvántartásba vétel
Nyilvántartásba vétel a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti jármű nyilvántartásba vétele.
Motorkerékpár
Motorkerékpár a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő gépjármű, azaz az olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van, és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg, és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot (motorkerékpár), illetve olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor, vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb, és saját tömege legfeljebb 350 kg (segédmotoros kerékpár).
Közösségen belüli beszerzés
Közösségen belüli beszerzésnek minősül a gépjármű másik tagállamból történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása.
Importáló
Importáló az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfatörvény) szerinti importáló.
Gépjárműadó
Adótárgyak
A Gjt. hatálya nem terjed ki a belföldi rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a munkagépre, a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, továbbá a motorkerékpárra, ha hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva. A korábbi szabályozáshoz képest új mentességi kategória az OT rendszámtáblával ellátott gépjármű, a mentesség viszont 2005 előtt – a jelenlegi szabályozással ellentétben – nem terjedt ki a lassú jármű pótkocsijára.
Adóalanyiság
Az adó alanya a gépjárműnek az a tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója, akinek/amelynek a nevére – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás (azaz a hatósági nyilvántartás) év első napján fennálló állapota szerint – a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.
Év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek.
Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyílását (azaz a szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.
Gépjárműtulajdon átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig a fenti, első bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.
Az adó alanya az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.
Adóhatóság
Az adóztatási feladatokat – a Gjt. általános előírása szerint – a magánszemély adóalanynak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásba, míg a nem magánszemély adóalanynak (ideértve az egyéni vállalkozót is) a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság látja el.
Lakcímváltozás
Abban az esetben, ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely, illetőleg a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely, illetőleg telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult.
Gépjármű tulajdonjogának átruházása
Gépjármű tulajdonának átruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig annak a Gjt. 2. §-ának (1) bekezdésében megjelölt adóalanynak a nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására. Amennyiben pedig a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására. (Az említett jogszabályhely szerint – mint arról korábban már szó volt – az adó alanya a gépjárműnek az a tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója, akinek/amelynek a nevére – a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás, azaz a hatósági nyilvántartás az év első napján fennálló állapota szerint – a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.)
Fogalmi változások
Gépjármű kivonása a forgalomból
Gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet szerinti forgalomból való kivonás, ide nem értve a forgalomból való fiktív kivonást.
Munkagép
Munkagép minden szállító- vagy vontatóeszköznek – függetlenül a rendszámtábla jellegétől – nem minősülő (jellemzően önjáró), "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű, amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban nem képes haladásra.
Lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija
Lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet értelmében speciális rendszámtáblával – fehér alapon (3-3) piros betű- és számjellel, Y kezdő betűjellel – és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből (vagy vontatója által) 25 km/óra sebességnél gyorsabban nem képes haladásra.
|
A regisztrációs adó összege az egyes adókategóriákban motorkerékpárok esetén
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||