Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) szerint a betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (őt nevezzük beltagnak) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (ő a kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban – a törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a Gt. másként nem rendelkezik. A kültag tehát a régi terminológiával élve afféle csendestárs a cégben, aki rendszerint csak a pénzével vesz részt az üzletben, csak a befektetett pénzét kockáztatja, szemben a beltaggal, aki saját vagyonát is "ráteszi" az üzletre. Cserébe a beltag működteti a céget, s ennek megfelelő jogosultsággal bír.
A cégjegyzék a kültagokkal kapcsolatban a nevet, lakóhelyet, illetve kültagjai betétjének együttes összegét tartalmazza.
Cégjegyzés, képviselet
Fő szabályként a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A kültag jogai arra szorítkoznak, hogy részt vegyen a tagok gyűlésén (vagy amennyiben ilyen működik, úgy a taggyűlésen), vagyis a társaság legfőbb döntéshozó szervének tevékenységében.
A kültag kivételképpen abban az esetben vezetheti a céget teljes jogkörrel, ha a neve szerepel a társaság cégnevében. Ez az az eset, amikor előfordulhat, hogy egyetlen beltagnak sincs joga az üzletvezetésre, illetve a képviseletre. Annak persze nincs akadálya, hogy a kültag valamelyik beltag mellett legyen jogosult az üzletvezetésre, illetve a cég képviseletére. A cégjegyzési joga lehet önálló vagy a beltaggal együttes. Mindez a társaság elhatározásától függ, mert a tagok a társasági szerződésben rendezhetik a képviseleti és cégjegyzési jogot.
Eseti képviselet
A betéti társaság szervezeti képviselője által adott az a meghatalmazás, amely a társaság képviseletét teljeskörűen a kültagra ruházza, érvénytelen. Eseti meghatalmazás alapján azonban az a kültag is eljárhat a cég ügyeiben, akinek nincs cégjegyzési joga. Az a törvényi rendelkezés ugyanis, mely szerint a társasági szerződésben a betéti társaság kültagját nem lehet a társaság képviseletére felhatalmazni, nem jelenti egyben azt is, hogy a betéti társaság cégjegyzésre jogosult tagja valamely ügylet lebonyolítására a kültagnak nem adhat meghatalmazást.
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.
Itt említjük meg, hogy az áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik – az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képviselőjének kell tekinteni. Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve ha a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.
A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat.
Meghatalmazás
Képviseleti jogot – a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül – a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.
A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani. A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik.
Felelősség a társaság tartozásaiért
A fő szabály szerint a kültag nem felel a társaság tartozásaiért. A beltaggal azonos módon felel azonban az a kültag, akinek a neve szerepel a társaság cégnevében. Ez a felelősség tehát az ára az üzletvezetésre, illetve képviseletre való jogosultságnak. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy ez a korlátlan és a beltagokkal egyetemleges felelősség független attól, hogy az érintett kültag – a társaság döntése alapján – valóban rendelkezik cégjegyzési jogosultsággal, vagyis vezető tisztségviselőnek minősül-e, vagy sem. Az általános képviseleti jog ugyanis csak lehetőség, s a társaság belátásától függ, addig a felelősség feltétlen, s automatikus következménye annak, hogy a kültag neve szerepel a cégnévben.
A cég bejegyzésekor a bíróságnak nem kell vizsgálnia azt, tudomása van-e a betéti társaság kültagjának arról, hogy – mivel neve a társaság cégszövegében szerepel – felelőssége a törvény rendelkezése folytán a beltag felelősségével azonos.
Korlátozott felelősség
Még egy esete van a kültag felelősségének, mégpedig az, amikor a kültag a társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta. Ilyenkor a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel a cég tartozásaiért.
Személyes közreműködés
A kültag nem köteles személyesen közreműködni a társaság működésében, de vállalhat ilyen tevékenységet, akár ingyenesen, akár díjazásért.
A betéti társaság kültagja fő szabályként a társaság üzletvezetői tevékenységét nem láthatja el, de egyes üzletvezetői résztevékenységeket – a társasági szerződésben vállalt személyes közreműködése keretében – igen. Ilyen eset például, ha a kültag személyes közreműködésként egy tevékenységi kör vonatkozásában lát el szervezési és irányítási tevékenységet, mely – a taxatívnak nem tekinthető – üzletvezetői feladatoknak csak egy részét teszi ki, és csak egy tevékenységi kör vonatkozásában. Amennyiben az alkalmazottak bizonyos üzletvezetés körébe tartozó feladatokat elláthatnak (például könyvelés), a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem lehet akadálya annak sem, hogy kültag is egyes részfeladatokat elláthasson, pl. szakismeretére tekintettel, az üzletvezetői tevékenységből. Ez önmagában nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy üzletvezető, hiszen csak üzletvezetői résztevékenységet fejt ki egy tevékenységi kör vonatkozásában. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.620/1993. sz.)
A kültag jogai a társaság megszűnésekor
Ha a társaságból valamennyi beltag kiválik, a társaság fő szabályként megszűnik.
A társaság továbbfolytatása
A törvény azonban lehetőséget biztosít a kültagok számára, hogy tovább működtessék a céget. Ennek egyik módja, ha az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését jelentik be a cégbírósághoz.
A kültagok elhatározhatják azt is, hogy közkereseti társaságként folytatják tovább a társaságot. Ehhez az kell, hogy a kültagok elkészítsék a megfelelő társaságiszerződés-módosítást, s azt az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül benyújtsák a cégbírósághoz.
Természetesen ha a társaságból valamennyi kültag kiválik, a társaság szintén megszűnik. Az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül azonban a beltagok új kültag belépését jelenthetik be a cégbírósághoz. Arra is lehetőségük van, hogy – a kültagokhoz hasonlóan – ők is elhatározzák a társaságnak közkereseti társaságkénti továbbfolytatását, s az ennek megfelelő társaságiszerződés-módosítást a már említett határidő alatt benyújtsák a cégbírósághoz.
Elszámolás
Amennyiben a kültagok, avagy a beltagok úgy döntenek, hogy közkereseti társaságként folytatják tovább a cég működését, az ebben részt venni nem kívánó tagokkal el kell számolni. Az elszámolás a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint történik. A társaságtól megváló tag követelését – a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni.
Felelősség
A társaságtól megváló beltag, illetve az a kültag, akinek a neve szerepel a cégnévben – a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított öt évig -, a többi beltaggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett.
Végelszámolás
A cég megszűnésének most tárgyalt eseteiben a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki. Végelszámolóvá ilyenkor a kültag is kijelölhető.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a végelszámolás egyszerűsített módon lefolytatható, ha a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti. Ebben az esetben a végelszámoló személyét elegendő a végelszámolás megtörténtével együtt bejelenteni a cégbírósághoz, amely rendelkezik a társaság törléséről és annak közzétételéről.
A vagyon felosztása
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között.
A tag kültag neve a cégnévben
Amint láttuk, a kültag jogállását alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy a neve szerepel-e a cég nevében avagy sem. Éppen ezért a kérdés részletes kifejtést igényel.
Mit értünk a kültag nevén?
Kezdjük mindjárt azzal, hogy mit jelent a törvény megfogalmazásában a név: azonos-e a kültag személynevével, avagy sem.
Egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakat fejtette ki: A kültag nevének a cégszövegben való feltüntetése a forgalomban azt a látszatot keltheti, mintha a kültag felelőssége is korlátlan volna, mintha ő is beltag lenne. A Gt. nem határozza meg ugyanakkor, hogy mit kell érteni a kültag "nevén", így a szó általános, köznapi jelentéséből kell kiindulni. Eszerint a név valamely személynek más személyektől való megkülönböztetésére alkalmas megjelölése. A természetes személy neve vezetéknévből (családi név) és utónévből áll. A tapasztalatok szerint a társaságok ha a cégnevükben a természetes személy tagjuk nevét kívánják szerepeltetni, akkor általában csak a vezetéknevet tüntetik fel.
Elég a vezetéknév
A kialakult bírói gyakorlat a kültag korlátlan felelősségének beálltához is elegendőnek tartja azt, ha a kültag vezetékneve szerepel a cégszövegben (utónév feltüntetése hiányában ilyenkor azonban valamennyi azonos vezetéknevű kültag felelőssége korlátlan). A vezetéknév (családi név) cégszövegben való feltüntetése nemcsak elégséges, de egyben szükséges feltétele is a kültag korlátlan felelőssége beálltának.
A kültag korlátlan felelőssége tehát csak akkor lesz megállapítható, ha legalábbis a teljes vezetékneve az általa használt írásmódnak megfelelően, mindenféle torzítástól vagy rövidítéstől mentesen szerepel a cégnévben, mert csak ez lehet alkalmas a forgalomban olyan látszatot kelteni, "mintha a kültag felelőssége is korlátlan volna, mintha ő is beltag lenne".
Mozaikszó a cégnévben
A kültag vezetéknevének a cégszövegben való szerepeltetésén annak teljes és torzításmentes feltüntetését kell érteni, mert a név csak így lehet alkalmas az adott személy megkülönböztetésére. A tagok vezetéknevének kezdőbetűiből álló vagy a nevek eltorzítása útján kialakított mozaikszó, fantázianév vezérszóként való szerepeltetése a cégszövegben azonban nem alapozhatja meg a kültag korlátlan felelősségét.
Asszociáció a kültag nevére
A törvény kifejezetten a kültag nevének a feltüntetését írja elő, és nem a tag nevéhez hasonló vagy arra emlékeztető kitétel használatát.
Nem elegendő tehát a korlátlan kültagi felelősség beálltához az, ha a cégnévben szereplő megjelölésből asszociáció útján következtetni lehet a kültag nevére is. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.665/1997. sz.)
Ugyanez érvényesül a beltag vezetéknevét és az "és társa" megjelölést tartalmazó cégnevek esetében is. Az "...és fia" típusú cégnévnél már más a helyzet. Az egyik lehetséges megközelítés szerint az apával azonos vezetéknevet viselő fiú kültagként nem az "és fia" megjelölés miatt, hanem azért kerül speciális elbírálás alá, mert a – beltaggal azonos – vezetékneve szerepel az apa vezetéknevét és az "és fia" kitételt tartalmazó cégnévben. Ezzel ellentétes az az álláspont, amely szerint ilyen esetben az "és fia" kitételnek különös relevanciája van, hiszen ebből világos, hogy a cégnévben szereplő vezetéknév nem a kültagé, hanem a kültag apjáé, vagyis a beltagé, így – az "és társa" kitétellel ellentétben – egyértelmű, hogy nem a kültag neve szerepel a cégnévben. A magunk részéről ez utóbbi álláspontot osztjuk.
Amennyiben a beltag teljes neve mellett áll a cégnévben az "és fia", illetve az "és társa" kitétel, úgy a beltaggal azonos vezetéknevű kültag neve – az alaki azonosság ellenére – szintén nem szerepel a cégnévben. Ha azonban a beltag és a kültag neve azonos, úgy az "és társa" kitételű cégnévben szerepel a kültag neve, hiszen nem egyértelmű, hogy ez a név a beltagot, avagy a kültagot takarja.
Ha azonban a kültag és a beltag neve teljesen azonos, úgy kell tekinteni, hogy a kültag neve szerepel a cégnévben, annak minden jogi következményével együtt.
Több azonos nevű kültag a cégben
Mint láttuk, a betéti társaság kültagja csak akkor felel a beltaggal azonos módon a társaság tartozásaiért, ha neve a cégszövegben szerepel. Ha a cégnévben a magánszemély kültag családi neve szerepel, utóneve azonban nem, és a betéti társaságban több azonos családi nevű kültag is van, valamennyien a beltaggal azonos módon felelnek a társaság kötelezettségeiért.
A kültag mint álképviselő* Amennyiben a kültag nem rendelkezik képviseleti jogosultsággal, mint álképviselő tartozik kártérítési felelősséggel. * Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott. * A rosszhiszemű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik. |
A kültag mint cégvezető* A betéti társaság képviseletét cégvezetői tisztségére alapítottan sem láthatja el olyan kültag, akinek neve a társaság cégnevében nem szerepel. A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét ügyben hozott döntésében kifejtette, miszerint a cégvezető a Gt.-ben az a munkavállaló, akit a gazdasági társaság legfőbb szerve általános jellegű képviseleti joggal ruház fel. Ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, a cégvezető cégjegyzési joga önálló. A cégvezető a feladatát önállóan – a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően – látja el. Ha a cégvezető a vezető tisztségviselő által adott utasítás jogszerűségét vagy célszerűségét vitatja, a felügyelőbizottsághoz fordulhat. * A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint munkaviszony fennállása esetén sem jelölhető ki a betéti társaság kültagja a cég képviseleti joggal felruházott cégvezetőjévé. A Gt. rendelkezésébe ütközne ugyanis, ha olyan kültag, akinek neve a társaság cégnevében nem szerepel, a társaság képviseletét a betéti társaságokra vonatkozó kifejezett tiltó rendelkezése ellenére – akár cégvezetői tisztségre alapítottan – elláthatná. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.965/1999. sz.) |
Kiskorú kültagok* Törvénysértően jár el a cégbíróság, ha az olyan betéti társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, amelynek beltagjai a szülők és kültagja a kiskorú gyermekük, a közöttük fennálló esetleges érdekellentét feloldásával kapcsolatos hiánypótlási eljárás mellőzésével elutasítja. Egy konkrét ügyben a cégbíróság a betéti társaság bejegyzését elutasító végzésének indokolásában kifejtette, hogy a kültag cselekvőképtelen kiskorú volt. A szerződést nevében a társaság képviseletét is ellátó beltag és egyben a kiskorú törvényes képviselője írta alá. Ez a helyzet összeférhetetlenségi helyzeteket idézhet elő, ugyanakkor a törvényes képviselő számtalan esetben nem járhat el, illetőleg a gyámhatóság hozzájárulásával kerülhet csak sor bizonyos jogügyletek megkötésére. Miután a kültag ténylegesen tagsági jogait nem, illetőleg csak a beltagokon keresztül tudja gyakorolni, ez lényegében közkereseti társaságot eredményez, ami egyben a betéti társaságra vonatkozó rendelkezések kijátszását jelenti. * Az elsőfokú végzéssel szemben benyújtott fellebbezésben a cég képviselője kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a kérelem elbírálásakor alapvetően téves álláspontra helyezkedett. Tételes jogi rendelkezés nem tiltja kiskorú személyek gazdasági társaságban való részvételét. Nem tilalmazott az a magatartás sem, hogy a szülők a kiskorú gyermekeiket a családi gazdálkodásba bevonják, különösen nem egy olyan társasági forma esetében, mely kifejezetten kis létszámú családi vállalkozások elősegítését célozza. Gyermekük már eddig is engedélyükkel és hozzájárulásukkal művészi tevékenységet végzett, ebből származó jövedelmének a gyarapítását szolgálná a társaság. Amennyiben a törvényes képviselet gyakorlása során nem jutnának közös elhatározásra, úgy a gyámhatóság döntését kérhetik. * Az elsőfokú bíróság döntését a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság részben más indokok alapján helybenhagyta. A másodfokú végzés szerint a tagok cselekvőképességét illetően a természetes személyek vonatkozásában kétségtelenül nincs korlátozó rendelkezés. A kiskorút törvényes képviselője képviseli, aki rendes körülmények között a kiskorú szülője. A szülőt illeti meg ennek megfelelően a vagyon kezelésének a joga is. A Ptk. szerint azonban nem járhat el a képviselő, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga. A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel. * A jogerős végzés indokolása hivatkozik arra, hogy a betéti társaságot alapító tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. A működés során a döntési folyamatban a társaság kötelezettségeiért korlátozott felelősséget vállaló, üzletvezetésre nem jogosult, személyes közreműködést nem végző kültag szuverén akaratának is érvényesülnie kell. A döntések ezen érdekek harcának eredményeképpen születnek meg. A tagi érdekellentét a gazdasági társaság működésének természetes velejárója. Nem engedhető meg ezért, hogy a kültag akarata képviselőinek nyilatkozataként nyilvánulhasson meg akkor, amikor a képviselők ugyanezen társaság beltagjai. A szükségszerűen fellépő érdekellentétek miatt az egyhangú határozathozatal értelmezhetetlenné válik, és a kültag alapvető tagi jogok tekintetében sem tudja valós akaratát kinyilvánítani. (Pl. az üzletvezetés ellenőrzésének egyébként nem is korlátozható joga tekintetében.) * A jogerős végzéssel szemben a cég nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amely eredményre vezetett. Az esettel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét foglalja magában. A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely nincs kivéve a kezelésük alól. A szülők gyermekük vagyonának kezelésében, a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. * Ha a körülmények szerint a gyermek érdekében előnyösebb, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az egyik szülőt jelölheti ki. E szabálytól eltekintve az együttélő szülők kötelezettségeiket együttesen teljesítik. Az együttes felügyelet fennállása esetében is lehetővé teszi, hogy a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adjanak egymásnak, amely szerint a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja. * A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel. Ennek megfelelően a gyámhatóságot feljogosítja arra, hogy egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonja, ha attól lehet tartani: a szülő a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná. A kiskorú természetesen ebben az esetben sem maradhat képviselet nélkül. * Ha a szülő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel. A szülői felügyeletet gyakorló szülő jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. Konkrét ügyben vagy ügyekre nézve a törvényes képviselet jogának az elvonása és az eseti gondnok kirendelése a gyámhatóság feladata. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. * A cégbíróságnak meg kell kísérelnie a kiskorú kültag és a törvényes képviselő beltagok közötti esetleges érdekellentétek vagy az így előállott jogi helyzetek tisztázását. A cselekvőképtelen kiskorú és a törvényes képviselő tag között esetleg felmerülő ellentét feloldható, de a gyámhatóság döntési körébe tartozó kérdés, hogy ténylegesen fennáll-e az ellentét vagy sem, és szükség van-e a gyámhatóság közreműködésére. A cégbíróság csak az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása után van abban a helyzetben, hogy megnyugtató módon állást foglaljon a cég bejegyzése vagy a bejegyzési kérelem elutasítása tekintetében. * (Legf. Bír. Gfv. X. 30.406/1994. sz. |