Az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényt, népszerű nevén: az innovációs törvényt (a továbbiakban: Itv.). Az Itv. 2005. január 1-jén lépett hatályba egyes – éppen a szellemi tulajdon kezelésének szabályzatára, illetve a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és a hasznosításból származó jövedelmek megosztását rendező szerződésre vonatkozó – rendelkezései azonban csupán 2006. január 1-jén fognak hatályba lépni. Sőt, e rendelkezéseket csak az említett időpontot követően kiírt pályázatokon elnyert támogatásokról megkötendő szerződésekre kell majd alkalmazni.
Az innovációs törvény és a szellemi tulajdon védelme
Az Itv. kilenc fejezetből áll. Az általános és az értelmező rendelkezéseket (az első két fejezetet) követően a III. fejezet a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció kormányzati feladatait jelöli meg. A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatásának rendjét szabályozó (a IV. fejezetbe foglalt) rendelkezések előzik meg a szellemi tulajdon védelme szempontjából talán legfontosabb fejezetet, amely a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelméről és a szellemi alkotások hasznosításának támogatásáról szól (V. fejezet). Az ezt követő szerkezeti egységekben a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció emberi erőforrásairól, szolgáltatásokkal történő elősegítéséről, valamint társadalmi megítélésének, elfogadottságának és megbecsülésének javításáról esik szó (VI-VIII. fejezet). A záró rendelkezéseket a IX. fejezet tartalmazza.
A szellemi tulajdon védelme szempontjából az V. fejezet a legfontosabb, de az Itv. többi fejezetében is találhatók az iparjogvédelmet és a szerzői jogot érintő szabályok.
A kutató, fejlesztő új alkotása
A jogszabály a "kutató, fejlesztő" ikerfogalmára adott meghatározás részévé teszi azt is, hogy az érintett természetes személy új szellemi alkotás létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozzék. Fejtörést okozhat e definícióban az "új" jelző, amely a szellemi alkotásra is vonatkozik. A szerzői mű védelmének ugyanis nem az újdonság, hanem a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleg a feltétele. Ebből akár az a – bizonyára nem a "jogalkotói szándékot" tükröző – következtetés is adódhatna, hogy csak az számít az Itv. alkalmazásában az Szjt. szerinti szerzők közül "kutatónak", aki nem egyszerűen egyéni, eredeti jellegű, hanem ezen túlmenően "új" művet alkot.
Technológiai innováció
Az újdonság fogalmát az Itv. egyébként is sajátosan értelmezi. A 4. § 2. pontja szerint technológiai innovációnak számít nemcsak az új, hanem a "lényegesen módosított" termékeket, eljárásokat, szolgáltatásokat létrehozó különféle – tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi – műveletek összessége. Sőt, idetartoznának azok a "változások" is, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak. A szervezeti újdonság nem teljesen ismeretlen a műszaki szellemi alkotások hazai szabályozásában. Utoljára az újításokról szóló 63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet tulajdonított jogi jelentőséget a csupán szervezeti újdonságot képviselő megoldásoknak, és írt elő díjazást a kidolgozóik számára. E rendeletet a 2002. évi XXXIX. törvény 38. §-a (1) bekezdésének d) pontja – 2003. január 1-jével – hatályon kívül helyezte. Az ágazati újdonság pedig ismeretlen kategóriának tűnik mind a jelenlegi, mind a korábban hatályos iparjogvédelmi szabályozás alapján, mint ahogy az új és a lényegesen módosított megoldások közötti különbségtétel is alig értelmezhető az iparjogvédelmi fogalomrendszerben.
Új termék, új eljárás
A "kutató, fejlesztő" meghatározása a szellemi alkotás mellett új termékről, eljárásról, módszerről is említést tesz. Ez azért okozhat némi fejtörést, mivel a szabadalmi jog hagyományosan eljárási és termékszabadalmak között tesz különbözetet attól függően, hogy a találmány tárgyát eljárás vagy termék képezi-e. A találmány másfelől szellemi alkotás. A szellemi alkotás és az új termék, eljárás, módszer egymás mellett való említése megnehezíti a (szabadalmazható) találmányok besorolását az Itv.-ben használt kategóriák valamelyikébe. Az ellentmondás bizonynyal feloldható azzal, ha a "kutató, fejlesztő" definíciójának elemeit nem egy taxatív felsorolás különálló tételeinek, hanem szinonimáknak, egymást kölcsönösen átfedő fogalmaknak tekintjük.
A menedzser is lehet kutató?
A "kutató, fejlesztő" Itv.-beli fogalma szélesebb az iparjogvédelmi jogszabályokból ismert alkotóénál (feltalálóénál, szerzőénél). Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében az a feltaláló, aki a találmányt megalkotta. Az Szt. miniszteri indokolása e rendelkezés kapcsán hangsúlyozza: "nem tekinthető feltalálónak vagy feltalálótársnak, aki a találmány létrehozatala során nem fejt ki alkotótevékenységet". Ezért – az indokolás szerint – "menedzseri feladatok ellátása alapján nem lehet a feltalálói minőségre igényt tartani". Hasonlóképpen nem alapoz meg feltalálói státust pusztán "valamely ötlet megfogalmazása, feladat kitűzése". Az Szt. és indokolása lényegében a korábbi szabadalmi törvény – az 1969. évi II. törvény – alapján kialakult joggyakorlatot tükrözi. Ehhez képest az Itv. alkalmazásában kutatónak, illetve fejlesztőnek számít nemcsak a szellemi alkotás létrehozója, kiterjesztője, hanem az is, aki "az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik".
Üzleti hasznosítás
Az Itv. 4. §-ának 6. b) pontja a hasznosító vállalkozás fogalmi ismérveit jelöli meg. E pont szerint hasznosító vállalkozásnak minősül a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotások üzleti hasznosítása céljából az ilyen kutatóhely által alapított, illetve részvételével vagy részesedésével működő gazdasági társaság.
Iparjogvédelmi szempontból az "üzleti hasznosítás" jelzős szókapcsolat vet fel értelmezési gondokat. Az Szt. 19. §-a (6) bekezdésének a) pontja ugyanis a szabadalmi oltalom alól engedett kivételként szabályozza a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményeket: e cselekményekre a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki. A hasznosítás tehát per definitionem csakis "üzleti" lehet. Szerzői jogi nézőpontból nemcsak az "üzleti" jelző, hanem a "hasznosítás" kifejezés is pontatlannak tűnik. Az Szjt. ugyanis a szerző vagyoni jogainak általános tárgyaként a felhasználást jelöli meg: a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek a mű – anyagi és nem anyagi formában történő – felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére van kizárólagos joga. A hasznosítás – pontosabban: kereskedelmi hasznosítás – fogalma az Szjt.-ben csupán az ún. character merchandising szabályozásánál fordul elő: a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga. Emellett az Szjt. az adatbázisok előállítóinak ún. kapcsolódó jogi védelme körében használja – többféle felhasználási cselekmény foglalataként – az ún. újrahasznosítás fogalmát. Aligha feltételezhető azonban, hogy az Itv. a "hasznosítás" szó használatával a szerzői művek, illetve az adatbázisok e sajátos felhasználási eseteire kívánta volna korlátozni rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, illetve az érintett "hasznosító vállalkozások" körét.
Nem segít különösebben az értelmezésben az Itv.-hez fűzött miniszteri indoklás sem. Az indoklás ugyanis e tárgyban csupán annyit szögez le: "A hasznosítás fogalma e törvény alkalmazásában széles: a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági és társadalmi hasznosítását egyaránt magában foglalja."
Nemzeti innovációs rendszer
Számos intézmény és vállalkozás számára fontos lehet továbbá a "nemzeti innovációs rendszer" definíciója is. Az Itv. 4. §-ának 3. pontja szerint nemzeti innovációs rendszer: az országon belül azoknak az intézményeknek, vállalkozásoknak és egyéb szervezeteknek, valamint azoknak az erőforrásoknak, szabályoknak, feltételeknek és intézkedéseknek az összessége, amelyek az új tudás és technológia létrehozását, átadását, terjedését és hasznosítását befolyásolják.
A kutatás-fejlesztés támogatása
Az Itv. IV. fejezete rendelkezik a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció közfinanszírozású támogatásának feltételeiről. A kormány a TTI (azaz tudomány-, technológia- és innovációpolitikai) stratégia megvalósítása érdekében kutatóhelyeket létesíthet, és azokat a központi költségvetés keretében támogathatja.
Költségvetési támogatás
A kormány pályázati úton különösen a következőkhöz nyújt közfinanszírozású támogatást:
– kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek előkészítéséhez és megvalósításához,
– a kutatás-fejlesztéssel és technológiai innovációval kapcsolatos szervező, közvetítő, tanácsadó és hálózatépítő tevékenységhez,
– a nemzetközi együttműködés keretében Magyarországon folytatott kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységhez.
Az elbírálás során előnyben kell részesíteni azokat a pályázatokat, amelyek résztvevői korábban hatékony kutatás-fejlesztési, illetve technológiai innovációs tevékenységet végeztek. Ilyen tevékenységnek számíthat különösen az, ha kutatás-fejlesztési eredményeikre iparjogvédelmi oltalmat szereztek és azt fenntartották. A "fenntartás" kifejezést minden bizonnyal kiterjesztően kell értelmezni: nyilván előnyben részesedhet az a pályázó is, aki a formatervezési mintájára szerzett oltalmat megújította.
A szellemi alkotások hasznosításának támogatása
Az Itv. V. fejezete a szellemi alkotások hasznosításának támogatását szabályozza, igaz, címében – kissé félrevezetően – a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére is utal, mintha az nem az iparjogvédelmi és a szerzői jogi törvényekre, hanem az Itv.-re – vagy arra is – tartozna.
A pályázati nyertes kötelezettségei
Az Itv. 16. §-a szerint a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt kedvezményezettje köteles gondoskodni arról, hogy a projekt keretében létrejött szellemi alkotással kapcsolatos, a jogszabály adta keretek közötti lehető legteljesebb jogosultságok a kedvezményezettre szálljanak át, oly módon, hogy ez lehetővé tegye a projekt eredményének a támogató által megkövetelt átengedését is. Ha a projekt megvalósításában többen működnek közre, köztük az ilyen módon átszállt – szellemi alkotással kapcsolatos – jogokban való részesedés arányát szerződésben kell megállapítani.
Közcélú felhasználás
Ha a támogató megköveteli a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósított projekt eredményeként létrejött szellemi alkotás (pontosabban: az ahhoz fűződő vagyoni jogok) közcélú felhasználásra ellenérték nélkül történő átengedését, azt a pályázati kiírásnak és a támogatási szerződésnek is tartalmaznia kell.
Az indokolás e rendelkezéseknek azt a célt tulajdonítja, hogy "a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatással megvalósítandó projekt esetében a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogosultságok a lehető legteljesebb mértékben a pályázat nyertesét, azaz a támogatás kedvezményezettjét illessék meg." Az indokolás szerint fontos, hogy e "jogok olyan személy, illetve szervezet birtokába kerüljenek, aki a pályázat kiírója számára is ismert a pályázat elbírálásának időpontjában, és ez a körülmény is mérlegelhető legyen a támogatás odaítélésekor. Ez biztosítja a pályázat kiírójának azt a lehetőséget, hogy ha a projekt eredményeként létrejövő szellemi alkotás hasznosítási jogát másnak (is) biztosítani akarja, akkor a kedvezményezett legyen abban a jogi helyzetben, hogy az átruházást, illetve a hasznosítási jog átadását jogszerűen meg tudja tenni."
Magyarországi jogvédelem, oltalom
megszerzése, az eredmény magyarországi hasznosítása
Az Itv. 17 §-ának (1) bekezdése értelmében, ha azt a projekt célja, eredményének jellege lehetővé teszi, közfinanszírozású kutatás-fejlesztési támogatás esetében a pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázó az elvárható gondossággal eljárva törekedjen
– a projekt keretében létrehozott eredmény magyarországi, illetve Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmának megszerzésére, fenntartására, megújítására,
– a támogatott projekt keretében létrejövő eredmények magyarországi hasznosítására.
Az Itv. a szóban forgó szellemi alkotások Magyarországra kiterjedő iparjogvédelmi oltalmán nyilván az európai szabadalmi oltalmat, a közösségi növényfajta-oltalmat és a formatervezési minták közösségi oltalmát érti.
Együttes pályázók
Több személy vagy szervezet együttes pályázása esetén a pályázat kiírója megkövetelheti az együttműködésben részes feleknek (a konzorcium tagjainak) a projekt eredményeként létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogokra vonatkozó előzetes – a hasznosítást is elősegítő – megállapodását.
Kötelező hasznosítás
A támogatási szerződésben meg kell határozni a pályázót az előzőek szerint terhelő kötelezettségek felróható elmulasztásának jogkövetkezményeit.
Mindehhez az indokolás a következő magyarázatot fűzi: "A támogatási szerződés – ha azt a projekt természete indokolja – a támogatást elnyerő pályázó számára kötelezettségként írhatja elő az innováció eredményének iparjogvédelem alá helyezését és hasznosítását. Ez a szabály ösztönzi, hogy a közfinanszírozású forrásból megvalósuló kutatási eredményeket a pályázó hasznosítsa, és ennek megfelelően az oltalomra érdemes technológiai vívmányokba történt befektetés megtérülhessen. A törvény e tárgyban általánosan követendő szabályokat fogalmaz meg. Az ezen túlmenő részletes és egyedi rendelkezések a mindenkori pályázati kiírás, illetve azzal összhangban a támogatási szerződés részét kell, hogy képezzék. A konkrét kötelezettségek előírásában, a teljesítés feltételeinek és körülményeinek megítélésében a szerződő feleknek mérlegelési lehetőségük van."
Szellemitulajdon-kezelési szabályzat
Az Itv. fontos újdonsága a szellemitulajdon-kezelési szabályzat. A miniszteri indokolás abból indul ki, hogy a "szellemitulajdon-kezelési szabályzat a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének, hasznosításának, a szellemi alkotások tudatos, felelős és előrelátó kezelésének fontos eszköze, és mint ilyen, az innovációs és vagyongazdálkodási kultúra fejlődésének megnyilvánulása."
Az indokolás úgy ítéli meg: "a szabályzat megléte mind a szervezet vezetése, mind a felügyeleti és ellenőrző szervezetek számára nemcsak annak megítélését segíti elő, hogy a szellemi alkotás hasznosítására tett intézkedések során kellően figyelembe vették-e a hasznosításra kerülő szellemi alkotás létrehozásának közfinanszírozásból fedezett ráfordításait, a közfinanszírozású kutatóhely alaptevékenységének folytatásához fűződő érdekeit, hanem azt is, hogy egyáltalán milyen mértékben hasznosulnak a költségvetési források igénybevételével keletkezett szellemi alkotások."
Kötelező a szellemitulajdon-kezelési szabályzat
Az Itv. 18. §-a mindezekre tekintettel előírja: a kutatóhelynek minősülő költségvetési szervnek és közalapítványnak, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott, kutatóhelynek minősülő közhasznú társaságoknak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkezniük.
A szabályzat tartalma
E szabályzatnak különösen a következőkre kell kiterjednie:
– a kutatóhelyen létrejött és az ellenszolgáltatás fejében szerzett szellemi alkotások értékelésének és nyilvántartásának elveire, beleértve a szellemi alkotások létrehozásához felhasznált ráfordítások kimutatását,
– a szellemi alkotásnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság tulajdonába adásának (apportálásának) vagy egyéb módon történő hasznosításának feltételeire, valamint a szellemi alkotás apportálásával szerzett részesedés megszüntetésének vagy mértéke csökkentésének feltételeire, továbbá a kezelésére vonatkozó elvekre és feladatokra, figyelemmel a szellemi alkotásnak az előző pont szerint meghatározott értékére is,
– a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos elvekre és követelményekre,
– ha a vonatkozó jogszabályok a felek eltérő rendelkezését lehetővé teszik, a kutatóhellyel köztisztviselői, közalkalmazotti, munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a szellemi alkotás létrehozásában közreműködő kutatók jogaira és kötelezettségeire a hasznosítás folyamatában,
– a kutatóhely jogosultságába tartozó szellemi alkotásokkal összefüggő értékelési, nyilvántartási és hasznosítási eljárások elveire,
– a felelősség és hatáskör telepítésére.
A szabályzat jóváhagyása
A szabályzatot a költségvetési szerv vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
A hasznosító vállalkozásban történő részesedésszerzést, a részesedés megszüntetését vagy mértéke csökkentését – a szabályzattal összhangban – a költségvetési szerv vezetője, közalapítvány esetében a kezelő szerv (szervezet), közhasznú társaság esetében a legfőbb szerv hagyja jóvá. A jóváhagyásra jogosult ezt a hatáskörét nem ruházhatja át.
Hasznosító vállalkozások
A törvény "lényegesen egyszerűsíti, ezáltal felgyorsítja a költségvetési kutatóhelyek tulajdonában lévő szellemi alkotások hasznosításával összefüggő társaság, az ún. hasznosító (spin-off, spin-out) vállalkozás alapítását, egyben szabályozza az abban történő részesedésszerzés feltételeit". Az indokolás is rámutat: "így a törvény lehetővé teszi, hogy a költségvetési kutatóhely a szellemi alkotásának apportálásával létrejött gazdasági társaságban a kormány vagy a felügyeleti szerv és a pénzügyminiszter jóváhagyása nélkül is részt vehessen."
Az indokolás az egyszerűsítés okát abban jelöli meg, hogy "a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére vonatkozó érvényes szabályozás, azaz a miniszteri, illetve kormányszintű engedélyeztetési kötelezettség jelentősen nehezíti és lassítja a hasznosítás piaci folyamatait. A költségvetési kutatóhelyek szellemi alkotásainak létrehozását az államháztartás éppen a potenciális gazdasági és társadalmi hasznosítás érdekében finanszírozza. Ha ezt a jogrend nehezíti, akkor a közkiadás alapvető célja szenved sérelmet. A szellemi alkotások gazdasági társaságba való apportálásával nem fenyegeti veszély a közvagyont, mert ezáltal rugalmasabb és hatékonyabb lehet a K+F eredmények hasznosítása, ami a költségvetési kutatóhelyek forrásait bővítve nemzetgazdasági szintű hozadékot is jelent. A kincstári vagyon védelmére emellett garanciát jelent az, hogy kormányrendelet fogja szabályozni a vagyonnal kapcsolatos alapvető kérdéseket."
Az egyszerűsítés garanciális szabályai
Az Itv. a szélesebbre tárt lehetőségeket, illetve a gyorsítást szolgáló egyszerűsítéseket garanciális szabályokkal ellensúlyozza. Ezekre az indokolás is felhívja a figyelmet: "a törvény korlátozza a szellemi alkotáson felül a gazdasági társaságba vihető pénzbeli hozzájárulás teljesítését, és garanciát tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a költségvetési szervre további terhek ne háruljanak."
Pályázat hasznosító vállalkozások részére
Az Itv. 20. §-ának (1) bekezdése – pályázati úton elnyerhető – közfinanszírozású támogatást irányoz elő költségvetési és nonprofit kutatóhelyek részére hasznosító vállalkozás létrehozásához, illetve ilyenben tagsági jogviszony létesítéséhez vagy részesedés szerzéséhez. Ez a támogatás is a szellemi alkotások hasznosítását hivatott előmozdítani.
Kutatók és a hasznosító vállalkozások
Mivel a szellemi alkotás "eredményes hasznosítása általában akkor valósul meg, ha abban közreműködnek az azt legjobban ismerő, a létrehozásában meghatározó szerepet játszó szakemberek", az Itv. 20. §-ának (2) bekezdésében és 21. §-ában foglalt rendelkezések azt célozzák, hogy elősegítsék a kutatók ilyen irányú kibontakozását is.
Pályázat kutató számára
A szóban forgó támogatásra ugyanis pályázhat az a kutató, illetve egyetemi, főiskolai oktatói munkakörben foglalkoztatott személy is, aki a költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotásnak a költségvetési kutatóhellyel együttesen jogosultja. A támogatásra irányuló pályázat befogadásának mindazonáltal feltétele a költségvetési kutatóhely és a kutató között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó szerződés megléte.
A költségvetési kutatóhely közalkalmazotti jogállású munkatársa a hasznosítóvállalkozásnak – a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.
Szolgálati és alkalmazotti találmányok
További tisztázást igényelhet ugyanakkor e rendelkezéseknek a szolgálati és alkalmazotti találmányokra (mintákra), illetve a munkaviszonyban létrehozott művekre (Szjt. 30. §) vonatkozó szabályokhoz fűződő viszonya.
A szellemi alkotások jogi védelme
Szellemi tulajdoni nézőpontból végül említést érdemel az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdésének c) pontja. E rendelkezések ugyanis a szellemi alkotások jogi védelmét és hasznosítását előmozdító szolgáltatásokat, illetve az iparjogvédelmi tanácsadást azok közé a tevékenységek közé sorolják, amelyekre támogatás adható a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció "ösztönzési rendszere keretében".
A törvény célja* A törvény célja, hogy * a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása feltételeinek javításával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését, * elősegítse a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását, * ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását, * előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését, * járuljon hozzá az ország védelmi és biztonsági képességeihez szükséges fejlett technológiák alkalmazásához. * Az említett célok megvalósítása érdekében a törvény * rögzíti a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozását és azok gazdasági, társadalmi hasznosítását segítő állami feladatrendszer kereteit, * a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció sajátosságaira tekintettel állapítja meg a közfinanszírozású támogatások felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat, * megkönnyíti a költségvetési kutatóhelyen létrejött eredmények gazdasági hasznosíthatóságát, * ösztönzi a vállalkozások önszerveződéseit – különösen a szakmai érdekképviseletek keretében nyújtott innovációt segítő szolgáltatótevékenységeket. |
A törvény hatálya* Az Itv. hatálya a Magyarországon megvalósuló kutatás-fejlesztésre és technológiára, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki. Kiterjed továbbá a törvény hatálya az Európai Unión belüli és más nemzetközi együttműködés keretében magyar részvétellel külföldön végzett kutatás-fejlesztésre és technológiai innovációra, valamint az ilyen együttműködés keretében külföldön nyújtott – kutatás-fejlesztéshez, illetve technológiai innovációhoz kapcsolódó – szolgáltatásokra is. Ebből az adódik viszont, hogy az Itv. hatálya – legalábbis a nyelvtani és a logikai értelmezés szerint – nem vonatkozik a külföldön végzett kutatás-fejlesztéshez és technológiai innovációhoz kapcsolódó, de Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy azok az említett együttműködési keretek között, magyar részvétellel valósulnak-e meg. |
A törvény alapelve* A célok mellett a törvény az elveket a következőképpen fogalmazza meg: * az állam a piaci versenyt nem torzító módon támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységét, * a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció céljaira rendelkezésre álló közfinanszírozású támogatások – ha törvény, kormányrendelet vagy kormányhatározat másként nem rendelkezik – nyílt pályázati rendszerben kerülnek elosztásra, * megvalósul a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzése és független értékelése, * a vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs célú felhasználásának kiegészítésére és ösztönzésére szolgálnak, * a közfinanszírozású kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs programokban a kis- és középvállalkozások számára kedvezményes feltételek állapíthatók meg, * az állam a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs infrastruktúra, valamint intézményrendszer fejlesztésének finanszírozásában együttműködik a vállalkozásokkal, * az állam a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt támogató pénzügyi intézkedések szabályait e tevékenységek sajátosságainak megfelelő módon alakítja |