Az 1952. évi IV. törvény, népszerűbb nevén a családjogi törvény (Csjt.) szigorú kötelezettséget ró a szülőkre, amikor kimondja, hogy a szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály ugyanakkor nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes ági rokona van.
A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét, akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egy sorban terheli. A mostohaszülő tartási kötelezettsége természetesen nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségét.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. Ez a gyermektartásdíj. A gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséghez nem szükséges, hogy a szülők elváljanak, sőt még az sem kell feltétlenül, hogy külön éljenek. A Csjt. szerint ugyanis a tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.
A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. Célszerű a megegyezés – akár még a per folyamán is –, hiszen nagyobb a valószínűsége az önként vállalt tartásdíj teljesítésének, mint a bírósági határozatban kimondott tartásdíjnak. A tartásdíjra vonatkozó megállapodásban érdemes arra is tekintettel lenni, hogy egy esetleges bírósági végrehajtás során mekkora esélye van a megállapodás szerinti összeg behajtásának.
A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhat abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A tartásdíj összege
A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
– a gyermek tényleges szükségleteire,
– mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
– a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
– a gyermek saját jövedelmére is.
A tartásdíj összegének megállapításánál figyelembe kell venni azt a megszorítást, hogy a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50 százalékát nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek. Ha például valaki két gyermeket tart el a saját háztartásában, s ezenkívül van még két másik gyermeke is, az utóbbiak után fizetendő gyermektartásdíj összesen nem haladhatja meg a kötelezett jövedelmének a negyedét, hiszen a jövedelmének felén négy gyermeknek kell osztoznia a tartásdíj megállapítása szempontjából, s eszmeileg a saját háztartásban nevelt két gyermeknek jut együttesen a jövedelem másik negyede.
A tartásdíj módozatai
A tartásdíjat
– százalékos arányban, vagy
– határozott összegben, vagy
– határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában
kell meghatározni.
Amennyiben a kötelezett ellenőrizhető, havi (többé-kevésbé) rendszeres jövedelemmel rendelkezik, úgy a százalékos arányú tartásdíj a legcélszerűbb.
Alapösszeg
A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapöszszegét is. A tartásdíj alapösszege a tartásra köteles személy részére a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóságnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl. Az alapösszeget úgy számítják ki, hogy a tartásdíj megállapításakori időben mekkora összeget tesz ki a kötelezett jövedelmének a tartásdíjként meghatározott százaléka.
Az alapösszeg a tartásdíj minimumát jelenti, vagyis ha a kötelezett jövedelmének a tartásdíjként megállapított százaléka a jövőben nem érné el az alapösszeget, úgy azt akkor is meg kell fizetni. Ezt csak a tartásdíj végrehajthatóságára vonatkozó szabályok korlátozzák.
A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.), valamint a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli-járadék, újítási díj, tőkejövedelem) olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a tartásdíj mértékére vonatkozó törvényi követelményeknek.
A tartásdíj alapja
A tartásdíj megállapításához be kell szerezni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére
– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
– a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).
A gyermektartásdíj százalékos megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a fentiek szerinti járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.
Ha az előbbiek alapján nem állapítható meg tartásdíj, illetve a megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli-járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egyévi összes, a fentiek szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.
Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.
Nettó jövedelem
A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói-járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.
Külszolgálatban levő kötelezett
Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem.
Családi segély
A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a sorkatona tartásdíj-fizetési kötelezettségének teljesítése családi segély útján történik. A családi segélyt a külön jogszabályban megjelölt szerv állapítja meg, illetőleg folyósítja.
Ha a kötelezett a tartásdíj megállapításakor sorkatonai szolgálatot teljesít, a bíróság a tartásdíjat megállapító határozatát a kötelezett sorkatona állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek is megküldi. A sorkatonai szolgálat alatt esedékes tartásdíjat, illetőleg annak a családi segélyt meghaladó hányadát hátralékként nyilvántartani nem lehet.
Gondozási díj
A bíróság a gyermektartásdíj végrehajtását megszünteti, és erről – közvetlen bírósági letiltás vagy felhívás alapján történő végrehajtás esetén – a munkáltatót is értesíti, ha a gyámhatóság arról tájékoztatja, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettet gondozási díj fizetésére kötelezte.
Kinek jár a gyermektartásdíj?
A kiskorút illető tartásdíjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő (gyám) – indokolt esetben a gyermeket gondozó más személy – részére kell kifizetni, aki azt köteles a gyermek szükségleteire fordítani.
Tilos a beszámítás
Különösen a házassági vagyonjogi kérdésekkel kapcsolatosan áll elő olyan eset, hogy a gyermeket nevelő szülő tartozik a gyermektartásdíjra köteles szülőnek. Felvetődik a kérdés, hogy élhet-e beszámítással a tartásdíjra kötelezett fél.
A Ptk. szerint ugyanis főszabályként a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Ugyanakkor a Ptk. azt is kimondja, hogy beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján meghatározott célra kell fordítani, továbbá – a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. Tartásdíjnál tehát csak a túlfizetés esetén van lehetőség a beszámításra.
Szülési költségek
Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa – amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi – köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát – amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené – akkor is megilletik, ha a gyermek halva született. A szüléssel kapcsolatos indokolt költségeket az anya a szüléstől számított egy év alatt a felmerült kiadások igazolása nélkül is követelheti.
Rendkívüli kiadások
Amennyiben a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett köteles megtéríteni e rendkívüli kiadás aránylagos részét.
A tartási kötelezettség módosítása, megszüntetése
Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. A tartás felemelését lehet kérni akkor is, ha a tartást közös egyetértéssel már eredetileg is számbavehetően kisebb összegben állapították meg, mint amennyi a törvény szerint járna. A tartásdíj mértéke megváltoztatásának – ha a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények egyébként nem változtak – nincs helye ugyanakkor azon az alapon, hogy a jogszabály a tartásdíj kiszámításának alapját vagy mértékét a korábbiaktól eltérően határozza meg.
Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy azért hagyta ott a szakképzettségének megfelelő magasabb munkabérrel járó munkakörét, és azért helyezkedett el kevesebb munkabérrel járó munkakörben, hogy ezzel a tartásdíjra jogosult igényeit kijátssza, illetőleg a tartásdíj összegét csökkentse, ez az eljárás nem szolgálhat a kötelezett javára. Ez esetben tehát a tartásdíj leszállítását sem igényelheti. A munkahelyváltozás indokát azonban körültekintően kell vizsgálni.
Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő a jogerős bírói ítélettel a másik szülőnél elhelyezett gyermeket jogellenesen (pl. erőszakkal) magához veszi, tartásdíj-fizetési kötelezettsége alól általában nem mentesül. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor a gyermek önkényes magához vétele a gyermek nyilvánvaló érdekében történik. Ilyenkor a szülő a természetben nyújtott tartásra tekintettel – az összes körülmények figyelembevételével – kivételesen mentesíthető a tartásdíj-fizetési kötelezettség alól.
Itt említjük meg, hogy a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól – az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is – csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.
A gyermektartásdíj végrehajtása
Közvetlen bírósági felhívás
A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte – feltéve, hogy a jogosult ezt kérte –, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. E lehetőségről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni.
A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
A másodfokú bíróság közvetlen felhívást akkor bocsát ki, ha az elsőfokú bíróság elutasító határozatával ellentétben tartásdíjat állapított meg, illetőleg ha az elsőfokú bíróság által megállapított tartásdíj összegét vagy a teljesítésre vonatkozó rendelkezését módosította. Ez megfelelően irányadó a Legfelsőbb Bíróságra is, ha a tartásdíjat felülvizsgálati kérelem alapján állapította meg, illetőleg módosította.
Végrehajtási lap
Amennyiben nem kerül sor közvetlen bírósági felhívásra, a végrehajtás általános módjai következnek abban az esetben, ha a kötelezett nem tesz eleget önként a tartásdíj-fizetési kötelezettségének, és a jogosult kéri a bírósági végrehajtást.
A gyermektartásdíj behajtása érdekében a végrehajtási lapot a jövőben lejáró tartásdíjrészletekre nézve is ki lehet állítani. Ilyenkor csak a végrehajtási eljárás befejezéséig lejárt tartásdíjrészleteknek megfelelő összeget lehet behajtani és a végrehajtást kérőnek kifizetni.
Közvetlen bírósági letiltás
A végrehajtási lap kiállítására, valamint az okirat végrehajtási záradékolására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása, illetve a végrehajtási záradékolás helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
Kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha
– ezt kívánta a végrehajtást kérő,
– a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.
Letiltó végzés
A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.
A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és – ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól nem kap értesítést – a levont és visszatartott összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
Fellebbezés a végzés ellen
A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki. Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
Amennyiben a letiltás kérdésében hozott végzés elleni fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta a végzést, a másodfokú bíróság – a végrehajtási kérelem alapossága esetén – a letiltást a határozatában mondja ki, és azt 3 napon belül megküldi a munkáltatónak.
A munkáltató köteles a letiltó végzésben, illetőleg a bíróság határozatában feltüntetett, az adós munkabéréből levont összeget haladéktalanul kifizetni a végrehajtást kérőnek, és köteles a végrehajtást a továbbiakban is foganatosítani.
Végrehajtói letiltás
A végrehajtási lappal indult végrehajtás során, ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó a határidő letelte után 3 napon belül letiltja az adós munkabérét, és ilyen módon lefoglalja. A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és – a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.
A végrehajtó a letiltást megküldi a munkáltatónak és a feleknek.
A tartásdíjhátralék végrehajtása
A gyermektartásdíj behajtására elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészletekre nézve akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy
– a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy
– annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.
Végrehajtási költségek
A végrehajtás során felmerülő költséget általában a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli. A gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben azonban a végrehajtó az előleg bevárása nélkül köteles eljárni.
Levonás a munkabérből
A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
A levonás során általában mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség azonban nem áll fenn a gyermektartásdíj végrehajtása esetén.
A levonás mértéke
A levonás általában a nettó jövedelem 33 százalékáig terjedhet, ám a munkaviszony alapján kapott munkabérből 50 százalékot is le lehet vonni, ha tartásdíjról van szó.
Levonás a nyugdíjból
Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából általában szintén legfeljebb 33 százalékot lehet levonni, de gyermektartásdíjnál a levonás a nyugdíj 50 százalékáig terjedhet.
Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból
A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a gyermektartásdíj fejében.
Levonás egyéb járandóságból
A munkanélküli-ellátásból (munkanélküli-járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) szintén legfeljebb 33 százalékot lehet levonni a tartásdíj fejében.
A fogva tartott adós keresményéből – a köztartozások levonása után – előbb le kell vonni az adós eltartási költségét, saját szükségleteire fordítható összeget, és a szabadulása idejére tartalékolt összeget, majd a levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50 százalékát lehet levonni a gyermektartásdíj fejében.
Végrehajtás bankbetétre
A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50 százaléka vonható végrehajtás alá. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, úgy az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét el nem érő rész fele is végrehajtás alá vonható.
Kielégítési sorrend
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamenynyi követelést, a kielégítési sorrendben első helyen a gyermektartásdíj szerepel, ezt követi az egyéb tartásdíj. A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kifizetni.
A munkáltatói kötelezettségek
A munkáltató köteles az adós munkabéréből a hozzá érkezett letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő összeget esetenként e százalék alapján számítja ki, akkor is, ha a munkabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munkabér csökkenése esetében sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság a százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított.
A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon
– értesítse az adóst a letiltásról,
– intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára,
– értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.
Ha az adós munkabéréből a rendszeresen, időszakonként visszatérő részletekben levonandó követelést valamelyik hónap folyamán részben vagy egyáltalán nem lehetett levonni, az elmaradt részleteket le kell vonni, mihelyt lehetséges.
A munkáltató a jogosultat – kérelmére – köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, valamint egyéb juttatásának összegéről.
Tartozásigazolás
A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincs tartozása. Ha az adós újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól bekérni, és a végrehajtást folytatni.
A munkáltató felelőssége
A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott öszszeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
A tartási igény érvényesítése* A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a jegyző és az ügyész is indíthat pert. Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat. (Ez a jogi alapja annak, hogy miért a gyermeket nevelő szülőnek ítélik meg a tartásdíjat, és miért nem a gyermeknek.) * A feleség által a férj ellen indított gyermektartási perben az alperes nem hivatkozhat kifogásként arra, hogy a gyermek nem tőle származik. * Elévülés * A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető. Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. |
Mentesség a végrehajtás alól * Mentes a végrehajtás alól * a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék, * az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, * az anyasági segély, * a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, * a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), * a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások, * a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj, * az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével, * a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, * a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg, * a fogyatékossági támogatás. * A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból, a családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból gyermektartásdíjat nem lehet levonni.
Nagykorú gyermek eltartása* A Csjt. szerint rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs. Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. Annak elbírálásánál, hogy a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek a szülőjével szemben tanúsított magatartása miatt érdemtelen-e a tartásra, azt is körültekintően vizsgálni kell, hogy e magatartást nem a szülőnek a gyermekkel szemben tanúsított helytelen magatartása váltotta-e ki. * A nagykorú gyermek tartásdíja határozott időre is megállapítható, ha elvárható, hogy szükséges tanulmányait a megadott időn belül befejezze. * Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan; * a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség); * ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. * A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni. * A többszörös iskolaváltoztatás, évismétlés a tanulmányok folyamatosságát megszakítja, így ilyen esetben a nagykorú gyermek tartásdíjra nem jogosult. * A szülő a nagykorú gyermeke után nem igényelhet a saját jogán tartásdíjat, ha a gyermek nem él vele egy háztartásban. A szükséges tanulmányok folytatása érdekében tartásra szoruló nagykorú gyermek a tartási pert felperesként maga is indíthatja. * Szükséges tanulmányok * A szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás. * A szakmunkásképző után az érettségi vizsga letételével járó szakközépiskolai tanulmányok folyamatos végzése olyan szükséges tanulmány, amely a nagykorúvá vált gyermek tartásdíj iránti igényét megalapozza. Az egészségügyi szakközépiskola elvégzését követően a főiskola védőnőképző szakán folytatott tanulmányok például olyan szükséges tanulmánynak minősülnek, melyek a nagykorú gyermek tartásdíj iránti igényét megalapozzák. A heti hatórás elfoglaltságot jelentő külföldi nyelvtanfolyam – amely szakképzettséget nem biztosított – a nagykorú gyermek rászorultságának megállapítására kellő alapot nem teremt. * A tartásdíjra való jogosultság szempontjából szükséges tanulmánynak minősül a második szakma megszerzése, ha a nagykorú gyermeknek rajta kívül álló okból nincs módja arra, hogy eredeti szakmájában elhelyezkedjék. * A munkaképes leszármazó szükséges tanulmányainak körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok elvégzése is. A tartásdíj megállapításánál azonban – többek között – azt is figyelembe kell venni, hogy a tartásra szoruló nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása során milyen összegű egyéb juttatásokban részesül. * A szülő – önkéntes vállalásának hiányában – a nagykorú gyermek által korábban megszerzett szakképesítéssel azonos vagy annál alacsonyabb szintű végzettséget nyújtó tanulmányok anyagi fedezetének biztosítására nem kötelezhető. A szülőtől a tanulmányok többévi megszakítása után már csak kivételesen várható el, hogy nagykorú gyermeke után újból tartásdíjat fizessen. |
Tartás elmulasztása* A Büntető Törvénykönyv szerint, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. * Az elkövető nem büntethető, a minősített eset büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a büntetőperbeli elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz a tartási kötelezettségének |