Hazánk uniós csatlakozását követően a nemzeti adóbevételek biztonságos befolyása és az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlenné vált az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a Vám- és Pénzügyőrség (VP) munkájának magas szintű összefogása. Ennek szellemében a két adóhatóság 2004. május 3-án együttműködési megállapodást kötött. E megállapodás elsődleges célja a vám- és adóbevételek hatékony beszedésének biztosítása, valamint a szerződő felek hatáskörébe utalt, meghatározott feladatok végrehajtásának kölcsönös segítése volt. Mindazonáltal kiemelt szempont a két hatóság olyan jellegű együttműködésének kialakítása is, amely nemcsak önmagában, hanem együttesen is ügyfél- és gazdaságbarát környezet kialakítását célozza, elősegítendő az adózók mindennapi tevékenységét.
Ekkor a jogszabályi környezet már lehetővé tette, hogy az Európai Közösség belső piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók ellenőrzése során – különösen a forgalmazott termékek besorolásának megállapítása, valós értékük meghatározása érdekében – az állami adóhatóság vezetője és a VP országos parancsnokának megállapodása szerint az állami adóhatóság a vámhatóságot bevonja az ellenőrzési tevékenységébe.
Lényegi új elemként jelent meg, hogy a két szerv
– a jogszabályokból adódó feladataik eredményes végrehajtása érdekében egymást kölcsönösen segíti, és belső normáit a megállapodásban foglaltakkal összhangban adja ki, emellett
– közös ügyfélszolgálati irodát működtet.
A fentiekből egyértelműen körvonalazódik az a kettős cél, hogy egyrészt a két szervezet belső normái olyan összhangot teremtsenek meg, amely az azonos jogalkalmazás és értelmezés mellett minimálisra csökkenti a gazdálkodói szféra különféle adónemekhez kapcsolódó bizonytalansági érzetét. E tevékenység eredményeként az eltérő jogi szabályozásokban való eligazodás és azok egységes szellemű pénzügyi igazgatási megközelítése növelheti a gazdálkodói jogbiztonságot, és lehetővé teszi, hogy a bonyolult gazdasági tevékenység esetén rendszerszemléletű összefüggésekre kapjon olyan választ a gazdálkodó, amelyet napi munkája során adaptálni tud. Ez a szemlélet elsősorban akkor sikeres, ha maga a gazdálkodó is felismeri az egyes jogszabályok belső és külső öszszefüggéseit, és gazdasági eseményeire megfelelően képezi le a rendelkezéseket.
Másrészt a közös ügyfélszolgálati iroda Budapesten történő létrehozása rámutat arra, hogy a két szervezet igazolásainak beszerzése mennyiben egyszerűsödik, amely által jelentősen lerövidülhet az igazolások kiadásának határideje. A kezdeti lépés tapasztalatai alapján e tevékenység továbbfejlesztése új szakaszt jelenthet az ügyfélszolgálati rendszerben.
A hatósági együttműködés szintjei
Az együttműködés szintjei – a hierarchián túl – figyelembe veszik a két szervezet fórumrendszerét és segítik az operatív munkán túl a közös problémafeltárást, -megoldást. Ennek megfelelően négy szint jelenik meg, amelyek a következők:
– az APEH elnöke (átruházott jogkörében az APEH szakmai elnökhelyettese) a VP országos parancsnokával (átruházott jogkörében a VP bevételi főigazgatója);
– az APEH elnökhelyettesei a VP főigazgatóival (hatáskörükbe tartozik az együttműködés egészére vonatkozóan az APEH és a VP szervei számára kiemelten kezelendő feladatok meghatározása);
– a Központi Hivatal szakmai szervezeti egységei a VP együttműködő szervezeti egységeivel (hatáskörükbe tartozik a szakterületek vonatkozásában az együttműködés operatív területeinek meghatározása, a feladatok végrehajtásának felügyelete és irányítása, a tapasztalatok értékelése);
– az APEH területi szervei a VP regionális parancsnokságaival (hatáskörükbe tartozik az illetékességi területükön az együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása).
Az együttműködés területei
Bizonyos esetekben egyértelmű a két szervezet együttműködése, így különösen:
– visszatartási jog gyakorlása az Art. 151. §-a alapján;
– csőd, felszámolási és végelszámolási eljárásban a hitelezői képviselet ellátása;
– ingó és ingatlan vagyonra vonatkozó végrehajtási eljárás;
– együttműködés az ellenőrzési tevékenység során;
– adat- és információcsere, valamint
együttműködés a diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagja számára történő jövedékiadó-visszatérítési eljárásban.
A két szervezet jogszabályi kötelezettségéből adódó közös feladatai
Jövedéki ellenőrzés
A Jöt. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a két adóhatóságnak a jövedéki termékek adóztatása tekintetében közösen végzett vizsgálati kötelezettsége van.
Közös, utólagos ellenőrzés
Értelemszerű azonban, hogy az utólagos ellenőrzésnél közös ellenőrzés végrehajtására azokban az esetekben nyílik lehetőség, amikor a felek ellenőrzésre jogosult szervei saját eljárásuk során olyan tényeket, információkat tárnak fel, amelyek kivizsgálása szükségessé teszi a másik adóhatóság bevonását a vizsgálatba.
Eljárás ismételt ellenőrzés tilalma estén
Azoknak az ellenőrzéseknek az esetében, ahol beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság helyi szinten kezdeményezett előzetes egyeztetés alapján egyidőben, egymás megállapításaira tekintettel folytatja le a vizsgálatot.
Képzési feladatok
A közös ellenőrzésekkel érintett állomány képzése, továbbképzése érdekében az ellenőrzési, adóztatási témakörben készült kiadványokat – arra irányuló igény esetén – a két szerv kölcsönösen és folyamatosan átadja egymásnak, valamint a közös ellenőrzésekre vonatkozóan közös módszertani útmutatókat dolgoznak ki.
Januári változások
A 2004. május 1-jét követő időszak tapasztalatai rámutattak arra, hogy az önkéntes adózói fegyelem további szilárdulásához (szilárdításához) szükség van az ellenőrzési hatékonyság fokozására, azaz az ún. ellenőrzöttségi szint növelésére, és így az ellenőrzési gyakoriság kapacitásbővítésére is. Erre tekintettel az Art. 88. §-a (5) bekezdésének 2005. január 1-jén hatályba lépő, a 2004. évi CI. törvénnyel történt módosítása a vámhatóság ellenőrzési jogosultságát kiterjesztette az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással összefüggő adókötelezettség ellenőrzésére.
A törvényi felhatalmazás alapján a vámhatóság által végrehajtandó ellenőrzések konkrét meghatározása, valamint az abból adódóan felmerülő párhuzamos ellenőrzések elkerülése, s ekképpen az ellenőrzési hatékonyság növelése, az adóhatóságok rendelkezésére álló humánerőforrások optimális kihasználása érdekében a 2004. május 3-án megkötött APEH-VP együttműködési megállapodást 2004. december 20-án módosították.
Tekintettel arra, hogy a megállapodásban rögzített ellenőrzések végrehajtásával a VP-nek új típusú feladatokkal kellett szembenéznie – s emellett eleget kell tennie mind a nemzeti, mind a közösségi elvárásoknak -, az egységes eljárások lefolytatása, a jogalkalmazás hatékonyságának növelése, és így a költségvetési bevételek teljesülése, valamint az adózók jogbiztonságának megerősítése ismételten kiemelt szerepet kapott.
Az önálló vámhatósági ellenőrzés területei
A megállapodás alapján a vámhatóság ellenőrzései során 2005. január 1-jétől önállóan végzi az APEH hatáskörébe tartozó adókötelezettségek közül
– a próbavásárlással történő nyugta- és számlaadási kötelezettség ellenőrzését;
– a leltározás, az árukészlet, az alapanyagok, a félkész termékek eredetének, nyilvántartásának vizsgálatát;
– a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának ellenőrzését, továbbá
– a tevékenységüket 6 hónapon belül kezdő egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségeinek vizsgálatát (ezek az ún. operatív ellenőrzések).
Várható ellenőrzési irányok
Az Art. 88. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás és annak kapcsán létrejött megállapodás alapján az APEH hatáskörébe tartozó adónemek és költségvetési támogatások közül az általános forgalmi adó, környezetvédelmi termékdíj, illetve a fogyasztási adó tekintetében az adókötelezettségek utólagos ellenőrzését és azokhoz kapcsolódó utólagos adómegállapításra irányuló ellenőrzéseket a vámhatóság első lépcsőben láthatóan még nem kezdte meg, ez viszont egyértelműen kijelöli a további fejlődés irányát.
Az ellenőrzés szervezetrendszere
Az adókötelezettségek ellenőrzését -figyelemmel a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény végrehajtásáról szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet (Rendelet) 12. §-a (1) bekezdésének i) pontjára – a VP hatósági jogkörrel rendelkező alsó fokú szervei közül a fővámhivataloknak és kirendeltségeinek kell elvégezniük.
E vámszervek az illetékességi területükön, a megállapodás szerinti operatív jellegű ellenőrzések közül önállóan végzik a próbavásárlással történő nyugta- és számlaadási-kötelezettség ellenőrzését. A vám- vagy jövedéki igazgatási eljárás keretében ellenőrzés alá vont vállalkozásnál, amennyiben az ellenőrzött rendelkezik árukészlettel, alapanyaggal, félkész termékekkel, úgy azok eredetének, nyilvántartásának leltározással történő vizsgálata is elvégezhető.
Közös ellenőrzési terület a társadalombiztosítás
A harmadik ellenőrzési forma – figyelemmel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben és az annak végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott hatásköri és illetékességi szabályokra – jelenleg kizárólag a területileg illetékes APEH igazgatóságával közösen hajtható végre.
A fokozatosság elve alapján már látható és érezhető, hogy bár az operatív jellegő ellenőrzés valamennyi magyarországi vállalkozásra kiterjeszthető, az ellenőrzéseket a kezdeti időszakban elsősorban a vámhatósággal kapcsolatban álló adóalanyoknál (például jövedéki alanyoknál vagy vámigazgatási feladatok körébe tartozó tevékenységet folytató gazdálkodóknál), valamint azok környékén lévő, egyéb tevékenységet folytató vállalkozásoknál folytatja le a VP.
Hatósági eljárás
Eljárás első fokon
A vámhatóság által önállóan foganatosított operatív jellegű ellenőrzés keretében feltárt jogsértéshez kapcsolódó, az Art. 120. §-a szerinti hatósági eljárást első fokú hatósági jogkörben az azt megállapító vámszervnek kell lefolytatnia. Ez a tényállás tisztázását, ha szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítás lefolytatását, a jegyzőkönyvi meghallgatást és a jogsértéssel összefüggő érdemi döntés meghozatalát jelenti.
Jogorvoslat
Az első fokon eljáró vámszerv határozata, intézkedése ellen benyújtott jogorvoslatok tekintetében másodfokon – csekély számú kivétellel – az érdemi döntést hozó vámszerv felügyeletét ellátó regionális parancsnokság köteles eljárni.
Méltányosság, végrehajtás
A megállapodás értelmében a vámhatóság által e tárgykörben lefolytatott hatósági eljárás során kiszabott köztartozás államháztartási számlára történő előírása, nyilvántartása, egyúttal a bírsággal kapcsolatban kezdeményezett méltányossági eljárás, valamint a végrehajtási eljárás lefolytatása továbbra is az APEH hatáskörébe tartozik.
A legnagyobb feladat ugyanakkor a párhuzamos ellenőrzések elkerülése és a feladatok szakszerű ellátása. Ennek megfelelően alakult ki a napi operatív kapcsolattartás a két szervezet között.
Természetszerűleg egyeztetés tárgya az ellenőrzési tevékenységgel érintett területek időbeni és területi beosztása, az ellenőrzések ütemezésének összehangolása, az egységes eljárás kialakítása és az oktatások megszervezése és lefolytatása.
Jogosultság az ellenőrzésre
A vámhatóság által végrehajtandó ellenőrzések lefolytatására kizárólag a VP szolgálati igazolványával és megbízólevelével rendelkező tagja jogosult. A dokumentum lehet eseti, vagy a vámhatóság vezetője által kiállított általános megbízólevél.
Az általános megbízólevelet a VP parancsnoka állítja ki, míg az operatív jellegű ellenőrzéseket a fővámhivatal parancsnoka által kiállított eseti megbízólevéllel folytatják le.
Amennyiben az operatív jellegű ellenőrzéseket vám- vagy jövedéki igazgatási eljáráshoz kapcsolódóan folytatják le, úgy hangsúlyosan figyelemmel kell lenni arra, hogy a két eljárási cselekmény (ellenőrzési mód) teljes mértékben elkülönüljön egymástól.
Alkalmazható jogkövetkezmények
Üzlethelyiség bezárása
Az Art. 174. §-ának (1) bekezdése értelmében az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiségét [műhely, üzlet, telep, (telephely) stb.] 12 nyitvatartási napra lezárja, ha az adózó:
– be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat;
– igazolatlan eredetű árut forgalmaz, illetőleg
– az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét.
További szabályszegés esetén a harmadik alkalommal 30, a negyedik és minden további alkalommal 60 nyitvatartási napra lezárja a helyiséget – függetlenül attól, hogy a második és a további ellenőrzések között milyen időtartam telt el.
A bezárás jogalapja
Lényeges azonban, hogy csak az az ismételt számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása alapozza meg az üzletlezárást, ahol a második mulasztás az első mulasztástól számítva 1 éven belül következett be; a harmadik és negyedik mulasztásnál már nincs semmilyen időkorlát. Az ismétlődés akkor is fennáll, ha nem ugyanazt a kötelezettségét (például először nyugtaadást, másodszor a számlaadást) mulasztja el az adózó.
Az alkalmazás feltétele
Az ismételt mulasztás megállapításának és így az intézkedés alkalmazhatóságának feltétele az előző eljárás(ok)ban hozott határozat(ok) jogerőre emelkedése, ezért az adózó előző nyugta- (számla-) adásának ellenőrzéséhez kapcsolódó észrevételét, fellebbezését soron kívül kell elbírálni.
Alkalmazási korlát
Az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárásának csak akkor van helye, ha a számla, egyszerűsített számla, illetve nyugtaadás elmulasztását az adózó ugyanazon műhelyében, üzletében vagy telepén valósította meg.
Az intézkedés alkalmazhatóságának tilalma
Nem alkalmazható azonban a lezárás, ha az a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe tartozó helyi szükségletek kielégítését megakadályozza. Nincs lehetőség tehát a helyi szükségleteket egyedül kielégítő műhely, üzlet, telep lezárására. Ezt az eljárási akadályt a település jegyzőjének vagy körjegyzőségnek kell igazolnia.
Ellenőrzések egymásra épülése
A következőkben összefoglaljuk az egyes ellenőrzési módokat. E körben legegyszerűbbnek tűnik, ha a jogi normákból kiindulva vám-, jövedéki és adóellenőrzések csoportjait állítjuk fel.
Vámellenőrzések
A klasszikusként ismert hatósági és utólagos ellenőrzési módokon kívül természetszerűleg az egyes engedélyekhez, illetve vámkezelési folyamatokhoz igazodó ellenőrzések tárgyalását jelen témakör miatt mellőzzük. A hatósági és az utólagos ellenőrzés azonban sok félreértésre ad okot. Az első a gazdálkodó némely vámkezeléseinek vizsgálata, míg az utóbbi esetben egy időszak teljes vizsgálatáról szólhatunk, amely e körben vizsgálattal lezárt időszakot eredményez.
E második esetben van lehetőség a gazdálkodó adóellenőrzésére is. Ez azonban célszerűen ott valósul meg, ahol a két szervezet közötti egyeztetés alapján a vizsgálat optimalizálható. Természetes viszont, ha a VP a vámellenőrzés mellett adóvizsgálatot is végez az ART felhatalmazása szerint, úgy mindkét eljárásjogot be kell tartania, illetve a megbízólevél tartalma egyértelműen meghatározza a vizsgálat célját és irányát. A mögöttes jogszabályok vizsgálata alapján megállapítható, hogy az előbbi az államigazgatási eljárás, míg az utóbbi az adóeljárás szabályain alapul. A vámellenőrzések azonban értelemszerűen kiterjednek a vámmal együtt beszedendő adókra, hiszen csatlakozásunk előtt ezek a vámteher részét képezték. Ezzel szemben, ha a VP a vizsgálat alá vont gazdálkodónál egyéb – nem a vámkezeléssel összefüggő – adóvizsgálatot is végez, akkor ez egyértelműen azonos időben, de más eljárásban végzett vizsgálat. Ekkor viszont a gazdálkodónál tartandó vizsgálat időtartama lényegesen rövidebb, mint két egymástól független vizsgálat megvalósítása esetén, illetve a bizonylatok áttekintése is összefüggéseiben lehetséges.
Jövedéki ellenőrzések
Az egyszerűség kedvéért a kérdéskört leszűkítjük az új (vámhatósági) hatáskörrel érintett próbavásárlásra és a készlettel kapcsolatos ellenőrzésre. Egyértelmű, ha a VP dolgozója próbavásárlást végez, úgy e tevékenységét elrendelő parancs határozza meg a vásárlás irányultságát, és nem maga a termék. Éppen ezért a jövedéki adótörvény előírásaival és a már ismert jegyzőkönyvi formával találkozhatunk. Könnyen belátható, hogy a jövedéki és nem jövedéki termék egyidejű próbavásárlása során az Art. felhatalmazása szerinti ellenőrzésről és nem a Jöt. által biztosított ellenőrzési formáról beszélhetünk. Ugyanez a helyzet a készlettel kapcsolatos ellenőrzések esetében is. Ez viszont nem zárja ki az Art. szerinti ellenőrzési jogot, azonban ekkor egyértelmű és erre a tevékenységre is jogosító megbízólevéllel kell rendelkeznie a VP dolgozójának. A gyakorlatban találkozhatunk olyan megoldással is, amikor egy helyszínen több próbavásárlást végeznek az ellenőrök, amely lehetőséget ad a két eljárás elválasztására, de időben ismét rövidebb eljárást eredményez, mint a két különálló ellenőrzés.
Az Art. szerinti speciális ellenőrzés
Az előzőeken kívül a célszerűség és az ellenőrzési lefedettség miatt az egymáshoz fizikailag közel levő adóalanyok ellenőrzése célszerűen a próbavásárlások ütemezésénél valósulhat meg. Ekkor ugyanis adóalanyonként a különféle eljárások megvalósítása azzal az előnnyel jár, hogy egy-egy település ellenőrzési lefedettsége optimális szintet közelít, függetlenül az árusított termékek jellegétől.
Közúti ellenőrzés
Talán az egyik legspecializáltabb ellenőrzési forma a közúti ellenőrzés. Itt a VP rendészeti jellegéből adódó jogosítványok gyakorlása jelenik meg. Ezzel a metodikával az áruk szabad áramlásának elve sértetlen marad, ugyanakkor mind az egységes piaci kereskedelem, mind a belső kereskedelem, mind pedig a harmadik országos kereskedelem ellenőrzésére lehetőség nyílik. A tevékenységnek a hazai normákon kívül a Schengeni Egyezményben előírt kötelezettségre is figyelemmel kell lennie. Az említett ellenőrzés során kvázi "mozgó vámhivatallal" találkozunk, amely egy helyen és egy időben gyakorolja a VP jogkörét. Az ellenőrzés mindezek alapján elsősorban a rendészeti jelleg dominanciája mellett vám- és jövedéki ellenőrzés. Az általános megbízólevél hiánya miatt itt adóellenőrzésről nem beszélhetünk, azonban az ellenőrzés nagyban hozzájárul az adómorál javításához. Ez ugyan közvetett hatás, azonban semmiképpen sem mellőzhető. Az ellenőrzés során vizsgált fuvarengedélyek ugyanis a gépjárműadó tekintetében közvetlen bevételt eredményezhetnek, míg az ellenőrzés egésze biztosítja a szállítás alatt levő árukon keresztül a gazdaság e szegmensének komplex ellenőrzését is.
Egyéb ellenőrzés
A feketemunka ellenőrzéséről már volt szó, amelyet egyelőre a két szerv együttműködve képes csak megvalósítani. Amennyiben a jogi környezet megváltozik, úgy e terület ellenőrzését – hasonlóan a német vámhatóság tevékenységéhez – a VP önállóan is végezheti. E terület sem idegen azonban a vámhatóság dolgozóinak tevékenységétől, hiszen több éve találkozhattunk közös ellenőrzés formájában "vámosokkal", akik saját jogosítványaik gyakorlásán túl támogatták a Munkaügyi Központok ilyen jellegű ellenőrzési tevékenységét is.
Újdonság és felkészülés
Sokak – elsősorban a kívülállók számára – meglepetést jelentett az Art. fentiek szerinti módosítása. Ezzel szemben áll ugyanakkor az a tény, hogy a VP mind a vám, mind pedig a jövedéki területen több éve gyakorlatot szerzett az adók ellenőrzéséből. Nem mellőzhető, hogy az általános forgalmi adó, a fogyasztási adó, a jövedéki adó, az energiaadó, a külföldi gépjárművek gépjárműadója több éve, illetve évtizede a VP hatáskörébe tartozik. Ennek megfelelően az Art. szabályait a vámhivatal dolgozóinak oktatták, és ennek eredménye mindazon ellenőrzési gyakorlat, amely alapján a jelen új ellenőrzési formák zökkenőmentes megvalósítása lehetséges.
A már említett ellenőrzési formák begyakorlottsága mellett a magas szintű napi és operatív együttműködés sem jelent újdonságot. Gondolunk itt olyan kérdéskörökre, mint a végrehajtási eljárásokban jogszabályi szinten megvalósult feladatmegosztás, vagy a tartozásmentességi igazolások kiadásának öszszefüggései.
A továbbfejlesztés mindazonáltal az egységes szemlélet kialakításában látszik. Ennek egyértelmű előnye a gazdálkodó számára, hogy a két hatóság azonos elvek és szemlélet alapján végzi ellenőrzését. Ezt eddig is nagyban segítette az Art., mivel a vámhatóság ez idáig is aktív részese lehetett az APEH-ellenőrzéseknek – gondolva itt az árubesorolás, illetve származás speciális kérdéskörére.
Az előzőek összevetése alapján belátható, hogy az elmúlt évek, évtizedek jogalkotási és jogalkalmazási gyakorlatába szervesen illeszkedik az új jogintézmény. A már ismert ellenőrzési módok azonos felkészülésen alapuló gyakorlása, az együttműködés a gazdálkodó számára, az ellenőrzési idő rövidülése, valamint az azonos szemlélet miatt egyértelmű előnyt jelent és növeli a jogbiztonságot. Mindezek mellett ugyanakkor az ellenőrzések széleskörűsége javítja az adómorált, amely közvetve hat a gazdaság szereplőire és tereli a forgalmat a legális és jogszerű magatartást tanúsító gazdálkodók irányába.
A hatósági együttműködés formái* Az együttműködés formáiban a tevékeny együttgondolkodás és cselekvés jelenik meg. A VP és az APEH illetékes vezetői szükségszerően, de legalább negyedévente áttekintik az elmúlt időszak eseményeit, és meghatározzák a következő időszak cselekvési programját. A megbeszélés tárgya különösen az állandó és eseti munkacsoportok beszámolóinak értékelése. * Az operatív teendők formái az állandó munkacsoportok, amelyek a jogi, informatikai, ellenőrzési és végrehajtási területen levő együttműködés folyamatos áttekintését célozzák. * Rendkívül fontos, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást követően felmerülő jogi problémák – az Európai Bíróság ítéleteinek, az uniós irányelveknek és javaslatoknak – vizsgálata, az ebből eredő feladatok megoldása, végrehajtása egységes szemléletben történjen, emellett egyidejűleg a két szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó – a gyakorlat által felvetett – kérdések jogi koherenciáját is biztosítani kell. * Munkacsoporti tevékenység eredményeként az adókulcsok beépültek az Integrált Közösségi Vámtarifa rendszerben (TARIC) alkalmazott nemzeti kiegészítő kódokba. * Az áfaintézkedéssel kapcsolatban felmerülő jogszabályi változásokból adódó feladatok áttekintése és megoldási javaslatok kidolgozása kiemelkedő az együttműködés terén. * Ügyféli szempontból nem elhanyagolható elvárás az azonos szempontok alapján végrehajtott ellenőrzések koordinálása, szakterületenként eltérő területeket érintő ellenőrzésekből származó tapasztalatok feldolgozása, továbbá jogalkotási igény felmérése sem. * Az APEH és a VP regionális szintű szervei szükség szerint, de legalább félévenként szakmai együttműködési fórum keretében értékelik az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítését, áttekintik a vonatkozó jogszabályok gyakorlati végrehajtását, és kölcsönös tájékoztatást adnak a hasznosítható tapasztalatokról. |
Központi Kapcsolattartó Iroda* Az APEH közösségi adószámot állapít meg azoknak az adózóknak a részére, akik/amelyek az Európai Unió tagállamainak gazdálkodóival állnak kereskedelmi kapcsolatban és szerepelnek az adóhatóság nyilvántartásában, illetve adóköteles tevékenységük megkezdésekor közösségi adószám iránti igényüket a bejelentkezési nyomtatványon közölték, valamint erre irányuló igényüket az adóhatóság felé bejelentik. * A gazdálkodók EU-n belüli termékértékesítésekre, illetve EU-n belüli termékbeszerzésekre vonatkozó összesítő jelentéseiből rendelkezésre álló információk alapját képezik egy operatív intézkedési, ellenőrzési tervnek. A terv alapján foganatosított ellenőrzésekben az adóhatóság ellenőrei, valamint a VP mobil ellenőrzési csoportjai közösen vesznek részt. |
Közúti ellenőrzés* Sajátos ellenőrzési formák is megjelentek a VP-nél, amely ellenőrzéseket a Mélységi Ellenőrző Csoportok (MECS) végeznek el. A közúti ellenőrzések során a rendelkezésre álló dokumentumok (szállítólevél, menetlevél, fuvarlevél, számla, egyéb) alapján vizsgálják a szállított termék mennyiségét és eredetét. Mindezeken felül az ellenőrzés keretében áttekintik * az ellenőrzés helyét, időpontját; * a címzett, a feladó, a fuvarozó adatait (neve, székhelye, adószáma); * az árut szállító gépjármű honosságát, forgalmi rendszámát, az azt üzemeltető személy adatait (neve, címe, székhelye, esetlegesen adószáma); * a szállított áru, termék megnevezését, mennyiségét; * az áru eredetét igazoló okmány fajtáját (szállítólevél, menetlevél, fuvarlevél, számla, egyéb) és egyedi azonosító számát, a kiállítás időpontját és a kiállító megnevezését; * a gépjárművezető adatait (nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, anyja nevét) és a személyazonosságot igazoló okmány típusát, számát, valamint * amennyiben az az ellenőrzéskor rendelkezésre álló dokumentumokból, bizonylatokból megállapítható, úgy a szállítási költség megfizetésére kötelezett személy adatait |