Vállalkozói biztosítások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 82. számában (2005. február 1.)
Életünket, egészségünket, testi épségünket, no meg a vagyontárgyainkat is számtalan, előre nem látható kockázat fenyegeti. Ezek a rizikók a vállalkozásokat fokozottan veszélyeztetik. Különösen igaz ez a magyar vállalkozásokra, ahol jellemző a tőkeszegénység. A kis- és középvállalkozások a működés megindításához szükséges tőkét még talán elő tudják teremteni, de egy váratlan, nagy összegű kár következményeit már aligha tudják "kigazdálkodni".

Vállalkozóikockázat-kezelés

A vállalkozói kockázatok kezelésének (risk management) több módszere lehet.

Megelőzés, prevenció

Az egyik a tervszerű, tudatos magatartás, amely a károk bekövetkezésének megakadályozását, illetőleg a már bekövetkezett károk mértékének enyhítését szolgálja. Ezt a megelőző magatartást technikai eszközök is segíthetik, (tűzvédelmi berendezések, riasztók), de az arzenál – és azok hatékonysága – véges.

Öngondoskodás, tartalékolás

A kockázatok pénzeszközök céltartalékolásával is menedzselhetők. Ez azonban nem igazán előnyös, hiszen a tőkének a vállalkozásban "más dolga van."

Biztosítás

Akárhogy is nézzük, a biztosítás a legkézenfekvőbb kockázatkezelési módszer. Igaz, hogy folyamatosan teherrel – díjfizetéssel – jár, de a bekövetkező károk a vállalkozást nem lehetetlenítik el. A biztosítási díj kalkulálható, beépíthető a vállalkozás kiadásaiba (áraiba is), cserébe az előre kalkulálhatatlan összegű kár is megtérülhet. Vagyis tervezhetővé válik a tervezhetetlen.

Vagyoncsoportok

A vállalkozások mérete és kockázata igen különböző. Egy szobafestő-mázoló vállalkozásához szükséges eszközök és a rizikók természetesen jelentős mértékben eltérnek egy vegyi kombinát vagyontárgyaitól és kockázataitól.

A biztosítási rendszer a biztosítani szándékolt (és biztosítható) javakat úgynevezett vagyoncsoportokra osztja.

Épületek

E körbe tartozik a szilárd alapú, időtálló, zárt építmény (gyár, műhely, garázs, iroda, üzlet). Az épület részét képezik természetesen annak tartozékai is (tető, lépcsőház, épületgépészeti berendezések, kerítések stb.). A biztosítás kiterjed a beépített bútorokra, padló- és falburkolatokra, felvonókra, reklámtáblákra. Ebbe a vagyoncsoportba tartozik tehát minden olyan elem, amelyet az épületbe beépítettek, és amely az állag sérelme nélkül nem távolítható el.

Berendezések

Ipari és kereskedelmi üzemi berendezésnek minősülnek azok a vagyontárgyak, amelyek nem az épület funkcióit, hanem a vállalkozás üzemeltetését, működtetését szolgálják. Idetartoznak a gépek, szerszámok, műszerek, bútorok, irodagépek és berendezések, informatikai eszközök (az adathordozók külön vagyoncsoportba tartoznak!), valamint az anyag és az áru tárolására, szállítására szolgáló berendezések.

Készletek, áruk

Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a nyersanyagok, alap- és segédanyagok, valamint a félkész és késztermékek, illetve a kereskedelmi áruk, árukészletek.

Veszélynemek, kockázatok

Ha már a biztosítható vagyoncsoportokat számba vettük, nézzük meg, hogy milyen kockázatok ellen köthető meg a vállalkozói biztosítás!

Elemi károk

Ezzel a terminológiával illeti a szóhasználat a környezetünkben előforduló meteorológiai, geológiai, de több esetben az emberi magatartás által okozott károkat is. Vannak közöttük "istencsapások" (földrengés, árvíz, vihar, villámcsapás, felhőszakadás, jégverés, hónyomás). De vannak olyanok is, amelyeket technológiai folyamatok vagy emberi magatartások is okozhatnak (tűz, robbanás, ismeretlen üreg beomlása, csőtörés, idegen tárgyak rádőlése). Ezeket a biztosítási eseményeket a szerződés taxatív módon – tehát teljeskörűen – felsorolja, ami azért fontos, mert a biztosító csak a felsorolt események kapcsán köteles a szolgáltatásra.

Betöréses lopás, rablás

Ez a veszélynem a vagyoncsoportok közül főleg a berendezéseket, illetőleg a készleteket fenyegeti. A biztosítási szerződés pontosan meghatározza a betöréses lopás fogalmát. Ez azért fontos, mert a definíció nem mindig fedi a deliktum büntetőjogi fogalmát. A biztosítás szempontjából általában az a tényállás minősül betöréses lopásnak, amikor az elkövető a lezárt helyiségbe jogellenesen hatol be, például a nyílászárók feltörésével, vagy hamis, illetőleg lopott kulcs segítségével. Tehát a szabadban tartott tárgyak nem biztosíthatók betöréses lopás ellen, mint ahogy egy besurranásos lopás sem minősül biztosítási eseménynek.

De hogy ne legyen ilyen egyszerű a dolog, a szerződés betöréses lopásnak tekintheti például azt az esetet, amikor az elkövető – a bolt vagy iroda nyitva tartása alatt – a helyiségben elrejtőzik, és a zárás után hajtja végre a lopást.

A rablás biztosítási fogalma viszont azonos a büntetőjogi definícióval: olyan lopás, amely személy elleni erőszakkal vagy fenyegetéssel párosul.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg meghatározása a szerződés legfontosabb része. Ez lesz a biztosító teljesítési kötelezettségének felső határa, s egyben a díjmegállapítás alapja is. (A fizetendő díjat mindig a biztosítási összeg százalékában/ezrelékében határozzák meg.)

A biztosítási összeget mindig a vállalkozó jelöli meg! Ő dönti el, hogy vállalkozását, vagyontárgyait "milyen öszszegre biztosítja".

Ideális esetben a biztosítási összeg azonos a tényleges értékkel. Az ettől eltérő biztosításnak jelentős jogi következményei vannak.

Túlbiztosítás

Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a tényleges érték, akkor túlbiztosításról beszélünk. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a vállalkozó a ténylegesen 10 millió forint értékű vagyonát például 12 millióra biztosítja. Ha a vagyontárgy megsemmisül (totálkár), a biztosító csak a tényleges értéket (vagyis a 10 milliót) fogja megfizetni. Ha másként tenne – tehát kifizetné mind a 12 milliót –, akkor ún. "káronszerzésről" lenne szó, ami természetesen tilos, nem beszélve arról, hogy magát a vállalkozót is a kár "bekövetkezésére" ösztönözné.

Jogunk szerint a tényleges érték feletti összegre kötött biztosításnak a "túlbiztosított" része (példánkban a + 2 millió) semmis. Ez persze azt is jelenti, hogy a vállalkozó túlfizette magát a biztosítási díj tekintetében, ezért a többletdíj a biztosítótól visszajár.

Alulbiztosítás

Súlyosabbak azonban az alulbiztosítás következményei. Itt fordított az alapállás: a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a tényleges érték, A vállalkozó a 10 milliós vagyonát csak 6 millió forintra biztosította. Ennek sajnos az lesz a következménye, hogy kár esetén a biztosító aránylagos (pro rata) kártérítést fog fizetni. Mivel példánkban a tényleges értéknek csak 60 százaléka volt biztosítva, a biztosító a kárösszegnek is csak a 60 százalékát fogja kifizetni. Az ilyen alulbiztosítással a vállalkozó "megspórol" némi biztosítási díjat, de ennek később nagy ára lehet.

A biztosítási összeg megállapítása

A biztosítási összegről tehát a vállalkozó dönt, s ez nem könnyű feladat. Dönthet úgy is, hogy a biztosítási öszszeg megállapításához a számvitel által meghatározott, könyv szerinti értéket veszi figyelembe az értékcsökkenési leírási kulcsok alkalmazásával. Ez azonban azt eredményezheti, hogy az amortizáció leírása utáni az érték sokkal kisebb, mint a vagyontárgy tényleges értéke. Amennyiben ezt az értéket veszi alapul a biztosítási összeg megállapításához, az értelemszerűen alulbiztosítást eredményez.

Ezért a biztosítási összeget célszerű a szerződéskötéskori utánpótlási értéken meghatározni, mert kár esetén a vállalkozó kártérítésként is ilyen összeget fog kapni. Ennek díjkülönbözete elviselhető.

A biztosítási szolgáltatás

A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát tehát a vagyoncsoportonként megjelölt biztosítási öszszeg képezi. A helyesen megállapított biztosítási összeg esetén a biztosító a káresemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható új értéket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál.

Teljes (totál) kárnak az minősül, amikor a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti új értéket elérik vagy meghaladják.

Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapot visszaállításához szükséges helyreállítás költsége a kárösszeg megállapításának alapja.

A biztosító vagyoncsoportok szerinti szolgáltatása

A különböző vagyoncsoportoknál a biztosítói szolgáltatás az alábbiak szerint alakul.

Épületek

A helyi viszonyoknak megfelelő újjáépítési költség (új érték) lesz az irányadó a kártérítésnél. A biztosító azonban a káridőponti (avult) értéket tekinti a kártérítési összeg felső korlátjának, ha a károsodott épület korának és elhasználódásának figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el egy hasonló épület újjáépítési költségének meghatározott százalékát (általában: 25-30 százalékát).

Berendezések

A káridőponti újrabeszerzés költségeit (új értékét) téríti meg a biztosító. Ha a vagyontárgy káridőponti (avult) értéke nem éri el a berendezés újrabeszerzési értékének 50 százalékát, a biztosító a kárkori avult értéket fizeti.

Készletek, áruk

Ha az árukat maga a vállalkozó állította elő, akkor a termékek újra-előállítási költségét fizeti a biztosító, de maximum az eladási árat. Ha olyan áruk károsodtak, amellyel a vállalkozó csak kereskedik, akkor a térítés alapja az újrabeszerzési költség, levonva belőle a fel nem merült költségeket.

Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyaknál, amelyeknél az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a forgalmi érték a szolgáltatás alapja.

Kiegészítő biztosítások

A már ismertetett vagyoncsoportokon túl külön kiegészítő biztosítás köthető a vállalkozás gépjárműveire, a készpénzre, értékpapírokra, műtárgyakra, értékkészletekre (nemesfém, drágakő), de a kirakatszekrényekre és az azokban tárolt árukra, valamint a szabadban tárolt vagyontárgyakra is.

A vállalkozások világa igen sokszínű, ezért ezen a területen a biztosítók nem tudnak olyan típusszerződésekkel megjelenni, mint például a lakásbiztosítási vagy gépjármű-biztosítási piacon. Nincs két egyforma vállalkozás, ezért két egyforma vállalkozói biztosítási igény sem. Erre a biztosítási piac úgy reagál, hogy a már említett alapbiztosításokon túl kiegészítő módozatokat kínál, s ezekből mintegy modulszerűen összeállítható az igényekhez igazodó, testreszabott biztosítási védelem. Ezek közül a legfontosabbak:

Általános felelősségbiztosítás

Nemcsak a saját vagyontárgyak megsemmisülése vagy károsodása veszélyeztetheti a vállalkozás biztonságát, hanem az is, ha a vállalkozás – szerződésen kívül – kárt okoz egy harmadik személynek. Az általános felelősségbiztosítás alapján a biztosító átvállalja ezeket, és megtéríti azokat a személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a vállalkozó kártérítési kötelezettséggel tartozik. Egy-egy okozott kár összege néha meghaladhatja a vállalkozás egész vagyonát.

Termékfelelősség-biztosítás

A termék előállítója, adott esetben forgalmazója kártérítési felelősséggel tartozik akkor is, ha a terméke másnak kárt okoz. Ellentétben az általános felelősségbiztosításban vállalt, szerződésen kívüli károkkal, itt már szerződéses, vagyis szerződésszegésből származó kárról van szó. A termékfelelősség-biztosítás ezeket a károkat vállalja át. Ma már sok termék piacra vitelének feltétele a termékfelelősségért helytálló vagyoni biztosíték dokumentálása. Különösen így van ez az exportra szánt termékeknél.

Szakmai felelősségbiztosítás

Ugyancsak a szerződéses károk körébe tartozik, ha a vállalkozó a tevékenysége vagy hivatása során okoz kárt másoknak. Ez a kockázat szakmai felelősségbiztosítással kezelhető. Egyre több tevékenység gyakorlásának törvényi feltétele a megfelelő vagyoni biztosíték bemutatása, amelynek legkézenfekvőbb formája egy biztosítási kötvény. Ilyen például az ügyvédi, közjegyzői, szaktanácsadói, biztosításközvetítői, magánorvosi, őrző-védő, vagyonőri, magánnyomozói tevékenység.

Munkahelyi baleset-biztosítás

A munkahelyi baleset-biztosítás azokat az üzemi balesetből eredő károkat téríti meg, amelyekért a vállalkozó mint munkáltató felel.

Géptörés-biztosítás

A vállalkozó gépeinek, berendezéseinek kárai az alapbiztosítás kapcsán csak akkor térülnek meg, ha azokat elemi károk okozták. A kiegészítő géptörés (gép-casco)-szerződés viszont megtéríti az üzembe helyezett gépek, gépi berendezések véletlenszerűen bekövetkező törés- és repedéskárait, ha azok a vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozzák.

Szállítmánybiztosítás

A szállítmánybiztosításnál a vállalkozó saját vagy idegen tulajdonú árukészletében a belföldi vagy külföldi szállítás alatt keletkezett károkat téríti meg a biztosító, függetlenül attól, hogy a szállítmányozás saját, bérelt vagy idegen szállítóeszközzel történik. Különösen exportszállítmányoknál fontos ez a kiegészítő biztosítás.

Küldöttrablás-biztosítás

Ha az értékszállítás során a vállalkozó betartotta a szállítási szabályokat, rablás esetén a kiegészítő módozat alapján megtérülnek a készpénzben keletkezett károk is.

Üzemszünet-biztosítás

Ha az alapbiztosításokban rögzített biztosítási események kapcsán kényszerű üzemszünet következik be, az ebből eredő károkat téríti meg ez a kiegészítő biztosítás.

Minden kockázatra kiterjedő "all risk" biztosítás (belc)

Az ismertetett modulokból egy átlagos kis- vagy középvállalkozás biztosítási igénye testreszabottan kielégíthető. Fontos tudni, hogy a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos biztosítások díjai költségként számolhatók el, és a biztosító szolgáltatása is adómentes.

A nagyvállalatok biztosítási igényei eltérnek a leírtaktól, számukra megfontolandó az ún. "all risk" (minden kockázatra kiterjedő) biztosítási forma. Míg egy átlagos vállalkozói vagyonbiztosításnál pontosan feltüntetik azokat a biztosítási eseményeket, amelyek kiváltják a biztosító teljesítési kötelezettségét, addig az all risknál ez fordítva van. A biztosító minden kárt megfizet, kivéve azokat, amelyeket kifejezetten kizárt a szerződés. (Pl.: nukleáris károk, háborús vagy terrorcselekményekkel okozott károk.)

De mekkora lesz egy ilyen – minden kockázatot bevállaló – biztosítás díja? Természetesen magas. Helyes kockázatmenedzseléssel azonban még ez is megúszható. Az "all risk" azoknak ajánlott, akik jelentős vagyonnal bírnak, és ezt kívánják áttekinthető módon biztosítani, valamint képesek a kisebb mértékű káraikat saját technikai és pénzügyi forrásaikból elhárítani. Magyarán szólva: minden kárból jelentős önrészesedést vállalnak. Ily módon látványosan alacsony díj is produkálható, amely még a hagyományos vállalkozói biztosítás díjaival is konkurálhat. Az ilyen döntés azonban már alapos kockázatelemzést és -menedzselést igényel!

Az alkusz

A vállalkozót általában lekötik cégének ügyes-bajos dolgai. Sőt, olyasmivel is foglalkoznia kell, amihez – valljuk be őszintén – nem nagyon ért. De a vállalkozó megtalálja a megoldást: a könyvelési, számviteli ügyek vitelére könyvelőt szerződtet, az adóügyeit is általában szakemberrel végezteti, s ha nem ért hozzá, IT-szakértőt is szerződtet. Miért ne lehetne ez így a biztosítás területén is? A biztosítási alkuszt (brókert) erre találták ki! A bróker hivatalos és sokatmondó elnevezése: független biztosításközvetítő. Míg a hagyományos biztosítási ügynök a biztosító megbízottja, a biztosító megbízásából közvetíti annak termékeit, az alkusznál ez pont fordítva van. Ő független a biztosítóktól, sőt úgy is mondhatnánk, hogy a biztosítási védelmet kereső vállalkozónak az ügynöke! Az alkusz felméri a vállalkozó biztosítási igényeit – ez nem is olyan egyszerű –, és az így megfogalmazott ajánlatot próbálja a piacon elhelyezni olyan módon, hogy ez a megbízója (vagyis a vállalkozó) számára legelőnyösebb legyen. Természetesen maga a vállalkozó is megteheti, hogy egy tucatnyi biztosítótól kér ajánlatot, de a bróker igénybevétele praktikusabb. Ráadásul: egy fillérbe sem kerül, mert ha létrejön a biztosítási szerződés, akkor a biztosító fogja kifizetni a brókernek a megérdemelt jutalékot. Az alkusz a későbbiek során közreműködhet a károk rendezésében is.

Vállalkozói vagyonbiztosítással foglalkozó hazai biztosítók

* Magyarországon a következő hazai biztosítók foglalkoznak vállalkozói vagyonbiztosítással: * Aegon Magyarország Általános Biztosító Rt. * Ahico Első Amerikai-Magyar Biztosító Rt. * Allianz Hungária Biztosító Rt. * Argosz Biztosító Rt. * Cardif Biztosító Rt. * Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. * Generali-Providencia Biztosító Rt. * Groupama Biztosító Rt. * Magyar Exporthitel Biztosító Rt. * Magyar Posta Biztosító Rt. * OTP Garancia Biztosító Rt. * QBE Atlasz Biztosító Rt. * Signal Biztosító Rt. * Union Biztosító Rt. * Uniqa Biztosító Rt. * Viktoria Volksbanken Biztosító Rt. * XL Magyarország Biztosító Rt.

Egy történelmi káreset

* Az amerikai Ohio állambeli Dayton városkában 1901-ben porig égett egy parányi kerékpárszerelő műhely. A tulajdonosok – két testvérről volt szó – ebbe a vállalkozásba fektették az összes vagyonukat, s ez a műhely volt a további, nagyra törő terveiknek a záloga is. A szerelőcsarnokkal együtt a tűz martalékává vált az a csudamasina is, amellyel a testvérek akkoriban kísérleteztek. Áldották az eszüket, hogy előzetesen a műhelyre kötöttek egy tűzbiztosítást, s így a káruk teljes egészében megtérült; folytathatták a vállalkozásukat. Ellenkező esetben talán a világ sorsa is másként alakult volna. * De a Wright fivérek újraépítették a műhelyt meg azt a bizonyos csudamasinát is, és néhány hónap múlva a Kitty Hawk-i tengerparton fölszállt az első motoros repülőgép. 36,7 métert repült...

Példák a kiegészítő biztosításra

* A következőkben néhány példát ismertetünk azokból az esetekből, amikor a vállalkozó kiegészítő felelősségbiztosítása alapján térült meg a kár. * Az üzlethelyiség belső vásárlóterének padozatán szinteltolódás van, amelyre semmilyen tábla nem figyelmeztette a vásárlókat. Egy nézelődő vevő nem vette észre a lépcsőt, elesett, és csuklótörést szenvedett, melynek következtében nagy összegű kár keletkezett. * Az üzlet dolgozói rakodás közben súlyosan megrongáltak egy szabályosan parkoló gépjárművet. * A növényvédő szereket árusító vállalkozó alkalmazottja az egyik vevő kiszolgálásakor véletlenül a pult alatt kifolyt növényvédő szerekbe nyúlt. Másnapra a mérgezés súlyos tünetei alakultak ki nála, melynek gyógytartama a rehabilitációval együtt négy hónapos volt. * Az építkezési vállalkozó téglát rendelt egy téglagyárban. A megrendelésben kikötötte, hogy a tégláknak cm2-ként 350 kg súlyt kell kibírniuk. A gyártó leszállította az építőanyagot, s a vállalkozó az épületbe beépítette, amely azonban összeroppant, mivel a téglák teherbírása a megrendeltnél alacsonyabb volt. Az újraépítés költségei meghaladták a 3 millió forintot. * A javítóműhely udvarán felborul egy olajoshordó, és tartalma belefolyt a telephely mellett futó patakba. A környezet megtisztításának és helyreállításának költségei, valamint a halpusztulással járó környezeti kár elérte a 4 millió forintot.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2005. február 1.) vegye figyelembe!