Munkáltatók támogatása a foglalkoztatás elősegítéséért
Az Országgyűlés törvényt alkotott a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítésére, továbbá az ösztöndíjasok foglalkoztatására.
A január 1-jén hatályba lépett 2004. évi CXXIII. törvény:
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra,
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyre,
– a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,
– az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra vonatkozik.
A pályakezdő fiatalok, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának kedvezménye
Pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetén a munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a foglalkoztatásra legalább kilenc hónapig, a törvény által meghatározott jogviszonyban, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, és a munkaadó vállalja a legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást.
A munkaadót kedvezmény illeti meg a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy foglalkoztatása esetén, feltéve hogy:
– foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és
– a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor,
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint
– a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal.
A kedvezmény alapja a munkaadó által a támogatotti körbe tartozók után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével. A kedvezmény mértéke a fenti kereset kilenc hónapra számított összegének ötven százaléka.
A munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta.
Az ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása
Ötven év feletti munkanélküliek alkalmazása esetén támogatásként a munkaadót terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egyévi időtartamra.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.
A foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
(Magyar Közlöny, 2004/197. szám)
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása változtatott a beruházási érték, a nagyberuházás, a referenciaráta, a személyi jellegű ráfordítás fogalmán, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény megállapításának feltételein. Az év első napján hatályba lépett 373/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet melléklete az adózó által bemutatandó fejlesztési program elemein is módosított.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Cégnyilvántartás, cégnyilvánosság
Egyebek mellett a cégjegyzék kötelező tartalmáról és az elektronikus úton benyújtható kérelmekről is rendelkezik a 2004. évi CXXVII. törvény, amely módosítja a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, valamint más, kapcsolódó törvényeket is.
A módosító jogszabály szerint a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetékét és a közzétételi költségtérítést a Magyar Államkincstár elektronikus fizetési rendszerén keresztül, elektronikus úton is meg lehet fizetni. Az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbevételi számlára, a közzétételi költségtérítést pedig az Igazságügyi Minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett – külön jogszabályban meghatározott – számlájára kell utalni.
Az elektronikus úton feldolgozott cégiratokat a cégbíróság elektronikus okirat formájában is nyilvántartja. A cégbírósághoz elektronikus úton benyújtott kérelmek érkezéséről – a cég bejegyzésére irányuló kérelem kivételével – az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a cégbíróság elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek.
Megjelent a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügyminiszteri rendelet, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 39/2004. (XII. 21.) IM rendelet is.
Elektronikus cégbejegyzés
Az év eleje óta a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat az elektronikus úton feldolgozott és az elektronikus úton benyújtott beszámolókat elektronikus irattárban őrzi. Az elektronikus irattárban csak az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett, az Igazságügyi Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által megfelelőnek minősített ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus beszámoló helyezhető el. A formátum dokumentációját a kormányzati portálon is közzéteszik.
Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 40/2004. (XII. 21.) IM rendelet alapján a szolgálatnak kérelemre biztosítania kell, hogy az elektronikus irattárban elhelyezett beszámolókat – a Ctv.-ben meghatározott módon és feltételek mellett – a jogosultak megismerhessék, illetve azokról másolatot kapjanak. A beszámoló a Szolgálatnak az Igazságügyi Minisztérium honlapján feltüntetett elektronikus ügyfélszolgálati címeire küldhető meg.
Elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás
Az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásra a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet (Cvhr.) szabályait kell alkalmazni. A cég bejegyzésére irányuló kérelmet elektronikus nyomtatványon kell előterjeszteni. A nyomtatványok az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról letölthetők.
Cégiratok elektronikus úton történő megismerése
Ha a cégbíróságtól, illetve a Szolgálattól az elektronikus cégnyilvántartásban elhelyezett cégirat megküldését kérik és a kérelmet nem a kormányzati portálon keresztül nyújtják be, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló igazságügyminiszteri rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A rendelet több szakasza 2005. szeptember 1-jén, illetve 2006-tól lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2004/197. szám)
Munkavédelem
A munkáltatónak az azbeszt okozta egészségkárosító kockázatok minimálisra csökkentése érdekében a bontási technikák alkalmazását megelőzően – amennyiben ez ésszerűen megvalósítható – az azbeszt és az azbeszttartalmú termékeket el kell távolítania – írja elő az 1/2005. (I. 7.) EüM rendelet.
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosítása előírja azt is, hogy a bontási munkák megkezdése vagy az azbeszt, illetve azbeszttartalmú anyagok építményekből, eszközökből és berendezésekből való eltávolításának megkezdése előtt a munkáltatónak munkatervet kell kidolgoznia.
OMMF pályázati felhívás
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására 150 millió forint keretösszegű pályázatot hirdet. A keretösszeg kamatmentesen visszatérítendő vagy viszsza nem térítendő támogatásként is adható.
A pályázatokat az OMMF-hez (1024 Budapest, Margit krt. 85., 1399 Budapest, Pf. 639) 6 példányban kell benyújtani. A benyújtás határideje: 2005. április 5.
A támogatás az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, a megjelölt célon belül különösen a munkaeszközök és védőeszközök, technológiák munkavédelmi célú kutatására, fejlesztésére, a foglalkozási veszélyek és ártalmak megelőzését szolgáló tájékoztatásra, ismeretterjesztésre, képzésre, valamint az Európai Közösség munkavédelmi előírásainak való megfelelés megteremtésére a vállalkozások és a munkavédelemben érintett társadalmi szervezetek ez irányú felkészítésére használható fel.
Támogatást belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy egyéni vállalkozó kaphat.
A kiemelten támogatható célok között szerepel:
– a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek képzésének, továbbképzésének korszerűsítése, az oktatás módszereinek fejlesztése,
– a munkavédelmi felügyeletek szakembereinek regionális képzése a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség színvonalas ellátására,
– kommunikációs készségfejlesztő képzés, amely igazodik a választott munkavédelmi képviselők konfliktuskezelő igényeihez, illetve javítja a hatósági felügyeleti munka hatékonyságát,
– az építőipari, szerelőipari, bányászati egészségügyi és karbantartási munkahelyeken a munkabiztonsági helyzet javítása. Oktatási, képzési programok elkészítése, felvilágosító, tapasztalatátadó akciók szervezése különös tekintettel az építőipari kis- és középvállalkozásokra.
(Magyar Közlöny, 2005/1. szám)
Munkaügyirendelet-módosítások
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 31/2004. (XII. 21.) FMM rendelete módosított néhány foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos jogszabályt. Így a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletet, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet.
(Magyar Közlöny, 2004/197. szám)
Forgalmi adó visszatérítése
A 372/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján január 1-jétől módosultak egyes forgalmi adók visszatérítéséről szóló kormányrendeletek. A külföldi utas számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről szóló 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet módosítása szerint például az adó-visszatérítési jog a következő feltételek együttes megléte esetén gyakorolható: a külföldi utas, illetve megbízottja a terméket új állapotban külföldre viszi, és ezt a tényt az a vámhatóság, amelynek illetékességi területén a külföldi utas az Európai Unió vámterületét elhagyja, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által rendszeresített, "A külföldi utas áfa-visszaigénylő lapja" vagy más, az adóhatóság által jóváhagyott nyomtatványnak a számla, egyszerűsített számla külföldi utas általi bemutatásával egyidejű záradékolásával igazolja.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Adójegy
Ha az adójegy-felhasználó az adójegyeket az átvételre megjelölt időpontot követő 10. munkanapig nem veszi át, vagy a visszaigazoltnál kisebb mennyiségben kívánja átvenni, illetve a hivatalhoz nem minőségi hiba miatt küld vissza adójegyet, köteles az át nem vett, illetve visszaküldött adójegyek és a felmerült többletköltségek után, ezen adójegyek előállítási költsége két és félszeresének megfelelő, de legalább 1000 forint összegű költségtérítést fizetni. A költségtérítést a Vám- és Pénzügyőrség Költségvetési előirányzat keretszámla elnevezésű számlájára banki átutalással kell megfizetni.
Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó módosított szabályokat tartalmazó 49/2004. (XII. 29.) PM rendelet szerint az Unió tagállamaiból behozott dohánygyártmányra a beszerzést megelőzően a tagállamban, vagy belföldön a kereskedői adójegy-felhasználó Jöt. szerinti engedélyében megjelölt fogadóhelyen, illetve a dohánytároló adóraktárba tagállamból betárolt szivarra, fogyasztási dohányra kizárólag dohánytároló adóraktárban helyezhető fel az adójegy.
A tagállamból behozott adójegy nélküli dohánygyártmányt a kereskedői adójegy-felhasználónak a termék fogadásával egyidejűleg a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell jelentenie. A bejelentésben meg kell adni a dohánygyártmány fajtáját és mennyiségét (kiszerelési egységenkénti darabszámát). A fogadóhelyen a tagállamból behozott adójegy nélküli dohánygyártmányt az adójeggyel ellátott dohánygyártmányoktól elkülönítve, külön helyen kell tárolni.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám.)
Jövedéki termékek forgalmazása
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet módosítása szerint az adóraktári engedély iránti kérelemhez január 1. óta csatolni kell – a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére engedélyt kérelmező kivételével – az adóraktár engedélyese vagy az adóraktár által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának hiteles másolatát, továbbá a megbízó személy által a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátásáról kiállított, a megbízó és a megbízott adatait, aláírását, valamint a megbízás ellátásának kezdő időpontját, időtartamát tartalmazó iratot.
A 46/2004. (XII. 29.) PM rendelet egyebek mellett előírja azt is, hogy a jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önálló vállalkozás, illetve fióktelep alapítása nélkül végezhető raktározási és árukiadási tevékenység esetén a külföldi székhelyű vállalkozás részére az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei által kiadott adószámot tartalmazó okiratot.
A denaturált szesz csak szeszüzemben, illetve alkoholregeneráló és denaturáló üzemben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturált szesz készítésének időpontját – azt legalább 5 nappal megelőzően – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak be kell jelenteni. Az állandó felügyelettel működő adóraktárakban a denaturált szesz készítésének időpontját – a teljes denaturálást közvetlenül megelőzően – az állandó felügyeletet ellátónak kell bejelenteni.
Nem kell havi zárást készíteni arra a jövedéki termékre, amelynek a tárgyhóban nem volt készlete vagy készletváltozása. Az alkoholtermék adóraktár-engedélyese a bioetanol célra gyártott etil-alkoholról termelési naplót köteles vezetni, amelyben a felhasznált alapanyagokat, alapanyagfajtánként tételesen fel kell tüntetnie.
A szőlő, a szőlőbor, a sűrített must, a töményített must, a tartósított must és a borászati melléktermék készletalakulásáról a rendelet 35. számú melléklet szerinti adattartalommal elszámolást kell készíteni.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám)
Zárjegy
Az év eleje óta hatályos 47/2004. (XII. 29.) PM rendelet bővítette azok körét, akik megrendelhetnek zárjegyet. Ezentúl zárjegymegrendelést az alkoholtermék-adóraktári engedéllyel rendelkezőkön kívül a sörtároló, bortároló- vagy pezsgőtároló-adóraktári engedéllyel rendelkező is benyújthat.
A harmadik országba exportált alkoholtermék utáni adó-visszaigényléshez a zárjegy felülragasztással történő érvénytelenítésével egy tekintet alá esik a zárjegyen a "zárjegy" szövegrészt részben vagy egészben eltakaró fekete színű, nyomtatott "E" betű feltüntetése.
Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön. Amennyiben az alkoholtermék nem palackban, hanem attól eltérő más fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet a hatóság által előzetesen jóváhagyott módon kell a legkisebb fogyasztói csomagolásra felhelyezni.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám.)
Jövedéki termék veszteségnormái
A pénzügyminiszter 48/2004. (XII. 29.) PM rendelete a jövedéki termékek veszteségnormáiról szól. A január 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint az adóraktár-engedélyes és az adómentes felhasználó tekintetében a naptári negyedévet, a felhasználói engedélyes tekintetében a tárgyévet kell elszámolási időszaknak tekinteni. Az adóraktár-engedélyesnek, az adómentes felhasználónak és a felhasználói engedélyesnek elszámolási időszakonként meg kell állapítani az elszámolási időszak utolsó napján ténylegesen készletben lévő mennyiség és a külön jogszabály szerinti nyilvántartásában kimutatott zárókészlet különbségét.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám.)
Megszüntetett biodízel-felhasználás
A kormány 354/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletével hatályon kívül helyezte a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól szóló 18/2003. (II. 19.) Korm. rendeletet.
(Magyar Közlöny, 2004/198. szám)
Közösségi vámjog
Változtak a közösségi vámjog végrehajtásának szabályai. Ha a fizetendő vámtartozást utólagos ellenőrzési tevékenység eredményeként szabják ki, akkor a vámtartozással, illetve kamatával kapcsolatos fizetési halasztást, részletfizetést, a hitelkamat felszámításának mellőzését a kiszabó vámszerv, a kamat mérséklését pedig a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága engedélyezi.
Az Európai Közösségekkel szabadkereskedelmi megállapodást kötött országok vonatkozásában a származási jegyzőkönyvekben szerepelő, az euró nemzeti valutákban kifejezett értékét a 45/2004. (XII. 29.) PM rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám)
Az adóteljesítmény számítási módja
Az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról rendelkezik a január elején hatályba lépett 56/2004. (XII. 29.) PM rendelet. Emellett a jogszabály az adóteljesítmény értéke szerint kijelöli azokat az adózókat, amelyekkel kapcsolatos feladatokat az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. Egyúttal megjelöli azt az adózói kört is, amelyek 2005. január 1-jétől adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket elektronikus úton, külön jogszabály rendelkezései alkalmazásával teljesítik.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám)
Környezetvédelmi termékdíj
A környezetvédelmitermékdíj-mentesség mértékét és meghatározásának módját a 2005. január 1-jén hatályba lépett 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet részben újraszabályozza. A mentességre vonatkozó kérelmet – hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig lehet benyújtani a kötelezett székhelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez. A mentességre való jogosultságot a Környezetvédelmi Főfelügyelőség határozatban állapítja meg, amelyben a kötelezett által teljesítendő hasznosítási arányt, a teljesítendő újrahasználati arányt is meghatározza.
A kormányrendelet a korábbiaknál részletesebben szabályozza a mentesség visszavonásának körülményeit. A mentességet – a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével – vissza kell vonni:
– a mentességre vonatkozó jogszabályok, illetve a mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértése,
– a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettség ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén.
Környezetvédelmitermékdíj-fizetők köre
A környezetvédelmitermékdíj-fizetési kötelezettség néhány kivétellel kiterjed a más termékkel együtt vagy más termék részeként, illetőleg összetevőjeként forgalomba hozott, illetve felhasznált termékre vagy anyagra is, így különösen: a járművek részét képező gumiabroncsra, a gépek, berendezések részét képező akkumulátorra, hűtőberendezésre. Ebben az esetben a 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében szereplő termékekre, illetve csomagolás esetén – a kereskedelmi csomagolás kivételével – a rendelet 7. számú mellékletében KT-kóddal ellátott anyagokra vonatkozó termékdíj-fizetési szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A január 1-jén hatályba lépett jogszabály módosítja a beszámolót benyújtók körét és annak határidejét. Ezek szerint a kötelezettnek és a Kt. 4/A §-a értelmében fizetésre kötelezettnek a negyedévet követő hó 20. napjáig, a hasznosítást koordináló szervezet a negyedévet követő hó 30. napjáig a tárgynegyedévi fizetési kötelezettségéről havi bontásban, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-a (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezettek, valamint az adózás rendjéről szóló törvény szerinti évenkénti bevallónak – hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a tárgyévi fizetési kötelezettségéről a tárgyévet követő év február 15-ig beszámolót kell benyújtania a Minisztériumhoz.
A termékdíjfizetést átvállalónak az átvállalási szerződés hatálya alatt a beszámolót akkor is be kell nyújtania, ha tárgynegyedévre vonatkozóan fizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(Magyar Közlöny, 2004/198. szám)
Veszélyes anyagok
A 13/2004. (XII. 25.) EüM-KvVM együttes rendelet módosítja az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenységek korlátozásáról szóló korábbi jogszabályt. A rendelet az európai közösségi szabályozás által nem érintett, de Magyarországon korlátozás alá eső módon felhasználható veszélyes anyagok jegyzékét is tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2004/200. szám)
Környezetterhelési díj
A környezetterhelési díj éves elszámolásakor a még esedékes díjtartozás befizetése vagy díjvisszaigénylése az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a 363/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 1-2. számú mellékletében meghatározott adatlap csatolásával nyújtható be az állami adóhatósághoz. Az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelőanyag-mennyiség meghatározásának módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletet módosító rendelet szerint vízterhelési díjkedvezmény vehető igénybe a felszíni vizet közvetlenül érintő vízterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás után, ideértve a szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszerek, illetve a szennyvíziszap-ártalmatlanító és -hasznosító létesítmények megvalósítását is.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Hulladékkezelési közszolgáltatási díj
A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj változása szerint a közszolgáltatási díjat a közszolgáltatás igénybevevője számla ellenében, meghatározott időszakonként, utólag köteles megfizetni. A vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása egyidejűleg jelenti a térfogattal azonos hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is. A 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet január 1-jén lépett hatályba.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Üzleten kívüli kereskedelem
Rendelet szabályozza az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződéseket és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának feltételeit. A február 24-étől hatályos 370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet hatálya azokra az áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére eladó és fogyasztó között az eladó kezdeményezésére, az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen
– a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve hogy az eladó a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy
– az eladó vagy harmadik személy által szervezett utazás, rendezvény alkalmával.
A rendelet hatálya kiterjed az olyan áru értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól az árutól, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó az eladó látogatását kezdeményezte, feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy ezen áru, illetve szolgáltatás értékesítése az eladó gazdasági vagy szakmai tevékenységi körébe tartozik.
A rendelet hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában a fogyasztó tesz szerződéskötésre ajánlatot az eladónak.
Ez a jogszabály nem vonatkozik:
– az építési szerződésre,
– az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre,
– a biztosítási szerződésre,
– az értékpapírra vonatkozó szerződésekre.
Nem terjed ki a rendelet hatálya az üzlettel nem rendelkező eladó vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére sem.
Üzleten kívüli kereskedés során csak közismert rendeltetésű, bontatlan csomagolású áru forgalmazható.
Nem forgalmazható üzleten kívüli kereskedés során
– jövedéki termék,
– vetőmag és növényi szaporítóanyag,
– kábítószer és pszichotrop anyag, illetve annak minősülő áru,
– gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati készítmény,
– fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag,
– veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag,
– nemesfém, drágakő és az abból készült ékszer, díszműáru,
– élelmiszer (ideértve a gombát is) a zöldség és a gyümölcs kivételével,
– olyan áru, amelynek értékesítését külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy tiltja, illetve csak üzletben (piacon) történő értékesítését engedi.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Szellemi tulajdon védelme
A szellemi tulajdonjog jogosultja a szellemi tulajdonjogát sértő áruk ellen a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnokságához intézkedés iránti kérelemmel fordulhat. Indokolt esetben a vámhatóság felfüggeszti az áru forgalomba bocsátását, vagy lefoglalja az árut.
A 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a Parancsnokság mely esetekben utasítja el a kérelmet, illetve meghatározza azokat az eseteket, amikor a vámhatósági eljárás hivatalból indul meg.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Találmányok, védjegyek kiállítási kedvezménye
A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke 1/2005. (MK 3.) MSZH közleményében közzétette, hogy a 2005. évi kiállításokon bemutatandó találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat milyen kiállítási kedvezmény, illetve kiállítási elsőbbség illeti meg.
(Magyar Közlöny, 2005/3. szám)
Szakképesítések szakmai vizsgáit szervező intézmények
A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére régiónként feljogosított intézményeket a 3/2005. (I. 11.) PM rendelet melléklete sorolja fel.
(Magyar Közlöny, 2005/3. szám)
Törvény a kutatás-fejlesztésről
Törvény született a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról. A 2004. évi CXXXIV. törvény célja egyebek mellett, hogy:
– a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények létrehozása és hasznosítása feltételeinek javításával segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését,
– elősegítse a vállalkozások technológiai innováción alapuló versenyképességének növekedését és a régiókban található kutatás-fejlesztési és innovációs lehetőségek minél teljesebb körű hatékony kihasználását,
– ösztönözze a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek létrehozását,
– előmozdítsa a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak szakmai felkészültségének javulását és társadalmi elismertségük növelését.
A törvény értelmében az állam a piaci versenyt nem torzító módon támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységét. A vállalkozásoknak nyújtott támogatások a saját források kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs célú felhasználásának kiegészítésére és ösztönzésére szolgálnak.
(Magyar Közlöny, 2004/200. szám)
Mérlegképes könyvelők
A 349/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet január 1-jétől módosította a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló korábbi jogszabályt, így részben megváltoztak a mérlegképes könyvelővé válás feltételei.
Mérlegképes könyvelő az, aki 1998. január l-jét követően, legkésőbb a 2001/2002. tanévben megkezdett egyetemi, főiskolai tanulmányai során az alapképzés keretében számvitel és elemzés feladatcsoportból szigorlatot, záróvizsgát vagy államvizsgát, a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet 6. §-ával hatályon kívül helyezett 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 6., 7. és 8. számú melléklete IV. b) pontjában felsorolt többi feladatcsoportból vizsgát tett, vagy 2006. december 31-ig vizsgát tesz, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlő módon (leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyak vizsgakövetelményei a mérlegképes könyvelői képesítés központi követelményrendszerében meghatározott tartalmat is felölelték. Mérlegképes könyvelő – a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem alapján – az, aki a 2. számú melléklet szerinti szakirányú felsőoktatási intézményben (annak jogutódjában) az alapképzés keretében, az ott megjelölt karon, szakon, szakirányon és évfolyamon diplomát szerzett, illetve legkésőbb a 2001/2002. tanévben megkezdett tanulmányait követően 2006. december 31-ig diplomát szerez.
A pénzügyminiszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai követelményeiről szóló korábbi rendelet módosítása részben megváltoztatta a mérlegképes könyvelő szakképesítés feltételeit. Az erről szóló 2/2005. (I. 7.) PM rendelet január 7. óta hatályos.
(Magyar Közlöny, 2004/198., 2005/1. szám)
Adószakértők
Az 1/2005. (I. 7.) PM rendelet szigorította az adásának feltételeit. Ezek szerint adószakértői tevékenységre jogosító engedélyt az a kiemelkedő szakismerettel rendelkező, büntetlen előéletű személy kaphat, aki
– szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt pénzügyi-számviteli szakképesítések bármelyikével, valamint hároméves szakmai gyakorlattal; vagy
– nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi-számviteli szakképesítések bármelyikével, valamint ötéves szakmai gyakorlattal; vagy
– okleveles könyvvizsgálói képesítést tanúsító oklevéllel rendelkezik.
Az engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási díj 7500 forint, melyet a kérelem benyújtásakor kell befizetni
a Pénzügyminisztérium 10032000-01454055-00000000 számú Pénzügyminisztérium, Igazgatás Budapest elnevezésű számlájára.
(Magyar Közlöny, 2005/1. szám)
Bírósági igazgatási
szolgáltatási díj
A bírósági eljárási illeték általános szabályoktól eltérő, utólagos elszámolással történő megfizetésének engedélyezése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke 100 000 forint. A január 1-jén hatályba lépett 51/2004. (XII. 29.) PM rendelet alapján a díjat a Pénzügyminisztérium Gazdálkodó Szervezete 10032000-01454055 számú számlája javára banki átutalással kell megfizetni, és az erről szóló igazolást csatolni kell az eljárást megindító kérelemhez.
A díjkötelezettség akkor is fennáll, ha a kérelmet a pénzügyminiszter elutasítja, vagy ha azt az ügyfél visszavonja. A kérelem ismételt benyújtása esetén a díjat újból meg kell fizetni.
A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, ha az ügyfél a díjat az eljárás megindításakor nem fizette meg, és fizetési kötelezettségét a hiánypótlási felhívás ellenére, annak kézhezvételét követő nyolc napon belül sem teljesíti.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám)
Államigazgatási eljárási illeték
Az első fokú államigazgatási eljárásért fizetendő általános tételű eljárási illeték mértéke 2200 forint. Az általános tételű eljárási illeték mértékéről rendelkező 50/2004. (XII. 29.) PM rendeletet a február 15-ét követően kezdeményezett, általános tételű államigazgatási eljárási illeték alá eső első fokú eljárásokban kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám)
Közigazgatási eljárás
Az Országgyűlés 2004. december 20-i ülésnapján fogadta el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. A zömében 2005. november 1-jén, illetve 2006. január 1-jén és 2008. január 1-jén hatályba lépő jogszabály a közigazgatási hatósági ügyek hatásköri, illetékességi szabályai mellett meghatározzák az első fokú eljárás menetét, a hatóság döntéseit, a jogorvoslatokat, a végrehajtás szabályait, az eljárási költségeket, valamint rendelkezik az elektronikus ügyintézés és hatóság szolgáltatásról is.
(Magyar Közlöny, 2004/203. szám,
I. kötet)
Szja-felajánlás
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke közzétette azokat a kiemelt költségvetési előirányzatokat, illetve azok technikai számát, amelyekkel kapcsolatban az adózók a személyi jövedelemadójuk meghatározott részét felajánlhatják.
Kedvezményezett: Technikai szám:
a társadalmi bűnmegelőzés1249
a parlagfű-mentesítés feladatainak
támogatása1153
az egészségjavítást célzó
sporttevékenység támogatása1304
a Szülőföld Alap támogatása 1311
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám)
Gazdálkodó szervezetek egyedi támogatása
A kormány bányabezárás esetén a bányavagyon-hasznosító részvénytársaságok és a közhasznú társaság kötelezettségeinek a vagyonértékesítésből nem fedezett hányadát, a Lencsehegyi Szénbánya bezárása műszaki kötelezettségeinek állami hányadát, valamint a széntermelési tevékenység megszüntetését követően a Lencsehegyi Szénbánya Kft. leépítendő munkavállalóinak 2004. évben esedékes újrakezdési támogatását finanszírozza. Erről a gazdálkodó szervezetek 2004. évi egyedi termelési támogatásáról szóló 251/2003. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosító 355/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet szól.
(Magyar Közlöny, 2004/198. szám)
Közúti közlekedés az unióban és belföldön
Az Európai Unión kívüli állam állampolgára belföldi vagy nemzetközi közúti árufuvarozást végző, magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművet – nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a közösségi engedély, belföldi közúti árufuvarozás esetén a közúti árufuvarozói engedély jogosultjának kérelmére kiadott járművezetői igazolvány birtokában vezethet. A járművezetői igazolványt a területi közlekedési felügyelet adja ki.
A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartását módosító 1/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott áruszállítási feladatot, valamint az ezzel igazoltan összefüggő üresjáratot teljesítő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jármű a Magyar Köztársaság területén közösségi engedély és áruszállítási engedély, a Magyar Köztársaságban bejegyzett jármű az Európai Unió többi tagállamában áruszállítási engedély nélkül közlekedhet.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium meghatározza az áruszállítási engedélyek elosztási elveit. Az engedélyeket a Központi Közlekedési Felügyelet adja ki. Minden, a magyar közlekedési hatóság által kiadott, a közúti árufuvarozás végzésére jogosító engedély az illetékes szakmai érdekképviselet javaslatára visszavonható.
A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (kabotázs) – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a gazdasági és közlekedési miniszter engedélyével folytatható. Az Európai Unió valamely más tagállamának hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz a Magyar Köztársaság területén kabotázsként különjárati és szerződéses személyszállítást erre vonatkozó külön engedély nélkül végezhet. A valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló 1997. december 11-i 12/98/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság részére történő értesítési és tájékoztatási kötelezettséget a Közlekedési Főfelügyelet teljesíti.
(Magyar Közlöny, 2005/3. szám)
Lassú járművek
A gazdasági és közlekedési miniszter az uniós szabályokkal való harmonizálás érdekében részben módosította a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletet.
A 144/2004. (XII. 29.) GKM rendelet szerint az egyedi forgalomba helyezési eljárás során kérelemre lassú járműnek minősítheti az olyan járművet, amely képes önerejéből sík úton 25 km/h-nál nagyobb sebességgel haladni, de nem közúti közlekedés céljára készült. Ebben az esetben a járműtípus megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítványban, illetőleg a forgalomba helyezési engedélyben – legfeljebb 25 km/h értékben – meg kell határozni. Az ilyen járműtípushoz tartozó minden járművet be kell mutatni a területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából és a megengedett legnagyobb sebességet a Műszaki adatlapon, valamint ennek alapján a jármű hatósági engedélyében fel kell tüntetni.
A 145/2004. (XII. 29.) GKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit egészíti ki.
(Magyar Közlöny, 2004/204. szám.)
Beszámolókészítés
Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások
A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, valamint a biztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeleteket módosítja a 347/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. A jogszabály 2005. január 1-jén lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
Egyéb szervezetek
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait tartalmazza a 350/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. A jogszabály 2005. január l-jén lép hatályba, de rendelkezéseit először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2004/198. szám)
Európai alkotmány
Az Országgyűlés december 20-i ülésnapján, a 133/2004. (XII. 23.) OGY határozattal megerősítette az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést.
(Magyar Közlöny, 2004/199. szám)
Európai Ügyek Hivatala
A kormány a 356/2004. (XII. 23.) Korm. rendelettel létrehozta az Európai Ügyek Hivatalát. A hivatal feladata a Magyar Köztársaság európai uniós tagságából eredő kormányzati feladatok összehangolása, a feladatok teljesítésének előmozdítása.
(Magyar Közlöny, 2004/199. szám)
MNB
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása megváltoztatta a monetáris tanács létszámát. 2004. évi CXXVI. törvény alapján a monetáris tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. A monetáris tanács tagjai: az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke, az MNB elnöke által javasolt egy alelnök, további tagok, akiket hat évre a köztársasági elnök nevez ki.
(Magyar Közlöny, 2004/197. szám)
Elektronikus hírközlési szolgáltatás minősége
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeit határozza meg a 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. Az elektronikus hírközlési szolgáltatókra, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságra vonatkozó szabályok kiterjednek a számlakezelésre, valamint a számlázási rendszer védelmére is.
(Magyar Közlöny, 2004/198. szám)
Megszűnt a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ
Január 1-jével megszűnt a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, melynek teljes körű jogutódja a Professzorok Háza lett.
(Magyar Közlöny, 2004/200. szám)
Nyugdíjfolyósítás
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet legújabb módosítása szerint, aki 2007. január 1. előtt a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményben részesül.
A január 1-jén hatályba lépett 377/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet szól arról is, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a Tny. 12. §-ának (6) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjat akkor kell megállapítani, ha a magánnyugdíjpénztár továbbítja a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a magán-nyugdíjpénztári tag visszalépési kérelmét és a magánnyugdíjpénztár igazolását arról, hogy a kérelmező a visszalépés feltételeinek megfelel.
Ha a 2004. december 31-ét követő és 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 150 000 forintnál több,
– a 150 001-171 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
– a 171 001-193 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
– a 193 001-214 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,
– a 214 001-236 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát,
– a 236 001-257 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát,
– a 257 001-301 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát,
– a 301 000 forint feletti átlagkereset harminc százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
Hozzátartozói nyugellátás akkor állapítható meg, ha a kérelmező hozzátartozó – legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló első fokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig, a magánnyugdíjpénztár igazolásával – bizonyítja, hogy kedvezményezettként a jogszerző egyéni számláján lévő összeg rá eső részének, vagy amennyiben a kérelmező hozzátartozó nem kedvezményezett, valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását a magánnyugdíjpénztár részére tett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezte.
A jogszabály rendezi a hozzátartozói, az élettársi kapcsolatban élők, valamint az árvaellátásra való jogosultság nyugellátásának új szabályait is.
Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben él, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van.
Akkor állapítható meg
– kivételes öregségi, rokkantsági nyugdíj, ha a kérelmező rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével,
– kivételes özvegyi nyugdíj, árvaellátás, ha a jogszerző rendelkezik az öregségi, rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább felével, és az özvegy, illetve árva megfelel az özvegyi nyugdíjra, illetve árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
A nyugdíjfolyósító szerv minden naptári év januárjában az ellátások tárgyév januárjában és az előző évben kiutalt összegéről tájékoztatja az ellátásban részesülőket.
(Magyar Közlöny, 2004/203. szám,
I. kötet)
Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
2005. január 1-jétől emelkedik a 2005. január 1. előtti időponttól megállapított és a nyugdíjfolyósító szervek, valamint a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások havi összege.
A 379/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján 6,3 százalékkal emelkedik az átmeneti járadék összege, valamint a havi 74 100 forintot el nem érő egészségkárosodási járadék összege azzal, hogy az egészségkárosodási járadék havi összege az emeléssel együttesen sem haladhatja meg a havi 74 100 forintot.
A vakok személyi járadéka havi 12 320 forintra emelkedik.
A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások közül a rokkantsági járadék összege havi 1610 forinttal, a rendszeres szociális járadék összege a 2005. december 31-éig a 62. életévüket betöltő személyek esetében havi 1520 forinttal, egyéb esetekben havi 1300 forinttal, a központi szociális segély összegét havi 1520 forinttal lesz több.
2005. január 1-jétől a házastársi pótlék és a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés havi együttes összege 16 480 forint, a házastárs után járó jövedelempótlék havi összege 11 370 forint.
A 2004. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő
– rokkantsági járadék összege havi 27 180 forint,
– rendszeres szociális járadék összege havi 21 890 forint.
Azt, aki több nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, az e rendeletben meghatározott emelések ellátásonként külön-külön is megilletik.
(Magyar Közlöny, 2004/203. szám, I. kötet)
Nyugdíj- és balesetijáradék-emelés
2005. január 1-jétől 6,3 százalékkal emelkedik a 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat és az előnyugdíjat is), rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátást, valamint baleseti hozzátartozói nyugellátások. A nyugdíjak és baleseti ellátások emeléséről a 380/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet szól.
Ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátások külön-külön emelkednek 6,3 százalékkal.
Ugyanezen szabályok szerint emelkedik a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka is.
A 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapított baleseti járadék 2005. január 1-jétől szintén 6,3 százalékkal emelkedik.
A 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 24 700 forint.
A 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 24 700 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 25 850 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 26 800 forint.
A 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 24 800 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 26 050 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 26 950 forint.
A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2005. január 1-jétől havi 53 310 forint összeghatárig folyósítható együtt.
A 2004. december 31-ét követő, de 2006. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 21 000 forint.
(Magyar Közlöny, 2004/203. szám, I. kötet)
Rekreációs szabadság
A 375/2004. (XII. 28.) Korm. rendelet 2005. január 1-jével hatályon kívül helyezte a rekreációs szabadságról szóló 136/2003. (IX. 4.) Korm. rendeletet.
(Magyar Közlöny, 2004/203. szám, I. kötet)
Élelmiszer-biztonság
Az egészségügyi miniszter módosította az állati eredetű élelmiszerekben található peszticidmaradék megengedhető mértékéről szóló korábbi jogszabályt. A már hatályba lépett 15/2004. (XII. 28.) EüM rendelet részletesen közzéteszi az ezentúl betartandó határértékeket.
(Magyar Közlöny, 2004/203. szám, I. kötet)
Növényvédő szerek forgalomba hozatala és jelölése
Az európai uniós szabályoknak megfelelően szigorodtak a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló előírások. Az 1/2005. (I. 7.) FVM rendelet január 22. óta hatályos.
(Magyar Közlöny, 2005/1. szám)
Szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság
Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a 2003. évi LII. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak megsértése esetén minőségvédelmi bírságot szab ki a szaporítóanyagot előállító, feldolgozó és forgalomba hozó természetes és jogi személyekkel, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokkal szemben.
A minősítő intézet a bírság mértékének megállapítása során figyelembe veszi különösen, hogy a jogszabálysértést
– szándékosan vagy gondatlanságból,
– első esetben,
– helyre nem hozható és súlyos genetikai, illetve gazdasági kárt okozva,
– milyen értékre és mennyiségre követték el.
Jogszabálysértés ismételt, illetve sorozatos elkövetése esetén minőségvédelmi bírságként az adott jogszabálysértésre megállapított mérték kétszerese is kiszabható.
A 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet meghatározza a különböző jogszabálysértések esetén kiszabható bírság minimumát és maximumát.
(Magyar Közlöny, 2004/201. szám)
Vágóállat-minősítési szabályok
Az uniós előírásoknak megfelelően szigorodott néhány vágóállat minősítésének követelményrendszere. Így a 174/2004. (XII. 30.) FVM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról, a 175/2004. (XII. 30.) FVM rendelet a vágósertések vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról, a 176/2004. (XII. 30.) FVM rendelet a vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló korábbi jogszabályok.
(Magyar Közlöny, 2004/205. szám)
Vágóhidak minősítése
Azok a vágóhidak, amelyeken éves átlagban heti hetvenöt darabnál több szarvasmarhát, illetve kétszáz darabnál több sertést, valamint évente háromezer darabnál több juhot vágnak, kötelesek minősítő helyet üzemeltetni, míg ezen állatlétszám alatt vágó vágóhidak minősítő helyet üzemeltethetnek. A már hatályos 177/2004. (XII. 30.) FVM rendelet szerint minősítő hely üzemeltetése esetén annak működését az OMMI-val engedélyeztetni kell, egy minősítő szervezettel a minősítésre szerződést kell kötni.
(Magyar Közlöny, 2004/205. szám)
Magyar Élelmiszerkönyv uniós szabályok szerint
A január 15-én hatályba lépett 2/2005. (I. 11.) FVM rendelet módosította a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletét.
(Magyar Közlöny, 2005/3. szám)
Erdősítéshez nyújtott uniós támogatás
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételéhez szükséges támogatási kérelmet postai úton vagy személyesen, egy példányban, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH nevében eljáró Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságánál kell benyújtani:
– 2005. évi tavaszi telepítésekre vonatkozóan 2005. június 1-jétől július 31-ig,
– 2006. évben június 1-jétől július 31-ig.
A 3/2005. (I. 11.) FVM rendelet január 14-étől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2005/3. szám)