Bankbetét
A betét a hitelintézeteknél elhelyezett, számlán vagy egyéb módon nyilvántartott pénzösszeg, amelyet meghatározott idő elteltével a hitelintézet az előre meghatározott módon kiszámított kamattal megnövelt összegben köteles visszafizetni a betétesnek. A betét sokféle lehet. A lekötés időtartamától függően rövidebb vagy hoszszabb távra lekötött, célját, felhasználási módját tekintve takarékbetét, előtakarékossági betét, nyereménybetét stb.
Betét jellegű okiratok
A legismertebb betét jellegű okiratok a következők: betétjegy, kamatozó jegy, pénztárjegy, letéti jegy, takaréklevél, banki kötvény. Fontos, hogy a bankok a betétek segítségével (is) biztosítják forrásaikat. A pénzpiacon két nagy okiratcsoportot különböztetünk meg: az értékpapírokat és az értékpapírnak nem minősülő betéti okiratokat. Az értékpapírok lehetnek banki kötvények vagy letéti jegyek.
Számlabetétek
A banki betétek sajátos csoportját képviselik a számlabetétek, amelyek mindig névre szólóak. A bankszámlabetét olyan megtakarítási forma, amelyhez az igénylőnek bankszámlát kell nyitnia. A bankszámlán elhelyezett öszszegre pedig a bank kamatot fizet, amelyet éves mértékben hirdet meg. A betétszámla lehet határidős vagy takarékszámla, amelynek nincsen lejárata. A betétszámlán a bankok által meghatározott összegek helyezhetők el – nem ritka, hogy nincsen megkötés az öszszegre vonatkozóan, illetve a különböző összeghatárok eltérő kamatozást biztosítanak.
A betétek fajtái
A bankbetétek sokféleképpen csoportosíthatók. A különböző szempontok alapján végzett összehasonlítás teszi lehetővé, hogy a pénzét elhelyezni kívánó a maga számára legmegfelelőbbet tudja kiválasztani.
Betétfajták – testreszabottan
Először is érdemes listát készíteni azokról a betétekről, amelyeket annak az ügyfélcsoportnak ajánlanak, ahová mi tartozunk. Jellemző, hogy a bankok más-más ajánlatot dolgoznak ki a nagyvállalatoknak, a kis- és középvállalkozásoknak, illetve az egyéni vállalkozóknak. A megkülönböztetés alapja a vállalkozás mérete, amelyet az árbevétel és alkalmazotti létszám segítségével határoznak meg. Természetesen minden bank ajánl speciális betéti konstrukciót a private banking keretében, egyedileg meghatározott feltételekkel.
Futamidő szerinti választás
Az adott ügyfélcsoportnak ajánlott betéteket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy milyen távra (egy hétre, egy hónapra, egy évre stb.) a legkedvezőbbek a banki kondíciók, hiszen általában tudjuk, hogy mennyi időre lesz "szabad" az a pénzösszeg, amit betétként akarunk fialtatni. Ha úgy gondoljuk, hogy a lekötés időtartama nagyon bizonytalan, akkor feltétlenül össze kell hasonlítani a szóba jöhető betéteket abból a szempontból is, hogy a betét "feltörése" milyen következményekkel jár, illetve a tervezett felhasználás "megközelíthető" úgy is, hogy rövidebb távú, ismétlődő betétet választunk. A különböző futamidőkre ajánlott aktuális kamatokat érdemes figyelemmel kísérni, és a betét lejáratakor más futamidőt választani.
A kamatozás módja
Vizsgálni kell a betét kamatozásának módját, tehát azt, hogy fix vagy változó kamatozású konstrukciót választunk. A kamat mértéke szempontjából alapszabály, hogy a látra szóló betét kamata a legolcsóbb, hiszen az így elhelyezett betétet bármikor felvehetjük.
Külön figyelmet érdemel a kamatokkal kapcsolatban az, hogyan számítja a kamatot a bank: lineárisan, vagy úgynevezett sávos kamatozású betétet ajánl. A sávos kamatozás tipikusan az elhelyezett összegekhez igazodik, de alkalmaznak olyan megoldást is, hogy az időtartamban érvényesül a sávszemlélet. Ilyen konstrukciókban rendszerint azt is biztosítják, hogy ha a betétet feltörik, akkor a tényleges lekötési idő és a feltörés időpontjában érvényes kamatláb alapján számítják ki a kamatot.
Megtakarítási számla
A kereskedelmi bankok jelentős része ajánlja a megtakarítási számla megnyitását, amely kellően rugalmas a betéthez hozzájutás szempontjából, viszont a bank által fizetett kamat elég vonzó ahhoz, hogy a vállalkozás ezt a formát válassza.
Nyereménybetét
Eltérőek a betétek abból a szempontból is, hogy milyen előnyt ígérnek: a bankbetétek után kamatot fizetnek, de hirdetnek nyereménybetéteket is. A nyereménybetét lényege: a kamat nem pénzben, hanem tárgyban testesül meg, vagyis kamatot nem fizetnek, hanem a kamatot nyereményalapba gyűjtik, és abból értékes tárgyat (személygépkocsi, ingatlan stb.) vásárolnak, amit sorsolással lehet nyerni. Nyilvánvaló, hogy ez a megtakarítási forma nagyon kockázatos, teljesen a szerencseelemre épül. Valamennyi résztvevő számára az a kétségtelen előnye, hogy ingyen "őrzi" a bank a pénzt, biztonságban van tehát a lopással, betöréssel szemben.
Természetesen hasonló szempontokat – tehát a lekötés időtartama, "feltörés valószínűsége", minimálisan leköthető összeg – kell figyelembe venni akkor is, ha a privát pénzünket kívánjuk kamatoztatni.
Biztonságosság
A "betét biztonságosságának" garanciája a betétvédelem. Célja a megtakarítással rendelkezők védelme, és ezen keresztül a pénzügyi rendszer stabilitásának védelme. 1993-ig az állam garantálta a lakossági betéteket. Szerepét 1993 közepétől az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vette át. Ezzel a betétbiztosítás önálló intézménnyé vált, de az OBA megalakulását megelőzően elhelyezett betéteket továbbra is az állami garancia védi.
Az Országos Betétbiztosítási Alap helytállása
A betétvédelem akkor kap gyakorlati szerepet, ha az a hitelintézet, ahol a betétet elhelyezték, fizetésképtelenné válik, és ezért nem vehető fel a biztosított betét. Ebben az esetben az OBA fizet a betétesnek a következő szabályok figyelembevételével. A betétesnek az egy hitelintézetnél elhelyezett valamennyi betétjét összevonja, kiszámítja az ügyfél tőke- és kamatkövetelését, és legfeljebb a törvényben meghatározott összeghatárig kártalanítja a betétest. Az összeghatárt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) tartalmazza. Az OBA-biztosítás ingyenes, azért külön nem kell fizetni.
A biztosításba bevont hitelintézetek
Az OBA-védelem a következőkre terjed ki: az OBA-tag hitelintézetek (bankok, takarékszövetkezetek, lakás-takarékpénztárak és a hitelszövetkezetek) tartoznak a betétbiztosítási rendszerbe. A védettség – a törvényben meghatározott kivételekkel – mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon, hazai székhelyű bankban névre szóló betétet helyez el, vagy bank által kibocsátott kötvényt vagy letéti jegyet vásárol. Ha valaki ugyanannál a banknál magánszemélyként és gazdasági társaság (kft., bt. stb.) nevében is elhelyez betétet, akkor a kétfajta betét egymástól függetlenül, tehát külön-külön biztosított.
Az egyéni vállalkozó nem minősül gazdasági társaságnak, ezért egyénként és vállalkozóként elhelyezett megtakarításait a kifizetési értékhatár szempontjából össze kell vonni.
A biztosított értékhatár növelése
A biztosított értékhatár a következőképpen növelhető:
– több bankot veszünk igénybe,
– magánszemélyként és vállalkozásként is elhelyezünk betétet,
– egy betétet több tulajdonos nevére helyezünk el, így mindegyik tulajdonost külön-külön védi az OBA, természetesen csak arányosan. Ennek akkor van jelentősége, ha az OBA-védelem értékhatárát többszörösen meghaladó összegű a betét, hiszen annyiszor hatmillió forintig védett, ahány tulajdonosa van.
A védelem összeghatára 6 millió forint
Az OBA-védelem összeghatára: 6 millió Ft, amely az Európai Parlament és a Tanács 1994-ben elfogadott irányelve alapján meghatározott összeg. Az irányelv minimálisan 20 ezer euróban határozza meg a kártalanítási értékhatárt személyenként és hitelintézetenként. Erre tekintettel 2004. május 1-jétől a korábbi 3 millióról 6 millióra emelkedett az értékhatár.
Az értékhatár a maximálisan kifizethető összeg, amelybe beletartozik a betétes összes betétje, a folyószámlájára befizetett összeg, a vásárolt banki papír, a biztosított kötvény stb. tőkeöszszeggel és kamattal együtt.
Példa: 4,5 millió Ft összegű tőke és 600 ezer Ft kamat teljes összegben biztosított, 6 millió Ft összegű tőke kamata már nem biztosított.
Önrész bankcsőd esetén
Az OBA-védelem nem a teljes betétre terjed ki, a betétest bizonyos mértékű önrész vállalása terheli esetleges bankcsőd esetén. Az önrészt a következőképpen kell kiszámítani: 1 millió Ft összegig nincsen önrész, tehát az OBA 100%-ot fizet, 1 millió Ft feletti betétrésznek a 90%-át, de legfeljebb összesen 6 millió Ft-nyi kártalanítást fizet ki betétesenként és hitelintézetenként.
Példa: összesen 1 millió Ft összegű betétet teljes egészében megfizet az OBA. Összesen 1,5 millió Ft összegű betétből 1 milliót + az 500 ezer Ft 90%-át, tehát 1450000 Ft-ot fizet meg az OBA, 50 ezer Ft a betétes kára.
Az OBA által meg nem fizetett öszszeget a betétes a bank elleni felszámolási eljárásban érvényesítheti, és részben vagy egészben akkor jut hozzá, ha a felszámolási eljárás végén a fedezet rendelkezésre áll.
Befektetési alapok
A befektetési alap a befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetésialap-kezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel.
A törvényi meghatározás mutatja, hogy a befektetési alap meglehetősen sajátos "képződmény", hiszen nem szervezet, hanem vagyontömeg, amelyet a jogalkotó jogi személyiséggel ruházott fel. Nyilvánvaló, hogy a vagyontömeget működtetni kell, amely a befektetésialap-kezelő feladata.
A befektetési alap fajtái
Indexkövető befektetési alap
Az indexkövető befektetési alap olyan befektetési alap, amely befektetési politikájában valamely elismert (szabályozott) piac által meghirdetett index, illetve valamely, a lehetséges befektetők részére előre meghirdetett, a Felügyelet által jóváhagyott egyéb index leképezésére vállalkozott.
Nyílt végű befektetési alap
A nyílt végű befektetési alap olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyeket forgalmaznak.
Zárt végű befektetési alap
A zárt végű befektetési alap olyan befektetési alap, amelyre a futamidő lejáratának kivételével vissza nem váltható befektetési jegyeket bocsátanak ki és forgalmaznak.
Befektetésialap-kezelő
A befektetési alap "működtetése" a befektetésialap-kezelési tevékenység. Jellemzője: a befektetésialap-kezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetésialap-kezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.
A befektetésialap-kezelő befektetésialap-kezelési tevékenységre engedéllyel rendelkező részvénytársaság vagy fióktelep. A befektető a befektetésialap-kezelővel köti meg a megbízási szerződést.
Fontos, hogy a befektetési alapot letétkezelő tevékenység keretében "őrzik".
A befektetésialap-kezelő eljárása a megbízó javára
A befektetésialap-kezelő az alapkezelési tevékenység végzése során az alap nevében jár el, a befektetési eszközök, illetőleg az ingatlanok vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten vagy külön-külön. Jogosult egymástól elkülönítetten több befektetési alapot létrehozni és kezelni. A befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát azonban a saját vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.
Vagyonkezelés
A befektetésialap-kezelő által kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik az alapkezelő tulajdonát. Az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni. Az általa kezelt alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást.
Ingatlanalap kezelése esetén a befektetésialap-kezelő köteles az alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást kötni.
A befektetési alap átadása
A befektetésialap-kezelő jogosult a befektetési alap átadására, de csak kizárólag más befektetésialap-kezelő részére. A nyilvános befektetési alap átadására a PSZÁF engedélyével és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Zártkörű befektetési alap átadására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozó vehető igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik megfelelő engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamelyik tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével.
A befektetésialap-kezelő az általa igénybe vett alvállalkozó tevékenységéért mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis.
A befektetési alapok előnyei
A befektetési alapok mind a magánszemélyek, mind pedig a szervezetek (jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező) számára rendelkezésre állnak.
A befektető elfoglaltsága esetén is könnyen nyomon követhető a befektetés alakulása, mivel a banki befektetési alapok aktuális nettó eszközértékét mindennap megjelentetik, általában a Napi Gazdaságban, a Világgazdaságban és a Magyar Tőkepiacban.
A befektetési alapok portfólióját több értékpapír alkotja. A befektető szempontjából ez azt jelenti, hogy már viszonylag kisebb összeg befektetése esetén is többféle értékpapír tulajdonosává válhat, csökkentve az egyedi papírok kockázatát.
A nyílt végű befektetési alapok a lekötési idő szempontjából általában nagyon rugalmasak. A befektetési jegyek általában bármely banki munkanapon megvásárolhatók az adott napra érvényes úgynevezett nettó eszközértéken, és visszaválthatók a nettó eszközérték visszaváltási jutalékkal csökkentett árán.
Az alap biztonságát a törvényi szabályozás garantálja. A szabályos működést folyamatosan ellenőrzi a letétkezelő bank és az alap könyvvizsgálója.
A jelenlegi szabályok szerint a befektetési jegyek hozama, illetve a viszszaváltáskor elért nyereség kamata kedvezményes adózású.
Befektetési jegy
A befektetési alap saját nevében befektetési jegyet bocsát ki és forgalmaz. A befektetési jegy a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel, sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei a következők:
– a befektetési alap megnevezése,
– a befektetési alap fajtája (zárt végű, nyílt végű), típusa (nyilvános vagy zártkörű), futamideje.
A befektetési jegy forgalmazható folyamatosan és időlegesen. A folyamatos forgalmazásra a nyílt végű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegy alkalmas, amelyet forgalomba hoznak, illetve visszaváltanak.
A folyamatos kibocsátás olyan forgalomba hozatal, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük időpontjától kezdődik.
A befektetési jeggyel elérhető haszon a felosztott hozam, azaz a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetésialap-kezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetésialap-kezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni.
A befektetési alapokkal kapcsolatban megfontolandó szempontok
A befektetési jegy kiválasztásakor elsősorban azt kell eldönteni, hogy biztos, lehetőség szerint egyenletesen növekvő vagy nagyobb árfolyam-ingadozású befektetést kíván-e valaki igénybe venni.
A különböző alapok különböző időpontokban és eltérő gyakorisággal fizetnek hozamot, vizsgálandó tehát, hogy a befektetőnek hányszor és mikor van szüksége a hozamra.
Dönteni kell arról, hogy mekkora kockázatot kíván vállalni a befektető. Az alacsonyabb kockázatú befektetési jegyek alacsonyabb kamatot fizetnek, a magasabb kockázatúak viszont nagyobb hozamot biztosítanak. Alacsony kockázatú az állampapír, igen kockázatos a részvénypiac változásait nagymértékben követő befektetési alap.
Választható külföldi értékpapírokkal foglalkozó befektető alap is, ahol befektetési eszközként európai részvény biztosítja a befektető hasznát.
Mérlegelni kell a kockázati tényezőket. A kockázati tényező lehet kamatlábkockázat, árfolyamkockázat, devizakockázat, vagy ezek kombinációja.
Értékpapírok
A befektetések sajátos lehetőségét jelenti az értékpapírok vásárlása. Értékpapír a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz, amelynek azonosítására az úgynevezett ISIN szolgál. Az értékpapírokkal kapcsolatos tevékenységek sokfélék, a kibocsátáson, forgalmazáson kívül jelentős az értékpapír letéti őrzése, valamint az értékpapírletét-kezelés.
Az értékpapír-letéti őrzés nem más, mint az értékpapírnak befektetési szolgáltató általi megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása.
Értékpapírletét-kezelés az értékpapír letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatások öszszessége.
Dematerializált értékpapírok
Az értékpapírok korábban általában papíralapúak voltak, ma már az úgynevezett dematerializált értékpapírok kerülnek forgalomba. Dematerializált értékpapírnak minősül a tőkepiacról szóló törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.
A dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.
Az értékpapírszámla a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Ha a kibocsátó dematerializált értékpapírt bocsátott ki, vagy az értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakította át, annak nyomdai úton történő előállításáról utóbb nem rendelkezhet.
A dematerializált értékpapír bármilyen nyomtatott formában történő megjelenítésén feltűnő módon fel kell tüntetni, hogy az nem értékpapír.
Ha a kibocsátó az értékpapír dematerializált értékpapírként történő előállításáról rendelkezett, a kibocsátó egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:
– a tulajdonos neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kellékét,
– a kibocsátásról szóló döntést,
– a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét,
– a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét, és
– a kibocsátó cégszerű aláírását, részvény esetén a kibocsátó részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását.
Az értékpapírszámla-vezető – a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követően – az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt, és erről a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír előállítása során az előállítás visszamenőleges értéknappal nem lehetséges.
A központi értéktár felel azért, hogy a központi értékpapírszámlák összesített állománya folyamatosan megegyezzen az adott értékpapír-sorozat kibocsátási mennyiségével. Ha a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott értékpapír mennyisége a forgalomba hozott mennyiségtől eltér, a központi értéktár az eltérés okát köteles haladéktalanul kivizsgálni, és annak megszüntetése érdekében intézkedni.
Értékpapírhozam
Az értékpapírok megszerzésével összefüggő döntés egyik legfontosabb eleme az értékpapír hozamának vizsgálata. Abetéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet részletesen szabályozza a hozammutató számításának szabályait, az alábbiak szerint:
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, ha az értékpapír kamatát a kibocsátó a még hátralévő teljes futamidőre megállapítja, a befektetési szolgáltató és a hitelintézet, valamint az a szervezet, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles kiszámítani, és a jogszabályban meghatározott módon közzétenni az egységesített értékpapírhozam-mutatót (a továbbiakban: EHM).
Az értékpapírok hozamának közzététele
A befektetési szolgáltatónak és a hitelintézetnek, valamint annak a szervezetnek, amely törvény alapján forgalmazó igénybevétele nélkül jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében ki kell függesztenie:
– az értékpapírhozam számításának konkrét képletét,
– a kamatfizetés időpontjait,
– a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal az EHM-et,
– minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van az értékpapír alapján kifizetett összegre.
Az értékpapírügyletre vonatkozó egyedi hirdetésnek, ajánlatnak, reklámnak az EHM mértékét – a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal – feltűnő módon tartalmaznia kell.
Részvények
Az értékpapírok nagyon sokfélék. Befektetési szempontból különösen jelentősek a részvények, amelyek megvásárlásával tulajdoni részesedés szerezhető abban a vállalkozásban, amely a részvényt kibocsátotta.
Részvények vásárlása a tőzsdén
A részvények adásvételének nyilvános helyszíne a tőzsde, ahol azonban csak az úgynevezett tőzsdére bevezetett értékpapírok cserélnek gazdát. Tőzsdei értékpapír árfolyamát a tőzsde napi nyitásakor, illetve zárásakor külön vizsgálják, megállapítva, hogy az adott részvény árfolyama hogyan alakult.
Részvényvásárlás a tőzsdén kívül
Részvényvásárlásra lehetőség van tőzsdén kívül is, hiszen a részvény átruházható értékpapír. Az átruházás forgatással történik.
Részvényvásárlás mint befektetés
A részvényvásárlás lehet hosszú és rövid távú befektetés egyaránt. A befektetés eredményességét az határozza meg, hogy a vásárló, illetve az eladó mekkora hasznot realizál.
A vásárló haszna részvényvásárláskor abból adódhat, hogy olcsón vásárol részvényt, és abban bízik, hogy a kibocsátó működésének eredményeként a részvény árfolyama emelkedni fog.
Jellemző, hogy az úgynevezett nagy vagyonok – a dollár- és forintmilliárdok – nagyon nagy része részvényekben testesül meg, tehát az egyik legelterjedtebb befektetési formának a részvény tekinthető.
Állampapírok
Az értékpapírok között jelentős helyet foglalnak el az állampapírok. Az állampapír alacsony kockázatú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet a magyar állam bocsát ki a költségvetési hiány finanszírozására. Az állampapírok piacra dobását és a főforgalmazói rendszer működtetését az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végzi. Vele állnak közvetlen kapcsolatban az elsődleges forgalmazó, általában kereskedelmi bankok. A forgalmazásban részt vesznek más értékpapír-forgalmazó cégek is, úgynevezett másodlagos forgalmazókként.
Az állampapírba fektetés előnyei
Az állampapír biztonságos befektetési forma, mivel a visszafizetése államilag garantált. Az állami garancia a névértékre és kamatra vonatkozik, a követelés nem évül el.
Likvid, mivel az állampapírok másodlagos piaci forgalomban, piaci áron, lejárat előtt értékesíthetők. Magas hozamot biztosít – a betétekkel összehasonlítva. Rugalmas, mivel többféle futamidőre vásárolható, a kapcsolódó költségek pedig alacsonyak. Az állampapírok a letétkezelőnél értékpapírszámlán vagy értékpapír-letéti számlán helyezhetők el, így őrzésük biztonságos és alacsony költségű.
Államkötvény
Az állampapírok többfélék. A két leggyakoribb az államkötvény és a diszkontkincstárjegy. Az államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír. A kamatozás lehet fix vagy változó. A fix kamatozású kötvények esetében már a kibocsátáskor meghirdetésre kerül a kamat nagysága. Általában évente két alkalommal fizet kamatot, az új kibocsátású kötvények esetében azonban már az egyszeri kamatfizetés a jellemző.
A változó kamatozású kötvények esetében csak a kamatmegállapítás módja és a kamatfizetés ideje rögzített. Az alapcímlet 10 ezer forint. Az új sorozatok már dematerializált formában kerülnek kibocsátásra, tehát nincsenek kinyomtatva. A kötvénysorozatokat a kibocsátást követően bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére.
Diszkontkincstárjegy
A diszkontkincstárjegy egy évnél rövidebb futamidőre, 3-6-12 hónapos lejárattal kibocsátott, bemutatóra szóló, szabadon átruházható értékpapír, amely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, úgynevezett diszkontáron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza.
Kötvény
Az értékpapírok egyik fajtáját képviselik a kötvények, amelyek úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
A kötvény kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényen meghatározott összeget, annak előre meghatározott kamatát, valamint az esetleg vállalt szolgáltatásokat a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényben megjelölt határidőben és módon teljesíti.
A kötvény kibocsátója lehet cég vagy állam. A kötvény legfontosabb jellemzője a részvénnyel összehasonlítva: a kötvény tulajdonosa nem válik a kötvényt kibocsátó tulajdonosává, nem vesz részt annak irányításában.
Jelzáloglevél
A jelzáloglevél a hosszú lejáratú kölcsönnyújtás eszközeként ismert, névre szóló, átruházható értékpapír.
Nem pénzbeli befektetési formák
A betéten, befektetési alap igénybevételén és értékpapír adásvételén kívül egyéb befektetési formák is rendelkezésre állnak. Közülük a két leggyakoribb az ingóság vásárlása, illetve az ingatlannal kapcsolatos befektetés.
Ingóság vásárlása
Évezredek óta alkalmazott befektetési forma a különböző értékes ingóságok megszerzése.
Értékes ingóságnak tekintik az ékszert, az aranyat, ezüstöt, drágaköveket, festményeket, képzőművészeti tárgyakat, felszerelési tárgyakat (pl. bútorokat), szőrmét.
E befektetési forma hatékony alkalmazása mindenekelőtt szakértelmet igényel, hiszen más nem tudja megállapítani, hogy a megszerezni szándékolt tárgy "megéri-e az árát", illetve mennyire "jó" befektetés. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy vizsgálandó: forgalomképes-e az ingóság, hogyan lehet értékesíteni, igényel-e különleges karbantartást, kezelést. A megszerzésre vonatkozó döntés előtt vizsgálni kell az ingóság őrzésének feltételeit.
Ingatlanbefektetés
Az ingatlanbefektetés általában hosszú távú befektetés, amely rendszerint jól jövedelmez, viszont nagy energiabefektetést igényel és jelentős költségei vannak.
Az ingatlanbefektetés legegyszerűbb formája és módja az ingatlanvásárlás, majd annak hasznosítása, illetve továbbadása. Kockázata: a piac keresleti-kínálati viszonyainak ingadozása, változása.
Ingatlanbefektetési jegy
Összetettebb mód az ingatlanbefektetési alaptól ingatlanbefektetési jegy vásárlása. Általános jellemezője, hogy közép-, de még inkább hosszú távú befektetés, mérsékelt kockázattal.
Működése hasonló a (pénz)befektetési alapok működéséhez.
Biztosítás
A befektetések sajátos területét képviselik a biztosítások, amelyek a biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésekor biztosítanak fizetést. Leggyakoribb fajtáik: életbiztosítás, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás.
Biztosításkötés feltételei
A biztosítási szerződés megkötése előtt nagyon pontosan meg kell ismerni a feltételeket:
– milyen biztosítási esemény bekövetkezésekor,
– mekkora összegben,
– milyen önrész megfizetésével,
– mekkora összegben vállal fizetést a biztosító, illetve
– mekkora díjat, milyen gyakorisággal kell fizetni a biztosító szolgáltatásáért.
Érdemes pontosan megismerni a biztosítás megszűnésének és megszüntetésének feltételeit, eseteit.
Kamatlábmutató* A különböző bankok betétlekötési ajánlatainak összehasonlíthatósága érdekében a bankok kötelesek közzétenni az aktuális egységesített betétikamatláb-mutatót – a reklámokon is látható rövidítéssel: EBKM. Funkciója ugyanaz, mint a hitelek esetében a THM-nek (teljes hiteldíjmutató). Kiszámítása a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíjmutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletben meghatározott módon, feltételekkel és képlet szerint kötelező. * Kamatlábmutató-számítás * Az egységesített betétikamatláb-mutató számítására a következő szabályok vonatkoznak: * A hitelintézetnek üzletszabályzatában az egyes általa kínált betéti szerződések esetében rögzített kamatszámítási módszeren kívül az egységesített betétikamatláb-mutatót (a továbbiakban: EBKM) is ki kell számítania, és azt a jogszabályban meghatározott módon közzé kell tennie. * Nem kell közzétenni az egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén alkalmazott EBKM-et, de a hitelintézet köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni. * Változó kamatláb * Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig. * Határozatlan időre lekötött, illetve le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a hitelintézet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni. * Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg vehető figyelembe; ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli, akkor a kamatösszeget a levonás összegével csökkenteni kell. * A betéti kamat közzétételének szabályai * A hitelintézetnek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében kifüggesztett üzletszabályzatában közzé kell tenni: * a kamatszámítás képletét, * a kamatozás kezdő és utolsó napját, * a kamatjóváírás időpontját (időpontjait), * a lejárat előtti felvét feltételeit, * minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van a kifizetett összegre a futamidő alatt, lejáratkor, illetve a futamidő után, * a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal az EBKM-et. * A betéti szerződésre vonatkozó ajánlatban, reklámban, hirdetésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a betéti szerződés részletes leírását az üzletszabályzat tartalmazza. * A betétek egyedi hirdetésének, reklámjának, a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatnak az EBKM mértékét – a rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal – feltűnő módon tartalmaznia kell. |
Betétbiztosítás határokon túl is* Az EU-csatlakozás megteremtette a határokon átnyúló betétbiztosítás lehetőségét is, ami kettős következménnyel jár: egyrészt az OBA nem csak Magyarországon belül nyújthat betétbiztosítási szolgáltatást, másrészt Magyarországon nem csupán az OBA nyújthat betétbiztosítást. Mindkét esetben feltétel természetesen, hogy határon átnyúló betétgyűjtés valósuljon meg. * A szabály az, hogy azokra a betétekre, amelyeket az EU területén bejegyzett bankokban helyeznek el, az alapítás országában működő betétbiztosítási intézmény nyújt biztosítást. A védelem kiterjed mindazon EU-s tagországra is, amelyben az adott bank betétet gyűjt. * Betétbiztosítók az EU-ban * Példa: a Franciaországban bejegyzett bank magyarországi fiókja által gyűjtött betéteket a francia betétbiztosító intézet biztosítja, míg a Magyarországon bejegyzett bank franciaországi fiókja által gyűjtött betétek biztosítója az OBA. A betétbiztosító "kilétének" megállapítása szempontjából nagyon fontos, hogy az adott bank bejegyzésének országát kell vizsgálni. A magyarországi bejegyzésű, bár nagy részben külföldi tulajdonban álló bankok (pl. CIB Bank, City Bank, Raiffeissen Bank, Volksbank, Inter-Európa Bank stb.) betétbiztosítója az OBA akkor is, ha ezek a bankok külföldön nyújtanak szolgáltatást. |
Letétkezelői tevékenység* A befektetésialap-letétkezelési tevékenység pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetésialap-kezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának – ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is –, illetve értékpapírszámlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi. |
Értékpapír-forgalmazási korlátok* Az értékpapírok forgalmazásával kapcsolatban érvényesülhetnek forgalmazási korlátozások, részben minimum-, részben maximumértékben. A minimumérték a legkisebb megvásárolható névérték, a maximum pedig az ügylet megkötésekor rendelkezésre álló állomány a vásárlás helyén. * A megvásárolt értékpapír ellenértékét a szerződéskötéskor kell megfizetni. Az ügyfél által eladott értékpapírok ellenértékét az eladásra vonatkozó szerződés megkötésekor fizetik, készpénzben vagy bankátutalással, szervezetek számára általában csak bankátutalással. |
Befektetési tanácsadás* A részvények adásvételére a brókercégek, valamint a befektetési szolgáltatásokat is nyújtó bankok szakosodtak, amelyek gyakran befektetési tanácsadással is szolgálnak. * A befektetési tanácsadás a befektetési eszközre, valamint a tőkepiacra vonatkozó olyan, értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. * Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele, továbbá a termékértékesítő által az ügyfél részére történő tájékoztatás |