A jog abból indul ki, hogy a szerződő felek általában megfelelően teljesítik a szerződéseket. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a szerződések legnagyobb részében nem keletkeznek teljesítési zavarok, vagy pedig azok nem vezetnek a felek között jogvitákhoz, amelyek során a partnereknek a szerződésszegésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk, és igényeket kellene a másikkal szemben érvényesíteniük.
A szerződés teljesítési zavaraira vonatkozó szabályok egyfelől "elrettentik" a szerződő partnereket a szerződés megszegésétől azzal, hogy jogi hátrányokat helyeznek kilátásba, másfelől azzal, hogy az "elrettentés" eredménytelensége esetén hatékony eszközöket biztosítanak a sérelmet szenvedő félnek a szerződés megkötésével és teljesítésével elérni kívánt célok, vagy legalábbis a célok elmaradása esetén az anyagi kompenzáció (kártérítés, kötbér) kikényszeríthetőségéhez, harmadrészt pedig, hogy a szerződéses kockázatokat egy gazdaságos és méltányos rend szerint felosztják a felek között.
Nem csak szerződésszegés lehet zavar
A szerződésszegés helyett a problémakör megjelölésére helyesebb a teljesítési zavarok kifejezés használata. Nem minden szerződésellenesség vezethető vissza ugyanis valamely szerződő fél magatartására. Erre igen jó példa a szerződés meghiúsulása, hiszen az bekövetkezhet olyan külső okból is, amelyért egyik szerződő fél sem tehető felelőssé, mert pl. vis maior volt az okozója.
A zavarok csoportosítása
A teljesítés zavarainak több csoportját határozza meg a jogi szabályozás (pl. a késedelem, hibás teljesítés, lehetetlenülés, teljesítés megtagadása). Vannak azután olyan magatartások is, amelyek szerződésellenesek, de külön kategóriaként nincsenek rögzítve. Ilyen alapvetően a szerződéses mellékkötelezettségek megszegése.
Jogkövetkezmények
A teljesítési zavarok esetében érvényesülő jogkövetkezmények lehetnek objektívek, azaz függetlenek attól, hogy a szerződésszegő fél vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul), jó- vagy rosszhiszeműen járt-e el; pusztán a szerződésszegés tényénél fogva érvényesíthetők (pl. késedelem esetén a teljesítés követelhetősége, az elállás vagy a késedelmi kamat).
A kártérítés, mint minden szerződésszegő magatartás esetén irányadó következmény, viszont feltételezi a szerződésszegő fél jogellenes eljárását és felróhatóságát, a kár bekövetkeztét és a kár és a jogellenes magatartás közti okozati összefüggést. Ezért nevezik a kártérítést szubjektív jogkövetkezménynek is, hiszen a szerződésszegő fél személyes beállítódásai, motívumai alapján állapítható csak meg a felelősség.
Különbséget lehet azután tenni a szerződés megkötése előtt már érvényesíthető, illetve csak a létrejött szerződés megszegésére alapítható jogok között. Az első körbe tartozik a szerződés megkötése során tanúsított jogellenes magatartás, a másodikba minden más szerződésszegés.
A kötelezett késedelme
A szerződés alapján valamilyen főkötelezettségként teljesítendő szolgáltatás teljesítésével késlekedő szerződő féllel szemben a jogosult igényeket érvényesíthet. A vállalkozások mindennapi életében előforduló szerződésekben mindegyik fél egyszerre kötelezett és jogosult. Mindegyik kötelezettje a saját főszolgáltatásának (pl. a vállalkozó az épület felépítésének és átadásának, a megrendelő az épület átvételének és a vállalkozói díj kifizetésének) és jogosultja a másik fél főszolgáltatásának.
A késedelem feltételei
A késedelemre alapított igények akkor megalapozottak, ha a késedelem ténylegesen fennáll, azaz:
– a szerződésben kikötött teljesítési (szállítási, átadási, fizetési) határidő, határnap úgy telt el, hogy addig, vagy azon legkésőbb a kötelezett nem tett eleget a szolgáltatása teljesítésére vonatkozó kötelezettségének (pl. az építési vállalkozó a teljesítési határidőre nem adja át az épületet, a szállító a kikötött szállítási határidőt túllépi, a kölcsönbe vevő az esedékesség időpontjáig nem törleszti az aktuális részletet),
– ha teljesítési határidőt a felek ugyan nem kötöttek ki a szerződésben, de a szolgáltatás természetéből megállapítható, hogy meddig kellene azt teljesíteni, és addig a kötelezett nem tesz eleget kötelezettségének (pl. ha valaki húsvéti csokoládényulakat vagy karácsonyfákat rendel, nyilvánvaló, hogy a húsvét vagy karácsony napját annyi nappal megelőzően kell azokat megkapnia, hogy még ésszerű feltételekkel, tehát ésszerű áron és mennyiségben értékesíteni tudja),
– ha a határidő, határnap a fentiek szerint sem határozható meg, a jogosult teljesítésre vonatkozó felhívásában (pl. számlában feltüntetett fizetési időpont, írásbeli felszólításban megjelölt határidő) rögzített, ésszerű (tehát a teljesítés megfelelő előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges időt figyelembe vevő) határidőben vagy határnapon nem történik meg a teljesítés.
Igények a késedelem alapján
Késedelem esetén a következő igényeket érvényesítheti a jogosult:
A teljesítés követelése
Továbbra is követelheti a teljesítést, függetlenül attól, hogy a kötelezett bármilyen módon igazolni tudja, hogy a késedelem nem az ő vagy közreműködője hibájából következett be.
Elállás
Elállhat a szerződéstől, ha:
– bizonyítani tudja, hogy a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt (a december 6. előtti hétre rendelt Mikulás-csomagokkal december 6. utáni szállítás esetén a megrendelő már nem tud mit kezdeni), vagy
– a szerződéses megállapodás vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban és nem máskor kellett volna teljesíteni (a 2005. évre rendelt falinaptárakat nyilvánvalóan legkésőbb a 2005. év elején le kell szállítani ahhoz, hogy azokat el lehessen adni); ilyen esetben érdekmúlást nem kell bizonyítani,
– a jogosult a kötelezettnek a teljesítésre ésszerű határidőt tűzött (mindig az adott üzlettől függ a hosszának a megítélése), és a kötelezett ezen póthatáridőre sem teljesít; az érdekmúlást itt sem kell bizonyítani.
Elállás helyett felmondás
Az elállás a szerződést annak megkötésére visszaható hatállyal megszünteti, és a már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszajárnak. Ha a szerződéskötést megelőző állapot nem állítható helyre, vagy a felek közt tartós jogviszony, időszakonként visszatérően teljesítendő szolgáltatásokra irányuló szerződés áll fenn, elállás helyett felmondásnak van helye, amely a szerződést a jövőre nézve megszünteti. Ugyan a jogi előírások nem teszik minden esetben az elállás vagy felmondás érvényességi feltételévé az írásbeli alakot, így akár szóban is közölhetők, vagy ráutaló magatartással, pl. a szolgáltatások beszüntetésével is kifejezésre juttatható, de a bizonyítási nehézségek elkerülésére az írásbeli forma célszerű.
Késedelmi kamat
Ha a kötelezett a jogosultnak pénzfizetéssel tartozik, és azzal késedelembe esik, a késedelembe esés időpontjától kezdődően késedelmi kamatot köteles fizetni, a késedelem minden napjára, egészen addig, amíg a kifizetés meg nem történik. Késedelmi kamat minden késedelmes pénzfizetés esetén – a késedelem tényénél fogva, függetlenül attól, hogy a kötelezett hibás-e, vagy neki a késedelem felróható-e – jár, kivéve, ha jogszabályi előírás vagy a felek megállapodása azt kizárja.
A kamat mértéke tekintetében elsősorban a felek megállapodása az irányadó, de a bíróság mérsékelheti az eltúlzott mértékű késedelmi kamatot, figyelembe véve az infláció mértékét, a pénzpiaci kamatokat, a késedelem időtartamát. Ha a felek nem állapodnak meg külön, úgy a törvényes mértékű késedelmi kamat az irányadó, amelyet a mindenkori költségvetési törvények állapítanak meg. Jelenleg évi 11% a kamat mértéke, ha a pénzkövetelés eredetileg nem kamatozott. Ha pedig a tartozás után a szerződés vagy jogszabály szerint eredetileg is kellett volna kamatot fizetni, úgy ahhoz a kamathoz plusz 4% adódik hozzá.
A késedelmi kamat részben alkalmas arra, hogy a jogosult kárait, különösen a pénzromlást és a máshonnan felvett hitellel összefüggő kamatokat ellentételezze, de érhetik őt ezen túlmenő károsodások a késedelem folytán, amelyek megtérítését a késedelmi kamat nem zárja ki.
Kártérítés
A kötelezett köteles megtéríteni a késedelem miatt a jogosult által elszenvedett minden kárt, továbbá a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett károkat, feltéve hogy nem tudja bizonyítani: a kár késedelem nélkül nem következett volna be (az első esetben pl. ha a megrendelőnek késve szállítják az építőanyagot, és ő nem tudja határidőre átadni az épületet, amiért késedelmi kötbért köteles fizetni, a kötbér összegét kárként érvényesítheti a szállítóval szemben; a második esetben, ha a szállító raktárában levő hűtött áru késedelmes kiszállítás miatt egy olyan időszakban is a hűtőházban marad, amikorra az áramszolgáltató előre jelezte az áramkimaradást, ezért az áru egy része megromlik, a szállító felelős a megromlásért; ha azonban bizonyítani tudja, hogy az áru gyártója nem tartósította megfelelően azt, és a megromlás akkor is bekövetkezett volna, ha a hűtőház nem áll le, kimentheti magát a felelősség alól).
A szerződésszegésért való kártérítésre a későbbiekben még részletesebben kitérünk.
Hibás teljesítés
Amennyiben a szolgáltatás a teljesítéskor hibás, a jótállás, illetve a hibás teljesítés szabályai alkalmazandók. (Ennek igen részletes elemzését tartalmazza a Cégvezetés 2004/6. száma, ezért a hibás teljesítés feltételeinek és jogkövetkezményeinek ismertetésére e helyütt nem térünk ki.)
Lehetetlenülés
A lehetetlenülésnél lényeges, hogy az a szerződés megkötésekor még nem állhat fenn. Az eleve lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés (pl. társasutak szervezése a Marsra) ugyanis semmis és ezért érvénytelen.
Szerződésszegés
Ha a szerződés teljesítése annak megkötése után lehetetlenné válik, és ezért valamelyik szerződő fél felelős, a szerződés megszegéséről van szó.
Természeti okok
A lehetetlenülés visszavezethető természeti okokra is. Ezek az okok lehetnek olyanok, hogy csak a kötelezett számára válik lehetetlenné a szolgáltatás teljesítése (pl. a zongoraművész az általa provokált utcai verekedésben eltöri a kezét, és ezért másnap nem tudja a koncertjét megtartani), illetve olyanok, amelyek mindenki számára kizárják a teljesítést (pl. a tiszai nagy árvíz idején a fuvarozó vízi úton nem tudja hajón elszállítani az árut a célállomásra).
Jogi szabályozás
A lehetetlenülés oka lehet azután olyan jogi szabályozás, hatósági intézkedés, amely kizárja a kötelezett általi teljesítést (pl. a hatóságok zár alá veszik az egészségre ártalmas árut).
Gazdasági lehetetlenülés
A lehetetlenülés oka lehet gazdasági indok is, amikor a teljesítés a körülmények változása folytán olyan terhet róna a kötelezettre, amelynek viselése már nem várható el tőle (pl. vállalja, hogy felépít egy üzemet egy előre várható és szerződésben lekötött árumennyiség gyártására, majd a megrendelő gazdasági okokból csak a felét rendeli meg a lekötött mennyiségnek.)
A gazdasági lehetetlenülés megítélése nagyon komoly feladat lehet. Egyfelől ugyanis nehéz meghatározni, hogy hol húzódik a még elvárható és a már abnormális üzleti kockázat határa, másfelől sok esetben felmerülhet annak a kérdése is, hogy nem a bíróság általi szerződésmódosítás iránti igényt megalapozó körülmények változásáról van-e inkább szó.
Indokbeli lehetetlenülés
Ugyancsak problematikus az ún. indokbeli lehetetlenülés kérdése, amikor is a szerződő félnek a szerződéssel kapcsolatos valamilyen feltevése vagy várakozása utóbb megdől (pl. azért köt szerződést, mert az adott áru eladásából extra nyereséget remél, aztán egy darabot sem tud eladni belőle). Miután azonban a polgári jog nem honorálja a felek titkos fenntartásait, szándékait, az indokbeli lehetetlenülések csak akkor játszhatnak szerepet, ha a szerződés ezt a lehetőséget közvetlenül biztosítja, vagy legalább pl. a preambulumában utal az összefüggésekre (az előbbi esetben a felek megállapodnak, hogy a gyártó csökkentett áron visszavásárolja az eladhatatlan árumennyiséget), vagy a felek közt ingyenes szerződés, pl. ajándékozás jön létre, ahol a meghiúsult várakozás okot szolgáltathat az ingyenes juttatás visszakövetelésére (pl. a hölgynek abban a reményben ajándékozott Ferrarit valaki, hogy az feleségül fog menni hozzá, de később erre mégsem kerül sor).
A kötelezettnek felróható lehetetlenülés jogkövetkezményei
Ha a lehetetlenülésért a szolgáltatás kötelezettje a felelős (az általa előállított áru egészségre ártalmassága miatt a hatóságok lefoglalják az árukészletét és megtiltják a további gyártást), a szerződéses helyzet attól függ, hogy a szerződés tárgya egyedi vagy fajlagos szolgáltatás.
Egyedi szolgáltatás
Ha a szolgáltatás egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, kifejezetten a jogosult igényeinek megfelelően került előállításra, megtervezésre (pl. egy speciális gépsor, egy bizonyos versenyló, egy nem szériában gyártott jacht), úgy helyette másik szolgáltatására a kötelezett nem kényszeríthető, de köteles megtéríteni a teljesítés elmaradása miatt a jogosultat ért károkat.
Fajlagos szolgáltatás
Ha a szolgáltatás tárgya fajlagos, azaz csak egy bizonyos fajta és mennyiség (pl. 1000 mázsa búza) szerint van meghatározva, elvileg a lehetetlenülés mindaddig nem következhet be, amíg a szerződés tárgya máshonnan is beszerezhető a kötelezett részéről; ilyen esetben a kötelezett késedelmének szabályai irányadók (pl. ha a kötelezett fenyő fűrészáru szállítására vállalkozott, és a beszállító fűrészüzemnek bevonják a telepengedélyét, ezért nem tud szállítani, a fűrészáru-kereskedő nem hivatkozhat lehetetlenülésre, mert az adott fűrészárut más fűrészteleptől is be tudja szerezni, legfeljebb kedvezőtlenebb áron, amelynek kockázatát azonban neki kell viselnie).
Ha a szolgáltatás tárgya azonban már bizonyos tulajdonságok szerint (pl. minőség, származási hely, csomagolás) tovább van specifikálva a szerződésben, egyre nagyobb az esély arra, hogy máshonnan nem tudja a kötelezett beszerezni (pl. ha a kötelezett egy meghatározott csehországi bányából való feketeszén szállítására vállal kötelezettséget, mert a jogosultnak a kerámiaégetési tevékenységéhez csak az a megfelelő, és a bányát évente szokásosan több hónapra elönti a közeli folyó áradása, és a kötelezettnek a készletezésből fennmaradó ilyen szene már nincsen, de a jogosultnak más szén nem alkalmas a gyártáshoz, vagy más szén alkalmazása esetén több a selejt), a lehetetlenülés bekövetkezik, és a kötelezettet kártérítési felelősség terheli (a "szenes" példa esetén tehát, miután az előre látható elárasztásra való felkészülés, a készletezés a szénszállító kockázata, az adott szerződés teljesítését tőle a megrendelő nem követelheti, de igényt tarthat a gyártás kimaradásából vagy a megnövekedett selejtből eredő kárainak és veszteségeinek megtérítésére).
Ha valaki maga termelt dolog szolgáltatására vállal kötelezettséget (pl. a saját termőterületéről való borszőlő eladására, saját maga gyártotta térkövek szállítására), és részben vagy egészben nem tudja teljesíteni a leszerződött mennyiséget (pl. mert elmulasztotta a megfelelő növényvédelmet, és a szőlőt a kártevők nagyobb részben elpusztították, vagy a karbantartás elmulasztása miatt leáll a térkövek anyagát keverő berendezése), nem köteles azt máshonnan beszerezni, de a jogosult kárát köteles megtéríteni (pl. a borszőlő vagy a térkövek megrendelő által mástól magasabb áron való beszerzése esetén az árkülönbözetet).
A jogosultnak felróható lehetetlenülés következményei
Amennyiben a lehetetlenülésért a jogosult felelős (pl. az áruszállítás azért hiúsul meg, mert vámjogi szabálysértések miatt a vevő importengedélyét hazájában bevonták), a kötelezett szabadul a tartozása alól, és követelheti kárainak megtérítését.
A teljesítés megtagadása
Amennyiben a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja (pl. bejelenti, hogy a vételárszámlát nem fizeti ki, holott az eladó szerződésszegésre nem hivatkozik), a jogosult választhat a késedelem, vagy a kötelezett felelősségi körébe tartozó lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
A szerződéses mellékkötelezettségek megszegése
Mellékkötelezettségek alatt egy szerződésben azokat kell érteni, amelyek a szerződés lényegét adó szolgáltatások teljesítését vannak hivatva támogatni. Mellékkötelezettség lehet valamiről való gondoskodás (pl. teljesítéshez szükséges hatósági engedélyek beszerzése), tájékoztatásadás (pl. a szerződés teljesítésének akadályairól), együttműködés (pl. a másik fél általi átadás során az átadás-átvételi eljárásban való részvétel), valaminek a megóvása (pl. a vállalkozó építőanyagainak és eszközeinek őrzése az építési területen), a teljesítéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások teljesítése (pl. tanácsadás a szolgáltatott dolog használatáról).
A jogosult késedelme
A mellékkötelezettségek megszegései közül a jogi szabályozás külön csak a jogosult késedelmére tér ki, és azt szankcionálja, ha a jogosult nem működik együtt megfelelően a szerződés teljesítésében.
Jogosult alatt itt minden esetben azt a személyt kell érteni, aki valamilyen szolgáltatásra igényt tarthat. A gazdasági élet tipikus szerződéseiben mindegyik fél egyszerre jogosult is (pl. a kölcsönbe vevő igényelheti a kölcsönöszszeg folyósítását, a kölcsönadó pedig követelheti a kölcsöntőke és az ügyleti kamat megfizetését; a vállalkozó igényelheti a vállalkozói díjat, a megrendelő pedig az elkészült létesítmény átadását).
A jogi szabályozás csak bizonyos magatartásokat emel ki jogosulti késedelemként, amelyek a következők:
A szerződésszerűen felajánlott teljesítés visszautasítása
A tulajdonjog átszállásával járó, illetve a vállalkozási szerződések esetében a jogosult (vevő, megrendelő) főkötelezettsége a másik fél szolgáltatásának átvétele. Ha a vevő megtagadja az általa vásárolt autó, a megrendelő a részére gyártott mezőgazdasági gép szerződés szerinti átvételét, akkor kötelezettként késedelembe esik, vagyis vele szemben az eladó, vállalkozó alkalmazhatja a kötelezett késedelem összes jogkövetkezményét.
Egyidejűleg azonban jogosultként is késedelembe esik, vagyis a kötelezett (eladó, vállalkozó) a jogosulti késedelem szerinti jogokra is hivatkozhat vele szemben.
Más szerződések mellékkötelezettségként szintén involválják a szolgáltatások teljesítésének átvételét, akkor is, ha ezt kifejezetten az azokra vonatkozó szabályok nem tartalmazzák. Ezek megszegése viszont csak jogosulti késedelem következményeinek alkalmazásához vezethet (pl. a bérbeadó nem veszi át a bérleti díjat a bérlőtől, a kölcsönadó bankszámlát változtat, és arról a kölcsönvevőt nem értesíti, az pedig az esedékes törlesztést nem tudja átutalni).
A teljesítéshez szükséges intézkedések elmulasztása
Jogosulti késedelmet jelent, ha a jogosult elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett általi megfelelő teljesítéshez szükségesek (pl. nem intézkedik, hogy az érintett hatóságok az átadás-átvételkori bejáráson megjelenjenek; nem biztosítja az áru lerakodásához szükséges személyzetet és gépi erőt, ha ez az ő kötelezettsége).
A teljesítési igazolás megtagadása
A jogosult a teljesítésről az igazolást (nyugtát) nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza. A kötelezett igényelheti, hogy teljesítését a jogosult nyugtával igazolja (pl. az autókereskedésben az autó vevő általi átvételének tényét jegyzőkönyvezzék; a vételár kifizetését az eladó külön dokumentumban ismerje el), részére számlát adjon (pl. az adózási és számviteli kötelezettségek teljesíthetősége érdekében), illetve az értékpapírba foglalt kötelezettség teljesítésekor kérheti az értékpapír visszaadását (pl. a váltójogosult a váltókötelezettnek, a váltóban foglalt összeg kifizetése után a váltót köteles átadni). Ha ezt a jogosult nem teszi meg, a kötelezett a jogosult késedelmére hivatkozhat, és visszatarthatja a saját szolgáltatását is, hiszen ezen igazolások elmaradása esetén adott esetben azt kockáztatja, hogy a másik fél ismételt teljesítést követel majd tőle.
Igények a jogosulttal szemben
A jogosult késedelme esetén a kötelezett az alábbi jogokra hivatkozhat:
A kötelezett a jogosult késedelembe esésétől kezdődően ún. felelős őrzőként tartja magánál a szolgáltatását, és igényelheti az ebből eredő költségeinek megtérítését (pl. a szállítandó gabonát az eladó, a vevő átvételi kapacitásának hiánya miatt kénytelen harmadik személynél raktározni, ilyenkor igényelheti a raktározási költségeinek megtérítését).
A jogosult késedelembe esésének pillanatában átszáll rá a kárveszély (pl. a szállító raktárában történő áruátvételre a kitűzött időpontban a megrendelő nem jelenik meg, és az árukészlet azon az éjszakán leég, ilyenkor a szállító követelheti a vételár kifizetését, mert az átvétel elmulasztásától kezdődően a megrendelő viseli az áru elpusztulásának, megrongálódásának kockázatát).
A kötelezett a jogosult késedelmének ideje alatt nem lehet kötelezetti késedelemben (ha pl. a váltókötelezett az esedékesség napján rendelkezik a szükséges pénzeszközzel, de a váltójogosult nem hozza magával a váltót, a váltókötelezett ettől kezdve, az esedékesség bekövetkeztének ellenére, nincs kötelezetti késedelemben, mindaddig, amíg a váltót neki be nem mutatják és át nem adják).
A kötelezett a jogosult késedelmének ideje alatt nem köteles kamatot fizetni (ha a kölcsönadó elmulasztja közölni a kölcsönvevővel, hogy más városba költözött, és bankszámlája, ahova szerződés szerint a törlesztéseket utalni kellene, megváltozott, így a kölcsönvevő az esedékességkor nem tudja az aktuális törlesztőrészletet megfizetni, ez esetben a kölcsönadó, a bankszámlaszám közlésének időpontjáig, sem ügyleti, sem pedig késedelmi kamatot nem követelhet).
A kötelezett követelheti a jogosult késedelméből eredő kárainak megtérítését.
Egyéb mellékkötelezettségek megszegése
A jogosulti késedelmen kívül minden más szerződéses mellékkötelezettség megszegésének következménye az általános gyakorlat szerint, hogy a jogosult a kötelezettségszegő másik féltől követelheti kárainak megtérítését. Természetesen a felek a szerződésben más következményeket, szankciókat is megállapíthatnak a mellékkötelezettségek megszegésére.
A szerződésszegés általános kérdései
A szerződésszegés miatti kártérítés
Mint ahogyan az az előbbiekből látható volt, a szerződésszegésnek minden esetben kártérítési igény is lehet a következménye (pl. késedelem, hibás teljesítés), mi több, vannak olyan esetek, ahol csak a kártérítés a következmény (pl. felek hibájából bekövetkező lehetetlenné válás, mellékkötelezettségek megszegése).
Ezek mindegyikénél az alábbi előfeltételek szükségesek ahhoz, hogy a jogosult megalapozottan kérhessen kártérítést.
Jogellenes szerződésszegés
A másik fél szerződésszegő magatartása, amely önmagában jogellenes.
Tényleges károsodás
A sérelmet szenvedő fél károsodása, azaz vagyonának tényleges csökkenése (pl. vagyontárgyainak megsemmisülése, értékvesztése); hasznainak elmaradása (pl. elmaradt kamat, nyereség), amellyel kapcsolatosan utalni kell arra, hogy ennek bizonyítása a mindennapi gyakorlatban komoly nehézségeket okozhat (esetleg csak akkor nem, ha a sérelmet szenvedő fél előre megkötött szerződésekkel, vagy legalább szándéknyilatkozatokkal tudja igazolni, hogy az általa várt szolgáltatások eredeti vagy átalakított formában történő továbbadásával mekkora nyereséget tudott volna elérni azok beszerzési árához képest); a kár megelőzésével, elhárításával kapcsolatos összes költségei (pl. a fedezeti beszerzés felára).
Okozati összefüggés
A szerződésszegés és a kár közti okozati összefüggés, ahol azonban csak azok az okok vehetők figyelembe, amelyek az adott szerződésszegés következtében, az általános élettapasztalatok szerint be szoktak következni (pl. vitatható az okozati összefüggés, ha a megrendelő a fuvarozó késedelme miatt késve tudja csak továbbítani az átvett árut, és emiatt az árut szállító hajó egy tájfunban elsüllyed, holott ha időben érkezett volna meg, akkor három nappal a tájfunt megelőzően haladhatott volna át az érintett tengerszakaszon. Megállapítható viszont, ha a szállító a megrendelő gépsorának működtetéséhez elektromos berendezéseket szállít, amelyek egy kis alkatrészének hibája miatt a berendezés túlfeszültség miatt leég, amelynek következtében a gyártósor több napra leáll).
Felróhatóság
A szerződésszegő fél nem tudja bizonyítani, hogy a szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható lett volna. A jogi gyakorlat ezt a mentesülési lehetőséget igen szigorúan értelmezi, és gyakorlatilag csak vis maior vagy ahhoz közelítő események bekövetkezte esetén mentesülhet a szerződésszegő fél a felelősség alól (a szállítási késedelem, hibás teljesítés a gyártási-értékesítési láncban a vállalkozás előtt álló beszállító késedelmére, hibás teljesítésére való fogása tehát nem elegendő a meneküléshez).
Kármegelőzés
A sérelmet szenvedő fél eleget tett kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének (azaz pl. nem várt a késedelmes szállítmány beérkezésére, hanem fedezeti vétel útján mástól beszerezte; alapos minőségvizsgálatot tartott a továbbértékesítés előtt). Ezen kötelezettség elmulasztása esetén ugyanis a szerződésszegő fél igényelheti, hogy a kárnak azt a részét ne kelljen megtéríteni, amely a sérelmet szenvedő fél ilyen magatartására vezethető vissza.
Felelősség a közreműködőért
A szerződő fél ugyanúgy felelős az általa a szerződés teljesítéséhez igénybe vett személy magatartásáért, mintha a szerződést maga teljesítette volna. Ha tehát a vállalkozás a szerződései teljesítéséhez alvállalkozókat, beszállítókat, képviselőket, megbízottakat, munkavállalókat vesz igénybe, a sérelmet szenvedő féllel szemben nem mentheti ki magát a szerződésszegésért való felelősség alól, hogy az tulajdonképpen az igénybe vett közreműködőinek jogellenes, kötelességmulasztó, gondatlan, rosszhiszemű magatartására vezethető vissza.
A jogfenntartás hiánya
A mindennapi üzleti kapcsolatokban elkövethető egyik legsúlyosabb hiba, hogy a szerződő fél a teljesítéskor ugyan tudja, vagy felismeri, hogy a másik fél a szerződést megszegte (pl. késett, az áru hibás, a javítás nem megfelelő), de a teljesítést mégis elfogadja úgy, hogy jogait nem tartja fenn (pl. a szállító- vagy fuvarlevélen nem rögzíti a mennyiségi hiány, a törés tényét, és azt, hogy az ebből eredő jogait fenntartja). A jogfenntartás hiánya ugyanis a fenti esetben azt eredményezi, hogy a szerződésszegés ellenére a sérelmet szenvedő fél nem érvényesítheti szerződésszegésből eredő jogait a másik féllel szemben.
A jog tehát abból indul ki, hogy ha a vállalkozás nem kifogásolja azonnal a szerződésszegést, úgy neki a teljesítés így is megfelel.
A felelősség kizárása, korlátozása
A szerződéses gyakorlat egyik komoly és különösen az üzleti vállalkozások közötti kapcsolatokban igen-igen vitatható korlátját jelenti a szerződésszegésért való felelősség kizárásának vagy korlátozásának részbeni tilalma.
Tilos kizárni és korlátozni a szándékos vagy súlyosan gondatlan, vagy egyidejűleg bűncselekményt is megvalósító magatartással okozott szerződésszegést (arra az esetre tehát, ha a vagyonkezelő elsikkasztja a befektető pénzét, ezen szerződésszegésért a kártérítési felelőssége érvényesen nem zárható ki, de még csak összegszerűségében sem korlátozható). Ugyancsak tilos kizárni az olyan szerződésszegésért való felelősséget, amely a másik fél életét, testi épségét vagy egészségét károsítja meg.
Egyéb esetekben a szerződésszegésért való felelősség (legyen az objektív szankcióval, mint pl. a késedelmi kamat vagy az elállás, a hibás áru kijavítása vagy kicserélése, vagy szubjektív szankcióval, mint a kártérítés, fenyegetve) csak az alábbi esetekben zárható ki vagy korlátozható (pl. a szavatossági idő lerövidítése, jótállási idő utánra a szavatosság kizárása, elállási jog kizárása, kártérítési okok szűkítése, kártérítés összegszerű behatárolása), ha
– jogszabály a kizárást vagy korlátozást megengedi (pl. a külkereskedelmi szerződések esetében, a nemzetközi áru- és személyfuvarozási szerződésekre vonatkozó egyezmények alapján),
– az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny a kizárást vagy korlátozást ellentételezi (pl. jelentős árengedmény, hosszabb jótállás, ingyenes szolgáltatások).
Kérdés, hogy a mindennapi szerződéses gyakorlatban alkalmazott azon megoldás, hogy – ha a szerződő felek egyáltalán ismerik e korlátozó rendelkezéseket – a szerződésben rögzített felelősségkizárásokat vagy -korlátozásokat a felek a kikötött ellenszolgáltatásban vették figyelembe, egy bírósági felülvizsgálat során megállná-e a helyét? Mindenesetre reménykedni lehet csak a bíróságok ésszerű szerződésfelfogásában és annak tudomásulvételében, hogy – különösen vállalkozások egymás közti viszonyában – a szerződéses ár mindig a végső megjelenése az összes szerződéses jognak és kötelezettségnek, ezért vagy valóban megalapozott az előző hivatkozás, vagy egyáltalán nincs szükség a korlátozó jogszabályi előírások alkalmazására.
A szerződéskötés folyamatában elkövetett jogsértés* A jogi szabályozás úgy tekinti, hogy amikor a potenciális szerződő felek felveszik egymással a kapcsolatot a szerződés megkötése céljából, és megindul köztük az alkufolyamat, a szerződéses tárgyalás, akkor olyan közeli viszonyba kerülnek, amelyben már elvárható tőlük, hogy figyelemmel legyenek – a sajátjaik mellett – a másik fél érdekeire is, illetve tájékoztatást adjanak a partnerük részére a szerződés megkötését és magát a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Az ezzel ellentétes magatartást kártérítéssel szankcionálja a jog. * A kárigény feltételei * Ahhoz, hogy a sérelmet szenvedett fél megalapozottan igényelhesse a kártérítést, a következő tényeknek kell fennállniuk, illetve a sérelmet szenvedett félnek ezeket kell bizonyítania: * a) Afelek szerződéskötési célzattal kapcsolatba léptek egymással (megkezdik a tárgyalásokat, az egyik ajánlatot küld, a másik ellenajánlattal válaszol). * b) E kapcsolat során a másik fél kötelezettségszegést követett el, amely alapvetően a következő magatartások útján valósulhat meg: * megszegi a törvényes együttműködési kötelezettséget (egy előrehaladott tárgyalás végén indokolatlanul elzárkózik a szerződéskötéstől, időhúzással késlelteti a szerződéskötést, pl. az áremelkedések kivárása vagy a másik fél kényszerhelyzetének bekövetkezése érdekében), * nem veszi figyelembe a másik fél jogos érdekeit (a szerződéses kapcsolat kialakulásának folyamatában veszélyezteti a másik fél életét, egészségét, testi épségét, sérti a másik fél üzleti jó hírét; elüti a másik felet a magatartásával egy jó üzlettől, amelyhez elengedhetetlen lenne a szerződés megkötése), * megszegi a tájékoztatási kötelezettségét a szerződést érintő lényeges körülmény vonatkozásában (elhallgatja az általa eladni kívánt autó tekintetében, hogy az súlyos balesetet szenvedett korábban, amelyből alvázsérülések maradtak vissza; nem tájékoztatja, hogy a bérelni kívánt ingatlan talajában egészségre káros anyagok találhatók). * c) A kötelezettségszegés utóbb a szerződés megkötésének elmaradásához (konszenzus hiányában nem jön létre a szerződés), annak érvénytelenségéhez (pl. megtévesztés miatti megtámadhatóság) vagy teljesítés meghiúsulásához vezet. * d) A magatartás jogellenes, amely a kötelezettségszegés miatt önmagában teljesül. * e) A sérelmet szenvedő fél károsodott, tehát vagyona ténylegesen csökkent, haszna elmaradt vagy költségei merültek fel (az ilyen esetekben elsősorban a szükségtelenül vagy indokolatlanul felmerült költségek, pl. az ügyvédek és más tanácsadók díjazása, az utazási, levelezési, másolási, telefon- és faxköltségek, a tárgyalásokban részt vevő munkatársak bére jelentik a károsodást). * f) A károsodás nem következett volna be a kötelezettségszegés nélkül, azaz okozati összefüggés is van. * g) A kötelességszegő fél nem tudja bizonyítani, hogy nem járt el felróhatóan, azaz nem terheli szándékosság vagy gondatlanság a kötelezettségszegésben. |
A szerződéses főkötelezettségek megszegése* A szerződéses főkötelezettségek a felek által vállalt, szerződés lényegét adó, jellemző szolgáltatások teljesítésére vonatkozó kötelezettségek (pl. az adásvételnél az ingatlan vagy ingóság tulajdonjogának átruházása és a vevő birtokába bocsátása, a másik oldalról a vételár megfizetése és a birtokbavétel, a bérleti szerződésnél a bérlemény bizonyos időszakban történő kizárólagos és zavartalan birtoklásának és használatának biztosítása, a bérlő részéről pedig időszakonként visszatérően a bérleti díjak fizetése). * A főkötelezettségek megszegésének szankcionálásánál a jogi szabályozás azt a célt tartja szem előtt, hogy a szerződéssel szándékozott helyzetet a szerződés jogosultja a teljesítési zavarok esetén is elérhesse. Vagyis nem elsősorban a pénzbeli kompenzálás (kártérítés), hanem olyan helyzet kialakítása a szándék, mintha a szerződés teljesedésbe ment volna (a késedelmes pénzösszeghez vagy más dologhoz tehát a jogosult elsősorban hozzájusson, a hibás árut az eladó kijavítsa vagy kicserélje). Ezt nevezi a jog az elsősorban természetben való teljesítés elvének. |
A szerződéses teljesítési zavarokból eredő jogok általános előfeltételei* Ahhoz, hogy egy szerződéses teljesítési zavarra a sérelmet szenvedő fél jogokat alapíthasson, olyan tények bekövetkeztét is kell bizonyítani, amelyek minden teljesítési zavarnál szükségesek. Miután a szerződéses gyakorlatról szóló cikksorozat korábbi részeiben ezekkel részletesen foglalkoztunk, álljanak ezek itt röviden csak emlékeztetőül: * a szerződés létrejött (a felek megegyeztek minden kérdésben), * a szerződés érvényes (nincs semmisségi vagy megtámadási ok), * a szerződés hatályos, * a szerződés nem módosult (pl. a felek megegyezése vagy a bíróság ítélete alapján), * a szerződéses jogok és kötelezettségek alanya nem változott meg (pl. engedményezés, tartozásátvállalás útján), * a szerződés nem szűnt meg (pl. elállás vagy felmondás miatt), * a szerződéses igények érvényesítésének nincs más átmeneti vagy végleges akadálya (pl. elévülés, visszatartási jog, joggal való visszaélés). |
A szerződésszegéssel nem járó teljesítési zavar* Amennyiben a szerződés lehetetlenné válása egyik félnek sem róható fel, úgy valójában szerződésszegésről nem beszélhetünk, csak a teljesítés zavaráról. llyen esetben a jog magát a lehetetlenné válást nem is szankcionálja, hanem következménye az, hogy a szerződés a jövőre nézve megszűnik, anélkül hogy az addig teljesítéseket ez – kivéve, ha valamelyik ellenszolgáltatás nélkül maradna – érintené. * Jogkövetkezmény csak akkor van, ha a lehetetlenné válásról a tudomást szerző fél haladéktalanul nem értesíti a másikat. Ekkor köteles az értesítés elmulasztása miatt a másik fél által elszenvedett károkat (pl. szállítási költségek megelőlegezése, gépbérlés) megtéríteni. * A lehetetlenülésért általában csak vis maior esetén nem felelős egyik fél sem. Vis maior alatt pedig a gyakorlat a teljesítés lehetetlenné válását érti, amely olyan okból következett be, melyet a felek a szerződés megkötésekor előre nem láthattak, annak bekövetkeztéért egyikük sem felelős, és a bekövetkezés esetén következményeit egyikük sem tudta elhárítani (pl. természeti katasztrófák, háborúk, sztrájkok). |