A tartozásátvállalásra irányuló szerződés sajátosságai
A tartozásátvállalás jogintézményét a Ptk. szabályozza.
A jogosult kötelmi helyzete
A szerződés alanyai a régi és az új kötelezett, a jogosult pedig a szerződés megkötésében nem vesz részt.
Kötelező tartalom
A szerződés meghatározó tartalma, miszerint a fennálló jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését a jogosult felé az új kötelezett magára vállalja, de ez tartozásátvállalásnak – függetlenül annak megnevezésétől – csak akkor minősül, ha abból a felek erre irányuló szándéka egyértelműen kitűnik. A tartozásátvállalás lehet teljes, azaz a teljes követelés teljesítésének átvállalására irányuló, de lehetséges a kötelezettség részbeni átvállalása is. Megköthető ellenérték fejében, azaz visszterhesen vagy akár ingyenesen is.
A szerződés érvényessége
A szerződés érvényességéhez a jogosult engedélyére vagy hozzájárulására nincs szükség, az érvényességet kizárólag a szerződésre irányadó szabályok szerint kell és lehet megítélni. A jogosulttal szemben azonban csak akkor lesz hatályos a szerződés, ha ahhoz a hozzájárulását megadta. Bizonyos esetekben jogszabály a tartozásátvallásra irányuló szerződés megkötését engedélyhez köti, ilyenkor az engedély megléte a szerződés érvényességi feltétele. Erre példa, hogy a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei átvállalásához a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges.
A megállapodás alakisága
A tartozásátvállalási szerződésére a törvény kötelező írásbeli alakot nem rendel, ezért a szerződés szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt megköthető.
Hatálybalépés
A tartozásátvállalásra irányuló szerződéshez – mint már említettük – a jogosult hozzájárulását kell kérni, amely szerződés a jogosulttal szemben attól az időponttól kezdődően hatályos – és a kötelezett személyében az alanyváltozás is akkor következik be –, amikor a jogosult ahhoz a hozzájárulását megadta. Bizonyos esetekben – jogszabályi rendelkezés alapján – azonban a tartozásátvállalás a jogosult hozzájárulása nélkül is hatályos. Ilyen esetek a pénzügyi élet területén találhatók, mint például a jelzáloglevélből eredő kötelezettség átvállalása, amely a jogosult hozzájárulása nélkül is érvényes.
Jogosulti hozzájárulás
A jogosult hozzájárulását a megkötött szerződéshez az új kötelezett köteles kérni, de nincs akadálya annak sem, hogy e kötelezettségnek a régi kötelezett tegyen eleget. A hozzájárulás megadása vagy megtagadása kizárólag a jogosult mérlegelésétől függ, a hozzájárulás semmilyen módon nem kényszeríthető ki, és a megtagadó nyilatkozatát a jogosult indokolni sem köteles. A nyilatkozatot a jogosult alakszerű kötöttség nélkül (szóban, írásban, ráutaló magatartással) teheti meg.
Hozzájárulás feltétellel
Nincs akadálya annak sem, hogy a jogosult a hozzájárulását feltételhez kösse. Ilyenkor a tartozásátvállalás a jogosulttal szemben a feltétel bekövetkezésekor válik hatályossá.
A hozzájárulás megtagadása
A hozzájárulás megtagadása esetén, illetve akkor is, ha a létrejött szerződéshez a jogosult hozzájárulását nem kérték ki, a szerződésből eredő kötelezettségekért az eredeti kötelezettnek kell helyt állnia a jogosulttal szemben. Az érvényes – de a jogosulttal szemben nem hatályos – tartozásátvállaló szerződés alapján ilyenkor az átvállalónak az ebből eredő kötelezettségét az eredeti kötelezett javára kell teljesítenie annak érdekében, hogy a kötelezett a lejáratkor a jogosult felé fennálló követelést kiegyenlíthesse. Ha az átvállaló ezt elmulasztja, szerződésszegést követ el, és a kötelezett a szerződés teljesítését követelheti.
A kötelmi jogi helyzet változása tartozásátvállalásnál
A tartozásátvállalás hatályossá válásával az eredeti kötelezett szabadul a kötelem alól, és helyébe az átvállaló lép, vagyis átszáll rá az eredeti kötelezettet a hatályossá válást megelőzően megillető minden jog, így többek között a kifogás joga is. Az új kötelezettre azonban nem száll át a régi kötelezettet a jogosulttal szemben megillető beszámítási kifogás joga, azonban saját követelését a jogosulttal szemben beszámíthatja.
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek alakulása
A szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel, mint az adós személyéhez szorosan tapadó kezességgel és zálogjoggal az a helyzet, hogy azok csak akkor maradnak fenn, ha a kezes és a zálogkötelezett ahhoz hozzájárul, ennek hiányában e mellékkötelezettségek a tartozásátvállalás hatályossá válásával megszűnnek.
Tartozásátvállalás jogszabály, hatósági határozat rendelkezése alapján
Ha a tartozás átszállását jogszabály vagy hatósági határozat mondja ki, annak hatályosságához a jogosult hozzájárulására nincs szükség. Tipikusan ilyen az öröklés, illetve jogi személy esetén a jogutódlás. Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, a törvény erejénél fogva, minden külön jogcselekmény nélkül. A társasági törvény rendelkezése folytán pedig az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei.
Tartozásátvállalás az adójogban
Az adó megfizetéséért a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni, és lehetőség van arra is, hogy az adótartozást más átvállalhassa. Ennek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg. A kezességvállaláshoz és a tartozás átvállalásához az adóhatóság jóváhagyása szükséges, amely e jogügyletek érvényességi feltétele.
Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított.
Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésre kötelező határozat nélkül végrehajtható.