A személyek, az ismeretlen holttestek és a tárgyak körözése, valamint a körözött személyek, holttestek és tárgyak nyilvántartása során a 2001. évi XVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény a személykörözés és a tárgykörözés szabályainak meghatározása mellett megadja a körözési információs rendszerben kezelt, illetve a körözési nyilvántartásban nyilvántartott adatok körét, továbbá szabályozza az adatkezelés, az adatigénylés és az adatszolgáltatás rendjét.
Fogalmak
Körözés
A körözés az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége.
Körözés elrendelése
A körözés elrendelése személy vagy tárgy felkutatására, illetve személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására irányuló határozat, illetőleg személy felkutatását, egyben elfogását és meghatározott hatóság elé állítását elrendelő határozat (elfogatóparancs) meghozatalát jelenti.
Nemzetközi körözés
Nemzetközi körözésnek tekintjük a nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözést.
Terepkutatás
Terepkutatás a köz- vagy magántulajdonban álló ingatlan – kivéve a magánlakást – vagy meghatározott része (ideértve az ingatlanon található járművet is) technikai eszköz igénybevételével vagy anélkül történő átkutatása a körözött személy, illetve tárgy megtalálása érdekében.
Egyedi azonosításra alkalmas tárgy
Egyedi azonosításra alkalmas tárgy az, amely
– számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, illetve ezek kombinációjából álló jelsorozattal, így különösen okmányszámmal, alvázszámmal, vázazonosítóval, motorszámmal, rendszámmal, gyártási számmal, gyári számmal rendelkezik, illetve okmányazonosító jelet tartalmaz,
– egyéb egyedi ismérve alapján is – kétséget kizáróan – azonosítható.
Európai elfogatóparancs
Az európai elfogatóparancs olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet egy EU-tagállamban bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik tagállam büntetőeljárás, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, illetőleg a keresett tárgyat felkutatja, lefoglalja és átadja.
A körözés elrendelése
Igen fontos, hogy a körözést csak hatóság rendelheti el, s az a rendőrkapitányság, illetve rendőr-főkapitányság folytatja le, amelyik a körözési információs rendszerben a körözés elrendelését rögzítette. Amennyiben a körözés elrendeléséről szóló határozatot nem a rendőrség hozta, a határozatot megküldik a körözés lefolytatására illetékes rendőrkapitánysághoz.
A személy körözését elrendelő határozatot főszabályként a körözött személy bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni. Ha a körözött személynek sem bejelentett lakó-, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, a határozatot a körözött személy utolsó ismert tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz küldik meg. Amennyiben a körözött személynek nincs ismert tartózkodási helye, a határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
A tárgy körözését elrendelő határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz küldik meg.
Ha ugyanabban az eljárásban személy és tárgy körözésére egyaránt sor kerül, a határozatot a fentiek szerint adott esetben több rendőrkapitánysághoz is megküldik.
A körözés visszavonása
A körözést vissza kell vonni, ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetőleg az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították. A körözést az elrendelő hatóság vonja vissza.
Amennyiben a körözés visszavonásáról szóló határozatot nem a rendőrség hozta, a határozatot meg kell küldeni ahhoz a rendőrkapitánysághoz, amelyhez a körözést elrendelő határozatot továbbították.
Mit tesz a rendőrség?
Adatgyűjtés
A rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében meghallgathatja azokat a személyeket, akik a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban feltehetően információval rendelkeznek, valamint ha ahhoz az ellenőrizni kívánt személy – illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselője – előzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenőrizheti őket.
Az adatgyűjtés során – egy meghatározott helyen megjelenő, illetve tartózkodó személyek személyazonosságának megállapítására – a rendőrség igazoltatathat.
Az adatgyűjtés keretében a rendőrség a fentieken túlmenően
– terepkutatást végezhet;
– a közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé;
– a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből nyilvánosságra hozhatja, kivéve ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;
– a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzőit nyilvánosságra hozhatja, kivéve ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;
– tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, továbbá a mentőszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában;
– a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból a körözött személy, illetve tárgy azonosításához, továbbá lehetséges tartózkodási, illetve megtalálási helyének megállapításához szükséges adatokat igényelheti és azokat kezelheti;
– a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 42. §-a alapján a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról készített kép- és hangfelvételt, valamint az azokban szereplő adatokat felhasználhatja;
– a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével – az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró – jelzések elhelyezését rendelheti el. A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő rendőri szerv vezetője a felelős. A jelzés elhelyezésének megszüntetését a rendőrség köteles kezdeményezni, illetőleg megszüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt. Büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről – bűnüldözési érdekből – a rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.
Fontos, hogy a polgári bíróság határozata alapján folytatott körözésnél az adatgyűjtés során nem alkalmazhat poligráfot, illetve nem tehet közzé a közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást, továbbá nem hozhatja nyilvánosságra a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét.
Nyilvánosságra hozatal
A rendőrség – kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta – a körözés során nyilvánosságra hozza a bűntett megnevezését és az elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy gyanúsított körözött személy nevét, képmását, az azonosításhoz szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét.
Nemzetközi körözés elrendelése
Indokolt esetben haladéktalanul intézkedni kell a nemzetközi körözés elrendelése végett.
Jogorvoslat
A körözés elrendelése, valamint viszszavonása és visszavonásának elmulasztása miatti jogorvoslatra a körözést elrendelő, a körözés elrendelésének elmulasztása miatti jogorvoslatra az elrendelésre jogosult hatóság eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
A körözés végrehajtása során a rendőrség által alkalmazott intézkedések miatti jogorvoslatra az Rtv. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A körözési nyilvántartással kapcsolatos jogorvoslatra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény vonatkozik. A körözési nyilvántartással kapcsolatos jogorvoslat esetén határozatot hozó szervnek azt a rendőrkapitányságot, illetve rendőr-főkapitányságot kell tekinteni, amelyik a körözés elrendelését rögzítette.