Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott, vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:
– a költségvetési szerv,
– a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
– az önkormányzat,
– a biztosítóintézet, az önkéntes biztosítópénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
– a befektetési alap,
– a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelőszervezetei és igazgatási szervezetei,
– az elkülönített állami pénzalap,
– a pénzügyi intézmény,
– az MNB,
– befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
– kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
– a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkező személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,
– az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,
– a kockázatitőke-társaság és a kockázatitőke-alap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá:
– az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint
– az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik,
– olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében helyeztek el.
Kártalanítási értékhatárok
Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.
Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a kártalanítás kifizetésének a fentiekben ismertetett kezdő időpontig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott – az idővel súlyozott – átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg.
Devizabetétek kártalanítása
Devizabetétek esetén az Alap a szerződés szerinti kamatot, de legfeljebb az öt – előző évi mérlegfőösszege alapján – legnagyobb hazai hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos lekötési idejű devizabetétek – szerződéskötés időpontjában alkalmazott – kamatlábának számtani átlaga alapján számított kamatot fizeti meg.
Nyereménybetétek kártalanítása
Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamat alatt az a kamat értendő, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni.
A betétes a leírtak szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.
Kártalanítás közös betét esetén
Közös betét esetén a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
Kártalanítás hitelintézetek egyesülése esetén
Hitelintézetek egyesülése esetén a jogszabályban meghatározott összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei – a lakás-takarékpénztári betétek kivételével – legfeljebb öt évig.
Közösségi betétek
Közösségi betétek esetében a jogszabályban meghatározott kártalanítási összeghatárt a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül a közösséget alkotó minden személy esetén külön kell számításba venni.
Pénzmosás
Nem fizethető kártalanítás az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig.
Beszámítás a hitelintézet és a betétes között
Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni, és igényének jogosságát hitelt érdemlő módon bizonyítani. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre történő kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.
Kártalanítási szabályok a befektetési szolgáltatások körében
Az Alap feladata a befektetők részére a törvényben meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése.
Jogos követelések
Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés).
Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.
A követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.
A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet más országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi rendszeréhez.
Az Alap nyilvántartási, ellenőrzési joga
Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
Az Alap mint a befektető képviselője
Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:
– az állam,
– a költségvetési szerv,
– a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
– a helyi önkormányzat,
– az intézményi befektető,
– kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
– az elkülönített állami pénzalap,
– befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
– a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,
– az MNB,
– az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá
– az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.
Felszámolás az Alap tagjával szemben
Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.
Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül köteles a törvényben meghatározott közzétételi helyeken közleményben tájékoztatni a befektetőket a kártalanításiigény-érvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.
Kártalanítás kérelemre
Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.
Értékpapír kártalanítása
Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.
Devizában fennálló követelés kártalanítása
Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.
Beszámítás
Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani. Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja.
Közös tulajdonú értékpapír
Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a törvényben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg – eltérő szerződési kikötés hiányában – a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez.
Harmadik országbeli befektetések
Harmadik országbeli befektetési szolgáltató és befektetésialap-kezelő fióktelepe esetében az ügyfélkövetelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.
Kártalanítási kérelem elbírálása 90 napon belül
Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.
Kártalanítás jogerős bírósági határozatra
Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a törvényben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.
A kormány készfizető kezessége
Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel – készfizető kezességet vállal.