A beszámítás jogintézményét a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, amelynek alapján a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal, vagy ha a felek között per van folyamatban, a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Ha a követelések egybeszámításának nincs törvényi akadálya, és a tartozások összege megegyezik, a beszámítás jogkövetkezményeként megszűnik mind a jogosultnak a kötelezettel, mind a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelése. Ha azonban a kötelezett beszámításra egyébként alkalmas ellenkövetelésének értéke nem éri el a jogosulttal szemben őt terhelő követelés értékét, a beszámítás eredményeként a kötelezettségek a beszámítás erejéig szűnnek meg, és a teljesítési kötelezettség a különbözet mértékére marad fenn.
A beszámítás formája a gyakorlatban, hogy a kötelezett a jogosult felé jognyilatkozatot tesz, amelyben azt közli, hogy a kötelezettségének nem tesz eleget, de annak megszüntetése fejében a jogosulttól a vele szemben fennálló tartozást sem követeli. Akötelezettségek megszűnéséhez nincs szükség a felek megállapodására, de a beszámításra irányuló nyilatkozat csak akkor hatályos, ha a szóban tett nyilatkozat a másik fél tudomására jut, illetve az írásbeli nyilatkozatnak a címzetthez meg kell érkeznie.
Perbeli beszámítás
A jognyilatkozat – mint már említettük – megtehető peren kívül és perben is. Abeszámítás a perben az alperes által előterjesztett beszámítási kifogással érvényesíthető.
A beszámítási kifogás tartalma
A nyilatkozat azt tartalmazza, hogy a felperessel szemben fennálló követelésből egyenlítsék ki a felek az alperest terhelő, a keresettel érvényesített követelést vagy annak egy részét. A beszámítási kifogás érvényesítésének nem előfeltétele, hogy az alperes követelése a keresettel érvényesített követeléssel azonos jogügyletből származzon, de a nyilatkozatnak határozottnak és a kereseti követelés megszüntetésére vagy csökkentésére irányulónak kell lennie.
Érvényesítési mérték
Beszámítási kifogás legfeljebb a kereseti követelés mértékéig érvényesíthető, ezért a kifogás alapján a keresetet meghaladó marasztalásra nincs lehetőség.
Eljárási szabályok
A kifogást a vele szemben álló kereseti követeléssel együtt kell elbírálni. Alapossága esetén a bíróság kizárólag a keresetet (részben vagy egészben) elutasító döntést hozhat. Beszámítási kifogás fellebbezési eljárásban is előterjeszthető, de ha az alperesnek a felperessel szemben a keresetet meghaladó követelése van, ez az igény kizárólag az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig terjeszthető elő viszontkeresettel.
A beszámítás feltételei
Beszámításra több, együttes feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség.
Azonos jogalanyok, kölcsönös követelések
Kizárólag azonos jogalanyok között létrejött jogviszonyokból eredő kölcsönös követelések alkalmasak a beszámításra.
Kezesség, engedményezés
A fentiekben elmondottak alól kivétel a kezesség, amely jogintézmény mások közötti jogviszonyt (például kölcsönszerződést) biztosító mellékkötelezettség, ezért járulékos jellegű. Ennek ellenére a kezes saját személyében is érvényesítheti a jogosulttal szemben a kötelezetteket megillető kifogásokat, vagyis a beszámítás jogával is élhet. Ugyancsak kivételt képez az engedményezés is. Érvényes engedményezés esetén a követelés átruházásával a jogosult személye is megváltozik. Az engedményezés azonban nem gátolja a kötelezettet abban, hogy az engedményessel szemben beszámítás útján érvényesítsen olyan követelést, amely ugyan csak az engedményezés után vált esedékessé, de jogalapja már az engedményezésről való értesítés időpontjában fennállt.
Követelések egyneműsége
További feltétel, hogy az azonos jogalanyok kölcsönös követelésének egyneműnek kell lennie. Vagyis összevetni csak azonos fajtájú szolgáltatásokat lehet, például a pénzkövetelésbe kizárólag pénztartozás számítható be. Egynemű követelésnek minősül azonban a vállalkozói díj és az esedékessé vált kötbér, továbbá a pénztartozással szemben álló hibás teljesítés miatti szavatossági igény is.
Követelések lejártsága
Úgy a követelésnek, mint az ellenkövetelésnek is, lejártnak kell lennie. Kizárólag olyan szolgáltatások egybeszámítására van lehetőség, amelyek már esedékessé váltak, azaz a szerződésben kikötött vagy a szolgáltatás jellegéből megállapítható teljesítési határidő már eltelt.
Beszámítás felszámolási eljárásban
A felszámolási eljárásban kizárólag azt a követelést lehet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követelésével szemben beszámítani, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelyeket nem engedményeztek a felszámolás kezdő időpontja után, vagy ha a követelés később járt le, az esedékessé válás időpontját követően.
Beszámítási tilalmak
Vannak olyan követelések, amelyek beszámítására nincs, illetőleg csak korlátozottan van lehetőség.
Célzott szolgáltatások
A fentieknek megfelelően nem számítható be a követelés akkor, ha a felek abban állapodtak meg, hogy a szolgáltatás csak meghatározott, a felek által a szerződésben kikötött célra fordítható. (Például a bankok által nyújtott építési kölcsön esetén a bank kiköti, hogy a kölcsön kizárólag a szerződésben meghatározott építésre használható fel.)
Létfenntartást biztosító, már teljesített szolgáltatások
Törvény tiltja a jogosult létfenntartását biztosító és már teljesített szolgáltatások, így a tartásdíj, élet- és baleseti járadék visszakövetelését. A törvény tiltja azt is, hogy a kötelezett az őt terhelő tartásdíj, élet- és balesetijáradék-fizetési követelésbe beszámítsa a jogosulttal szemben fennálló ellenkövetelését. A beszámítási tilalom alól egy esetben van kivétel. Annak ugyanis nincs akadálya, hogy a kötelezett a túlfizetését a létfenntartást biztosító jogosulti követelésbe beszámítsa. A visszakövetelési jog önálló érvényesítésének tilalma ugyanis nem zárja ki a jogalap-nélkülivé vált kifizetés beszámítás útján való érvényesíthetőségét, feltéve hogy a beszámítás törvényi feltételei fennállnak.
A tilalom érvényesülése a gyakorlatban
Gyakran előfordul, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított, és előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított gyermektartásdíj vagy élet-, illetőleg balesetijáradék-fizetési kötelezettség mértékét a másodfokú bíróság, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával, mérsékli. Ennek eredménye az lehet, hogy túlfizetés keletkezik, hiszen az elsőfokú ítélet alapján magasabb összegű szolgáltatást teljesített a kötelezett, mint amelyet a másodfokú bíróság jogerős ítélete megállapított. Ilyen esetekben a kötelezett a többletet ugyan nem követelheti vissza, de megilleti a beszámítási joga a jogerős marasztalási öszszeghez képest túlfizetésnek minősülő rész erejéig, vagyis a kötelezett a túlfizetést beszámíthatja a jogosulttal szemben fennálló tartozásba. A kialakult bírói gyakorlat szerint a túlfizetés a tartásdíj, élet-, illetőleg baleseti járadéknak a jövőben esedékessé váló részleteibe számítható be. Tartásdíj-túlfizetés beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy az egyik gyermek javára túlfizetett tartásdíj összege a kötelezett másik gyermekével szemben fennálló és folyamatosan esedékes tartásdíjába nem számítható be. Ennek indoka az, hogy a jogosultak személye nem azonos, a beszámításnak pedig az az egyik törvényi feltétele – mint arra már utaltunk –, hogy a követelés és az ellenkövetelés a jogosult és a kötelezett viszonyában álljon fenn.
Tilalom szándékos károkozás esetén
Az a kártérítésre kötelezett, akinek szándékos károkozás miatt kell felelnie, a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló és vele szemben fennálló követelésbe nem számíthatja be a károsulttal szembeni ellenkövetelését. Annak azonban nincs akadálya, hogy a szándékos károkozás károsultja a kártérítési követelésébe beszámítsa a károkozóval szemben fennálló tartozását.
Bírósági úton nem érvényesíthető követelések
A bírósági úton nem érvényesíthető követelések beszámítására sincs lehetőség. Idetartoznak a nem állami engedély alapján lebonyolított játékból, fogadásból eredő követelések, az ilyen célra nyújtott kölcsön visszafizetésére irányuló igények, és azok a követelések, amelyek érvényesítését a jogszabály zárja ki. A bíróságnak e követelések érvényesíthetőségének hiányát hivatalból kell figyelembe vennie.
Az elévült követelésekre is áll ez a szabály. Ennek indoka az, hogy bár a követelés fennáll, de azt bírói úton már nem lehet érvényesíteni, mert az igényérvényesítésre megszabott elévülési idő eltelt. Ebben a körben azonban lehetőség van az olyan elévült követelések beszámításra, amelyeknél az ellenkövetelés keletkezésekor az elévülés még nem következett be. A bíróság azonban hivatalból nem vizsgálhatja a beszámítani kért igény elévülésének kérdését. Erre csak akkor van lehetőség, ha a beszámítás feltételei fennállnak, és a beszámítani kívánt követelés tekintetében a kötelezett – a perben értelemszerűen a felperes – elévülési kifogást terjeszt elő.
Korlátozott beszámítás
A beszámítás tilalmán túl olyan esetek is vannak, amelyekben a beszámítás joga korlátozott.
Mentesség a végrehajtás alól
A végrehajtás alól mentes követelésbe kizárólag az azonos jogalapból származó ellenkövetelés számíthatóbe.
Végrehajtható határozattal, egyezséggel megállapított követelések
A végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésekbe csak ugyanilyen határozattal megállapított vagy közokiratba foglalt ellenkövetelés számítható be.
Az ismertetett rendelkezésnek az a célja, hogy végre nem hajtható követelést beszámítással ne lehessen végrehajthatóvá tenni, és az adós kizárólag az ellenkövetelés állításával ne késleltethesse a végrehajtás foganatosítását. De a beszámítást nem akadályozza, ha a beszámított követelés ugyan már végrehajtás alatt áll, de a perben érvényesített követelés tekintetében még nincs jogerős határozat.
Végrehajtható határozatok
Végrehajtható
– a polgári ügyben hozott marasztalást tartalmazó ítélet,
– a bíróság által jóváhagyott egyezség,
– büntető ügyben hozott határozatnak a polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalást tartalmazó rendelkezése, továbbá
– a bírói egyezséggel azonos hatályú, a közjegyző előtt kötött és ugyancsak marasztalást tartalmazó egyezséget jóváhagyó határozat.
Beszámítás egyetemleges kötelezettség esetén
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a kötelezettség egyetemlegesen terhel több személyt (szervezetet). Ilyenkor a beszámítás lehetősége a következők szerint alakul: az egyetemleges kötelezettség lényege, hogy mindegyik kötelezett a teljes tartozásért felel a jogosulttal szemben. Ennek következtében a jogosult kérheti az összes kötelezettől az egész tartozást, bármelyiktől az egész tartozást, illetve tetszés szerint felosztva bármelyiktől és bármekkora részét a tartozásnak. Ha a társkötelezetteknek a jogosulttal szemben beszámítható követelése van, akkor minden társkötelezett csak a saját ellenkövetelését számíthatja be, a többiekét azonban nem.
A kötelező vagyoni szolgáltatással szembeni beszámítás tilalma a társasági jogban
A korlátolt felelősségű társaság törzsbetét befizetésére (szolgáltatására) kötelezett tagja e kötelezettségével kapcsolatban nem érvényesíthet beszámítást a társasággal szemben. Ez alól a kötelezettsége alól egyik tag sem mentesíthető semmilyen jogcímre való hivatkozással. A tilalom megsértésével a gyakorlatban legtöbbször olyan esetekben lehet találkozni, amikor a tagi kölcsönt próbálják meg a társasággal szemben a törzsbetét-befizetési kötelezettség fejében elszámolni. Ez azonban fiktív törzstőke képzését jelentené, amely az üzleti életben nem engedhető meg.
A felelős őrző beszámítási joga
A felelős őrző az, aki más dolgát anélkül birtokolja, hogy arra valamilyen jogviszony kötelezné vagy jogosítaná. Ilyenkor a dolog őrizetéről mindaddig köteles gondoskodni, amíg azt tőle a jogosult át nem veszi. Az őrzésen felül a felelős őrző kötelessége, hogy az esetleges hasznok beszedéséről gondoskodjon. A hasznok szedése azonban a jogosult érdekében történik, ezért a meglévő hasznokat a jogosultnak ki kell adnia, az elfogyasztott hasznok értékét pedig meg kell térítenie. A jogosult részére járó és a hasznokkal kapcsolatos értékek megtérítésekor a felelős őrző a hasznok beszedésével kapcsolatos és a felelős őrzés ellátásával kapcsolatban felmerült valamennyi követelését beszámíthatja.
A foglaló beszámítása
A szerződés megkötésekor a felek kötelezettségvállalásuk jeléül, annak biztosítékául adják a foglalót. A foglaló tárgya rendszerint pénz, azonban más egyéb dolog is lehet. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár.
Végrehajtás alól mentes követelések* A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint az alábbi juttatások mentesek a végrehajtás alól: * a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék, * az átmeneti segély – ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is –, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj, * az anyasági segély, * a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, * a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka), * a törvényen alapuló tartásdíj – ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is –, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások, * a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj, * az ösztöndíj – a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével, * a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, * a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg, * a sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesítő személy illetménye, * a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő tisztes és honvéd illetménye, * a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személy természetbeni ellátásának pénzegyenértéke, valamint * a fogyatékossági támogatás |