Általános szerződési feltételek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 80. számában (2004. december 1.)
A gazdasági élet szereplői egyre gyakrabban alkalmaznak általános üzleti feltételeket, előre elkészített szerződésmintákat üzleti kapcsolataikban, illetve egyre többször kell szembesülniük azzal, hogy partnereik velük szemben ilyeneket használnak.

Miért használunk szerződésblankettákat?

Amikor általános szerződési feltételekről beszélünk, a számlák, szállítólevelek, ajánlati rendelési nyomtatványok hátoldalára nyomtatott apró betűs, az ezekre rányomtatott néhány szavas fizetési határidők és késedelmi kamat, illetve tulajdonjog-fenntartási rendelkezések, a bankokban, biztosítóintézeteknél, közműszolgáltatóknál, közforgalmú személyfuvarozó vállalatoknál, távközlési szolgáltatóknál fellelhető, kötetekre rúgó szerződési feltételekre, az előre nyomtatott és gyakran már csak a szerződő fél adataival és a fizetendő összeggel kiegészítendő szerződéses formanyomtatványokra kell gondolni.

Ennek alapvetően az az indoka, hogy rengeteg időt lehet megtakarítani az előre elkészített szerződési feltételekkel, mert nem kell minden üzletet külön-külön, részleteiben kitárgyalni, a rendszeresen és tipikusan előforduló feltételeket az általános feltételek, formulák tartalmazzák, és csak a változó elemekkel, nevezetesen a másik fél adataival, a szerződés tárgyának jellemzőivel, az ellenértékkel és esetleg a határidőkkel kell kiegészíteni azokat.

Aki pedig a modern üzleti életben időt nyer, az pénzt takarít meg, vagy esetleg a felszabaduló idejében még több haszonra tud szert tenni.

A másik, fontos szempont az, hogy az előre elkészített szerződési feltételekkel az alkalmazó számára kedvezően lehet felosztani a szerződéses jogokat és kötelezettségeket, illetve kockázatokat, és bízni lehet abban, hogy a másik szerződő félnek úgysem lesz ideje arra, hogy elolvassa az "apró betűs" feltételek minden egyes mondatát, vagy egyszerűen piaci pozíciójánál fogva nincs abban a helyzetben, hogy vitatkozhasson a szerződés kondícióin.

Az általános szerződési feltételek veszélye

Éppen ez utóbbi problémában rejlik egyébként az általános szerződési feltételek veszélye. Ha a szívére teszi mindenki a kezét, aki általános szerződési feltételekkel találkozott már életében, akkor elgondolkodhat rajta, hogy hányszor vette a fáradságot azok végigolvasására, és hányszor merte vitássá tenni a számára majdhogynem kínainak ható, terjedelmes szerződésszövegeket, ha egyáltalán piaci pozíciója lehetővé tette azt, hogy legalább megpróbálhassa a vitatkozást, és nem pusztán annak a választása maradt számára, hogy a szerződést megkösse, vagy továbbálljon, és más szerződő partner után nézzen.

Ezért próbálják meg a fejlett jogrendszerek bizonyos eszközökkel kontrollálni az általános szerződési feltételek alkalmazását, illetve tartalmát, amely eszközökre azonban egy más megközelítésben fogunk majd a továbbiakban kitérni.

Ésszerűség

Az általános feltételek, szerződésminták alkalmazása gyakorlatilag minden vállalkozás esetében ésszerű lehet, ahol gyakran visszatérő, feltételeiben nem, csak a szerződésspecifikus részeiben változó ügyletek megkötésére kerül sor, és az előre elkészített mintákkal már csökkenteni lehet a szerződések kitárgyalására és megkötésére fordítható időt és annak költségeit.

Pszichikai előny

A másik alkalmazás mellett szóló ok a pszichikai előny. Aki a saját szerződési feltételeivel tudja indítani az alkufolyamatot, gyakorlatilag képes meghatározni az ügyletkötés irányát, feltéve hogy a másik fél piaci pozíciójánál fogva nincs abban a helyzetben, hogy a saját feltételeit tegye a tárgyalás alapjává.

Az általános szerződési feltételek ismérvei

Az általános szerződési feltételek alkalmazásának legfontosabb problémáit öt alapvető kérdéskörre lehet felfűzni, amelyek a gyakorlat szempontjából fontosak annak, aki a feltételeket üzleti vállalkozása számára kidolgozza és alkalmazza, mert ezen mérheti le, hogy a feltételek alapján a szerződés létrejött-e, olyan tartalommal nyer-e alkalmazást, amit a kidolgozó akart, és az abban foglalt kikötések nem kifogásolhatóak-e a másik fél részéről. Lényegesek azonban ezek a kérdések annak is, akivel szemben az általános szerződési feltételeket alkalmazzák, mert ezek mentén tud kimenekülni egy számára kedvezőtlen szerződéses feltételből, illetve tudja esetleg rávenni az alkalmazó felet, hogy módosítson az üzleti feltételein.

Az első kérdés, hogy mikor beszélhetünk általános szerződési feltételekről? Három fő kritérium teljesülése eredményezi azt, hogy az általános szerződési feltételekre, szerződésmintákra, formanyomtatványokban alkalmazott szerződéses kikötésekre alkalmazandók az általános szerződési feltételekre, mint ezeket átfogó, elvont jogi kategóriára vonatkozó speciális rendelkezések és a további, alábbiakban ismertetendő kérdések vizsgálata egyáltalán szükségessé válik.

Egyoldalú kialakítás

Az egyik ismérv a fél általi egyoldalú kialakítás. Bármilyen szerződési feltétel csak akkor általános, ha valamelyik szerződő fél azokat egyoldalúan, előre meghatározza, azaz amikor a másik féllel megkezdődnek a szerződéses tárgyalások, ő a szerződési feltételeket készen kapja.

Egyoldalú feltételmeghatározás

A másik fél a feltételek meghatározásában nem működhet közre. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az adott üzlet szerződő feleinek tárgyát képező szolgáltatás és ellenértékének, illetve esetleg más változó feltételek (mint határidők, kiegészítő szolgáltatások) meghatározásán túl a másik szerződő félnek nincs ráhatása a feltételek tartalmára, arra vonatkozóan módosításokat nem kérhet, nem alkudozhat, azaz a feltételeket vagy elfogadja, vagy a szerződést nem köti meg.

Ebből következik az is, hogy amennyiben a másik fél részt vett a feltételek kialakításában, úgy nem beszélhetünk általános szerződési feltételekről, hanem csak egyidejűleg kitárgyalt klauzulákról. Ez igaz lehet részben is. A szerződés egyes pontjaiban a másik fél esetleg elérhet módosításokat, míg más pontok megmaradhatnak általános szerződési feltételnek.

Bizonyítás

Lényeges azonban, hogy vita esetén a szerződési feltételeket alkalmazó félnek kell bizonyítania, hogy a szerződés egyes vagy minden feltételének kialakításában a másik fél is részt vett, vagyis a szerződés megkötése a hagyományos módon, a szerződő partnerek egybehangzó akaratával valósult meg. Ezt elsősorban akkor tudja megtenni az alkalmazó, ha a szerződéses tárgyalások menete, az ajánlatok, ellenajánlatok írásban dokumentálhatók és abból megállapítható, hogy a másik fél elképzelései legalább részben megjelennek a kérdéses szerződéses kikötésben.

Sokkal nehezebb ennek a bizonyítása, ha nincsen írott dokumentáció, ott legfeljebb ugyanis tanúk jöhetnek szóba, akiknek azonban az emlékezete kopik az idő múlásával és szelektív is, különösen, ha valamelyik fél tekintetében bizonyos érdekeltségük is fennáll (pl. munkavállaló, vezető), az ő vallomásaikat ugyanis a bíróság nem feltétlenül fogja egy az egyben elfogadni.

Tömeges szerződéskötés

A feltételek kidolgozása több szerződés megkötése céljából történik. Ez az előfeltétel a gyakorlatban azt jelenti, hogy az általános feltételek alkalmazója legalább két szerződés megkötésénél felhasználja azokat. Ez alatt nemcsak a teljes szerződéses dokumentumokat, hanem egy-egy, a rendelésen, rendelésigazoláson, szállító- vagy fuvarlevélen, számlán feltüntetett kikötést is érteni kell (pl. fizetési határidő, késedelmi kamat, tulajdonjog-fenntartás).

Mikor válik az általános szerződési feltétel a szerződés részévé?

A tartalom megismerése a másik fél által

Az általános szerződési feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha az azokat alkalmazó fél lehetővé tette, hogy a másik fél a feltételek tartalmát megismerje. A konkrét elolvasás, megismerés, tanulmányozás a másik fél részéről nem előírás, csak annyi, hogy a számára egyszerűen hozzáférhetőek, elolvashatóak legyenek a szerződési feltételek.

Ez azt jelenti, hogy legbiztosabb, ha a blankettaszerződést a másik fél aláírja (esetleg minden oldalán), vagy a kérdéses dokumentum (ajánlat, elfogadás, rendelés, rendelésigazolás, szállító-, fuvarlevél, kötvény, számla) hátoldalára nyomtatva tartalmazza a feltételeket, és erre az első oldalon a másik fél általi aláírásnál utalás is van. Ha ez a szerződési feltételek terjedelme miatt nem lehetséges (pl. közforgalmú személyfuvarozók, közmű- és távközlési szolgáltatók, bankok, pénzintézetek üzletszabályzatai), úgy az üzlethelyiségben kell kifüggeszteni vagy más módon elérhetővé tenni, és erre utalni kell abban a dokumentumban, amely visszahivatkozik az üzletszabályzatra. A kifüggesztés, elérhetőség azt kell, hogy jelentse, hogy a másik szerződő félnek, ha kéri, külön "küzdelem" nélkül ki is adják a vállalkozás munkatársai. Az elektronikus úton kötött szerződések esetében elvárás, hogy megfelelő linkek alkalmazásával behívhatók és letölthetők legyenek az üzletfeltételek. Ugyancsak megoldás ezen elvárás teljesítésére az is, ha az üzleti feltételek igazolható módon elküldésre kerülnek a másik fél részére.

A feltételek elfogadása

A feltételeket a másik félnek kifejezetten vagy ráutaló magatartással el kell fogadnia annak érdekében, hogy a felek közti akarategység létrejöjjön. A viták elkerülése szempontjából természetesen az a legjobb megoldás, ha a szerződés olyan kikötést is tartalmaz, hogy a másik fél azt teljes terjedelmében megismerte, vagy a megismerés lehetősége számára biztosítva volt, és azokat magára és a szerződésre nézve is kötelezőnek fogadja el.

Ráutaló magatartás

Ennek hiányában is a szerződés részévé válhatnak az általános szerződési feltételek ún. ráutaló magatartással, azaz ha a másik fél olyan magatartást tanúsít, amellyel kinyilvánítja, hogy a szerződést úgy teljesíti, ahogyan annak feltételeit a szerződésszöveget közlő fél meghatározta. Ezért kell rendkívül körültekintőnek lenni azon vállalkozásoknak, amelyekkel szemben általános szerződési feltételeket alkalmaznak. A részükre hozzáférhetővé tett üzleti feltételeket ugyanis úgy is elfogadhatják, mint a szerződésre és rájuk kötelező előírásokat, ha szóban vagy írásban ezt kimondottan nem jelentik ki, de a kötelezettségeik teljesítését az üzleti feltételekben foglaltak szerint megkezdték. Ha tehát a kiskereskedő a nagykereskedőnek saját vételi feltételeit mellékelve ajánlatot küld bizonyos termékek megvásárlására, majd a nagykereskedő erre minden további nélkül az árut leszállítja, úgy a szerződés az ő ráutaló magatartásával, azaz a felrakatással, elküldéssel, leszállítással a szerződés a kiskereskedő mint megrendelő beszerzési feltételeivel jön létre.

Szóbeli ügyletkötés

A szóbeli, telefonon, videokonferencia során tett szerződéses nyilatkozatok esetében, ahogy az újabban gyakorlattá kezd válni, a felek előzetes figyelmeztetése után hang-, illetve képfelvétel rögzítheti az elhangzottakat. Nem kizárt, hogy ilyen módon is a szerződés részévé válhatnak az általános szerződési feltételek. Adatrögzítés hiányában azonban meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy mi lett egyáltalán a szerződés tartalma, a szóbeli ügyletkötések a mai üzleti világban, amennyire lehetséges, kerülendők.

Felhívás a "meglepő kikötésekre"

Amennyiben úgynevezett "meglepő kikötéseket" is tartalmaz az alkalmazott általános szerződési feltétel, azok akkor válnak csak a szerződés részévé, ha arra a másik fél figyelmét külön tájékoztatással felhívták. Ez az eset, amikor vastag, piros betűvel, bekeretezéssel, eltérő írásmóddal, figyelmeztető felirattal vagy jelekkel el kell különíteni a kérdéses feltételt a többitől, és külön elfogadásra irányuló nyilatkozatot kell mellette aláíratni a másik féllel ahhoz, hogy a későbbiekben mint a szerződés részére hivatkozhassunk arra.

Az általános szerződési feltételek ütközése

Miután az általános szerződési feltételek, szerződésformulák közkedvelt instrumentumai az üzleti világnak, igen gyakori, hogy mindegyik szerződő fél a saját üzleti feltételeit akarja használni a szerződésre (pl. a gyártó cég saját beszerzési feltételeivel rendeli meg az alkatrészeket, és azt a beszállító saját általános eladási feltételeivel igazolja vissza. Ilyen esetben kérdéses, hogy kinek a szerződési feltételei fogják nyerni a csatát és a szerződést meghatározni.

A magyar bírói gyakorlat erre egy sajátságos megoldást dolgozott ki, amely nem feltétlenül felel meg az általános szerződéskötési szabályoknak. Az elv az, hogy mindaddig, amíg a feltételek kicsit sem mondanak egymásnak ellent, esetleg kiegészítik egymást, addig mindkettő a szerződés részévé válik, és együtt határozzák meg annak tartalmát. Ha azonban akár részleges és apró eltérés van, akkor már egyik sem lesz a szerződés része, még ha az eltérés nem is valami lényeges feltételre vonatkozik, hanem akkor a szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit fogja a bíróság alkalmazni. Ha pedig valamely kérdésben még ezek sem adnának eligazítást, úgy a bíróság a szerződést, céljának és tartalmának figyelembevételével, az üzleti, forgalmi szokások alapján kiegészítheti.

Ez azonban két okból is kifogásolható. Egyfelől nem hagyja a felek szerződéses akaratát érvényesülni, és egyszerűen kikapcsolja azt, majd pedig a bizonytalanabb, általánosabb előírásokat és a különösen tágan felfogható forgalmi szokásokat – amelyek megragadása nem mindig egyszerű feladat – emeli be a helyére a szerződésbe. Ez a megoldás nem feltétlenül szolgálja a szerződéses és jogbiztonságot.

Ajánlott az egyezség

A jogi gyakorlat furcsaságai miatt a gyakorlati élet számára nem is igazán lehet abszolút alkalmas megoldást adni. A legbiztosabb az, ha a felek megpróbálnak egyezségre jutni abban, hogy kinek a feltételei lesznek irányadóak, vagy a két feltételt egy szerződéssé ötvözik, vagy pedig keretszerződést, illetve együttműködési megállapodást kötnek, amelyben megállapodnak minden az üzleti kapcsolatuk szempontjából fontosnak tartott feltételnek.

Az általános szerződési feltételekben oly gyakori kikötések – melyek szerint a másik fél szerződési feltételeinek alkalmazása kizárt, azok csak kifejezett írásbeli jóváhagyással lehetnek irányadók az általános feltételeket alkalmazó fél saját feltételei helyett vagy mellett, illetve hogy a másik fél feltételei az üzleti feltételeket kidolgozó és alkalmazó fél feltételei helyére vagy mellé akkor sem léphetnek, ha az alkalmazó fél a szállítást megkezdi vagy átveszi, vagy a szerződés teljesítésébe belekezd, illetve más ráutaló magatartást tanúsít – nem feltétlenül oldják meg a fentiek szerinti problémát, legfeljebb növelik a vitathatóság és ezáltal valamelyik fél általi taktikázás lehetőségét. Akár ugyanis a klasszikus szerződéskötési szabályokat nézzük, akár pedig a fent ismertetett bírói gyakorlatot, a szerződéses alkudozást indító fél általános feltételei és ezzel az előbbiekben hivatkozott kizáró rendelkezések nem lesznek a szerződés részei.

Nemzetközi üzleti kapcsolatok

Nemzetközi szerződéses kapcsolatokban arra kell ügyelni, hogy bizonyos jogrendszerek szabályai szerint az általános szerződési feltételre a másik fél által saját és eltérő feltételeivel tett elfogadás új ajánlatnak minősül és elölről indítja az alkufolyamatot. Más jogrendszerekben az egymással nem ellentétes kikötései az egymással versengő általános feltételeknek egyaránt a szerződés részévé válnak, és az ellentmondó részek helyére a szerződési jog szabályai lépnek.

Az általános szerződési feltételek értelmezése

Miután a szerződő felek a lehető leggondosabb szerződéskötés esetében sem tudnak tökéletes, minden apró, jövőben bekövetkező változást, kockázatot, zavart előre szabályozó szerződést alkotni, ezért szükséges lehet a szerződés értelmezése, illetve kiegészítő értelmezése, amely pontosan e hézagok kitöltését szolgálja. Nincsen másképpen ez az általános szerződési feltételek esetében sem.

Az általános szerződési feltételek értelmezésére ugyanazon szabályok irányadóak, mint bármely más szerződésre, azaz azt kell vizsgálni, hogy a másik fél, a szavak általános jelentése szerint, figyelembe véve az általános feltételek alkalmazójának feltehető akaratát, valamint az ügylet összes egyéb körülményeit. A különbség más szerződésekkel szemben akkor kezdődik, ha ez az értelmezés még mindig többféle megoldást tesz lehetővé. Ebben az esetben a bírósági gyakorlat által kidolgozott elv érvényesül: azt az értelmet kell elfogadni, amely arra a félre nézve kedvezőbb, akivel szemben az általános szerződési feltételeket alkalmazzák.

Az általános szerződési feltételek tisztességtelensége

A szerződés részévé vált és az alkalmazó fél hátrányára nem értelmezhető általános szerződési feltételek esetében még egy pont van, ahol az alkalmazó elbukhat, illetve a másik fél a feltételeket elbuktathatja. Ez akkor áll fenn, ha a feltételek valamely rendelkezése tisztességtelen.

Ahhoz, hogy egy általános szerződési feltétel tisztességtelennek minősüljön, az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

Egyoldalúság

A szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket az alkalmazó fél egyoldalúan állapítja meg. Ez az egyoldalúság kettős értelemmel bír. Egyfelől jelenti azt, hogy az általános szerződési feltételeket kidolgozó és alkalmazó fél a másik fél közreműködése, véleményének akaratának figyelembevétele nélkül hozza létre a szerződési feltételeket.

Másfelől pedig az egyoldalúság arra is utal, hogy a kidolgozó-alkalmazó fél alapvetően a saját érdekeinek védelmére, kockázatainak csökkentésére, az őt a szerződésből érhető hátrányok minimalizálására törekszik, és a saját szempontjai szerinti előnyök maximalizálását próbálja meg megvalósítani.

Az áruk szállítására szakosodott nagykereskedő esetében természetesen a kereskedő érdeke, hogy minél nagyobb legyen a mennyiségi tolerancia, késedelmes szállítás esetén ne kelljen kötbért fizetni, a lehető legrövidebb idő álljon a megrendelő rendelkezésére a mennyiségi és minőségi megvizsgálásra, minél rövidebb legyen az általa vállalandó szavatossági vagy jótállási idő, ha kárt okoz, a fizetendő kártérítés maximuma kalkulálható legyen, és a vevőt saját székhelyén levő bíróságon perelhesse. Ezek az érdekek meg fognak jelenni a nagykereskedő általános értékesítési feltételeiben, amelyek azonban az egyoldalúságtól önmagukban még nem lesznek tisztességtelenek.

Indokolatlan hátrány

A jogok és kötelezettségek megállapítása indokolatlanul a másik fél hátrányára történik. Ez azt jelenti, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazója a maga javára többletjogokat és alacsonyabb fokú kötelezettségeket a másik fél terhére pedig kevesebb jogot határoz meg, azaz a másik fél minden szempontból rosszabbul jár. Ennek azonban indokolatlannak is kell lennie. Ha a másik fél hátrányosabb kezelésének gazdasági indokai vannak, például a piaci viszonyokkal, a szerződés tárgyát képező áruk és szolgáltatások specialitásaival megmagyarázható, úgy az indokolatlanság nem áll fenn.

Az indokoltság vizsgálatánál figyelembe kell venni tehát a szerződés megkötésekor fennálló minden körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett (pl. nem súlyos nyersanyaghiány miatt volt-e kénytelen a megrendelő számára kedvezőtlenebb feltételeket elfogadni, amelyből eredő kárait viszont a nyersanyaghiányt előidéző beszállítóival szemben érvényesítheti; nem olyan speciális kockázat ellen kell-e biztosítást kötni, amelynek vállalására, a magas gyakoriság és a jelentős kárösszegek miatt csak kevés biztosítótársaság vállalkozik, és akkor is a biztosítottra nézve hátrányosan szigorú feltételekkel, de a biztosított még ezzel is jobban jár, mintha egyáltalán nem lenne biztosítása; vagy nem olyan különleges, spekulációs célzatú ügyletről van szó, ahol minden lényeges és felismerhető kockázat viselése a másik szerződő féltől várható el, mint a tőzsdei derivatív, devizaspekulációs üzletek). Ugyancsak számításba kell venni a kikötött szolgáltatás természetét (pl. a XIX. század végén épült belvárosi bérházban levő lakás eladásakor nem feltétlenül indokolatlan, ha az eladó a teljes kellékszavatosságát kizárja; a lízingbe adó tulajdonképpen a lízingelt gépkocsi, berendezés, ingatlan használatát finanszírozza, de valójában gazdasági értelemben mégiscsak a lízingbevevő a tulajdonos, ezért nem indokolatlan, ha a lízingbeadó üzletszabályzata a lízingtárgy valamennyi tulajdonosi kockázatának viselését a lízingbevevő kötelezettségévé teszi, és elmulasztását pedig szigorúan szankcionálja).

Lényeges továbbá a kérdéses szerződési feltételnek a szerződés más feltételeivel, illetve más szerződésekkel való összefüggése. Lehet ugyanis, hogy egy vagy több hátrányos szerződési feltételt az általános szerződési feltételek vagy az ügylettel összefüggő más szerződés kikötései kiegyensúlyozzák (pl. a késedelmi kötbér hiányát ellensúlyozhatja egy prompt szállítási határidő vállalása, kombinálva a megrendelő elállási és fedezeti vételre vonatkozó jogával; a rövid határidejű jótállást kiegyenlítheti egy kezdetben ingyenes karbantartási szerződés).

A jog annyiban nyújt segítséget, hogy bizonyos esettípusait az indokolatlan kiegyensúlyozatlanságnak meghatározza. Ilyennek tekinti egyfelől azt az esetet, ha az általános szerződési feltétel az adott szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér (ilyen lehet például, ha eredetileg egy eredmény megvalósítására kötelezettséget vállaló vállalkozó odáig enyhíti szerződéses felelősségét, hogy csak a gondos eljárása lesz számon kérhető, holott a klasszikus vállalkozási szerződés esetében ez lényegtelen, az eredmény létrehozása vagy elmaradása minősíti a vállalkozó teljesítményét). Ugyanígy indokolatlanul kiegyensúlyozatlannak minősíti a jog, ha az általános szerződési feltétel összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével (ilyen lehet, ha az üzlethelyiség bérbeadója, általános bérletiszerződés-mintája olyan kikötést tartalmaz, hogy a bérbeadó csak a szerződéskötést követő egy évig szavatol azért, hogy a bérlemény a rendeltetésszerű használatra alkalmas, azt követően azonban nem, ez a kikötés azonban alapvetően összeegyeztethetetlen azzal, hogy a bérleti szerződés a bérlő számára, a bérlet teljes időtartamára biztosítsa a birtoklás és rendeltetésszerű használat jogát, e nélkül már kérdéses, hogy egyáltalán bérleti szerződésről van-e még szó).

Az egyoldalú és indokolatlan kiegyensúlyozatlanság a jóhiszeműség követelményének megsértésével jön létre.

A tisztességtelenséghez szükséges, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazója annak tudatában, esetleg célzatával kössön ki a maga számára egyoldalúan olyan előnyöket, hogy ezáltal a másik felet indokolatlan hátrány érje, ezzel csökkentvén vagy szándékozván csökkenteni saját költségeit, illetve növelni vagy szándékozván növelni saját üzleti hasznait. Arosszhiszeműség – mint a jóhiszeműség ellentétpárja – azonban nem-csak akkor állhat fenn, ha az általános szerződési feltételek alkalmazója tudatában van, esetleg kívánja a másik fél hátrányát, hanem ha nagyobb gondossággal, a szerződési feltételek alapos kontrolljával, eljuthatott volna arra a felismerésre, hogy a szerződési feltételei indokolatlan kiegyensúlyozatlanságot idéznek elő az ő javára a másik féllel szemben.

Az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének szabályai két esetben nem alkalmazhatók az egyes szerződési kikötésekre:

– A szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerződési feltételek tisztességtelenségére hivatkozni nem lehet, ha annak szövegezése egyértelmű és mindkét fél által érthető. Ennek oka az, hogy minden szerződés lelkét a szolgáltatás, illetve az ellenszolgáltatás adja, azok sohasem tekinthetők, még uniformizált szerződési nyomtatványok alkalmazása esetén sem, állandónak. A lényeg az, hogy világosan kerüljenek meghatározásra, ne kelljen hozzá annak a félnek, akivel szemben alkalmazzák, matematika-, fizika-, kémiaprofesszornak, mérnöknek vagy jogásznak lennie, hogy fel tudja fogni a rendelkezés értelmét, ne kelljen függvénytábla vagy bonyolult egyenletmegoldó kulcs a fizetendő ár, díj vagy kamat kiszámításához. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a másik fél számára megnyitjuk a lehetőséget a tisztességtelenségre való hivatkozásra.

– Azon szerződési feltételek tisztességtelenségére, amelyeket jogszabály határoz meg, vagy amelyeket jogszabály előírásának megfelelően állapítottak meg, nem lehet hivatkozni. A jogszabályban előírt szerződési feltételek ellen az alkotmánybírósági kontroll lehet a védekezési eszköz, illetve amennyiben kimutatható, hogy a kérdéses szerződési feltétel csak látszólag felel meg a jogszabályoknak, akkor mégis szóba jöhet a tisztességtelenségre való hivatkozás.

Eljárás a tisztességtelen szerződési feltételek esetén

Egyedi megtámadás

A kérdéses feltétel megtámadására az a fél jogosult, aki a tisztességtelen szerződési feltétel folytán sérelmet szenved.

A megtámadás a feltételeket alkalmazó szerződő félhez intézett írásbeli nyilatkozattal (esetleg azonnal a bírósági keresettel) kezdődik, amelyben konkrétan meg kell jelölni a kifogásolt szerződési feltételt, illetve azt, hogy mire alapozzuk annak tisztességtelenségét.

Megtámadási határidő

A megtámadásnak szigorú törvényi határideje van, amely a sérelmet szenvedő fél szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével (ellenérték kifizetésével), részletekben való teljesítés esetén, az első teljesítéssel (első vételárrészlet megfizetése, első kamatfizetés, első bérletidíj-fizetés) kezdődik, és egy évig tart. Erre az egyéves határidőre irányadók az elévülés félbeszakadására, illetve nyugvására vonatkozó szabályok.

Perindítás

Amennyiben a tisztességtelen feltételek alkalmazója a megtámadásra a tisztességtelenséget nem hajlandó kiküszöbölni vagy orvosolni, úgy haladéktalanul keresetet kell indítani ellene. A haladéktalanság azt jelenti, hogy egy tisztességesen összeállított kereset elkészítéséhez szükséges idő leteltéig a keresetet be kell nyújtani, amely idő legfeljebb 1-2 hetet vehet igénybe.

A határidők elmulasztása

A határidők elmulasztása azt jelenti, hogy a sérelmet szenvedett fél elveszíti megtámadási jogát. Pert az általános szerződési feltételek alkalmazója ellen ugyan indíthat ilyenkor is, de ha az hivatkozik a határidők túllépésére, a bíróság a keresetét el fogja utasítani. A határidő-túllépés viszont nem jelenti, hogy a sérelmet szenvedő ne védekezhetne a tisztességtelenségre való hivatkozással egy olyan perben, amelyet az általános szerződési feltételek alkalmazója a tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződés alapján indított ellene, és ezáltal adott esetben akár a teljesítésre való kötelezését is kivédheti.

A szerződés megerősítése

Ügyelni kell arra a sérelmet szenvedő félnek, hogy a tisztességtelen általános szerződési feltételt tartalmazó szerződést, vagy magát a támadható kikötést, a teljesítést vagy annak megkezdését követően, azaz a megtámadási határidő alatt írásban ne erősítse meg, illetve a megtámadási jogról írásban ne mondjon le (ez megtörténhet egy szerződésmódosításban, jegyzőkönyvben, levélváltásban, emlékeztetőben, jegyzetben, ezért az ilyenek tartalmának kialakításakor különösen ügyelni kell a fogalmazásra).

A megtámadás eredménye

Az eredményes megtámadás következménye az, hogy a bíróság megállapítja: a támadott általános szerződési feltétel tisztességtelen, azért az a szerződés megkötésének időpontjára viszszahatóan érvénytelen.

Az érvénytelenség azt jelenti az ilyen esetekben, hogy az eredményesen megtámadott feltétel a szerződésből kiesik, és helyette a törvényes előírások lesznek alkalmazandók, de az egész szerződés ettől még nem fog érvénytelenné válni és megdőlni.

Ez alól csak az az eset képezhet kivételt, ha megállapítható, hogy a tisztességtelennek deklarált feltételnek az alkalmazó (és esetleg a másik fél) olyan jelentőséget tulajdonított a szerződéskötéskor, hogy anélkül a szerződést nem kötötte volna meg. Ez esetben úgynevezett szerződéses "védzáradék" (a szerződés megóvása részleges érvénytelenség vagy végrehajthatatlanság esetén) hiányában, az vizsgálandó, hogy a tisztességtelenség kiküszöbölésével (a szerződéses egyensúly valamilyen módon való helyreállítása) nem menthető-e meg a szerződés. Ha ez lehetetlen, csak akkor jöhet szóba a szerződéskötés előtti eredeti állapot helyreállítása, vagy tartós jogviszonyoknál a jövőre nézve való megszüntetése.

Általános érvényű megtámadás

Amennyiben a tisztességtelen szerződési feltételt gazdálkodó szervezet alkalmazza, úgy a sérelmet szenvedő fél mellett bizonyos szervezetek is jogosultak a feltétel megtámadására. Az ügyészség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, bármilyen miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője (pl. az APEH elnöke), az önkormányzati jegyzők, főjegyzők, a gazdasági és szakmai kamarák (pl. ügyvédi, orvosi, mérnöki, közjegyzői), a fogyasztóvédelmi egyesületek általi megtámadás ritkán indul e szervezetek önszorgalmából, leginkább a sérelmet szenvedő szerződő felek bejelentései, figyelemfelhívásai indíthatják el keresetüket.

A megtámadás eredménye

Az ilyen szervek általi megtámadás eredménye kettős lehet. Egyfelől a megtámadás – szemben a sérelmet szenvedő általi megtámadással, ahol az érvénytelenség megállapítása csak a tisztességtelen feltételek alkalmazója, illetve a sérelmet szenvedő fél viszonyában történik, de más, perben nem álló sérelmet szenvedő felek ezáltal még nem szabadulnak, saját perindítás nélkül a tisztességtelen feltétel alól – mindenkire (aki a tisztességtelen feltételek alkalmazójával szerződött, és a szerződést még nem teljesítette) kiterjedően eredményezi a feltétel érvénytelenségét, anélkül hogy külön perben kellene állnia.

Másfelől a bíróság a megtámadót feljogosíthatja arra is, hogy nyilvánosságra hozza és közzétegye a megtámadás eredményét. Ezzel egyfelől rákényszeríti az alkalmazót arra, hogy változtassa meg kifogásolt feltételeit, másfelől pedig minden szerződő partnere számára ismertté teszi az érvénytelenségre való hivatkozás lehetőségét.

Az általános szerződési feltételek kidolgozása

* Azon vállalkozásnak, amely általános feltételek, szerződésminták készítésére adja a fejét, mindenképpen érdemes megfelelő jogi, pénzügyi szakértőket igénybe venni. Ennek költségei a későbbi egyszerűbb szerződéskötésben – lebonyolításban és a szerződésből eredő jogok érvényesítésében (pl. a bizonyítás nem elhanyagolható szempontjai egy peres vagy felszámolási eljárásban) – hamarosan visszatérülnek. A szakértők azonban nem tudják a vállalkozások helyett kitalálni a szerződéses feltételeket, át kell adni számunkra a vállalkozás vezetőinek és valamennyi, az üzletkötésben és lebonyolításban közreműködő munkatársának jó és rossz tapasztalatát, és meg kell tudni határozni az alapvető elképzeléseket. * Természetesen a jó szakértők fel tudják tenni az első és helyénvaló kérdéseket, hiszen a szerződésszövegek váza bizonyos általános tapasztalatok mentén felállítható. A vállalkozás vezetőinek azonban célszerű a vállalat minden érintettjétől írásbeli formában bekérni a javaslatokat, problémákat. Ezen viszonylag széles spektrumon mozgó gondolatcsere után készülhet el a szövegek első részletes tervezete, amelyet ismételten célszerű az érintett munkatársak részére, állásfoglalás céljából rendelkezésre bocsátani, és a mintákat a szakértőkkel közös konzultáció alapján véglegesíteni. * A vállalkozásnak ezután az a feladata, hogy bevezesse az új mintákat, ha szükséges alkalmazásukra meghozzák a belső előírásokat, utasításokat. * Természetesen fontos feladat az alkalmazás megkezdése után a feltételek folyamatos karbantartása, egyfelől ügyelni kell ugyanis arra, hogy a jogszabályok időközbeni változásai ne tehessék a szerződéseket, vagy azok egyes feltételeit alkalmazhatatlanná, jogellenessé, végrehajthatatlanná, másfelől a folyamatosan változó üzleti gyakorlat és körülmények ugyancsak szükségessé teheti bizonyos finomhangolások elvégzését.

Tartós üzleti kapcsolat

* Ha a szerződő felek között tartós (egy bizonyos szerződés alapján hosszabb ideig fennálló) vagy rendszeres (több szerződés alapján, egymást követően gyakran létrejövő üzleteken alapuló) szerződéses kapcsolat áll fenn, elegendő lehet, ha az általános szerződési feltételeket a szerződés létesítésekor, vagy a kapcsolatot kezdő első szerződés megkötésekor a másik fél tudomására hozták. Ha az általános szerződési feltételek a szerződés részévé válnak, a szerződésben való kikötés alapján azok a további szerződéses kapcsolatban is irányadóak lesznek, kivéve ha az alkalmazó új feltételeket kezd el használni. * Ha tehát a gyártó cég a nyersanyag beszállítójával az első szállítási szerződés megkötésekor megállapodik a saját beszerzési feltételeinek alkalmazásában és azt a beszállítónak eljuttatja, a későbbi megrendelésekkor pedig már csak visszahivatkozik azokra, újabb elküldés nélkül, azok a későbbi szállítási szerződések részét is képezhetik.

Meglepő kikötések

* A "meglepő kikötések" háromfélék lehetnek: * Az adott üzleti területen szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek * Az első körbe tartoznak azok, amelyek az adott üzleti területen szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérnek. Az ingatlanközvetítők körében pl. általánosan bevett szerződési gyakorlat, hogy csak az eladott vagy megvásárolt ingatlan vételárának 3-4%-át kitevő jutalék a díjazásuk, de külön költségtérítést nem kérnek, a hirdetés, utánajárás benne foglaltatik a jutalékukban, és a sikertelenség esetére az ő kockázatuk. Ha az ingatlanközvetítő tehát a jutalékát pl. előre fizetendő, jelentős összegű költségátalánnyal akarja kombinálni, az általa alkalmazott szerződésformulában erre külön kell felhívnia a megbízója figyelmét a fenti módok valamelyikén. * A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérő kikötések * A második kört képezik azok a feltételek, amelyek a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérnek. A szerződésekre vonatkozó rendelkezések alatt itt alapvetően a Polgári Törvénykönyvben vagy más törekvényekben (pl. lakások és helyiségek bérlete, az önálló kereskedelmi ügynök esetében) vagy jogszabályokban (pl. a különféle nemzetközi fuvarozási módokra vonatkozó egyezményeket kihirdető rendelkezések) meghatározott olyan előírásokat kell érteni, amelyektől az érintett jogszabály, a szerződési szabadság elve alapján az eltérést nem tiltja vagy megengedi (az úgynevezett diszpozitív szabályok). Az ingatlanok bérlete esetén az épület, az épület központi berendezéseinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek fenn- és karbantartása a bérbeadó, mint az ilyen irányú tulajdonosi kockázatok viselőjének feladata mind a Polgári Törvénykönyv (427. §), mind pedig a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. tv. (10. §, 11. §) szerint. Amennyiben a vállalkozónak az irodahelyiséget az üzletház üzemeltetője mint bérbeadó azzal akarja használatba adni, hogy a vállalkozót terheli a teljes fűtési és közműrendszer fenntartása, az épület részeinek karbantartásához hozzájárulást kell fizetnie, és neki kell megkötnie az épületbiztosítást, ez szokatlan szerződéses kikötés, mert lényegesen eltér az erre vonatkozó jogszabályoktól. * Új feltételek tartós kapcsolatban * A harmadik esetkör, ha a felek közt korábban már volt üzleti-szerződéses kapcsolat, és azon fél általános feltételei, aki azokat a korábbi ügyletnél alkalmazta, az új ügylet megkötésekor már attól eltérő feltételeket ajánl. Különösen igaz ez olyan esetben, ha a felek tartósan vagy rendszeresen állnak egymással szerződéses viszonyban, és annak bonyolítása valamelyik partner általános feltételei alapján történik. Ilyenkor ugyanis kialakul egyfajta bizalom a másik félben, hogy kiszámítható, áttekinthető feltételek szerint történik az üzlet végrehajtása, amelyet a jognak bizonyos fokig védelmeznie kell. * Ha az autókereskedő korábban 3 év jótállást vállalt a vállalkozás által kétévente cserélt haszonjárművekre, majd egy újabb szerződéskötéskor ez 2 évre módosul (akármilyen ok is vezessen erre), a változásra, mint "meglepő kikötésre", külön figyelmeztetnie kell vevőjét.

Példa a blanketták ütközésére

* A nagykereskedő a gyártótól árut kíván megrendelni, elküldi megrendelését, amelyhez mellékeli az általános vételi feltételeit, mely tartalmazza, hogy a nagykereskedő általános szállítási feltételei nem lesznek irányadóak a majdan létrejövő szerződésre. Erre a gyártó megküldi a rendelésigazolást, amelyhez, ignorálva a beszerzési feltételek kizáró klauzuláját (melyet egyébként teljes joggal megtehet), saját általános szállítási feltételeit csatolja, amely természetesen, az eltérő szerződéses pozíciók és érdekek miatt, feltehetően jelentősen eltér a beszerzési feltételektől. Ebben az esetben, miután ellentmondás van a két feltétel között, egyik sem lesz a szerződés része, így a kizáró klauzula sem, hanem helyette a bíróság a Polgári Törvénykönyv szállítási szerződésre, illetve a szerződésekre általában irányadó szabályait, esetleg azon üzleti terület szokásait fogja alkalmazni, amelyhez a gyártó és nagykereskedő tartozik. * Ha azonban a szerződéskötés általános szabályait nézzük, a nagykereskedő megrendelése szerződéses ajánlatnak minősül, a rendelésigazolás viszont a gyártó részéről nem elfogadás, hanem ellenajánlat, vagyis a szerződés a felek közt nem jött létre, így a nagykereskedő beszerzési feltételei nem lettek a szerződés részei. * A szerződés sorsa attól függ, hogy a gyártó ellenajánlata után a nagykereskedő milyen lépést tesz. Ha arra visszaigazolást küld, vagy a gyártó által elküldött árut vita nélkül átveszi, a szerződés a gyártó általános szállítási feltételeivel jön létre, ha pedig tovább ragaszkodik saját beszerzési feltételeihez, akkor ellen-ellenajánlatot tesz, és a szerződés mindaddig nem jön létre, amíg meg nem egyeznek minden vitatott kérdésben. * A gyártó szállítási feltételeit kizáró klauzula azonban sohasem fogja kifejteni hatását, mert nem válik a szerződés részévé, ha pedig azzá válna, az azt jelentené, hogy a nagykereskedő beszerzési feltételein alapul az áruszállítási szerződés, és nincs mit kizárjon, hiszen a gyártó letett szállítási feltételeinek alkalmazásáról.

Példa az általános szerződési feltételek értelmezésére

* Ha például a biztosítótársaság casco biztosítási üzletszabályzata a biztosító kockázati köréből kizárja azon károkat, amelyek abból erednek, hogy a személygépkocsi rakománnyal való túlterhelése okozza a kárt, és a károsult gépkocsijának balesetét és tengelytörését az okozza, hogy az ötszemélyesként forgalomba helyezett autóban nyolcan ültek, felmerül az értelmezési kérdés, hogy az utasok rakománynak minősülnek-e. A szavak jelentése arra utal, hogy az utasok nem tartoznak a rakomány fogalmába, a biztosító feltehető szándéka, illetve a szerződés körülményei inkább azt a következtetést engedi, hogy a biztosító az utasokat is be akarja vonni a rakomány fogalmába. Ebben az esetben a biztosítottra nézve kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni, azaz azt, hogy az utasok nem minősülnek rakománynak, vagyis a biztosító a fenti esetben sem hivatkozhat eredményesen a kockázatkizáró rendelkezésre. * A szerződési feltételeket kidolgozó és alkalmazó vállalkozásra nézve igen hátrányos helyzet csak jól átgondolt és világos szerződésszövegezéssel, a fogalmak pontos meghatározásával (ahol szükséges) kerülhető el

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. december 1.) vegye figyelembe!