Az utazási szerződésekre vonatkozó általános – egyben minimális – rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza, a szerződéstípussal kapcsolatos speciális szabályokat pedig az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) foglalja össze. Külön rendelet – a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (KR.) szabályozza az utazásszervező és -közvetítő tevékenységet. Az R. és a KR. szabályai láthatóan és mindenre kiterjedően az utas érdekeit, biztonságát védik, azonban ahhoz, hogy ez a jogvédelem eredményes legyen, az utazás elhatározásától annak befejeződéséig egyrészt ismernünk kell a jogainkra vonatkozó előírásokat, másrészt igényelnünk kell minden dokumentumot és információt, amely részünkre a R. alapján jár. Az is lényeges, hogy az utazási izgalom ellenére is figyelmesen olvassuk el mind az utazási szerződést, mind annak valamennyi mellékletét, és ne tegyünk olyan tartalmú nyilatkozatot, amellyel valamely dokumentum átvételét, elolvasását mindezek meg nem történte ellenére ismerjük el, mert egy esetleges jogvita során erre érdekeink védelmében nem lehet hivatkozni. Írásunkban az utazással kapcsolatos hatályos szabályokat a fentiek szellemében, "szezonális" segítségként ismertetjük.
Tájékoztató
Az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját a programfüzetében (tájékoztató) közzéteheti.
A tájékoztató tartalma
Amennyiben a vállalkozó él a tájékoztató közzétételének lehetőségével, úgy annak – az út típusától függően – egyértelműen és pontosan tartalmaznia kell
– az utazási vállalkozó nevét, székhelyét, a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH) általi nyilvántartásba vétel számát, telefonszámát és adószámát;
– az úti célt, az útvonalat, az indulás pontos helyét és időpontját és a jelentősebb tartózkodási helyeket;
– a szálláshely típusát a főbb jellemzőinek meghatározásával, helyét, a szálláshely szerinti ország szabályainak megfelelő komfortfokozatát;
– a díj forintban meghatározott összegét, és hogy ez mely szolgáltatásokra nyújt fedezetet, a befizetendő előleget, a díj fennmaradó részét és megfizetésének rendjét;
– a személyek szállításának eszközét és annak jellemzőit, az utasosztályokat, valamint az utasok által elfoglalható helyet (például kabin- vagy hálóhely hajón, hálófülke vonaton);
– az étkezésekre vonatkozó tájékoztatást;
– azokat a programokat, amelyeket az utazási vállalkozó a díj ellenében nyújt;
– az általa szervezett vagy közvetített fakultatív programokon való részvétel feltételeit;
– azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának, és a határidőt; ameddig az utazási vállalkozó az utazásnak ez okból történő elmaradásáról az utast értesíteni köteles;
– az igénybe vehető biztosításokat;
– a vízumkötelezettségre és az egészségügyi előírásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint
– a célországban jellemző éghajlatra, életmódra, étkezési és közlekedési szokásokra, továbbá a célországnak utazási szempontból jelentős, de a hazaitól eltérő szabályaira és szokásaira vonatkozó ismertetést;
– tájékoztatást arról, hogy amennyiben az utazási vállalkozó nem tesz eleget az utasok hazaszállítására vagy az előleg, illetve részvételi díj visszafizetésére vonatkozó kötelezettségének, akkor az utas az igényének érvényesítése végett közvetlenül mely hitelintézethez, illetőleg biztosítóhoz fordulhat;
– az általa szervezett utazások általános szerződési feltételeit, végül
– az utazási vállalkozó folyamatosan elérhető ügyeleti telefonszámát.
Eltérés a tájékoztatótól
A tájékoztatóban foglaltaktól az utazási vállalkozó kivételesen, indokolt esetben és csak akkor térhet el, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta, és a változásokat a szerződés megkötése előtt az utassal közölte. A változásokról való tájékoztatás megtörténtét az utazási szerződésnek tartalmaznia kell. Amennyiben a vállalkozó nem adott tájékoztatást, az erre vonatkozó nyilatkozat aláírását meg kell tagadni, illetve ha a fenti feltételek hiányában változtatja meg az utazás feltételeit, ragaszkodjunk az eredeti feltételekhez, ennek hiányában – ha nem az igényünknek megfelelő szolgáltatáshoz vezet a változtatás – haladéktalanul lépjünk fel érdekeink védelmében.
Eljárás tájékoztató hiányában
Mint láthattuk, a tájékoztató közzététele nem kötelező. Amennyiben az utazási iroda úgy dönt, hogy nem rendszeresít tájékoztatót, úgy annak megfelelő tartalmú írásbeli tájékoztatást kell az utas számára nyújtania, és ami nagyon fontos: még az utazási szerződés megkötését megelőzően.
A fentiek megtörténtét az utazási szerződésben fel kell tüntetni, és az utas aláírásával igazoltatni.
Utazási szerződés
A Ptk. szerint az utazási szerződés lényege, hogy annak alapján a vállalkozó utazási iroda kötelezettsége a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból – így különösen szállás, étkezés – álló szolgáltatás teljesítése, amely szolgáltatásért a megrendelő (az utas) díjfizetésre köteles. (Az R. lényegében ezzel azonosan határozza meg az utazási szerződés tartalmát.)
A szolgáltatás minőségéért az utazási iroda a Ptk.-ban külön is nevesített felelősséggel tartozik, ugyanis amennyiben kötelezettségének a megállapodásban meghatározott bizonyos kikötésektől eltérően tud csak eleget tenni, úgy a megrendelő jogosult arra, hogy a díj csökkentését, illetőleg kárának megtérítését követelje.
A hatályos szabályozás értelmében utazási szerződés kizárólag az R. előírásai szerint köthető, és amennyiben a szerződéses rendelkezések az utas hátrányára térnek el az R.-től, úgy a hátrányos pontok helyébe az R. megfelelő előírása lép. Az utazási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra a megállapodásra is, amelynek alapján az utazási vállalkozó díj ellenében a személyszállítás, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek előre meghatározott együttesét szolgáltatja, feltéve hogy valamennyi szolgáltatás ellenértékét együttesen tartalmazza a kínált ár, és ha a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz (ez az úgynevezett utazási csomag).
A szerződés tartalma
Az utazási szerződésnek az utazás tartalmától függően – a tájékoztató elemeinél az előzőekben felsoroltakon túlmenően – tartalmaznia kell a következőket is:
– az utas nevét és lakcímét;
– az utazás kezdetének és befejezésének helyét és időpontját;
– az utas által megrendelt szolgáltatásokat;
– a részvételi díjban nem szereplő, külön felszámított díjakat (például üdülőhelyi díj, adó, horgonyzási díj);
– azt a határidőt, ameddig az utas költségtérítési kötelezettség nélkül elállhat a szerződéstől;
– az R. 12. §-ának (5) bekezdésében előírt kötelezettséget [Az R. említett előírása az utasra ró kötelezettségeket. Eszerint az utas a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles a kifogását az utaskísérővel és a helyszíni szolgáltatóval közölni. A közlés késedelméből eredő kárért felelős. Az utaskísérő köteles közreműködni a kifogás bejelentésében a helyszíni szolgáltatónál. Az utaskísérő az utas bejelentését köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy az utas a panaszát a helyszíni szolgáltatónak is bejelentette. Az utaskísérő köteles az utazási vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában – amennyiben a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta – az utas azt az utazási irodát köteles tájékoztatni, amelyet az utazási vállalkozó az általa kiadott részvételi jegyen megjelölt.];
– annak a biztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazási vállalkozó a külön jogszabályban előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött;
– az utazási vállalkozónak azt a kötelezettségét, hogy segítséget nyújt az utasnak, ha annak nehézségei támadnak amiatt, hogy az utazási szerződés hibás teljesítése olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazási vállalkozó kellő gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy vis maior esete következett be.
Szerződéskötési időponttól függő tartalom
Ha az utazási szerződést az utazás megkezdése előtt 35 napon belül vagy a szerződésben az elállásra előírt ennél hosszabb határidőn belül kötik, úgy az utazási szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az utast – elállása esetén – az R. 11. §-ának (3) bekezdésében meghatározott költségek terhelik (kártérítés).
Biztosítási kérdések
Az utazási szerződésben a fentiekben ismertetetteken túl rendelkezni kell arról is, hogy a díj magában foglalja-e a baleset-, betegség- és poggyász-, illetve az elállás kockázatára vonatkozó biztosítás díját. Amennyiben a baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást az utas az utazási vállalkozó közreműködésével köti meg, valamint ha az utazási vállalkozó az utasai javára szóló – jogszabályban előírt – biztosítást kötött, az utazási vállalkozó köteles a biztosítási kötvényt, illetőleg a biztosítás igénybevételére jogosító bizonylatot a kifizetett szolgáltatások igénybevételére jogosító iratok átadásával egyidejűleg az utasnak átadni.
Különdíjak, utalás a tájékoztatóra
Lényeges szabály, hogy amennyiben az utazási szerződés az ún. külön felszámítható díjakról nem rendelkezik, akkor azok a díj részét képezik, és külön nem számíthatók fel, továbbá ha az utazási vállalkozó az utazásról tájékoztatót tett közzé, úgy a szerződésben elegendő e tényre utalni.
"Rövid" utak szerződései
Végül abban az esetben, ha az utazás nem haladja meg a 24 órát, és szálláshely-szolgáltatást nem tartalmaz, a szerződésben elegendő a feleken túlmenően megjelölni az utazás napját, a célállomást, a személyek szállításának eszközét, a programot, az egyéb szolgáltatást és a részvételi díjat.
Alaki követelmények
Amikor az utazási irodával megállapodunk, feltétlenül figyeljünk arra, hogy a szerződés egy példánya az utast illeti, emellett arra is, hogy annak valamennyi – az előzőek szerint az adott körülmények között szükséges – kikötését írásba foglalják a felek, hiszen e nélkül szerződésünk semmis. Lényeges, hogy sem a szerződés, sem pedig a későbbiekben részletezett tájékoztató nem tartalmazhat olyan kikötéseket, amely az utas számára esetlegesen félrevezető lehet.
Szerződésmódosítás
Előfordulhat, hogy az út megrendelése és az utazás megkezdése közötti időszakban a megállapodást valamilyen okból módosítani kell. Értelemszerűen erre sincs szóban lehetőség, és a módosítást ugyanolyan formában kell eszközölni, mint amilyen formában az eredeti szerződést megkötöttük.
A részvételi jog engedményezése
Az utas jogosult az utazási szerződésben lekötött utazásban való részvétel jogát harmadik személy részére engedményezni. Az utas köteles erről az utazási vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni. Az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségekért és az engedményezésből eredő igazolt többletköltségekért az engedményező és az engedményes egyetemlegesen felel.
Az engedményezés korlátja
Az utas azonban kizárólag olyan személyre engedményezheti az utazásban való részvétel jogát, aki megfelel az utazási szerződésben meghatározott utazási feltételeknek.
Az utaztató kötelezettségei a szerződés teljesítése során
Működési feltételek vizsgálata
Az utazási vállalkozó köteles meggyőződni arról, hogy a tevékenysége során igénybe vett belföldi szálláshelyek és egyéb szolgáltatások nyújtói rendelkeznek-e adószámmal, illetve a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató szálláshelyet a szálláshely szerint illetékes jegyző a külön jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartásba vette-e.
Idegenvezető biztosítása
Az utazási vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a társasutazáson részt vevő csoportokat külföldön a célország nyelvét vagy a célországban általánosan használt világnyelvet beszélő, idegenvezetésre jogosult személy kísérje. Az utazási vállalkozónak legkésőbb az utazási szerződés megkötésével egyidejűleg kell tájékoztatnia az utast arról, hogy biztosít-e a fentiekben meghatározott feltételeknek megfelelő idegenvezetésre jogosult személyt abban az esetben is, ha az utasok létszáma nem éri el az ún. társasúti minősítésnek megfelelő létszámot.
Kötelező dokumentumok beszerzése
Amennyiben az utazást különjárati autóbusz igénybevételével bonyolítják le, az utazásszervező köteles gondoskodni arról is, hogy a külön jogszabályban előírt iratok (például utasjegyzék) az autóbusz vezetőjének rendelkezésére álljanak.
Az utas kifogásközlési kötelezettsége
Az utas a szerződés teljesítése során felmerült hiba felfedezése után haladéktalanul köteles a kifogását az utaskísérővel és a helyszíni szolgáltatóval közölni. A közlés késedelméből eredő kárért felelős. Az utaskísérő köteles közreműködni a kifogás bejelentése során a helyszíni szolgáltatónál. Az utaskísérő az utas bejelentését köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és ennek egyik példányát az utasnak átadni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy az utas a panaszát a helyszíni szolgáltatónak is bejelentette. Az utaskísérő köteles az utazási vállalkozót haladéktalanul tájékoztatni, továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. Utaskísérő hiányában – amennyiben a helyi szolgáltató a panaszt nem orvosolta – az utas azt az utazási irodát köteles tájékoztatni, amelyet az utazási vállalkozó az általa kiadott részvételi jegyen megjelölt.
Elállási jog
Az utaztató elállási joga
Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal – írásban tett nyilatkozattal – elállhat az utazási szerződéstől.
Helyettesítőszolgáltatás-nyújtási kötelezettség, díjkülönbözet megtérítése
Abban az esetben, ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől,
– az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt akkor, ha annak nyújtására az utazási vállalkozónak lehetősége van, illetve
– ha az utazási vállalkozó nem képes az előzőek szerinti helyettesítő szolgáltatás nyújtására, avagy az utas a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, úgy az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, és a díj után évi 20 százalék mértékű kamat megfizetésére is jogosult.
Amennyiben pedig a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, úgy az utazási vállalkozó köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.
Kártérítési kötelezettség
Ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, úgy az előzőekben ismertetetteken túlmenően köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (értve ez alatt a nem vagyoni kárt is) megtéríteni, kivéve ha
– az emberi életet és egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető külső körülmény merül fel, amely a szerződés megkötésekor nem volt előre látható, és az adott helyzetben elvárható gondossággal nem volt elhárítható, vagy
– a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el.
Elállási jog az utas oldalán
Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal bármikor elállhat – természetesen csak az utazás megkezdése előtt.
Elállás saját érdekkörön kívüli okból
Abban az esetben, ha az utas nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el (ilyennek minősül különösen, ha a díj emelkedésének mértéke a 10 százalékot meghaladja, vagy az utazási vállalkozó az utazási szerződésben foglaltakat lényegesen módosítani kívánja, illetőleg a program lényegesen megváltozott), az utast az R. 10. §-ának (2) bekezdésében, illetve 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározott jogok illetik meg, azaz igényt tarthat az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra, ha erre az utazási vállalkozónak lehetősége van, illetve ha az utazási vállalkozó az említett helyettesítő szolgáltatásra nem képes, vagy az utas nem fogadja el a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást, úgy követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, és a díj után évi 20 százalék mértékű kamat megfizetését is. Mindezeken túl – fő szabály szerint – az utas kárigénnyel is élhet a vállalkozóval szemben.
Elállás saját érdekkörön belüli okból
Ha az utas a saját érdekkörén belül felmerült okból áll el a megállapodástól, az utazási vállalkozó igényelheti a szerződésből eredő kárának megtérítését, azzal, hogy ez az igény nem haladhatja meg az utas által befizetett díj összegét. Az utazási vállalkozónak lehetősége van arra is, hogy a meghirdetett részvételi díj százalékában kifejezett átalány formájában állapítsa meg kárigényét. Az utazási vállalkozó azonban nem igényelhet kártérítést, ha az utas az elállási jogát legkésőbb az utazás megkezdése előtt 35 nappal vagy az utazási szerződésben az elállásra meghatározott időtartam alatt gyakorolja. Az utazási szerződésben 35 napnál korábbi határidő csak akkor határozható meg, ha a külföldi közreműködő az elállásra 30 napnál korábbi határidőt kötött ki.
Felelősségi kérdések
Szolgáltatások teljesítése
A szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítéséért az utazásszervezőt terheli a felelősség. Lényeges, hogy a külföldi utazásszervező utazásainak belföldi értékesítése esetén a teljesítésért az utassal szemben az utazásközvetítő úgy felel, mintha maga szervezte volna az utazást.
Díjleszállítás
Abban az esetben, ha az utazásszervező az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a díjat arányosan leszállítani. Az utazásszervező azonban nem köteles a díj leszállítására akkor, ha az utas valamely szolgáltatást saját elhatározásából vagy az érdekkörében felmerült okból nem vett igénybe.
Szolgáltatások helyettesítése, pótlása
Amennyiben az utazás megkezdését követően az utazásszervező a szerződésben meghatározott szolgáltatások jelentős részét nem tudja teljesíteni, köteles azokat más megfelelő, hasonló értékű szolgáltatásokkal pótolni. Ha azonban az ilyen szolgáltatások értéke a nem teljesített szolgáltatások értékét meghaladja, az utazóra a költségek különbözetét nem lehet áthárítani. Előfordulhat, hogy az utazásszervező nem tud ilyen helyettesítő szolgáltatást nyújtani, illetve az utas indokoltan nem fogadja el azt. Ilyen esetben az utazási vállalkozó köteles az utazás kiinduló helyére szállítani az utast, valamint köteles ennek költségeit is viselni, emellett az igénybe vett szolgáltatások értékével csökkentett díjat a résztvevőnek visszafizetni.
Kárfelelősség
Az utazási vállalkozó felel az utazási szerződés nem vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve ha a nem vagy hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Ilyen esetek különösen, ha
– a szerződés teljesítésének hiányosságai az utas magatartására vezethetők vissza, vagy
– a hibák olyan harmadik személy magatartására vezethetők vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazási vállalkozó kellő gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani, vagy vis maior esete következett be. Ilyennek minősül az olyan szokatlan, előre nem látható körülmény, amely az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, és amelynek következményeit az utazási vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem tudta volna elhárítani.
Felelősség a közreműködőért
Az utazási vállalkozó a szolgáltatás külföldön működő közreműködőjének magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, kivéve ha a szolgáltatás külföldön működő közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza. Az utassal szemben az utazásközvetítőért az őt megbízó utazásszervező felel – azonban nem korlátlanul, hanem megbízásának keretei között. Ha az utazásközvetítő az utazási szerződést külföldi utazásszervező bizományosaként kötötte, az utazási szerződés megszegésével okozott kárért úgy felel, mint az utazásszervező.
Igényérvényesítés
Ha az utas az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötötte, az utazással kapcsolatos szavatossági, kártérítési igényét az utazásközvetítőnek is bejelentheti.
Jogviták rendezése
A felek közötti vitás kérdések rendezésénél a Ptk. megfelelő előírásai irányadóak az utazási szerződés lehetetlenülésére és teljesítésének megtagadására, valamint a szerződésszegés (kártérítési felelősség) esetére is.
Az utazásszervező és -közvetítő tevékenység hatósági nyilvántartása
Utazásszervező, illetőleg -közvetítő tevékenységet Magyarországon csak az az utazási vállalkozó folytathat, aki a KR.-ben előírt feltételeknek megfelel, és kérelme alapján a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (Hivatal) által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartásba bejegyezték. A Hivatal az utazási vállalkozó nyilvántartását statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal, ellenőrzés végett pedig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendelkezésére bocsátja.
A nyilvántartásba vétel feltételei
A Hivatal az utazási vállalkozót akkor veheti nyilvántartásba, ha
– a cégjegyzékbe, illetve – ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel – az előírt bírósági vagy hatósági nyilvántartásba bejegyezték (ennek megfelelően az egyéni vállalkozó a tevékenységét mint – a cégbíróság által nyilvántartott – egyéni cég végezheti);
– vezető állású munkavállalói, illetve vezető tisztségviselői, továbbá az egyéni vállalkozó büntetlen előéletűek;
– az utazási vállalkozásban legalább egy – utazásszervezői minősítő vizsgával vagy a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező –, a szakmai tevékenységért felelős személy működik, akire a KR. alkalmazása szempontjából a vezető tisztségviselőre, illetve vezető állású munkavállalóra megállapított szabályok vonatkoznak (A szakmai tevékenységért felelős személy feladatait – az egyéni vállalkozó saját vállalkozásának kivételével – gazdálkodó szervezet nem láthatja el.);
– a KR.-ben meghatározottaknak megfelelő vagyoni biztosítékkal rendelkezik;
– irodahelyiséggel rendelkezik;
– a kérelmező utazási vállalkozó vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, illetve az utazási vállalkozást fenntartó egyéni vállalkozó nem szerepeltek a felsorolt minőségekben hatósági engedély nélkül működő, a KR. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, vagy olyan utazási vállalkozásban, amelyet a hatóság – a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül – hivatalból törölt a nyilvántartásból;
– nyilatkozik arról, hogy az utazásszervező tevékenységből az indulás évében milyen összegű árbevételt tervez, valamint
– nyilatkozik arról, hogy milyen jellegű utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenységet végez.
A nyilvántartásba vétel akadálya
A Hivatal nem veheti nyilvántartásba a kérelmezőt, ha
– lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása (adó, illeték, vám, társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulék) van, továbbá ha
– az utazásszervező, illetve -közvetítő tevékenységet a Hivatal által történt hatósági nyilvántartásba vételt megelőzően megkezdte.
Nyilvántartási adatok
A Hivatal által vezetett közhitelű hatósági nyilvántartás tartalmazza
– az utazási vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, telefon- és faxszámát, ha az utazási vállalkozó a tevékenységét elektronikus kereskedelem útján végzi, az e-mail címét,
– az utazási vállalkozás vezetőjének, illetve vezetőinek nevét, tisztségét, a megbízatásának lejártát,
– az utazási vállalkozásnak a cégnyilvántartásban szereplő vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának nevét, tisztségét, a megbízatása lejártát,
– a szakmai tevékenységért felelős személy nevét, szakképzettségét, a szakképzettségét igazoló okirat, a minősítő vizsga, valamint a nyelvvizsga bizonyítványának számát,
– a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződő bank vagy biztosító nevét, azt az összeget, amelynek fedezetére a bank, illetve a biztosító kötelezettséget vállalt, a tervezett árbevétel összegét, a vagyoni biztosíték szolgáltatására kötött szerződés lejáratának dátumát,
– az utazási vállalkozó utazási irodáinak, utazási ügynökségeinek címét, telefon- és faxszámát,
– az utazási vállalkozó által végzett tevékenység(ek) felsorolását és azok TEÁOR-számát,
– az utazásszervező tevékenységgel összefüggésben végzett egyéb tevékenységeket, továbbá
– az utazási vállalkozás tevékenységének felfüggesztésére, illetve a hatósági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó bejegyzést, az ezeket elrendelő határozat számát és keltét.
Az utaztató tájékoztatási kötelezettsége* Az utazási irodát az utazást megelőzően – az R. alapján – további tájékoztatási kötelezettség terheli. Eszerint az utazás megkezdése előtt legalább hét nappal – ha az utazási szerződés megkötése és az indulás közötti időtartam ennél rövidebb, az utazási szerződés megkötésekor – köteles írásban tájékoztatni az utast * az utazási vállalkozónak az utazás célállomásán található, magyarul vagy általánosan használt idegen nyelvet beszélő helyi képviselőjének nevéről, címéről és telefonszámáról, ennek hiányában arról a telefonszámról vagy egyéb információról, amely lehetővé teszi az utas számára az utazási vállalkozóval történő kapcsolatfelvételt, illetve arról a helyi utazási irodáról, amelyhez az utas szükség esetén segítségért fordulhat, illetőleg * kiskorú külföldi utazásainak vagy tartózkodásának esetében a gyermekkel vagy a gyermek tartózkodási helyén kijelölt, a gyermekért felelős személlyel történő közvetlen kapcsolatteremtés lehetőségéről (ebben az esetben az iroda a kiskorú törvényes képviselőjét értesíti). |
Díjfizetési szabályok* Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a díj legfeljebb 40 százalékának befizetése követelhető. Ettől a rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazási vállalkozóra. * A díj teljes összegének megfizetését az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti, kivéve ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt. * Az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelése kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték, valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt lehetséges. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével. A díjemelés indokát az utassal írásban közölni kell. * Az utazási szerződésben meghatározott díjak összege az indulást megelőző 20 napon belül az előzőekben meghatározott okból sem emelhető. |
Utazást közvetítő szerződés* Az utazást közvetítő szerződés alapján az utazásközvetítő létrehozza az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződést az utas által igényelt utazási szolgáltatásokra figyelemmel. Az utazásközvetítő ebben a körben a Ptk. megbízottra vonatkozó szabályai szerint jár el. * Az utazásközvetítő ennél a szerződéstípusnál a közvetítésért járó díjat igényelheti az utazásszervezőtől. * Az utas által befizetett részvételi díjak az utazásszervezőt illetik meg, azzal az utazásközvetítő nem rendelkezhet. * Az utazást közvetítő szerződésnek írásban tartalmaznia kell az utas által igényelt utazási szolgáltatásokat. |
Utazási értelmező szótár* Utazásszervező * Utazásszervező az, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre, belföldről külföldre, illetőleg külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, valamint aki külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít, külföldről külföldre történő utazást szervez, továbbá aki külföldi szálláshelyet belföldön értékesít. * Utazásközvetítő * Utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg. * Belföldi utazásszervezés * Belföldi utazásszervezés az utazásszervező által szervezett belföldi úti célú utazások szervezése és értékesítése. * Nemzetközi utazásszervezés * Nemzetközi utazásszervezés a belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése, a külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése, illetőleg külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése, továbbá a külföldi szálláshely belföldi értékesítése. * Utazási vállalkozás irodahelyisége * Utazási vállalkozás céljára szolgáló irodahelyiség az, amelyet az utazási vállalkozó tevékenysége céljára elkülönítettek, és amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, kizárólag a tevékenység céljára szolgáló önálló, vezetékes telefonvonallal és telefaxkészülékkel rendelkezik, továbbá az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló üzlethelyiség (utazási iroda, illetőleg utazási ügynökség) megfelel a külön jogszabályban előírt feltételeknek is. * Utazási csomag * Utazási csomag az a szolgáltatás, amely a személyszállítás, szállás és egyéb turisztikai szolgáltatások közül legalább kettőnek az előre meghatározott együttese, feltéve hogy a kínált ár valamennyi szolgáltatás teljes ellenértékét együttesen tartalmazza, és a szolgáltatás 24 óránál hosszabb időszakot érint, vagy éjszakai szállást is tartalmaz. * Kivétel az utazásszervezés alól * Nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített közlekedési szolgáltatás, a menetjegy-kiszolgálás, a szálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás), a vendéglátó szolgáltatás, a gyógy- és egyéb szolgáltatás, a kulturális programokra és egyéb (például sport-) rendezvényekre jegyárusítás, a helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése, továbbá a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatás és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése. * Utazás * Utazás az a szolgáltatás, amelyet az utazási vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint nyújt [KR. 1. § (2) bekezdésének a)-h) pontjai]. * Társasutazáson részt vevő csoport * Az R. alkalmazásában társasutazáson részt vevő csoportnak azt kell tekinteni, amelynél a csoport létszáma eléri az R. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az utazási vállalkozó által meghatározott minimális létszámot (azaz azt a legalacsonyabb létszámot, amely feltétele az utazás elindításának). Amennyiben az utazási vállalkozó nem határozta meg a csoport minimális létszámát, akkor csoportnak azt kell tekinteni, amelynél az azonos időpontban, azonos útvonalon, azonos szolgáltatásokat igénybe vevők létszáma a 15 főt eléri. |