Felelősség a társasági tartozásokért

A társaság tartozásaiért való tagi felelősségre vonatkozó szabályok gátat kívánnak vetni a gazdasági életünkben felfedezhető negatív jelenségeknek, nevezetesen hogy a korlátozott felelősséggel visszaélve a normális üzleti kockázatokon túlmenően hátrányos helyzetbe hozzák a hitelezőket, akik sokszor károkat szenvednek emiatt.

A társasági tagoknak minden döntésük, mulasztásuk esetén gondosan mérlegelniük kell, hogy azáltal nem veszítik-e el a korlátozott vagyoni felelősségre hivatkozás jogát. Rendkívül kellemetlen lehet ugyanis, ha a társaság megszűnése után a hitelezők, az adóhatóság közvetlenül a tag magánvagyonára vetik ki hálójukat, és a tag maga lesz kénytelen védekezni az ilyen igények ellen.

A hitelezői oldalon nem árt tudni, hogy az adós társaság megszűnése nem feltétlenül eredményezi a követelések elvesztését, a múlt havi számunkban ismertetett, illetve az alábbiakban tárgyalandó jogintézmények alkalmazása ugyanis elvezethet a kielégítés egy másik vagyoni forrásához, nevezetesen az egyébként korlátozott vagyoni felelősségű társasági tagok, részvényesek közvetlen és korlátlan felelősségéhez. A gazdálkodóknak tehát a követeléskezelési stratégiákba ezen új eszközöket is célszerű beépíteniük, és azokat a követelések érvényesítésének korai stádiumában alkalmazniuk kell.

Hátrányos üzletpolitika közvetlen irányítás alatt álló társaságnál

Az új társasági törvény egységesítette a konszernjogi szabályokat úgy, hogy kiterjesztette az előírások hatályát a kft.-re, illetve nemcsak a részesedésszerzéssel, hanem az alapítással létrejövő befolyásszerzésre, továbbá az egyszemélyes társaságokra is.

A konszernjogi szabályozás is több olyan esetet állapít meg, amely a tagok közvetlen és korlátlan felelősségének megállapításához vezethet.

A Gt. 296. §-ának (3) bekezdése az 1998. június 16. után létrejövő konszernjogi tényállásokra irányadó, az ezen időpontot megelőzően keletkezett befolyásszerzésekre, vállalatcsoportokra, felelősségi esetekre az 1988. évi VI. törvény és a Ptk. korábbiakban ismertetett szabályai irányadók (tehát pl. a kft.-konszernek ki vannak véve ebből a körből).

A kérdéses rendelkezés szerint a közvetlen irányítást hátrányos üzletpolitikára használó tag közvetlen felelőssége állapítható meg a társaság tartozásaiért. Ilyenkor a tag az irányító pozíció következtében tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, és ez az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését jelentősen veszélyezteti.

Ehhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük, illetve az alábbi feltételeket kell bizonyítani:

Közvetlen irányítást biztosító befolyás

Az egyik feltétel, hogy a tag a társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A befolyásszerzés módjai

Ez azt jelenti, hogy a tag vállalatfelvásárlás, részesedésnövelés útján a szavazatok több mint háromnegyed részét megszerzi. Ebből a szempontból nem a jegyzett tőkében való részesedés a lényeges, hiszen az új társasági jog szabályai lehetővé teszik az ún. szavazatelsőbbségi üzletrészek, illetve részvények kialakítását, vagyis hogy ugyanazon vagyoni részesedéssel egyes tagok, részvényesek több szavazattal rendelkeznek a taggyűlésen, közgyűlésen, mint az azonos részesedésű más tagok és részvényesek. Lehetséges továbbá, hogy az üzletrészhez, részvényhez fűződő egyes előjogok (pl. osztalékelsőbbség) a szavazati jogok csökkentésével járnak, tehát ugyanazon vagyoni részesedéshez kisebb szavazati jog társul. Miután pedig a társaság feletti irányítást elsősorban a szavazati jog mértéke határozza meg, ezért ahhoz kapcsolja a jog a közvetlen irányítás tényét.

Közvetlen irányítást biztosító befolyáshoz vezet az is, ha valaki a társaságot úgy alapítja, hogy már annak létrejöttekor a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. Egy apró eltérés megfigyelhető a részesedésszerzéssel való irányításhoz képest, nevezetesen, hogy itt elég a szavazatok 75%-ának biztosítása az alapításkor, a szerzés esetében viszont 75% + 1 szavazat kell legalább a feltételek teljesüléséhez.

Közvetlen irányítást biztosító befolyást lehet szerezni úgy is, hogy valaki egyszemélyes társaságot alapít, vagy az összes részesedés általa való megszerzésével a cég egyszemélyes társasággá alakul. Az egyszemélyes kft.-re és rt.-re vonatkozó szabályok a konszernjogi felelősség szabályait alkalmazni rendelik az egyszemélyes társaságokra is.

A befolyást szerző tag

A fenti módok valamelyikén befolyást szerző tag, ellentétben a céltársasággal, amely csak kft. vagy rt. lehet, lehet akár magánszemély, akár bármilyen jogi személyiséggel nem rendelkező, de jogképes szervezet (kkt., bt.), illetve jogi személy (kft., rt., egyesület stb.) is.

A hátrányos üzletpolitika fogalma

A hátrányos üzletpolitika megragadása, de különösen bizonyítása a legnehezebb feladat. Önmagában a társaság rossz gazdálkodása, működésének kedvezőtlen gazdasági-piaci környezete, és annak váratlan, hátrányos változásai (pl. ugrásszerű árfolyam-, kamat-, költségváltozás), a társaság szerveinek szakszerűtlen, gondatlan működése még nem elegendő a hátrányos üzletpolitika megállapításához. Ugyancsak nem lehet alapja a hátrányos üzletpolitikára való hivatkozásnak, ha a vállalatcsoport (konszern, holding) központja ésszerűen próbálja kiegyenlíteni a vállalatcsoporton belüli nyereségeket és veszteségeket (vállalatcsoport tagjai közti, piaci feltételek és körülmények melletti szolgáltatásokkal, az európai jogrendszerekben ismert nyereségátengedési megállapodásokkal, cash-pooling rendszerek és belső vállalatfinanszírozási rendszerek kialakításával).

A hátrányos üzletpolitikához ennél több szükséges, nevezetesen annak célzata, de legalábbis az abba való gondatlan belenyugvás, hogy a társaság vagyonát csökkentsék vagy elvonják, avagy elmaradjon a társaság megfelelő tőkeellátása, és a társaság hitelezői finanszírozzák a társaság működését, amíg lehet, majd a tulajdonos által viselendő kockázatok is az ő terhükre essenek a társaság működésének megszüntetése esetén.

Tartósság

A hátrányos üzletpolitikának tartósnak kell lennie. A tartósság megítélése mindig az adott esettől függ, lehet hogy a hátrányos üzletpolitika több év alatti intézkedések, döntések, mulasztások során vezet el ahhoz, hogy a társaság a tartozásait nem tudja kiegyenlíteni. Más esetekben akár egy komoly vagyonkimentési döntés, vagy néhány hónap is elegendő a társaság tönkretételéhez.

A tartósságot behatárolja egyfelől a hátrányos üzletpolitika törvényesen megkívánt eredménye, azaz a társaság tartozásai kielégítésének jelentős veszélyeztetése, másfelől, hogy a bizonyítás alapvetően az egyes üzleti évek mérlegeire, beszámolóira alapítva lehetséges, azok elkészültét pedig meg kell várni. Így általánosságban az mondható, hogy – az összehasonlíthatóság miatt is – legalább kétéves beszámolóval kell rendelkezni a társaság működéséről ahhoz, hogy a kereset megalapozható legyen.

A tartozások kielégítésének jelentős veszélyeztetése

A hátrányos üzletpolitikának jelentős mértékben kell veszélyeztetnie a tartozások kielégítését.

Önmagában tehát a hátrányos üzletpolitika a jelentős veszélyeztetés mint eredmény nélkül nem alapozza meg a keresetet. Az, hogy a bíróság mit tekint jelentős veszélyeztetésnek, megint csak az adott ügy összes körülményétől függ, és könyvszakértői kérdés.

A csőd veszélye például, azaz ha a társaság már azelőtt áll, hogy fizetési haladékot kell kérnie csődeljárás útján, jelentheti a jelentős veszélyeztetést. A felszámolási eljárás feltételeinek teljesülése (az eredménytelen végrehajtás, illetve a csődegyezség be nem tartása esetén) ugyancsak jelentheti a jelentős veszélyeztetést.

Amennyiben a cég azért fizetésképtelen, mert a 60 napnál régebben lejárt, nem vitatott vagy elismert tartozását nem teljesíti, ez önmagában még nem feltétlenül eredményezi a tartozások teljesítésének jelentős veszélyeztetését, hiszen a fizetésképtelenség akár néhány százezer forintos, a társaság vagyonához képest elenyésző összegű, tartozás esetén is megállapítható. Ebben az esetben tehát a jelentős veszélyeztetéshez az is kell, hogy a tartozás vagy tartozások a társaság vagyonának jelentős részét tegyék ki, vagy haladják meg.

Nem feltétlenül szükséges azonban a csőd- vagy fizetésképtelenségi helyzet a jelentős veszélyeztetés megállapításához, elegendő lehet a komoly, saját vagyont meghaladó mértékű tartozások, jelentősebb vagyonvesztés kialakulása is, ha abból prognosztizálható, hogy a folyamatokba való be nem avatkozás esetén a tartozások kiegyenlítése is el fog maradni.

Befolyásgyakorlás

A hátrányos üzletpolitikának a befolyás gyakorlásából kell erednie. Ha a hátrányos üzletpolitikát a társaság anélkül folytatja, hogy arra a befolyással rendelkező tag hatással lenne, vele szemben nem lehet helye a felelősség megállapításának.

A befolyással rendelkező tag határozatai, döntései, döntéseinek elmaradása, a társaság tisztségviselőinek adott utasításai, az általa a társaság szerveibe delegált tisztségviselők intézkedései, de akár informális csatornákon történő befolyásgyakorlás alapozhatják meg a felelősséget, ha az összefüggésben áll a hátrányos üzletpolitikával vagy annak megakadályozása elmaradásával.

Bizonyítási nehézségek

A hátrányos üzletpolitika bizonyítása azért rendkívül nehéz, mert a tagok felelősségének ezen az alapon történő megállapítására már a társaság működése során kerül sor, azaz még olyan információk sem állnak rendelkezésre, amelyek egy végelszámolási vagy felszámolási eljárásban hozzáférhetők. A felelősség e körben való megállapításánál a hitelezők csak a nyilvános cégjegyzék, illetve más nyilvános regiszterek (ingatlan-nyilvántartás) adataira, illetve dokumentumaira, a letétbe helyezett éves beszámolókra (beleértve az anyacég, illetve a vállalatcsoport többi tagjának beszámolóit, konszolidált beszámolót is) és esetleges bennfentes információkra támaszkodhatnak. A társaságok vezetése ugyanis, üzleti titokra hivatkozással, nyilvánvalóan nem fog a hitelezőknek kényes információkkal szolgálni.

Ha e dokumentumokból, elsősorban a legfőbb szerv határozataiból, az ülések jegyzőkönyvéből, az ügyvezetés jelentéséből, a könyvvizsgálói jelentésből, a mérlegadatokból és a mérleg kiegészítő mellékletéből levezethető a fentiekben leírt valamilyen magatartás vagy folyamat, akkor lehet egyáltalán az eredményes perlés esélyével keresetet indítani, egyébként a kereset csak ugrás a sötétbe.

Igényérvényesítés az uralkodó taggal szemben

A fenti feltételek teljesülése esetén akár az ellenőrzött társaság hitelezői, akár annak bármely tagja (részvényese) keresetet indíthat az uralkodó tag ellen a közvetlen és korlátlan felelősség megállapítása iránt azzal, hogy ennek időbeli korlátja nincsen, illetve hogy ezzel a társaság megszűnését és a tartozások kiegyenlítetlenségének megállapítását nem kell megvárni.

Bírói mérlegelés

A bíróság a kereset alapján, még a feltételek teljesülése esetén is csak mérlegelni köteles a felelősség megállapítását, azaz figyelembe veheti az ügy összes körülményét, és érvényesítheti azt a szempontot, hogy a korlátozott felelősségű tagok felelősségének áttörése csak kivételes eszköz lehet a jogrendszerben. Ez azonban meglehetősen bizonytalanná teszi az ilyen természetű ügyek kiszámíthatóságát, illetve hogy e felelősségi alakzat valóságos elrettentő, visszatartó eszköz lesz a hitelezőket indokolatlanul károsító gazdasági magatartásokkal szemben.

Hátrányos üzletpolitikát jelentő magatartások Kimerítheti a hátrányos üzletpolitika fogalmát az az eset, ha az rt. részvényesei nem tesznek eleget arra vonatkozó kötelezettségüknek, hogy a saját tőkének a törvényben előírt jegyzett tőke mértéke (20 millió forint) alá csökkenését megakadályozzák, vagy annak bekövetkezte esetén, két egymást követő üzleti évnyi alultőkésedés után, az utolsó évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül döntsenek a tőkefedezet biztosításáról (pl. jegyzett tőke emelése, tőketartalékba való befizetés útján), vagy ennek elmaradása esetén a társaság olyan társasági formává való átalakulásáról, ahol tőkeminimum nincs előírva, vagy amely tőkeminimumát a társaság saját tőkéje még elérte. * Amennyiben a sajáttőke-veszteség folytán a kft. jegyzett tőkéje a felére vagy 3 millió forint alá csökken, akkor, az előbbi türelmi idő nélkül, azonnali döntést kell hozni a tőkeviszonyok rendezéséről pótbefizetés, törzstőke-leszállítás, törzstőkeemelés, illetve tőketartalékba való befizetés útján, illetve ha ezt nem kívánják, a társaság bt.-vé vagy kkt.-vé való átalakításáról. Ugyanez a helyzet, ha a társaság fizetéseit beszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. A tagok e kötelezettségének elmulasztása kimerítheti a hátrányos üzletpolitika fogalmát. * Ha egy kft. saját tőkéjének összege 19 900 000 forint két üzleti éven keresztül, akkor legkésőbb a 2. évi mérleg elfogadását követő 3 hónapon belül, azaz azon év augusztus 31-éig kötelesek a részvényesek tőkeemeléssel, illetve tőketartalékba való befizetés útján a saját tőkét úgy rendezni, hogy az a 20 millió forintot elérje, vagy ha ezt nem kívánják, úgy a társaságot kft.-vé kell átalakítani.

Hátrányos üzletpolitika többségi irányítás esetén

Ha valamely társasági tag többségi részesedéssel rendelkezik – a közvetlen irányításhoz képest szigorúbb feltételek teljesülése esetén –, ugyancsak megállapítható a tag korlátlan felelőssége a társaság tartozásaiért a társasági törvény 296. §-ának (1) bekezdése alapján.

Ennek érvényesítéséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük, illetve a következőket kell bizonyítani:

Az irányító tag többségi részesedése

Ha az irányító tag vállalatfelvásárlás, további részesedés szerzése útján megszerzi a szavazatok több mint 50%-át az irányított társaságnál, illetve ha úgy alapít társaságot, hogy már a létesítéskor legalább a szavazatok 50%-ával rendelkezik, teljesülnek a felelősség megállapításának személyi feltételei.

A szavazati jogok, illetve a tagi minőség esetében ugyanazok a megfontolások érvényesülnek, mint a közvetlen irányítás esetén, azzal azonban, hogy erre a felelősségi tényállásra egyszemélyes társaságok tagjaival szemben hivatkozni nem lehet.

Tartósan hátrányos üzletpolitika

A többségi befolyás következtében az irányított társaságnál gyakorolt tartósan hátrányos üzletpolitika tekintetben ugyanazon kérdések és szempontok merülnek fel, mint a közvetlen irányítás következtében folytatott hátrányos üzletpolitika esetében.

Fedezetlenség

A tagi felelősség további feltétele, hogy a hátrányos üzletpolitika következtében az ellenőrzött társaság felszámolása esetén a társaság vagyona a hitelezők kielégítésére nem nyújt fedezetet. E feltételben különbözik lényegesen a többségi befolyásra alapuló felelősség a közvetlen irányítástól. Itt ugyanis be kell következnie az ellenőrzött társaság felszámolásának, azaz a bíróságnak jogerősen meg kell állapítania a társaság fizetésképtelenségét ahhoz, hogy egyáltalán keresetindítási joga legyen a hitelezőnek a tagi felelősség megállapítására. Feltétel az is, hogy legalább a felszámolási nyitómérlegből az legyen megállapítható, hogy a társaság vagyonát meghaladják a hitelezői igények.

Keresetindítás

A feltételek teljesülése esetén kerülhet sor a keresetindításra, amely a közvetlen irányítás szabályaihoz képest két tekintetben eltérő:

– A többségi részesedés esetén keresetet csak hitelező indíthat a közvetlen és korlátlan felelősség megállapítására (közvetlen irányítás esetén a tagok, részvényesek is).

– A keresetet csak a felszámolási eljárás alatt, tehát annak jogerős befejezéséig lehet előterjeszteni.

Bírói mérlegelés

Egyébként a felelősség megállapítása során a bíróságnak ugyanúgy mérlegelési lehetősége van, mint a közvetlen irányításnál.

Példa a közvetlen irányítással gyakorolt hátrányos üzletpolitikára Egy holdingvállalat úgy épül fel, hogy az rt. formájában működő holdingközpont a vállalatcsoport egyes tevékenységeiben egyszemélyes kft.-ket alapított. Az egyik egyszemélyes társaság feladata kizárólag az, hogy a vállalatcsoport többi tagjánál felmerülő kisebb-nagyobb fogyóeszköz-beszerzéseket díjazás ellenében lássa el. Ehhez képest alakították ki a társaság tőkeszerkezetét és munkavállalói létszámát. A holdingközpont azonban úgy dönt, hogy a beszerző kft. a jövőben fővállalkozóként nagy ipari beruházások kivitelezését vállalja el. Ehhez tőkeemelés, vagy a működés finanszírozásának más módon való biztosítása azonban nem társul, a kft. szakemberállománya lényegesen nem bővül. A kft. ezért, amikor több nagyberuházásban fővállalkozói megrendelést kap, alvállalkozók sorát kénytelen bevonni a szakszerű teljesítés érdekében. Már az első beruházásoknál látszik, hogy ez a tevékenység meghaladja a kft. erőforrásait, és jelentős veszteségeket termelt. Az alapító azonban ragaszkodik a tevékenység folytatásához. A kft. a tőkeellátottság hiányából eredő financiális problémákat úgy tudja csak kezelni, hogy gyakorlatilag teljes tevékenységét – a követeléseikre időközben egyre hosszabb ideig várakozni kényszerülő – alvállalkozóival és beszállítóival finanszíroztatja. Tartozásállománya évről évre hatványozottan nő, a fővállalkozási tevékenység a veszteségeket nem fedezi. Erre vonatkozóan azonban a holdingközpont döntést nem hoz. * Egy ilyen tényállás alkalmas lehet a holdingközpont mint egyszemélyi tag közvetlen és korlátlan felelősségének megállapítására, hiszen a tartósan hátrányos üzletpolitika és a tartozások kielégítésének jelentős veszélyeztetése is bizonyítható, egy rossz üzletpolitikai döntést ugyanis az ahhoz való értelmetlen ragaszkodás, az alultőkésedettség ignorálása, a könyvvizsgáló tanácsainak figyelembevételének, a tőkeellátás elmaradása, a tartozások halmozásának lehetővé tétele követte. A felhalmozódó veszteség és tartozások pedig a beszállítók és alvállalkozók mint hitelezők kielégítését már jelentősen veszélyeztetik. Az alapító egyszemélyi jellegből eredő befolyása és az üzletpolitika szorosan összefügg, hiszen a helyzetet csak az alapító lenne képes elhárítani megfelelő tőkeinjekcióval.

A befolyásszerzés bejelentésének elmulasztása

A közvetlen irányítás, a többségi befolyás, illetve az egyszemélyes társaságok esetében az új társasági jog külön bejelentési kötelezettséget ró a tagokra, részvényesekre, és annak elmulasztásához a tagok korlátlan felelősségét kapcsolja következményként. E felelősségi tényállásra különösen az egyszemélyes társaságok esetében kell a vállalkozásoknak fokozott figyelmet fordítaniuk, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy e társaságok egyszemélyi tagjai az esetek nagyobb részében nem teljesítik a bejelentési kötelezettségeiket. Különösen igaz ez az új alapítású egyszemélyes társaságoknál.

Ahhoz, hogy a felelősség megálljon, a következő feltételek teljesülése, illetve bizonyítása szükséges az új társasági törvény 292. §-a szerint:

A törvény által megkövetelt mértékű befolyás létrejötte

A felelősség közvetlen irányítást biztosító (75%-os szavazat), illetve többségi (50%+1 szavazat) részesedés vállalatfelvásárlás, illetve üzletrész vagy részvényszerzés útján való létrejötte (ilyen mértékű részesedéssel való alapítás esetén tehát nem), továbbá egyszemélyes kft., illetve rt. alapítása, illetve az üzletrészeknek, illetve részvényeknek egy személy általi megszerzése útján való létrejötte esetén állhat fenn.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme

A Gt. 292. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyszemélyes kft.-nél, illetve az egyszemélyes rt.-nél a Gt. erre utaló 173. §-ának (3) bek., illetve 271. §-ának (3) bekezdése alapján a befolyást szerző, illetve egyszemélyi tag, részvényes a részesedés megszerzését (az üzletrész, részvény átszállásának hatályosulása), illetve az egyszemélyes társaság alapítását (ellenjegyzett alapító okirat), illetve létrejöttét (az összes üzletrész, részvény egy tagra, részvényesre való átszállásának hatályosulása) követő 30 napon belül köteles külön nyilatkozattal bejelenteni a befolyás, illetve az egyszemélyes társaság létrejöttét, illetve ezt a tényt a Cégközlönyben közzétenni.

A változásbejegyzési kérelem nem elég

Ezt a bejelentést nem helyettesíti a társaság ügyvezetése által benyújtott változásbejegyzési kérelem. A tag, részvényes, illetve annak arra feljogosított képviselői által aláírt, a Cégbíróságnak címzett külön nyilatkozat szükséges a kötelezettség teljesítéséhez, amelyet a Cégbíróság a cégiratok közt tudomásul vétellel elhelyez. A bejelentés teljesítését a Cégbírósággal érkeztetett nyilatkozat igazolja. Lényeges, hogy a törvény a bejelentés és nem a Cégközlönyben való közzététel elmulasztásához fűzi a felelősséget.

A társaság felszámolás alá kerül

A tagi felelősségre hivatkozásnak akkor van csak helye, ha a társaság fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapítja.

A társaság vagyona nem elegendő a hitelezők tartozásainak kielégítésére

Az a körülmény, hogy a társaság vagyona nem elegendő a hitelezők tartozásainak kielégítésére, először a felszámolási nyitómérlegből lesz valószínűsíthető, de ezt a tényt biztosan csak a felszámolási eljárást lezáró végzésben rögzítik.

Igényérvényesítés

A felelősség megállapítása a törvény erejénél fogva történik, a bíróságnak nincsen mérlegelési joga. A felelősség megállapítását a hitelezők kezdeményezhetik kereset útján. A bíróság a felelősséget azonban csak az olyan hitelezői követelésekért állapíthatja meg, amelyek a bejelentési kötelezettség teljesítésére nyitva álló 30 napos határidő leteltét követő nap és a bejelentési kötelezettség teljesítésének napja között keletkeztek. A bejelentést követően keletkezett tartozásokért a felelősség nem áll fenn.

Az egyszemélyes társaságok tagjának (részvényesének) felelőssége A Gt. 173. §-ának (3) bekezdése az egyszemélyes kft., a Gt. 271. §-ának (3) bekezdése pedig az egyszemélyes rt. esetében alapozza meg – a konszernjogi szabályokra utalással – a tag, illetve részvényes korlátlan felelősségét a társaság tartozásaiért az egyszemélyesség külön cégbírósági bejelentésének elmulasztása, illetve hátrányos üzletpolitika folytatása esetén. Az egyszemélyi tag, részvényes a létesítő okiratban vállalhat korlátlan felelősséget az egyszemélyes társaság tartozásaiért. Ebben az esetben mentesül a fenti felelősségek alól.

A társaságot károsító döntéseket hozó tagok felelőssége

Az új társasági törvény 19. §-ának (2) bekezdése szerint a társaság érdekeit sértő határozatot hozó tagok, részvényesek korlátlanul és egyetemleges felelőssége állapítható meg, ha az alábbi feltételek teljesülnek, illetve bizonyítottak:

– a tagok, részvényesek határozatot hoztak,

– a határozat a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti,

– a tagok felróhatóan jártak el,

– károsodás állt be.

A tagok, részvényesek határozata

A tagok, részvényesek a kft. taggyűlésén, az rt. közgyűlésén, illetve a kültag a bt. tagjainak gyűlésén (vagy ha a társasági szerződés olyat intézményesít, a taggyűlésén) eljárva valamilyen határozati javaslatot szavazatukkal támogatnak, vagy valamilyen határozati javaslat ellen szavaznak (beleértve az ún. levélszavazást is, ahol azt a törvény megengedi). Amennyiben a határozati javaslat a kellő többséget megkapja, vagy a kellő többség hiányában a javaslatot elvetik, a határozathozatal megvalósul. A tartózkodás gyakorlatilag a "nem" szavazattal azonos értékű. A társaság működését érintő lényeges kérdésekben elvárható ugyanis a határozott állásfoglalás.

Mentesülés a felelősség alól

A kérdéses határozattal szemben ellenkező álláspontját megfogalmazó tag, részvényes felelősségre nem vonható. Ha azonban biztosra akar menni, célszerű jegyzőkönyveztetnie az ellenvéleményét, vagy annak elutasítása esetén haladéktalanul írásban bejelentenie a tiltakozását. Amennyiben a meghozott határozat ráadásul még a létesítő okirat vagy a jogszabályok rendelkezéseibe ütközik, a felelősség alóli mentesüléshez a puszta tiltakozás, ellenvélemény nem feltétlenül elegendő. A mentesülni kívánó tagtól elvárható a határozat bírósági megtámadása is.

A társaság jelentős érdekeinek nyilvánvaló sérelme

A társaság jelentős érdekeit az a cél határozza meg, amelyre a társaságot létrehozták. Ennek legfontosabb eleme a tartós üzleti tevékenységhez és a nyereséges működéshez fűződő érdek. Ilyen érdek lehet a társaság egészséges tőkeszerkezete, a kiegyensúlyozott vagyoni likviditási helyzet, a biztonságos, alacsony kockázatú működés is. Ha ezeket sérti a határozat, tehát le tudja téríteni a társaságot egy üzletileg ésszerű, biztonságos fejlődési pályáról, a jelentős érdeksérelem megállapítható. A bizonyítás azonban komoly gazdasági, pénzügyi szakértelmet igénylő feladat, ezért célszerű könyvvizsgálói, könyvszakértői véleményre alapozni az ilyen alapon történő keresetindítást.

A tagok felróhatósága

A felelősség akkor állapítható meg, ha a határozatot hozó, illetve elmulasztó tagok tudják, hogy a határozat vagy elmulasztása a társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, de legalábbis kellő gondosság mellett tudniuk kellene, hogy ez a helyzet.

Kellő gondosság

A kellő gondosság azt jelenti, hogy a tagnak, részvényesnek meg kell győződnie a határozat előzményeiről, következményeiről, meg kell kérnie a szükséges adatokat és információkat, illetve szükség esetén szakértő tanácsát is ki kell kérnie. Ez következik a tagoknak a társasággal szemben fennálló bizalmi kötelezettségéből is.

Károsodás

A puszta érdeksérelem még nem elegendő a felelősség megállapításához. A törvény megköveteli azt is, hogy a társaság károsodjon, azaz vagyona ténylegesen csökkenjen, haszna elmaradjon, vagy jó híre sérüljön.

A károsodásnak összefüggésben kell állnia az érdeksérelmet eredményező határozattal, vagy a döntéshozatal elmulasztásával.

Igényérvényesítés

Ha a fenti feltételek teljesülnek, a társaság indíthat pert a tagok, részvényesek ellen. Ezt az ügyvezetés (szükség esetén a felügyelőbizottság premissziójára), a végelszámoló, illetve a felszámoló is kezdeményezheti, annak érdekében, hogy a társaságnál bekövetkező kárt a felelős tagokkal megtéríttesse. A hitelezőknek a törvény értelmezése alapján azonban e tényállás alapján nincsen közvetlen perlési lehetőségük a határozatot hozó tagokkal szemben.

Felelősség az apport túlértékeléséért

Az új társasági törvény 112. §-ának (4) bekezdése szerint a tag, részvényes az általa szolgáltatott nem vagyoni hozzájárulás (apport) tekintetében felelős azért, ha az túlértékelve válik a társaság vagyonának részévé. A felelősség egyértelműen a társasággal szemben áll fenn, a hitelezők e jogszabályhelyre hivatkozva közvetlenül nem érvényesíthetnek igényeket az apportot szolgáltató taggal szemben.

Objektív felelősség

A felelősség objektív, nem szükséges hozzá az apport szolgáltatójának felróhatósága, rosszhiszeműsége, csalárdsága, a felelősség inkább a hibás teljesítésért fennálló kellékszavatosságra hasonlít.

Elévülés

A felelősség az apport szolgáltatásától (ingók esetében az ügyvezető szerv átvételt igazoló nyilatkozatától, ingatlan esetében a tulajdonjog-bejegyzési engedély kiadása) kezdődően 5 évig áll fenn.

A felelősség terjedelme

A felelősség a társaság létesítő dokumentumában, vagy annak módosításában (pl. tőkeemelés) megjelölt és a szolgáltatáskori tényleges érték különbözete erejéig áll fenn. Ha tehát a kft. tagja a társaság társasági szerződésében 50 millió forintra értékelt ingatlant adja apportként a társaság tulajdonába, amely azonban a tulajdonjog-bejegyzési engedély kiadásakor, a tag azon folytatott korábbi tevékenysége folytán olyan környezetszennyezéssel terhelt, amelynek ártalmatlanítása 20 millió forintba kerülne, a tag e 20 millió forint erejéig felelősséggel tartozik a társasággal szemben a fenti szabályok szerint.

Felelősség az alaptőke terhére történt kifizetésért

Az új társasági törvény, a korábbival ellentétben, világosan rögzíti, hogy az alaptőke-leszállítást kivéve tilos a részvényesnek a tagsági jogviszonya alapján kifizetést teljesíteni, illetve hogy az ilyen kifizetés visszatérítéséért – a jóhiszeműen felvett osztalékot és a kamatozó részvény utáni kamatot kivéve – a részvényes teljes vagyonával felel a társasággal szemben.

A kft. tagjainak speciális felelőssége

Miután a kft. igen alacsony törzstőkével alapítva is rendkívül kockázatos tevékenységeket folytathat, és a cégbíróságok csak a 3 millió forintos tőkeminimum meglétét ellenőrzik, azt viszont nem, hogy a jegyzett tőke mértéke arányban áll-e a folytatni kívánt tevékenységgel, illetve kitűzött céllal, ezért az új társasági törvény igen szigorú felelősségi szabályt állapít meg a tőke védelme érdekében az alapításkor jogellenes módon eljáró tagok vonatkozásában.

Az apport túlértékelésében közreműködő tagok

Kft. esetében nemcsak az apportot szolgáltató tag felelős a társasági szerződésben (alapító okiratban) megjelölt és a szolgáltatáskori valódi apportérték közti különbözetért, hanem azok a tagok is, akik tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el az apportot.

Ha tehát, az előbbi esetre visszatérve, a tagok is tudnak a környezetszennyezésről és annak ártalmatlanítási költségeiről, felelősek az eltérésből eredő kárért.

Az uralkodó gyakorlati megközelítés szerint e felelősségre nemcsak a társaság, de annak hitelezői is hivatkozhatnak.

Az alapításkor egyébként csalárd módon eljáró tag

Az alapításkor csalárd módon eljáró tagok ugyancsak felelősek az ezzel okozott kárért, mégpedig mind a társasággal, mind pedig a hitelezőkkel szemben.

A csalárdság mindenképpen szándékos, célzatos magatartást feltételez a tagok részéről, amelynek célja a hitelezők megkárosítása, félrevezetése azért, hogy azok azt hihessék, egy megfelelően működő egészséges kft.-vel lépnek üzleti kapcsolatba, amely valójában nem rendelkezik elegendő vagyonnal, és a hitelezők soha nem jutnak hozzá követeléseikhez.

A kft. törzstőkéjének terhére történő kifizetés tilalma

Az új társasági törvény 142. §-a fenntartotta a régi Gt. szabályainál már ismertetett tilalmat, hogy a kft. törzstőkéje terhére a tagnak – tagsági viszonya alapján – a tőkeleszállítás és mellékszolgáltatás díját kivéve, kifizetést teljesíteni lehet, illetve hogy az ilyen kifizetésért a tag a társasággal szemben teljes vagyonával felel, kivéve a jóhiszeműen felvett osztalékot.

A bt. kültagjának speciális felelőssége

A bt. kültagjának felelősségére vonatkozó szabályok megegyeznek a régi társasági törvényben rögzítettekkel, azzal az eltéréssel azonban, hogy a vagyoni betét csökkentését a tagokkal való megállapodás esetén sem teszi már lehetővé az egyébként eltérést nem engedő új társasági törvény, ezért ehhez felelősségi szabály sincs meghatározva.

Példa a társaságot károsító döntés miatti felelősségre A kft. raktáringatlanok bérbeadásával foglalkozik. Amikor egy kedvezőnek tűnő ajánlatot kap az egyik ingatlanának megvásárlására, a tagok az eladás mellett döntenek az extra osztalék reményében, holott a beszerzett szakértői vélemény szerint hosszabb távon az adott raktárterület bérbeadása nagyobb hasznot biztosítana, mint az ingatlan eladásával elérthető egyszeri, rövid távú bevétel. A kft. jövedelmezősége és vagyona a tagok határozata alapján lényegesen csökken. A határozat a társaság jelentős érdeksérelmét eredményezi, a tagoknak ugyanis rövid távú érdeke az értékesítésből származó egyszeri extra bevétel elérése, ezzel szemben a társaság – tagok érdekeitől különböző – hosszú távú érdeke a stabil vagyon és jövedelmezőség. A tagok felróhatósága szintén adott, hiszen a szakértői vélemény ismeretében hozzák a döntést. Az elmaradt haszon pedig a társaság esetében kárt jelent (a rövid távú rendkívüli eredmény és a hosszú távú haszon közti különbözet)