A munkavédelmi törvényt módosító 2004. évi XI. törvény szerint a munkavédelem fogalmi körébe esik a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.
Alapelvi szinten rögzíti a módosítás, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a munkáltató felelős. E munkáltatói felelősséget a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.
Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati -, a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munka-egészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.
A munkavédelemre vonatkozó szabályok
A munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelmi törvény, részletes szabályait pedig a törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek, a veszélyes tevékenységekre vonatkozóan pedig szabályzatok tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.
Munkavédelmi üzembe helyezés
Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban rendeli el, ez az úgynevezett munkavédelmi üzembe helyezés. [A veszélyes munkaeszközök jegyzékét a munkavédelmi törvény végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a számú melléklete tartalmazza.] A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a munkavédelmi törvényben megfogalmazott általános követelményeket. (Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatbavétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.)
Új elem a szabályozásban, hogy a vizsgálat elvégzése nemcsak munkabiztonsági, hanem munka-egészségügyi szaktevékenységnek is minősül.
Biztonsági felülvizsgálat
A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a fentiekben említett veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. A módosítás értelmében az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A munkavégzés összehangolása
A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. A módosítás szerint olyan munkahelyen, ahol egyidejűleg foglalkoztatnak különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében
– a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni;
– a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni;
– a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztórendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen védőberendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó, mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást működőképes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani;
– a munkavédelmi szabályzatban meghatározott vagy a veszélyeztetés által megkívánt időszakonként a mentést és a menekülést gyakorolni kell.
Új elem, hogy nem csak arról kell gondoskodni, hogy a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszély esetén az érintett munkavállalók a munkát beszüntessék és a munkahelyeket azonnal elhagyják, s biztonságos helyre távozzanak, hanem hogy a veszélyről azonnal tájékoztatást kapjanak
Sérülékeny munkavállalók
A munkavédelmi törvény szerint a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A mostani módosítás ezt kiegészíti azzal, hogy a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.
Munkaügyi bírság
A 2004. évi XI. törvény módosította a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt is. Ennek értelmében a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat. * Emlékeztetőül: a munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezer forinttól kétmillió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet. Utóbbi esetben a munkaügyi bírság mértéke nem haladhatja meg a hárommillió forintot, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a 20 főt nem haladja meg.
Munkavédelmi feladatok
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
– a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;
– rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
– a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
– új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
– a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
– a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén megfelelően eljárni;
– biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását;
– teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.
A munkáltatónak megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. Köteles megtenni minden indokolt intézkedést, amely veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges. Ki kell jelölnie az említett feladatokra alkalmas munkavállalókat, meg kell határoznia ezek létszámát, fel kell készítenie, s el kell látnia őket megfelelő egyéni védőeszközzel. (Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.)
Kockázatértékelés
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A módosítás a kockázatértékelés elvégzését munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősíti. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön erre vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
Dokumentálás
A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:
– a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
– a veszélyek azonosítása;
– a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
– a kockázatot súlyosbító tényezők;
– a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
– a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
– a tervezett felülvizsgálat időpontja;
– az előző kockázatértékelés időpontja.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni.
A megelőzési stratégia munkabiztonsági és munka-egészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Oktatás
A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
– munkába álláskor,
– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
– új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
A módosítás szerint az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
Szakemberigény
A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenység, a munka-egészségügyi szaktevékenység, illetőleg a munkáltatót terhelő munkavédelmi feladatok ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt köteles biztosítani. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a Vhr. 4. § A munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletének 2. számú mellékletében meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni. Az ilyen dolgozó részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt meg kell adni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket is biztosítani kell.
A fentiek szerinti foglalkoztatás az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában, polgári jogi szerződés alapján, külső szolgáltatás útján is megvalósítható. E foglalkoztatás – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.
A munkavédelmi szakember feladata különösen
– a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése;
– az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése;
– közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében;
– közreműködés mentési terv készítésében;
– a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása;
– közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében, a munkavédelmi oktatásban;
– az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása;
– a munkabalesetek kivizsgálása;
– a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok teljesítésében való közreműködés.
Tájékoztatás
A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el. A munkáltató köteles tájékoztatni az általa foglalkoztatott munkavédelmi szakembereket, továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a felügyeletektől kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól.
Munkavállalói kötelezettségekA módosítás érinti a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségeit is. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: * a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni; * az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni; * a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; * munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; * a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani, és azokat a munkavégzés során alkalmazni; * a részére előírt orvosi – meghatározott körben pályaalkalmassági – vizsgálaton részt venni; * a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; * a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. * A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. Köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve a munkáltatónál foglalkoztatott munkavédelmi szakemberekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is. * A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet, továbbá az egyéb munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállalókat is. |
Munkabaleset kivizsgálása
A munkáltató a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során köteles a sérült (megbetegedett) dolgozó következő személyes adatait rögzíteni: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jel (taj-szám), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím).
A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a baleseti helyszín szerint illetékes felügyeletnek azonnal bejelenteni.
Tanácskozás a munkavállalókkal
A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.
A munkavállalók emellett közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni:
– a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége;
– a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása;
– a munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése.
A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát. A kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltatónak a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetnie kell magát a tanácskozáson.
Munkavédelmi képviselő
A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül – a következők szerint – képviselőt választani. Munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmiképviselő-választásra – a munkáltatónak az előzőekben említett módon kell a munkavállalókkal tanácskoznia. A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.
Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni.
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. Annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50 fő, és nem működik munkavédelmi képviselő, az uniós tagságtól számított hat hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmiképviselő-választást.
Jogosítványok
A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
– a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
– az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
– a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.
A munkavédelmi képviselő jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel.
A munkavédelmi képviselő kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell.
A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
– a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
– a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
– egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.
A fentiek költségei a munkáltatót terhelik. A képzés csak rendes munkaidőben történhet, de szükség szerint külső helyszínen is megtartható.
A munkavédelmi képviselőt jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
Munkavédelmi bírságA felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen * a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása; * az időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása; * a soron kívüli ellenőrzés elmulasztása; * a kockázatértékelés elmulasztása a legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében; * a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya; * a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetén a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálatának vagy az alkalmasságot megállapító orvosi véleménynek a hiánya is. |
Együttműködés
A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk.
Munkavédelmi testület
Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:
– rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;
– megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;
– állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.
A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért fennálló felelősségét.
A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.
A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit. A testületet az újonnan alakult munkáltatónál – létrejöttétől számított – hat hónapon belül, a törvénymódosítás hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében pedig legkésőbb azok megbízatásának lejártát követő három hónapon belül létre kell hozni.
A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót, továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában.
A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.
FogalmakKockázat * Kockázatnak minősül a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. * Súlyos munkabaleset * Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását, valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, továbbá amely orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek), beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. * Munkaképtelen dolgozó * Munkaképtelen az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem. * Munkavédelmi képviselő * A munkavédelmi képviselő olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. * Sérülékeny csoport * A sérülékeny csoport az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nem régen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). * Szervezett munkavégzés * Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban, a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, a fegyveres szervek (ideértve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot és más rendvédelmi szervet), a katasztrófavédelem központi és területi szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a munkavégzés összehangolása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is |