Irodatechnika és -felszerelés

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 73. számában (2004. május 1.)
A dotkom cégek tőzsdei mélyrepülése figyelmeztetés volt. De nem is elsősorban a vállalatok, hanem a társadalom számára. A tudásalapú társadalom olyan új képződmény, amelyről ma még viszonylag keveset tudunk. A neoklasszikus modellel le tudjuk írni, hogyan működik egy vállalat. De mit kezdjünk egy olyan vállalattal, ahol a bemeneti és a kimeneti oldalon egyre inkább információ van és nem fizikális termék. Nincs sok idő, a technológia hihetetlenül gyorsan fejlődik, s a felhasználóknak minél előbb meg kell tanulniuk szükségleteik szerint szelektálni a kínálatot.

Megasztárok és Hertzegek

E szédületes tempóban valóban igaz a szlogen: aki kimarad, az lemarad. Kérdés persze, hogy miből marad ki. Aligha vitatható ugyanis, hogy az IT-szektor termékei és szolgáltatásai olyan keresletet is gerjesztenek, amire még nem érett meg a piac, ami mögött nincs valódi szükséglet. Klasszikus túltermelési válság tanúi vagyunk, csak éppen nem mennyiségi, hanem inkább minőségi értelemben. A laikus is érzékeli, hogy a képi üzeneteket is továbbítani tudó mobiltelefonok reklámjai látványosak ugyan, de nem keltik fel a fogyasztó érdeklődését, mert erre a szolgáltatásra egyszerűen nincs szüksége. Jó, szinte fölülmúlhatatlanul jó "találmány" az internet, ám a vállalatok többsége a hagyományosnak mondott – tv, rádió, újság – csatornákon üzeni meg a webcímét. Egy felmérés szerint a cégvezetők fele nem maga olvassa e-mailjeit, hanem a titkárnő nyomtatja ki, és teszi a főnök íróasztalára. Mindazonáltal kellenek a fejlesztések, hiszen számos hardver és szoftver direkt módon csökkenti a vállalatok költségeit. A boldogsághoz már "csak" az kell, hogy termelésük kisebb mértékben csökkenjen, mint a költségek. Miközben tehát a vállalatok működése teljesen átstrukturálódik az információáramlás gyorsaságának és minőségi változásának ritmusában, a cégek hatékonysága korántsem követi ezt a kívánt mértékben. Az információ, mint termelési bemenet, jelentősen megváltoztatja a hatékonyság kérdését is. Ugyanis hosszú távon nem monopolizálható, közkinccsé válik, nem lehet tartós versenyelőnyt elérni általa. Az információ segítségével elért előnyök tehát csak átmenetiek, addig tartanak, amíg az ismeretek eljutnak a többi céghez is. A hatékonyság persze sokkal nehezebben mérhető "tényezőkön" is múlik: az embereken. Az a technikai, technológiai boom, amit megéltünk, még a termékfejlesztőket is rádöbbentette: az információáramlás elszemélytelenítette a munka világát. S mintha igyekeznének visszacsempészni valami interperszonálisat.

Menyhért Zoltán, a KFKI Csoporthoz tartozó LNX Rt. üzletfejlesztési igazgatója a korszerű termékeket ismertetvén is arról beszélt elsőként, hogy az egyszerűbb és a komolyabb videokonferenciák gyorsíthatják és könnyíthetik a vállalatok működését. Az információk jelentős részét vizuálisan szerezzük, így a kép növeli a verbális kommunikáció értékét. Ezenkívül ma már a prezentációk is eljuttathatóak a videokonferencia-végpontok hallgatósága számára a kapcsolatban részt vevők képi megjelenítése mellett, akár több helyszín on-line összekapcsolása révén. Multinacionális vagy több telephellyel bíró vállalatok, országos hálózattal rendelkező bankok a videokonferencia segítségével költség- és időtakarékos módon tarthatnak heti értekezleteket. Ezzel átmenetileg a legádázabb ellenség, az idő is legyőzhető. A gyakran külön tárgyalót és egyéb segédeszközöket – televízió, vetítővászon, kamera – igénylő technika az internettel is összekapcsolható. Így a webre tehető előadások, prezentációk, termékismertetők akár élőben is élvezhetők, vagy tetszés szerinti időben előhívhatók. Kereskedőcégek kibővíthetik általa hagyományos csatornákon keresztüli reklámjukat. Az emberi kontaktus minőségén ez a megoldás is ront – vallja be az üzletfejlesztési igazgató, ám a személytelenségen sokat javít.

Magunk között szólva

IP-telefon-megoldásoknak nevezzük azokat az utóbbi időben elterjedt technológiákat, amelyek segítségével bármilyen, internetalapú adatátviteli médiumon keresztül hangkapcsolatot tudunk felépíteni. Ez sokféle hálózati technológia kevert használatát teszi szükségessé, és bár elvben azonos, de más és más megoldásokat használnak vállalati és szolgáltatói környezetben. A vállalati környezetben használatos IP-telefon-megoldások a korábban használatos PBX-rendszerek helyébe léptek. Két fő egységből épülnek fel: egyrészt a régi helyi telefonközpont (PBX) szerepét ellátó számítógépből, amely az összeköttetések felépítéséért felel, másrészt a felhasználók asztalán vagy személyi számítógépén elhelyezkedő IP-telefonkészülékekből, amelyekkel a telefon-összeköttetéseket tudjuk létrehozni. A Cisco IP-telefónia-megoldásai egyetlen egységes, IP-alapú hálózaton keresztül továbbítják a hangot, az adatokat és a képet is. A hangkommunikáció jelenleg forradalmi változáson megy keresztül, a hagyományos vonalkapcsolt technológiát felváltja a modern csomagkapcsolt technológia. Az IP-telefóniával a telefonrendszer fenntartási és menedzselési költségei jelentősen csökkenthetők: Egy ilyen beruházás átlagosan 9-16 hónap alatt megtérül. A telefonkészülékek kommunikációja a számítógépes adathálózaton keresztül történik, így nem szükséges külön telefonhálózatot kiépíteni. Különösen költségkímélő lehet e megoldás a több telephellyel rendelkező vállalatok, bankok, kereskedelmi láncok, közüzemi szolgáltatók számára, hiszen a cégen belüli, telephelyek közötti kommunikáció távközlési szolgáltató nélkül, belső (intranet) hálózaton keresztül is megvalósítható. Azok a cégek, értékesítési szervezetek is jól hasznosíthatják e technológiát, amelyek munkatársai irodán kívüli vagy távmunkát végeznek. Az IP-telefónia a hagyományos telefonos szolgáltatásokon kívül konferenciabeszélgetésre, hívásátirányításra vagy hangposta-szolgáltatásra is alkalmas, egységes üzenetkezeléssel és személyre szabott beállításokkal egészíthető ki. Ez utóbbiak lehetővé teszik, hogy a beérkező üzenetek – legyen szó e-mail-, fax- vagy hangpostaüzenetről – mind a telefon képernyőjén, mind a számítógépes levelezőprogram postafiókjában elérhetők legyenek. A telefonok nyitott architektúrájú fejlesztőfelülete megengedi, hogy az ügyfelek igényeinek megfelelően programozzák őket. Az IP-telefonok nagyméretű LCD-kijelzőjén kívánságra internetes tartalmak, például telefonkönyv, tőzsdei információk, pénzügyi hírek vagy vállalati hírlevelek is megjeleníthetők. A mellékállomások is "mobilisak", vagyis bármelyik íróasztalnál végezhetik a munkájukat a cég dolgozói, így az aktuális feladatoknak megfelelően rugalmasan alakíthatnak projektcsoportokat, teameket.

Elektronikus könyvtár

Mi több, egyenesen eBook. A szerzőnek ma még borsódzik a háta, és fájó szívvel gondol vissza a szamárfülekre, és kis kárörömmel nyugtázza, az eBook ma még többe kerül, mint a Révai Lexikon. Mert hát kell hozzá egy számítógép. És nem is egészséges monitorról olvasni, fárasztó, és a képcső – akármilyen alacsony sugárzású is – erősen igénybe veszi a szemet. Ezek a problémák gátolták az eBookok népszerűségét. A fejlesztők szenvedélye és tehetsége folytán azonban ma már egy elektronikus olvasó mérete kísértetiesen közelít egy átlagos könyvéhez. A többség lapos, nagy felbontású folyadékkristályos kijelzőből és egyszerűsített billentyűzetből áll. "Lapozni" a gombok segítségével lehet. Ezek mellett már kaphatóak a hagyományos könyvekre jobban emlékeztető, egyszerre két oldalt megjelenítő típusok is. A készülékek népszerűségéhez és elterjedéséhez nagyban hozzájárulhat, hogy az olvasnivalók letölthetők az internetről, másfelől nem egy, de egész könyvtárnyi olvasnivaló elfér bennük. Az elektronikus könyvek másik csábító tulajdonsága, hogy lehetővé teszik az interaktivitást, vagyis könnyen kereshető a szövegben szó vagy kifejezés, aktívvá tehetők a kereszthivatkozások, akár egy, akár több könyvön belül. Hanggal és videóval kiegészítve teljes multimédiás élményben lehet részünk. Ma még komoly gond, hogy nincs olyan szabvány, amely egységesíthetné a digitális irodalmat. Az egyik esélyes az Adobe Systems, méghozzá az Acrobat PDF állományokkal. Az 1994-ben bejelentett, és azóta is sokat fejlesztett fájlformátum ideális megoldás az e-irodalom számára. Különösen igaz ez a most még fejlesztés alatt álló Acrobat Reader 4.05-ös verzióra, mivel ez az olvasáson kívül a biztonságos adatforgalomra is kínál megoldást, könyv olvasása és vásárlása egyazon program segítségével történhet. A Xerox és a 3M közös – nem is olyan távoli – jövőképében elektronikus papírt, azaz e-papírt jósol. Az e-papír teljes mértékben újrahasználható eszköz. Amellett hogy rendelkezik a papír előnyös tulajdonságaival – nagy képélesség, fényvisszaverő felület, jól kivehető képek, kis súly –, elektronikusan írható és törölhető.

Hívásközpontok

A call center olyan korszerű technikával felszerelt kommunikációs feladatokat ellátó szervezeti egység, amely lehetővé teszi a professzionális és hatékony kapcsolattartást a vállalat vevőivel, szállítóival és külső munkatársaival is. A call centerben dolgozó munkatársak (agents) fogadják a beérkező hívásokat – ügyfélszolgálat –, vagy kezdeményeznek hívást például telefonos marketingmunka esetén. Az ügyfelek által felvetett jellegzetes kérdéseknek megfelelően kell kiválasztani a call centeres munkatársakat. Egyre gyakrabban fogadják a call centerben a telefon mellett a más csatornán – fax, e-mail, levél, WAP – beérkező információkat is. Ennek megfelelően ma már inkább Communication Centerről, Multimédia Centerről vagy Cos-tumer Interaction Centerről – ügyfél-interakciós központról – érdemes beszélni. A front office az első vonalban lévő irodát jelenti, ahova befutnak a hívások. A call centeres munkatárs által felvett ügyeket továbbítják a háttérirodába, a back office-ba, ahol ténylegesen intézik azokat. A háttérirodában többnyire olyan munkatársak dolgoznak, akik szintén call centeresek, ezért csúcsidőben a háttérirodának egy részét átirányítják a front office-ba. Csekélyebb forgalom esetén viszont a call center munkatársainak egy része segít a felvett ügyek elintézésében. Napjainkban a call centerekbe befutó hívások 85 százaléka telefonról érkezik, kevesebben élnek a web kínálta lehetőségekkel. Az arányok azonban már a közeli jövőben megváltozhatnak. Figyelembe véve a trendeket, számos szolgáltató már felkészítette call centereit az e-mailen érkező és a webes megkeresések fogadására. Egy call centert üzemeltető cégnek távolról sem mindegy, hogy az operátorok mennyi idő alatt tudnak megoldani egy problémát. Ma már vannak olyan CTI- (Computer Telephony Integration) eszközök, amelyek a hívó fél azonosításával, valamint adatainak képernyőn való megjelenítésével 15-20 másodpercet is megtakaríthatnak hívásonként. Figyelembe véve, hogy a call centerekben egy-egy munkahely üzemeltetési költsége összességében 2000-3000 forint közé esik óránként, napi 5000 hívást fogadó vállalat egy év alatt több mint 10 millió forintot takaríthat meg a CTI alkalmazásával.

A CRM (Costumer Relationship Management) olyan ügyfélkapcsolatot ápoló szoftvercsomag, amelyet eredetileg a telefonos marketing és az ügyfélszolgálat céljaira fejlesztettek ki, s amely egy ügyféladatbázist tartalmaz a telefonszámokkal együtt. Ha a call centeres munkatárs befejezett egy hívást, a számítógép rögtön tárcsázza a következő ügyfelet. Beérkező hívás esetén viszont a telefonszám alapján, még mielőtt megcsörrenne a telefon, megnyílik a call center agent képernyőjén az ügyfél adatlapja. Így a call centeres munkatársnak nem kell megkérdeznie, ki van a vonal másik végén, sőt adott esetben név szerint tudja üdvözölni a hívó felet. Ma ezt a szoftvert nemcsak call centerekben alkalmazzák, hanem kisvállalatoknál is, ahol nagyszámú telefonhívást kell lebonyolítani. Egyszóval olyan cégeknél, amelyek nagy vevőkörrel és sok beszállítóval rendelkeznek. Az automatikus híváselosztás gondoskodik arról, hogy a beérkező hívás a megfelelő munkahelyre kerüljön, a kimenő hívások esetén a tárcsázást gombnyomásra lehet elvégezni. Ezzel a technikával átlagosan napi 20-30 percet lehet megtakarítani. A számítógépen megnyíló ablak nagy segítség, hiszen a munkatársaknak nem kell az adatokkal bíbelődniük. Elég, ha a telefonhívás lényegét rögzítik, így kevesebb információ vész el. A CTI tette lehetővé a mai call centerek létrejöttét. A CRM működésének feltétele a CTI.

Egyesített rendszerek

Az LNX Hálózatintegrációs Rt. a komplex hang- és adathálózatok integrációja területén olyan nyitott, gyártófüggetlen rendszereket kínál, amelyek tetszés szerint konfigurálhatók, függetlenek a platformoktól, és a kommunikáció lehetőségei a legrugalmasabbak mind a vállalaton, intézményen belül, mind az egyre bonyolultabbá váló külvilág felé. Ez hosszú távon a beruházások védelmét és a folyamatos fejlesztést szolgálja. Minden projekt érzékeny pontja a megbízhatóság és az adatbiztonság. Így a beruházásoknál érdemes olyan céget választani, amelyik a garanciák mellett egyéb – a rendszerek üzemeltetéséhez, karbantartásához – kiegészítő szolgáltatást is kínál. Ma már sok felhasználó tudja, hogy nem érdemes külön telefonhálózatot és informatikai hálózatot építeni az irodaházakban, illetve a telephelyek között. Ha az egyszeri beruházási összegeket tekintve többe is kerül, hosszabb távon megéri a kettőt egyesítő, beszéd-, adat-, videoforgalom lebonyolítására is képes strukturált kábelrendszert telepíteni. Hiszen a hálózati hibák nagy része a rossz kábelezésből fakad. Az ügyfelek azt szeretik, ha a szolgáltató nemcsak passzív infrastruktúrát épít, hanem valamilyen problémájukra is választ ad, jelen esetben a teljes informatikai hálózat kiépítését és menedzselését is megoldja.

A Systimax(r) strukturált kábelezési rendszer piacvezető a világban és Magyarországon is, így a szolgáltatók is elsődlegesen ezt javasolják. A lokális hálózatok megvalósítása során az LNX elsősorban a Cisco eszközeit ajánlja, kiegészítve ezeket az igényeknek megfelelő megoldásokkal. A főbb technológiai lehetőségek részletezésétől e helyütt eltekintünk. Már csak azért is, mert ma már a szolgáltatók "testreszabott" csomagokat állítanak össze a vállalati kívánalmaknak megfelelően. A WAN-hálózatokat azonban érdemes megemlíteni, hiszen sem az internetelérés, sem a telephelyek közötti kommunikáció nem képzelhető el nélkülük. Megfelelő kialakításuk, nagy kapacitásuk, üzembiztos működésük kiemelten fontos feladat, mert ezek teszik lehetővé az alkalmazások, a szoftverek üzemelését. A hálózatépítés azonban nem termékek összességét jelenti. Sokkal fontosabb a megbízható, minőségi szolgáltatás, amely a hálózat teljes életciklusát végigkíséri a tervezéstől a kivitelezésen keresztül az üzemeltetésig. Ez a valódi biztosítéka a hálózati rendszerek hibátlan működésének – summázza Menyhért Zoltán.

Madzag nélkül

Előfordul, hogy valamilyen okból kábelhálózat kialakítása egyáltalán nem, vagy csak részben lehetséges, esetleg nem praktikus. Ilyenkor a WLAN-ok alkalmazását ajánlják a szakemberek. A hálózat alapvetően két eszköztípusra épül. Az "elérési pontra" (Access Point), amely a meglévő vezetékes hálózatot kapcsolja össze a vezeték nélküli hálózati kártyával rendelkező számítógépekkel, és a hálózati kártyákra, amelyek a munkaállomások egymás közti kommunikációját teszik lehetővé. A jelenleg elérhető maximális sebesség 11 Mbps, ez azonban a vételi viszonyok és a forgalom függvényében akár 2, illetve 1 Mbps-ra is visszaeshet. Az elérési pontok a vett jel erősségének és minőségének megfelelően csökkentik, illetve növelik az adatátviteli sebességet, így téve lehetővé a folyamatos kommunikációt az egyes hálózati elemek között. A felhasználók a WLAN-hálózati kártyával ezen elérési pontokon keresztül kommunikálnak. Lehetőség van épületek közti adatátvitelre is vezeték nélküli nagyfrekvenciás megoldásokkal. Az áthidalható maximális távolság pedig antenna függvénye, néhány száz métertől, akár 10-20 km-ig.

Az Ericsson, az IBM, az Intel, a Nokia és a Toshiba közös fejlesztése a bluetooth kis távolságú vezeték nélküli technológia, amely leegyszerűsíti a különböző berendezések közötti kommunikációt. Segítségével kiválthatók a telefonok, nyomtatók, digitális személyi asszisztensek, asztali és hordozható számítógépek, faxkészülékek, billentyűzetek és joystickek összekapcsolására használt kábelek. Gyakorlatilag bármely, megfelelő csipet tartalmazó digitális berendezés hasznosíthatja a technológiát. A bluetooth rádióadó gyors vételnyugtázást és frekvenciaugratásos kapcsolást használ, hogy még zajos rádiókörnyezetben is jó minőségű kapcsolatot biztosítson.

Az Albacomp Rt. tavaly nyáron kezdte meg a hazai összeszerelésű, legfejlettebb technológiájú vezeték nélküli kommunikációra is képes hordozható számítógépeinek gyártását és forgalmazását. A cég az Intel Centrino mobiltechnológiát választotta. A vezeték nélküli megoldásnak köszönhetően a gépek szabadon használhatók például repülőtereken, szállodákban, konferenciatermekben. Ennek csupán az a feltétele, hogy e helyeken legyenek hotspotok. Az Albacomp a vezeték nélküli kommunikációra is képes noteszgépeit főleg a kis- és középvállalatoknak szánja. A hordozható számítógépek az Intel eddigi legmodernebb mobil PC-technológiáját tartalmazzák: az Intel Centrino mobiltechnológia a mobil Pentium(r)-M processzorból, a hozzá tartozó lapkakészletekből, valamint a 802.11 vezeték nélküli hálózati funkciókból állnak. Az Intel a világon számos vezeték nélküli hálózati szolgáltatóval – szállodával, repülőtérrel, áruház- és étteremlánccal – alakított ki együttműködést annak érdekében, hogy felgyorsítsa a vezeték nélküli, nyilvános hotspotok terjedését. Az Albacomp Activa Mobil esetében a hálózathoz történő vezeték nélküli csatlakozást a Cisco Systems Aironet 1100 termékcsaládja támogatja. Az eszközök nagy teljesítményű, vezeték nélküli hálózati kapcsolatot biztosítanak, vállalatmérettől függetlenül. Egyszerre nyújtják mindazon megbízhatósági, technológiai és biztonsági funkciókat, amelyek a világ vezető hálózati gyártójától elvárhatók.

Sorra létesülnek már nálunk is a láthatatlan, a 802.11b nemzetközi szabványt (közismert nevén: Wi-Fi) használó, rádiós forró pontok (hotspotok) kisebb-nagyobb terek internetes lefedésére. A nemrég alakult Wiera Kft. egyike a hazai nyilvános, nagy sebességű, vezeték nélküli internet-hozzáférés (WLAN-) szolgáltatóknak. A Wiera és megannyi cég által kínált internet-hozzáféréshez sem vezetékes, sem mobiltelefon nem kell. Elegendő a számítógépbe dugott parányi antenna, és egy áramkör, ami feldolgozza a jeleket. A cég eddig húsz szállodával kötött szolgáltatáslétesítési szerződést, de éttermekben, üzemanyagtöltő állomásokon, vállalatoknál, ipari parkokban is szeretné meghonosítani a vezeték nélküli, nyilvános internet-hozzáférést (www.infovilág.hu, 2004. 03. 10.). A vezeték nélküli iparág jelenleg a független hálózatok együtteséből áll, több különböző szabvánnyal, így már nem elég egy közös standard. A szakemberek azt várják, hogy előbb-utóbb alapkövetelmény lesz a Wi-Fi (Wireless Fidelity), a WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access), illetve a 3G (harmadik nemzedékű, nagy sebességű internetelérésre alkalmas mobiltelefon) együttes megléte. A közelmúltban az Intel nyilvánosságra hozta az új generációs celluláris és alapsávú processzorainak részleteit, melyek magukban foglalják a kétsávos UMTS (egyetemes mobiltávközlési szolgáltatás) és a szélessávú CDMA (kódosztásos többszörös hozzáférés), valamint WCDMA (szélessávú, kódosztásos többszörös hozzáférés) megoldásokat. Az új technológia olyan vevőarchitektúrával rendelkezik, mely csökkenti az összeköttetés-szakadásokat a 3G-hálózatokat használó mobiltelefonok esetében. A processzorok új családja lehetővé teszi a bonyolult technikai megoldásokat kívánó videokonferenciák lebonyolítását is. A WiMAX kínálta előnyök 2006-ra noteszgépekben, 2007-ben már a személyi digitális titkárokban is érzékelhetők lesznek.

Vezeték nélküli otthon

A Linksys, a Cisco Systems otthoni és kis irodai környezetekbe szánt szélessávú, vezeték nélküli és hálózati eszközöket gyártó részlege a "vezeték nélküli otthon" (Wireless Home) termékcsalád keretében több újdonsággal jelent meg a piacon. A Linksys DVD Player with Wireless-G Media Link (WMLD54G) olyan vezeték nélküli multimédiás termék, amely felső kategóriás DVD-lejátszót ötvöz Wireless-G médiacsatolóval, amely a PC-n tárolt digitális video-, kép- és zenei anyagokat képes vezeték nélküli adatátvitellel tévére vagy hifiberendezésre továbbítani.

Az internetes tartalmak hallgatásához PC-re sincs szükség, ha az eszköz internetkapcsolattal rendelkezik, valamint az internetes rádió kivételével az összes többi funkció használható internetkapcsolat nélkül is. A harmadik Linksys-újdonság a nyolcportos 10/100 VPN Router (RV082). A kifinomult internetmegosztási megoldás a kisvállalatok igényei szerint készült. Az eszköz két internetkapcsolati porttal működik, azaz egy tartalékot is tartalmaz üzemzavar esetére. A két port természetesen egyszerre is használható – ebben az esetben az útválasztó a terhelést intelligensen megosztja a két port között, maximálisan kiaknázva a rendelkezésre álló sávszélességet. Az eszköz nyolcportos kapcsolójára 8 PC kapcsolható közvetlenül 10/100 Ethernet-kapcsolaton keresztül, de további kapcsolókkal nagyobb irodai hálózat is kialakítható.

M-business

A Westel Budapest legforgalmasabb területein elsőként az országban elindította kereskedelmi EDGE (Electronic Data Gathering Equipment, elektronikus adatgyűjtő készülék) szolgáltatását, és az év végére a fővárosban 130 állomáson kapcsolja be a legújabb, a jelenlegi GPRS-adatátvitelnél gyakorlatban akár háromszor gyorsabb letöltési sebességet kínáló megoldást. A szolgáltatás elindításához szükséges infrastruktúra elemeit az Ericsson szállította, amely a használat során akár 118 Kbps adatátviteli sebességet biztosít. Az EDGE segítségével az on-line zenehallgatás mellett akár nagyobb terjedelmű videofájlok és MP3-zeneszámok is megfelelő gyorsasággal tölthetők le a számítógépre. A WAP- (=wireless application protocol, vezeték nélküli alkalmazások) böngészés komfortosabbá tételére a Westel egyidejűleg a WAP 2.0 verziót is elérhetővé teszi. A harmadik generációs, UMTS egyetemes mobiltávközlési (telefon-) rendszer-hálózatok elterjedése a mobil videotelefonálást is becsempészi az életünkbe. A Pannon GSM új üzleti szolgáltatása a Pannon Mobil Asszisztens. Ez olyan számítógépes kezelőfelület, amely hívásfogadásra, -kezdeményezésre, valamint hívástovábbításra, SMS-küldésre, faxolásra, mobilinternetezésre és e-mailezésre alkalmas. Az elsősorban a MobiTrend szolgáltatáshoz, főként a kis- és középvállalkozások számára kifejlesztett alkalmazás hatékonyabbá teszi a vezeték nélküli kommunikációt. Segítségével pontos költségkövetést, folyamatos és megbízható elérhetőséget kapunk. A szolgáltatás alkalmas a bejövő hívások mellékekre történő továbbkapcsolására. A hívások a recepció számítógép-képernyőjén követhetők nyomon, az ott tárolt telefonkönyvből kikereshető a kért szám, amely újabb kattintással kapcsolható. Mindezt az Itegno 3000 nagy kapacitású modem teszi lehetővé, csakúgy, mint az ismert internetes böngésző és e-mail-szoftverek használatát – a tetszés szerinti adathívás vagy GPRS-alapú adatátvitellel. A különböző programok a kezelőablakból egyetlen kattintással elindíthatók, így a diszpécser az eddig megszokottnál is egyszerűbben végezheti feladatát – akár otthonról is. Furcsa belegondolni: a konyhából call center is lehetne, ha a főnök megengedné, hogy ne menjünk be a munkahelyünkre. Ráadásul bármilyen számítógépes faxprogramon keresztül az új rendszer képes üzeneteket továbbítani és fogadni, valamint szövegesüzenet-kezelő programja egyszerre több számra is (egy csoportnak) akár 4 SMS hosszúságú üzenetet is küldhet. A programban nemcsak eltárolható az összes bejövő és kimenő SMS, de mappákba is rendezhető vagy nyomtatható. A szövegrészek szabadon másolhatók, és beilleszthetők a szoftver és a megszokott irodai alkalmazások közé, így az SMS, amely az üzleti életben is egyre inkább gyakori és elfogadott módja a kapcsolattartásnak, valóban hatékonyan és gyorsan segítheti a vállalat kommunikációját.

Irodai csomagok

A MultiRáció Kft. 2001-ben a hazai irodaszoftver-piac bővítésének szándékával indította el a MagyarOffice projektet, és OpenOffice forráskódra fejlesztve elkészítette magyar nyelvű irodai csomagját. A projekt nem titkolt célja volt, hogy magyar nyelvű, a monopoltermékkel funkcionálisan egyenértékű, de akár a hazai igényeket jobban kielégítő alternatívát teremtsen az addig egyeduralkodó szoftverterméknek. A 2001-ben megjelent MagyarOffice 1.0 Alap változatot hamarosan követte a Standard, majd a Professzionális, valamint az otthoni felhasználásra szánt Családi változat is. Tavaly márciusban indult a MagyarOffice 1.1, novemberben pedig megjelent a MagyarOffice 2.0 szoftvercsalád. A vállalat a termékváltozatokból több mint 30 000 licencet értékesített, ezek túlnyomó részét a versenyszférában, főként a kis- és középvállalatok körében. A MagyarOffice 2.0 linuxos és windowsos változatai szöveg- és weblapszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítőt, rajzolóprogramot, adatbázis-kezelőt tartalmaznak. Ezeken kívül a Mozilla magyarított változatát (böngésző, levelező, csevegő), település-, megye- és régiószintű térképdiagram-készítőt, valamint lineáris, kvadratikus és nem lineáris optimalizáló modult is. A sor még nem ért véget. Magyar és angol szinonimaszótár, a legújabb magyar Morphologic és idegen nyelvű helyesírás-ellenőrzés és elválasztás, on-line felhasználói segédlet mellett magyar nyelvű, kontextusfüggő súgó – keresővel, tool-tippel és kibővült multimédiás bemutatókkal – is segíti a felhasználást. A magyar témájú képtár (clipart) még több képet tartalmaz, kibővült a magyar sablonok és varázslók eszköztára. A levelezőprogramot enigmail PGP, GPG titkosítással védik, és a minimál Linux, szurok, hálózati mentés és XP-integráció teszik teljessé. A program Windows és Linux operációs rendszereken is futtatható, és képes minden elterjedtebb szövegformátum kezelésére, beleértve a doc, xls, ppt, rtf, html fájlokat is. A MagyarOffice 2.0 professzionális szoftver a magyar vállalati és intézményi felhasználói igények szerint továbbfejlesztett teljes körű irodai csomag. Szinte mindent tud. Tartalmaz szöveg- és weblapszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutatókészítőt és rajzolóprogramot. Ezen túl adatbázis-kezelőt, a Mozilla magyarított változatát, település-, megye- és régiószintű térképdiagram-készítőt. Lineáris, nem lineáris és kvadratikus optimalizáló modult, valamint számos hatékonyságnövelő újdonságot és továbbfejlesztést. Például megnövelt sebesség, továbbfejlesztett kompatibilitás, közvetlen PDF-export, makrorögzítési lehetőség, még összetettebb nyelvi támogatás, külső programozhatóság. A MagyarOffice kontextusfüggő magyar nyelvű súgót és indexelt keresőt tartalmaz, lehetőség van tippek, illetve hangos tippek igénybevételére, sőt az animált súgó multimédiás formában (összesen 150 percnyi anyag!) mutatja be a program használatának típuseseteit. Szerkeszthető elektronikus felhasználói kézikönyv is része a csomagnak, de kapható önálló tankönyv és oktató CD-ROM is, illetve az oktatópartnerek akár OKJ- és ECDL-vizsgákra is felkészítik a felhasználót. Természetesen telefonos és on-line ügyfélszolgálat is a felhasználók rendelkezésére áll.

Szótár

ACD (Automatic Call Distributor – automatikus híváselosztás): Speciális hardveren vagy szerveren futó szoftvercsomag, amely automatikusan kiválasztja azt a munkahelyet, ahová a beérkező hívást kapcsolni lehet. Az elosztás alapelve elsősorban a beérkező hívás azonosításán, másodsorban a kiválasztott munkahely foglaltságán alapszik. Egyben statisztikát készít a beérkező hívásokról. * ANI (Automatic Number Identification – automatikus számazonosítás): A telefontársaság központjából érkező hívás mellett a központ szolgáltatja a hívó fél telefonszámát is. Ezt a TAPI interfész segítségével lehet azonosítani, és ennek alapján automatikusan a hívó félhez hozzárendelt adathalmazt megnyitni. * API (Application Program Interface – felhasználóiprogram-illesztés): Itt egy dokumentált illesztőprogramról van szó, amelynek segítségével egy (más programozó által írt) program más program szolgáltatásait használhatja. * Client-Server connection (kliens-szerver kapcsolat): A felhasználói program tetszőleges számú kapcsolatot tud létrehozni és felügyelni, a program azonban nem működik telefonos végpontként, mert maga a telefon közvetlenül az alközponttal van kapcsolatban, a PC azonban egy LAN-szerverrel. A szervernek kapcsolata van az alközponttal. Így lehetőség van arra, hogy a telefonos kapcsolat és az adatbázis-kapcsolat is azonos munkahelyen jöjjön létre. * Host (központi főszámítógép): A főszámítógép felügyeli a forgalmat a csatlakoztatott egyéb számítógépeken. * M-Business: Mobil üzlet, olyan üzletkötés, amelyet mobiltelefonon keresztül is le lehet bonyolítani (pl. WAP-os készülékekről). * PBX (Private Branch Exchange-telefonalközpont): A ma jellegzetesen a vállalatoknál működő alközpontok, melyek többsége nem rendelkezik még TAPI interfésszel. * TAPI (Telephony Application Prog-ramming Interface – felhasználói telefonillesztő program): A Microsoft által definiált illesztőprogram, melyen keresztül felhasználói programok kommunikálhatnak telefonos vonalakkal. Általa lehet a számítógéppel tárcsázni, faxot küldeni, vagy meglévő telefon-összeköttetést átirányítani más készülékre. Emellett lehetséges a számítógép-alapú üzenetrögzítő vezérlése is. * TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol – adatátviteli vezérlő protokoll/internetprotokoll). Az eredetileg UNIX-alapú hálózatokra kifejlesztett protokoll az internet általánosan alkalmazott protokolljává vált. A teljes üzenetet könynyen kezelhető csomagra szedik szét, melyet egymásután küldenek a címzettnek. Az interneten belül vannak csomópontok, amelyek fogadják a csomagot, és elvégzik a szükséges hibaellenőrzést. Ha hibásnak találja a csomagot, akkor az előző csomóponttól ennek megismétlését kéri, egyébként változatlan formában küldi tovább a következő csomópont felé. A címzettnél a TCP ismét összerakja az üzenetet. * Virtual Call Center (virtuális call center): Olyan call center, amely nagy call centerként, de egymástól távol, akár nagy területre szétszórt munkahelyekkel működik. A virtuális call center pl. mozgássérülteknek is lehetővé teszi, hogy részt vegyenek a call centeres munkában, mert a lakásukon biztosítják a feltételeket a hívások fogadására vagy kezdeményezésére. Ilyenkor vagy közvetlen modemes, vagy internetes összeköttetést lehet létesíteni a központi adatbázissal, de lehetőség van helyi adatbázis létesítésére is.

Egy szék és más semmi...

Évszázadok teltek el Európában úgy, hogy csak az igen kiváltságos helyzetben lévők, főleg férfiak ismerték a betűvetést. Talán kevesen emlékeznek a történelemkönyvekből, hogy Nagy Károly (742-814) felnőttkorában tanult meg olvasni, ám írni ő sem tudott. A méltán híres magyar történelmi alak, Báthory István országbíró és erdélyi vajda sem tudta aláírni a pozsonyi békeszerződést. Az írás elterjedéséhez nagyban hozzájárultak a bibliafordítók, az anyanyelvű bibliák és az iskolák. Ennek egyik eredményeként a 18. századi Magyarországon a férfi lakosságnak több mint fele már tudott írni. S bár túl az ipari és az információs technológiai forradalmakon kicsit furcsán hangozhat, de az írás igenis eszközigényes foglalatosság. Kivált, ha napi gyakorisággal és hosszú órákon át teszi azt az ember. Így hát nemcsak kőtábla, pergamen, papír, notebook, véső, penna, tinta, toll, billentyűzet szükséges hozzá, hanem ma már – így mondjuk – ergonomikus íróasztal és szék is.

Hunyadi Mátyás idején, a reneszánsz korában született meg a fával dolgozó mesterségek új fajtája, a bútorasztalosság. A 17. század második felében az ügyes kezű asztalosok munkájának köszönhetően már elterjedt az író- vagy levelesláda, írókomód, kabinetszekrény, szekreter, s kicsit később az íróasztal (Szemerey Tamás: Íróbútorok, Irodabútorok 2000/2001). Számos ötlet, formai, technikai megoldás fellelhető a ma használt irodabútorokban is. A szeparáció és a kommunikáció, bár lehet, hogy nem így hívták őket, a 18-19. századi irodabútorok tervezésénél is fontos szempont volt. A kolostorok kódexmásoló-termeire, a királyi, főúri rezidenciák, a városházák hivatalos helyiségeire mint a mai irodák elődjeire tekinthetünk vissza. Fejlődésüknek hihetetlen lendületet az ipari forradalom, és a kommunikáció felgyorsulását eredményező találmányok megszületése és elterjedése adott. A Samuel Morse (1791-1872) amerikai feltaláló által kifejlesztett és 1837-ben bemutatott telegráf, azaz a jelrögzítő távíró volt az első, amely – ezzel a szóval kell élnünk – forradalmasította az információ továbbítását. Ezt követte az írógép megjelenése (1866), majd a Bell-féle telefoné, amely eszközök teljes egészében a kommunikáció központjává tették az irodát. A szakirodalom egyébiránt az Uffizi irodaházat jegyzi elsőként, amelyet Giorgo Vasari épített 1560 és 1574 között Firenzében, s amelyet kizárólag üzleti, kereskedelmi és banki célokra használtak. Kultúrtörténeti és építészeti jelentősége abban áll, hogy a mai irodaházak belső szerkezetükben alig-alig különböznek tőle. Pedig a világ sokat változott. Az információs technológia rohamos fejlődése és a globalizáció átalakította a világ gazdasági és munkaerő-piaci struktúráját. (A különféle szolgáltatások egyre nagyobb hányadát teszik ki az országok GDP-termelésének, aminek következtében megnőtt a szellemimunka-végzők iránti igény is.) Emiatt aztán nőtt az irodai munkát végzők száma is, ami pedig nagy hatással volt a bútortervezés, -gyártás, s azok szemléletének változására. A vezető trend ma már az ergonómiát és az ökológiát tekinti legfőbb szempontnak, s mindezzel a termelés legfontosabb "alkotóelemét", az embert óvja.

Terek és emberek

A piaci kihívások, a globális verseny nemcsak a nagy, hanem a kisebb vállalatokat is arra késztették, hogy a kor igényeinek megfelelően szervezzék át a munkavégzést. Ennek következtében átlényegült az idő és a tér fogalma. A merev munkamegosztáson alapuló, funkcionális szervezetek és egységek helyett rugalmasabbak jöttek létre. Egyre csökken azon munkahelyek száma, ahol a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges a fizikai jelenlét. A munkaerő-piaci struktúra változásának következtében mind fontosabbá válik az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás, így a munkaidő jelentős hányadát "házon kívül" töltik a dolgozók. Ugyanakkor a szervezeti működésben egyre nagyobb teret kap a projekt- és csapatmunka. Magyarországon még kevésbé, de azért már tapasztalható az otthoni, másként a távmunka elterjedése. Mindezen változások átrendezték a teret.

A szükségleteket követő belsőépítészek és bútortervezők az igényekre különböző irodabelsőkkel válaszoltak. Megszülettek, s nagy sikert arattak az open space típusú irodák. Ezek olyan egyterű helyiségek, ahol a munkahelyek elrendezése gyorsan változhat az aktuális feladatoknak megfelelően. Mindenkinek van külön tere, tehát a szeparált, nyugodt munkavégzésre is van megoldás, ugyanakkor a falakat helyettesítő térelválasztó paravánok bármikor elmozdíthatók, s az ily módon kitágult térben akár tornaórát is lehet tartani. A szakirodalomban folyamatorientált irodaként is emlegetett térrendezéshez természetesen a bútorgyártók is alkalmazkodtak. Kínálatuk zavarba ejtően nagy. A dílereken keresztül pedig a világ öszszes és legjobb gyártóinak termékei már Magyarországon is elérhetők, csak pénz kell hozzá. Úgyhogy az irodájukat éppen most be- vagy átrendezni kívánó cégvezetőknek legelőször is talán az erre költhető maximális pénz összege szerint érdemes szűkíteni a választékot.

A piacon évek óta tapasztalt recesszió miatt a gyártók egyik fő szempontjává a költségek racionalizálása vált. Ennek leglátványosabb eredménye a különböző típusú válaszfalak kialakítása, amelyekkel a cégek jelentős irodabérleti költségeket takaríthatnak meg. E téren is hihetetlen nagy a kínálat az egyszerű panelelemektől a textillel borított ajtós kivitelig. Ízelítőül az Upper gyár Retta nevű válaszfala említhető, amely "magas technikai megoldást ígér, amolyan vérbeli olasz stílusban". Az elválasztóelemek állítható lábakon állnak, így az iroda esetleges szintkülönbségei jól korrigálhatók. A falspecialisták élmezőnyében jegyzik a Faram céget, melynek Luxwall P 600-as és P 450-es modellje méltán kapta nevét. Ez utóbbi üveglapja finoman ívelt, a fény különlegesen szépen törik rajta. Az egyterű irodák divatja némi ellenérzést váltott ki a hazai munkavállalókban, akik a felmérések szerint jobban szeretnek szeparáltan dolgozni. A válaszfalak által osztott tér jó kompromisszumos megoldásnak tűnik. A mobil térelválasztókra fordított összeg egy növekvő cég számára a második "gipszkartonos", sok időkieséssel, kosszal járó költözés időpontjára megtérül – állítják a szakemberek.

Az olyan munkahelyeken, ahol a dolgozók "nomád" életet élnek, igen kedvelt irodaberendezési mód a desk-sharing, azaz az íróasztal-megosztás. E megoldásnak számos előnyét élvezheti a cég. Vegyük mindjárt az elsőt, a pénztárcába vágót. Jó kalkulációval és ügyes szervezéssel az irodabérlésre fordított költségek fele megspórolható. Ráadásul az esetleges székhelyváltoztatás is jóval egyszerűbbé és olcsóbbá válik. Ezzel a térrendezéssel a munkatársak létszáma is szabadabban bővíthető, mivel szükségtelen az iroda méretét, az íróasztalok számát növelni. A mobil caddy néven elhíresült, görgőkkel felszerelt fiókos szekrény az éppen szabad íróasztalhoz – amelyben természetesen ott lapulnak a kommunikációhoz szükséges kábelek – gurítható. Egy mozdulattal elővehetők belőle a notebook, a családi fotó, az aktuális munkához szükséges iratok és eszközök. A munka végeztével pedig újra elrejthetők. Igaz, ez a térrendezés nagyobb fegyelmet kíván a munkatársaktól, hiszen nem hagyható az asztalon másnap reggelig a maradék uzsonna és a kedvenc hetilap. Távollétükben a caddy postafiókként funkcionál.

Iroda otthon

Az ötlet már megfogant. Már csak egy kis tőke, s a régi berögzült reflexektől való végleges megválás szükségeltetik ahhoz, hogy Magyarországon is elfogadottá, sőt természetessé váljék az otthoni munkavégzés. Olyan emberek számára "találták ki", akiknek élethelyzete lehetetlenné teszi a rendszeres munkába járást, de azoknak is megfelel, akik a kötetlen ritmusú és/vagy megszokott környezetben végzett munkát preferálják. A home office megoldással a vállalatok jelentős költségeket takaríthat(ná)nak meg. A gyártók és tervezők számára a legnagyobb kihívás az, hogy a home office bútoroknak illeszkedniük kell a lakások méretéhez, hangulatához, színeihez. Fontos, hogy egyszerűen kezelhetők legyenek, és persze minden jól elférjen bennük. Az első magyar home office termék 1997-ben készült, a Petroffice Irodabútor Stúdió gyártotta, Yuppie névre keresztelt termékcsalád. A tervező által kigondolt megoldás a 18. század közepi francia női íróasztalok ötletét idézi, esetleg a 19. századi irodai íróasztalok alaptípusát juttathatja eszünkbe. A redőnyös szekrényformába minden belefért: az íróasztal, amelyen helyet kap a számítógép, rekeszek, polcok. Kétségtelen előnye, hogy nem kell rendet tenni rajta, benne. Elég, ha lehúzzuk a rolót: "Zárva vagyunk!"

A mai kínálatban egyelőre még komoly kutatómunkát igényel megtalálni azt a bútordarabot, amelyik éppoly megfelelő egy kerekesszékes ember számára, mint egy mozgásában nem korlátozottéra. Horváth Péter György okleveles faipari mérnök, terméktervező a Roll bútorcsaládhoz tartozó íróasztalt úgy alakította, hogy a kiegészítő kisbútorok elférjenek alatta. Értelemszerűen fontos szempont volt, hogy az állványok, könyvszekrények ülő helyzetből is elérhetőek legyenek. A berendezés tervezésénél, a méretek kialakításánál ügyelni kellett arra, hogy a helyiség közepén elegendő tér maradjon a kerekesszékkel való mozgásra. Megemlíthető még Szekeres Ingrid ipari termék- és formatervező mérnök home office bútorterve, amelynek egyik érdekessége, hogy a két részre osztott asztallap elülső része dönthető. Így a munkának leginkább megfelelő helyzetbe állítható az asztallap. Az alatta lévő billentyűzettartó íve is igazodik ehhez. Az asztal magasságán a talpak csavarásával lehet változtatni. A bútorcsaládhoz tartozik egy kiegészítő asztal is, amely csatlakoztatható a számítógépasztalhoz, és kettőt egymásba fordítva tárgyalósarok is kialakítható belőle.

Simogatni való szobrok

A design nemcsak a tér, az eszközök és berendezések formálásának divatos kifejezése, hanem ott, ahol komolyan veszik, értékes tartalommal bíró stílust is jelent. Márpedig ennek igen fontos szerepe lehetne a vállalatok, irodák életében, hiszen napjaink jelentős részét a munkahelyünkön töltjük. Számos irányzat alakult ki a funkcionális, racionális nyugatitól egészen a taoista filozófiát megtestesítőig. Bár a designnak komoly marketingszerepe is van, kevés hazai cég alkalmazza. A multinacionális vállalatok becslések szerint fejlesztési költségeik 5-10 százalékát fordítják formatervezésre, designra. Ez nyilván meghaladja a hazai vállalatok lehetőségeit, ám egy jó ötlet nem feltétlenül igényel tetemes összegeket. Egy-egy jól megvilágított kép, megérinthető szobor már önmagában meghatározhatja az iroda hangulatát, és sokkal inspirálóbb lehet, mint a teljesítménykényszer, vagy egy rosszul levezényelt vállalati tréning. Bod György faszobrait a világ számos országában – Svédországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Kanadában – simogatják. A tömör gyümölcsfából egyben kifaragott alkotásokról mestere azt állítja, határozottan jót tesz nekik, ha megérintik. Az ápolást, törődést idővel meghálálják, színüket, fényüket változtatva különleges érzéseket és gondolatokat keltenek a szemlélőben. A fa, "halála" után is sokáig él még, a megmunkált darabok életet visznek túlságosan is technicizált világunkba. Ezért is ajánlják azoknak, akiknek munkájukhoz sok fantáziára, inspirációra van szükség, s akik az ezernyi divatirányzat ezernyi kínálatából a honi műalkotásokat választják szívesebben. Azon túl, hogy egy-egy értékálló műalkotás – miként a vállalati autó – emeli a cégek tekintélyét, komfortos, kiegyensúlyozott, mást ne mondjunk, otthonos környezetet is teremt ott, ahol nap mint nap sokat kell dolgoznunk.

Hazai mezőny

A hazai irodabútorgyártás öt-nyolc évvel van elmaradva a közepes olasz és az alacsony német minőségtől – vélik szigorú szakemberek. Ennek elsősorban a tőkehiány az oka, aminek pedig a viszonylag kicsi hazai piac, ahol csak alacsony szériaszámban gyárthatók és adhatók el a termékek. A magasabb minőség ugyanakkor fejlettebb technológiát igényelne, ami ekkora szériaszám mellett kész ráfizetés volna. Ez olyan, mint homokban biciklizni – véli Feuertag Ottó, az Europa Design-Office tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy a helyzet sem a bútorok, sem pedig a piac fejlődését nem segíti. A technológiaigényes iparágakban a globalizáció keltette verseny sok lehetőséget kínál a költségracionalizált gyártásra. A Volkswagen és a Seat példája jól illusztrálja, hogy ugyanazzal az eljárással miként lehet minőségben nem sokkal gyengébb, ám mindenképpen olcsóbb, ezért nagyobb keresletre szert tevő autót gyártani. A hazai bútorgyártásban azonban ez sem járható út. E projekt beruházásigénye túlontúl nagy a várható csekély nyereségért. S mindenki a talpon maradással van elfoglalva, ami nem is csoda, hisz a legfrissebb statisztika 4496 hazai bútorgyártó vállalkozást jegyez, köztük az egy-két személyes asztalosműhely és a Balaton Bútor Rt. is megtalálható.

Az az élénkülési folyamat, amely az ipar területén 2003-ban bekövetkezett, a hazai bútor- és fafeldolgozó iparra nem volt jellemző. Némiképp növekedett ugyan a fafeldolgozó ágazat belföldi értékesítése, ám nem minden szakágazatban. A bútorgyártás nagyfokú leépülése a belföldi piacon és az export értékesítésénél mutatkozik meg. Termelése az előző évhez képest várhatóan 23,5 százalékkal lett kisebb tavaly, mint a megelőző évben. A bútorgyártás fejlődése 2003-ban megtorpant – vélik a szakemberek. A termelés legnagyobb mértékű visszaesését a konyhabútor-gyártás területén regisztrálták (csaknem 40 százalék). A keresletcsökkenés, valamint az importnövekedés hatására a bútorgyártás belföldi szállításai az előzetes számok szerint 31,5 százalékkal csökkentek. A bútorgyártás exportja 8,8 százalékkal, a fafeldolgozó ágazaté 0,1 százalékkal csökkent az előző évben. Ez a szakemberek szerint tartós tendenciának tekinthető ugyan, ám némi reményt adhat az ágazatnak, hogy az egyéb bútorok gyártása, idesorolva az irodabútorokét is, talán növekedni fog a jövőben.

A hazai gyártók helyzetét kétségtelenül nehezíti az is, hogy hasonló méretű külföldi versenytársaik többsége nagy telephellyel és raktárhelyiséggel rendelkezik. Például az olasz X. Y. cég 30 ezer négyzetméteres raktárában 400-féle irodaberendezés vár gazdára. Emiatt természetesen olcsóbban is tudja piacra dobni termékeit. És ezt valóban nehéz a magyaroknak felülmúlniuk. A közepes méretű hazai cégek között tartjuk számon a ma már 35 embert foglalkoztató, 100 százalékban magyar tulajdonban lévő West Quality nevű vállalatot, amely 1995 óta foglalkozik korpuszbútorok, konyhabútorok mellett irodabútorok gyártásával, értékesítésével. A céget három fiatalember alapította. Előbb szemügyre vették a hazai irodabútorpiacot, megtervezték benne helyét a leendő vállalatnak, elemezték a szóba jövő konkurenciát. Két termékcsaládot alakítottak ki, a Promt és az Optimum névre kereszteltet, amellyel háromféle munkahely rendezhető be, az operatív, a vezetői és az ún. emelt szintű. Mindkét bútorcsalád esztétikus és jól variálható. Árkategóriájában meglepően nagy, 200 körüli elemválasztékkal bír. A tulajdonosok már a kezdet kezdetén elhatározták, hogy a nyereséget visszaforgatják a vállalatba, és folyamatosan javítják a gépparkot, a gyártás technológiáját, s amit lehet, minősített magyar beszállítóktól vásárolnak. Jelenleg a Csepeli Ipari Parkban 1500 m2-en folyik a termelés. Jól képzett, kiváló felkészültségű szakemberek – átlagéletkoruk 30 év –, valamint a legújabb számítógép-(CNC-) vezérlésű gépek garantálják termékeik tartós, egyenletes minőségét. Mint a West Quality és még néhány ügyes magyar gyártó példája is mutatja, nem lehet mindent a piaci helyzetre, a recesszióra és a külföldi versenytársakra fogni. A vállalati szféra örökös mozgásban van. Három-öt éves ciklusokban változik a vállalatok telephelye, székhelye, mérete, ami ha költözéssel nem is, de irodarendezéssel bizonyosan jár. Ezt a mozgást kellene, lehetne követni a hazai gyártóknak is – természetesen a termékminőség folyamatos javításával párosítva. Mert azt nehéz volna tagadni, hogy a honi bútorok hagynak némi kívánnivalót maguk után. Az asztallábak nem szeretik a felmosást, a facsavarokkal a helyszínen összeillesztett faforgácslapokból készült bútorok billegnek és roppant sérülékenyek. Némi túlzással, a hazai bútorgyártók állami megrendelésekből tartják fenn magukat. Az öt-hat milliárd forintos megrendeléseket kétévente pályázati úton nyeri el öt-hat, többnyire honi cég. Az összeg, tekintve az ágazat számait, tetemesnek mondható.

Dávidok és Góliátok

Az irodabútor-piac Magyarországon tinédzsernek tekinthető. Természetesen a hazai gyártók között is vannak nagy múltú cégek, ám a liberalizált piacgazdaságban nekik is újra kellett tanulni a szakmát. A szocializmus évtizedei alatt ugyanis nem volt Magyarországon európai szintű (iroda)bútorgyártás – vélik egyes szakemberek. A kilencvenes évek elején a szakma bátrabbjai a külföldi gyártók felé fordultak, s a gyártáshoz nem bírván elég tőkével, importőrökké váltak. Ez igen jó üzletnek bizonyult, amit az a VPOP-adat is jelez, mely szerint 1993-94-ben 400 cég foglalkozott bútorimporttal. Az évtized közepén tisztulni kezdett a piac, s 2000-re 15-20 minőségi irodabútorokat forgalmazó cég maradt versenyben. Köztük találhatók a nagy gyári képviseletek, mint a Steelcase, a Martela, a Kinnarps, a vegyes tulajdonú forgalmazók, és néhány talpon maradni tudó, tiszta magyar tulajdonban lévő cég, mint például az Europa Design-Office.

– Az Europa Design Kft.-t azzal a céllal alapítottuk, hogy nevünkhöz hűen valódi európai színvonalra emeljük a hazai közületi belső terek kultúráját – emlékszik vissza a kezdetekre a cégtulajdonos és ügyvezető igazgató. A hazai gazdasági élet változásait figyelembe véve azon szakembereket és végfelhasználókat célozták meg, akik hasonlóan azt vallják, hogy komoly eredményeket csak minőségi szolgáltatással és európai környezetben lehet elérni. A cég kínálatának gerincét Ausztria második legnagyobb irodabútor-gyártójának, a Hali Büromöbel GmbH-nak a termékei képezik, amelynek kizárólagos forgalmazója és vezérképviselete hazánkban az Europa Design. A Dauphin német gyár kínálatából ergonómiai szempontok szerint tervezett, operatív munkahelyi ülőbútorokat kínálnak több árszinten, 2+3 év garanciával. Az építészek által kedvelt letisztultabb vonalvezetésű és ökológiailag is elismert Wilkhahn gyár munkaszékei, speciális tárgyalóberendezései, valamint közösségi ülőbútorai fogalmazzák meg legjobban a bútorok nyelvén az Europa Design hitvallását. A skandináv stílus legjelentősebb képviselői a Fritz Hansen gyár termékei, melyeket a szakma első számú mesterének, Arne Jacobsennek klasszikus modelljei fémjeleznek. A latinos stílus kedvelőinek olasz kínálatból a Mobilex gyár szinkronmechanikás székeit – 5 év garanciával –, valamint az Archiutti és Della Valentina gyárak teljes operatív- és vezetőibútor-választékát, beépített szekrényrendszereit ajánlják. Az elmúlt két év gazdasági recessziója igencsak megterhelte a hazai és a nemzetközi irodabútor-piacot. Csak a kitartóak tudtak megmaradni, s a legkitartóbbak gyarapodni. A recesszió és a tehetség mértékét jól mutatja, hogy a világ legnagyobb gyártójának képviselete is csak 800 millió forintot forgalmazott az elmúlt évben, az egyszemélyes hazai vállalkozás 300 milliósat.

A 90-es évek elején még a pályakezdő dílerek kilincseltek a gyártóknál. Ma már a gyártók keresik meg a legtehetségesebb értékesítőket. Az Europa Design Kft. Magyarország három vezető irodabútor-kereskedelmi és lakberendező cége közé tartozik, ha csak azokat a vállalkozásokat számítjuk ide, amelyek több gyártótól szerzik be termékeiket, nem pedig gyári tulajdonú márkaképviselőként működnek. A cég ügyfélköre elsősorban vegyes és külföldi tulajdonú vállalatokból áll. A társaság 300 jelentős vásárlója között tartja nyilván a Rynart holland logisztikai szolgáltatót és a Sara Lee-t. De már felbukkannak közöttük a berendezés színvonalára hagyományosan sokat adó magyar vállalatok is. A Malév Rt. által kiírt pályázaton – melynek eredményeként a légitársaság, legalábbis az irodaberendezés színvonalát tekintve, egyszerre három generációt ugrott előre – az Europa Design azzal vált nyertessé a 19 pályázó – a majdnem teljes magyar minőségi piac képviselői – közül, hogy a megrendelő által előírt szekrény magasságában, a megszokott mennyiségű polcok számán túl egy további tárolási kapacitást nyújtó polcot is el tudott helyezni. Ezzel az újszerűnek mondható, függőmappás ötlettel költségtakarékos megoldást kínált. A légitársaság új központjába 460 paravános munkahelyet rendelt. A GE hagyományosan a nagyokkal rendezteti be irodáit szerte a világon. A GE Power Systems új magyarországi központjának tárgyalóira a Steelcase tett ajánlatot, ám a magyar társaság amerikai igazgatója, dacolva a hagyományokkal, a jobbnál is jobbra vágyott. Az Europa Design körülbelül 500 szánkótalpas, rakásolható, illetve görgős Wilkhahn székkel látta el a cégóriást, amelyhez Logon néven forgalomba hozott tárgyalóasztalokat illesztett. A gyártónak ez volt a legnagyobb közép- és kelet-európai megrendelése az elmúlt 10 évben. E kis magyar cég szakemberei tervezték a Wilkhahn Modus fantázianevű székének bárszékmagasságú változatát is, hogy a GE internetkávézója használni tudja a modellt. A GE-nél sokat költenek a közös használatú helyiségek berendezésére, ugyanis a cégvezetés a gyors kommunikáció erejében bízva nagyobb jelentőséget tulajdonít a csoportos megbeszéléseknek, mint annak, hogy a munkatársak egyedül ücsörögjenek a képernyők előtt. A GE Power Systems a zöldmezős beruházás belsőépítészeti tervezésével a szintén 10 éves Stúdió Europa 100 százalékos magyar csapatát bízta meg, Zombori Zsolt vezetésével.

Egerek és emberek

Azt mondják, akik értenek hozzá, hogy a vállalati hatékonyság ma már legfőképpen a kommunikáció gyorsaságától függ. S ebbe a gyorsaságba nemcsak a modern IT-eszközök, de az irodaberendezés, a kommunikációs terek kialakítása is beletartozik. A tárgyalókat, az interperszonális munkakapcsolatok terét úgy kell kialakítani, hogy a folyamat részesei minél gyorsabban megértsék egymást. Ezért a szakemberek szerint egy mai vállalatnak sok informális találkozóhelyre van szüksége. Sok pihenősarokra, kávézóhelyiségekre, ahol ülni is lehet, teakonyhákra. A tárgyalók hangulatát is megváltoztatta a kor szelleme. Könnyedebbé, mozgathatóvá, ha szabad ezzel a kifejezéssel élni, emberközelibbé tette. Az irodabútor azonban nem fogkrém. Míg manapság fluorid nélküli fogkrémet aligha lehet kapni, irodabútorok között – bármilyen széles is a kínálat – jócskán akad olyan, amelyik nem felel meg a szigorú ergonómiai szempontoknak. Márpedig ezt – a költségek mellett – ildomos egy-egy beruházásnál mérlegelni, ugyanis erre hatályos jogszabályok és rendeletek kötelezik a munkáltatókat [1993. évi XCIII. törvény 54. § 2. bekezdés, 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, módosítva 3/2002. ESzCsM].

Az ergonómiai követelményeket kielégítő irodaberendezéseken nem érdemes spórolni, mert a gyenge minőségű bútor, számítógép okozta károk tetemes összegre rúghatnak. A hátfájásos panaszokból fakadó munkahelyi hiányzások miatt az amerikai munkáltatók évi 20 milliárd dollárt fizetnek az egészségbiztosítóknak. Ennek indirekt költsége legalább 60 milliárd dollár. Az Egyesült Államokban a munkahelyi hiányzások 40 százaléka hátgerincbántalmakból ered. A számítógépet használók 14,25 százalékánál mutattak ki ebből származó szembetegséget. Német vizsgálatok pedig arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a munkavégzés okozta betegségek 70 százalékáért a nem megfelelő székek a felelősek. Egy amerikai biztosító felmérése szerint 15 millió ember kétharmadának a kényelmetlen munkavégzés miatt volt fájdalma. Az angoloknál ez a mutató 80 százalékos. Talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy a hazai adatok is az "élmezőnyben" lennének, ha lennének. Pedig, állítják a szakmában jártasok, egy ergonómiai szempontok szerint berendezett iroda költsége ötéves viszonylatban kevesebbe kerül, mint naponta egy kávé! Mischinger Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem ergonómiai tanszékének munkatársa arra figyelmeztet, hogy az információs társadalom sok veszélyt rejt magába, amelyeket tanácsos komolyan venni. E veszélyek azonban gondos előrelátással és némi ráfordítással elkerülhetők. Mindenekelőtt olyan asztalt keressünk – javasolja a szakember –, amelynek billentyűzettartója 65-70 centiméter között van. (A standard asztalmagasság 72-75 cm.) Érdemes a hosszát is megnézni, hogy kényelmesen elférjen a billentyűzet mellett az egér és az alátét. Így kis mozdulattal elérhető, és a periferikus látómezőben is benne marad. Legjobb, ha a számítógép központi egységét, vagyis magát a gépet az asztal lába melletti polcon tároljuk, így könnyebben kezelhető a flopi és a CD. A képernyő minősége befolyásolja legfontosabb érzékszervünk, a szem működését, ami hatással van egészségi állapotunkra, közérzetünkre. A monitornak szemünk kényelme érdekében ezért minél nagyobb felbontásúnak, valamint tükröződés- és villódzásmentesnek kell lennie. A monitort pontosan a billentyűzet előtt, kicsivel a szemmagasság alatt, a látómező közepére, szemünktől karnyújtásnyira helyezzük el. Dőlésszöge 10-20 fok közé essék, a képernyő felső széle úgy álljon, hogy szemünk nézőszöge ne legyen nagyobb 40 foknál. A legelterjedtebb billentyűzetek sok szempontból nem felelnek meg a kéz felépítésének és a természetes kéztartásnak: az ember válla szélesebb a klaviatúránál, és ez feszültséget okoz a kéz és a kar izmaiban és ízületeiben. A klaviatúrát leengedett vállakkal, csaknem függőleges fel- és vízszintes alkarral kell elérni, miközben csuklónk természetes tartásban van. Tanácsos az egér görgőjét és az alátétet rendszeresen tisztítani, mivel az akadozó működés növeli a csuklómozgást. De legjobb az optikai egér! Egérhasználat közben támasszuk alá csuklónkat, ám semmiképpen se az asztal élén! Az erre a célra kifejlesztett csuklótámasz a tenyér és a csukló megemelésével biztosítja a nyugalmi helyzetet. A jó ülőhely kialakításának kulcskérdése, hogy a gerinc megfelelő, megtámasztott helyzetben legyen, különösen a deréktáji csigolyáknál. Noha az ülés kényelmes, az ülő testtartás sok izmot és ízületet vesz igénybe, és – különösen, ha a szék nem megfelelő – nyak-, váll-, derék- és lábfájást okozhat. A korszerű, ergonomikus tervezésű, állítható magasságú és háttámlájú szék kényelmes ülést, hatékony munkát és többféle testtartást tesz lehetővé. Nem baj, ha nem ismerünk pontosan minden munkahely kialakítására vonatkozó kritériumot. Elég, ha azt érezzük, hogy az alsó lábszárak kényelmesen, közel függőlegesen helyezkednek el, a talpak megtámaszkodnak a padlón vagy a lábtámaszon, a gerincoszlop oldalról nézve ívelt és kissé előre dőlt, a combok csaknem vízszintesek. Az a jó, ha az ülőlap egyenletes nyomást gyakorol az ülő személyre. A TÜV ajánlása szerint ennek mértéke nem lépheti túl a 3,0 N/cm2-t. A hasznos ülésszélesség legalább 430 mm, a nem állítható székek esetében az ülésmélység legalább 400 mm. Az ülőlapnak nemcsak a mérete, de a dőlése is fontos. A háttámla magassága az ülőlap felületének legmélyebb pontjától mérve 450 mm, szélessége 360 mm ideális esetben. És mindehhez jó, ha futja lábtámaszra is, már akinek ez a testméretei miatt szükséges. Ezek persze csak a legfontosabb paraméterek. Ha csak egy mondatban is, de feltétlenül meg kell említeni e helyütt a környezetvédelmi szempontokat érvényesítő irodabútor-gyártást, amelynek például Németországban nagy divatja van. A berendezéseket főként újrahasznosítható anyagokból, például papírból készítik, színezésükhöz csak természetes alapanyagú festékeket és lakkokat használnak. Bár esztétikailag nem mindig vetekszenek versenytársaikkal, de tény, hogy károsanyag-kibocsátásuk nincs.

Az íróasztalok Lexusa

Sok minden teheti hangulatossá az irodát. Talán a legegyszerűbb és legolcsóbb a színekkel vidítani a helyiséget, aminek ráadásul még terápiás, nyugtató vagy épp serkentő hatása is lehet. Ezt a szemléletet követték a japán Kukuyo cég tervezői, amikor megalkották az ideális íróasztalt, amelyet Booth névre kereszteltek – igaz, nem költségkímélő módon. A szintezhető oroszlánlábakon álló asztal lapja tengerkék üveg, mely a víz nyugtató hatását idézi fel. Négy sarkában apró ledek világítanak, amelyek tágítják a periferikus látómezőt. Az asztal elülső szélén beépített hangszórók vannak, amelyek az ülő ember hasát érik. Ha leülünk, megszólal az ugyancsak az asztalba épített hifi CD-lejátszó, amelyhez a gondos japánok relaxációs, stimulációs csomagot is mellékelnek. Ja, és az asztalhoz tartozó, ugyancsak 100 százalékos alumíniumöntvényből készült fiókos konténer megpakolt állapotban olyan csendes, mint egy Lexus limuzin. Az ára viszont "csak" egy Suzukié.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. május 1.) vegye figyelembe!