Favorit a deviza

Terjednek a lefedezetlen euróhitelek

A devizahitelek terjedését alátámasztó egyik legutóbbi hír, hogy megahitelt vett fel az OTP Bank egy külföldi pénzintézetekből álló csoporttól. A 350 millió eurós (87 milliárd forintos) kölcsönre azért volt szüksége, hogy elegendő forrása legyen a mindinkább terjedő devizafinanszírozáshoz. Az olcsó forintforrásokban dúskáló pénzintézetnek azért volt szüksége a svájci frankban és euróban egyaránt lehívható konzorciális kölcsönre, hogy finanszírozhassa rendkívül nagy ütemben növekvő devizakihelyezéseit. Ráadásul nemcsak a vállalkozások kaptak rá a svájci frankos vagy eurókölcsön ízére, hanem a lakosság is. Miközben az eurókihelyezések egyre nagyobb súllyal szerepelnek a banki portfóliókban, az Európai Unió pénzügyi rendszerébe való belépés kissé távolabbra tolódik, ami növeli az árfolyamkockázatokat.

Megváltozott kockázatok

Nem kell sok időt várni, s valószínűleg a jegybank is vizsgálja majd, hogy a bankrendszer kockázatát miként befolyásolja, ha egyre nagyobb tömegben helyeznek ki devizát olyan vállalkozásoknak vagy lakosoknak, amelyeknek illetve akiknek nincs rendszeres devizabevételük. Magyarországon ugyanis – bankárok szerint – a kihelyezések két éve gyorsabb ütemben nőnek devizában, mint forintban. Lassan nem lesz olyan banki pénzzel élő vállalkozás vagy lakos, amely vagy aki legalább egyszer ne vett volna fel devizakölcsönt.

A régióban nem csupán Magyarországon lehet a jelenséggel találkozni. Lengyelországban is nagy arányban nő a vállalkozások mellett a háztartások devizaadóssága. Az osztrák helyzet pedig már a Nemzetközi Valutaalap aggodalmát is felkeltette – olvashattuk a közelmúltban. Ausztriában a lakosok ugyanis egyre nagyobb arányban választanak svájcifrank- vagy jenalapú finanszírozást az euró helyett, az így elérhető 1 százalékpontos kamatelőny reményében. Ne gondoljuk azt, hogy számukra kisebb kockázatot jelent az árfolyam ingadozása. Egy osztrák számítás szerint, ha százalékokban fejeznék ki a devizakockázatot, a svájci frankos hitel kamatát 1 százalékkal kellene megnövelni, a jen kölcsönét pedig 2,5 százalékkal.

Hasonló számítások nálunk nem készültek, viszont a terjedésre magyarázatul szolgálnak a forintkamatoknál 8-10 százalékkal csábítóbb devizakamatok.

Két éve fokozatosan teret nyernek a devizahitelek – mondja Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Bankjánál 2002 májusa óta csaknem megháromszorozódott az állománya, miközben a kihelyezések összességében évi 40-50 százalékkal bővültek. A bankban például 2003 folyamán 82 százalékkal nőtt az ügyfeleknek kihelyezett deviza, miközben a forinthitelek csak 33 százalékkal bővültek. A betéteknél éppen ellenkező a tendencia, a forintbetét-állomány 93 százalékkal gyarapodott, míg a devizabetétek nemhogy nem nőttek, de 3 százalékkal csökkentek.

A forint- és devizakamatok között 2003 vége óta hirtelen megnőtt különbség nemcsak azokat ösztönzi a devizahitelek felvételére, akiknek jövedelmük is van devizában, hanem a spekulánsokat is. A legegyszerűbb változat, hogy devizában vesznek fel hitelt, amit azonnal elhelyeznek forintbetétben. A Raiffeisen tapasztalatai szerint korábban inkább csak a nagyvállalatok űzték ezt a "sportot", most azonban a korábban kizárólag forintban gondolkodó kisebb cégek is megjelentek a treasury pultjánál. A spekulatív jelleggel kötött ügyleteket nem fedezik le, céljuk az, hogy a forint árfolyamán és a kamatkülönbségen is nyerjenek.

Kisebb határösszegek

De ha egy kisebb cég nem spekulációs céllal, hanem azért vesz fel devizahitelt, mert az olcsóbb, akkor ma már a kockázat lefedezése sem akkora probléma. Nem is olyan régen a minimális szerződéses összegek korlátoztak, de ma már egyre lejjebb teszik az összeghatárt jelképező lécet a bankok. A nagyvállalati piac ugyanis telített, a verseny viszont erős, így például a korábban jóformán csak nagyobb cégekkel üzletelő Raiffeisen már kisebb összegekre is hajlandó fedezeti ügyletet kötni.

A devizában való eladósodottságtól az sem veszi el a vállalkozók kedvét, hogy tavaly az árfolyam nagyarányú kilengései idején bukás is előfordult.

Kérdés a kamatkülönbség

Horváth Krisztina szerint addig kitart a devizahitel-boom, amíg masszív, négy-öt százalékpontos különbség van a deviza- és a forintkamatok között. Erre pedig még egy ideig számítani lehet. Hiába van ugyanis történelmi mélypontján az eurókamat, szakmai körökben egyelőre inkább további kamatlefaragást, mint emelést várnak.

A forintkamatok csökkenése eközben elkezdődött, és a jegybanki irányadó kamat lapzártakor 12 százaléknál tartott. Senki nem tudja persze pontosan megmondani, hogy év végéig hova süllyed, mint ahogy a forint erősödésének tartósságát sem lehet megjósolni. A GKI Gazdaságkutató Rt. banki várakozásokat összegezve 2004 decemberére 9,2 százalékos jegybanki irányadó kamatot jelzett előre. Tehát a kamatkülönbség továbbra is a devizahitelek felvételét ösztönözné, amennyiben a forintban számolt euróár nem lengene ki túlságosan.

A devizahitelek előretöréséről számolt be kérdésünkre a Budapest Bank is. Míg kihelyezéseik 20 százalék körüli mértékben bővültek, dupla vagy két és félszer ekkora ütemmel gyarapodott a devizahitel-állomány. 2003 folyamán a devizahitelek aránya az összes vállalati kihelyezésen belül 20-30 százalékkal nőtt – tették hozzá. Először csak az exportáló cégek választották forint helyett a devizafinanszírozást, de amikor a deviza- és forinthitelek közötti különbség elérte a 8-10 százalékot, hirtelen felfigyeltek erre a lehetőségre a kis- és középvállalatok is – mondta el Horváth Gergely vezérigazgató-helyettes.

Ennél a pénzintézetnél is úgy tapasztalták, hogy több cég nem azért veszi fel a devizahitelt, hogy utána – az árfolyamkockázat ellen – lefedezze azt egy ellenüzlettel, bár megtehetné. A nagyobb cégek körében jellemző, hogy a tavaly 260-265 forintos euróáron nyitott devizapozícióikat mostanában zárják le, így jelentős nyereséget érnek el. Mint a banknál elmondták, ha egy kisebb cég úgy vesz fel devizahitelt, hogy közben nincs exportbevétele, s az árfolyamkockázat kiszűrésére nem köt határidős devizaügyletet, akkor a számára meghatározott limit egy részét a bank "félreteszi" az árfolyamkockázat fedezésére. Így a megítélhető keretnél kisebb összegű devizahitelt tud csak felvenni. A Budapest Banknak eddig nem voltak rossz tapasztalatai a devizában eladósodott vállalkozói ügyfelek fizetési hajlandóságáról. Ha buktak is, állták a számlát.