A természet varázsa

Díszkertek, medencék, zöldtetők

Miközben Magyarországon csodálatos közterek, kastélyparkok találhatók, a családi házak portái sokszor lehangolóan igénytelenek. Amint átlépjük a nyugati határt, Ausztriában szebbnél szebb udvarokat, kerteket látunk, ahol a házak ablakaiban is muskátlik, színes virágok rengetege gyönyörködteti a szemet. Mintha a Lajtán túl több gondot fordítanának az emberek arra, hogy közvetlen környezetük rendezettebb, vonzóbb legyen.

Mindez nem feltétlenül pénzkérdés, hiszen a gyepesítés, a fűnyírás, a locsolás, a gyomlálás, azaz a kertészkedés nagyobbrészt szorgalmat, igényességet kíván. A kellemes látványon kívül a kert ökológiai haszonnal is jár, hiszen a zöld lombok, a színes virágok, a friss levegő jótékonyan hatnak az egészségre, és még a lelket is felfrissítik.

A színvonalas díszkertekben, szerencsére, egyre ritkábban látni giccses tárgyakat, tartozékokat. Ha más nem, a szakértő kertész ügyesen lebeszélheti ügyfelét arról, hogy kerti törpéket, manókat, angyalkákat tegyen közszemlére.

A tuja kissé unalmas

Majercsik László kertészmérnök, a KertTrade 2001 Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy az utóbbi években nemcsak a tehetősebb budai városrészből, hanem Pestről is mind több megrendelést kapnak díszkertek kialakítására. Zuglóban, Újpesten, Pestlőrincen, vagyis elsősorban a családi házas kerületekben nőtt meg a forgalom. (Társasházak esetében nehezebb a helyzet, mert a lakók általában nem jutnak közös nevezőre.) A családtagok – többnyire a férj és a feleség – előre megegyeznek abban, mit szeretnének a kertben, s a gyakorlati megvalósítást rábízzák a szakemberre. Gyakori, hogy a gyerekek számára kisebb játszóteret is szeretnének az udvaron – homokozó, fahinta készítését kérik, mégpedig olyan helyen, hogy a szülők a teraszról jól láthassák csemetéiket.

Majercsik László többnyire 300 négyszögöles telkekre tervez és épít díszkertet. Persze, kisebb területen is lehet vonzó kertet kialakítani, ami tovább fokozható néhány ablakban elhelyezett virággal vagy dézsába ültetett növénnyel.

A legtöbb megrendelő kér kerti tavat, kisebb vízesést vagy legalábbis csobogót, automata öntözőrendszert, kerti világítást. Sokan szeretnének sziklakertet, medencét is építtetni. Általános igény az is, hogy a kertben legyen hordozható szalonnasütő, amit a ház teraszán vagy a porta bármely részén használhatnak, a fix helyre épített szalonnasütő kiment a divatból.

Természetesen sok szép növényt is kérnek a megrendelők – gyepfelületet különféle fákkal, bokrokkal, virágokkal. Még mindig sokan keresik az örökzöldeket, főleg a tujákat, bár a szakemberek nem ajánlják, hogy telezsúfolják velük a kertet, mert unalmassá válhat. Alapos gondozással az örökzöldek megélnek a hazai klimatikus és talajviszonyok között, ám valójában a miénknél párásabb, hűvösebb éghajlatot kedvelik.

Sok esetben a mediterrán országokban honos növények telepítését sem tanácsolják, mert nem biztos, hogy elviselik a magyarországi körülményeket. Mind többen jönnek rá, hogy érdemesebb őshonos fajtákat ültetni, mert fennmaradásukra nagyobb az esély. A kertjüket féltő gonddal ápolók szerencsére többnyire ragaszkodnak azokhoz a fákhoz, bokrokhoz, amelyek eredetileg is ott álltak – ha ezek szépen fejlődnek, kár lenne kiirtani őket.

Mellesleg: a növények pontosan "tudják", milyen körülmények között, milyen talajban szeretnek élni, s ott gyönyörűen fejlődnek. Az ügyfelek gyakran kérik, hogy kertjükben legyen gyógy- vagy fűszernövény, különféle egzotikum. A konkrét megvalósításhoz azonban általában szabad kezet adnak a szakembernek, aki eldöntheti, hogy mely fajták illenek a legjobban az adott környezetbe.

Krébecz József, az Assa Kft. ügyvezetője úgy látja, hogy a családiház-tulajdonosok sok esetben még nem értékelik kellőképpen azt a szellemi munkát, ami a kert megtervezéséhez és kialakításához elengedhetetlen. Kicsit úgy áll a dolog, mint a focival – azt hiszik róla, hogy mindenki ért hozzá. Pedig megfelelő szakértelem híján rengeteg kellemetlenség érheti az embert, és sok kiadás bizonyulhat fölösleges pénzkidobásnak.

Az Assa főleg intézményeknek, többnyire bölcsődéknek, óvodáknak tervez és épít kertet (emellett dísznövény-szakkiállítások és -vásárok szervezésével foglalkoznak, például a budai arborétumban). Az Assánál is az a szokás, hogy előzőleg felmérik a terepet, az adottságokat, s ezt követhetik a tervezési, kivitelezési munkálatok.

Óvodáknál, bölcsődéknél elsődlegesek a gyerekek igényei – alapvető cél, hogy balesetmentes területeket hozzanak létre, ahová nem kerülhetnek mérgező növények. Az egyedi kérések változóak, de általában örömmel veszik a homokozókat, az erdőrészletet, a filagóriát és a kerékpárutat. Medencét nem építenek, mivel a víztisztítás sokba kerülne, de tocsogót, pancsolót gyakran készítenek.

Természetesen fontos, hogy minél nagyobb gyepfelületet alakítsanak ki, s bokrokkal, virágokkal népesítsék be az udvart. A szakembernek arra is gondolnia kell, hogy a növényzet később is gondozást igényel, tehát a fajtákat eszerint is meg kell válogatnia. A minőségi munkát végző kertészek, vállalkozók bizonyos garanciát vállalnak az általuk elkészített kertre. Gyepesítésnél az első fűnyírásig – olykor tovább – kezeskednek munkájukért, ha pedig egyik-másik növény kipusztul, a szakember felelőssége az újraültetés. Az Assa a garanciavállalás mellett a kert utólagos gondozását is elvégzi.

Majercsik László először számítógépes tervrajzot készít arról, mi hol legyen a kertben. Ha kell, többdimenziós formában is bemutatja az elképzeléseket – így azok a részletek is megjeleníthetők, amelyeket egyébként nem lehetne látni. Három-négy variációt dolgoz ki, hogy a megrendelőnek lehetősége legyen a választásra.

A babilóniaiaktól a gyeptégláig Már a babilóniak feljegyezték, hogy a gazdag urak szívesen építtettek maguknak díszkerteket, mert gyönyörködtette a szemet. A francia barokk kerttervezők új divatot teremtettek meg – náluk a virágágyások szegélyt kaptak. A kerteket úgy tervezték meg, hogy azok a kastélyból nézve látsszanak a legimpozánsabbnak. A legfőbb díszítőelemek a mesterséges medencék és a szobrok voltak. * A kor egyik legismertebb tervezője André le Notre volt. Egyik híres munkája az 1661-ben elkészült Chateau du Vaux-le-Vicomte parkja, amelyen állítólag 18 ezer ember dolgozott. XIV. Lajos francia király a kert láttán rendelte meg tőle a versailles-i park elkészítését, amelynek híre később bejárta egész Európát. * Olaszország csodálatos parkjai a reneszánsz jegyeit, a megváltozott emberfelfogást, a természetességet viselik. A kertet úgy építették, hogy abban hangsúlyt kapjon az ember természetformáló képessége. A kijelölt helyre megrendelésre kerültek a vízesések, a dombok és a sziklák. Akkoriban vált közkedveltté a különlegességek, ritkaságok gyűjtése; az allegóriák a kertépítésben is központi szerepek kaptak. * A barokk fennköltségét, az egyenes, kemény vonalakat a rokokó lágysága, ragyogása, íveltsége, harmóniája váltotta fel. Az európai rokokó kertek legszebbjei egyebek között a németországi Potsdamban és az ausztriai Schönbrunnban találhatók. * A 17. században alakultak ki a jellegzetes nemesi uradalmak, a gazdag városi rezidenciák. A kertekbe geometriai elrendezésben bukszussövények, haszon- és dísznövények, mesterséges tavak kerültek, a kerteket kis szintkülönbségű teraszok tagolták. * A 19. században, az angolpark terjedésével jött divatba, hogy a házak körül gyepet telepítettek, amit különféle növénycsoportok tarkítottak. Később a gyeptégla, manapság pedig a gyepszőnyeg is meghonosodott – ezek felhasználásával jóval gyorsabb lehet a kertépítés.

Kerti tó, halakkal

Sokan szeretnének kerti tavat, amelynek mérete a környező terület nagyságától függ. Majercsik László szerint minimum 8 négyzetméter alapterületűnek és egy méter mélynek kell lennie a tónak, mert csak így valósul meg az öntisztulás.

Előfordul, hogy a megrendelők ennél jóval nagyobb, akár 200-300 négyzetméter alapfelületű mesterséges tavat építtetnek. Persze, ilyenkor a tavat körülvevő terület is jókora nagyságú. Ha pedig már tó van, szinte kivétel nélkül halakat is telepítenek bele. Vannak ügyfelek, akik olyan tavat építtetnek maguknak, amiben fürödni is lehet, ennek mérete ugyancsak nagyobb az átlagosnál.

A kerti tóról is érdemes részletes tervet készíteni, hiszen illeszkednie kell a kert stílusához, jellegzetességeihez. A már kialakított kert nagymértékben befolyásolja a leendő tó milyenségét, azt, hogy szabályos formájú díszmedencét vagy szabálytalan formájú kerti tavat célszerű-e építeni. Azonban mindkét esetben bizonyos, hogy a vízfelület, a szökőkutak csobogása megnyugtat, a színes tavirózsák pedig gyönyörű látványt nyújtanak.

Fenntartási szempontból nem mellékes, hogy hová helyezzük a tavat. Egyes növények igénylik a sok napfényt, de nyáron a folyamatos napsütés túlzott felmelegedéshez vezethet. Az árnyékoláshoz nem a legjobb megoldás a nagy fák közelsége, mert a levelek hamar beszennyezik a vizet. Minél nagyobb és mélyebb a tó, annál valószínűbb a természetes egyensúly kialakulása, de a méretek megválasztására vigyázni kell. Kis kertben nyomasztó hatást kelt a nagy vízfelület, a túl kicsi tó ugyanakkor "elveszhet" az idővel kifejlődő növényzet alatt.

A szabályos formájú díszmedencéket betonból készítik, és többnyire kőburkolattal szegélyezik. A természetes jellegű tavak kiváló építőanyaga a fólia, míg a kisebb tavakhoz érdemes előre gyártott medencét vásárolni. A megrendelők számtalan kiegészítővel bővíthetik a látványt. Szóba jöhet szökőkút, kisebb patak, vízesés, híd, átkelő, sziget, faházikó, speciális világítás kialakítása.

A kerti tó fenntartása nem jár több munkával, mint egy vele azonos területű virágos kert ápolása. A gondozás elsőrendű célja a szép megjelenés és a természetes ökológiai egyensúly – így mind a növények, mind a halak jól érzik magukat, megfelelően fejlődnek és szaporodnak. A természetes egyensúly egészséges vizet igényel, ami nem feltétlenül azonos a látszatra tiszta vízzel. Lehet a tó vize időnként zavaros vagy opálos, mégsem állítható, hogy rossz a minősége, és a "kristálytiszta" víz is tartalmazhat mérgező anyagokat.

Az algák jelenléte önmagában nem veszélyes a tóra. A természetes egyensúly fenntartásához szükség lehet különféle, többek között biológiai szűrők beépítésére. A vízbe hulló, elbomló levelek vastag iszapréteget hoznak létre, amit időnként el kell távolítani. Növények telepítésénél a legfontosabb szempont, hogy mindegyik abba a vízmélységbe kerüljön, ahol a legjobban érzi magát.

A halak gondozása nem igényel különösebb erőfeszítést, általában csak az etetésükkel kell törődni. Újabban nagy divat a különleges díszhalak telepítése, ami még egyedibbé teheti a tavat.

Kerti tavat létesíteni mindazonáltal nem olcsó mulatság. A legkisebb, mindössze 8-10 négyzetméteres komplett, speciális műanyaggal bélelt változat is legalább félmillió forintba kerül, a nagyobb vízfelület kialakításának ára pedig akár a tízmillió forintot is meghaladhatja. A tó mellett, vagy éppen önállóan is egyre többen kérnek kisebb-nagyobb vízesést is, de legalábbis csobogót, mivel kellemes a hangja, megnyugtató a látványa. A vízeséshez szükséges szivattyú ára 40-60 ezer forint, ami folyamatos működtetés mellett akár tíz évig is üzemel.

Havasokról, prérikről

Manapság szinte minden kert alapvető tartozéka a sziklakert, ami sajátos hangulatot varázsol maga köré. Létesítésénél a hely megválasztása az elsődleges – ezt alaposan meg kell tisztítani a gyomnövényektől, és vízelvezető réteget kell létrehozni. A sziklakert vázát alkotó szikla lehet vulkanikus kőzet – például gránit, bazalt, andezit – vagy üledékes – egyebek között mészkő vagy dolomit –, de akár homokkő is. Legtöbbször mészkőből és dolomitból építenek sziklakertet, mivel ez sok helyen hozzáférhető.

A vulkanikus kőzetek ideálisak abban az esetben, ha olyan növényeket is ültetnek melléjük, amelyek kifejezetten mészkerülőek. A világosabb színűek a legkedveltebbek. A sziklakerti növények egy része a több ezer méteres csúcsok havasi rétjeinek lakója, de akad köztük sok olyan faj is, amely az európai középhegységek száraz kopárjain vagy az amerikai prériken él.

Általánosságban elmondható, hogy a sziklakertekben változatos élőhelyekről származó, többé-kevésbé hasonló igényű növények tarthatók együtt. A sziklakert létesítése – az oda kerülő kőzetektől és növényfajtáktól függően – négyzetméterenként átlagosan 5-6 ezer forintba kerül.

Kerttípusok A legismertebb kerttípusok az angol-, a francia- és a japánkertek. Az angolkert legkifejezőbben a természetes jelzővel illethető, hiszen aszimmetria, informalitás, romantika jellemzi. Nincsenek benne mértani pontossággal megtervezett formák, laposra gyalult felületek, éles szögek. Inkább a tavak, szigetek, kanyargós sétautak, erdők, mezők sokasága az uralkodó, de lehet benne rózsakert, üveg- vagy teaház. * Magyarországon főleg a 18. században vált divatossá az angolkert. A sasvári kastélypark az angol- és a franciakert jellemzőit is magán viseli: az épületszárnyak ölelésében mértani pontossággal megkomponált franciakert pompázik, míg az épület másik oldalán romantikus angolpark terül el, amelyet kanyargós sétautak szelnek át. * Tatán Esterházy Ferenc gróf megbízásából építettek angolkertet a 18. század második felében, és ugyancsak ilyen ékesíti a pápai és a csákvári várkastélyt. Manapság a magánemberek is szívesen alakítanak ki angolkertet otthonuk körül, mert a maga természetességével, látszólagos rendezetlenségével romantikus hatást kelt, ami közel áll az emberi lélekhez. * A franciakertet szabályos formák, megkomponált részletek, szimmetrikus elhelyezés, monumentalitás jellemzik. A legismertebb franciakert Versailles-ban látható – ez szolgált később mintául szerte a világon. Hazánkban a fertődi Esterházy-kastélyt nevezik "magyar Versailles"-nak. A 18. századi magyar főúri kastélyok kertépítészetére a legerősebb hatást a bécsi közvetítésű francia kertművészet gyakorolta, amely kissé megkésve élte fénykorát hazánkban. Így volt ez Gödöllőn is, ahol a kastélyt övező parkra szintén a francia hatás jellemző. * A japánkert az univerzumot jelképezi. A földet gyakran a kő képviseli, ehhez társul a víz és a növényzet. A kerti út kivezeti a látogatót a mindennapi gondok világából, s elviszi a természetbe, ismeretlen, titkos helyekre. A nagyobb sziklák, egy-egy útkanyar megállásra, meditálásra késztet. A köveket úgy választják meg, mintha öröktől fogva azon a helyen állnának. Némely kő teknős formájú, ez az állandóságot szimbolizálja. A vízfolyások és a tavak szigetei az öröklétet vagy a nirvánát jelentik. A növényekkel nem dekorálnak, nincsenek virágágyások, virágszegélyek, ezek "üzenete" a természet megjelenítése.

Hűsítő habok

Nagy divat a kerti medence, noha a szakemberek nem mindig ajánlják, mert a tulajdonosok nem használják ki kellőképpen, ráadásul költséges nemcsak az építése, hanem a fenntartása is. A medencék többségét nem fedik be, ezért csak nyáron lehet fürödni bennük. (A fedett medence drága, s egyelőre luxusnak számít.) Jócskán van választék, a hazai gyártású medencék mellett számos külföldi termék közül lehet választani.

A leggyakrabban különböző fóliákat használnak a medencék – vagy éppenséggel a kerti tavak – építéséhez. Az anyagtól függően nagyok a minőségi különbségek, ami az árakban is tükröződik. A hagyományos polietilén olcsóbb ugyan, de rendkívül sérülékeny. A PVC jobb, mint a hagyományos fólia: élettartama csaknem tíz év, de a napsugárzásnak nem sokáig áll ellen. Legjobb anyag a butil- vagy gumifólia, amit szintetikus gumiból készítenek. Előnye, hogy rugalmasságát sokáig megőrzi, s jól bírja a napsugárzást.

Az ügyfelek többsége előre gyártott medencét vásárol, mivel ezek minősége felülmúlja a fóliáét. Az olcsóbbak erős műanyagból, a drágábbak üvegszál erősítésű műgyantából készülnek. A kész medencék hátránya, hogy szállításuk körülményes, s csak kisebb méretekben kaphatók. Élettartamuk minőségtől függően 10-30 év.

Betonból többnyire szabályos formájú díszmedencéket készítenek. Ezek – bármekkora is a méretük – nem igényelnek különösebb karbantartást, ugyanakkor esetleges megszüntetésük komoly bontási munkálatokkal jár, hiszen a szerkezetük vasbetonból készül.

A legkisebb medencék mérete 5x3 méter, de rendelnek 15x10 métereseket is. Az árak a mérettől, a típustól, a beépített anyagtól és a gépészeti költségektől függnek – a gyermektocsogók és -pancsolók ára 300-500 ezer forint, a medencék pedig akár tízmillióba is kerülhetnek.

Breinichné Szabó Vilma óvodavezető Budán, a Bogdánffy utcában található óvodánk kertjének megépítését egy vállalkozás nyerte el pályázat útján néhány évvel ezelőtt. Magam indítványoztam a kert felújítását, mert az udvar jó részét beton borította, ami balesetveszélyes volt, a földes területen pedig mindössze néhány őshonos növény állt. * Az önkormányzat támogatta az ötletet és finanszírozta a beruházást. A terveket előzőleg magam is láthattam, s véleményezhettem. Három lényeges szempont volt, amire különösképpen ügyelni kellett. Az első, hogy egészséges környezetet alakítsunk ki a gyerekek számára. A rengeteg beton, kavics nem ilyen, mert a rajta futkározó gyermekek izomzata nem fejlődik normálisan. Ehelyett rugalmas, füvesített területet, valamint gumitéglák elhelyezését kértük. * A második nevelési szempont volt – olyan mászókákat, játszóházakat készítettek, amelyek segítik a mozgásfejlődést, és nem balesetveszélyesek. A tervezők az uniós szabályokat is figyelembe vették – így például a játékok farészeinek széleit legömbölyítették –, és létrehoztak egy dombot, ami kiválóan alkalmas a gyermekek térérzékelésének javítására. * A harmadik szempont az esztétikum volt – a növények beültetésével kellemes környezetet alakíthattunk ki. Nem mindegy, hogy a gyermekek milyen körülmények között nőnek fel. Az őshonos fák és cserjék megtartására törekedtünk, a mérgező fajtákat viszont kiirtottuk. Az új növények között vannak örökzöldek és lombhullatók, amelyek színe nagyon változatos, szemet gyönyörködtető. A sok cserje a gyermekek számára felér egy kisebbfajta vadregényes erdővel, ahol jókat játszhatnak, fejlődhet a kreativitásuk. * Jómagam mindenféle növényt kedvelek, otthon is van kertünk. Szeretem az örökzöldeket, a tiszafát, a borókát. A gondozott, szép kerttől megnyugszik, feltöltődik az ember, s ezt érezni az óvodában a gyerekeken is.

Néhány alapelv

Majercsik László bizonyos alapelvek szerint kezd hozzá a kertépítéshez. Az egyik, hogy úgynevezett konkáv formában ülteti el a növényeket, vagyis a terasz nézőpontjához képest előre helyezi a kisebbeket, s távolabbra a magasabbakat. Így a térhatás kedvezőbb, az egész kert belátható. A teraszt körbeülteti színes virágokkal, évelőkkel. Kissé odébb helyezi el a cserjéket, majd távolabb a termetesebb bokrokat, fákat. A növényeket nem egyesével, hanem kisebb csoportokban helyezi el, így például a fákat is szívesen körbeülteti. Térhatárolónak jól megteszi az örökzöld.

Másik lényeges alapelv az összefüggő gyepfelület kialakítása. A gyepesítésnél ügyelni kell arra, hogy a felület ne legyen túl zegzugos, mert akkor nehezebb lesz nyírni. Harmadik fő szempont a kerti út megépítése, ami a kert "gerincét" adja; kialakításával nem kell attól tartani, hogy az állandó járás kikoptatja a füvet. Óriási a választék a különféle, jobbnál jobb burkolóanyagokból.

A szakember nem javasolja a díszkerttulajdonosoknak sem a veteményes telepítését, sem a gyümölcsfák ültetését, mert ezekkel rengeteg gond van. A gyümölcsfákat rendszeresen permetezni kell, s még így sem garantált a bő termés. A kudarc pedig elveszi az ember kedvét a kertészkedéstől. A tapasztalat is ezt erősíti: kevesen igényelnek veteményest és gyümölcsfákat azok közül, akik díszkertre vágyakoznak.

A jól elvégzett gyepesítés nem olcsó mulatság, hiszen alapos előmunkálatok szükségesek hozzá. Legalább 30 centiméter vastagon ki kell cserélni a talajt, hogy valóban szemet gyönyörködtető pázsit szülessen. Egy 300 négyszögöles telken körülbelül 100-150 köbméter termőföldet kell szétteríteni – egy köbméter minőségtől függően 3-15 ezer forintba kerül, amihez még hozzájön a szállítás költsége, és természetesen el kell végezni a terület teljes gyomtalanítását. A füvet később rendszeresen kell locsolni (az előrelátók e célra automata öntözőrendszert építtetnek ki), s legalább hetente nyírni. Tavasszal ajánlott a műtrágyázás, ősszel a komposztált trágyázás.

Az emberek szeretik a különleges örökzöldeket, a ritka fenyőféléket. Ilyen például a koreai fenyő, amelynek rendkívül tetszetős toboza van. Az ára is ennek megfelelő: 60 ezer forint. Sokan nem sajnálják a pénzt egy-egy ritka, drágább növényfajtára. Kedvelt a kínai császárfa, amelynek hatalmas levelei és ibolyaillatú virágai vannak. A galagonya minden fajtáját veszik, mert szívós, s az utcára is kiültethető. Sokan választanak berkenyét, vérszilvát, tulipánfát, nyírfát, fűzfát, mivel ezek szép, lombos fajták; a vérszilva ráadásul sajátos, pirosas-lilás színével megtöri a zöldek egyhangúságát.

Néhányan nem facsemetéket, hanem kifejlett fákat vesznek meg, így nem kell arra várni, hogy megnőjenek. Szállításuk és a telepítésük elég körülményes: markolóval ássák ki a gödröt, s daruval emelik helyükre a fákat. A bokrok közül kedvelt az orgona, a gyöngyvessző, az aranyvessző. A tűztövis az egyik legmutatósabb cserje, sokan mégis idegenkednek tőle, mert szúrós, és metszeni kell. Jóformán mindenki szeretne a kertjébe egy-két kúszótuját, s újabban nagyon divatosak a különféle díszfüvek és nádak.

Mindent összevetve egy körülbelül 300 négyszögöles kert növényvilágának kialakítása – talajcserével együtt – legalább 2 millió forintba kerül. A terület nagyságától és az igényektől függően azonban az összeg jóval több is lehet.

Terjed a tetőkert

Krébecz József egy Magyarországon újra terjedőben lévő hasznos megoldásra, a tetők növénnyel való beültetésére hívja fel a figyelmet. Ezt a köznyelv zöldtetőnek, a szakma flóratetőnek hívja. A múlt század elején, 1922-ben a híres francia építész, Le Corbusier népszerűsítette elsőként a zöldtetőt, mivel a városokban egyre kisebb volt a természetes, növényekkel borított felület.

Hazánkban is divatba jött a zöldtető – a harmincas években például a Margit körút, valamint az Andrássy út néhány házának tetejét ültették be növényekkel. Később kevesebb figyelmet fordítottak rá, s gyakorlatilag szinte teljesen eltűnt. Újabban azonban megint felfedezték az előnyeit, s például a Hungária körúton található Siemens székház, valamint a West End City bevásárlóközpont tetején látható zöldtetős megoldás üde színfoltja a városnak.

Nyugaton teljesen elterjedt a tetők növényekkel való beültetése, az épületeket sokszor eleve így tervezik meg. Monacóban például alig akad olyan ház, amelynek a tetején ne volna gyep, virág, cserje. A színpompás növénykavalkád nemcsak szemre tetszetős, hanem kiváló hang- és hőszigetelő, felfogja a port, a szennyeződéseket, ökológiai hatása kedvező. A zöldtetők építésével, népszerűsítésével foglalkozó szakemberek szövetséget alapítottak Magyarországon, mivel úgy vélik, hogy nálunk is érdemes minél több flóratetőt létrehozni a lapos tetejű (panel)házak tetején.

A téma egyik legjobb hazai szakértője, Prekuta János építész bő tíz esztendővel ezelőtt kezdte szorgalmazni a tetők beültetését hazánkban, s az ő nevéhez fűződik a Siemens-székház tetejének kialakítása is. Mint tanulmányában megállapítja, a növényzettel telepített tetők részlegesen képesek pótolni a természettől elvett területet. Elsőként az épületszerkezet teherbíró képességét kell megvizsgálni, majd tökéletes szigetelést kell kiépíteni. A speciális szigetelés arra is szolgál, hogy a gyökerek ne tudjanak áthatolni rajta, bár a telepítendő növényfajtákat gyökérzetük szerint is megválogatják.

Ezután kell kiválasztani a zöldtető fajtáját. Az úgynevezett extenzív zöldtető csak vékony – mintegy 8-10 centiméteres – földréteget tartalmaz, s abba szárazságtűrő növények kerülnek. Az intenzív tető gyakorlatilag olyan, mint az igazi kert. Ebben az esetben legalább 30-50 centiméteres földréteg és sokféle növény kerül a tetőre.

A flóratetők nemcsak a bevásárlóközpontok luxusa lehet, hanem magánépítők is hasznosíthatják. Igaz, az utóbbiak részéről egyelőre csekély az érdeklődés. A zöldtető kialakítása csak azért drágább a hagyományos kertnél, mert a speciális szigetelés mellett nagy munka a termőföld és a növények felhordása. A szigetelés négyzetméterenként átlagosan 12 ezer forintba kerül, ám visszahozza az árát, mivel többé nem kell szigetelni a lapos tetőt, emellett télen-nyáron kiváló hőszigetelő.

Ney Katalin kertészmérnök Győrben, ahol születtem és felnőttem, hatalmas kertünk van. Ebben, az akkor még hatalmas és vadregényes kertben tett felfedezések meghatározták vonzódásomat a természethez. Mindig szerettem növényeket ültetgetni, gondozgatni, mert sok örömöt okoz. Így van ez most is, s valószínűleg örökké megmarad, mert a szép kert látványa, a növények ápolása boldogsággal tölt el. * Minden évben ültetünk különféle zöldségeket: a borsót és retket különösen kedvelem, mert gyorsan, látványosan nőnek, s meghálálják a rájuk fordított munkát. A közös szőlőszüretek is élményszámba mennek, évente 300-400 liter borunk van. A körülbelül 15 négyzetméteres sziklakertet – amelynek alapjait még édesapám készítette el – én ültettem tele különféle évelővel. Vannak benne kövirózsák, kőtörőfüvek, varjúhájak, s különleges fajok is: néhány hunyorfaj, a törpecserjék közül boroszlán és alacsony növésű boróka. * Jelenleg Budapesten lakom, ahol sajnos nincs kertem, de az erkélyemen rengeteg növény található, többségüket magam telepítettem oda. Tavasszal elsők a hagymás növények, a nárcisz, a gyöngyike, a törpe tulipán, majd áprilisban kikerülnek az akár 8-10 növényfajt is tartalmazó balkonládák, a zöld hátteret pedig a nagyobb zöld lombot adó örökzöld puszpáng, illetve nyáron a sok kitett szobanövény, például a hibiszkusz adja. * Ezek tavasztól őszig szépen burjánzanak, gyönyörű színekben pompáznak, kellemesebbé varázsolják a mindennapokat. A kert, a növények csodálatos élményt nyújtanak – megnyugtatnak, felfrissítenek, körülöttük kellemes levegő árad, és az ember fokozatosan feltöltődik. A növények ráadásul megérzik, hogy gondozzák, szeretik őket: például jobban nőnek azon a részén, ahol megérintik, simogatják. * Természetesen én is szeretnék majd saját kertet, amely buja és vadregényes lenne, s különféle részeihez egy-egy történet, mese kapcsolódna. Rengeteg növénnyel ültetném tele, de vannak kedvenceim is. Ilyen például a páfrányfenyő, amely Kínából származik. Több millió éves ősi, különleges fajta, fenyő volta ellenére legyező alakú, jellegzetes lomblevelei vannak, amelyek ősszel aranysárgára változnak, s lehullanak. u A szobanövények közül az agancspáfrány a kedvencem, a jávorszarvas szabálytalan agancsára emlékeztető leveleivel. A trópusi erdők életmódjához alkalmazkodott, amit szobai körülmények között elég nehéz megteremteni, mert magas páratartalmat igényel. Mégis erre törekszem, mert úgy gondolom, a külön törődést megérdemlik és meghálálják a növények